Ezt szépen összeszedted! De vajon miért lett Bástya a szegedi profi klub neve? Pár perce tudtam meg. Az alábbi szócikket Gerhárd Lajos: A magyar sport pantheonja III-IV. kötetéből (1932) szkenneltem:
Ludwig, Schlosser, Szury Kálmán egyaránt válogatott futballisták voltak. Schlosser és Szury is szerepet kapott az 1912. évi olimpián vigaszdíjat nyert magyar együttesnek. Izsó László névvel is volt egy magyar válogatott kapus, ő még a század első éveiben védte a nemzeti csapat kapuját.
Kupadöntő, 1913. FTC–BAK 2:1 „Kimagasló jelenete alig volt a mérkőzésnek, szomorú incidense azonban igen. A második félidőben Schlosser megbosszulandó egy Ludwigtól kapott boxot, szándékosan és teljes erőből megrúgta Szurit, aki összeesett. A bíró a szándékos brutalitást nem torolta meg szigorúan, Schlossert nem állította ki, miért is teljesen eldurvult a játék.” A mérkőzés után: „Izsó Lászlót [a bírót – Sz. P.] Grünwald Miksa a BAK football-intézője megtámadta s a megfizetettség vádjával illette. Az izgatott vezető az inzultálásért bizonyára maga fogja megadni Izsónak a legteljesebb elégtételt. A másik botrány két hölgy körül játszódott le. A pályán Schlosser felesége megsértette György mennyasszonyát. Az öltözőben György emiatt kérdést intézett Schlosserhez, aki indulatosan válaszolt. Erre összefutottak, György az állán megütötte Schlossert, mire Györgyöt az FTC játékosai kiszorították a helyiségből.”
S hogy miért érdekes mindez? Mert egy angol karikaturistát megihlette a magyar kupadöntő, elképzelte, ha ilyen a futball, milyen lehet a többi sportág Magyarországon. Rajza a Daily Mirrorban jelent meg:
Ehhez annyira nem értek, de úgy rémlik, hogy valóban akkoriban vezethették be a cserét. Volt valami olyan szabály is, hogy lehet cserélni, ha egy játékos megsérül (ezt viszont könnyű volt kijátszani). Úgy rémlik, hogy az angoloknál a 70-es évekig nem lehetett cserélni. Plusz még jön mindehhez, hogy a cserék száma is változott. Mikor én elkezdtem focival foglalkozni (80-as évek eleje), még kettőt lehetett, aztán jött a két mezőnyjátékos + kapus. Szóval ebben nagyon bizonytalan vagyok, ha valaki pontosan tudja a csere szabályainak változását, akkor ideírhatná. Illetve: tudja valaki, mikor vezették be a lapokat? A kiállítás nagyon régi szabály, valamikor az 1880-as években már módosították is (a kiállított játékos azelőtt még bizonyos idő után visszatérhetett a pályára). Rémlik egy régi felvétel, valamikor a hatvanas évekből, Vitray volt a kommentár, és dícsérte, hogy milyen jó dolgok ezek a lapok. Gondolom ekkor vezették be a sárga lapot). Érdekelne még továbbá a mezek számozása is. Nálunk talán 1941-ben, a Szent István Kupán alkalmazták először (olasz mintára).
MTK-ban biztosan, talán Csepelen is. A Budafokról (BMTE) bevágott összesítőd szerint a klub első NB1-es meccsén is a kezdőben kapott helyet a középfedezet posztján (Dudás J.-ként írtad).
Különben 21-szeres válogatott játékos, 3 gólt szerzett. Balösszekötőként is szerepelt néhányszor címeres mezben. A londoni 6:2-es vereség alkalmával állítólag olyan jó teljesítmény nyújtott, hogy az angolok le akarták igazolni.
Magyar bajnokságra gondolsz? Azt tudom, hogy a válogatottban 1921-ben történ az első csere, Orth György sérült meg és helyére jött "valaki" (sajnos elfelejtettem).
Esetleg ilyen játékos-pályafutást tudnál írni Dudás Jánosról is?
Még ma is létezik, a megye kettőben. Csak a pályájukat fogják elveszíteni, immár másodszor. Az első pályájuk helyén áll ma az Újszegedi sportcsarnok, az 1970-ben használatba kapott Kertész utcai, szintén újszegedi pályájuk pedig valami rendezési tervbe esik bele- harmadik Tisza híd és egyebek...Ahhoz képest, hogy a város jelenlegi főjegyzője ezen pályán játszott ifistaként az UTC-ben, simán kiteszik innen a csapatot a jelenlegi állás szerint. Újra "hontalanná" válnak...
Majdnem, csak a vége pontatlan...1969-77 között SZEOL SC, ebben az évben egyesült az NB III-as Szegedi AK-al,-- ez az a SZAK!- s így lett SZEOL AK, s ezzel jogosult lett az 1899-es alapító dátumra. A SZEAC- SZEOL az1921-es dátumot viselte, a kolozsvári egyetemnek a városba költözésének évét...A jogfolytonosság 1998-ban szűnt meg a az 1994-től újra SZEAC néven szereplő csapat megszűnésével.
De van ott még Wetzer, Semler, meg Teleki is. Mindhárman játszottak Magyarországon. Wetzer Rudolf: Újpest, Pécs-Baranya, Semler (Zemler) Gusztáv és Teleki Pál a Bocskaiban (utóbbi a Dimávagban is). Teleki román és magyar válogatott is volt, résztvett a 34-es vb-n. Több mint négyszázoldalas emlékirata a Hajdú-Bihar megye Levéltárban található (illetve - köszönhetően annak, hogy két napig szkenneltem:) - az én, illetve lg gépén).
Bizony, az a Táncos Mihály! De szerepel azon a fotón Teleki Pál is (Bocskay, válogatott és 1934-es VB), Wetzer-Veder Rudolf i (Pécs-Baranya, Újpest, román válogatott), Semler-Zemler Gusztáv (Bocskay) is.
Esetleg Kossuth nem azonos az MTK-s kapussal egy másik képen?
Ha már Kolozsvár és telephely változtatás: nemrég olvastam, hogy az Universitatea Cluj csapata 1940 és 1945 között Nagyszebenben játszott és a román bajnokságban indult
KEAC: Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club, majd követték az egyetemet Szegedre, és a Kolozsvárit Kitartásra cserélték (ezt meg is írtam tavaly a Magyar Narancsban a klubok névváltoztatásairól szóló cikkemben).
Ahogy beírtam az előbbit, rögtön feltűnt, hogy milyen hülyeséget írtam. Hát igen, ott van Froncz Döme. Játékospályafutás: URAK, BSE, MTK, Testvériség, Törekvés, NAC. Edzői pályafutás: Vasas, VAC, UMTE, Temesvári Kinizsi, Kispest, BSE csapatainál. 1927 őszén lett a Bocskai edzője, párhuzamosan a DVSC-t is trenírozta. 1928 elején felbontotta szerződését. 1928 novemberében agyvérzésben halt meg.
A Wolfner bőrgyár volt, és én a Wolfnerék UTE irányában kifejtett segítségéről csak a Stadion építés kapcsán tudok: viszonylag nagy összegben jegyeztek UTE Sporttelep Rt. részvényeket.
