Szvsz. a kazánból tázozó hő tárolása és hasznosítása - pl. pizza sütésre - nem rossz ötlet, már csak a műszaki megoldás a kérdés. A fa tökéletes égésekor keletkező magasabb hőmérsékletű gázok hőjével a ma nálunk kapható kazánokkal csak a kéményt megegithetjük. Hőtárolás a kémény falazatában. :)) Ezt a hőt kellene hasznosítani
Mar ketszer megalltam hogy ne szoljak bele... Szoval a hotarolasi kepesseg kb. mint a bojler (vagy ha futes, puffertartaly). 1. bele kell vinni annyi energiat, hogy az is felmelegedjen 2. ez az energia folyamatosan fogy (veszteseg) 3. ezt az energiat visszatermeled a futeskorbe. Ez a veszteseggel legalabb rosszabb, mint a kazanod! Az egyenlet lenyege, hogy az 1-ben tobbet raksz bele, mint amit a 3-ban ki tudsz venni. Csak akkor van ertelme, ha az 1-nek jobb a hatasfoka, mintha direktben csinalnad (pl. gazkazan kapcsolgatva rosszabb hatasfok de felteszem az arammal felizzitast jatszo pelleteseknel is jobb a folyamatos mod atlagos hatasfoka). Ha csak siman fat dobalsz bele kb. ugyanolyan intenzitassal, akkor energiat nem nyersz a hotarolason magan!
Igazad van,mivel tényleg van veszteség de közel sem annyi mint a kazánnál.Sajnos a kazánnak alig van hőtároló képessége,ellentétben a kemencével. Szerintem ezt az előnyt kell használni.
Ezt a kazános gondolatot én sem tudom szónélkül megálni.
Nem értem az egészet, mert az elgondolással gyökeres problémák vannak!
A kemencének a működése, hogy felfűtés után egyenletesen vissza adja a hőt.
Persze, némi veszteséggel.
A kazán tüzelése közben, a vizet melegíti, és ez a víz a lakást.
Itt is van veszteség.
A hőtároló kályhák, felfűtenek és ez közvetlenűl a lakást melegíti.
A kemencés kazán, úgy működik mint a szabadba telepített hőtárolós kályha, ami a központi fűtésre van kötve, rengeteg hőveszteséggel, gazdaságtalan üzemeltetéssel.
Lehet, hogy túp pesszimista vagyok a kemencés-kazán terén, BOCS! Ha valaki megépíti majd szóljon már, nagyon megakarom nézni! Nem vagyok benne biztos, hogy az alábbi skiccen látható "kemencés-kazán" a valóságban a rendeltetésnek megfelelő funkcióit töltené be. A vas és az agyag soha az életbe nem fog egyszerre tágulni! márpedig valahogyan csak össze kell hozni a kettőt. Szerintem kár küszködni vele! Csinálni kell egy jó kis kemencét + egy olyan kazánt, amibe bármit lehet tüzelni és belefér akár egy kisbálás szalma is. Írjon már az, aki már kivitelezte ez a kazán- kemence konstrukciót!
Készíts róla még több metszetet, egy függőlegest 90 fokkal elfordítva és két vizszinteset egyet alulról egyet meg felülről. Most látom : az alsó a kazántér a felső a kemence tér .
Kis segítség a kenyér receptjéhez . Fehérlisz , szejtán(adagolás: 1 ek/500g ) , élesztő ezt a megszokott módon összedolgozni ("addig míg a gerenda nem csöpög").Már sok kenyérreceptet kipróbáltam ez vált be a legjobban.
Sziasztok Kemencések!
igi! Ha CSAK fával tüzelnél akkor érdemes a tömegkályha topikot is végig olvasnod.
A tömegkályhában is tudsz sütni igaz nem olyan nagy a "kemence" felső égéstér benne.
A fa viszont tökéletesen ég benne. A vizet a füstjárat fordítokamrájában és az oldalán lehetne füteni. Vagy.
Ha értesz hozzá és szerszámaid is vannak akkor csinálhatsz jobb hatásfokut. Ha a tüztér oldala és teteje a "kazán" a felső másodlagos tűztér pedig a "kemence" a többi része tömegkályha.
De ha sütni akarsz akkor CSAK FA lehet a tüzelőanyag!!
