> Még hozzáteszem, hogy ezzel teljes összhangban a Holdra alulról vetült az árnyék, nem pedig balról vagy jobbról.
Leginkább erre lennék kíváncsi. Esetleg le tudnád rajzolni vázlatosan, egy-két fázisrajzzal a délutáni és esti menetét ennek a megvilágításnak (a Földdel együtt)?
A Holdat így láttam egész délután, szemből, az alja nem látszódott, miközben mögöttem világított a Nap. Le tudnád azt is rajzolni, hogy miként láthattam így megvilágítva egész délután, és még naplemente után is?
Ugyan én most Montréalban tartózkodom, de szép idő lévén kimentem este 7 körül sétálni, és valóban egyszerre volt fenn a Nap és a Hold az égen. A földfelszíni irányokat tekintve a Hold valóban keletre helyezkedett el, szinte pontosan a Nap nyugvásával ellentétes irányba (a különbség talán 5 fok lehetett). Ellenben amikor a Nap lebukott a horizont alá, a Hold már legalább 30 fok magasságban volt a horizont felett, vagyis a Nap és a Hold térbeli irányai (tőlem számítva) nem ellentétesek voltak, hanem legfeljebb 150 fokos szöget zártak be egymással. Még hozzáteszem, hogy ezzel teljes összhangban a Holdra alulról vetült az árnyék, nem pedig balról vagy jobbról. Végezetül megjegyzem, hogy a Hold jelenleg nem fogyó, hanem növekvő állapotban van, 4 nap múlva lesz telihold.
telihold akkor van, amikor a hold majdnem a föld mögött van, mint az első képen. az ilyen állást oppozíciónak mondjuk, a három égitest egy vonalban van, tehát a földről nézve a nap-hold szög 180 fok. ebben az esetben a nap pont akkor tűnik el a horizonton, amikor a hold felkel a másik oldalon.
ez van a második képen, a saját szemszögedből nézve. naplemente az egyik oldalon, holdfelkelte a másikon. csakhogy, a valóságban a horizontot még a rónaságban sem igazán látni, városi környezetben még ha messze is ellátsz, a tárgyak, fák, dombok eltakarják a felszínközeli dolgokat. tehát a vizszinteshez képest 10 fok alatti égitestek takarásban vannak.
a valóság valami ilyesmi szokott lenni. ez általában fel sem tűnik, az ember azt hiszi, hogy az a kis dimb-domb igazán nem számít. de bizony számít, mint mondam, kb tíz fokot (ökölszabály). tehát ha te egyszerre láttad a holdat és a napot is, akkor mindkettő legalább tíz fokkal volt a horizont felett. ha egyik kezeddel a a nap felé, és másik kezeddel a hold felé mutatsz, a kezeid szöge nem 180 fok, hanem maximum 160, de inkább 140-150.
ezt ábrázolja a negyedik kép, amin jól látható, hogy bizony te, mint szemlélő, nem teljesen a fényes felét látod a holdnak, csak részben, tehát nincs telihold. astronom pontos adattal szolgált, a hold a naplemente pillanatában 49 fok magasan állt. tehát a két szaggatott vonal közti szög 180 - 49 = 131 fok.
az idő múlása nem játszik itt szerepet, mivel a megfigyelés időtartama néhány óra, ezalatt a hold egészen minimális szögnyit mozdul el. (kiszámolhatod magadnak, ha 28 nap alatt tesz meg 360 fokot, akkor egy órára mennyi esik ebből)
na most megnézzük, hogy illesztette be a képeket a rencer
Nem hülyéskedem. Lenne más dolgom is Vasárnap este. Kérlek rajzold le, elég csak pár vonallal meg körrel, mert sehogy sem áll össze az amit láttam, azzal amit mondasz.
Most vagy te nem érted, vagy én nem értem. Pontosan emlékszem arra, amit láttam, és abból érthetetlen, hogy miként látszódhat csak a teteje fényesnek és az alja pedig nem, ha a Nap világítja?
nem érted, amit mondok? mivel a nap még látszott, annak magassága 10 fok. mivel a hold már látszott, annak magassága is legalább 10 fok. tehát a föld-nap-hold szög legalább 20 fokkal tért el a 180-tól. a valóságos érték pedig mint megtudtuk, 49 fok.
A képzelődést kellene végre elfelejteni, és talán látnátok ti is!
Az lehet, hogy a te szemed a 150 millió kilométeres távolságokra van trenírozva, de az enyém sajnos nem. Ezt kell pótolnom a tudatos gondolkodással, amit most tötrténetesen képzelésnek neveztem.
Amit mondasz, abból továbbra is az látszik, hogy elég gyenge a megfigyelőképességed. De mindegy, nem akarlak győzködni. Inkább azt áruld el már végre légy szíves, hogy akkor most szerinted mi a Hold és a Nap.
