Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Az import szőlő 1400, a Pannónia és az Irsai 1000- 1200ft között van kint a zöldségesnél.
Vagy ebben a topicban csak a csemege szőlőért rajongók vannak, de igazából termelők nincsenek? Nem provokatív a kérdés, semmi szándék nincs mögötte, csak a tényszerű jelenlegi adat érdekelne, a szegedi és a pesti piacról.
Ez a virtuális világ árai valamint egy 5éves cikk.
Az érdekelne, mi egy 10es rekesz fehér vagy kék mostani ára?
Azt azért nem hiszem, mindenki csak gyűjti a millió egy különböző fajtát, de senki sem árul nagyban, hanem tonnákat ad el kilónként ahogy érik egyik a másik után.
A II. Kecskemét Csemegeszőlő konferencián és bemutatón résztvevőktől kérdezném, hogy a Kulicz László vagy Dr. Teszlák Péter előadásában volt egy piros szőlő említve, (talán) a Rezi Rosa vagy valami hasonló.
Valaki tudja-e ennek a szőlőnek a "becsületes" nevét? ;-)
Végignéztem. A kémiai rész is érthető, bár a biológia sokkal jobban fekszik nekem. Itt nem ködösítenek (csak a szerrel :)), nem akarják varázsszer hatását kelteni. És egyértelmű, hogy nem növényvédőszerként lett bejegyezve, hanem mint növénykondícionáló (bár szerintem ezt a megnevezést a kényszer szülte, mert konkrét kondícionáló anyag nincs benne). Szóval ahogy használod, fertőtlenítésre, majd a kezelés amit jónak látsz - ez tűnik a legjobb megoldásnak.
Amit nem magyarázott meg, pedig nagyon kíváncsi lettem volna: a szer oldja a biofilmet. Elsősorban állatoknál és hústermékek esetében említette, hogy ez gond, de majd elmagyarázza, hogy gondolják megoldani ezt a problémát, de aztán ez elmaradt. És ennek kapcsán merült fel bennem a kérdés: ha a szer oldja a baktériumok, gombál sejtfalát (utóbbiaknak általában eléggé ellenálló a sejtfaluk), akkor a növény sejtfalát nem oldja? Tehát nem okoz felületi sérülést, amíg fel nem szárad? Szerintem de, és nem tesz különbséget sejtfal és sejtfal közt, csak gondolom gyorsabban megszárad és veszti el hatását, minthogy mélyre hatoló sérülést okozna. És lehet, ez ösztönzi a növényt gyorsabb sebgyógyulásra? Ez pedig magyarázza a "kondícionáló" hatást? Érdekelne erre a válasz.
Amúgy ha nem akarsz vegyszerezni, fogyasztói szempontból biztosan biztonságosabb, nem kell ÉVI-t betartani. De önmagában kevésnek tűnik.
Én ezt használom aminek a kiindulási alapja KCl ami szinte NaCl ;-)
Mint korábban mondtam, a GW marketingnek más célcsoportja van... valószínűleg (bár a fenntarthatóság kérdéses)
Az ára pedig... ha valami miatt p.ö.c.s. voltam és ott a "gombatelep" a növényemen, ráadásul nem használok felszívódó szereket, akkor valamivel lefertőtlenítem majd a tiszta növényre (növény higiénia) mehet a kontakt védelem és ha csak kis p.ö.c.s. voltam akkor még szüret is lesz (lásd ezév ;-) )
De akkor is sokkal költségesebb mint a SCP ( 2x drágább de 4x annyi mennyiséget kapsz)
SCP:
3 hónapig stabil utána növelni kell a adagolást (10%os adagolást növelni kellene)
K-ot tartalmaz ami kellhet a növénynek a vegetáció alatt
Lehet keverni más - nem lúgos - növényvédő szerekkel. Én 2 kört fújok: 1. 10%-os oldat, nagy lémennyiséggel lemosva; 2. 1 óra múlva vagy másnap reggel (ha este fertőtlenítettem) mehet a növényvédelem.
Szóval a GW technológia ugyanaz mint a SCP csak kicsit "pistabácsisabbabemutatása"
