Mikor nem sikerült porhanyós magágyat készítenem, volt, hogy homokkal takartam a sorokat. Jó volt. Ha laza, rögös, le szoktam lapogatni, mielőtt elvetem a magokat, mert tényleg el tudnak tűnni a mélyben.
Nekem persze könnyű, mert csak a kert alsó része agyagos, kb. a fele homokos. Egy-két homokos vakondtúrással szépen be lehet takarni a sorokat, két legyet ütök egy csapásra, a túrásnak is lesz helye.
Az agyagos rész felére bedolgoztunk egy kupac homokot, ami szomszédnak maradt a házbővítés után. Jót tett.
Azt mesélték a helyiek, hogy egykoron lápos terület volt, amit lecsapoltak. Azért ilyen agyagos a talaj, ami ha nedves akkor nagyon puha, ha kiszárad akkor viszont kemény mint a kő.
Ki fogom próbálni a bakhátat, hátha ott jobban kel majd.
Viszont akkor hagymára maradt a dughagyma, vagy pedig ha más nem, akkor megpróbálhatom bevetni a majd elvetett, szaporítótálcákon kikelt hagymákat elduggatni.
Hát a friss rotálás után is sajnos maradnak nagyobb rögök, gereblyével szoktuk eldolgozgatni a felszínét és abba vetni. Ahogy olvastam a cikkbe, lehet túl mélyre kerültek a magok, és ezért nem keltek ki. Idén megpróbálom majd kicsit tömöríteni vetés után, bakhátat csinálni próbaképpen, és hátha úgy jobban kel.
Igen, végső esetben ilyenre gondoltam én is, vagy magház földhöz hasonló, vagy valami külön petrezselyem-sárgarépa ágyás kialakítása az udvar egy másik szegletében.
Az aprómagvakkal van a gond leginkább, azok nem kelnek.
Eddig március elején vetettük, volt hogy akkor kikelt egy jó része, de a később vetettnek már nem. Hát akkor megpróbálhatom szakaszosan vetni, hátha úgy kiderül melyik a jobb. Az öntözéssel való nedvesítést próbáltam már, de mindig csak bekeményedett a talaj tőle, az aprómorzsás szerkezet teljesen eltűnt, és nagyon kemény lett.
lemaradt a kép.... ők fognak érkezni, már mindenkinek szétosztottam és becsomagoltam az adagját, aki nem kért az így járt :) és rossz a link mert nem nyomtam szóközt, bocsi :)
A vetőládákat feltöltjük földel, majd egy vonalzót a földbe nyomva kis sorokat készítünk. A magokat egy edénykébe szórjuk, egy másikba pedig vizet engedünk. Ezután egy kihegyezett ceruzát belemártunk enyhén a vízbe, (elég épp a hegyét) majd lerázzuk. A ceruza hegyével megérintünk egy magot, ami hozzáragad, majd a helyére tesszük, ahol meg a földhöz ragad. Egy vizezéssel kb 15 mag rakható ki, pontos helyre.
Ez a módszer szép egyenletes és megfelelő sűrűsségű kelést eredményez. Az előbbi hozzászólásban mutatott kép, szórásos módszerrel vetett magokról készült, ezek még nem kelnek, de látható lesz majd a különbség.
Előfordúlhat, hogy a laza talajba (friss rotálás) belevetett apró mag az öntözés után a talaj mélyebb rétegébe bemosódik és nem kell ki! Próbaképpen T alakban szögelsz cseréplécet majd a T vízszintes szárával a magaágyát megdöngölöd s utána vetsz ! És próbáld meg a bakhátat 60-70-es sortávval 30 cm magasságba és árasztással mint a krumplit!
Nem tudom, hol laksz, de március elején még korai elvetni. Március közepétől, ha már jó idő van.
Ha nagyon kötött a földed, akkor nagyon apró szemű agyagos homokkal tanácsos keverni , de úgy, hogy kb. 10 cm vastagon ráteríted, és beásod ősszel. Én is így javítottam. Nyílván nem 100 négyzetméterekről van szó.
A magokat ne áztasd be, mert a természetes körülményekhez kell alkalmazkodniuk, ha szárazság van ,meg lehet locsolni a földet.
Az árnyékot ezek a növények nem szeretik tavasszal.
A palántázást felejtsd el répa és petrezselyem esetében.
Az akácosnál nincs túl sok gyökér a talajban? A petrezselyemnek nincs ellenére egy kis árnyék.
Ha nagyon kötött a talaj, akkor próbáld meg homokkal lazítani vetés előtt, jó sokkal. (Egyébként volt szerencsém olyan petrezselyem-magokhoz, hogy 3x vetettem, egyetlen egyszer sem kelt ki. A maggal volt probléma.)
Sőt tél alá is lehet vetni, ha 4-5 fok alatt van a hőmérséklet, akár november-decemberben is. Mihelyt kedvezőek a feltételek a kihajtáshoz, megindulnak, tudtommal némi mínuszt is elviselnek.
Több éve már gond van a sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, illetve hagymafélék vetésével a konyhakertben. Rendszeresen elvetjük március elején, jól előkészített magágyba. A talajjal kapcsolatban annyi a helyzet, hogy eléggé kötött. Vetés után pár héttel már bekeményedik a föld.
Az öntözéssel hiába próbáltam a keménységet csökkenteni, így sem kelt ki.
Több lehetőség is eszembe jutott, nem tudom melyik lenne a nyerő, illetve kinek mi a véleménye róla.
1. Balkonládákban/szaporítótálcákba palánta vagy virágföldbe a sárgarépa és petrezselyem magokat elvetem, majd amikor kikeltek, és elég nagyok, akkor egész egyszerűen pikírozom a szabadföldbe, így szép egész sorokat tudnék csinálni. A hagymánál ugyanezt lehetne megcsinálni, vagy pedig dughagyma, az elég biztos megoldás azt hiszem.
2. Elvetem a magokat a kertben, majd vagy homokot, vagy valamilyen komposztot próbálok rárostálni, vagy azzal takarni, hátha így nem pusztulnak el a csírakezdemények.
3. cuccos.com-on olvastam, hogy beáztatják a magokat vetés előtt, így könnyebben kikelnek. Ezt próbálta már valaki?
4. Egy árnyékosabb részre próbálnék meg vetni, ahol korábban akácfák voltak, és a talaj egész jó állagú. A fákat idén ősszel vágták ki, ma már nincsenek ott, de a talaj ugyanolyan. Vagy pedig homokos ágyást kéne megpróbálni csinálni.
Érdekel kinek milyen bevált módszere van konyhakertekben. Aprómagvakkal vannak a gondok főleg, eddig amelyik növékenyet csak lehetett palántázással próbáltuk meg szaporítani.