A hátam mögött sütött a Nap, pontosan a hátam mögött, és a Hold előttem volt. Szinte egy vonalban volt a kettő, én egy padon ültem a kettő között. Hirtelen belém hasított a felismerés, hogy amit látok, a Holdat, annak fénye nem jöhet a Naptól, mert akkor az egész Holdkorongot meg kellene világítania, viszont a Hold úgy nézett ki, mint ami (önmagához képest) fentről kapja a fényt (mivel az alja sötét volt, nem világított.) Tehát nem a hátam mögött elhelyezkedő Naptól van fénye a Holdnak. Döbbenetes volt. Ahogy egyre jobban jött fel az égre a Hold, és a Nap ment le a háttérben, egyre jobban megértettem ezt, és most már biztosan tudom, hogy a Hold és a Nap nem az, aminek eddig hittem.
Nekem is úgy látszott, hogy nem onnan süti a nap, ahol van. Aztán képzeletben jó távolra toltam a Napot, és így már stimmelt. Meg úgy is, hogy azt figyeltem, hogy a Holdat ugyanolyan irányból éri a fényénye, mint a Földet.
A Hold D betúje egyébként el van billenve balra, kb. 70 fokkal. Ha pontosan 90 fokkal lenne elbillenve, akkor lett volna igaza Ap0ll0nak az egy vonalba eséssel. Tehát tényleg nem túl jó megfigyelő.
szerintem nem az a baja, hanem hogy szembenállónak látta a két égitestet, holott ha mindkettő fent volt, legalább 20-25 foknyi eltérés kellett legyen. a horizont felett 10 fok kell legalább, hogy egy átlagos lakott területen látni lehessen bármit. de simán lehetett ez az eltérés 30-40 fok is
Ma este naplemente előtt én is felnéztem az égre. A hold növekvő fázisban van, és nem csökkenőben. Ezt onnan lehet tudni, hogy D betűt formáz (D, mint dagad), és nem C betűt (c mint csökken). Szóval, hacsak valami csoda nem történt, akkor tegnap is ugyanilyennek kellett lennie (bár egy hajszálnyival soványabbnak). A Nap és a Hold viszonya pontosan stimmelt. A zavart valóban az okozhatja nálad, hogy sokkal közelebb képzeled a Napot, mint ahol van. Szerintem figyelj és rajzolj, illetve tanulmányozd a Gergő által mutatott ábrát. Most épp a "Waxing Gibbous" helyzetet lehet megfigyelni.
A Nap egyre alacsonyabban volt, a Hold a Nappal szemben egyre magasabban jött fel. Materialista alapon az egész Holdkorongnak fénylenie kellett volna, mégis csak egy része látszódott.
Azt akarod mondani, hogy a Nap felé nézve pontosan a hátad mögött volt a Hold? Biztosan nem.
Egyébként pedig a Hold keringési ideje nem egyezik a Nappal, és mégsem változik meg a Hold látványa egy éjszaka alatt!
Pont azért nem változik meg a Hold látványa egy éjszaka alatt, mert a Hold keringési ideje (a Föld körül) nem 1 nap, hanem 28 nap. A Hold kb. 32-szer messzebb van a Földtől, mint a Föld átmérője, vagyis a Föld forgása a tengelye körül (amit te Nap keringésének nevezel) minimálisan befolyásolja a Hold látványát. Helyette a Föld-Hold-Nap középpontjainak relatív helyzete határozza meg a Hold látványát. Javaslom az alábbi ábra tanulmányozását (és jegyezd meg, hogy az nem méretarányos):
A Holdat így láttam egész délután, szemből, az alja nem látszódott, miközben mögöttem világított a Nap. Le tudnád azt is rajzolni, hogy miként láthattam így megvilágítva egész délután, és még naplemente után is?
telihold akkor van, amikor a hold majdnem a föld mögött van, mint az első képen. az ilyen állást oppozíciónak mondjuk, a három égitest egy vonalban van, tehát a földről nézve a nap-hold szög 180 fok. ebben az esetben a nap pont akkor tűnik el a horizonton, amikor a hold felkel a másik oldalon.
ez van a második képen, a saját szemszögedből nézve. naplemente az egyik oldalon, holdfelkelte a másikon. csakhogy, a valóságban a horizontot még a rónaságban sem igazán látni, városi környezetben még ha messze is ellátsz, a tárgyak, fák, dombok eltakarják a felszínközeli dolgokat. tehát a vizszinteshez képest 10 fok alatti égitestek takarásban vannak.
a valóság valami ilyesmi szokott lenni. ez általában fel sem tűnik, az ember azt hiszi, hogy az a kis dimb-domb igazán nem számít. de bizony számít, mint mondam, kb tíz fokot (ökölszabály). tehát ha te egyszerre láttad a holdat és a napot is, akkor mindkettő legalább tíz fokkal volt a horizont felett. ha egyik kezeddel a a nap felé, és másik kezeddel a hold felé mutatsz, a kezeid szöge nem 180 fok, hanem maximum 160, de inkább 140-150.
ezt ábrázolja a negyedik kép, amin jól látható, hogy bizony te, mint szemlélő, nem teljesen a fényes felét látod a holdnak, csak részben, tehát nincs telihold. astronom pontos adattal szolgált, a hold a naplemente pillanatában 49 fok magasan állt. tehát a két szaggatott vonal közti szög 180 - 49 = 131 fok.
