Jó,de akkor Szigetvárról az 1556-os sikeres védekezésről szóljon a történet. Kőszeg védelméről meg például Hunyady József könyvéből lehetne csinálni filmet. Az égig érő vár.(Olyan ifjúsági) Ugyanaz a szerző írt Zrínyi Miklósról is könyvet, A kék hegyek kapitánya címmel.
Akkor a legenda, amihez az egész magyar Néphadsereget kirendelték... de még mindig akármikor megnézném az azóta kigúnyolt hiányosságai ellenére is ezt a filmet!
Nem is rossz ötlet. Készíteni egy 4587445681 részes sorozatot valamelyik várostromról (Eger, Szigetvár, Kőszeg) jó sok csöpögős résszel, leadni mondjuk a Barátok közt című idióta sorozat helyett, és innen már csak egy lépés, hogy a szappanoperák nézői kedvet kapjanak a vár megtekintéséhez. (Én is az Egri csillagok miatt követeltem 10 éves koromban, hogy vigyenek el Egerbe a szüleim.)
Szinte meg sem merek szólalni itt a szaktekintélyek között. Mert N. Várbarát valóban jól állapította meg az előbb: a három bástya valóban ti vagytok, az a cikk rólatok szólt.
És csak egy kicsit vicceltem:-)))
Na, szóval, teljesen egyetértek, ami az elkészítendő filmeket illeti. Sőt, továbbmegyek. Egy csomó kommersz filmet is lehetne csinálni, aminek a végén mondjuk visszaveszik Tata várát a töröktől és a szerelmesek egymás karjába borulnak. Kis költségvetéssel. Miért ne? Nem azért mondom, mert szeretem a kommersz filmeket. Bár nem is utálom. De talán az ilyet meg is nézném. :-))
Emlékszem, valamilyen Delfin könyv volt: Végvári legenda. Nyugodtan lehetne filmet csinálni belőle.
Még valami. Azt mondam, kis költségvetés. Ez nem teljesen igaz. A kommerszekre igen. A történelmi filmeknél kellenek statiszták. A Honfoglalás ott tette be a kaput nálam, amikor vagy nyolc-tíz besenyő támadta meg a magyarokat. Hát nem emiatt vonultak el őseink a mostani helyre. Más topikban hivatkoztam egy bolgár filmre 1981-ből, ami Aszparuh kánról szólt, a bolgár-török honfoglalóról. Szerintem ott az egész bolgár hadsereget kirendelték. De jól is mutatott. -)))
Most olvasom a www.castles.sk oldalon, hogy augusztus 20-án várjátékok lesznek a turóci Szklabinya várában. Mi nem tudunk menni, mert akkor már nagyon mindennaposak leszünk asszonykámmal :-)))
Én ide számítanám Attilának a csatáit is... Aquileia, Róma, Catalaunum, megannyi nagy diadal. Bár Catalaunumot vesztes (esetleg döntetlen) csatának szokták mondani, de aki olvasta Gárdonyi utóiratát A láthatatlan ember című regényében, az meg van győződve róla, hogy győztes csata volt.
Tényleg, állítólag Kurszán vára egykor Attila vára volt Budán. Igaz lenne, hogy ez vagy a Nagyszombat utcai, vagy a Szentendrei úti amfiteátrum volt? Hallottatok erről valamit?
Sajnos nem nagyon értek ezekhez az internetes letöltésekhez, jobban szeretném kész DVD-n hozzájutni, de Rutger Hauer főszereplésével csak az Országutak fantomját láttam az újságospavilonokban. Amúgy előbb-utóbb megjelenik biztos, mivel már 20 éves film, a mozikban nem játszák!
896 -- A magyar honfoglalásról egy értelmes, látványos nagy filmet
896 után -- A Ny-i kalandozásokról {pl. Szent Galleni kaland}
1000 -- Szent István vaskézzel államot teremt a törzsek laza közösségéből
1000 után -- Az Árpád-házi királyok számtalan terjeszkedő hadjárata
1241 -- A tatárjárás és második honalapítás {benne a nagy várépítkezési korszak}
XIV. század -- Az Anjou királyok dicső fénykora
XV. század -- Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás hadjáratai
A török hódoltság másfél évszázadában bőven vannak diadalmas és csűfos csaták
Szóval volna téma bőven... most éppen a Nagy Sándor, a hódító -- amerikai filmet nézem DVD-n {a yenkik ismét lehúztak egy rókabőrt az európai történelemről -- a múltkoriban a Mennyei királysággal tették ezt a szentföldi hadjáratokról}
Hétfőn megint megyek biciklizni, most a sógorommal, és megpróbálok útba ejteni egy-két várat. Nagyon Várbarát, tudnál küldeni alaprajzot Appony váráról? A facso@mailbox.hu címre küldd, légyszi, mert az indexen megadott címet nem igazán használom.
