Csak egy "exotikus" példaként említettem, valóban nem ez a legfőbb gond jelenleg. Azonban, ha hihetünk egyes elképzeléseknek, emberi céloknak, akkor az ezek eléréséhez szükséges energia mennyiségekkel és azok jelenleg marginálisnak tűnő hatásaival is számolnunk kell. Az általunk is hőn óhajtott jólét (mint az USA példája mutatja) rohamosan növekvő energiafelhasználással jár, a fajlagos felhasználás csökkenése ellenére. Várhatóan száz éven belül minden jelenlegi technológiánk sokkal takarékosabbra cserélődik, így egy főre esően feltehetően már a mai energiaigény ötven-százszorosa is elég lesz.
Abban is egyetértünk, hogy a környezetszennyezés "szívlapátja" a természet kezében van. Ha egyszer rákezd (tűzhányók, tornádók, porviharok,...) akkor mi csak nézők (és szenvedő alanyok) vagyunk és leszünk (ha!).
A topik elején találsz linkeket az említett másik topikra (Elfogy..).
A nagz energiájú mikrohullám problémás dolog, ez természetes, de ezek a problémák megöldhatók, adhatók rá jó technikai megoldások. Miért ne lehetne több fogadóállomás, mint 10-100? Ha elég sok fogadóállomás van, akkor a távvezetékek hatása csak ugyanannyira veszélyes, mint most, szóval új probléma nem keletkezik.
EM-et használtak már kísérletileg, de orbitális pályára még nem állítottak vele semmit, ez nem azt jelentui, hogy ez nem lehetséges.
A Holdon természetesen(?) még nincs bázisunk, nincs ott semmi az általad felsorolt dolgok közül.
(Vagyis erőművet kell építenünk, hogy erőművet építhessünk??) pontosan. Miért, mi mást gondoltál? A most felépített eromuvekhez nem használtak más eromuböl származó ármaot?
És végül a villanyáram iszonyatosan drága lenne, hiszen az EM gyorsító, a holdbázis, a holdkohó, a holdi atomerőmű költsége mind-mind rárakódik.
Nekem eszem ágában sem lenne a Holdra atomeromuvet tenni, amikor annyi napenergia hemzseg ott (amihez a napelemek eloállításához szükséges anyagok is ott vannak). Másrészt: kiszámoltad, hogy mennyibe kerülne úgy az energia? Vedd figyelembe a számításoknál, hogy a megtermelt energia ára mennyi országra oszlana szét. A költségek igen tetemes részét képezné a rendszer létrehozása. A karbantartás már ehhez képest jóval kevesebb volna, és az üzemanyag pedig a Napból érkezne gratis. A kezdeti költségeket a Holbázis nagyfokú automatizálásával lehetne redukálni.
A világurbe mindenképpen ki kell jutnunk, és ennek logikus lépése az emberek huzamos jelenléte a Holdon. Ezt az árat így is, úgy is meg kell fizetnünk.
Az agyam (legjobb tudomásom szerint) nincs megfertozve :-). Igen, én is sokkal jobban szeretnék egy ilyen energiadobozt (amibol állítólag létezett is néhány a történelem során), és szerintem is ez lenne a legjobb. Amíg ezt nem sikerül (vagy nem hagyják) elérni, addig azonban szükség van a jelenlegi rendszer megváltoztatásához, és ez egy elég jó útnak tunik.
Resetgomb:
Egy mai benzinmotort nem nagy durranás alkoholra átállítani. Gyakorlatilag csak az üzemanyag-fúvókákat kell nagyobbra cserélni.
Az alkohol oktánszáma 100 feletti, ez is kedvező.
Viszont a hidegindítási tulajdonságai rosszabban.
Braziliában tömegével mennek autók 60% benzin - 40% etilalkohol keverékével, amit nádcukorból állítanak elő.
Viszont nem hiszem, hogy lenne elegendő alkohol, hogy a Föld teljes gépkocsiállományát átállíthassuk.
Tudom, hogy a végét poénnak szántad, de komolyan veszem: a denaturált szeszen sincs zárjegy.
Ui: Az ammónia-motorokhoz honnan kívánjátok az üzemanyagot beszerezni? Mert hát arra is kellene gondolni.
ResetGomb:
"a hagyományos úton nem lehet "gázt" adni, nem szabályozható tág határok között az elegy fűtőanyagtartalma"
Benzin motoroknál sincs 11x-es különbség! A szabályozott katalizátorral szerelt injektoros motoroknál 5%-on belül van az eltérés.
