Elnyeli az a vizet, csak nyúlj alá, száraz lesz. Majd eső után nézd meg, vizes lesz.
Annyira nem lehet jó hőszigetelő, bőven elfagytak a falevelek alatt a növények már az első, kisebb fagyoknál. Persze, valamit fog, ezt ki kell tapasztalni. De ahol az északi szél kiszárítja a talajt, ott sokat jelenthet.
És ha már talajtakarás, akkor tegyük hozzá, hogy egy gyomosodást megakadályozó vastagságú takaróréteg egy kisebb esőt teljes egészében képes elnyelni úgy, hogy a talajra egy csepp nem jut. És utána a laza szerkezete miatt sokkal előbb elpárologtatja ezt a vízmennyiséget a levegőbe, mint ha az a talajba bejutott volna.
Továbbá, jó hőszigetelő, vagyis alatta hűvösebb a talaj, mint a napsütötte részeken. Ez tavasszal, kora nyáron nem kimondott előny.
Nekünk szerencsénk van, a környéken rengeteg a füves-tujás kerttulajdonos, akik nagyon hálásak, ha elvisszük a lenyírt, nem gazos füvet, gyakorlatilag amennyit haza bírunk vinni, annyi van. Tavasszal pedig csalán nyesedékkel indítunk, a Duna partján áprilisban derékig ér a csalán, és zsákokban szedjük, ásóval felaprítva megy indító mulcsnak.
A növényi anyaggal (pl. levéllel) való takarás nedvesen tartja a talaj tetejét (is), ezzel feljebb hozza a mikroorganizmusok életterét. A jól szellőző, párás környezet ideális nekik.
Ezzel ugyan együtt jár, hogy a mélyebb rétegek meg kevesebb levegőt kapnak, az élő-élettelen réteg határa is feljebb kerül, ezen csak a giliszták javítanak egy keveset a lyukaik gyártásával.
Ásáskor egyrészt ezért könnyebb leszúrni az ásót, mert nem cserepesedett össze a talajfelszín, másrészt meg a gyepes részen a fű gyökerei összetartják a talajt, mint a törek a vályogtéglát, és nem csak a talajrészecskéket kell eltávolítani egymástól, hanem a rengeteg gyökeret is elvágni.
Ez tényleg így van, a mulcs szinte teljesen eltűnik őszre. (Meg is lepődtem rajta, amikor elkezdetem alkalmazni. Érdekes módon, még a lebomlott szervesanyag-maradványokat sem látni, pedig annak kellene egy cm-es réteget alkotni szerintem, de csak a sima, agyagos föld van.)
Felénk abszolút nincs hagyománya a mulcsozásnak. Öregemberek is mint valami különlegességet emlegetik, hogy XY meg leteríti fűvel a földet, hogy ne legyen gyomos. Aztán meglepődnek, mikor mondom nekik, hogy én is így csinálom pár éve. :)
Igaz, nálam nem sokra elég a levágott fű, csak olyan 300 m2-ről gyűjtöm.
Nálam is ez a helyzet.Nagyon figyelni kell mikor lehet ásni ,kapálni.Ha túl vizes ragad mint állat,20cm-vel jövök ki magasabban annyi ráragad a csizmámra,ha száraz akkor meg csillagokat lát az ember ha kapálással próbálkozik.
Ástam volna kora-ősszel, de olyan aszály volt itt dél-Alföldön, hogy mint írtam az ásót nem lehetett belenyomni a földbe, ráadásul, jó pár éve nem volt felásva, szinte mondhatni szűz területet kellett művelés alá vonni, igaz nem nagy terület, ez a házi veteményesünk lesz, kb. 200-300 m2 lett felásva.
Nem tudom, hogy ti mint vagytok vele, én már mennék ki a kertbe, sajnos eléggé ragad, ha nem ragad, akkor megvan fagyva :-(.
Lassan jön a jóidő, ezért csak tervezgetni lehet, sikerült szereznem néhány ablakszárnyat, az egyik szomszéd cserélte ki az ablakait műanyagra, kitette az utcára így elvittem belőle valamennyit, arra gondoltam, hogy jó hasznát fogom venni, hideg-ágyra jó fedőüveg lesz, csak keretet kell csinálnom, palántákat lehet majd alatta nevelni.
Persze hogy jobb a természetes, nézz meg egy erdőt, azt akár cipőorral is áshatnád...
A lényeg, hogy ha egy paradicsom növekszik, kivon a talajból x tápanyagot, amit megeszel, a maradék meg elrothad. Ha kihúzod és a kukába dobod, elveszik x-y tápanyag. A komposzt felhasználja ezt az y változót, de még mindig pótolnod kellene magát a paradicsomot, amit megettél. Ezért írják, hogy komposzt + trágya. Csak nehogy x-y résznél több legyen a trágya, mert az már túl sok, lásd az erdőbe hordanák a több ifányi városi falevelet, a levelek a fák tetejéig érnének...
A természet végtelenül egyszerű megoldásokra támaszkodik, egyensúlyban van, és egyensúlyba hozza magát, ha hagyják. Ugyan az a darab föld már önmagától több termést adna 4 év múlva, mint most, feltéve ha nem háborgatják.
Az "öngyógyító kiskert" már nem egy mai könyv, de vannak benne jó ötletek, amivel én sem számoltam először, hogy a szerző a németországi viszonyokra írta, itt nálunk azért szárazabb az éghajlat, mint ott.
A növény sorok földjét egész évben nyesedékkel/mulccsal kellene takarni, így a talaj folyamatosan megtartaná a nedvességet, a gyomok kikelését sem tenné lehetővé, ezt írja a köny is, sőt a könyv elején látszik ez a megoldás.
Azt észre vettem, hogy a fák alatt, ahova lehullott a lomb (2 évig nem lakták az ingatlant, a kertet nem gondozták), sokkal lazább volt a talaj, mint máshol, még nyáron is könnyen tudtam ásni, a kert többi részén, a füves részen 2-3 cm-nél nem tudtam belenyomni mélyebbre az ásót a nyáron.
Novemberig várnom kellett, hogy annyi csapadék essen, hogy ásható legyen.
Amint írod, ha tehetem mindig késő-ősszel ások, így a téli fagy a rögöket szépen szétporlasztja.
Azt is írja könyv, hogy a jó komposzt által jól munkálható földré válhat a talaj, lehet, néhány évig érdemes a talajt javítani, agyagtalajokat komposzt, istálótrágya és homok hozzáadásával lazítani (én is ezt fogom tenni, mert elég kötött a talaj).
Homokot istálótrágya agyag hozzáadásával lehet javítani
Ú,de jó. Nos akkor az ősz letisztázva .Köszönöm Neked is ! Már csak millió kérdésem van. :)) Most jutottam el odáig ,hogy tudok kérdezni. Ha nem bánjátok majd jövök is ha valamire nagyon nem találom a választ.
Nálam alig marad rajta valami, pedig igazán nem sajnálom a takarást, de őszre nagy része elbomlik. A többit beásom, és mindjárt vetek is bele mustárt, hogy télig belombosodjon. A későn lejövők (pl. paradicsom) helyére pedig áttelelő dolgokat, pl. borsó, spenót. És végül van ágyás, amit csak simán felások, azt hagyom hantosan. A takart talajba úgy megy az ásó, mint ha vaj lenne.
köszi mindenkinek.Ismét nagyon hasznos infók voltak számomra.Ezzel kapcsolatban mostmár csak egy kérdésem van. Ha egész nyár folyamán mulcsozok,akkor azt az őszi ásásnál beleforgathatom,vagy le kell gereblyézni?
"kinézek annyit a talaj mikrovilágából, hogy ennyit simán helyreállít és újra elszaporodik minden szinten mindaz, aminek ott kedvezőek az életfeltételei"
Nemcsak egy ásás, hanem egy jó hatásfokú átforgatást jelentő mélyszántás után is napok alatt elkezd helyreállni a rendszer. November eleji szántást követően még a talaj átfagyásásáig (ami december vége előtt ritkán történik meg) beindul az új felső réteg mikroélete. A márciusi vetés idején már gőzerővel dolgoznak az apróságok.
Örülök, ha örülsz neki. Még én se ismerem őket, majd februárban fogom elvetni. Melegházban nevelem fel a palántát, aztán hidegházban tovább, mielőtt kiültetem a végleges helyére. Ha tudsz valamit róluk (pl. mekkorára nőnek?) megírhatnád.
Én különben hajlok arra is, hogy az ilyen mindenféle kerti trükköknél bejönnek nem-racionális, (természettudományon túli), hatni képes összetevők is. Például valakinek affinitása van valamelyik módszerhez, és akkor abban olyan eredményeket ér el, amit mások nem tudnak megismételni. Mert ő akkor azzal a módszerrel, az ő kertjében, az ő növényeivel, az ő sokéves tapasztalatával és meggyőződésével megvarázsolja azokat a kerti élőlényeket. (Nem mintha ez önmagában elég lenne a boldogsághoz, de ugye ezek komplex dolgok, ez meg egy opcionális lehetőségként ott lehet.)
Inkább az a baj, hogy a "divatot" nem csináljuk rendesen. A mulcsozáshoz 2-3 cm nem elég, ahoz 10-15 cm vastag kellene. (Honnan?) És lehet, hogy akkor nem kellene ásni sem. A növényi leveknél is sokszor az a baj, hogy a fele hozzávaló nincs meg, és vagy túlérleljük, vagy nem eléggé. Ki kell ezeket tapasztalni, és megnézni hogy mihez van lehetőség. A csodára nem lehet alapozni.
A kertészkedésben is divatok jönnek-mennek. Főleg mióta bejött az amúgy igen megszívlelendő bio-öko vonal, és mióta színes-szagos képeskönyvek és honlapok ezrei népszerűsítik a kertben turkálást.
Egy ilyen divat a neforgassukmegaföldet, egy másik a mulcsotmindenhova, harmadik az áztatottnövényleveketnekik, és így tovább. Mindegyikben van valami, de azért a józan ész és a saját megfigyelés mindennél többet ér.
Maradva az elsőnél, a ne forgassuk meg a földet-nél: szerintem mindenki kertjében vannak olyan területek, amik gyalogútnak voltak használva, és aztán a következő évben nem kerültek felásásra. Ezeken a területeken következő évben mekkorára nőnek a gazok? Ahhoz a területhez képest, ami viszont fel volt ásva? Nálam harmadakkorára. És ez nekem el is dönti a kérdést, érdemes-e ásni vagy sem.
Persze ez homokon, vagy nem letaposott területen kicsivel máshogy néz ki, de a tendencia attól még érvényes.
Van egy ilyen érv is a ne forgassunk mellett, hogy a felső aerob mikroizék így alulra kerülnek és elpusztulnak és ezzel megöljük a talajunkat.
Hát én erre azt mondom, hogy az ásás az nem olyan, hogy 100%-os helycseréje az alsó-felső szinteknek, hanem olyan nagy vonalakbani. És kinézek annyit a talaj mikrovilágából, hogy ennyit simán helyreállít és újra elszaporodik minden szinten mindaz, aminek ott kedvezőek az életfeltételei (és hasznosak a növényeinknek). (A kereskedelemben kapható talajbaktérium-készítmények 15 liter/hektár kijuttatási értékei is elég alacsonyak, ha belegondolunk: 1.5 ml / m2; és ennek javarésze víz. És ebben a dózisban is képesek elszaporodni és működni.)
Plusz Flanell gondolatmenete is ésszerű, miért ne lehetne hát ásni.
Különben nekem fura itt csak a topikokat nézegetni is. Vannak például permetezők és vannak nem-permetezők. Vannak műtrágyázók, akik nézik a naptárt, a növényeket, az időjárást, NPK-arányokat számítgatnak és szórják ki a szereket, és vannak, akik évente beássák az istállótrágyát és annyi. A hagyomány, az elmélet és a konkrét mikroadottságok keverednek világnézeti és habituális elemekkel -- aztán lesz belőlük valami. Jobb esetben paradicsom.
Igen igen! Ez így teljesen egyértelműnek,logikusnak tűni. Viszont mikor az ellentetjét olvasom ,akkor meg az tűnik logikusnak,egyértelműnek :)
Valószínűleg még pár évet próbálkoznom kell,hogy legyenek saját tapasztalataim. Így egyenlőre iszom szavaitokat a fórumon keresztül. :) Sajnos megjegyeznem nem mindig sikerül...
A mostani eszemmel én is az őszi ásást tartom jónak (a kertemre szabva)Esetleg még az ásás után beszórni mustárral,hogy télire ne maradjon "csupasz"
Feltelezem, hogy dédnagyapám meg a többi pár millió ember nem kínoskodott volna a földjei felszántásával, ásásával, ha nem azt tapasztalták volna évszázadokon keresztül, hogy a megforgatott föld többet terem.
A homok nem tömörödik le úgy, nem válik levegőtlenné, de a kötött talaj igen.
A talajlakó hasznos mikroorganizmusok csak a legfelső, levegős talajrétegben élnek meg, ott dolgoznak nekünk. Szántással, ásással a levegős réteget növeljük, a tápanyagdús felső réteget mélyebbre juttatjuk, így a növény gyökerét lefelé csalogatjuk, ezzel is növelve a szárazságtűrését.
A közepesen kötött talajokat nem muszáj minden évben szántani, minden második évben elég a felső 10 cm-t megművelni a jó magágy érdekében. A gabonatermelők mostanában ezt az eljárást követik.
Felénk szántani, ásni késő ősszel szoktak, hogy a kötött talaj télen porhanyósra fagyjon.
Nálam néhány napja a fekete földben is megakadt néhol az eke. A szántáshoz abszolút nem értek még, a traktoros viszont igen. :)
Eddig én is csak ásóval dolgoztam, és a régi földem igencsak agyagos volt néhol. Megfelelően felásni sose tudtam. A felső pár centit mozgattam meg, több nem ment. Csak répát vetettem oda, meg spenótot, az tökéletesen fejlődött benne, ősszel pedig alaposan megtrágyáztam, tavasszal megint répa. Utáltam az agyagot vetés szempontjából, de szerencsére csak egy része volt rettenet a kertemnek. Fogalmam sincs, hogy jól csináltam-e. De az tény, hogy az agyagot csak jóval később lehetett ásni, mint a sima fekete földet.
Ez a terület hosszú évek óta nem volt használva. 2012 tavaszán lett felásva ,és akkor a könyv szerint bevetettem az 50-50 cm-es spenót sorokat. Sajnos valószínűleg a kevés sikerhez a kevés takaróanyag is hozzájárult:)
Az egyik részre öszpontosítottam jobban,ahová már tavasztól jó kis takaró réteget tudtam felhalmozni,és a nyár folyamán is pótolgattam. (Ezen a részen kukorica paprika és paradicsom volt,amik szépek is lettek) Viszont ősszel ,mikor szerettem volna mustárral bevetni ,hiába volt a takarás ,a föld nagyon kemény volt(nedvesen)...
Ezért is gondoltam,hogy lehet még pár évig ásni kellene ,szervesanyagot beleforgati. Igy javulhat a szerkezete? Végülis teljesen tanácstalan vagyon Egyik nap ezt gondolom,másik nap mikor olvasom,hogy nem is biztos jó a talajforgatás ,akkor meg mást gondolok :)
Nálam jó kis agyagos fold van.Mikor a kezembe akadt az öngyógyító kiskert ,akkor elhatároztam húúú ez való Nekem! Soha többé nem fogok ásni,fordítani... :) Viszont látom,hogy ennél a földtipusnál valószínűleg ez nem egy járható ,út sajnos.
Szerintetek ilyenkor már el lehet kezdeni a kertet felásni,úgy hogy majd csak akkor gereblyézem el ha vetni szeretnék?
Gondoltam rá, de miután alig 2 m-es kis sor, megkockáztatom kisérletképp, hogy mi lesz vele; csak tudja, mit csinál, miért bújt ki. Ma reggel már krókuszt is láttam kukucskálni...:)
Poloskaszagú szilvadarázs: a virágzás végén kell permetezni, amikor még fent vannak a szirmok az utolsó 20-30 % virágon. A virágnyílás utolsó fázisában már nincs nektár, a méhek nem annyira járják. (Vagy a Mospilan pl. méhkímélő.)
A szilvadarázs pont sziromhulláskor támad, tehát ha megvárod az utolsó szirmok lehullását, akkorra jó eséllyel már szinte minden szemben benne van a pete, ha a szülőknek volt rá kapacitásuk, és nincs hozzáférhető szer, ami érne valamit. (Én is jártam már úgy, hogy idő hiányában 2-3 napot késtem a permetezéssel, és kb. 10 szem termett a nagy fákon.)
Nálam sajnos a nagy cseresznyefák alatt is tarolni szokott az amerikai lisztharmat a piszkéken, ahol nem tudtam legalább kétszer permetezni.
A lisztharmat egyébként azon ritka gombák közé tartozik, amik száraz és forró körülmények között díszlenek szépen. (Ezen meg is lepődtem anno az őszibarackosomban.)
A nagyon beteg fát már nem biztos, hogy meg lehet menteni, de a többit mindenképpen érdemes permetezni vmi felszívódóval v. kombinálttal virágzáskor.
Nekem a Folicur Solo-val van elég sok tapasztalatom, nagyjából elég szokott lenni 1 permetezés. A biztonság kedvéért, ha van időm, leszórom egyszer nyílás elején, egyszer meg közepén, annak garantáltan elégnek kell lenni. Sárgabaracnál is, és akkor nem lesz az a jelenség, amire a hozzá nem értők azt mondják, hogy már megint lefagyott a virág. :)
Az igazat megvallva már nagyon unalmas a globális felmelegedéses riogatás, engem egyáltalán nem zavarna egy kicsit melegebb klíma, tudom ez a pénz, már csak ilyen, a valós helyzetet meg a bőrünkön tapasztaljuk, ezek a korunk búcsú cédulái...
Jön a tavasz... :) Soha nem csináltam ilyet azelőtt, de tavaly késő ősszel elvetettem a fodros petrezselymet, hogy korábban legyen szedhető (nagyon szeretjük még reggelihez nyersen is), mert az áttelelő réginek másra kell a helye. Figyeltem folyamatosan, hogy nem kelt-e ki, s a havazásig nem, így megnyugodtam. Azóta nem figyeltem; tél van... Ma vettem észre, hogy valamikor suttyomban kikelt, apró kis sziklavelei jól láthatók. Remélem átvészeli a fagyokat, mint az öregek...
Azért nem kell mindent a globális felmelegedésre fogni, megy megint a jó nép riogatása a médiában, sajnos :-(.
Jégkorszak után vagyunk, így érthető, hogy egyre jobb az idő, ez mindig így volt amióta világ a világ, sőt van itt egy videó ami kicsit másfelől vizsgálja a témát:
Soha nem gondoltam volna, hogy a meggy ilyen kukacos tud lenni
Pedig de. Gondolom, nem árulok el túl nagy titkot, hogy nem mindegy, mikor permetezel a cseresznyelégy ellen. Jó szerrel, jókor védekezve szerintem viszonylag kordában lehet tartani. Na persze nálam is volt már gond ezzel. Épp' ezért agyalok valamiféle rovarcsapdán (lehetőleg nem aranyáron), hogy tudjam, mikor ideális a permetezés (esetleg valami netes forrás, ahol figyelemmel lehet kísérni, mikor rajzik - és ugyanezt szeretném a poloskaszagú szilvadarázzsal is, mert azzal is csak a kín van, bár volt már, hogy sikerült igen hatékonyan odacsapni neki... :-) ). Meglátjuk!
