Draincső inverz üzemmódban? Tehát szikkasztási, nem víztelenítési céllal. Nálunk így van megcsinálva, lassan egy éve. Előtte hordókba gyűlt a víz, persze mindig sötétben, esőben, hidegben kellett szaladálnom fejlámpával a kannákkal hátra, hogy ürítsem a hordókat... kb. 60 m2-ről gyűjtöm egy helyre a vizet, kb. 5m perforált draincső vezet egy 100 l-es megflexelt aljú-oldalú (földbe ásott) hordóba, ahonnan annak megtelése esetén vezet tovább további 15 m cső. A hordó nem nagyon telt meg eddig, pedig a tavalyi szezonban volt csapadék bőven...
A ház melletti részre kb. 2 méterig PVC csövet tettem, hogy ne áztassam az alap környékét.
Illetve a csövet geotextíliába tekertem, hogy ne mosódjon tele talajjal és tömődjön el. Szerintem működhet nálad is hasonló megoldás.
Ha végképp nem tudod hová vezetni én a következőt csinálnám: Minél több, hosszabb árkot ásatnék, a fagyhatár alá, annak a felét feltölteném kulékaviccsal vagy fej nagyságú kövekkel, a tetejére kb, 30 cm földet visszatöltenék és ennyi. Ha magasan van a talajvíz, akkor ez nem működik. Elötte egy kis matek a víz mennyiség és a befogadó képesség miatt.
Esoviz elvezetessel kapcsolatban szeretnek tanacsot kerni. Jelenleg egy helyen folyik ki a viz az udvarra (szep kis medret vajva), onnan pedig at a szomszedhoz, ami egy ures telek, igy egyelore nem problema, de termeszetesen kellene valami kulturaltabb megoldas. Felmerult a foldbe asott gyujtotartaly otlete is, de egyelore melloznem, mivel az elfogadhato meretu tartalyok horror aron vannak, es elobb-utobb azok is megtelnek (foleg, ha nincs locsolasi idoszak), igy a felesleget tovabbra is el kellene vezetni valahova. Bonyolitja a dolgot, hogy arok nincs, de ha lenne is, magasabban lenne, mint a csatorna kivezetese... Hogyan lehetne ilyen feltetelek mellett kulturaltan, es lehetoleg minel olcsobban megoldani a viz eltunteteset?
Egy otletem az lenne, hogy vegig az udvaron lefektetnek egy csovet, amire mondjuk lyukakat furnek, vagy ilyesmi, es ebbe vezetnem be a vizet, ami igy az egesz udvaron szetterulne, es nem egy helyen zudulna ki. Nem tudom, ez mennyire lenne mukodokepes... Esetleg egyeb otlet?
Van egy nagyon jó magyar nyelvű tervező program. A tetőt is pik-pak meg lehet vele csinálni. A program sajnos fizetős, de le lehet tölteni egy 30 napos próbaverziót. Nagyon jó oktatóvideók is vannak hozzá. A programban nagyon sok anyag és textúra van, de egy jpeg képről bármit bele is lehet tenni. Innen letölthető:
persze letezik. szinfurneros retegeltkent kell keresni.
butorepitesre inkabb szinfurneros butorlapot (forgacslap), mdf-et vagy lecbetetes butornalpot hasznalnak. asszem zatik is, de pl rexplus, lapp-fa, es meg sokan masok.
szinte mindig meg kell venni egesz tablat, ami jo bazi nagy (nem emlekszem pontosan, de 4-5m2)
Köszi mindkettőt. Megpróbáltam megetetni a guglival a SweetHome képet, de az a dög nem eszik bármit. PDF-et és SVG-t legalábbis nem. Kénytelen leszek újra rajzolni. :-(
Lenne két kérdésem, amiből az egyik nyilván a "házi asztalos" topikba való, de a tagságban akkora az átfedés, hogy Vajk, vagy Erzsébeti olvtárs úgyis "leteríti". :-) Remélem.
Létezik-e "közforgalomban" -tehát Zatik és társai- tölgy borítású rétegelt lemez, vagy az csak úgy van, hogy meg kell vennem a furnért, aztán magamnak csinálni? (Ágyvéget akarok csinálni, de az ágy már adott, és a többi része tölgy.)
A másik, az rögtön kettő:
Cseik olvtárs nemrég belinkelte ide a SweetHome 3D tervezőt. Tök jó, játszottam is vele egyet, de nem találok benne textúrákat, azt -ha jól látom-, külön kéne letölteni hozzá. De honnan? (Kis Vuk óta tudom, hogy a sötétség a vadász, a gugli meg az én legjobb barátom, de mindig fázom, hogy ismeretlen helyekről mit töltök le még pluszban, amit nem szeretnék.)
A másik, hogy tudtok valami olyan programot, amivel tetőt is tudok csinálni? Csináltam egy alaprajzot, kinyomtattam, szépen szerkesztettem is rá tetőt vonalzóval, ceruzával, de ábrázoló tudásom sosem volt erős (kegyelem hármas az UV-n, az is már 25 éve), és azóta csak kopott. Abban sem vagyok biztos, hogy amit csináltam az jó, távlati képnek meg végképp nem merek neki vágni.
2 kötőben, felette 2 futóban közötte 1 kötőben. 51 cm
2 kötöben + 1 futóban, felette ugyanez tükrözve vagy ritkábban
2 kötőben közte 1 futóban, felette 5 futóban. 64 cm
és így a végtelenségig.
ezek a falak a több emeletes épületek alsóbb szintjein illetve nagyobb nyílások melletti oszlopnak. legvastagabb, amit láttam az egy belvárosi épület pinceszintjén 102 cm-es vakolatlan fal.
