Az, amit saccolnak, általában az aktuális fogyasztáson alapszik. nem veszik figyelembe a fogyasztásnövekedést. Emiatt - tudtommal - már fel is lépett a relatív hiány a szénhidrogénekből , ami azt jelenti, hogy az újonnan feltárt telepek hozama kisebb, mint az eddig feltártaké, és a fogyasztásnövekedés üteme meghaladja a kitermelésnövekedését. Ezt fejezi ki a szénhidrogének jelenleg tapasztalható folyamatos áremelkedése is. Csak idő kérdése, hogy mikor fogja újra megérni az USA-nak újra beindítani az olajkútjait. Lehetséges, hogy az olajpala-hegységekből is lehet a jövőben olajat nyerni.
Az atomerőmű-üzemanyagról annyit, hogy szaporító reaktorok segítségével meg lehetne többszörözni a jelenleg már rendelkezésre álló hasadóanyagot - sokkal olcsóbban, mint a Földön kívüli (nem E.T. :-) ) bányászat esetén. Éppencsak ez katonai technológia. További "aprócska" probléma, hogy ha egy szaporító reaktorban történik egy csernobili baleset, az nem olvad, hanem robban. Nukleárisan.
"... 1993-ban Salgótarjánban és Orosházán még 33,7
millió négyzetméter síküveget gyártottak ..."
Egyenlő 33,7 négyzetkilométer. Ez egy pici ország egyik - igaz, a legnagyobb
- üveggyára egy éves termelése. Igaz - a félvezetőipar is beleszól. De
annak az alapanyaga ugyanaz, mint az üvegé. Szilícium. Ráadásul egy újabb
lehetőség - az addigra valószínűleg teljesítménye delelőjén túljutó - félvezetőipar
számára a termelés növelésére.
A többi ellenvetésedre azt mondanám, hogy erről
már a politikusoknak és a gazdasági szakembereknek kellene egyeztetni.
Olyan nincs, hogy az egész Földet egyidejűleg felhő borítsa. Tehát sok
elszórtan telepített (azaz egyenként jóval kevesebb és kisebb problémát
okozó - mert azért valljuk be - valamennyi alternatív energiatermelésnek
vannak - sokszor nem is kicsi - problémái) NAPERŐMŰre van szükség, a termelt
villamos energiát pedig a már ma is létező elosztóhálózaton keresztül el
kell osztani. Mindjárt lenne elegendő energia a Föld minden pontján. A
SZÉLERŐMŰvekkel hasonló a helyzet. Ahol nem lehet naperőműveket telepíteni,
sokszor megoldható a dolog szélerőművekkel. A kizárólag helyi szükségletre
termelt energia szinte sehol sem kivitelezhető. Sajnos azonban szinte biztos
vagyok benne, hogy Svédországban előbb és több villamos energiát fognak
termelni szélerőművekkel, mint a napfényes országokban (lásd Szahara) naperőművekkel.
Nem lenne utolsó dolog az sem, ha működnének az
ÁRAPÁLY ERŐMŰVEK.
Mindebbe jobban belegondolva azt hiszem, a jövőben
egyetlen energiatermelési mód sem lesz annyira egyeduralkodó, mint napjainkban
a szén- és szénhidrogénalapú erőművek. Ez azt jelenti, hogy valamennyi
alternatív energiatermelési mód potenciálisan egyformán fontos - kérdés
az, hogy melyik kinek. Kinek a pap, kinek a papné (nekem a lánya).
A közvetlen jövő azt hiszem az ATOMenergiáé. Az
valószínűleg meghosszabbíthatja és ezáltal megkönnyítheti az átmenetet,
ugyanakkor viszonylag csekély problémákat hordoz - megfelelő kezelés esetén.
Azt írod:
"... A problema az, hogy nincs igazan "realis alternativa".
..."
Szerintem ez túlzott szkepticizmus. Remélem, hogy
azok, akik kezében vannak a következő nemzedékek, nem így gondolkoznak.