Az Érdi bőtermőről meg annyit, hogy nekem is volt, kifejezetten szerettem több tulajdonsága miatt, de sajnos végül ki kellett vágni, mert egyszerűen nem bírtam megvédeni a monília ellen. Jól fiatalodott a beteg ágak levágása után, de aztán persze megint gombás lett, elvitte a nyavalya, hiába csináltam vele akármit. Amennyire tudom, kifejezetten érzékeny a moníliára. Most a Bosnyákkal kísérletezem, de még fiatalok, fejlődnek, plusz, amelyiken volt már némi virág, azt meg elvitte a Zaszály (vagy nem is tudom, tavasszal kiderül - mintha még lenne benne némi élet , remélem legalább rejtett rügyekről kihajt)...
Nem tudom, idén mi lesz, mert egyelőre azt jósolják, hogy ez lesz minden idők legforróbb éve (a globális felmelegedésre rátesz még néhány lapáttal az El Nino).
Pedig nagy reményekkel megyek neki az évnek... Őszre kiderül.
Nálunk a diófa alatt kikelt egy egres. Míg ott volt, sose volt lisztharmatos. Gondoltam, végre egy ellenálló fajta, átültettem jobb helyre. Teljesen ellepte a lisztharmat. Azóta ott hagyom a diófa alatt, ami ott kel ki, és elfér. Keveset terem az árnyékban, de egészséges.
Ha jól értem, akkor meg lehet menteni a moníliás fát, csak evvel a szerrel (Folicur solo) permetezzem le amikor virágzik? Elég rosszul néz ki, néhány ága egyenesen össze van aszalódva, de ha eltöröm zöld (él) belül. Nem tudtam mit kell vele csinálni, és úgy hagytam arra gondolva, hogy majd most tavasszal megnézem, egyáltalán ki fog-e hajtani.
Három éve teremnek az érdi bőtermő meggyfáink, két évi terméssel semmi baj nem volt, de az elmúlt évben az egyiket a monilia támadta meg, a másik meg olyan kukacos volt, hogy nem lehetett megenni. Soha nem gondoltam volna, hogy a meggy ilyen kukacos tud lenni, azt hittem ez csak a cseresznye átka.
Az érzékenyebb fajták helyett érdemes lenne hazai körülményeink között kialakult rezisztens fajtákat tovább szaporítani, esetleg régi érzékenyebb fajták ellenállását javítani.
Bizonos növények védő hatását érdemes is lenne kihasználni a gyümölcsöskertekben, egy könyvben olvastam, hogy a betegségek a legyengült növényeket támadják meg, amelyek valami oknál fogva nem érzik jól magukat(itt nem a genetikai sajátságokra utalt, tudom ez is szempont), mert a talaj javításával komposzt hozzáadásával növényeink egészségesebbek lesznek, sőt javában egészséges gyümölcsöket teremnek.
Nálunk három meggyfa volt a kertben amikor megvettük. Kettőt kivágtunk, mert nem bírtunk a moníliával. A harmadik azóta is (12 éve) betegség nélkül él. Megbízhatóan terem, soha nem kukacos. Azóta ültettem még egy meggyfát, az sem monílíás, de a permetezések ellenére teli van kukaccal.
Én használok vegyszert, amikor muszáj, mert enélkül bizonytalan termésem lenne, esetleg a boltban kellene olyan gyümölcsöt-zöldéséget vennem, ami akár 10-20-szor annyi szermaradványt tartalmazna, mint az általam permetezett termény.
A meggyet a virágmonília károsítja, ami a bibén hatol be nedves hajnalokon, aztán onnan szivárog lefelé a vékonyabb ágakba, onnan - néha - vastagokba is.
A szaporítóképletét a veréb is átviszi a lábán egyik fáról a másikra, a metszőolló fertőtlenítése csak elvi jelentőségű szerintem. Erre pl. hypós vizet szoktak használni. Én semmit.
Monília ellen egy gyógymód van, virágzásban permetezni. Van olyan rézkészítmény (bio), amit virágzásban is lehet használni, 2-3 alkalommal szükséges.
Én felszívódó szert szoktam alkalmazni (Folicur solo), ezzel 1 szórás elég szokott lenni.
Valahogy ódzkodok a vegyszerek használatától, mert a családom egészsége fontosabb annál, Gyulán, Eleken a piacon a '90-es években a turista németek direkt a férges almát vásárolták, azért, mert amelyikben az almamoly megélt az megbízhatóan fogyasztható, kevesebb mérget tartalmazott.
Arra is gondoltam, hogy azért ellenállóbb a meggy bozót ami a telken volt, mert évekig nem metszette senki, így nem vitték át a betegséget egyik fáról a másikra, valahol halottam , hogy úgy lehetne megelőzni a monília terjedését, ha minden fa metszése után a metszőollót belemártanám egy bizonyos szerbe.
Van-e olyan nem vegyi kemikália ami a moníliát féken tartja, most gondolok csúnya szóval valami bió(családbarát) védekezési módra, pl. oltott mész hatásos lehet?
Korai lenne még megalapozott tapasztalatokról beszélnem, mégis idevág, hát elmesélem: mikor 2009-ben átvettük a tanyát a nagy gyümölcsössel, magasabb volt a gaz a gyümölcsféknál, és tonnaszám termett az alma is, szilva is(érdekes, faeper abban az évben nem volt, se cseresznye). És alig volt kukacos alma, szilva. Annak tudtuk be, hogy az akkor megbontott tetőtérben százszámra találtunk rigófészkeket. A gazt kiirtottuk, sok fát felnyírt a párom, hogy elférjen alattuk-köztük a kistraktorral. Sok nagyon nagy szilvaág tört le, szerintem azért, mert az alattuk növő, őket talán megtámasztó ágakat levágtuk. De ez nem biztos. Viszont elterjedtek nagyon brutál kártevők és betegségek, sok-sok almafa pusztult ki, idén is sokat ki kell majd vágnunk. Szerintem az a nagynretű undormány hernyó szporodhatott el, amik a nyírfáimat is kinyírták, meg a platánból, orgonából is húztam ki olyanokat, no de ezt több mint ezer almafával nem lehet megcsinálni. A lényeg-szerintem- hogy megbontottunk valamiféle kialakult, természetes egyensúlyt. Nem kizárt(talán épp ti írtátok), hogy talán pont a fák védőnövényei voltak egyes gyomok alattuk, vagy bizonyos rovarokat távoltartó vagy magukra csalogató gazok. MOst ezt lehetne permetezéssel ellensúlyozni, de erre se pénzünk, se affinitásunk, akkor legyen kevesebb, de az natúr. (Már dierkt nem írom, hogy bio, mert tele a puttony a fogalom körülötti hercehurcával és nem is érdekel, ki mit tart annak, nálunk ez így vegyszermentes, ízlik és ennyi épp elég is.)
Nem lehet tudni, hogy a két fajta között milyen különbség van ezen a téren. Esetleg csak az új kert környékén nem nagyon van meggy, így nem tudott oda eljutni a virágmonília. Vagy éppenséggel azon a tájon annyira el van terjedve az ott élő nagyon fogékony meggyeken egy kevésbé fertőzőképes moníliatörzs, hogy kiszorította a veszélyesebb változatot, és a te új bozótod ellenáll a gyengébb moníliának. De lehet más magyarázat is, persze...
Azt mondjuk már többször megfigyeltem szőlőnél, hogy az elhanyagolt, 1-1,5 méteres gazban álló szőlők makkegészségesek voltak, aztán a tulaj kitisztította őket, és egy hét múlva csupa peronoszpóra lett az egész. Ennek meg az lehet a magyarázata, hogy a párás környezetben olyan gombafajták szaporodnak el, amik elveszik az életteret a peronoszpóra elől, aztán a kitisztítás következtében szárazabbá válik a levegő, elpusztulnak a gombák, és út nyílik a szárazságtűrőbb peronoszpóra előtt.
Ez a dolog egyébként működhet (feltételes mód) meggy virágmoníliájánál, vagy egyes konyhakertiek gombabetegségei esetén is.
Több helyen is láttam már a neten fotókat olyan gyümölcsösökről, amik nagy gazban állnak, és egészségesek, míg én a művelt telkemen a betegségekkel küzdök.
Nekem is van meggybozótom (a szomszéd elhagyott telken), amit nem bántok, csak szüretelek, itt is ritka a monília, csak nagyon erős fertőzési nyomásnál jelentkezik.
Szerintem a fajták mai viszonyok közti értéke nagyjából független attól, hogy régi vagy új, hazai vagy idegen eredetűek. Pl. nálunk az egyik legjobb fagytűrő sárgabarack egy viszonylag enyhe klímán létrehozott (francia) fajta, a Bergeron.
A vírustolerálás meg leginkább az új fajtákra jellemző, manapság ez az egyik legfontosabb a termelő szempontjából. Véletlenszerűen régi tájfajták is jók lehetnek e téren, de ez nem lehet általános köztük.
Üdw Atandi! A címem megadtam itt a fórumon. Ha küldesz magokat írd rá a borítékra a címedet,hogy postafordultával tudjam neked küldeni az early croppingot! Elöre is köszi.
Még kevés a fény, csak meg fognak nyúlni, dülöngélnek össze-vissza.
(Ha fóliám lenne - és lesz! valamikor.... - én nem vetegetnék a lakásban. A fóliában, amikor már nem megy éjszaka sem fagypont alá a hőmérséklet, sokkal jobb helyük lesz, utol is fogják érni a lakásban nevelteket. A korai vetemények meg még a -1-2-t is kibírják, de annak is korai még most.)
Balu.Úgy gondoltam a fóliát,hogy a palántát lakásban nevelve később a fóliába palántázva.SAjnos nekem még fóliám sincs nemhogy fűthető:o Pedig jó lenne azt hiszem!
A meggy fánál érdekes dologra lettem figyelmes, Békés megyében lakik anyukám, ott a meggyfáinkon mindig kijön a monília, rendszeresen metsszem a fákat, én Csongrádon lakom, idén vettünk egy házat, mondanom sem kell, hogy egy kicsit elhanyagolt volt a kert, a kert egy részén meggy erdő van, gyökéről is nőt de nem apró szemű a meggy.
Most a munkám mellett téli elfoglaltság ként tisztítom a terepet, és megfigyeltem, hogy itt a telen nem látok moníliás meggyfát.
Miben különböznek az itteni meggyfák, esetleg ha metszeni kezdem itt is elhatalmasodik rajtuk?
A klíma Magyarországon mindig szeszélyes volt, elég megnézni a meteorológiai állomás adatait több évtizedre visszamenőleg, az tény hogy az ország egyes vidékei más-más növények termesztésének kedveznek. Az ország keleti fele mindig jobban kedvezett az aszályoknak, nyugat-M.O.-on többet hull(ott) a csapadék.
Biztos vannak érzékeny tájfajták, viszont alma és körtefajtáknál (igaz nem lágyszárú) a tájjellegű fajták sokkal strapabíróbbak a külföldieknél, hiszen itt szelektálódtak több évszázadon keresztül hazai talajon edződött növényekből.
A külföldről betörő betegségek, igaz ezen régi fajtákat is kikezdik.
Lelki sajátságom a régi fajtákhoz való vonzódásom, azok már bizonyítottak a múltban.
Szia Jani71! Szívesen adok magokat! Természetesen ingyen! Írd meg,hogy mikor jársz felénk! Írsz időpontot és úgy intézem,hogy itthon legyek! Persze adok bónuszban egyéb paradicsom magokat is! Én is sok magot kapam a fórum által ingyen! Az a minimum,hogy ezt valakinek vissza kell adnom! Várom válaszod! Üdw
"Ez egy fiktív állítás, hogy érzékenyebb a betegségre a magyar táj fajta, hiszen, ha jobban alkalmazkodtak a klímánkhoz akkor kevésbé érzékenyebb mint az említett , csak agyon permetezéssel termő holland fajták."
Sok ilyen van, hogy érzékenyebb a tájfajta. Fajtától függ.
Konyhakerti lágyszárúnál az 50 éves fajta már réginek számít, és akkoriban ugye a klíma hűvösebb és nedvesebb volt.
De nem is a klíma a lényeg, hanem a betegségek. Anno azok a fajták terjedtek el, amik ellenállónak bizonyultak a korabeli betegségeknek. Manapság már új betegségeknek kell ellenállni, pl. itt a rengeteg vírus, amiket 50 éve még hírből sem ismertek. Abban meg gyakran az új holland fajták vezetnek toronymagasan.
Gyümölcsfáknál is tetten érhető ez a dolog. 20 éve hülyének nézték falun azt, aki a meggyet permetezte. Aztán vagy 15 éve bejött egy új moníliatörzs, ami elvitte a régi meggyfajták 90 %-át. Nem a termést, hanem a fát.
A híres Besztercei szilvát sem lehet már termelni az ország legnagyobb részén, mert elterjedt a sharka vírus, amitől minden évben utolsó szemig lehullik a zöld szilva.
Nem messze lakom Tőled és rendszeresen átmegyek a lakóhelyeden.
Esetleg találkozhatnánk-e és tudnál-e adni ennek a fajtának a magjából néhányat?
Nem ingyen szeretném, de sajnos nem igazán van cserealapom, így max. pénzt tudok érte adni. Bár ha beszélgetünk, lehet, hogy kiderül, mégis tudunk esetleg valamit cserélni.
A lóbab titka a korai vetés, ahogy Mariska néni is írta. Én úgy tapasztaltam, hogy a fekete levéltetű (ez károsítja) viszonylag későn jelenik meg. Késői vetésnél a virágzás elején lévő (ezért talán sérülékenyebb) állományt képes teljesen tönkre tenni. Ha korai a vetés, akkor a bab már túl van ezen a fázison és sokkal ellenállóbb.
Mariska néni. Épp azért szeretnék lóbabot vetni,mert van magom :),köszönöm szépen a felajánlásod.
Köszönöm szépen a tanácsot! Megpróbálom elvetni nagyon korán ,és majd látom mi lesz.Legfeljebb lesarabolom,mert állítólag jó hatással van a talajra is és sok növény jó előveteménye lehet.
Palántának valót még nem lehet elkezdeni vetni ugye,csak esetleg ami fóliába menne majd.
Tavaly kicsit elbénáztam a dolgokat,de már abból is tanultam.Remélem az idén kicsit ügyesebb leszek és esetleg az eső is esik egyszer kétszer majd a nyáron.
A lóbab nálunk március közepi vetéssel június táján volt szedhető, tehát érdemes másodveteményről gondoskodni. Valóban tetvesedik, egy kertészkedős filmben láttam, hogy a virágok megjelenése után a hajtáscsúcsokat kitörik, ez egy kicsit visszaveti őket, de nem teljesen. A termést nálunk nem lepték be a tetvek, csak a friss hajtásokat szerették,de azt nagyon.
Előnye viszont, hogy nem kell mellé támaszték, háromnapos szélvihar után is áll, mint a cövek. :)
Vigyázni kell a szedés időpontjára is, csak zsengén, mert ha megöregszik, már kesernyés lesz az íze.
Elég korán, februárban elvetettem, a szőlő közé, ahol elég sokáig terpeszkedett, kábé június végére lett belőle termés. Egyáltalán nem permeteztem, és nem volt baja. Nem gondoltam, hogy ilyen magas lesz, az alsó szőlőfürtöket jól be is árnyékolta. Én idén nem vetek, nem tudom beilleszteni a veteményesbe. Viszont maradt némi magom tavalyról, ha a kép alapján szimpatikus Neked, azt szívesen odaadom.
Szia atandi! Köszönöm a segítökészségedet! A címem:gyönk rákoczi u 217/1 isz 7064. Ajánlom neked az early cropping(super marmande) fajtát! A bogyóméret kicsit nagyobb mint a lugas f1,de az íze fenomenális! 62.napra érik! Az egyik legkoraibb paradicsom! Paradicsomlének szerintem a legjobb! Jelezz ha érdekel! Garantálom,hogy nem csalódsz! Elöre is köszi!
Szerintem tudok mindből küldeni néhány szemet, amiből fogtam is, abból kicsit többet. Írj a mailemre egy címet, hova postázzam. Hacsak a felsoroltjaid közül valamelyiket nem tartod különösen finomnak, nem is kérek cserébe semmit, kezdem megtanulni, hogy többet ésszel, mert csak kíváncsiságból ültetni, aztán meg nem győzöm rendben tartani a kertet, az nem működik.
Én is ezt alkalmazom ami az említett könyvben van, igaz kisebb módosításokkal, általában 2 növényt társítok egymás mellé, kimarad a 3. sor, de így is működik, pl. hagyma-sárgarépa (amennyi kell) egymást felváltva követi, utána 1 sor saláta(később paradicsom-padlizsán-paprika) kerül, utána petrezselyem-fokhagyma, utána megint saláta és így tovább, a répa általában nem szokott férges lenni, a hagyma viszont úgy tűnik igen, de szerencsére a kifejlett hagyma már féreg mentes(a növekedésének köszönhetően).
Nekünk összejött, igaz, ha összeszámolom, hogy csak az állagát megóvó, felújításig jutottunk, sajnos az a keserű része, hogy ameddig van hitel addig semmi nagyobb átalakításra nem telik, pedig lenne még mit csinálni, ötletek vannak csak a pénz kevés :-(
A 4 hónaphoz nem tudok hozzászólni, de a habanerohoz igen. Nagyon lassan, vontatottan csírázik, érdemes már februárban elvetni. Utána is lassan fejlődik. Én a fagyveszély beálltával amennyit tudtam, behoztam cserépbe téve (ezt elég jól tűrték), és még most is érnek be termések.
Sziasztok! Én már tűkön ülök,mennek a kertbe. Egyenlőre azonban csak tervezgetek. Viszont elakadtam.A lóbab mennyi idő múlva szedhető.Tervezzek utaána még vetni valamit? Próbálkozom az ôngyógyító kiskert alapján összeállítani a vetéstervet,de nekem ez nem annyira egyszerű.
Vettem az egyik áruházban habanero paprikát, a magja miatt, és szeretném elvetni. Valahol azt olvastam, hogy a paprikáknak leszedéstől számítva, kiszedve, szárítva a magnak 4 hónap kell a csirázóképességhez. Igaz ez?
A négy év már túl sok az ötéves tervben. Egyébként én is gondoltam rá, de sokat nem ér, ahogy néztem, lehetnek jobb ajánlatok is. Meg ilyen 5-6 millióval sokra nem mész, még ki kell egészíteni még egy hitellel... 10-15 évig meg nem spórolnék egy saját házra...
De azért utána nézek, jó hogy megemlítetted, köszönet érte.
Itthon kb 9 év alatt tudtok venni egy házat, 4 év lakáselőtakarékosság(fundn@menta vagy otp), utána 5 év törlesztés és tietek a ház, mi ezt csináljuk most vagyunk a törlesztős részénél.
Ez szerintem csak így megy: adott mondjuk kismillió féle paradicsom és ugyanannyi paprikafajta. Első lépésben eldöntöd, mi célra kell neked az a jól bevált: pl. paradicsomnál mi a fontossági sorrend: friss fogyasztásra kell-é több, avagy befőzésre, netán aszalni. Aztán: kerülni-akarod-é a vegyszeres permetezést, és elnézed, amint lerohad esetleg pár nap alatt az egész, vagy rágják a kukacok, vagy elfogadod, hogy jut, ami jut, de az legyen bio. Emiatt az ellenállóságot veszed választási alapul. Sokfélét szeretnél lelked gyönyörködtetésére, és úgyis keverednek majd az ízek a befőzött lében(mint nálam), vagy nem akarsz sokfélét, csak 1-2-t, de az legyen igényeidnek szóló(vagy finom, vagy bőtermő vagy ellenálló vagy folyamatosan vagy épp ellenkezőleg, egyszerre érő). Vagy éppen piacozni akarsz vele és szállításálló és mutatós legyen
Na, ezek alapján szelektálsz, és meglátod, mi marad bent. Nekem most pl. olyan normális azaz boltinak kinéző fajtát kell választanom kedves párom sóhaja szerint(meg majd másik 15 félét a magam gyönyörűségére :P)
LugasF1-et pl. sokan dícsérik, van, aki az ökörszivekre esküszik, mert pl. vékony a héja(ezért tyúkok, madarak szeretik kicsipkedni), sokan a San Marcanot szeretik(tömött, sűrű, nekem pl. nem nagyon ízlett), feketét és csíkosat én soha többet, mert minek, a kecskeméti 3F1 és 407 eddig minden évben volt, de nem is tudom minek (3F1 igen korai, csak azért).