én is futottam bele nem egy ilyen épületbe. nagyon sok ház készült főleg bp-en és nagyobb városokban ilyen módszerrel.
vidéken kevésbé használták, ott inkább a vegyes falazat dívott. akár kő, akár sár kiegészítéssel. vagy sima kő, vályog.
ez a falazási technológia a városiasodás eredménye. az 1870-es évektől sokan akartak költözni városba és kellett a lakás. viszont tégla az meg kevés volt. a következő ilyen a II. vh utáni újjáépítés. pl. a wekerle telep is így épült, a maga 2 szintes házaival, amik a mai napig is szinte gond nélkül állnak.
aztán valamikor a 60-as években hozták a szabványt, hogy 25 cm-es tömör tégla falazat vagy azzal egyenértékű falnak kell lennnie és onnantól már nem gyakori.
ahol igényesebben építettek, ott 3-4 soronként falaztak egy normál kötő sort, és feltöltötték a falat salakkal vagy homokkal.
ilyenkor jut eszembe az, hogy sok ember el sem tudja képzelni milyen szerkezetű házban lakik :/
A 30 cm mély alap aláoltása után már lett alapja is. Mindez domboldalon. Volt statikai szakvélemény az épületről, meg fényképek, aztán amikor az új lefolyót akartuk kivezetni az épületből, az alap mélysége akkor derült ki.
Mi lett volna, ha megkapja a 18 cm monolit födémet, a padlástéri magasítást + koszorúval, meg a bramac tetőt?
a számolás azt mondja, hogy a nyomószilárságra a kantra állított kisméretű is megfelel egy egyszintes anno épült "átlag épülethez". mészhomokból kelleni szokott a futó szélesség.
egyedül a fal kihajlása miatt kell szélesíteni. ehhez pedig a futó kötés is még kevés, vagysi a lenti megoldás tartószerkezetileg megfelelő. persze ha van alap...
Jobban átgondolva a kint-bent hőmérsékletkülönbség okozhatná az áramlást, ami nem lesz jelentős ebben az esetben. Csupasz koszorú esetében viszont valamilyen módon a fent-lent különbségek miatt is megindulhatna az áramlás. Mindez persze csak az én elméletem...
A konvekció beindulása szerintem nem a két oldal hőmérséklet-különbségéből adódik, hanem a fent-lent különbségből. A kellő szélesség csak a fel/le mozgó légrétegek szabad közlekedésének biztosításához kellenek.
Arra gondolok, hogy a padló a fűtött lakásban is több fokkal hidegebb, mint a plafonnál, emiatt ez a jelenség a 15-20 centis szigetelésbe öltöztetett falaknál is fennáll. Ha nem sikerül jól a koszorúnál a szigetelés, akkor ez elég jó hatásfokkal tud majd meleget szivattyúzni kifelé, nem?
Csüngőereszem van, felnyomtam koppra a szigetelést kívülről, a padlás felől meg lesz helyem a kármizott szarufák között a koszorúra tenni gyapotot. Plusz még ez alatt lesz egy 10x10-es gerenda, ami együtt azért elég jó kell hogy legyen szerintem. Úgyhogy nem aggódom túlzottam, csak felmerült bennem édrekességképp.
Igen, ezt tudom, de a nagy légrések miatt kezdtem el gondolkodni. Tömör falazatnál vagy vázkerámia esetében nincs légmozgás, vagy nagyon kicsi (utóbbi esetben keskeny csatornákon sok irányváltással mozoghat a levegő - 16 mm-nél kisebbek a blokkok, ez az érték elvileg a max. környéke, ahol nincs számottevő légáramlás - lásd ablakos topikok). Az üreges fal esetében viszont nagyon könnyen fel tud szállni a falban a meleg, és mivel jellemzően régi házakről van szó, nehéz lesz a koszorú (nálunk az sincs, csak sárgerenda) környékén jól megcsinálni a födémszigeteléssel egybedolgozást. Illetve lefelé amikor megy ki az alap/feltöltés felé a meleg a fal aljából, ez is intenzívebben hűtheti az egész falat.
Pedig van ám ilyen... például apósom 5x-ben költözött kigyerekként a mostani házba, ami néhány évtizede már akkor is állt. Megbontottuk egy helyen a vakolatot, mészhomoktéglának néz ki (km). Ugyanez a technika: két sor futóra, közötte átkötések. Az egymás fölötti sorok fél téglával eltolva
Aztán a 70-es években épült toldalékok (ahol mi lakunk jelenleg, de megfordult ott korábban 2-3 induló család, ahogy nőtt apósom és a testvérei :-D) hasonló elven készültek, bár érdekes, hogy az északi fal tömör, a déli ilyen lyukacsos. Óvatosan kell fúrni, mert ha egy egész tégla beesik, érdekesen néz ki a fal :-).
(azon tűnődtem, hogy az ilyen fal szigetelve arányaiban ugyanilyen javulást mutat-e, mint egy tömör 25-ös km fal)
Ha nem cseréled nagyobbra, akkor nem biztos, hogy kiderül, vésésekor kong, vagy beszakad.
Kb 10 évvel ezelött egy statikus kiszámolhatta a teherbírását ( ami kisméretű esetében nem kevés) mert monolit födémet kellett az ilyen falazatra készíteni 85 m2-en 18 cm vtg-ben
