A labdarúgás 1908-ban volt először hivatalosan is olimpiai szám. Korábban csak bemutató jellegű mérkőzéseket játszottak (1900-tól) az olimpiákon. 1908-ban hat csapat vett részt (a franciák két csapattal), Magyarország is benevezett, de anyagi fedezet nem volt rá, így nem indult. A selejtezőket követően (kettő elmaradt, visszalépés miatt, ahogy az eredménysorban is látható) elődöntőt, majd helyosztókat játszottak. Az elődöntőben a Dánia-Franciaország 17-1-es mérkőzésen Sophus Nielsen egy mérkőzésen lőtt 10 gólja máig az olimpiai labdarúgó tornák rekordja. 1906-ban a soron kívüli olimpián Athénban bemutató jelleggel egy négyes torna zajlott elődöntővel és helyosztókkal. Dánia, Szmírna (Törökország) és Görögország két csapata (Athén és Szaloniki) vett részt. Dánia nyerte a tornát, a döntőben 9-0-ra vezetett Athén ellen. A mérkőzés nem fejeződött be, mert a görögök a második félidőre nem álltak ki.
There was an attempt made by FIFA to organize an international football tournament between nations outside of the Olympic framework in 1906 and this took place in Switzerland.
Gyerekek, ez a magyar 442 és a benne szereplő lista ... hát nem is tudom ... ne vegyétek meg, illetve aki megvette ne küldje át a scant sjosénak. Egyszerűen elképesztően ... Aztakurva.
Az MLSZ alapító egyesületei között szerepelt a Ganz Wagongyári Tisztviselők Labdarúgó Egylete, és az első másodosztályú bajnokságban (1901) szerepelt is. 1904 és 1909 között a II. osztályban játszott egy Tisztviselők LE nevezetű egyesület, amelyet sokan a Ganz WTLE-vel azonosítanak.
Azonban ennek ellentmond az a feltételezés, amely szerint: "1902-ben szerveződött meg a pénzintézeti tisztviselők csapatából a Tisztviselők LE-e. Azonban pár évnyi szereplés után megszűnt. Oprée Dezső személyében azonban MLSZ elnököt adott a magyar futballnak."
A TLE akkor most Ganz-gyári tisztviselőkből verbuválódott, vagy valamelyik bank/takarékpénztár alkalmazottait tömörítette?
Melyik MTK-kötetre gondolsz? A nyolcvanas években megjelent kék fotósra, amibe te is(?) írtál? Ha igen, akkor kikeresem én és bescannelem.
Más: az antikvárium.hu-s előrendeléseim meghozták a türelmes várakozás eredményét, és a jövő hét elején átveszem náluk a Magyar Sport Almanach 27-es kiadását. A focis részről természetesen scan, és küldöm, amint lesz rá időm. Ugyanígy a 21-es szabálykönyv 70%-ban kész, csak szegényke nagyon foszladozik, így lassan haladok vele, mert párhuzamosan renoválom is (amennyire lehet, házi eszközökkel).
Vagyok, olvasok, csak alig reagálok. Bocsánat. Egyébként igazad van TV, az MLSZ-nek semmije sincs meg! Arra nem tudtak válaszolni, hogy mi levéltárköteles és mi nem náluk, illetve lehet-e bármi anyaguk, amit egykor átadtak valamelyik levéltárnak. A MOL szintén nem tud MLSZ-es anyagokról, de ez nem jelent semmit, bármi előkerülhet még majd egyszer.
Azt azért nyilván mindnyájan tudjátok, hogy a kersztlevél egyedül még nem volt elég ahhoz, hogy valaki elkerülje Dachaut, Auschwitzot vagy a munkaszolgálatot, lásd pl.Radnótit. Hogy túlélve később keresztes sírban temették el, ez semmit nem bizonyít se pro se kontra.