Tetszettek pl. a tavaly próbált, Bulgáriából hozott magaok, óriás rózsaszín és Fantasia nevű behemótok. Aztán: Deryantól kaptam sárga oválisat, nála nagyon ízlett, nálam már nem lett olyan finom. Nekem ízre a koktélok jönnek be leginkább, Cherolla pl. isteni finom, de hibrid, bár első évben a fogott magból termett is finom és jó lett. Csemegézni még datolyaparadicsomokat szoktunk. Amit tuti ne vegyél(szerintem): ezergyümölcsű vagy mi a fene, borzadály az íze, törpe, széttörik, vastaghéjú, istenátka. Nekem a Roma VF se tetszett.
Paprikák: megint azt nézd, mi célra kell: frissen vagy eltenni, savanyúságnak vagy egyéb. Nagyon szeretem az elefántormányt, megbízható, jól terem, korán is, zölden is finom, nem csípős, jó ízű(nekem). De én a fehér paprikákat nem eszem meg. Tájfajta, génbankos a Veleméri, csípős, de nem mind, hosszú, vékony, rettentő bőtermő, jól mutat a savanyúságos üvegben.
Bulgáriából vett kápiák isteniek, pláne sütni, marinált paprikának eltenni csak azok váltak be,de 3. éve teszek multiból vett óriás kápia magjából is, és nagyon beváltak. Nagyok, szépek, finomak, bőtermőek. Nekem a kaliforniai magok nagyon rosszul keltek, idén új magokat veszek azokból.
Én a Rondo-t szoktam úgy vetni, hogy a paradicsomnak elkészített támrendszer mellé (a másik oldalra) vetem, a hálón felfut olyan 80 centire és szépen terem. A paradicsomot a háló másik, naposabbik oldalára ültetem májusban, addigra a borsó már elég magas, szépen védi a paradicsomot.
Úgy tervezem, hogy holnap bedugdosom a fóliába az újhagymának szánt sarjakat. Utána meglátom, mennyi marad. Unartison kívül még valakinek ígértem belőle. Látom, publikus az E-mailed, majd jelzem, mi a helyzet.
Ez a fajta elég magasra nő(ne, ha el nem borulna :)), érdemes valamivel megtámogatni. Egyszerűbb megoldás lehet ágas-bogas ágak mellészurkálása. Nem a több termést segíti a támasz, hanem egyszerűbb vele bánni, ha nem hever a földön, kevésbé tudja megtámadni a gomba és a csigák. (Nálunk nem termett valami jól, úgyhogy jövőre maradok a rajnai törpénél meg a Zsuzsinál.)
Háát úgy van diplomám hogy kell még egy nyelvizsga, tehát a kintiek úgy fogják venni hogy szerintem ninsc :D Ezért is akarok norvégul megtanulni mert akkor ha letenném a vizsgát, megkapnám :) Párom már egy hónapja tanulja a norvégot, engem is tanítgat közben, a nyelvtan nem nehéz csak sokat kell majd magolni a szavakat...
Jaj én olyan hatalmas házat nem szeretnék, férjünk el kényelmesen azért de legyen praktikus... meg hát azt rendben kell tartani is ugye... de persze a kert elengedhetetlen... minél nagyobb annál jobb :)
Van aki már elkezdte a mag ültetést? Pont azt számolgattam hogy én március előtt sehogy se fogom tudni elkezdeni... az itthoni kertbe meg kénytelen leszek palántákat venni mert öcsém aztán nem locsolja a benti növényeket... viszont imád a barátnőjével paradicsomot szüretelni :)
Lehet, hogy itt-ott akad GMO szennyezés, de ezt így általánosságban kijelenteni szerintem sima pánikkeltés, fölösleges hisztéria. Nem is lenne semmi értelme génmódosított magot árulni a régi fajták nevén, meg sem érné. Tudtommal egyébként is csak néhány növényfajnál terjedtek el a génmódosított változatok, elsősorban kukorica, szója, pl. génmódosított zöldborsóról nem hallottam.
Magyarorszag is beallt a sorba :( Ha a jogszabalyokat atnezitek eleg alaposan, akkor ra lehet jonni, hogy amirol a TV-ben beszelnek, hogy tiltott a GMO, az mar reg nem igaz. A takarmanymagok 54%-a hivatalosan is GMO es azon felul meg igennagy resze az:( Persze megy a parasztvakitas, hogy hany hektar illegalisan ultetett GMO kukoriz foldet egettek le itthon, csak elfelejtettek elmondani, hogy az "illegalis" ebben az esetben azt takarta, hogy nem az anyacegen keresztul szereztek be GMO magokat, hanem feketen... az egyik legnagyobb kukorica vetomag arusit o itthon a Pioneer, ami a Monsanto leanyvallata, aki a legnagyobb GMO forgalmazo...mellesleg az anyaceg is itt van a piacon es ha nem sietunk akkor a regi fajtak mar a genbankokban sem lesznek meg:(
Bocs a kiteroert es nem kotozkodesnek szantam, a tenyeket a media elegge jol elferditi.
Oslo?? Egy ismerősöm haza jött mert nem tudott norvégul megtanulni pedi örjitöen kedves emberek fogadták bárhova ment! Van kertészet de ott forró vzzel locsolnak :D Ha diplomád van akkor várnak kint!! Ja és ne álmodj itthon tisztességes nagy házról mert az csak rémálom-felhüzod a 120nm-t majd tarsd is fent és a gyerekeid 16évesn faképnél hagynak oszt ... Egy másik ismerősöm 3 gyerekes anya belebolodult , hogy 20 év alatt felépített egy 2 szintes 6 szobás házat majd most a férjel és anyóssal 50-évesen fogócskáznak a 180nm-en! Tanyát, földet, kertet , kis nyaralót vegyél !! Majd építesz rá házat szép lassan és a gyerekeid is megtanulják hogyan kell építeni(szakma)!
Neeem, csak 10, max 15 évre mennénk amíg összebírunk gyűjteni egy tisztességes házra való pénzt meg tartalékot :) Aztán én szívem szerint a görög tengerpartra költöznék amit párom is támogat szóval nemtudom mi lesz utána :)
De ez itthon nem állapot hogy havi 20 ezret tudok max félrerakni... és mindennek nézem ígyis az árát.... mikor lesz ebből saját házunk? soha.. ha a szüleim nem segítenének... hitelt meg vegyen fel a fene, úgyse tudnám visszafizetni csak 40 év alatt.. és még diákhitelem is van... szóval szerencsét próbálunk, legrosszabb esetben hazajövünk és minden marad változatlan :)
Hogyan lehet gmo-s? Fajták vannak: Korall, Mortgage lifter, Cherrola F1. Ha bármelyikbe belepiszkálnak, akkor az már más lesz, amit az előállítónak is érdeke megkülönböztetni, ha másért nem, a magasabb árért.
Itthoni kert a házzal együtt anyué, de majd el akarja idővel adni, de az még messze van... kintre szeretnék epret vinni az tervbe van véve, mert az dézsában is megterem, szóval pár folytontermő palántát elfogadnék :P
Meg hát havonta-kéthavonta haza járunk majd és abban a házban fogunk lakni, szóval ha itthon leszek biztos csinálgatom félgőzzel a veteményest is, alap dolgokat tuti ültetek... max anyu meg öcsémék eszik meg :)
Uborka tavaly nagyon jól sikerült, valami méregdrága mini kígyó volt... és persze nem igazán locsoltam de az az 1 tő ami túlélte a kezdeti nehézségeket csak úgy ontotta a sok ubit :) Na ilyen magot idén is akarok vadászni.... csak most majd jobban figyelek rá, ezt mindenkinek csak ajánlani tudom, sosem permetezek semmivel és semmi baja nem volt soha... bezzeg a csemegeubik egymás után halnak...
öööö akkkor mit nézzek a cimkén? milyen magot vegyek? eddig azt hittem hogy a prémium magokban lehet bízni... :(
háziasszony leszek egyelőre... unatkozó az nem leszek, annyi dolog lesz kint eleinte, utána meg remélem kapok munkát valahol... azt monnyák sok nyári idénymunka van mint pl park gondozás, virágültetés... csak kapok vmit amíg nem tanulok meg norvégul :)
Csak óvatosan a magvásárlással. Tegnap volt nálam a bioboltos ügyfelem és mondta, hogy a kiskerti kiszerelésű magok 30 %-a GMO-s. Semmi sem tiltja az árúsitását, mert utántermelésre nem használják. Talán sikerül forgalomba hozniuk olyan Rédei vetőmagot ami vegyszermentes termelésből származik és garantáltan GMO mentes.
Osloban dolgozni fogsz, vagy az unatkozó háziasszony szerepét töltöd be?
Hát akkor olyan teszkós izű paradicsomjaim lesznek azt mondod? :P Csak sikerül majd valamit kikísérletezni... hála a globális felmelegedésnek Osloban jobbak már a körülmények, még az is lehet hogy 50 év múlva ott lesz a paradicsom fesztivál mert spanyolban csak sivatag lesz :P
De remélem találok majd ott különlegesebb magokat amik bírják az ottani klímát :)
Végre beindul a palánta nevelős időszak... asszem már lehet magokat kapni... nem ártana eljutnom szétnézni amíg szét nem kapkodják a különlegesebb fajtákat. A pasim meg vega és zöldség függő, tehát muszáj leszek mindenfélét ültetni... max mindent körbetekerek majd fátyolfóliával és csak május után szedem le róluk... majd próbálok dokumentálni :)
Amúgy a vadkender termesztő cuccra biztos kéz alatt lecsapott már vki... nem hiszem hogy vmi raktárban áll :P de érdemes lenne utánakérdezni hogy bizonyos részeit nem lehetne-e megvásárolni, abból csak nem lehet baj :)
Ezt az emeletes hagymát keresem régóta. Mire a "magja" megérik, a családom kiszedte alóla a hagymát. Nagyon jó ízű, világos lila fajtám volt. Az ősszel a kirepülő csirkék is rájöttek, hogy finom ez a hagyma.
Szeretnék tőled venni ezt a féle sarjadék hagymát, ha van felesleged. (10-20 dkg, nekem ez már nagy tételnek számít :) )
Tessék bemenni az első rendőrörsre, hogy ,,Kéremszépen én a lefoglalt cannabis szaporító környezet miatt jöttem, ültetnék én is valami zöldet, meg lehet venni?''
Nem véletlenül van spanyolban a paradicsom fesztivál és nem Osloban. A napsütés és annak intenzitása fog hiányozni!
Más: ma volt a hirekben, hogy (ismét) talált a rendőrség egy kender ültetvényt valahol pincében. A növényeket és a felszerelést lefoglalta. Mi lesz a végén azzal a felszereléssel. Tök jó lenne palánta neveléshez. Ezt is fillérekért elkótyavetélik mint a többi lefoglalt árút? Tudtok erről valamit?
Tyű de rég írtam ide, de azért rendszeresen olvaslat titeket :)
Képzeljétek február közepétől kiköltözünk Osloba... vajon ott megterem a paradicsom? van valakinek tapasztalata az északi növénytermesztéssel kapcsolatban? :P
Azt néztük hogy 5 fokkal van csak hidegebb mint itthon, igaz sokat van sötét, bár nyáron meg nem megy le a nap :D
Szóval gondoltam megpróbálkozok kint is a paradicsom, saláta, paprikával balkonládákban mert lakásba fogunk költözni és ezek nélkül a növénykék nélkül el se bírom képzelni az erkélyt :)
Pár éve én is készítettem "fekete" paradicsomból levet. Nem kumato volt, hanem valami Black akármi.
Jó-jó, de nem az igazi.
Sötétből kedvencem a Chocolate Cherry, de az elfogy légyártás előtt.
Tavaly lett világossárga (Lemon boy és Zitronen tomato), narancssárga (Big rainbow), piros (mindenféle) és zöld (Aunt Ruby's German Green) paradicsomlevem. :)))
Bajom semmi nincs vele. Nekem is volt, de nem jött be annyira, hogy felvegyem az állandóan ültetettek közé, de aki egy kisgyümölcsű, leveses, savas, ráadásul a mintázata miatt sztárolt fajtára azt mondja (írja..), hogy befőzésre való...
Tipikusan friss fogyasztásra és salátának alkalmas.
A Kumato-val az a baj, hogy a magja publikus forgalmazásra nem kerül (A Syngenta nem adja ki), minden elérhető vetőmag csak itt-ott utántermeszteni próbált akármi.
Én magát a paradicsomot kóstoltam, nem nevezném valami nagy számnak, szerintem semmivel nem nyújt többet, mint az egyéb parik.
Emlékszem, 2 éve mindenki OSU Blue-t akart, mert az micsoda szenzáció, mert Japán.
Csak hát az OSU nem japán szó, hanem az Ohio State University rövidítése, a fajtához meg elővették a jó öreg géntechnológiát is.
Dobj egy mailt. Szaporodik mint a rossznyavaja, ha nem fagyott meg teljesen szabad ég alatt, mert helyhiány miatt kiástam, akkor küldök szivesen. Ingyé :)
Nem feltétlenül. Nekem is szokott lenni ellenálló hibridem, amit Angliából szoktam venni. Erősen csapadékos időszakban kap néha egy-egy rezes permetezést, mást semmit. Tovább bírja, mint a legtöbb innen-onnan kapott fajtánk. Ennél nem a hozam a lényeg.
Szerintem ami itt volt ezer éve, az csak megmarad, ha már eddig bírta. Kivétel, ha külföldről jön valami fertőzés. A lengyelek pl. emiatt nagyon megszívták, amint nyitottak az eu fele, egy csapásra rengetek ,,krumplibogár'' jelent meg, minden féle növénynél... Ők pl. vegyszer nélkül termesztettek, mert nem volt ott semmi kártevő vagy betegség.
Szerintem meg a vegyszerek eladását olyan módon lehet növelni, hogy túlméretezett küföldi fajtákkal próbálják, lecserélni a strapabíró hazai fajtákat amelyek lehet, hogy kisebbek de ízletesebbek, így a külföldi akkor produkálja a várt hozamot, ha vegyszerekkel biztosítják azt.
Nekem van ZKI-s magom felesleg, paprika - Gigant F1 (2013.12.), Paradicsomból Kecskeméti Jubileum (2014.12.), tavaly vettem őket, csávázottak. Nem sok van egy zacskóban, főleg a paprikáéban, de nekem az is sok, 4-5 tő paprikát szoktam évente ültetni belőle. Van még spenótom (Kertimag, Garafarm), bontatlan (2013. 12.). Cserébe engem rézvirág, körömvirág, ricinusfamagvakkal lehet postázásra rávenni:)
Ezzel én is így vagyok, mostmár van kertünk, így gyűjtöm a hazai fajtákat. Elég szomorú, hogy a régi termesztett fajták látják kárát a túlnemesített nyugati fajták térnyerésének.
Vöröshagyma. Télálló és évelő ez is, csak a töve nem osztódik annyira, mint a sarjadékhagymának.
Anyatöveket tartok, azokat nem szedem ki. A száron növő sarjakat dugom be újhagymának, nem is szoktam teljesen szétszedni. Így kis csomók lesznek.
Tulajdonképpen dísznek is tartom, gyerekkorom óta vágytam ilyen hagymára. A Balatonnál a szőlősorok között láttam ilyet, nagyon tetszett, hogy emeletekben nőnek rajta a hagymák. Akkor még nem volt kertünk, csak nézegettem. Most végre van.
A hagyományos magyar fajták - akár elhisszük, akár nem - visszaszorulóban vannak. Ennek sok igen egyszerű oka van, melyek közül az egyik leggyakrabban hallatott érv az, hogy "nem elég piacosak", vagyis nem elég egyformák, nem megfelelő ideig állnak el, kisebb a hozamuk és érzékenyebbek a betegségekre. ...,hogy egy hagyományos magyar fajta jobban tud alkalmazkodni a magyar időjárási sajátosságokhoz, mint pl. egy holland.
"
Ez egy fiktív állítás, hogy érzékenyebb a betegségre a magyar táj fajta, hiszen, ha jobban alkalmazkodtak a klímánkhoz akkor kevésbé érzékenyebb mint az említett , csak agyon permetezéssel termő holland fajták.
A paradicsomokat színük, formájuk, méretük, húsosságuk, érési idejük, nevelési módjuk alapján rengeteg kategóriába sorolhatjuk. Ha van otthon hely, figyeljünk arra, hogy legalább négyféle paradicsomot ültessünk: egyet friss evésre (pl. Kecskeméti III), egy koktél méretűt (pl. sweet million), egy szárítani/befőzni valót (pl. san marzano) és egy főznivalót (pl. pantano di roma). Ha több helyünk van, a friss fogyasztásra való és a koktélparadicsomból érdemes egy-egy sárga fajtát is ültetni (pl. golden boy), a befőzőből pedig mondjuk valami zöldet (pl. green zebra).
Én még a fekete paradicsommal ( kumato) is megpróbálkoznék.
Van mindkettő a kertben , a sarjadék hagyma mint újhagyma alternatíva nem jött be a családnak , nem izzlik annyira mint a hagyományos.
A fokhagyma kissé lilás és mint irtad kis hegymák vannak a termésében mag helyett. De ha öszel elültetem az első évben gerezd nélküli kis dughagyma lesz belőle.
Nem tudom , hogy ez az a fajta-e egy kicsit utána néztem, a téli sarjadékhagyma (Alium fistulosum) távolkeleti, szibériai elterjedésű faj, két alaja létezik, a maghozó és a sajhagymákat hozó...
Még gyerek koromban volt nekünk télálló sarjadékhagymánk ami fiókhagymákat nevelt sajnos nem volt belőle sok, és szépen lassan eltünt a kertből, most meg keresem ezt a fajtát.
Tavaly vettem magot, meg is örültem neki, de sajnos ez csak magot hoz, idén egy csomó magom lett, jobban keresem az említett fajtáját.
A fokhagyma fiókhagymáit ősszel szoktuk eldugatni, tél elejéig szépen fejlődik, következő év elején újhagymaként fogyasztható, július végre mire beérleli a fiók hagymáitakkor le szoktam vágni a fiókhagymákat, majd ekkor fel szoktam szedni ami egész tavaszig fogasztható, ha benne marad a földben ősszel a bentmaradtak is kihajtanak
Ha nem is tudunk összejönni személyesen, pont ezért van itt ez a fórum, hogy konzultáljunk,megosszuk a tapasztalatokat, jó ötlet ez a magbörze, nekem is tetszik, ha itt van az idő akkor írjál egy levelet, , mert előfordulhat, hogy elfelejtem, persze nem szánt szándékkal.
Esetleg lehetne igényeket is megfogalmazni, hogy mit keresünk, tudom, hogy van ilyen topik( csere mag-tő dugvány), de itt azért csak témában vagyunk jobban ebben a topikban.
Koszi elore is:) termeszetesen en is nyitott szemmel jarok es figyelek, ha valamit talalok. Ha valami olyan lesz amit megeri szaporitani, azt ugy is feldoboma "kozosbe"..