Azt írod:
"... Magfuzio lenne az egyetlen, foldon vegrehajthato ... "
Hát az lehet, de a jelenlegi szakértői vélemények
szerint pl. valamennyi blokkot évente egyszer le kellene állítani a plazmával
szomszédos burkolatok cseréje céljából - olyan erős lenne az elhasználódás.
Ráadásul a kitermelődő burkolathulladék vsz erősen radioaktív lenne - azaz
ott vagyunk, mint a mai atomenergiánál - természetesen csak környezetvédelmi
szempontból.
Végezetül egy fontos megjegyzés. A LEGTISZTÁBB,LEGKEVESEBB PROBLÉMÁT
OKOZÓ ENERGIA az, amelyet meg sem termeltünk. Emiatt ebben a topikban érdemes
lenne az energiatakarékos (azaz az energiafogyasztásban alkalmazható) technológiákkal
is foglalkozni. Tágabb értelemben ez is ide tartozik. Mi a véleményed (véleményetek)
?
Azért a magenergiát 300 évre sacolják,ami (a kőolajkészletek előrejelzéseit ismerve) lehet akár 1000 év is.(mert,ahogy jönnek a tapasztalatok,.valsz egyre szélesedik a kitermelhető anyagok és bányák köre).
Egyébként akár az ürbányászat is elképzelhető-hiszen pl.hasadóanyagoból nem kell olyan észveszejtő mennyiséget hurcolni(mondjuk 400 év múlva).
. Mint azt írtam, a napsugárzás a Föld környékén kb 1.3 kW/m2. Ezek szerint egy 1km2-es NAPELEMTÁBLÁVAL 25%-os (a mai legjobb) hatásfokot tekintetbe véve a teljesítmény 325 MW. Ez az egyik kisebb paksi blokk teljesítményének kb. 74 %-a.
A nagy kerdes az, hogy kepesek lennenk-e eleg nagymennyisegu 1 km2-es napelemtablakat epiteni. 1 millio negyzetmeternyi anyag, csak egy ilyen tablara. Es akkor meg a tarolas kerdese sehol. Telen, felhos idoben ezek nyilvanvaloan hasznalhatatlanok lennenek, tehat valahogy tarolni is kellene. Az akku technologia, ilyen kapacitas szintjen meg sehol. Es mondjuk az is egy problema, hogy peldaul Svedorszagban ezek nem tudnanak nagy hatekonysaggal mukodni. Tehat a hely is limitalt.
Miutan a napelem fel lett fedezve, ez egy olyan "nyilvanvalo" kovetkezo lepesnek tunik, de egyaltalan nem az.
Akinek esetleg olyan ötletei támadnak, hogy majd az űrben kitermeljük, annak azt mondom, hogy a legközelebbi bolygó, a Mars elérése és az onnan való visszatérés egy kb. 2 éves expedíció. Nem sokkal kényelmesebb lenne mindez itt lenn a Földön ?
Kenyelmesebb lenne, nem is ketseges. Az urtechnologia meg sehol sincs, ugyhogy az is igaz. De az is, hogy itt a Foldon, meg sajnos semmi nincs feltalalva, ami hatekonyan es hosszutavon helyettesiteni tudnak a koolajat. Az uranium meg igen, de igazan hosszutavon az is "fogyoeszkoz".
A reális alternatívák túlnyomó többsége már most kutatások és kísérletezések tárgya (kellene legyen).
Szerintem az is. A problema az, hogy nincs igazan "realis alternativa". Magfuzio lenne az egyetlen, foldon vegrehajthato, olyan alternativa, ami hosszutavon boven eleg energiat tudna produkalni. Na de hat meg az is sehol.
1.,A kaotikus rendszerek jellemzője , hogy az adott paraméter a kiindulási pont értékétől az idő mulásával egyre kevésbé függ őssze(pontosabban,egy idő után fügetlen lesz tőle).Tök mint a föld időjárása.Azért ez többé-kevésbé meghatározható,mivel a nap változó mennyiségü energiát visz be rendszerbe.
