Előre is bocs, ha lerágott csont a kérdés, de SÁVALAP VASALÁS esetén vannak kételyeim.
Ugyebár mindenki-mindig azt mondja, hogy általánosságban a vasnak a beton alján kell lenni, természetesen megfelelő betontakarással. Ezzel szemben sávalapnál meg azt mondják, hogy a vasnak a felső harmadban kell lenni.
Akkor most ez hogy is van??
A tippem az, hogy ez a "vas alul legyen" hozzáállás a gerendák-áthidalók és lemezek húzott övére vonatkozik, de sávalap esetén a cirka 1 méter magas betontömb esetén ez már nem működik vagy nem úgy működik és oda a vasat "fejgerendaként" pakolják be?
Amiket írtam azt a feltöltött tervek alapján írtam. Ha a megvalósult épület ettől jelentősen eltér akkor nem igaz. Aki ezt a házat tervezte/építette az értette a szakmát, de az épület átalakíthatósága nem volt szempont. Nem is nagyon lehet egyszerű módszerekkel. A minél egyszerűbb, olcsó kivitelezés volt az elsődleges és lehet, hogy egyetlen szempont.
A feltöltött "tervek" alapján. Nem ajánlom. Nagyon nem. Az alaprajzon be van jelölve 3 db. "F" gerenda. Egyik a válaszfal fölött van. A mai előírások szerint 12 cm-es válaszfal nem teherhordó. De a régi előírások szerint (háború végéig) IGEN. Az épület ugyan ennél újabb, de aki tervezte/építette az a régi előírások szellemében járt el. A lépcső nyílása miatt az a födémszakasz amire a lépcső érkezik az kétoldalon a határoló falra, harmadik oldalon az egyik "F" gerendára terhel. Már amennyire a "tervekből" meg lehet állapítani. Ha kiszedik a válaszfalat nem garantálható, hogy a födém nem jön utána. Nem is célszerű, mert a kinti szél bejön és körülnéz a szobában, majd kimegy de lehet, hogy nem üres kézzel. A nfödém vastagsága is változó, a terven látszik, hogy a lapostető részen vékonyabb.
Megbízhatóan csak úgy lehet átalakítani ha a födémeket elbontják és újat készítenek.
Sikerült megszerezni a régi tervrajzot, talán ez segít. Nem pont így készült el de a lényeg látható.A szoba felirattal párhuzamosan gondolom a gerendákat ha vannak. A szoba nehéz fákat szeretnénk kiütni. Lehet egyébként tényleg egy monolit vasalt födém?
Nekem gyanús az épület, hogy monolit födém a földszint fölötti födém (a ház szélessége, hossza nagyon hasonló). A ház külmérete és a falvastagságok (külső falak illetve ha bent is vannak vastag falak akkor azok helye és vastagsága) sok mindent elárulhat. Biztos eredményt csak a több helyen végzett feltárás adhat. A stílusa alapján a hatvanas évek második vagy a hetvenes évek első felében épülhetett. Hacsak nem lett jelentősen átalakítva. Kérdés hány szellőzőrács van az épületen és azok milyen messze vannak egymástól? Illetve a ház két ellentétes oldalán megvannak-e a szellőzők, szemben a másik oldallal. Ha nem, akkor más célt szolgálhatnak.
Ezek a szellőzők - mint ahogy írták - lapostetőhöz tartoznak. Ezek annak idején az e.gy. gerendás födém főlé készített perlitbeton hőszigetelés kiszellőztetésére is szolgálhattak. Meg kell mérni a födém vastagságát. Ehhez bontani sem kell. Pl. meg kell mérni egy födém alatti és födém fölötti ablak parapetének a magasságát, majd megmérni a parapet fölött a födém magasságát, illetve visszamérni a parapettől a padlóig. Ha a külsőből kivonom a két belsőt már meg is van. Az e.gy. gerendás béléstesteknél a teherhordó szerkezet magassága 19, 26 vagy 29 cm volt. Normális kivitelezés esetén. A mérésnél 1 cm ide vagy oda nem döntő. A perlitnek is kell vagy 15 cm. A kép alapján lehet, hogy a szellőzők párhuzamosak a gerendákkal, ekkor vékonyabb lehet a födém, de ez nem szerencsés a koszorú miatt. Meg kell nézni a födémet alulrók. Ha egy-két évnél régebbi a festés akkor a gerendák meglátszanak alulról (általában). Két oldaluk mellett van egy vékony repedés és vagy a födém festésében lehet árnyalatnyi eltérés. Jó lenne fénykép alulról fölfelé, de nem csak egy bolhányi miniatúra. A sarkok is érdekesek.
Azok valamikori szellőző nyílások lehetnek. nagy valószínűséggel ez egy lapos tetős építménynek indult, majd meggondolta magát a tulaj és ráépített még egy szintet. A lapos tetőnél voltak ilyen szellőzők... igaz valamivel több.
A gerendák irányának a megállapítása mindig feltárással a legbiztosabb.
A feltárás alulról a praktikus , pl. egy vasfűrésszel 1 - 2 cm vájat aztán kiderül mi van a födémben.
Sziasztok, nem tudom jó helyre írok--e ezzel a dologgal, de próbálkozom. Van egy, a képeken látható régebbi nyaralóház a családban melyet fel kell kicsit újítani.