KInt szokas a " magborze" ahova az emberek elviszik a feles magokat es csereberelnek egymas koztt, mindossze annyi a feltetel, hogy ha valaki kap magot, akkor a kovetkezo evben, ha bejon neki akkor "illik " tovabb adni masoknak par szemet belole. lattam itthon is mar par efele kiserletet. Nem tudom Ti mennyire lennetek nyitottak egy szemelyes osszeroffeneshez tavasszal...(tudom a tavolsag) de ki tudja, biztos sokan vannak koztetek akikmar regota virtualis baratok:)
Az a mag, ami 9 évesen is szépen kikelt, az úgy volt, hogy valami ismeretlen saját magból vetett zöldségből benne maradt egy 20-30 m-es sor, már nem tudom, miért. Aztán apám nem engedte kiszedni, ott kerülgettük egész évben, mert azt hitte, hogy majd el tudja adni a magot. Lett egy tehénitató vödörrel. Aztán persze megmaradt, elajándékozgattuk egy részét, de akkor még nem piacoztunk, így se elhasználni, se eladni nem tudtuk. Újat is akartunk ültetni magnak, de mindig úgy voltunk, hogy most idő nincs, most elültethető zöldség nincs, stb, majd jövőre, nem volt sürgős a dolog, mert hát ott volt a sok.
Aztán a 9. év tökéletes kelése után a 10. évben csak pár szál kelt ki, után kellett vetni, akkoriban még nem volt divat boltban venni a zöldséget.
Azt hiszem, amit akkor vettünk magot, abból van azóta is. De lehet, hogy egy még újabb vételből. Félhosszú magot életemben talán 3-szor vett a családom. Hosszút meg cukorzöldséget többször, amikor nem volt, de abból nem sok kell, csak néhány kis tasakkal.
A génbankok mellett érdemes vidéken a környezetünkben körül nézni, feleségem mamája évekkel ezelőtt vett a helyi piacon olyan fokhagymát ami fiókhagymákat nevel, ezt őszi vetésű fajta, szinte kiírthatatlan, ha jövőre érdekel augusztus tájékán tudok fiók hagymát küldeni, amitszetemeri vetéssel elszaporíthatsz, másik dolog, hogy semmi kártevője nincs!
Most a nyáron vettem a piacon egy idős nénitől olyan étkezési hagymát ami halványlila színű a hélya bronzos-barnás nem csípős, több kicsi hagyma egymás melett van,olyan mint egy több cikejből álló vöröshagyma, találóan "családos" hagymaként árulta, hagytam is belőle kisebb hagymákat dugványnak.
"A saját termésű zöldségmag legalább 5 évet bír, nekem 9 év volt a csúcs, amikor még rendesen kelt."
A házi veteményesre gondoltam, hogy ott egy-két tő esetén lesz beltenyészet, így egyoldalú lehet a génállomány.
A családi, jól bevált fajtákból mindig igyekszem szaporító anyagot gyűjteni, van áttelelő salátánk is amit még nagyszüleimtől kaptunk, arról is mindig fogok magot.
Idén nagy szerencse, hogy tavaly hagytam néhány tő pasztinákot virágozni. Azoknak a magjából vetettem két sort, szépen kikelt, megnőtt. Aztán két szál kivételével az egészet felzabálták a pockok. Viszont a tavalyi virágzó tövek helyén is kikelt egy csomó, ezeknek is nagy részét meghagytam. Szivacstök volt ott állványon, a tövében elfértek. Valamennyi ezekből is elfogyott, de végül egy rekeszre valót össze tudtam onnan szedni.
Hatalmas növények voltak, sok helyet foglaltak, idén már nem akartam hagyni virágozni. Viszont gyönyörű ormányosbogarakat találtam rajtuk. A szárakon már itt-ott voltak lyukak, valószínűleg bent éltek a lárvák. Így végül megmenekültek a növények, újra elszórtak egy csomó magot. Most már örülök, hogy így alakult, a szanaszét kikelő növényeket sose zabálják fel annyira a pockok, mint a sorba vetettet.
Nem is szedtem fel az összes tövet, hogy legyen jövőre is maghozó (és bogárkaja).
Igen abszolut jol latod a dolgot , engem a hagyomanyos magyar fajtak erdekelnek...es ha valamibol nem tudok beszerezni, akkor azok amiket mar valaki tobbszor tudott termeszteni... a Hibrideknel ugye nem tul sikeres az ujra termesztes, mindenki tudja miert...a tobbi amit arulnak egyre nagyobb esellyel kezd a genmanipulalt iranyba elmenni. Genbankokbol talan lehet beszerezni magokat, de sajnos a GMO anyacege is itt van mar az orszagban, innentol kezdve eleg keteselyes a jovobeni magbeszerzes ezen a teren. Evek ota leveleztem kintrol olyanokkal, akik genbankbol szerzett magokkal termesztenek, de most hogy hazajottem es kellene az amirol beszeltunk, valahogy eltunt mindenki, vagy eppen soha nem er ra:(
Azert is orultem, hogy megtalatalak Titeket es remenykedem, hogy rajtatokkeresztul sikerul majd valamire valo magokat beszerezni es tapasztalatot cserelni is jo a forum.
A genbankokkab szemelyesen a kacsolatot januar vegen tervezem felvenni, ha jutok valamire akkor szolok es ha szeretned, akkor a magokbol adok majd Neked is...
( Mielott ramszoltok, elore is bocs a pocsek helyesirasert:)
Igaz, anno a 60-as években nálunk találták meg a gyógyvizet (olajat kerestek), de akkoriban még egy kis falunak nem jutott eszébe hasznosítani, pénz se volt rá. Így lefojtották a kutakat.
A szomszéd kisváros (akkor még nagyközség) meg a felénk levő szélén bepróbálkozott, és még ott is volt gyógyvíz, megcsinálták a strandot.
De persze lehet, hogy a víz nálunk is feltör suttyomban...
Az öreg exszomszéd 65 évesen állt össze egy 20 évvel fiatalabb nővel, aki kb. 5 évvel később pironkodva mondta el egy rokonomnak, hogy az öreg úgy tud, mint egy 18 éves legény...
Hát, én annyi idős koromban szerintem annak is örülök majd, ha megtalálom valami feljegyzésben, hogy mire is használtam régen. :)
Háát, szerintem viszonylag sok példányt virágoztatnak együtt, változatos génállománnyal, bár elképzelhető, hogy dominánssá válik valamilyen tulajdonság az egész állományon belül.
Ezzel kapcsolatban nincs ismeretem, de talán ilyenkor előveszik a 20 éve jegelt magokat, és új tenyészállományt indítanak.
Azt viszont biztos, hogy a hulló magú növényeknél (a dinnye ugye pont nem ilyen) nem várják meg a teljes érést, mert akkor nagy magveszteséggel kellene számolni, főleg egy esetleges pár napos kényszerszünet (pl. nem ér rá a kombájn, de ráér a vihar) esetén. Ilyenkor persze a mag minősége látja kárát. Szerencse kérdése, mennyire.
Házi termelésnél viszont megtehetem, hogy csak a legszebb részekből dörzsölöm ki a legkövérebb zöldségmagot.
Nem akartam ebben a témában írni, mert nem szerettem volna magammal rántani senkit a dologba, meg a látszatot is el akartam kerülni, hogy a nép összefogva támadja szegény új embert, de mégis úgy illik, hogy megköszönjem azoknak, akik pozitívan vélekedtek rólam.
Gondolom azért van ez így, mert a kevés anyanövény véget beltenyészet alakul ki, emiatt romlik a mag állaga, a generációk alatt a szaporodó képessége egyre csökken.
Ez a répa nem az ő érdeme, olyan helen termeszti ahol van egy fürdő is, aminek a vizének egy öreg cimborám szerint rengeteg jótékony hatása van. És mikor hívnak hogy mennyünk mi is fürödni, mindig azzal próbál csalogatni hogy -nagyon jó a víz, még a répának is- és odaszól az feleségének hogy -ugye Zsuzsikám?
Jelenleg, azt hiszem, csak félhosszú petrezselyemből van felesleges magom, úgy fél liternyi. Nevét nem tudom, többszörös utántermesztés.
Esetleg valamennyi lila sonkahagyma meg fehér vöröshagyma, de nem vagyok biztos ezekben. (Nem vicc, tényleg így szerepelt anno a 10.000 szemes kiszerelés csomagolásán, hogy vöröshagyma, színe: fehér, és tényleg hófehér.) Egyik sem jól tárolható, friss fogyasztásra meg zöldhagymának termelem őket, párezres tételben.
De ha nem nagy mennyiség kell, akkor szerintem felesleges postázgatni, olcsóbban jössz ki, ha veszel a boltban valamit, esetleg több helyen több fajtát, hogy legalább az egyik jó legyen. Attól, hogy nálam jó valami, nem biztos, hogy a te földedben is jól teljesít.
Aztán meg márciusban földbe teszel pár szál tavalyit, és lesz sok magod. A saját termésű zöldségmag legalább 5 évet bír, nekem 9 év volt a csúcs, amikor még rendesen kelt.
"de ugyan szerinted miért van szavatossági ideje egy vetőmagnak?"
A témában legelső hsz-omban, amibe belekötöttél, mert vérlázítóan nagy hülyeségnek tartottad, pont azt írtam, hogy szavatossági időn belül, annak utolsó évében voltak a magok.
"Egy "valaki" ( egy senki) nem szerződhet le vetőmagot termeszteni csak úgy hipp-hopp."
Hát igen, lassan már ehhez is párttagság kell, ha így haladnak a dolgok, de 10 évvel ezelőtt még le tudott szerződni az illető. A körülményeket nem ismerem, de rögtön indulok, csak 40 km-re lakik az ember, rátöröm az ajtót, kikérdezem, és írok róla egy értekezést, ha annyira érdekel.
"Hogy ki is itt a nagyképű?"
Hogy sokkal többet értek nálad a növényekhez - úgy a legtöbbhöz -, az nem nagyképűség, hanem a rideg valóság, minek is tagadjam.
"Elég undorító az ön tömjénezésed nemgondolod? Ekkorát magárol csak egy ostoba ember állít."
Aki azért nem szokott két rövid mondatban 4 helyesírási hibát véteni...
Namármost, ebben a topikban elkövettem 7 év alatt ezernél több hsz-t, és most így kapásból nem ugrik be egy sem (remélem, másnak sem), amiben bárkinél hozzáértőbbnek állítottam volna be magam. Nem volt rá okom.
Viszont esetedben ezt szükségesnek láttam. Egyrészt, mert szórakoztatónak tartom, hogy így felhúztalak (össze-vissza klimpírozol a billentyűzeten), másrészt abban reménykedem, hogy jól megsértődsz, és nem írsz ide többet.
Szomorú tény, de nem vagy ide való. /Ezt se írtam még senkinek./
Pl. a dinnyés topikon van főállású dinnyés, aki nem a valós vagy állítólagos hozzáértésével pattog, hanem tanácsot ad az amatőröknek. Ő nem "messziről jött ember", ő már bizonyított.
"Na ezért nem ír ide olyan, aki a piacra termel, nehéz elviselni ha egy senkiházi ismeretlenül ostobának állít be."
Én, mint említettem, termelek piacra. Nem túl nehéz elviselni - mert nincs jelentősége -, ha egy senkiházi ismeretlenül ostobának állít be, ezért írok ide.
Na írj még valami hülyeséget, aztán fejezzük be.
Bár igencsak szórakoztat ez a dolog, de másokat talán nem, ezért inkább részemről ennyi. :)
"Sziasztok, legtöbször csak olvasgatok de erre csak írok kommentet."
Az az érzésem, nem olyan régóta olvasgatsz itt. Különben jobban ismernéd Flanellt, tudnád, hogy bár nem csak zöldségtermesztésől él, nagy tapasztalata van, amit értelmesen át is tud adni, mindannyian tanulhatunk tőle.
Itt is. 15-20e forint környékén rendelek magot, a helyi magbolt és a webáruház között jócskán megtérül a szállítás költsége, és tudom hogy a legjobb minőséget kapom az adott termékből.
Nálunk a magboltokban igen boros áron adják a magokat, még a hobbikertészek részére is, egy kicsi tasak 180-200 HUF körül mozog, így marad a kertimag webárúház, természetesen nem a viszonteladóké.
Szia.Én vizes papírzsepi,kozmetikai vattakorong között probálom ki a mag csíra képességét.5 mag ha 4 beindúl akkor jó.Ha kevesebb szerintem nem érdemes variálni.
Azt szeretnem kerdezni, hogy ha van folosleges sajat magod, akkor tudnek toled venni belole? En hibridek nelkul szeretnem a kertet kialakitani, de azt vetomagboltbol nehezkes lenne (a kedvencem amikor az van a tasakon, hogy nem hibrid F1-es magok)
Kanyarodjunk vissza a dinnyére. Tudnál olyan fajtát javasolni, megbeszerzési lehetőséggel ami megfelel a kb 20-25 évvel ezelőtt termesztett sötét dinnyének? Utólsó proóbálkozásom a Sugar baby volt, jó-jó, de az sem olyan. Valamint narancssárga belű beszerzési helye is érdekelne.
Én továbbra is 2 gyártót javaslok, Rédei kertimag, és Zki. A rédeiektől is lehet egyenesbe rendelni, ki is szállítanak. Szerintem érdemes, azok garantáltan friss, megfelelő körülmények között tárolt magok. Egy gazdaboltban nem tudhatod hogyan és mióta tárolják őket. Én futó petúniát vetettem fiolás rédeit (jó drága volt) meg szemes zki-t mindkettő szépen kelt. Mondjuk a fiolás színben egy sokkal szebb változat volt.
A tervem az, hogy idén webáruházból fogom beszerezni a magjaimat, mivel virágmagokat, gyógynövény magokat is vásárlok, ezért választom ezt a megoldást mert így egy füst alatt mindent beszerzek.
Általában magból kikelt virágoknál azt szoktam csinálni, hogy következő évben saját magam szedem a magot(persze ez hibrid fajtáknál nem működik), így következő évben nem kell megvennem az előző évben vett növényt.
Idén minden zöldségféléből hagyok néhány növényt magnyerés céljából,(természetesen itt sem a hibrid eredető fajtákból).
Az alap probléma hogy támadással jöttél a topicba, ezen már csak továbblépni lehet, én nem is nagyon bánnám ha így lenne. Ha az utólsó mondatod helyett egy másikat írsz, semmi gond nem lenne.
"
Én görögdinnyét termelek a családommal, igaz profi magot használunk a ZKI-től
de 1000 szem magból 1000 palántát elő is tudunk állítani.
Ha jobban megnézed nincs is véleménykülönbség, Flanell is azt mondta hogy szar a 3 éves mag, és te is azt írtad hogy 3 éves magot nem engedhet meg magának egy piacra termelő. :-))
Tavaly találtam pár lejárt szavatossági idejű tasakot. Januárban virágládába próbavetettem. A szobában szépen kikelt. Mondjuk rossz érzés volt szemétbe dobni a palántákat.
Nincs avval semmi probléma ha hobbi szinten kertészkedsz, és leírod, hogy Te a régimagokkal póruljártál, de ugyan szerinted miért van szavatossági ideje egy vetőmagnak?
A saját szedett magodból pedig azért kelt ki mert szórtad mint b..lond gyerek a lisztet.
Hisz van sok, elven.
Örülök hogy szerinted hazugság az amit írtam, evvel minősítetted is magad és tudásod is előttem. Mentégedre szolgáljon a hobbi kertész mivoltod. A mag kikelése és a kiültethető palánta darabszáma nem egy és ugyan az.
Hazugság pedig egyértelműen az amit itt a magtermesztésről öszehordasz. Egy "valaki" ( egy senki) nem szerződhet le vetőmagot termeszteni csak úgy hipp-hopp.
Hogy ki is itt a nagyképű? Idézlek: "+1. Azt elhiszem, hogy a dinnyéhez értesz valamit, de az összes többi termesztett dísz- és haszonnövényben, nagy valószínűséggel, én vagyok a sokkal jobb. Zöldségfélében is, ezért felesleges nagyképűsködnöd."
Elég undorító az ön tömjénezésed nemgondolod? Ekkorát magárol csak egy ostoba ember állít.
De nem sz@rok a levesedbe, oszad az észt, legalább szaporodnak a vevőink akinek nem terem semmi jól a kertjében, akik szerint "" nem éri meg"" .
Na ezért nem ír ide olyan, aki a piacra termel, nehéz elviselni ha egy senkiházi ismeretlenül ostobának állít be.
Természetesen nem leszólni akarom a ZKI-s magokat, mert alapvetően a legjobbak közé tartoznak, de náluk sem mindig alakulnak tökéletesen a dolgok.
Elég, ha a termelő fél az elpergéstől, és féléretten learatja a magot. A mag a csírázási próbán kikel, de aztán a többi egy év alatt elveszíti a csíraképességét.
Vagy valaki leszerződik szántóföldi sárgadinnyemag-termelésre, védőtávolságok meg minden, aztán a havernak ad egy marék magot, aki "besegít" a saját falusi kertjében, ahol minden szomszédnak van dinnyéje meg uborkája. Utólag összekeverik a magot, aztán már az Isten se válogatja szét.
1. Nem ebből élek elsősorban, nem halok éhen, ha valami nem úgy sikerül.
2. Nem adtam érte pénzt, csak hülye módon megbíztam a márkában, és sajnáltam eldobni a csávázott magokat.
3. Nem csak ilyet vetettem, hanem mint írtam, saját termelésűt is. (Ugyanis ezek nem hibridek, tehát nem okoz minőségcsökkenést az utántermesztés.) Ezért nem kellett boltban vennem a levesbe valót.
+1. Azt elhiszem, hogy a dinnyéhez értesz valamit, de az összes többi termesztett dísz- és haszonnövényben, nagy valószínűséggel, én vagyok a sokkal jobb. Zöldségfélében is, ezért felesleges nagyképűsködnöd.
Ez nyilvánvaló hazugság. Az előfordulhat, hogy egyszer véletlenül így sikerül.
3 dinnyéssel álltam (szinte) napi kapcsolatban, 1000-ből 950-nek mindig nagyon örültek, de volt eset, hogy 500 sem kelt ki a rohadt drága hibrid magokból. Pedig dinnyemagot kikeltetni fóliában, öntözött körülmények között bármelyik 5 éves gyerek tud, ott kelésig leginkább csak a maggal lehet gond.
Zöldség- és répamaggal szabadföldön, öntözetlen körülmények között azért a felnőttek fele nem boldogul.
Teljes tudatlanságra vall a kettő összevetése.
Mint írtam, a saját termelésű magok azért kikeltek:
".....Ha képes vagy ebbe a légkörbe beilleszkedni, és szivesen látlak itt, ha nem..... akkor meg tök fölöslegesen írsz, tapasztalat hogy azok akik nem képesek beilleszkedni nem maradnak sokáig......"
A mezőgazdaságban szép lehetsz, okos NEM. Nincs két egyforma év,sok gyakorlati tapasztalat, jó és rosz is kell ahoz hogy örömöt tudjon okozni egy egy szezon, ártol függetlenül. Van a dinyés topikban sok jó tanácsa egy kollégánknak, annak akit elpicsázott a jég az idén, most nem jut eszembe a neve.
De minden tanács csak anyit ér amenyit megfogadnak belőle.