Innen szvsz kis ugrás az,hogy behelyezd a modelbe az élőlényeket(mivel ugye a föld élővilága stabilizálja a bioszféra hőmérsékletét és paramétereit).
2.,A fajirtás nem pontos(de nagyon jól hangzik,nem?:-)).Itt inkább az a probléma,hogy az élővilágban kialakult egyensúlyi helyzet borul fel.(itt elsősorban a nagy vizpárologtató-oxigéntermelő területek a kritikusa,vagyis az oceánok és a trópusi öserdők).
Pl.extrém módon elszaporitott háziállatok,észak afrika elsivatagosodása(ami ugye pont az állatartásnak volt köszönhető nagyrészt),az erdők helyére telepitett termőföldek...
Pl.ki tudja memondani,hogy az erdő helyére telepitett termőterület hogyan befolyásolja a föld folyadékháztartását?Szvsz senki,max találgatnak,vagy olyan egyenleteket mutatnak amik nagyságrendi tévedéseket tartalmazhatnak.
Egyébként,és magam atompárti vagyok,a többi energiatermelő móddal szemben(szén,olaj)a pazarlás(tényleg sokra lenne használható a szén és olaj az elégetésen kivül!),a nap és szélenergia meg szerintem csak "hobbi2 szinten müvelhető.(köze sincs a valódi energiatermeléshez).
Mindenekelott szeretnek valamit javasolni. Megfigyelesem szerint, te minden hozzaszolasra ugy valaszolsz, hogy az Uj Hozzaszolast-ra kattintasz. Aminek egy elonye van, hogy amikor feljon az ures hely ahova irni kell, alatta az osszes elozo hozzaszolas megjelenik. DE...a valaszban nincs benne, hogy kinek a hozzaszolasara valaszoltal. Ehelyett, ha a "valasz erre" helyre kattintasz, ugyan csak az az egy jon fel az ures hely alatt, de a valaszban (a tiedben) benne van hogy mire valaszoltal. Igy egy picit konnyebb kovetni a gondolatmeneteket.
-----------------------------------------------
A fraktál(kaotikus rendszer) mivoltra nem elég bizonyiték az időjárás?
Erted ezalatt, hogy...?
Nézd,tény az hogy a föld története során egyetlen faj se avatkozott bele a föld ökoszisztémájaába ugy,mint az ember.Iszonyatos fajpusztitás,mind növény,mind állati vonalon.Több faj extrém elszaportiása,az évmilliók alatt kialakult egyensúlyi rendszerek egyszerre történő felboritása...
Iszonyatos fajpusztitas, irod. Mi volt az iszonyatos fajpusztitas? Te tenyleg beugrasz a "termeszetvedok" jajgatasanak, miszerint a biborszinu hatszogletu tizenketlabu csotany jelenlete kritikus az egesz elet letezese szempontjabol? Allatfajok tizezrei leteztek, eltek, meghaltak, kihaltak, teljesen termeszetes korulmenyek kozott. Semmi bizonyitekot nem latok azzal kapcsolatban, hogy az ember az "iszonyatos fajpusztitassal" tenyleg valamifele helyrehozhatatlan tragikus kart okozott volna.
Mivel a földről nincs elég információnka,ezért ovatosabban kéne eljárni,mivel nem lehet megjosolni hogy mi lesz a következő lépése a bioszférának.(végül is pár milliárd évet kibirt,szóval tönkretenni nem tudjuk,de valsz átáll egy új egyensúlyi állapotra,ami nem lesz ilyen kényelmes).
