Mivel Fovarosunk rendkivul rossz allapotban van, ezert rehabilitaciora szorul. Eppen ezert nyitottam egy topicot, amiben a pozitiv hangvetelu cikkeket gyujtom ossze-ujabban sajna szinte csak en szolok hozza:(
Valóban, sjose válaszával együtt meg van a teljes lista {az utolsó kettő Sirok és Szigliget} Talán megzavart néhányunkat, hogy napjainkban már teljesen benőtte az erdő a Várhegyet... ebből is látszik, hogy a középkorban fűtési és védelmi célokból kiirtották a fákat a várak körül.
Ami a váras újságot illeti: beszéltem a főszerkesztőjével, aki nagy fába vágta a fejszéjét: próbál egy szeletet kiharapni a történelmi, a turisztikai és a templomokkal foglalkozó lapok palettájából, úgy, hogy összevegyíti őket... hát nem tudom, hosszabb távon mennyire sikerül majd!?
A magam részéről csak kimondottan a Kárpát medencei erődítményekkel foglalkoznék benne: középkori várak, erődített szabad királyi városok, nemesi várkastélyok és templomerődök -- szintjén, de hát nem rajtam múlik...
Addig is drukkolok az újságnak, legyen hosszú életű! :-)
1.nem 2. egy-ket szamat bizonyara meg fogom venni, de nem hinnem, hogy mindig. Mint emlitettem, engem legelsosorban Budapest rehabilitacioja, es a m.o.-i templomok felujitasa foglalkoztat. A varak-bar imadom oket-csak ezutan jonnek.
Nem azert, de az mindenkeppen oromteli, hogy az itt lathato varak mindegyike jobb allapotban van ma. Gyula kulonosen, de Boldogko valamint Holloko is jobban nez ki, Fuzer is szepult nemileg-Csesznek meg inkabb villamverte, mint ostromverte.
Sok vágyálmom közül az egyik természetesen, hogy begyűjtsem a magyarországi várakról szóló könyveket. Így aztán keresek, kutatok, bogarászok ahol csak tehetem... nemrég az Interneten keresztül egy budapesti antikváriumból zsákmányoltam Gerő László: Ostromverte várak {1969} című könyvét. Minden tiszteletem a magyar várak szakavatott régészének és restaurátorának, aki 1945 után felhívta a figyelmet a romladozó középkori várainkra!
Néhány fotót -- persze sajnos csak fekete-fehérben -- mutatnék be a Topikban, a legtöbbet már alaposan "kiveséztük" nem nehéz őket felismerni, de azért mégis kíváncsi volnék, hogy mindet fel lehet-e ismerni a sokszor még romos állapotukban?
Mert az az igazság, hogyha ezeket a romokat nem restaurálták volna, hanem hagynák továbbra is omladozni... bizony az unokáink sem látnák őket!
A szobám nagyjából rendben, bár a rengeteg könyvet csak úgy rendszer nélkül dobáltam fel a polcokra... inkább kihasználom az alkalmat, hogy a számítógépmániás keresztfiam kiment a strandra, így magam maradtam a géppel!
Gondolom a Topiklakók többsége már rég kiolvasta, de azért megemlítem, hogy július 1.-óta a "jobb helyeken" már kapható a Várak - kastélyok - templomok 3. száma:
Keserű tapasztalat, hogy az amortizáció mértéke négyzetesen arányos a látogatók számával erre van egy képletem,de ezt most talán mégsem ,Ja és az Isten óvja meg a műemlékeket a szerelmesektől 80)
Végre eltűntek a festők a "váramból" így megkezdődhet a rendcsinálás utánuk {függönyök felrakása, bútorok, könyvek és számítógép eredeti állapotba helyezése} + a helyzetet súlyosbítja, hogy a keresztfiam egy hétig nálam lakik és szereti számítógépes játékokkal tölteni az idejét...