Na ebben a fajta dologban azért lehet valami, lehet hogy azok a dillyékk amiket eddig próbáltam egyébként is gyengébb növekedésűek, ezért kellett nekem a minimum két hét. Tavaly megfogadtam hogy 3 körben vetem a dinnyéket, a legkorábbi 3 héttel fogja megelőzni a tököt így csak lesz egy tálca ami pont jó a tökhöz. Mellesleg csak olyan tököt vetek alanynak ami nállam mint tök már bizonyított. Ha nem sikerül, akkor marad tök. A nemes-alany kombináció elég hasznos információ de a dinnyések olyan minden hájjal megkent gazemberek :-) (ne vedd magadra) hogy úgy közölnek infót mint a Mátyás királyos mese. Elmondanak SZINTE mindent.:-) Van az indexen dinnyés topic is, na onnan sem szedtem sok infót össze. Szóval saját tapasztalásokból próbálkozok. Szerencsére elég jól, mert idén sem vettem dinnyét és elég sokáig is tartott a szezon.
1000 magos zacsi kb 1007-8 mag, hidd el öszejön az ezres.
Nem minden fajtát lehet jól oltani. Mindegyik fajtához van jól bevált alany, ezt általában a forgalmazó ajálnja is. Ezek kifejezetten nehezen fásodó tök alanyok, a tök kicsit nyujtva így vékonyodik is, ez látszik is a képeken ha jól megnézed. A dinye alacsony tömzsi, sok P-K tartalmú tözegben kel.
És ami fontos több ezres tételnél válogatva párosítva is van némileg.
Nem gondolom hogy hantázol, bár az 1000 magól 1000 palánta biztos hogy túlozva van. Na mindegy, ennek nem sok jelentősége van. Amit belinkeltél galériát, az elég félinformáció. Ott 9 napot ír a két vetés között. Egy ideje próbálgatom lágy szárú növények oltását is, de nekem még 2 heti vetéskülönbséggel is volt jópár olyan dinnyepalánta ami nem érte el a tök vastagságát. A párosítás mint oltásmód nekem új, eddig mindenhol ékotással láttam, én is azt követtem és sikerült is.
Látom írtatok közben. Igen termelek és ki is kilózom, az arcomat is adom a termékemhez. Lékeljük is a dinyénket és stabilan tudom értékesíteni az oltott dinyénket is. Köszönhetem ezt a ZKI-nek és főleg a Feleségemnek is aki jókor tudja jelölni a dinyénket.
Amit írtam tanácsként írtam, nem szájkaratézni akartam.Mindenkinek szuvenír joga mire költi a pénzét. Lehet a piacon is jó magot venni, meg szakembertől is, ki hol, én ebből megélek emiatt nem is kockáztatok.
Én mindig meg szoktam kérni a piacozókat, hogy ha rérnek, akkor írjanak már valamit. Ha így kened-vágod a dolgokat, igazán írhatnál róluk összefoglalót, jó olvasmány lenne, és a többiekkel is meg tudnál állapodni, elbeszélgetni. Hajrá.
De hagyjuk ezt az kinek nagyobb a farka játékot, ez alapjaiban egy jó hangulatú segítőkész topic, egymás fikázása nélkül. Ha képes vagy ebbe a légkörbe beilleszkedni, és szivesen látlak itt, ha nem..... akkor meg tök fölöslegesen írsz, tapasztalat hogy azok akik nem képesek beilleszkedni nem maradnak sokáig. Én jobban örülnék ha inkább többen lennénk egyell. Dinnyetermelő úgysem nagyon téved erre, biztos tanulhatnánk tőled is valamit.
A 3 éves magokban még egyet is értünk, az utólsót meg inkább hagyjuk. Ha legaláb egyszer is megpróbáltad az oltást, tudhatod hogy 10 nap kevés. És szerintem tudod is.
Tökre. Semmi bonyolult nincs benne, kb 3 héttel kell korábban vetni a dinnyét mint a tököt (mert a tök gyorsabban fejlődik) és mikor a dinnyén megjelennek az első lomblevelek, akkor lehet sziklevelestől oltani a tök sziklevelei közé. Egyszerű ékoltás meg egy csipesz. Oltás után öntözgetés és ennyi.
Na akkor én is elárulok egy fogást, a rédei magok nekem is jobban keltek mint tavaly a zki mag, viszont mivel azok nem csávázottak, vetés után a láda tetejét meghintem egy kis chorussal. Már nem is dől semmi. Borsóból viszont csak a csávázott kel rendesen, vagyi az marad meg. Amúgy meg zki-rédei szerintem volkswagen-toyota szituáció, az itthon kapható és megfizethető magok között szerintem a legjobbak, de ezek között is előfordul hogy valami mégsem stimmel. Ha más előnyük nincs is, legalább a cseresznyepaprikás fényképű tasakra kegalább nincs szentesi kosszarvú írva.
Én meg vagy harmincféle konyhakerti növényt, plusz virágot, fenyőt, sokféle gyümölcsöt termelek piacra a családommal, de ez nem tartozik a témához, csak az, hogy a ZKI-s zöldség- és virágmagok nem keltek ki idén. A saját szedésű 1-5 éves magok igen.
Főleg akkor nem, ha nem tudod öntözni állandóan, és ki sem kel.
Én inkább annak a híve vagyok, hogy 10 közül 9-et kiszedek inkább, mint hogy fél méteren ne keljen semmi. Legrosszabb esetben a 10 közül 1 kikel, na ott nem kell ritkítani.
A mag ingyen van, két éve leraktam két répát, és termett fél liter mag.
Idén a ZKI-s magokkal szívtam meg. 1-2 % kelt csak ki. Igaz, nem friss magok voltak, hanem az érvényességi idejük végén, de ha a saját szedésű zöldségmag kikelt 9 évesen, azt vártam, hogy a ZKI-s is kikel 3 évesen. Többféle, viszonylag nagyobb mennyiségű mag volt.
Arra célzott, hogy évekig kihajt kiszántás után. Persze nem a három hónapos növény, hanem ami évekig ott volt. Nálam is így volt, minden évben szántva volt, év közben kapálva, mégis volt még 3 év után is, ami kihajtott.
A kiskereskedelemben kapható un. hobby vetőmagok bizonyos mértékig mindig rizikósak (ezért is lényegesen olcsóbbak a profi - általában intenzív termesztésre ajánlott - vetőmagoknál). Érdemes figyelni a kiszerelésre (1-2-3-4-5 g/tasak, stb.); emiatt az ár néha csalóka. Én már kipróbáltam szinte minden "gyártmány"-t, s mindegyiknél ért csalódás, de ugyanúgy voltak sikerek is. Talán a RÉDEI és a SZENTESI magok okozták eddig a legkevesebb csalódást. Bizonyára másnak más a tapasztalata; ergo, ebben sincs abszolút igazság... Úgy látom, sokan elszalasztották a GAZDABOLT webáruház ingyen házhozszállítási akcióját, pedig ketten is felhívtuk rá a figyelmet.
Kellemes készülődést a tavaszi munkákra és Boldog, Sikeres Újesztendőt mindenkinek!
100 forint körül, a minőségiek meg max 500 (hibrid paradicsom, ellenáll a betegségnek, magot ne fogj róla pl.), ami annyira nem is drága, mert lehet csak 10 szem, de az a 10 garantáltan kikel, és jó minőségű termést hoz.
Nem az a lényeg mennyibe kerül, mert pl. a Te... árul minőségit is.
Arra figyelj, hogy ne vegyél túl korán, mert általában először a tavalyaiakat rakják ki. Mindig nézd meg, meddig vethető a mag, hátul, alul a tasakon. Persze ha 2012 december van ráírva, lehet még egy év múlva is előveheted, van amelyik meg már a dátum előtt nem kel ki.
Olyan is volt, hogy ,,félreporzódott'' a magtermelőnél.
Én is a vetőmag forgalmazó cégek honlapját nézem, a g@rafarm, green w@y, T3sco-ban kapható vetőmagon is gondolkodtam, de nem találom sehol a webárúházukat, az internet bedobott az index fórum ezen topikjára, érdemes elolvasni a 7118-as hozzászólást, nemmindig megbízhatóan azt csomagolják be amit a csomagolás takar.
A Bud@pest kertimag és a Rédei kertimag honlapja elég korrekt, az előzőnél általában 1 tasak 116 HUF, másiknál 140 HUF.
Ezért nem jó. :-)) Akkor tudod meg milyük van, mikor kiteszik őket a tescoba. A zki magok ráadásul csávázottak, megszabadulsz a palántadőléstől, és a csávázott borsót sem eszi a cserebogárpajor.
Sziasztok! Mit gondoltok,lehet most vetni valamit? A tél alá vetéssel esetleg próbálkozni,így hogy most ilyen enyhe idő van?
Nekem ezekkel az időpontokkal van bajom örökké:) Soha nem tudom mikor mit,aztán vagy lemaradok,vagy későn vetem és nem kel ki.Vagy ha kikel nem érik be.Most pl a zölden maradt sütőtökökből lakmároznak a madarak a kertben...
4-5 évig csak annk jó aki takarmány céljából tartja de a kertésznek ugy jó ha be van szántva mert a pillangosok gyökerein levő gumokban nitrogén van igy javítja a talajt.
Csatlakozom Alfi13-hoz, a mustár fertőtlenít, lazítja a talajt, az Öngyógyító kiskert szerint ősszel érdemes vetni, mert fagyokig átszövi a gyökere a földet, bizonyos mértékű fagy után lefagy a mustár, ami tavaszra értékes tápanyagokkal járul hozzá a talajélethez.
Megkóstoltuk az első házit, 46°-os lett állítólag, hát ez valami méregerős :D megerősítem a tényt, hogy a gyógyszer nem mindig kellemes ízű, szagú :D de hogy hová tűnt ebből az a kellemes szilva aroma, azt még keresem... hasfájásra azért egész iható...
Valamikor valahol vmi olyasmit olvastam, hogy tán zab vagy rozs vagy fene tudja mi nagyon fertőtleníti, feltölti, újraéleszti a földet. DE összesen csak ennyi dereng. Nem rémlik valakinek valami??
A napraforgónál aratás előtti állományszárításra tudtommal általában glifozátot használnak. (Hogy ne peregjen, de ne legyen nagy nedvességtartalma.)
Azaz ha főzéshez felhasználsz egy üveg étolajat, akkor valószínűleg több glifozátmaradványt eszel, mint 10 év alatt a kertedből felhasznált növényekkel, ha máshonnan nem veszel zöldséget, évi egyszeri gyomirtózást feltételezve.
A hagymalegyet lehet világos (fehér, világoskék, stb.) tálcsapdával fogni, azaz nem(csak) szagra megy, hanem látványra is. Innentől kezdve a sárgarépa védő hatása jelentéktelen.
Mivel rámegy a vöröshagymára, fokhagymára, snidlingre, meg állítólag különféle hagymás virágokra is, ebből adódóan feltehető, hogy repülés közben kiszúrja a hagymának kinéző növényeket, rájuk száll, és ha megfelelő az illatuk, akkor tojik rájuk - szó szerint.
Olyan erős szaga meg a répának nincs, hogy a hagymalégy 1 mm távolságról ne érezné meg tőle a hagyma szagát.
Arról nem is beszélve, hogy ha két évig nem vált be a társítás, akkor még 8 évig utána bejöhet, az egy 10 éves átlagban nem olyan rossz eredmény, valljuk be...
A Wekerlei Kertbarát Kör jövőre indit erre a módszerre épitett tanfolyamot. A Kertészeti Egyetem tangazdaságában van egy ökológiai ágazat ahol e szerint gazdálkodnak. Az ágazatvezető tartja a tanfolyamot. Megpróbálok bekerülni hozzájuk "vendég-diák"-ként. Ha sikerül, akkor beszámolok majd a tanultakról/tapasztaltakról.
Igen, igazad van...plane, ha Nektek be is valt. Valoban mas a helyzet a kint oko farmokn tobbnyire rengeteg hely van. Konnyeden tudjak akar evekig is pihentetni a teruleteiket, nem beszelve arrol, hogy nem kis geppark all rendelkezesukre a munkakhoz, amikhez kint olcson es egy rendes fizetesbol is konnyen hozza lehet jutni. Meg az oko farmokon is igen ritkan lattam sok kezi munkat. A noveny tarsitasok anno nekem is felemas eredmenyeket hoztak, volt olyan tapasztalatom,mint Neked, hogy egymas melle, vagy egymas utan nem ajanlott novenyek igen jo termest produkaltak. Azt gondolom ezt ki kell kiserletezni,mert a szakkonyvek legfeljebb iranymutatast adnak, de ez a helyi adottsagokkal valtozhatnak is.
A pénztárca nem számít olyan sokat, egy idő után saját magról szántóföldeket lehetne beültetni pl. snidlingből. Viszont sokkal több hely kell így, a művelésnél is alkalmazkodni kell ehhez. Én pl. nem szívesen kerülgetnék a répa körül egy évelő növényt, a vetésforgóba sem tudnám beilleszteni. Nálunk a répa és a hagymafélék mindig a krumpli helyére kerülnek, a hagymafélék után pedig még jönnek másodvetemények (káposztafélék, ami azt hiszem, a társítás szempontjából elvileg nem jó, de a gyakorlatban bevált), így lehet a lehető legkevesebb ásással praktikusan megoldani. Nekem ez is szempont, rovarbarát módon igyekszem gazdálkodni, minél kevesebb bolygatással.
Viszont nem olyan nagy baj, hogy nem érvényesül a védőhatás. Annyi ép zöldségünk mindig van, amennyire szükségünk van. Akkor persze nem lenne ez így jó, ha eladásra termelnénk, de saját használatra tökéletes.
sokat javithatsz a hatasfokon, ha komoszt teat is hasznalsz a novenyeknel...a masik, hogy a filmben nem tudom mennyire tertek ki ra, hogy a vedo novenyeket hogyan ultetik azok akiknek valoban bejon (nem ugy mint itthon)
a repat pl sniidlinggel es annak fajtaival ultetik korbe, de bitang sokat kuldenek az agyasok kore (mas az eghajlak es a penztarca is)vedonovenynek kisebb piacra valot ultetnek az agyasok kore, komposzteaval locsoljak a megvedeni kivant zoldsegeket es valoban eleg jo hatasfokkal...
Nálunk keményebbek a telek nem vitás, de a cél ugyan az, mint amit Jövő farmja című videóban is lényegként emelte ki, a talaj élet egészséges fentartását ez a kulcs, ezért komposztálok, ezért szeretnékk egymást védő növényeket, társnövényeket egymás közelében nevelni.
Egyenlőre a veteményes kert tervezése zajlik, 2013-ban nagyrészt burgonyát teszek bele, utána meg, egy vegyeskultúrájú kertet szeretnék beindítani Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert című könyve nyomán.
Igen, ez a tarackbúza, szerencsére csillagpázsit az nincs a kertben, a kert árnyékos részén is nő, de ott nem olyan erős mint a napon.
A kapálás tesz be neki, mert virágoskertben ha a növények gyökere közül kiszedtem a tarack gyökerét, ki lehetett írtani, mert nem maradt lombja a növény közé növe ami táplája a gyökeret.
Annyit beszéltek róla, gondoltam megnézem már, hogy néz ki.
Ilyen nálunk is van, de nem nyomja el a füvet, és az ágyások közt sem a leggyakoribb. Pontosan melyik a veszélyes fajta? Mert nálunk elég könnyű írtan.
Tarackja válogatja. A tarackbúza valószínűleg nem szúrja át, de a csillagpázsit igen. Száraz homokon gyakori a csillagpázsit, nálunk is nő néhány helyen, szerencsére a veteményesben nincs.
Viszont elképzelhető, hogy a krumpli úgy beárnyékolja, hogy tönkremegy. Árnyékos helyen még nem láttam.
Szerintem is átszurja a tarack a krumplit. Már tapasztalatam.
IL irta, hogy az új kertjében is azzal kezdte, hogy a tarackot legyomirtózta. Éa amikor kipusztult, csak akkor vette művelésbe. (Pedig elég bió a szemlélete.) Mondjuk azért jó lenne tudni, hogy mivé bomlik le a Glialka.
A videóra visszatérve: tény, hogy gyerekkoromban (70-es évek közepe-vége) szántáskor az eke után sirályfelhő keringett. Keresték a frissen kiforditott földben a gilisztákat-bogarakat. Manapság ilyet nem látni!
A magyar klón gumóin nincsenek apró kisebb letöredező gömbölyded gumocskák, hanem egészben ki lehet húzni a földből, olyan krumliszerű vagy vízcseppszerű(ahogy a tévében ki lehetett venni), a feldolgozásnál van ennek jelentősége, mert nem olyan munkaigényes főzéskészre csinálni
Ebben az esetben az "impala" fajta volt a tökösebb :-), mert totál leárnyékolta a sorban a kis gazt. A kapáás volt a kegyelem döfés a számára.
Másik észrevétel, hogy már tavaly óta nem volt krumpli bogár ezen fajtán(idén nyáron sem), előzőekben mindig szedtük az imágót és a lárvákat is. 100 % bió krumplink lett így.
Csicsókát is szertnék a kertbe, egy u.n. magyar klónt aminek nincs olyan apróbogyós gumója, sajnos családunknak az aprógumós fajta van, néhány hete láttam a Gasztró Angyal műsorban egy gazdát aki azt a magyar klónt termesztette, jó lenne abból telepíteni.
Másik keresett növényem a téli sarjadékhagyma fiókhagymás változata, sajnos amit vettem vetőmagot az magot hozó fajtája, nem fiókhagymás. gyerekkoromban volt nekünk olyan, de sajnos kiveszett.
Első nekifutásra össze kéne szedni a témákat. Írtam egy listát, azt kéne javítgatni, fejleszteni, bővíteni. Nem kell regisztrálni a hozzászóláshoz. Majd létrehozom a többi fórumrészt, ha készen lesz az a váz, ami remélhetőleg a télen bőven körvonalazódik, lévén mindenki ráér :D
A terv az, hogy a nagyobbik részben csak tömör infók lesznek, így szemmel keresgélés alapján megtalálhattok akármit. Kisebbik felében aki akar, ír bármiről, de akár jegyzetfüzetnek is használhatjátok.
:) en mar azt gondoltam hogy florida utan minden csak porgosebb lehet, de igazad van itt neha mar az ido is szunetet tart:) Nekem amugy is mar csak fagyasztva van tej,mert tegnap lehetett utoljara fejni, de mar csak par decit...en cegled mellett lakom, de majd kitalalok valakit aki utazik inne arra fele:)
a nettel is van baj, de hogy itt minden hozzaszolas utan ujra kell inditani a gepet mert nem erzekeli a beirt szoveget az kicsit duhbe gurit meg:)
:)) Ennyi erővel én meg lehetnék a tanyamélyénkukacakármi, és én is ugyanígy kínlódok a vidéken elérhetetlen és bosszantóan lassú nettel. Majd hozzálassulsz idővel...:P
(Mi is csak 3 éve vagyunk tanyasiak, nagy tervekkel, jó sok bukfenccel tarkított az eddigi leltár. DE majd belejövünk, évről évre okosodom. Majd írok neked egy mailt.
Kecsketej csak a szappanhoz kellett volna, 1 v.2 liter, akár fagyasztott, úgyis le kell fagyasztanom,de ez nem olyan "beteszem egy borítékba"-téma, mint pár szem mag, úgyhogy te is kedves vagy, de ha csak nem a szomszédos kiserdőbe költöztél, elég bonyolult lenne. (Balástya-Szatymaz régió...tudod, a balástyai rém. ...de már megjavultam! :))
Nagyon kedves vagy!!! Ha tudok kecsketejben segiteni megprobalom:) mennyi kellene? Sajnos en nem tudom az email cimeket itt megnezni igy privatban nem tudok irni, de az en emailem erdomelyen@citromail.hu
Június óta vagyok új telek tulajdonos 720 m2-en(-100 m2 ház), az elsők között a házfelújítás mellett a komposzt prizma elkészítése volt, most késő ősszel végeztem az ásással, sajnos nagyon tarackos terület, tervezem az egész telek felásását, mert a fű 80 %-a tarack, egyetlen módon irtom=kapálással, nem kívánok vegyszeres gyomirtást végezni. Burgonyát fogok idén a nagy részébe tenni, az megfogja a tarackot, anyósomnál idén tavasszal ástam majd krumpli vetés után 2X volt kapálva, a gyérült tarack ki si pusztult. Őszre semmi nem maradt benne.