Nem is a fűtőanyagtartalom változtatásával szabályozzuk őket (kivéve: Diesel-motorok), hanem a beszívott benzin-levegő keverék mennyiségével. (Fojtószelep ill. pillangószelep)
A hengerben a sürítés végén nem 20°C-os az NM3-levegő keverék. Ilyenkor talán könnyebb meggyújtani, nem?
"a lejuttatást mikrohullám segítségével oldanák meg."
Az általad említett topicot nem láttam, de azért van egy-két ellenvetésem:
- a nagy energiájú mikrohullámnak a "szóródott" része is elég nagy energiát jelent, mit tenne ez a vevőantenna környékének élővilágával?
- Egy-egy ilyen földi állomáson elképzelhetetlenül hatalmas energiák jelennek meg. (Pl az emberiség villamosáram-felhasználásának 10%-a egy helyen.) Az innen kiinduló távvezetékek óriási feszültségének és áramának a hatása? (És ez csak nagy távolságban -a sok-sok elágazás következtében szelidül.)
"fel is lehet loni (EM gyorsítóval) alkatrészeket"
Gondolom az elektromágneses ágyúra gondolsz. Működik már ilyen valahol?
"a Holdon készülnének a naperomu részei"
Van már a Holdon bázisunk? Van ott nehézipari kapacitás? Van ott hozzá energia? (Vagyis erőművet kell építenünk, hogy erőművet építhessünk??)
És végül a villanyáram iszonyatosan drága lenne, hiszen az EM gyorsító, a holdbázis, a holdkohó, a holdi atomerőmű költsége mind-mind rárakódik.
Egyébként az energialobby már a Te agyadat is megfertőzte: miért kellene olyan alternatív energiában gondolkodni, amit nagyban egy központi helyen termelnek, majd szétosztják, és a fogyasztóktól bekaszírozzák a lét??? Hát nem az lenne az érdeked, hogy a házad pincéjében álljon egy szekrényke, amiből kijön 2 szál drót, és arról megy az egész házad? Ezt a dobozt egyszer megveszed, és onnantól senkinek semmi köze, hogy hány kW-ot használsz?
Én inkább a biológiai forrásból nyerhető alternatív anyagokra tennék. Pl. növényi olajok vagy alkohol.
De ez utóbbit valószinüleg megfurná a pénzügyminiszter! Képzeld el, minden tankoláskor el kellene menni a vámhivatalba és zárjegyet tenni az autóra! :-)))
Koszi, a nemettel hadilabon allok. :-)
Ha nem valna be az ammonia, akkor sincs gond, mert gondoltam helyette a hidrazinra (N2H4) is. :-)))
Igazsag szerint soha nem probaltam meg az ammonia-Bunsen-ego kombinaciot - lehet, hogy nem orultek volna neki a gyakorlatvezetok. Azt viszont tanusithatom, hogy a nitrogenpalackbol jovo gazt nem lehet meggyujtani. :-)))
A korrozios dologhoz nem igazan ertek, ugyhogy nyugodtan kifejtheti barki a lug okozta korroziot.
NH3 robbanoelegyet kepez a levegovel, de pontos ertekeket nem tudok
Zündbereich: 15 - 28 Vol.% (20°C und 760 Torr).
Ez volt az az adat.
Érdekességképpen a benziné 0.6%-8% között mozog, tehát az éghető anyag mennyiségét az elegyben 11-szeresére lehet növelni. Ez ammónia esetén nincs 2-szeres. Azaz a hagyományos úton nem lehet "gázt" adni, nem szabályozható tág határok között az elegy fűtőanyagtartalma.
wegen seiner relativ hohen unteren Zündgrenze und seines engen Zündbereiches jedoch wenig feuergefährlich.
Ez azt jelenti, hogy a tűzoltók nem kezelik az ammóniát tűzveszélyes anyagként, mivel nehéz meggyújtani. Ha bunzenégőbe ammóniát vezetsz, gyakorlatilag nem tudod meggyújtani.
Valószinűleg új gyertyákat is kellene fejleszteni.
Másrészt ne becsüljétek le az "enyhén" lúgos kémhatást!