Ma Dietz Károly visszaemlékezéseit bújtam, együtt a dédunokával. Pár érdekesség: - Dietz 44-ben Sopronkőhidán raboskodott, onnan Dachauba került (Dietz eredetileg soproni német volt). Szerintem Schafferél is megbízhatatlanság volt az ok. - A visszaemlékezés nagyon hosszú, sok fejezetből áll, döntő része kézzel írott, és nincs sorbarendezve. A tartalomjegyzék szerint két fejezet foglalkozik a sporttal. Az én és a sport. c. fejezetet már korábban olvastam, ez ifjúkoráról szól, nincs benne sok érdekesség. A másik a címe alapján a kapitányi időszakáról szól, borzasztó, de ezt nem sikerült megtalálni, nagyon szomorú lenne az eltűnése. - rákérdeztem a Toldi-ügyre. Mondanom sem kell, hogy a visszaemlékezésből biztosan kiderülne az igazság... A családi szájhagyomány szerint Toldinak a döntő előtt egész egyszerűen ment a hasa. Ez persze nem perdöntő, még bízom benne, hogy elő fog kerülni a visszaemlékezés vonatkozó része.
Ha jobban megnézzük a sírkövet, akkor egy szép keresztet látunk a halálozási dátumnál. Zsidóknál nincs kereszt, ugye ebben egyet értünk. A sírfelirat is inkább a katolikus feliratoknál megszokott. "Itt nyugszik békében..." Van valamilyen bizonyíték arra, hogy Dachaut megjárta Schaffer?
Az MLSZ-ben tudtommal az égvilágon semmi sincs, de erről Gazsi tud beszámolni, ha idekeveredik. Fényképeket legkönnyebben egykori játékosoktól, vagy azok leszármazottaitól lehet szerezni. Egyéb anyagnak pedig akkor a korabeli napilapok maradnak. Sziszifuszi munka, de ha tudnád, Debrecenben hány lap volt...:-)
A Dunántúli Sport csak 2 évig élt, a helyi lapok megvannak Fehérváron, a megyei levéltárat megnéztem (találtam egy stadion rajzot, 3 meccs plakátot, de fényképeket szerződéseket értékeléseket nem nagyon) múzeumban igértek egy filmet (levente bemutató a sostó stadionban) meg évkönyveket, meg van a volt ügyvezető fiának a telefonszáma, az MLSZ-ben nincsenek mondjuk játékvezetői jelentések?
A húszas évek első felében jelent meg Fehérváron a Dunántúli Sport nevű lap. Nem tudom, meddig élt, az OSZK-ban ami megvan (nem sok), azt átnéztem. Illetve ott vannak a helyi lapok, szerintem Fehérváron is volt biztosan kettő. Ezek általában elég jó források. Volt továbbá egy Nyugati Sport című hétfői lap, Szombathelyen sokáig, rövidebb ideig Győrben is jelent meg ilyen címen újság. Rám a szombathelyi jóval nagyobb hatást gyakorolt. Szerintem ebben is jelentek meg fehérvári témájú írások, bár ezek általában a "saját" településre koncentráltak. Ha maradtak fent alszövetségi anyagok (kétlem), azokat a győri levéltárban kell keresni (szerintem). Illetve még ott van a fehérvári levéltár, de tapasztalatom szerint a levéltári anyag elég szegényes.
Rákerestem a jegyzeteimben, sajnos néhány balhén kívül csak ennyit jegyzeteltem ki a klubról:
Nemzeti Sport 1924. 11. 26. Még régebben a Székesfehérvári TC („régi polgári klub”) élén „baloldali fordulat” történt, a klub „régi hagyományaihoz” hű tagjai kiléptek, és megalakították az Alba Régiát (ARAK). Most az SZTC atlétái léptek ki, mert Flöttmann Jenő, a futballszakosztály vezetője kijelentette a MASZ-ról, hogy „Ébredő banda az egész, legjobb volna felrobbantani”.
Magyarság 1924. 11. 28. Egyesületszakadások Székedfehérváron. A Székesfehérvári Torna Clubot keresztények vezették, és az atlétikát preferálták. 1924-ben „az egyesület vezetését a tüntetően liberális ellenzék ragadta magához, amely természetesen nem késett az egyesületnek addig követett sportpolitikáját is a maga göndör képére átformálni” A keresztény tagok ekkor kiléptek és megalapították az Alba Regiát.