Ez nagyon jó kis videó, nagyon tetszett, de azért ennyire nem felejtettük el a gépesítés nélküli gazdálkodást, itt M.o-on a '80-as évek végéig általában minden család hobbikertész volt, igaz sokan agyonra nyomták a mérgeket növényvédelem címén.
Szeretnék én egy önfenntartó kertet, igaz egyenlőre terület híján csak a házunk körüli kertet rendezem, de fel vagyok lelkileg készülve arra, ha netalán nem lesz munkahelyem akkor a földben látnék jövőt.
A filmre visszatérve, már néhány német szerző is pedzegette a jövő kertjének titulált kertészkedést az 1940-es években is.
tgwh, beírhatsz magadnak egy pirospontot. Szép is lenne, ha már néniznének...
Ami magot csak fogtam, mindből adok szívesen majd egy postacímért cserébe. A tápiószelei génbankos magok közül azért sok volt, ami nekem nem annyira tetszett, de egyrészt akad még azokból is ez-az, meg majd az elérhetőséget is megadom, ahol -ha idén is lesz- lehet jelentkezni rá. Itt indenki szívesen segít, amiben csak tud, és is rengeteget tanultam és kaptam, tartozom a továbbadással. Sok sikert a terveidhez! :)
(off: MUSZÁÁÁJ dicsekednem, ma életemben először főztem szappant, régimódi, hagyományos módon, rengeteg jóféle szappanom lesz belőle, rettentően élveztem! :))
Krisz, nálad sincs most kecsketej egy fia se? Nem tudok a barátnőmtől venni, állítólag mindenórásak az anyái, és azután(ellés után) is csak akkor lesz, ha nem ikrek lesznek...:S (bezzeg, mikor kínálta dögivel, nem kellett...)
Még ma reggel is leszedtem 7-8 körömvirágfejet a kertben! Bárcsak szorgalmasabban gyűjtögettem volna évközben, rengeteg volt, nem becsültem meg eléggé, de millió magot elszórt szerencsére, meg gyűjtöttem is elég sokat, jövőre rendszeresebben szedem majd! :)
A nyusziknak még tudok szedni kelkáposztából, leveles kelből, a karalábé és brokkoli, karfiol levelek viszont határozottan megadták magukat. :(
Domb egyenlore meg nincs, bar az is tervben van, ha sikerul megegyeznem itt par szallioval, hogy a masok szamara szemetnek nyilvanitott komposztot nalam tegyek le, akkor lesz domb is:)
A keretek fenyobol lesznek, vizszintesen fektetett ronkokbol, mert ahogy mondtad sok minden penz kerdes es nekem ez van ingyen itt.
Szia,kb asztal magassagig emelnem es olyan szelesre, hogy ket oldalrok kenyelmesen muvelheto lehessen...termeszetesen nem mindent ultetnek emelt agyasra.
Nektek elofordul ez a szoveg?""A hozzászólása nem tartalmaz szöveget!"" nekem 20 bol 19 szer ezt dobja be, ha irok valamit:(( nagyon faraszto
Koszi elore is.Bocs a lassu reagalasert, de nagyon ritkan jon be a net nalam...a gepem nem tamogatja a publikusra tett emaileket itt az indexen, elerheto vagyok az: erdomelyen@citromail.hu cimen
Nem tudod veletlenul, hogy a konyves "bacsi" kertjet meg lehet nezni szemlyesen is vajon?
Nemrégiben láttam egy videot egy erdei permakulturáról. nem tudom már honnan kerülte oda, lehet ebből a topicból. Érdekes volt, bár nekem kicsit idegen. Mondjuk az elvei érthetőek.
A gödörását én próbáltam, de csak akkor jó, ha van lejtés, mert különben egy sármedencét ásol. nekem sikerült :)
Kíváncsi vagyok én is, mert ha pl. támfalat akar (nem csak egy domb az emelt ágyás), akkor ahhoz kell tégla, terméskő, vagy deszka, ami vagy van neki, vagy venni kell.
Egyszerű, ha dombon van, akkor csak ki kell ásni a lépcsőket, és megtámogatni.
Ha sík terület, akkor én kiásnám az utat, és a földet rászórnám az ágyásokra.
Az erdőkertről csak elképzeléseim vannak, remélem sikerül a terv, és sok szép fotót nézhetünk meg róla :D
Szia, nagyon kedves Toled koszonom szepen! Ha barmiben tudok segiteni, ha van valami amit Te keresel, szolj sosem lehet tudni, hatha az meg nekem van:)
Kedves fórumozók. Tavaly a netröl rendeltem különleges paradicsom magokat. A jó termés miatt sok magot fogtam.25 mag 300ft volt a neten! Szivesen cserélnék veletek! Ami nekem van:Marhabélszín(Panderosa red) nagyon vörös,finom, 30-40dkg. Costolutó Fiorentino: olasz fajta jóizű, barázdált, kb 35-40dkg-ra nöl meg. Délamerikai óriás paradicsom: 70-90dkg-ra megnö(saját tapasztalat) jó ízű befözni kiváló! Early Cropping (super marmande) nagyon korai ausztrál fajta. lugas paradicsom. Finomabb mint a lugas f1.rengeteget terem! 20-35dkg a termése. Hát ennyi az én fajtaválasztékom. érdekelne beefsteak,nagyra növö vörös paradicsom fajták pl:fóti táj,góliát. paprikából:chili, csipös étkezési hegyes. Elérhetöségem a fórumban visszább. Remélem sikerül általatok bövitenem a fajták számát. Elöre is köszönöm.
Én a szerzőnek írtam. Felsorolt egy pár elérhetőséget, ahonnan meg lehet rendelni. Ígérte, ha nem sikerül, akkor Ő küld egy példányt. Privát elérhetőségek vannak megadva, ezért ide nem tenném fel az infókat. De szívesen átküldöm, ha kéred a Hozzád legközelebb eső forrást.
Én tavasszal a Zöldbolttól rendeltem, de most ott sincs. A többiek a listán magánszemélyek.
Pontosan honnan töltötted le? 2hete akartam letölteni, és olyan vírust szedtem be,hogy csak néztem, ahogyan uralja a gépemet. Még túl friss az élmény, nem merek akárhonnan letöltögetni.
Idén ősszel ástam fel a területet, ahova már raktam belőle, a kert most lett kialakítva, néhány év múlva, mi is újhagymaként fogjuk hasznosítani most még nagy becsben van.
Az erőszakos térhódítását mindig azzal előzöm meg, hogy amikor nyár végén megszáradnak a bugában lévő fiókhagymái, azokat egy metszőollóval levágom, őszig hűvös, száraz helyen tárolom, így minimális a szóródás, és kezelhetőek a hagymák.
Igen az erdokert sajnos eroteljesen mas klimara van "kitalalva"... a 60 nap munka igazabol ugy lehetsege, hogy azok a gyumolcsok ott tobbnyire vadon megteremnek, ok csak egy helyre telepitik oket aztn a tobbit a termeszet elvegzi...nalunk ez picit melosabb ennel.
A konyvet en is megrendeltem, de sosem ert ide hozzam :(
Voltam tobb rendezvenyen es piacon. Eleg vegyes volt a tapasztalatom. Pl. nagyon meglepett, hogy egy "permakulturas piacon" ahol kb 15 stand volt, mindossze egy helyen arult az aki megtermeli a gyumolcsot es a tobbi helyen szinte semmi felvilagositast nem tudtak adni a termekekrol, mindossze egy brossurat nyomtak a kezembe... Szerencsere volt olyan is ahol rendkivul segitokesz es szakmailag is eleg jol felkeszult emberkebe botlottam.
atandi néven lelhető fel a hölgy. Nem nénit írtam, ez már jó pont, nekem!
Na igen, Laci, a génbankkal az a baj, hogyan igazítsd a helyi klímához, ráadásul van ahol 100 méterenként változik a talaj meg az időjárás... de majd én is érdeklődni fogok idővel.
:)) az is lesz benne.... valahol emelve lesz valahol az ut lesz melyitve, ahogy mondod....Vannak olyen helyek ahol a talaj nem jo minosegu, ott emelve lesz es komposztos "frsis" fold lesz az agyasokban.
Az admunisztralas nem gond, mert igy is az a terv, hogy mindent vezetek majd, hogy ha keszen van, akkor fel tudjam dobni a netre a bekerulesi koltsegeket, raforditott idot,munkat stb, hogy ha esetleg valaki szinten bele akar vagi ebbe az eletformaba, akkor konkret szamokkal tdujon szembesulni, ne csak azt kapja, hogy nehez, vagy draga, vagy konnyu es olcso :)
Andi szerzett be ősmagyar fajtákat a génbankból. De kötelezettséggel jár, kemény statisztikát kell róla vezetni, ahogy mondta. Keresd meg őket, biztos segítenek.
:) Azt hiszem lattam mar, most nem tudom megnezni,mert mobil netem van es itt igy is bolyonganom kell az ejszakaban, hogy egyaltalan legyen valahol terereje:) a youtube pedig ennel tobbet kivanna.
Az elmult evekben sokat olvastam neztem es lattam a fentarthato gazdalkodasrol, "etel erdokrol" kint es msot szeretnem itthon az elmeletet a gyakorlatba atultetni az itthon eghajlaton es a mi adottsagainkkal...
Szeretnem ugy megcsinalni, hogy minimalis koltseggel a lehetosegekhez kepest egy atlagos csaladot ellasson egy ekkora terulet zoldseggel, gyumolccsel.
Azert akarom az agyasokat megemelni, mert a terulet adottsagait igy jobban ki tudnam hasznalni, masreszrol nem kicsit vagyok derekfajos :) most vagyok 40 es meg sokaig szeretnek kerteszkedni, ugy gondoltam inkabb most teszek bele nagyobb munkat, hogy aztan kicsit konnyebb dolgom legyen:)
Ma dugványoztam el a már levélbe szökkent áttelelő fokhagymákat, amit egy másik terület felásása közben mentettem ki, elég strapabíró fokhagyma fajta, mert kb. 3 hetet töltött egy nylon szatyorban fagyos helyen, sajnos a fagy miatt és a havazás miatt nem tudtam újra eldugatni egyből a kiszedés után.
Másik nagy előnye ennek a fajtának, hogy nyár végére fiókhagymákat nevel mag helyett a bugáján, amit szeptember közepétől lehet dugványozni végleges helyére.
Tudom uj vagyok itt, de anno megeltem tobb forum oldal alapitast es azt tudom, hogy rengeteg idot vesz igenybe, ha valoban a kezdteti szinvonalat tartani akarj az ember. Akkor erdemes belevagni szerintem, ha napi tobb orat bele tud olni az ember fia az allando frissitgetesbe, szepitgetesbe, szukseges valtoztatasok garmadaba :) kulonben gyorsan ellaposodik es elneptelenedik...
Mindamellett azt gondolom, hogy ha kello idovel es lekesedessl birsz es eleg kitarto is vagy, akkor egy jol megszerkesztett kert-esz oldalnak, ahol a gyakorlatban mar bevalt praktikak, otletek, sokat felvetett kerdesek megtargyalasa stb kap helyet, annak van keresnivaloja a neten...ugy latom egyre tobben nyitnanak ebbe az iranyba, ki kenyszerbol, ki felfogasbelisege miatt, de nagyon sok helyrol kell osszeolloznunk a "tudast" ....
Ma talatam Ratok itt az indexen, el is kezdtem olvasni elolrol a forumot. Ahogy azt epp valaki irta, valoban szokatlanul baratsagos a topic, sok masikkal ellentetben.
Nem akarom az idotoket rabolni, csak par mondtban leirom miert is vagyok most itt.
Tavasszal erkeztem haza es egy erdo kozepen elek, meglehetosen nomad korulmenyek kozott. Sok igeretet kaptam eredeti tajfajtak es genbankokban szaporitott magyar vetomagok kapcsan a hazaerkezesem elott.
Aztan mikor szerettem volna nekiallni az ultetesnek, akkor derult ki, hogy a sok igeret, ajanlat, csak maradt jo szokasunk szerint a szelek szarnyan tovareppeno igeret :( A masik fele pedig sima atveres, lehuzas ....
A celom egy "onellato" es fenntarthato kis hazi gazdasag kiepitese...
A segitsegeteket szeretnem kerni, ha van koztetek olyan aki sajat maga fog magot a termeserol es azt mar egy ideje sikerrel veti ujra...... es rendelkezik nemi folosleggel, amit el tudna kuldeni (termeszetesen kifizetem, vagy ha tudok helyette olyat kuldeni amire Neki van szuksege, akkor termeszetesen en is kuldom) nagyon halas lennek.
Minden erdekel a zoldsegtol egeszen a gyumolcsfakig... nagyjabol egy 1 hektaros terulet lenne az amivel gazdalkodni tudnek. Az elkepzeles az, hogy megemelt parcellakba ultetenem a magokat.
Szeretnem kikerulni a genmodositott, izetlen cuccokat valahogy es talan Ti tudtok ebben segiteni.
Remelem hamarosan tudok majd a sajat tapasztalataimmal segiteni Nektek. Addig is igyekszem nyomon kovetni az itteni esemenyeket es , ha tudok segiteni valakinek akkor szivesen teszem.
Igy igaz. Kellenek a tarsak. Regen milyen jo parbeszedek alakultak ki, es egyik tema hozta a masikat. Keresni meg nem szeret senki, tehat kimerithetetlen a ker(e)t :-). Üdv!
Te emlegetted tegnap a parmakulturát, akkor biztos ismered a permafórumot is. Ott az tetszik, hogy bárki nyithat új témát és a moderátor döthet úgy, hogy egy hozzászólás külön témát megér, akkor megnyitja hozzá. Illetve ha valaki nyit valamit, amihez hasonló volt már, akkor azt az alá rendeli be. Biztos jobban tudod, hogy számitástechnikailag hogyan kell megoldani.
Én viszont valószínűleg maradnék ebben a fórumban. Van itt több topik is, ami érdekel, megszokott társasággal. Rovarokat időnként nézek más fórumokon is, de ezeken kívül más helyre irogatni nem lesz időm.
:-)
Igazad van. Nagyon szerteagazo témakör, amit többen, sokkal több szempontból tudnak bemutatni. Természetesen, mindenki, minden témakörhöz nem tud hozzászólni érdemlegeset. Azért jó a forum. Rájöttem,hogy a blognak ez a hibája, hogy nem nagyon van párbeszéd. Pedig, akkor sokkal tobb dolog kerül képbe. Igy, ha van kedvetek, inditsatok el, csak legyen sok tagja. Esetenként en is benezek majd:-)
Nekem egy ötlet jutott csak eszembe; kert-ész-tár.
Il blogjában tényleg minden benne van, és ez remek alap lehetne. Én sokkal több mindenre gondoltam, részletesen, mindenre kiterjedve, pl. gyümölcsfafajták, kerti építmények, betegségek, hasznos élőlények, módszerek. Szándékoznám legalább ketté venni, egy ,,permetez'' és egy ,,bio'' részre a leírások egy részét, hogy tényleg minden legyen.
Il tudása nagy, de - kérem ne tessék megsértődni - csak egy ember tudása. Én azt szeretném, ha az itt létrejött közösség tudása lenne egy helyen.
Ha támogatjátok, akkor voksoljatok a legjobb névre, megpróbálni meg lehet, maximum nem sikerül. De ha érdeklődés hiányában elmaradna, akkor bele sem kezdek. Vagy csak nagyjából, és vagy kisül belőle valami, vagy nem. Pedig már tervezgettem előre, gergerg micsoda jó moderátor lenne :D
Akkor minek felturbózni? :-) Szerintem egy kezdőnek épp elég elolvasni. Kicsit olyan mint a szakácskönyvek. Ha betartasz benne mindent, nem lesz az étel sem sótlan, sem sós, de egyedi sem. Azt a szakácsnak kell beletenni. Pl. Il sosem írta még hogy vess paprika magot január elején, majd áprilisban ültesd ki. Ez kb olyan lett volna minha a szakácskönyvben a recept azzal kezdődne, önts egy tálba valamennyi lisztet. Il jól bevált recepteket ír, el lehet tőlle térni és vagy nagyon bejön, vagy nagyon nem.
Na mi nézne ki jól a két csillag között, ami mutatná a rettentő kreativitás, ami itt uralkodik? :D"
A harmadik csillag. Én továbbra is jól érzem magam itt, bár nagyon elfogytak a régi cimborák. Hogy jó lenne egy oldal ahol a sok okosság össze lenne gyüjtve? Van ilyen, Il blogja.
Már én is úgy vagyok, hogy megcsinálom, aztán akit érdekel, segít.
Egy fórumra gondltam, oda akár regisztráció nélkül is lehetne írni, és onnan könnyen össze lehetne szedni, válogatni, áthelyezni ide-oda, tehát mindenkinek egyszerű lenne.
Neki is állok, mátol szabadságon vagyok :)
Ha mondtok egy olyan weblapcímet, ami még nem foglal, létrehozom arra. No persze ingyenes szerveren, a fórumon nem lesz reklám, csak egy esetleges weblapon.
Nos, mi legyen a címe? www. *** .host22.com/
Na mi nézne ki jól a két csillag között, ami mutatná a rettentő kreativitás, ami itt uralkodik? :D
Hát volt mit visszaolvasnom, de ennek én csak örülök.
Köyvet sikerült szerezni idén összel.
Igen Makó környéki vagyok, és ahogy írta itt valaki a kisláncot és az átváltást ami szerintem(eddigi ismereteim alapján) úgy jó.
Nem kell egy családot eltartani nekem ez egyenlőre, hobbi de ha sikerül még szerezni kertet akkor az úgy szeretném csinálni, hogy valami haszon is legyen rajta.
Igen még a hagyma volt a másik amit szerettem volna a jövőbeli kertem felébe tenni.
Letöltöttem egy rakás részt tőle. A disznóvágiós részből már át is ültettem egy két dolgot a gyakrolatba.
A gombász csávó se semmi, kész lexikon. Viccelődött is vele Hugh, hogy vett neki egy gombákról szóló lexikont, és a srác 3 nap múlva kijavítva visszaadta :)
Kukoricával azért vigyáznék. Nekem is az jut először eszembe, ha takarmányra gondolok. Ültettem is pár sort két éve, mikor elkezdtem nyulat tenyészteni, aztán itt az index nyúltenyésztés topicjában megtudtam, hogy nem igazán jó a nyúlnak a kukorica fő táplálékként. Max 10-15%-át teheti ki az eledelének.
Szóval először azt találd ki milyen állatot szeretnél, és nézd meg mit eszik, és abból mennyit. Az alapján ki tudod következtetni miből mennyit javasolt ültetni.
A kertben pedig mindent ki kell próbálni, és a tapasztalat majd meghozz a tudást. Én is ültettem már annyi mindenfélét, néhányból nem lett semmi, de a többit azt mind megettük. Vagy a család, vagy a nyulaim :)
Idén először próbálok fenntartani paprikatöveket a kazánházban. A ház alatti pince angolaknával kapcsolódik a szabadtérhez, aminek a tetejét beüvegeztem, oldalát kiszigeteltem. A pince felé megnyitottam, és onnan öntözöm a növényeket. Új virágot nem hoznak, de ami volt az mind kifejlődött paprikává. Igaz kb fele akkorák, mint nyáron, de legalább van. Kiíváncsi leszek, meddig bírja.
