A mai napon Berivel lehetőséget kaptunk az orosházi Szántó Kovács János Múzeum dolgozóitól, hogy a néhai orosházi gyűjtő Koszorús Ferenc téglagyűjteményét megtekinthessük. Ime egy-két érdekesebb darab:
1.gróf Károlyi (György?) valószínű, mivel a környéken birtokot szerzett Károlyiak közül Ő építette a legtöbb épületet és Ő törődött a legtöbbet a gazdaságaival. Egy darabig Orosháza birtokosa is Ő volt.
2. Cs A(vagy Á) és talán S ligatúrában ismeretlen szerzőtől.
3. Tégla járólap, ma terrakottának is hívják a bontott anyagot áruló kereskedők. Az írás valószínű a készítőt dícséri.
4.-5. Érdekes darab se méretben, se a hátulját nézve ilyet még a környéken nem láttam. Az angolok gyártanak hasonló téglákat, habarcs táskákkal. Ezen viszont egy korabeli magyar hölgy kézírása látható. Ő csináta.
6. Egy normál gépi préstégla, amelynek az egyik lapoldalára a látható szöveget írták
7. Egy szív alakkal jelzett darab. Lehet hogy a szív közepén még rejtőzik valami, mivel festék illetve vakolat darabos. Egy savazást megérne.
8.-9. Ezek a darabok nem téglák ugyan, viszont a Múzeum munkatársai megmutatták, mint érdekes építkezési anyagokat. Tótkomlós településen gyűjtötték. Több házon a lezárt tetejű kémények tetejét díszítették e mázas tömör figurákkal a helyiek.
szia! Klassz a téglád, ahogy Lúdlum is írta, sose látott darab. (ha jut, én is kérek!) Keresgéltem egy kicsit a sárvári kataszteri felmérés térképén (1857), meg a kat. térképeken. 1. kép: Sárvártól É-ra a Közép és Vég malom mellett ábrázolnak (1857) téglaszint. Azt kell a levéltáratokban (vagy a Földhivatalban) megnézned, kié volt az 521 hrsz. terület, hátha DA mononogramú a tulaj 2. kép: Ugyancsak az 1857 -es kataszteri térképen látni Sárvártól D-re egy másik téglaszint. Teendő ugyanaz 3. kép: kicsivel később, a 2. katonai felméréskor (1869) a cukorgyártól délre, Ikervárhoz közel a Cigány réten látni egy téglaszárító pajtát, ami helyileg valószínűleg ugyanaz, mint az előző. 4. kép: A kataszteri térképen Lánkapuszta-Rózsamajor-Sitke magasságában találtam egymás mellett két téglavetőt: bizonyos Nagy nevezetű, és Tar József tulajdonát. 5. kép: A 3. Kat. felmérésen ugyanez a 4 együtt szerepel. A távolabbi környéketeken (Szany) előfordul DA monogramos tégla, az ott Rugli Dezső szerint Devecseri Antalt jelent, de nem tudom honnan van (és hiteles-e) az információja. Bízzunk abban, hogy a helyrajzi számok alapján kiderül valami... Azt írtad, hogy Sárvár környéki a bontás. Remélem, nem a távoli környékét értetted, mert akkor feleslegesen dolgoztam..
Ezzel a monogrammal jelzett téglákat, Sárvár közelében egy lebontandó házból szedtem ki. Azzal a kéréssel fordulok hozzátok, hogy ha valaki tudja hogy honnan származik, vagy hogy melyik téglagyár gyártotta legyen szíves írja meg nekem.
Ugyanebből a házból bontottam ki SUT /Sárvár Uradalmi Téglagyár/ feliratú téglákat. Annak keresése nyomán jutottam el eme fórumhoz.
Egyébként nagyméretű tégláról van szó. D és A monogrammal és a 2 között egy jellel.
Az első három darab saját gyűjtés Orosházáról. A negyedik darabot tegnap kaptam Puskás Krisztinától (korábban már hozzászólt a topicon és ha jól tudom már cserélt is téglát egy-két kollégával).
1. F.T. ismeretlen szerzőtől
2. S L (tükrös) ismeretlen szerzőtől
3. D L (vagy fordított T)
4. M J (Puskás Krisztinától) Kétsoprony
5.-6. Orosházi Újság1890február 23. IX. évfolyam8. szám. Tudósítás a Kristó téglagyár beindulásáról.
A soproni történet folytatása. Ebből a darabból többeknek tudtam vinni cserét.
Akkor úgy gondolkodtam, hogy a középen lévő betű O, ami Sopron német nevének / Oedenburg / a rövidítése. Ma fedeztem fel, hogy ez a betű Ö betű. A magyarázat stimmelhet, mert kiejtve és több helyen leírva is Ödenburgként szerepel.
Szevasztok ! Idáig a pálya széléről szorítottam nektek, most belépek, remélem sok szép téglát tudok mutatni én is, mer soknak nem tudom az eredetét, szükség lesz a segítségetekre. A kiállításom megnyítója 21-én 18.30-kor lesz, mellékelem a meghívót. ( A Tatus 19 órát írt, azóta változott 18.30-ra)
Weiss Berthold annak a Weiss Manfrédnak a testvére volt, akivel közösen alapították 1892-ben a néhai Csepel Művek elődjét. Ha minden igaz, nem sokáig élvezte a boltot, mivel 1892. november 18-án Bécsben meghalt. (Ha igaz a forrásom.) Gondolom, ezért a gyárral kapcsolatban csak Manfréd neve maradt a köztudatban.
A Sárosd melletti Jakabszállás az 1890 -es évek végétől Weiss Berthold tulajdona. (Ő Weiss Manfréd testvére ??). A Weiss család épített Jakabszálláson a 910 -es évek elején kúriát és gazd. épületeket. A mellékelt darab ezekből való