Lehet hogy meg fogsz lepodni, de egyetertek. Eppen ezert lenne nagyon fontos, hogy az egesz termeszetvedelem kerdes ne legyen felhigitva a tucatnyi erdekcsoportok sipitozasaval, akik a termeszetvedelmet mint eszkozt hasznaljak a sajat kulonbozo (tobbnyire politikai) celjaik megvalositasara. Es szinten fontos lenne elkuloniteni a tudomanytalan nyafogast, a tudomanyos tenyektol. Az nem is vitathato, hogy az ember jelentosen beleavatkozott a termeszetbe. De VAN ember, itt vagyunk, elunk, egyre tobben vagyunk, es komplikalt dilemmak lepnek fel az ember-termeszet viszonyaban. Konnyu ravagni, hogy "na akkor azt ne csinaljuk", de gyakran ez teljesen nem realisztikus. Jo pelda az energia kerdese. A "termeszetvedok" szerint olajat szenet ne, mert a CO2, fat ne mert az oxygen, atomot ne mert a sugarzas. Energia honnan? Napbol, szelbol. Az az aprosag, hogy azokbol kozel sem lehet annyi energiat nyerni mint amennyi kell az emberisegnek (kozel sem), nem zavarja oket. Nem realisztikus. Sipitozhatnak amennyit akarnak, az ember faj nem fogja magat felaldozni, egy sanda gyanu alapjan. Ez a realitas, tetszik vagy nem a "termeszetvedoknek". Ugyhogy jobban jarnanak, ha szepen megszurnek a tudomanyost a tudomanytalantol, es onmagukat azoktol az erdekcsoportoktol akik ugyan ugy nez ki mintha mellettuk allnanak, de ez csak valamilyen egeszen mas erdek miatt van.
Mea Culpa ! Már megint lusta voltam és - mint az a küldött linkekből látszik - 3 évvel az események mögött kullogok. Ezek szerint már legalább két XENONHAJTÓMŰ van az űrben. Mentségemre szolgál, hogy ez alatt a három év alatt egy másik űrszondával foglalkoztam, valamint hogy pl. a DS1 kifejezetten tesztrepülés volt. "Egyedüli" célja a fedélzetén levő 12 fejlett technológia kipróbálása volt - nagy sikerrel. Ezekből volt az egyik - vsz. a legfontosabb - a xenonhajtómű. Talán érdemes megjegyezni, hogy - mivel teszt volt - ez elég kicsi volt.
Mint azt jee_c írja, valóban nagyon elkanyarodtunk az űrtechnológia felé, de hátha onnan fog(nak) jönni a következő évezred(ek?) energiaforrása(i). (Csak nehogy egy 3 km-es meteorit formájában jöjjön - abban aztán van egy pár száz megatonnányi energia :-) )
Egy kis számolás űrbeli szerkezetekkel. Mint azt írtam, a napsugárzás a Föld környékén kb 1.3 kW/m2. Ezek szerint egy 1km2-es NAPELEMTÁBLÁVAL 25%-os (a mai legjobb) hatásfokot tekintetbe véve a teljesítmény 325 MW. Ez az egyik kisebb paksi blokk teljesítményének kb. 74 %-a. A világtermelés elektromos energiából jelenleg szerény számításaim szerint úgy 13000 GW ! Mekkora vagy hány űrbéli erőmű kellene akár csak néhány százalékának kiváltásához, és mennyi anyagot kellene összegyűjteni ehhez az űrben ? Mennyi időbe telne ennek odajutattása és összeszerelése ? Akinek esetleg olyan ötletei támadnak, hogy majd az űrben kitermeljük, annak azt mondom, hogy a legközelebbi bolygó, a Mars elérése és az onnan való visszatérés egy kb. 2 éves expedíció. Nem sokkal kényelmesebb lenne mindez itt lenn a Földön ?
Egy kis személyes adalék. A 70-es évek vége felé láttam (faltam) a TV-ben egy sci-fi sorozatot, az Alfa Holdbázis-t. Abban egész jó képet rajzoltak a jövőbeli szerkezetekről - leszámítva az űrbeli kalandokat. Nos, az abban mutatott dolgok jelentős része azóta megvalósult, kivétel a sztorit útjára indító Holdon létesített ATOMHULLADÉK-LERAKÓ. (Pedig volt rá több mint 20 év - igaz, a szagértők már akkor irreálisnak minősítették ezt a kiinduló feltételezést).