Ha annyira ki akarja próbálni, 20-30 szem csemegekukorica egy sorba-még akár szélfogónak-félárnyéknak is- esetleg elfér. SZélfogónak mégse, egy sorba kidönti a szél, akkor már tömbszerűen-tán. És raknék brokkolit, igazi kezdőknek való sikernövény, elronthatatlan. Nekem a mákból semmi se lett. Ha tényleg makói vagy környéki, akkor hagyma, hagyma és hagyma, na meg sok-sok rózsa!! :)) Jóféle, ragadós, zsíros feketeföld van arra, szeretik a hagymák nagyon.
Apropó: holdnaptár alapján ültette kertészbácsi ismerősöm az íriszeit. Egyik néhány sort épp jókor, másikat pár napra rá, épp nem jókor. Mutatta a különbséget. Nem akartam hinni a szememnek, zongorázni lehetett... érdekes dolgok ezek, jövőre én is ki akarom próbálni, az még úgyse volt...:)
Köszönöm mindkettőtöknek a felvilágosítást, én még sosem hallottam.
Furak!
Szóval ha két kislánc 200 négyszögöl, akkor abba nem kell kukorica. Egy átlag család szükségleteihez simán kell ekkora terület. Ennyibe már mehet vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, répa, petrezsejem, borsó 2-3 fajta az érés miatt, mák, retek, fejessaláta. Ez az első kör tavasszal. Második körbe zöldbab, tarka és fehérbab szárazbabnak, tökök, uborka, krumpli, majd paprika, paradicsom. És ez még nem is sokminden.
Ahogy Öreg mondta, örülünk és válaszolunk (gergeg bánál azért vigyázz, mindig uramozd és magázd, nagyon sértődékeny az ilyenekre :D ).
Én először azt javasolnám, lásd el magad könyvekkel. Könyvtárból olcsó, vagy ha venni szeretnél, ajánlom a tankönyveket. Kertészeti alapismeretek I-II, ugyan az a szerző írt a metszésről és a gyümölcsfákról is, de a nevét meg nem mondom. Iszonyat sok tudás van bennük, és nem az a 40 oldalas, csilli-villi fotókkal tarkított könyv, amit a német éghajlatra írtak.
Keresd fel Il blogját, ott sok könyvet tölthetsz le, és nagyon jókat ír.
Télen olvasni, olvasni, és olvasni :D utána tervezni.
Szerintem olvass bele minden témába. Nem kell kapálnod, ha mulcsozol, ez kulcsszó lesz a továbbiakban.
Permakultúra, a másik kulcsszó, ez lényegében egy logikusan felépített, józan paraszti ész által létrehozott módszer. Komposzt van, az jó hír, emellett még a vetésforgót kell eltervezned, megismerkedsz majd a növénytársításokkal. Van aki holdnaptárat használ, ez talán misztikusabb, annyi azért lehet benne, hogy régen az emberek az épületeknek és szerszámoknak való fa kivágását bizonyos időszakban végezték csak el, ez a tapasztalat tudományosan magyarázható - nedvességtartalom, nedvek keringésének lassulása -, a Hold hatásáról szerintem csak tapasztalatok vannak.
Olvass mindenbe bele egy picit, és döntsd el, milyen technikák alapján szeretnél kertészkedni. Hosszú a tél, pár madárodút is összeüthetsz, hogy a kertetbe csalogasd a madarakat.
Az állatok azért nagyobb felelősséggel járnak, és mindenképpen érdeklődj utána a polgármesteri hivatalban, hogy egyáltalán szabad-e állatot tartani, és miket, mert korlátozhatják, igaz idén lazult a törvény, de még mindig a település szabja meg elsősorban a szabályokat.
Ha filmet szeretnél nézni, javaslom Hugh Fearnley Wittingstall sorozatát, a River Cottega-ot, a Sprektum és a Deko (Sprektum Home) adja.
Sok sikert, én is írom, nyugodtan kérdezz, biztos sok féle választ kapsz.
Igen az az igasság, hogy sokan nem tudnak semmit a kertészkedésről az én korosztályomban, és én meg szeretném művelni a földemet, hogy hasznos dologgal töltsem a szabadidőmet ne csak a gép előtt üljek az egéssz nyáriszünetben.
Ami azt illeti a magokat a TESCO-ban vettem akciósan és ami azt illeti meglepődtem az eredményen. A retkek például sokkal jobban sikerültek mint vártam és legalább tudom, hogy mit ettem mert ez csak termőföldet és vizett látott semmi féle trágyát nem látott és vegyszert se kapott, mondjuk az igaz, hogy pihent földbe vetettem, ja és azt elfelejtettem, hogy rendszeresen öntöztem (napi szinten) és nem hagytam hogy begazoljon ugyanis heti kétszer megkapirgáltam.
Tudom, hogy kukoricát nem éri meg ekkora kertbe vetni nem is akarok ebből meggazdagodni, de ha lessz nagyobb területem akkor annak a felét beszertném vetni kukoricával.
Mert az az igasság, hogy szeretnék egy pár darab háziállatot is, de amíg nem lessz legfeljebb eladom a kukoricát.
Pontosan nem tudom megmondani, hogy mekkora kertem lesz, de egyszer lemérem, de kb:2-2.5 kislánc.
Nem olyan hatalmas igaz de iskola mellett nem tudom az egészet müvelni hogy ha csak "apró" növényeket vetek/ültetek.
És ezért gondoltam ara, hogy felét bevetem kukoricával, de ha van más ötleted szívesen meghalgatom.
Kérdezz csak bátran amennyit csak akarsz 33096 hozzászólás mellett elfér a te 100 kérdésed. Mi meg segítünk amiben csak tudunk. Kimondottan örülök hogy egy újabb fiatal van közöttünk, jó lenne ha minden fiatal megtapasztalhatná a kertészkedés örömeit. Készíts tervet, mit szeretnél ültetni. Tavasszal elég sokmindent kell egyszerre. A fajtaválasztásokban is segítünk, csak kérdezz.
Szerves trágya rulz. (Ha nagyon kötött a talajod, akkor lehet kicsit homokozni is, hogy lazább legyen. A képedből csak azt látni, hogy minden bizonnyal szép sötét színű.)
A rohadó gyümölcsöt, zöldséget nem árt előtte komposztálni - meg arra figyelni, hogy ne betegség miatt rohadjon.
Sajnos nincs sok időm olvasgatni a fórumot,de igyekszek, néha be-be pillantottam ide, de még aktívan soha nem szoltam hozzá a fórumhoz.
Csak egy kis méretű hobbikertem van egyenlőre, de ez valószinűleg rövididőn belül sokkal több lesz, csak még iskolába járok és nincs valami sok időm ezzel foglalkozni (sajnos).
Ara gondoltam, hogy elsajátítom egy pár növény termesztését amit később nagyobb területen fogok termelni.
Ki kell kérem szépen terjeszteni az állattartást a település határain kívülre. Régen sem volt semmi bajuk, reggel kivitte a jószágokat a pásztor, este visszahajtotta, azaz mentek ők maguktól is...
Minél nagyobb a terület, annál kevesebb lesz az egy négyzetméterre jutó szúró szagok száma...
Angliában most pl. a szabadtartású állatokat keresik a boltokban. Igaz drágább, de finomabb.
Igen, hasznos és jó dolog állatot tartani, azokat az ízeket semmi nem pótolja, de ha nincs hozzá elég terület a takarmány legalább egy részének megtermelésére, akkor már drágább is lehet a saját termék, mint a bolti.
A disznószag "parfüm illatú" egy 5000 férőhelyes tojásfarmból kijövő szagok mellett. Kerekegyházán megtapasztaltunk, bármerről fújt a szél hozta a szagokat. Minden irányban volt néhány háznyira egy-egy ól a faluban.
Úgy emlékszem, hogy a "megélhetési bűnözés" is igen erősen hatott az állattartás lecsökkenéséhez. Egyébként szinte az összes településen korlátozták a haszonállatok tartását (a kutya-macska tartását bezzeg nem). Főleg Pest környékén hallottam rengeteg kiköltöző panaszát, hogy trágyaszag van. Nem azért vett/épitett x csillió Ft-ért házat, hogy a szarszagot kelljen elviselnie. Közben az idősebbek kiöregedtek az állattartásból, a fiatalabbak meg nem akartak kinlódni vele, vagy csak nem volt rá idejük. (Ha a férj-feleség dolgozik, akkor már nem biztos, hogy marad ideje az állatok ellátására.) És amig nem jött be hozzánk az EU élelmiszer-szemete, tényleg viszonylag jó minőségű és árú húst lehetett vásárolni.
A kormány szerintem a szegénységet túlélni tanitja meg az embereket: ne csak a segély várják, tegyenek mellette valamit. Illetve akiben megvan a hajlandóság az állattartásra nehogy már azért ne tegye meg, mert tiltva van helyi rendelettel.
Valamikor nálunk szinte minden háznál volt disznó, nyúl. Tyúk, kacsa mindenhol. Nagyon elvétve volt olyan ház ahol nem. Nem emlékszem hogy nagyon büdösek lettek volna. A szembeszomszédban volt 3 tehén,2ló, 3-4 disznó, kacsák,libák,tyúkok. Onnan lehetett érezni szagokat reggel és este, de azt is megszoktuk. Itt semmi nem tiltja az állattartást, mégis ha végigszámolom az utcát, 18 házból nállunk van még tyúk, és néha kacsa, meg a szomszédnak tyúkok. Szóval az állattartás nem a törvények miatt állt be. Gyurcsány egyszer azt mondta, a gazdaság dübörög, és nagy a jólét. Félig igaza volt, nagy volt a jólét. Igaz hitelekből de mindenki vett házat, autót stb. A piacot elárasztotta az olcsó külföldi hús. Állattartás akkor fog ujra teret nyerni, mikor nem csak a villanyszámlára, de élelemre sem futja majd. Valahogy van egy olyan érzésem, hogy kormányunk megpróbál minket megtanítani a szegénységre. Ez kicsit sem jó hír.
Egyetértek, majd kialakul. És egyébként én nagyon örülök a rendelkezésnek, habár eddig is falusias lakóövezetben éltem, ahol engedték az állattartást. Eleve, én ezt úgy mondom, hogy mindenféle állatunk van, beleértve a kecskét is. De azért a disznószag nagyon nehezen tolerálható dolog, ennek ellenére szinte első helyen említik a cikkben is a sertést.
Igaz, ahol csoportosen kezdik el tartani, ott mindegy...
Én Ferihegyen lakom mégsem dobálom kővel a repülőgépeket.A telek elött megy a 4-es út bevezetője,300 méterre a vasút.Nekem idén szóltak hogy a gyerek nem tud aludni a kakastól.Bezártam az ablakot.Aki szólt 20 méterre van a ház eleje......Legyen neki jó.
Ha én beköltözök a körútra, akkor nem kezdek el panaszkodni, hogy nem tudok aludni a villamostól! Ha vasút mellett veszek házat, akkor nem háborgok, hogy az ablak alatt jár a vonat! Ha falura költözök a belvárosból, akkor meg ne panaszkodjak, hogy kukorékol a kakas!
Természetesen minden az ésszerű határokon és a törvényi előírásokon belül értendő! Aztán hogy mi az ésszerű, azon megint lehet vitázni, vitatkozni, de az biztos, hogy nem a totális tiltás volt a jó megoldás. Az is biztos, hogy a témakört most szabályozó törvéyneket is tovább kell csiszolni, finomítani, de majd kialakul! A tiltás megtiltása talán gyorsítja is ezt.
Azért azt én nem irigylem, akinek a szomszédja ezen felbátorodva a környékbeliek tűréshatárát igyelmen kívül hagyva disznót kezd el tartani a háztájiban. Mert azért aki nincs hizzászokva, annak a jól, tisztán tartott sertés enyhébb szaga is irritáló, a gazda meg nem érzi, és azt mondja, hogy "nincs is nekije szaga". Nem olyan ez, mint a ló, aminek sokan még kedvelik is a szagát... Hasonló a helyzet egyes kecskefajták bakjaihoz.
Mi van? Ezek után közmunkás már csak oligarchia tag lehet? Vagy minimum szimpatizáns? Megbolondultak ezek, én mondom :D
Már a parlamenti 300 fős testőrséget fegyverzik, összefoglalva a lényeget üthetnek-verhetnek, bilincselhetnek, sorozatlövő fegyver is lehet náluk, és sok esetben nem kell megvárni a parancsot...
Jelenleg, ahhoz hogy valaki valamivel is ellásson valakit, ahhoz őstermelőnek vagy vállalkozónak kell lennie. Akkor hogy lesz ezekből közmunkás? Egyébként is, közmunkás hogy ad számlát? Vagy ingyen látja el? Ki fogja meghatározni hogy miből mennyit? Ez az év baromsága.
"Az elmúlt évek sikereire való tekintettel, az idén már harmadik alkalommal kerül megrendezésre az Ingyenes Szállítás Nap. A kezdeményezéshez a Gazdabolt.hu ismét csatlakozott, így 2012. december 13-án, csütörtökön a www.gazdabolt.hu áruházban leadott rendelések szállítási díját mi álljuk!
A megrendeléseket az aktuális készlet erejéig, és csak Magyarország területén belül tudjuk teljesíteni!"
Szó van arról, hogy az önkormányzatok közmunkaként ismerjék el azoknak a ház körül állatot tartóknak a munkáját, akik településük iskoláit, az ottani közintézmények konyháit látják el jó minőségű tejtermékkel, hússal
Tisztelt fórumozók! Tolna megyében tavaly vettünk egy kis családi házat a feleségemmel nagy kertel. Hobbink a kertészkedés. Szeretnénk a kertünket minél változatosabbá tenni jövöre. Bármilyen magot szivesen fogadnánk! Paprika,paradicsom, uborka,dinnye,stb. A cimünk gyönk rákoczi u 217/1 7064 a számom:30-916-76-50. Kérem aki tud segítsen. Különleges paradicsom magokat én is tudok küldeni. Elöre is thx.
,,Az államtitkár szerint kedvet kapott a lakosság az állattartáshoz Mon, 2012/12/10 - 09:31 Kategóriák: Belföld mezőgazdaság
A vidék talpra állításának egyik fontos összetevője a ház körüli gazdálkodás ösztönzése, a mezőgazdasági munka presztízsének visszaszerzése - nyilatkozta az MTI-nek az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György közlése szerint a haszonállattartást könnyítő rendelkezések is ezt a célt szolgálták. Az ez év októberében életbe lépett jogszabály hatásaként növekszik az állattartási kedv - derül ki az MTI tudósítói által készített körképből.
A mezőgazdasági haszonállatok tartását korlátozó önkormányzati rendelkezések hatályon kívüli helyezését - több más tényező mellett - az indokolta, hogy a gyakran túl szigorú helyi rendeletek miatt üresen árválkodnak a falusi porták disznóóljai, a huszonöt éve országosan még tízmilliós sertésszám ma már a hárommilliót sem éri el, így behozatalra szorulunk - mondta Czerván György. A hagyományos falusi életmódtól eltávolodó emberek is bevásárlóközpontokba járnak húsért, a kertekben megtermeszthető zöldségért, noha a jószágtartás vagy a zöldségtermesztés jövedelemkiegészítő forrásul is szolgálhat - tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a nemzeti vidékstratégia a ház körüli állattartás ösztönzésével, a mezőgazdasági munka megbecsülésével a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez kíván hozzájárulni. Ezt szolgálja a gazdapiacok újraélesztése is, ahol a környéken megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket kínálhatják az őstermelők a helyieknek.
Szó van arról, hogy az önkormányzatok közmunkaként ismerjék el azoknak a ház körül állatot tartóknak a munkáját, akik településük iskoláit, az ottani közintézmények konyháit látják el jó minőségű tejtermékkel, hússal - mondta Czerván György. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a településen belüli állattartás továbbra sem veszélyeztetheti a szomszédok jólétét, illetve meg kell felelni az állat- és közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásoknak. A politikus szerint a feltételek megteremtése nyomán növekszik majd az állattartási kedv, így van esély arra, hogy a sertések száma megkétszereződjön, elérje a hatmilliót, és a lakosság import helyett a jóféle hazait válassza.
A mezővárosok közé sorolható Pest megyei Nagykáta polgármestere a közelmúltban tartott lakossági fórum tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy az emberek élénken érdeklődnek a helyben való sertéstartás iránt, illetve a fórumon nem hangzott el kifogás a korlátozás feloldása kapcsán.
Kocsi János közlése szerint többen eddig is hizlaltak malacot a városhoz közeli tanyájukon, az éjszakára magukra maradt jószágok azonban nem voltak biztonságban a tolvajok ellen, illetve az állatok etetése is napi utazgatást jelentett. Mindez mostantól megoldódhat - mondta a polgármester, megemlítve, hogy főként a kertvárosi Kispaksomban már sokan hozzáláttak az eddig lomtárként használt disznóólak kiürítéséhez, hogy tavasszal fogadhassák az állatokat, elsősorban a nagyfehér fajtát, amely 2,6 kilogrammnyi jó takarmányból ad egy kilogramm élőhúst. Egy állattartásra berendezkedő vállalkozó akár egyetlen koca malacait eladva évente hozzávetőleg 700 ezer forint jövedelemhez juthat - jegyezte meg a polgármester.
A Heves megyei Poroszlón keltetőt üzemeltető, évente 800 ezer kiscsirkét értékesítő Tóth Krisztián őstermelő szerint az állattartás jogi feltételeinek lazítása a baromfitartásra is jó hatással lehet. A vállalkozó hét autója járja az országot, előnevelt néhány hetes csirkéket kínálva falusi, kertvárosi házaknál. A szezon ugyan tavasszal kezdődik, de már érzékelhetően élénkül az érdeklődés. Főként nyírségi, borsodi településeken vesznek húsz-harminc szárnyast, hogy felnevelésükkel fedezzék a család szükségletét.
Tóth Krisztián szerint szinte sikké vált a "parasztcsirke" tartása, főként a fiatalabb családok körében, ahol az egészséges táplálkozásra nagyobb figyelmet fordítanak, és értékelik, hogy más íze van a saját etetésű tyúkból készült levesnek. A poroszlói vállalkozó tapasztalata szerint a megye településein az állattartás miatt nincsenek viták a szomszédok között, inkább "a jó példa ragadós" alapon egymás után igyekeznek berendezkedni az önellátásra.
A Fejér megyei Ercsiben élő Miklós Dezső, az Alpesi és Szánentáli Kecsketenyésztők Magyarországi Egyesületének elnöke elmondta, hogy az állattartás szabályainak változására pozitívan reagált a vidéki Magyarország. "Korábban is főként azokon a településeken voltak gondok, ahol a nagyvárosokból a környező falvakba kiköltözött, a természettől már elszakadt emberek nyugalmát zavarta a libák gágogása, a kecskék mekegése. A rendelet viszont jó hatással lehet a vidék-város ellentét oldására is" - fogalmazott az egyesület vezetője. A kecsketartás elsősorban a fiatalok körében dívik - jegyezte meg Miklós Dezső, aki szerint tavasszal újabb családok rendezkedhetnek be a "szegény ember teheneként" emlegetett, egészséges tejet adó, különösen finom húsú állat tartására.
A Tolna megyei Gyulaj polgármestere, Dobos Károlyné közlése szerint az ezer lakosú zsákfaluban mindössze három gazdálkodó tart tejelő tehenet, és a drága takarmány miatt sertést is kevés háznál hizlalnak. Pozitív változást szerinte a "Nyúl-unk a munkáért" elnevezésű munkaprogram hozhat, amelynek keretében tizennyolc, főként sokgyermekes család vágott bele a nyúltartásba. Így friss hús kerülhet az asztalukra, illetve a szaporulat eladásából némi pénzre is szert tehetnek - tette hozzá a független polgármester.