A megépítése nem olyan bonyolult de nem is olcsó!
Jó olvasgatást, számolgatást és tervezgetést.
Agur
Valószínü,hogy félre értettük egymést. A kazettákat nem a téglákon kívül.hanem a téglákon belül közvetlen a tűztérben helyezném el.A kazánunk is hasonló elven működik,csak ott a kazetták egymás tetejére vannak építve és úgy vannak kialakítva,hogy a fűst és a forrólevegő közöttük távozzon a kéménybe.Szóval közvetlenül érintkezik a tűzzel.Én azért látom jobbnak a kemencébe épített kazettákat mert sokkal jobb a szigetelése,így tovább tartja a tűztérben a meleget mint a kazán,ezáltal ritkábban kell etetni a fahasábokkal.Ha jól emlékszem a kemence még a kialudt tűz után pár órával is több száz fokos.Ezt szeretném kihasználni.
A kazánban gyakorlatilag a kazetták alkotják a tűzteret. (javíts ki ha másmilyen a kazánod. A kemencében a tűztér tégla burkolatú, ami nem túl jó hővezető. Ahhoz, hogy a téglák mögött a kazánból kioperált kazetták kellőképp fölmelegedjenek, nagyon sok időre lesz szükséged, másrészt nagyon sok veszteséged lesz, mivel a téglák nemcsak a kazánlemeznek adják át a hőt, hanem a teljes kemence külső felület hőlegadó (míg a kazánt hőszigetelik körbe).
Aztán azt is vedd figyelembe, hogy felfűtéskor a kemence száján rengeteg hő távozik, ami szintés veszteség, ha fűtési célra szánod.
Most kicsit elbizonytalanodtam.Biztos,hogy akkora kemence fog kelleni,hogy fel tudjak benne állni? A mi kazánunk"amit ki szeretnék váltani"nem nagy.3 vizes kazetta van benne.Méretük kb.60x40 cm. és 10 cm vastagok,amik összesen kb.75 liter vizet tartalmaznak.Úgy gondoltam,hogy egy 120x110 cm-es kemence tűzteret készítenék,ami oldalára és hátuljára helyezem a 3 kazettát.Így még mindig maradna elég tér a tűzelésre.Felfűtésére csak először kell nagyobb mennyiségű tüzelő amig a téglák fel nem melegednek.A későbbiekben csak annyi tüzelő kell,hogy tartani tudja a kívánt hőfokot.Szóval valami hasonló lett volna az elképzelés.Szerinted ez így nem fog müködni? Szivesen fogadok bármilyen kritikát,vagy tanácsot. Az eddigieket is köszönöm mindenkinek !!!
Az, hogy milyen kemencére lesz szükséged a kazán kiváltáshoz, elég sok dologtól függ. Először is, mivel élek a prekoncepcióval, hogy központi fűtést szeretnél táplálni, szükséged lesz egy viszonylag nem egyszerű tervezésre, ami a kemence teljesítményét, illetve a kémény keresztmetszetét illeti.
Ezek után jöhet az a rész, amikor a környezet, és az ízlés meghatározza, hogy mekkora, és milyen formájú kemencét szeretnél építeni, de itt már figyelembe kell venni a teljesítményigényből adódó méretet, illetve a vízmelegítésből adódó tartályméreteket is.
Valószínűleg kb. akkora kemence fog neked kelleni, hogy fel tudsz benne állni, és nem kevés anyag kell a felfűtéséhez. Talán még annyira sem lesz takarékos, mint a kazán...., szóval ha anyagi megfontolás vezérel, akkor, és csak akkor jöhet ilyesmi szóba, ha rendelkezel, mondjuk minden éveben egy feleleges bazi nagy szénaboglyával....