Akkor diohejban az ammoniarol:
Az ammonia igen kellemetlen szagu, mergezo gaz. Forraspontja -34 fok koruli, nyomas alatt szobahomersekleten konnyen cseppfolyosithato (mint a PB-gaz is).
Az ammonia vizes oldata enyhen lugos kemhatasu, ez komoly korrozios gondokat szvsz nem okozhat.
A 4NH3 + 3O2 = 2N2 + 6H2O egyenlet "termeszetesen" az idealis eset, dehat a fotermekek ezek. Nyilvan a magas homerseklet miatt keletkezhet NO ill. NO2 is - ez minden belso egesu motornal problema. Hogy itt milyen mertekben megy vegbe ez a reakcio, arrol passzolok. Az biztos, hogyha az ammoniat Pt katalizator mellett egetik el, akkor nem N2, hanem NO keletkezik - ezt a saletromsavgyartasban ki is hasznaljak.
Bizonyos koncentraciotartomanyban az NH3 robbanoelegyet kepez a levegovel, de pontos ertekeket nem tudok. Az ammonia egeshoje talan 20 MJ/kg korul lehet, pontos adatot nem tudok.
A tengerekre (is) tényleg sokkal jobban kellene vigyázni. Amit írtál a magasabb szinten beálló egyensúlyról, az ok, csak kérdés, hogy ennek hatására mennyire változik meg a globális éghajlat (a magasabb szint magasabb üvegházhatást eredményez). A hatása igen sokrétu lehet. Érdekes lenne pl. a növényzetre kifejtett hatás: a magasabb CO2 tartalom miatt gyorsabban növekednének a növények?
A széndioxid problémája kezelhető lenne. Ha emelkedik a koncentráció, akkor több oldódik belőle az óceánokban. Magasabb vízben oldott széndioxid esetén a korallok többet kötnének meg. Magasabb szinten ugyan, de beáll egy egyensúly.
Persze jobban kellene vigyázni az elővilágra, főleg a tenderekre. (Esőerdő stb.)
d) Ammoniak
Stickstoff und Wasserstoff bilden zusammen Ammoniak, indem sich ein Stickstoffmolekül (N2) mit drei Wasserstoffmolekülen (H2) zu zwei Ammoniakmolekülen (NH3) verbindet.Ammoniak NH3 17.03 kg/mol Art Aggregatzustand Dichte MAK Giftigkeit (ppm)
1 268 Siedepunkt: -33.35°C 0.59 25ppm riechen:~7
2 1005 Flüssig: °C 35mg/m³ in 1h gefährl.:500
3 Festpunkt: -77.73°C 50ml/m³ tödlich:5000
Eigenschaften: farbloses Gas von charakteristisch stechendem Geruch und alkalischem Geschmack. Leichter als Luft kann es durch Druck und Abkühlung leicht zu einer farblosen Flüssigkeitmit hoher Verdampfungswärme verflüssigt werden. In Wasser ist Ammoniak sehr leicht löslich:
1 l Wasser löst 1176 l Ammoniak (0°C) bzw. 702 l
Ammoniak (20°C).
Die wässrige Lösung ist eine schwache Lauge und wird "Salmiakgeist" genannt. Ammoniak ist brennbar, wegen seiner relativ hohen unteren Zündgrenze und seines engen Zündbereiches jedoch wenig feuergefährlich.
Zündbereich: 15 - 28 Vol.% (20°C und 760 Torr).
Kérdés hogy cseppfolyós állípotba milyen homérsékleten kerül. Mi kell ahhoz, hogy csak ez az ideális reakció játszódjon le?
Elképzelés: tisztán, folyékony állapotban alacsony homérsékleten tároljuk az ammóniát. Az égéstérben optimálius feltételeket biztosítunk, hogy csak az idális reakció jöjjön létre.
Az ammónia kérdéséhez már igazi vegyész kellene. De ránézésre:
- az ammónia gáz, tehát olyan hártányai vannak, mint a hidrogénnek.
- mérgező illetve nagyon kellemetlen szaga van
- vízben nagyon jól oldható (sok esetben így is használják)
- a viz jelenléte miatt valószinűsíthető salétrom illetve salétromossav keletkezése, ami korróziós gondokhoz vezet.
A leírt reakció az ideális eset. A benzinnel semmi probléma nem lenne, ha a reakciót ilyen ideálisan lehetne vezetni (A széndioxid nem olyan jelentős probléma).
Amiatt szerintem az ammónia komolyabb környezeti problémákat okozna, mint a jelenlegi szénhidrogének.