Szvsz nem csak az űrtechnológia, hanem a tudományos fantasztikum felé is egy kicsit elhajlottunk. Csupán kb. 60 ÉV áll rendelkezésünkre !!! 60 évvel ezelőtt gyakorlatilag már ugyanolyan módokon termeltünk energiát, mint most, úgyhogy az idő rövid ! A reális alternatívák túlnyomó többsége már most kutatások és kísérletezések tárgya (kellene legyen). Fenntartható energiatermelésben jelenleg nincs Moore törvény. De az igények exponenciális növekedése miatt jó lenne. Nagyon kívánatos lenne, hogy sokkal hamarabb eredményekre jussunk ! A kőolaj és a földgáz fontos vegyipari alapanyag is - nagyon unfair az utánunk következő nemzedéknek nem hagyni belőlük.
úgy értem hasonló módszerrel, mint amit a napelemek esetében is alalmazni szoktak (harmonikaszerüen hajtogatott). Annak sem kell nagyobb tömegünek lennie, bár egy keret (ha könnyü,és gyengébb is) kell hozzá.
Ha koncentráltan és pontosan tudunk 1-2 fokkal felmelegiteni..
Ráadásul pl. felfujható v. centrifugális erő által kifeszitett tükröt is lehetne használni. Nyilván (vagy más módszerrel kinyitható - lásd pl. napelemek).
Miért,ismered a lepke és vihar hasonlatot?Ha koncentráltan és pontosan tudunk 1-2 fokkal felmelegiteni területeket,akkor már befolyásolni tudjuk az időjárást is.
Egyébként akár fütésre is lehetne használni(na persze csak pár fokkal lehetne megnyomni a hőmérsékletet).
Ráadásul pl. felfujható v. centrifugális erő által kifeszitett tükröt is lehetne használni.
Idöjárást módosítani? Hogyan? A tükrök leginkább fényt juttatnának egy területre. Az az idöjárásba nem szól bele nagyon (bár nyilván melegít valamennyit). Másrészt mi értelme lenne ennyire kicsit módosítani az idöjárást?
A nagyvárosok megvilágítása nem lenne rossz ilyen tükrök segítségével, de ahhoz nagyon jól kell fókuszálni a fényt a geostac. magasságból. Végül is nem kizárt, hogy megoldható, bár nagy kihívás technikailag. Valamennyire hasonló a probléma, mint az energia lejuttatása.
Az 1.-ben leírt adatok elég brutálisak (egy hordónyi elégetett köolaj 3 másik hordó kitermeléséért... Tehát a szennyzést pl. egy autó esetében megszorozhatjuk 4/3-addal, csak a kitermelés miatt. Na legalább ezen megpróbálnak segíteni.
Ja,és szvsz sokkal jobb lenen bazi tükröket telepiteni a világürbe,amikkel a nagyvárosokat lehetne éjszaka kivilágitani,illetve az időjárást módositani kis mértékben.
A katonai kémmüholdak alacsony pályán(pár 100 km)keringenek,és egy ilyen ágyúval le lehetne öket löni,illetve ballisztikus rakéták gyorsitására is lehetne őket használni.
Ja, ez mind igaz.
A precíz építésre szerintem jó példák a különbözö üzemelö ciklotronok. Energia az kell neki (minimum 1/2*m(v2 energia kell a gyorsított tömegnek + amennyi a gyorsítás közben a légellenállás leküzdéséhez kell, ezt lehet csökkenteni, ha légritka csöben történik a gyorsítás - bár ilyenkor meg kell oldani, hogy a légkörbe érve ne "ütközzön falba" az ürhajó - vagyis a hajtómüveit pontosan olyan ütemben kell beizzítani, ahogy eléri a sürübb hagyományos légkört..), ez biztos. A legjobb, ha egy saját erömü látja el árammal.
Ez a "lazán elég az ürhajó" kitétel azért még módosulhat új anyagok kifejlesztésével. Már most van olyan anyag, amely segítségével el lehet kerülni, hogy az ürjármüveknek tompa legyen az orra (ez a légkörbe való visszatéréskor volt fontos - így kevésbé melegedett, illetve jobban eloszlott a höterhelés). Jelenleg persze mindenképp sok lenne még a keingési sebesség is. AZonban már azon sokat lehetne spórolni, ha mondjuk 2km/sec kezdösebességgel indulna egy jármü.