A gond vele az, hogy nem tudjuk pontosan milyen födéme van az épületnek. Érdekesek ezek a szellőző lyukak oldalt, talán ez segít valamiben annak aki már látott ilyet, ismeri ezt. Azt gondoljuk, hogy hosszanti oldalon mennek a gerendák (az erkéllyel párhuzamosan) és ez azért fontos mert belső válaszfalat szeretnénk kiütni.
Tud valaki ennek megállapításában segíteni nekünk? szívesen veszünk minden információt , köszönettel előre is
Semmilyen. Bocsánat, de elfelejtettem odaírni, hogy ez csak példa, a számok hasraütéssel lettek megadva. Kerek, könnyen követhető számokat választottam.
Egy hőmérőt sem árt. Meg meggondolni, hogy mekkora lapokból legyen. Egyszerű matematika: Ha a fuga tud 1mm mozgást fölvenni, a ragasztó pedig 2mm-t akkor a kisebbik számít. Ha a lap 10 cm-ként nyúlik 0,5 mm-t akkor 1:0,5 az 20 cm. Nem véletlen, hogy a40-50 éve lerakott 15x15 cm-es lapok még most sem akarnak följönni. Ennek csak egyik oka volt az akkori átlag burkolók nagyobb szakértelme.
"Vajon akik a fórumon itt házat terveznek, építenek, építettnek ugyan ezt vallják, hogy 15-20 évenként felújítás ajánlott? 30 évenként nagy felújítás?"
Ez a kérdés érdekelt volna.
Szerintem senki nem tervez ilyen rövid távra. Ha igen, akkor ott valami nem stimmel.
Az hogy nálam 20 év után egyszerre (nappali, terasz) kijött ez a probléma az talán véletlen, de valószínű korábbi hibás technológia, anyag. Én még nem terveztem, hogy ezt a részt felújítsam.
Így is a vétel után sok mást megcsináltunk, amit elavultnak, szükségesnek találtunk.
A rendszeres karbantartás szerintem elengedhetetlen és nem egyenlő a kárfelvevő x időnkénti (nagy)felújításával
Ha a százalékok (beépítési %, zöldterületi mutató stb.) megengedik akkor lehet bővíteni a házat úgy is, hogy építek egy másik házat és a kettőt összekötöm egy tetővel, ami alatt el lehet járni. Ekkora teleknél a telekmegosztásban nem hiszek. Nem ismerem a telek méreteit, de ha nem négyzet (vagy ahhoz közelálló) alakú, akkor lehet 2 béna telek az eredmény.
Na igen, ebből egyértelműen látszik, hogy ez nem biztosítós eset. Nem a lapok törtek el, hanem befeszültek (Jenő jól mondja), se a ragasztó, se a fugázás nem volt kellően rugalmas. Eddig bírta.
Meg kellene nézni, hogy a HÉSZ mekkora minimális telekterületet ír elő. A 800m2 elég karcsú, így a megosztás szerintem nem fog működni. Ettől eltekintve egy másik házikó lehet, hogy felépíthető, de ezzel még futni kell egy kört a hatóságnál és rendeleti szinten is.
Lenne egy kerdesem ami nem biztos hogy ide tartozik, ha nem ide kerlek irjatok meg melyik topicba rakjam.
Adott egy kertes csaladi haz, telek kb 800m2 rajta egy ket szintes kb 120m2 haz. Szuleimmel ill tesommal lakunk itt. Van rajta meg jelzalog kb 8m, ingatlan piaci erteke kb 30-40m
Amit szeretnenk: a telket kette valasztani kulon kozmuvek, es vagy eladni, vagy tesom epitene maganak hazat (meg nem tudjuk). A lenyeg hogy hivatalosan szeretnenk megcsinalni hogy kulon haz szam legyen stb. Pl xy utca 34A, es xz utca 34B. ez jarhato ut? Ha igen kb mennyi ido es penz? Milyen hivatalokba kellene erdeklodnom? Mi a folyamat neve? Mivel jelzalog van rajta a bank mennyire tehet keresztbe?
Hőmérséklet-változás hatására minden kitágul és/vagy összehúzódik. Attól függően, hogy milyen hőmérsékleten készült. Ezért nagyon fontos, hogy a semleges (max. min. között félúton) hőmérsékletnél készüljön. Így csak kicsit tágul, kicsit húzódik össze. Ha hidegben vagy nyári melegben készül akkor csak egy irányú mozgás lesz, de kárpótlásul jó nagy. Mindig van némi mozgás, de ha az ágyazó/ragasztó réteg rugalmassága a hőtágulásnál (összehúzódásnál) nagyobb mozgást tesz lehetővé akkor később fog följönni a járólap. Türelmetlenebbek csinálhatják nagyobb lapokból is. Minél nagyobb a lap, annál hamarabb láthatja azt hogy a ragasztó elengedi. A lapot. Minden lap előbb-utóbb elválik az aljzattól, de a nagyobb hamarabb. Minél jobban eltér az építéskori hőmérséklet a semlegestől annál gyorsabb eredményre számíthatunk. A kettőtől együtt tud igazán gyorsan feljönni, ha még a rossz kivitelezés is előfordul akkor még az előzőnél is gyorsabban.