Bátorkodom átmásolni az idevágó passzust a Benzin helyett víz??? topikból. Ott vki ezt írta:
...
Kisse OFF, de en komolyan kerdem, hogy mit szoltok az NH3 hajtashoz?
Ugyanis:
NH3 + O2 = N2 + H2O
Nos?
Kérdséseim voltak ezzel kapcsolatban:
Mennyi energiát tárol (tömegre, térfogatra számolva), milyen hátulütoi vannak az egyértelmu elonyével szemben - végtermékek természetbarát volta. Milyen egyéb kémiai reakciók játszódhatnak még le, miközben az ammónia elég, hogyan lehet eloállítani..
Nem lehetséges, hogy mivel több N van jelen a reakcióban, még valószínubb a nitrogén-oxidok keletkezése?
Valamiért azért mindíg azt érzem, hogy az üvegházhatás probléma a környezetvédelemben a laikusok elé dobott csont...
A környezetünket annyi minden befolyásolja, hogy ebben a témakörbennem lehet elég okos az ember, ráadásul nem olyan témák esetében, amely az eljövendő életmódunkat érinti.
Vajon hányan sejtették anno, hogy a kőolaj, mint új "kifogyhatatlan" energiaforrás milyen új problémákat okoz környezetünkben?
Avagy: okoljuk-e őseinket amiért meggyújtották az első tüzeket dioxint juttatva ezzel a levegőbe?
Egy ember, ha fölvállalja ember mivoltát, vállalja azzal energia igényét is.
Ugyanaz az ember, aki olcsóbb gázüzeműre alakítja gépjárművét. Hisz mit ér az emberiség jövője gyermekeink éhségén keresztül szemlélve?
Én megértem azt, ha valaki egyszerűen keres egy energiaforrást, amelynek nincs közvetlen környezetkárosító hatása az aktuális ismeretek alapján, és ő vagy mások ráérnek ezután behatóbban vizsgálni, milyen további hatásai vannak a jövőre nézve.
Most sokat beszéltem itt össze-vissza, amit mondani akartam, hogy ne felejtsük el, hogy emberek vagyunk. És nem túl ideálisan gondolkozunk. Ha értitek mire gondolok...
Több cikket olvastam már errol, a lejuttatást mikrohullám segítségével oldanák meg. Elég részletesen meg lett ez az ötlet tárgyalva az Elfogy ay olaj,...-ban, valamikor régebben.
A rakéták lehet, hogy szennyezik a légkört (attól függ milyen meghajtásúak.., oszt pl. orbitális pályára fel is lehet loni (EM gyorsítóval) alkatrészeket), de pl. ha a Holdon készülnének a naperomu részei, akkor ez eliminálható lenne.
Legrosszabb esetben a rakétakilövések okozta szennyezodés még mindig elhanyagolható lenne (ennek persze utána kell számolni a pontos körülmények, adatok ismeretében) ahhoz képest, hogy mennyi szennyezodést spórolnánk meg vele x ido alatt.
Vki!
Szerintem érdekes lenne ebben a topikban is felvetni az ammóniás ötletedet (NH3).
Hidrogénrol szólva: ha feltétéelezzük, hogy olcsó elektromos áramunk van (erre kedvenc megoldásom az urbe telepített naperomuvek), akkor olcsó lehet ez is, és - bár technológiailag bonyolultabb, és drágább(?) - a benzinnel ellentétben kevésbé környezetszennyezo (a szénszármazékokra, szénoxidokra gondolok), nem kell hozzá olyan hatalmas háttéripar (olajkutak, olajtankerek, olajvezetékek, finomítók), és nem fenyeget az a veszély, hogy elfogy.
Ez egy picit valóban marginális kérdés a topikban.
Röviden: te attól félsz, hogy az energiafelhasználással futjük a Földet. Errol talán az Elfogy az olaj, mi lesz utána topikban volt szó. Nos arról van szó, hogy a Földre természetesen, a Napból érkezo energiamennyiséghez képest gyakorlatilag elenyészo a mesterségesen az ember által a környezetbe juttatott energia. Ebbol az következik, hogy az üvegházhatás nagyon csekély megváltozása (az ezt okozó gázok mennyiségének megváltozása) is sokkal nagyobb homérséklet, és glob. éghajlatváltozást idéz elo, mintha az emeberiség megduplázná(vagy megtízszerezné) az energiafelhasználását (és így a hotermelését). Ugyanez fordítva: a légkörba kerülo aránylag nagy mennyiségu por, korom (lásd Szantorini kitörés, termonukleáris tél, aszteroida becsapódás) is jelentos lehülést eredmányezne, és ezen gyakorlatilag semmit sem segítene, ha "elkezdenénk futeni".