Azon gondolkoztam, hogy lehetséges lenne-e egy közlekedöfolyósót "vágni" a légkörbe, de ezt ráadásul még fennt kellene tartani néhány másodpercen keresztül... Problémás.
Bomlat_, hogy értetted azt, hogy (viszont katonailag nagyon jó kis cucc lenne).?
Egy kicsit elkanyarodott a topik az ürtechológia fele, de ez ugye azért van, mert az energiaellátás ürben történö megoldásairól is beszéltünk, ezért végül is belefér a témába.
Egy cikk, amely az áramszolgáltatók elörelépésének lehetöségét mutatja: Európában debütál az elektromos hálózaton elérheto internet. Hmm.. az elég aggasztó lenne, ha minden szolgáltatás egy szolgáltató kezében lenne (energia, kommunikáció (internet, telefon, TV, rádió..)). Ettöl függetlenül szerintem egyenlöre talán jobb lesz a helyzet, mert a telefontársaságoknak így lesz konkurenciájuk.
Ja,a ciki csak az,hogy a szökési sebesség 11 km/sec ,a stabil keringési sebesség meg 8 km/sec körül van...
Ha meg annyira gyorsitun a légkörben,akkor lazán elég az ürhajó.
(viszont katonailag nagyon jó kis cucc lenne).
Plussz probléma,hogy nagy energia kell a müködtetéséhez,meg preciz megépités,meg valsz szupravezetők.
Az annihilációs energia kemény gammasugárzásként jelentkezik. Ennek a kezelése nem túl kellemes.
Másik apró probléma, hogy ehhez meg antianyagot kéne varázsolni valahogy.
Más:
Chronology - 1998 - Quarter 4 példa:
1998 Dec 6 - - 00:43 GMT. Nation: Mexico. Launch Site: Kourou . Launch Complex: ELA2. Launch Vehicle: Ariane 42L. LV Configuration: Ariane 42L s/n V114.
Satmex 5 Program: Morelos. Mass: 4,135 kg. Class: Communications. Spacecraft: HS 601. Agency: Satellites Mexicanos SA de SV, Mexico City. Manufacturer: Hughes Space and Communications, El Segundo. Perigee: 27,669 km. Apogee: 35,795 km. Inclination: 0.5 deg. COSPAR: 1998-070A.
The Ariane placed the Satmex 5 satellite into a 211km x 21516 km x 7.0 degree orbit from which the satellite was to use its on-board engine to reach geostationary orbit. Satmex 5 was operated by Satellites Mexicanos S.A. de C.V, which took over the Morelos constellation from Mexican Secretaria de Comunicaciones y Transportes. Satmex 5 replaced Morelos 2 and carried the XIPS ion engine station-keeping system.
Nem értek a részecskefizikához,de alső közelitésre az antianyag teljes tömege(plussz az anyagé) energiává váli,az urán alapú cucokkal szemben.Szóval joval nagyobb a lehetséges szennyezés.
Nos, tudtommal IONHAJTÓMŰvel felszerelt jármű még nem hagyta el a Föld légkörét,
Nos, ebben tevedsz. Kb egy evvel ezelott olvastam, hogy az elso ionhajtomuves kiserleti raketat fellotek (persze tradicionalis hajtomuvel), de miutan mar fenn volt, az ionhajtomuvet bekapcsolatak es az elindult....mar nem emlekszem merrefele.
Azt írod:
"... kommunikációs holdat (aminek ugye geostac. pályán lett volna a helye), erre átírták a szoftverét, és most szép lassan feljuttatják az eredeti helyére a pozicionáló(!) ionhajtómüvével."