Szerintem az a Kifli is amolyan Sárpo nemesítés lehet, csak nem Mira. Számos fajtával kísérleteznek (vagy kísérleteztek), és külföldön könnyebb hivatalosan bevezetni. (Érdekes...)
Jajj nekem, verem a fejem a falba... Olyan finom lett a bazsalikomos olaj, miért is csak egy pici üvegnyit csináltam?? DE ez csak egy spontán ötlet volt, pár levelet betuszkoltam egy kis üvegbe, felöntöttem olívaolajjal, slussz. És nem tudtam, elrohad-e az egész, avagy lesz-é belőle valami. Most meg nyafogok és majd jól eldugom magam elől, hogy kitartson csak még egy kicsit...:S
JÖvőre ebből is több kell, ahogy aszalt gyümölcsökből, aszalt paradicsomból is, bodzaszörpből is, mert ezek nagyon beváltak. :)
Köszi! Cserébe itt a sportdinsztelt receptje: "Mindent bele, ami zöldség, megpárolod, réteszel még ezt azt ( szalonna, kolbász, stb), vagy előre pörkölöd, és arra dinsztelsz, kik-ki pártállása szerint. Nagyon finom."
Azt olvastam a neten, hogy a már lassan megpirosodni készülő bogyókat szedjem, máshol meg mintha lehúzták volna a héját. Előbbire törekedtem, utóbbit mellőztem.
Én idén először ültettem paprika alakút, és ha volt, csak azt ettük. Az egyik legzamatosabb paradicsom, nagyon jól vannak benne együtt a savak és az édesség. Az ökörszív már sokkal kevésbbé ízletes. A Lugas nekünk nem ízlik, csak azért ültetem, mert elég megbízhatóan terem, szép egyenletes, de túl kemény, mint aminél ez volt a nemesítési szempont, hogy ládában sokáig elálljon.
Befőzni nekünk is az ACE 55, és a Lugas F1 vált be. Ízre pedig a Cherolla (koktél). Kinek mi az ízlése, pl. van aki megsózza a paradicsomot, és van aki nem.
A Lugas F1 szép egyforma bogyókat termett, 1-másfél méter magasra nőtt nálam, a Cherolla meg 2-3 méterre, fél méteres hosszú fürtökkel. Egyidőben, egyformán volt permetezve rézzel, és a Lugas F1 bírta tovább. Ami a legtovább egészséges maradt, egy "talán" német hibrid (praktik-ben vásárolt mag) volt, kb. a Lugas F1 nagyságú, édesebb, és többet is termett, az a Harzfeuer F1 volt, (talán ismeri valaki). Itt egy kép róla
Nálam nem szokott savanykás lenni, mindig jó édes és leves, ezért is szeretem, mert nem az a húsos, ízetlen befőzőparadics.
Az biztos, hogy zamatosnak azt nevezzük, amiben megfelelő savak vannak, de nekem soha nem tűnt ettől savanyúnak, ezt pedig hellyel-közzel, kihagyásokkal már vagy 15 éve termelem.
Minden véleménynek örülök, de nehéz elvenni a kedvem, ha a kíváncsiság is hajt. Nem sok helyem van erre a célra, ezért azelőtt átjártunk a horvátokhoz a piacra 100 Ft-os csodaszép befőző paradicsomért. Felvágva belül zöldes volt, de jó lé lett belőle. Egyik évben besokalltam a paradicsommal, így azt főztük be; micsoda különbség volt...
Ne vedd el a kedvem... :( Befőzés miatt választottam, nem napi étkezésre, mert hogyaszongya: "Betegségekre ellenálló". Régebben a Korallt ültettem, de nekem valahogy nem volt elég piros...
Máskor fának szokott megnőni, csak most ugyanoda tettem, ahol tavaly a Schott-féle volt, lehet, hogy annak volt valami öröklött betegsége, mert a Lugas az öntözés ellenére se nőtt 1 m fölé, így viszonylag kevesett termett, de így is kiváló íze volt.
Tavaly Schott volt, ennél fűrészporízűbbet még nem árultak a multik. Állítólag van az öregnek jó paradicsoma is.
Ennek őszintén örülök... :)))))))))) ...ugyanis jövőre ezt tervezem én is ülteteni, de szóba sem mertem hozni. Eddig egy "saját" fajtám volt, amit emberemlékezet óta saját magból ültetek, de hát haladni kellene a korral. Ki fogok próbálni mást is, de semmi extra.
Szerintem nem mond hülyeséget; nekem az idén csupa kísérleti különlegességeim voltak, aztán egyszerü, jóizü, közepes mértü piros paradicsom meg egy se.
Ezért én is elhatároztam, hogy jövöre csak ilyet vetek.
Szerintem a Schott-féle ennek tökéletesen megfelel; az egyik kollega már ígért is magot. Nagyra nö, szép egyenletes, egyszerü szemeket terem, elég ellenálló.
Csak azt tényleg nem tudom, hogy lehet elérni, hogy az ember "fajtisztán" tartsa a magokat. Egy pár év után fogalmam sincs, hogy még ökörszívnek nevezhetö-e az ökörszív, és Schott féle -e a Schott-féle.
Felírom a Korallt is, köszi. Kaptam anyósomtól pár szem óriási paprika hibrid magot, nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz.(ő pár éve még méhecske volt egy kertészetben, megvannak a "forrásai":))
Mind a kettő jó. A lugas f1 fa paradicsom, elég bőtermő, viszonylag kemény húsú, közepes méretű egyforma szemek, ízre átlagos. A mobil determinált, szintén bőtermő változó szemmérettel, elég jó ízű, ilyen parasztparadicsom féle. Próbáld ki mind a kettőt. Meg a Korallt is. Annak meg alig van csimája.
Tojásszeletelővel? Egészben megfőzöd és utána szeleteled? Ezt kipróbálom!
Igen, jó ideje rákaptam erre, szeretem, hogy szép, egyenletes vastagok a szeletek. (én nem törnek el, mint késsel szelésnél. Csak aztán a szeleteket hogy is mondjam..letolom egymásról, oldalra,tehát a vágott felülettel egy irányban. Héjában főzöm, nyúzom, amelyik túl hosszú, megrövidítem,vagy kettévágom, és persze ügyelek, hogy tönkre ne tegyem a szelőt, el ne pattanjon a húr, de ha meg van főve a krumpli, akkor nincs gond.
Azt kérdezte tőlem a párom, hogy én olyan rendes, normális, egyszerű paradicsomot nem is ültettem? Férfinyelven ez valószínűleg azt jelenti, hogy úgy nézzen ki, mint a boltiak tehát se nem koktél, se ökörszív.
Mit gondoltok, mit kéne ültetnem,hogy fenti kritériumok mellett még íze is legyen, sőt, ha lehet, aránylag ellenálló is legyen? A Mobil és a Lugas F1 elég népszerű, talán azok ilyenek? Vagy van vmi ötletetek?
Valószínűleg mindkettő. Nem nagyon pátyolgattam, úgy gondoltam, hogy ha a fejlődő országokban mindenféle félsivatagban ez a fő termény, akkor itt is bírnia kell a mostoha körülményeket. A növények ki is néztek valahogy, csak sok magkezdemény fejletlen maradt. Aztán amikor már közeledett a betakarítás ideje, jött egy hetes esős idő, és a szemek egy része kicsírázott vagy megpenészedett. Olyankor éppenhogy száraz idő kellett volna neki.
Ugyanezen okból nálunk csak én áshatok! Inkább vállalom a cikizést (csak az a jó, amit én csinálok stb.), minthogy tavasszal gaztengerrel kínlódjak. Nem könnyű, de beosztom.
Ez a fokhagyma-méret nekem is dillemát okozott. Sokfelől sokfélét hallottam. aztán elültettem őket méret szerint külön helyre, majd tavasszal kiderül az igazság. Vagy inkább nyáron. Csak el ne felejtsem melyik helyre tettem a kicsit, és melyikre a nagyot :)
Tojásszeletelővel? Egészben megfőzöd és utána szeleteled? Ezt kipróbálom!
Szomszédos témához:
engem is kinevetette a szomszéd, hogy mit szenvedek az ásással, abban csak elfáradni lehet, miért nem rotázom föl és kész? mondjuk neki annyiból áll a termelés, hogy ősszel tavasszal fölrotázza, elvet/elültet mindenfélét dögivel, aztán nyárra a gaz közül szedik le a termés kb 1/4-ét, mert a többire nincs szükségük. Majd nyár végén jönnek a fűkaszával és végigmennek az egész kerten.
De nem is vele van a bajom, (bár nem ártana egy tömör kerítés, ami a gazmagokat otthon tartja) hanem inkább az apósommal. Eljárok ide hozzátok, elolvasom amit lehet, bújom a szakkönyvket, meghallgatom a tapasztaltabbakat, öregeket, és ezeket (meg a saját elvárásaimat, elveimet) mérlegre téve próbálok kialakítani egy kertnevelés rendszert. Majd jön az apósom segíteni ásni, ásás előtt kikapálja a gazt (nagy része tarackos perje) és egy mozdulattal belehúzza az ásónyomba, hogy az majd tavaszra szépen elkomposztálódik ott a rög alatt. Én meg ott gugolva minden ásónyom után szedem ki gyökerestül a gyomot, csodálkozom, miért halad ő kétszer olyan gyorsan, mint én. Na meg majd tavasszal csodálkozom, hogy az egyik részen milyen szépen zöldül az ősszel "ültetett" gaz. És a nejem még csodálkozva kérdezi miért nem hívom soha az apját segíteni?
Pont rátok, homokosokra gondoltam, amikor megláttam több tucat bálát, az öregje tán' vó't négy-öt éves is... ha azt a bődületes mennyiséget mind beásnátok, lehet már csak mutatóban lenne homok a veteményesben...
Amikor ideérkeztem erre a homokos, szomorú, víztelen síkra, vetettem próbaképpen csicseriborsót, mert azt gondoltam, jól fogja bírni a homokot, meg a szárazságot. De olyan keveset termett, hogy azóta nem volt kedvem hozzá.
Lepotica átlagosnál gyengébb növekedésű, viszonylag sűrűbb ágrendszerű. Mindkettő csak vegetált pár évig (de ez a rossz hely miatt lehetett), aztán beindultak, és 10 éves korukra elérték a végleges(hez közeli) méretet, amikor már csak néhány cm-t hajtanak évente.
Stanley-k jó helyre kerültek, 2 év alatt rendesen beindultak, a legújabbra emléxem, az 8 éves korára elérte a felnőttkori méretet. Átlagosnál kicsit nagyobbak, ritkább ágúak.
Mindkét fajta 3-4 éves korától szépen terem, a Lepotica főleg nagyon bőtermő minden évben.
Az ideális elvileg a közepes, kb. 6-7 centis, nagyobb tojásméretű gumó. A minigumó praktikusságból jobb, de nehezebben indul, kivált szárazabb talajon; a nagyobb tápanyaggal is jobban ellátja az elején. A túl nagy gumóból túl sok szár fejlődik, ezért az elvileg nem kívánatos egy normál burgonyaágyásban, meg hát pazarlás is volna a legszebb gumókat erre áldozni. :)
Mondtátok, hogy apró fokhagymát nem szabad meghagyni szaporításra, mert abból is csak apró fokhagyma lesz majd.
Azt szeretném kérdezni, hogy mivel vetőburgonyának aprót árulnak általában, ez csak praktikussági okból van, vagy most az apraját hagyjam meg a Somogyi kifli burgonyának jövőre vagy inkább a szebb, nagyobbakból? Igen szépen termett és tényleg nagyon jó salátának, nem omlik, nagyon szépen jön le a héja, és finom is, sok szép, egyenletes kis karika lesz belőle(én tojásszelővel szoktam szelni).
NAhát, nem gondoltam, hogy ilyen gyakori ez az emberfajta:) Én csak rajtuk bosszankodom, külön kínos, hogy régi jóbarátok - és most pl biztosan én tudom jobban nála, hogy mit kéne csinálnia, de nem mondom, mert egyrészt én nem vagyok olyan, másrészt rettentően sértődősek ha kiderül, hogy mégsem ők a legokosabbak mindenben.
Nekünk nagyon jó szomszédaink vannak. Mind idejár tanácsért, meg növényeket meg magvakat kunyerálni. De ha édesanyámnak szüksége van valamire, hárman is rögtön idehozzák. Tavaly meg a szomszéd megtervezte a házátalakításunkat, csak úgy...
A fölöttünk levö utcában meg lakik egy fiatalember; gyerekkorom óta ismerem; nincs, amit meg ne tudna javítani; végtelen türelemmel szöszmötöl bármivel, míg rá nem jön, hogy mi baja.
Nekünk közvetlen szomszédunk sincs. De a második szomszéd mindent lát, mindent hall, és mindent jobban tud, merő nyílt rosszindulatból. :D A tőlünk ~250 méterre lévő tanyán meg lakik egy fószer, az meg az amolyan überelhetetlen típus, aki mindent jobban csinál mindenkinél, és mindenhol van spanja, legalábbis elmondása szerint.
Milyen jó, hogy nekünk nincs is szomszédunk... a környéken talán a telefonunk a legokosabb, és még elnémítani is könnyebb, mint egy okos(kodó) szomszédot...:)
A legközelebbi tanyaszomszédunk inkább egy örök vészmadár: ha repcét vetettek közénk: "na, az majd egy rókafészök lösz!"
Neki nem volt padlizsánja, nekem igen(még nem termett): "úgyis elviszi a köd!"
Látta, hogy dinnyét is ültettem: "úgyis csak mögrohad!"
MIkor gombát szedtem, s összefutottunk: "Úgyis rossz az mind"
Öröm hallgatni...(ja, és van vagy 20 éves...:P DE már csak vigyorgok rajta, vagy ha látom, hogy kezdené, rászólok, nehogy nekem károgjon. :)
Nekünk meg csak két szomszédunk van :D tiszta szerencse, hogy több oldalról nem osztják az észt :D
Én pl. a távolabbi ház embörét bírom, szokása minden héten kétszer beindítani a ,,tuning'' trabit, és túráztatni a motort vagy 10 percig... gondolom utána kifogy a tank... de hogy miért csinálja, eddig még nem jöttem rá...
Azért az érdekes hogy mindenkinek "okos" szomszédjai vannak. Nekem is. Szóval a szomszédok már csak ilyenek. De a szomszédom szomszédja én vagyok.... Tiszta káosz...
Az a tipus, akinek két éve van cserépkályhája, nekünk 20 éve, és legutóbb kioktatott, hogy hogyan is kell tüzelni. Meghallgattam, jobb a békesség, így is megkopott már a 45 éves barátság.
Én szeretek mindennek több oldalról utánanézni, hogyan is kell csinálni, mi a helyes, mi miért jó vagy nem jó. Ezért is keveredtem ide. Ha kérdeznek, elmondom, szerintem hogy kéne csinálni, ha tudom, de ez a megmondás nem az én természetem.
Szia. Van egy meggyes gyűjteményem, oda szeretnék belőle. Van már Bosnyák meggyem, de az oltvány, nem gyökérnemes, mint amit te írtál, illetve az a fajtakör rendkívüli alakgazdagsággal rendelkezik, ezért igen valószínű, hogy ami nekem van, az nem azonos a tieddel. Azért érdekel ennyire ez a fajtakör, a rendkívüli szántóföldi rezisztenciája miatt, ami valljuk be ha megkésünk vmi miatt egy permetezéssel, akkor az életmentő lehet...
A gyümölcséről tudnál írni nekem néhány szót? Inkább édes, vagy inkább savas?
Elegendő lenne nekem akár tavasszal is, most úgyis el vagyok foglalva a többi ültetésével.
Hát idén amúgy sem kapott volna oldalról, így meg hogy felülről locsoltam, kimondottan jó volt, mert a pohár nem engedte hogy a fölső száraz környezet elszívja előlle a vizet.
Jól emlékszem hogy neked van cacansca X és stanly szilvád is? Mikorra mekkorára nőttek?
Azért a tyúkok nagyon jól lerendeznék azt a földet. Hihetetlen, hogy mennyivel könnyebb most ásni, miután jópárszor kiengedtem őket a konyhakertbe, mint normál években. a csalán és a menta kivételével mindent lerendeztek, félő, hogy azt is, amit nem kellett volna.
Más. Hogyan mondja meg az ember a gyerekkori jóbarát utcabelinek - aki mindig mindent jobban tud, párjával együtt - hogy azzal nem tesz jót, ha a mienkkel megegyező zsebkendőnyi telkét már harmadik napja rotálja. Csak hallgatjuk, és nézünk egymásra, a férjem megjegyezte: Gyuri lisztet gyárt. Úgy megmondanám, hogy talajszerkezet, talajélet is volt ott valamikor, de inkább hallgatok.
A kukorica ebben az esetben csali lenne, hogy jól megműveljék, és kiássák a tarackot a vaddisznók.
És vajon világvége lesz-e? Mert van egy tippem, hogy ennél rosszabb már nem lehet... egyszerűen nem látom a jövőt, mit lehetne kezdeni ilyen helyzetben...
Már az idén is úgy ültettem ki egy rakás palántát, főlleg tökféléket, uborkát dinnyét, hogy nem vettem ki a pohárból, hanem csak levágtam a pohár alját. Jól ki is tárgyaltuk valamelyik topicban tavasszal.
Ha nem palántázná, el is nyomná a gaz :D vaddisznónak meg mindegy, csak legyen :D
A mi kertünk most olyan, mint ha kiöntött volna a folyó, és lerakta volna az iszapot... lehet a sok esőtől, de olyan egybefüggően síma felület van minden egyes rögön :D érdekes, általában nem ilyen, igaz még nem volt fagy...
Én a helybe vetett dinnyével meg az F1-es uborkával voltam úgy, hogy még a 3. pótlás után is hiányos lett, mert kiette a lótetű. A rendes levelek megjelenése után már nem bántotta.
Ezért gyűjtöttem most össze már egy táska wc-papírgurigát, jövőre ezeket állítom le és ezekbe vetek, a lótetű általában csak vízszintesen ás, következő tavaszra meg a papír elrothad.
Gratulálok a derekadhoz, elcserélhetnénk, adnék mellé egy liter pálinkát. :)
Az nem is baj, hogy nem sima az ásás alja, csak ez lejön a mélységből, azért írtam.
Megmértem az én ásómat, 31 cm taposóval. (De mint írtam, apám a kisebb és szélesebb ásót használja, de nem nyomja bele 20 cm-re. Viszont csak olyan helyeken ás, ahol nincs is jelentősége, pl. szőlő, fák alja, a füvet forgatja be, meg a következő évi kapálást készíti elő.
Ilyen sima még nem volt szántás után a kertem, most annyira meg van ázva, hogy a hantok széttörtek, lehetne veteményezni.
Én azt szeretem, ha hantos marad, mert akkor mélyebben átfagy (fellazul), és a fagyok előtt/után levegőtől a talajélet is felpezsdül.
Csemege és pattogtatni való, meg a tökök. Mindig helyre vetettük őket, de elegem lett hogy vagy nem kelt ki, vagy megette valami, egy a lényeg, vártam, vártam, amíg késő nem lett ujravetni. Most szépen poharakba teszek 2-3-szor annyit mint ültetni akarok, és így biztos khogy csíraképtelen mag nem foglalja a helyet. Idén egy komplett zacskó cukkíni nem kelt ki, de nem zavart, tettem pattiszont a neki szánt helyre, mert abból meg volt bőven.
de van amikor augusztusban ekorra volt
de van amikor augusztusban ekkora volt földbe ültetve.