Igazad van, röviden, így kissé félreérthetően fogalmaztam! Részletesebben:
Ugyanúgy felmelegedésre majd az üvegházhatásra vezet, mint jelenleg a széndioxid és társai által okozott üvegházhatás.
A felmelegedés eredményeként például az átlaghőmérséklet szintén növekszik, a klíma hasonlóan megváltozik, az édesvízkészletünk nagy része ugyanúgy a sós óceánokba olvad, a fagyott földben jelenleg kötött széndioxid is nagy mennyiségben kerül a légkörbe, ... . A természetes források (vulkánok, stb) pedig változatlan szerepet játszanak. Így gondoltam a folyamat eredményét (hasonlóvá válását), amit röviden "ugyanúgy"-ként írtam. (Ettől még nem kívánok például a szén és az atomenergia közé egyenlóségjelet tenni, vagy az egyéb problémákat jelentéktelenné degradálni!)
Eredményeként ugyanúgy üvegházhatást kapunk, mint amilyet a széndioxid és társai okoznak.
Nem egészen. Az, hogy jól befűtesz a Földön, önmagában nem okoz üvegházhatást. A teljes Föld a Stefan-Boltzmann törvény alapján hôsugárzással ad le energiát. A "szén-dioxid és társai" ezt nagymértékben akadályozni tudják. Ez lenne az üvegházhatás.
A hidrogén ha jól emlékszem 2100 C-on ég, mely valóban egy sorozat "égéstermék" problémáját veti fel. Elkerülésükre két út kínálkozik: vagy (a nemkívánatos anyagoktól meg-)tisztított környezetben égetjük el a hidrogént, vagy a keletkezett égéstermékeket semlegesítjük, azok megkötésével vagy "ártalmatlan" vegyületekké "katalizáljuk". Mindkét módra több megoldásváltozat is létezik, de egyenlőre egyikre sincs szabvány vagy akárcsak ajánlás.
És ez sajnos csak egy a hidrogénautó elterjedéséig megoldandó problémák közül. (A topicindítóban idézett hozzászólásomban ezt a problémát a felhasználásiak közé gondoltam, de ott még jó néhány problémakört soroltam fel (a teljesség igénye nélkül). Ezért van még (mint írtam) oly sok munka hátra. (És addig az olajlobby sem fenyegetőzik, hanem mosolyog.)
Had említsek egy újabb, elsőre kissé exotikusnak tűnő problémát: Energia felhasználásunk vagy felszabadításunk szinte minden módja a földi légkör "hőszennyezését" jelenti, minden egyéb problémától függetlenül. Ez kummulálódva és a természet önálló kezdeményezéseit is figyelembe véve (vulkáni tevékenység, gejzírek, stb.), önmagában is komoly légköri - klimatikai környezetváltozást jelent, minden más problémától függetlenül. Ez a széntől, olajtól, gáztól kezdve az atom és esetleg fúziós energián át a geotermikus, napelemes vagy akár az űrben termelt energiákra is vonatkozik. Eredményeként ugyanúgy üvegházhatást kapunk, mint amilyet a széndioxid és társai okoznak.
A 600 fok kicsit hasrautott ertek, de nem teljesen legbol kapott, a Bunsen ego langjaban ugyanis mar megy a reakcio (persze nem nagyon, de kimutathatoan keletkezik NO2), es az max 800-900 fokos.
Ez a hidrogen- meg oxigenmolekula mihez kapcsolodik azert nem ilyen egyszeru. A magas homersekleten a molekulak eleg gyorsan mozognak es utkoznek egymassal. Egy-egy utkozes lehet olyan eros, hogy a molekula szetesik vagy gerjesztodik. Elobbi eset lehet pl. hogy egy H2 szetesik 2 H atomra. A H atom nagyon reakciokepes, ha O2-vel utkozik, akkor pl. keletkezhet atomos O is, es ez mar reagalhat egy N2 molekulaval. Persze nem ez a fo reakcio, de kismertekben vegbemehet - es vegbe is megy.