Ha a kemence nem biztos hogy bejön, nézzél körül cserépkályhás dolgok környékén, mert azok között is vagyon vízmelegítős, és talán jobb a hatásfokuk is a kemencénél...
igi2650! Már bocs, de kicsit kilógsz a sorból! Funkcióját tekintve legtöbben nosztalgiából, ízletes ételek készítésére az udvar, vagy a ház díszének céljából készítik el buszkeségüket. Te viszont azt a funkcióját helyezed előtétbe, hogy a kazánodat helyettesítsd vele. Számomra ez egy kicsit illuzió romboló. Na, de mindegy ez csak az én véleményem. Lényeg az, hogy lesz vele bajod rendesen, nem úgy, mint egy kazánnal. A kemencét karban kell tartanod, mert gondolom naponta fűteni akarsz benne, mindenféle hulladékkal. Márpedig akkor nem javasolt, hogy sütésre, főzésre is használd, mert ehetetlen lesz az ételed. Ott ahol kivezeted a fűtéscsövet a kemencéből mindíg össze fog hasadni, mivel a cső rendesen tágúlni fog. De ha mindenáron megakaod építene, akkor mindenképp hőcserélővel építsd meg. Sok sikert hozzá!
Kb. 3-4kg-s kenyereket sütök, olyan 2 órahosszáig, vagy valamivel tovább. Ha túl sokáig benn marad, nagyon kemény lesz a héja, még késsel is nehéz vágni, a belseje viszont kifogástalan.
Szevasztok kemencések. Szeretnék építeni egy olyan kemencét amivel kiválthatom a kazánt.Vagyis a kemencébe szeretnám a vizet bevezetni úgy mint a kazánba van.Ehhez kérnék segítséget és várom mindenki hozzászólását akit érdekel a dolog.
Valahogy én is így tudom, csupán annyi különbséggel, hogy nem muszáj sütéskor bent lenni egy tál víznek. Elegendő, ha csak egy pohárral kicsinként szétfröcskölsz a kemence fenekén, mielőtt berakod a kenyeret. Elegendő gőzt csinál, nem biztos, hogy szükség van a vizes tál jelenlétére. Mondom mégegyszer, én még nem sütöttem kenyeret, mindezt nagyanyámtól tudom.
mi úgy sütjük a kenyeret hogy beteszünk előtte egy papirt, ami ha egyből meggyullad túl meleg a kemence.. ha szépen megbarnul, majd meggyúllad akkor jó!
be szoktunk tenni tálban vizet, ez végig bent van a kenyérsütésnél.
60 dkg lisztből készül egy egy kenyér, ennek kb 50-55 percet adunk, végig cukott ajtóval.
(vasárnap kirpóbáltam ugyanezt a receptet bent gáz sütőben és tökéletes! kicsit finomabb azért a kemencés, és kicsit más az "anyaga" de nagyon szupi igy is!)
Én momentán nem sütöttem még kenyeret, de emlékeim szerint nagyanyám kb. 3kg cipókat legalább 2-2.5 óráig sütött. Ha jól emlékszek! De ez a lisztes "trükk" a leg tutibb!
Egyszer már elhangzott ezen a fórumon a "lisztes varázslat", ti. ha a kemencébe szórt liszt szép fokozatosan aranybarnára sül és nem ég meg, akkor a kenyér sem fog, bármeddig van odabenn. Legfeljebb túl vastag lesz a héja. Nálam ez mindig bevált.
Én felfűtöttem a kemencét, 320 fokig.(amikor a bot szikrázik, 300 fok körüli)
Kihúztam az összes parazsat, és kitöröltem vizes ruhával.
Eközben visszahűlt 300 fokra.
Beszortam a lisztet, ami pillanatok alatt meggyulladt.
És beraktam 3 db kenyeret.
A kenyerek 2 perc alatt kokszok lettek, ekkor kinyitottam az ajtót, és nyitott ajtóval sütöttem tovább, ekkor folyamatosan 250 fokon volt.
30 perc mulva kivettem és megvágtuk, és nyers volt.
Ezért még visszaraktam.
Mire megsült, briket lett, és stillel lehet csak szeletelni, az íze pedig tiszta élesztő.
Hibát hibára halmoztunk, már a tésztánál is, mert a tészta alapjaiban is rossz volt, (túl sok élesztővel, amit nem jól állítottunk össze) ami 6 orával túlkelt, és még a túl forró kemencébe is beraktam!
Az egészet elkapkodtam!
Még másnap reggel is 80 fok volt a kemencében.
Mindezekből tanulva, már készülök a következő kenyérre!
Találtam már normális receptet, már csak a hőfok a kérdéses.
Én úgy gondolom, hogy kb. 200 fok körüli lehet a jó!