Barsváradról tudtok valamit? Én nem találtam semmit, sem a www.castles.sk , sem a www.zamky.sk oldalon. Nem keverendő össze Óbarssal!
Bizony lehetne! Például a diadalmas nagysallói ütközetről! Azért mondom ezt, mert ma voltam ott, és le is fényképeztem a csatának emléket állító obeliszket, de most nem tudom bemutatni, mert a gépemet az anyósoméknál hagytam. :-(
Vagy arról, ahogy Mátyás király elfoglalja Bécs városát! Miért kell mindig a vesztes csatáinkat hangoztatni? (Muhi, Mohács, Don-kanyar.) Voltak nekünk is nagy diadalaink, azokról kéne filmet forgatni, hogy az egész világ megismerjen minket. Sutba a kishitűséggel!
Rutger Hauer a főszereplője, egy zsoldosvezért alakít a 30 éves háborúban {ha jól emlékszem} egy kővárat foglal el haramiatársaival együtt, amelyet igyekszik visszafoglalni a jogos birtokosa... megkezdődik az ostrom, melynek során pestises kutyát hajítanak be a vár kútjába, amitől sorra hullanak el Martin zsoldoskapitány emberei. Persze amerikai film révén természetesen szerelem és szex is adódik a cselekményben ami annak idején {1985-ös a film!} nekem nagyon tetszett :-)
de sajnos azóta sem tudtam megszerezni sehonnan :-(
Íme egy poszter a filmről, melynek magyar címe: Hús és vér
-- a babonás népet a vallás tébolyába verte az inkvizíció...
-- milyenek lehettek a mocskos, sáros középkori városok...
-- hogyan tengették az életüket az elnyomott pórok...
-- hogyan vigadtak a gazdagok és hatalmasak...
-- miként próbált ügyeskedni a nép egyszerű fia...
akkor nézze meg a holnapi nap, este 24.00-kor kezdődő Thyl Ulenspigel című film első részét {5 részes!} melyet még a Szovjetunió korszakában készítettek... rám nagy hatással volt, a Rettegett Iván-filmmel együtt kultuszfilmként tartom számon.
Nekem mindig az hiányzik a mai, agyonrestaurált és patyolatfehérre mázolt kiállítóhelyeken, hogy nem érzem a történelem szagát... az ázott bőrruhák rothadását, a megizzadt lovak fehér tajtékát, a bömbölő ágyúk fekete lőporának füstjét, a karón száradó török fejek bűzét, a várbeli lakomák nyárson sült húsának ínycsiklandozó illatát....
Két, történelemmel kapcsolatos film, amiben kissé disznólkodnak:
Köszi az összefoglalót! A munkácsiért miért kell elnézést kérni? Végül is ez az egy, ahol közelről látni a tényleges berendezést. A füzéri nekem nagyon "mai", nem vagyok biztos benne, hogy nem hasraütéssel szegezték oda a léceket. Még jó, hogy hiányzik a luk, az kéne, hogy kiessen egy gyerek...
Voltam ma biciklitúrán a Felvidéken, de várat -régebbi terveimtől eltérően- nem érintettem. Zselíz-Nagysalló-Barsendréd-Barsvárad-Sáró-Zselíz volt az útvonal. Barsendrédre a szlovák katonai térképészet (Vojensky Kartograficky Ústav) két kastélyt írt, nos, jelentem, egyik sincs meg. Az egyiknek a derékig érő gazban csak a fényképezhetetlen alapfalait találtam meg, a másiknak pedig csak a hűlt helyét. Ugyanígy jártam a kissallói (ma nagysalló része) kastéllyal is: hűlt hely.
Barsváradon volt valamikor vár? A nevéből ítélve gondolom, hogy lehetett ott egykor, valószínűleg egy földvár. Úgy tudom, a megye névadó vára azonban nem ez volt, hanem Óbars (Stary Tekov) vára. (Bars mint tájegység és megye szlovák neve egyébként Tekov.)
Azért sok sikert és napfényt kívánok nektek a vártúrához!