Szóval egy darabig még csak inkább olvasója, mint aktív szereplője leszek a Topiknak... :-( ... de annyit már most szeretnék közzétenni:
-- Ez váras Topik, tehát politikai természetű dolgok nem ide valók!!!
-- A várak fennmaradását csak régészeti feltárással, majd az épületek esetében
lefedéssel, védőtetőkkel lehet véghezvinni hosszabb távon!
-- Én híve vagyok az építő jellegű kritikának, de csak "piano" hangnemben...
-- Szerintem egy új hozzászólónak érdemes átolvasni a régebbi anyagokat, hogy ne
kelljen mindent újra és újra megismételni...
A továbbiakban is fáradságos és gyönyörűséges vártúrákat kívánok mindenkinek, aminek eredményeit kéretik megosztani a Topikban! :-) Nagyon Várbarát
Az a ahtalmas torony a vár öregtornya volt. A vár rombolásakor ezt érte a legnagyobb kár és a palánkvárat. Visszaépítéséről nem hallottam. Az utóbbi időben folytak helyreállítási munkák, gyilokjárók építése, tetőzet, oroszlánszikla-kijáró, de ilyen nagyobb építkezés nem. Az említett torony alapfalaiban áll, a palota felőli (ÉNy-i) sarka viszont nagyon magasan megmaradt. Már beszéltünk itt erről, hogy kilátónak jó lenne, bár arra elég lenne, ha végre a háromszögű toronyba is fel lehetne menni.
A modell készítője, ahogy Sjose irta régen a topic látogatója volt. Tudomásom szerint hobbiból készített vármodelleket, tehát ebben az értelemben ez nem rekonstrukciós modell. Ahogy ő maga is leírta: Igy is nézhetett ki a vár, de ebből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Ezzel viszont nem akarom Várfundáló érdemeit kisebbíteni.
Hogyan nézhetett ki egy lakótorony a XIII.sz-ban ? Maradt fenn épen ilyen erődítmény, vagy csak dombocskák tanuskodnak a Tatárjárás utáni talpraállásról ?!
"Boldogko felso varaba szerintem sem lehetett szekerrel bejutni. Mellesleg a var teljesen az agyuk elotti korra lett kikepezve, tehat agyuk felvitele nem hiszem hogy komolyabb fejtorest okozott volna az epittetoknek."
Kösz Sjose, ezt kihagytam. Regécen is azért épült az az északi bástya, hogy az ágyúkat elhelyezhessék.
Boldogkőre szerintem nem ment be szekér, mert szűk a kaputorony maga is, a belső előtere is és ráadásul 90 fokban fordul az út, de ha az egészet nézzük, akkor 180 fokot. Ráadásul a beslő udva sem olyan volt, hanem egy palánkfallal tagolt.
Meg hol helyeznéd el a kovakat, szekereket a szűk várudvarba.
Tényleg nem akarlak lenézni, rendre utaasítani, csak gondolkozz el rajta.
Nem egy-két lova volt a várúrnak, nem egy-két kocsija. Várbaráttal és a többiekkel már többször tárgyaltunk ilyen eseteket, ezért mondom, hogy olvass bissza, mert sokmindent megtudsz.
Üdv.
A feljáróval kapcsolatosan tévedtem, mert lépcsős, erre nem emlékeztem. De így is meredek! Ha nincs lécső méginkább.
De akkor végülis kijelenthetjük (a modell alapján), hogy anno domini szekérrel be lehetett jutni a várba? Meg, hogy most nagyon nem úgy néz ki a felhajtó út, mint valaha?
Megkérlek, ha hivatkozol valamire, adj elérési útvonalat.
Egyébként ez a modell sem tartalmazza a huszárvárat (palánkkal övezett részt, ami a várat nyugatról és délről övezte. Ennek nyomai a mai napig láthatók. De erről is olvashatsz régebbről, vagy nézd meg a képeimet a táron.