Nos, tudtommal IONHAJTÓMŰvel felszerelt jármű még nem hagyta el a Föld légkörét, mivel a leendő ionhajtóműves rendszerek jelenleg többségükben még csak a tervezőasztalokon léteznek. Úgy tudom, hogy még csak most most épül az első felbocsátandó ionhajtóműves szerkezet. (A felbocsátása ennek is természetesen konzervatív hajtóanyaggal fog történni) Alighanem összetévesztetted a pozícionáló rendszerrel, ami ugyan - elméletileg - lehetne ionhajtómű, csak még nincs tapasztalat, úgyhogy a kommunikációs műholdakon (egyelőre) nem használják. Az űrszakma egy nagyon konzervatív szakma, többek meggyőződésével ellentétben. Csak a többszörösen kipróbált, minél veszélytelenebb és megbízhatóbb megoldások jöhetnek szóba a szolgálati rendszereknél - ilyen például a pozícionálás és irányítás. Emiatt csodálkozom az ATOMHAJTÓMŰvek emlegetésén is - valaki másnál. Ezek jelenleg - de szerintem még a középtávú jövőben is pusztán gondolatkísérlet szinten fognak létezni. A technikaiakon kívül olyan súlyos élet-, egészség-, és környezetvédelmi problémák vannak vele (gondoljatok csak a földi atomreaktorokra !) hogy azok legyőzésének idejére szerintem már lesznek más - lehet, hogy jóval hatékonyabb - hajtóművek. (pl. antianyaghajtómű).
Még egy kis ŰRTECHNIKA. A mai - kémiai - hajtóanyagú rakéták mellett a Földről történő indításnak nincsen alternatívája. A minap láttam egy ismeretterjesztő brosúrát a JPL-től a jelenleg sorozatban gyártott (már a 2 db is sorozat az űrtechnikában !) booster-ekről. Ezeknek van egy nagyon fontos jellemzőjük: a tömegarány. Azt fejezi ki, hogy egy tonna hasznos terhet hány tonna üzemanyag felhasználásával lehet pályára állítani. Nos ezt az adatot a fent említett brosúra ugyan nem tartalmazta, de a hozzá szükséges adatokat IGEN ! Ebből meghatároztam, hogy a napjainkban használatos booster-ek tömegaránya kb. 80 és 150 közé esik. Ez egyelőre a visszatérő eszközöknél is igaz. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a jobb tömegarányt a közepes tömeget pályára állító booster-ek nyújtják, a nagyon kicsi, vagy nagyon nagy tömegeknél romlik az arány. Azokat, akik nagyméretű űrbeli szerkezeteket kívánnak telepíteni alternatív energiatermelés céljából, megkérem, hogy gondolkozzanak el a fenti adatokon és információkon.
Üdvözlettel: hufist
A fraktál(kaotikus rendszer) mivoltra nem elég bizonyiték az időjárás?
Nézd,tény az hogy a föld története során egyetlen faj se avatkozott bele a föld ökoszisztémájaába ugy,mint az ember.Iszonyatos fajpusztitás,mind növény,mind állati vonalon.Több faj extrém elszaportiása,az évmilliók alatt kialakult egyensúlyi rendszerek egyszerre történő felboritása...
Mivel a földről nincs elég információnka,ezért ovatosabban kéne eljárni,mivel nem lehet megjosolni hogy mi lesz a következő lépése a bioszférának.(végül is pár milliárd évet kibirt,szóval tönkretenni nem tudjuk,de valsz átáll egy új egyensúlyi állapotra,ami nem lesz ilyen kényelmes).
Orbitális pályára juttatásról az elözö hozzászólásban írtam. (Föld [..] körüli pályára juttatásnál az a rossz jelenleg, hogy a hordozónak a pálya jelentös részén magával kell cipelnie a hajtóanyagát. Erre jó megoldás lenne egy tiszta nukleáris rakéta...
Na latod, ezzel kezdtem (:-). Eppen abbol indult ki az egesz, hogy azt mondtam, hogy a hajtomu technologi/energia kerdesben kell valami radikalisan uj, ahhoz hogy remeny legyen arra, hogy mashonnan energiat/nyersanyagot legyunk kepesek hozni.
