Elmeséltem női szemmel ami ezzel kapcsolatban velünk történt a 17307 hozzászólásomban.
Itt is, de e-mailben még több észrevételt kaptam. Igyekeztem mindenkinek válaszolni is, sok-sok kérdés merült fel az emberekben, talán a tanúság kapcsán stb.
Ami itt is kirajzolódott számomra, hogy messze nem egyedi az esetünk. Nagyon sokan panaszkodtak, hogy hasonló utat jártak be, vagy a végén tartanak és tanácsot kérnek.
Kaptam persze olyan levelet is, hogy mi nem voltunk ehhez elég felnőttek, nem ismertük eléggé magunkat és egymást. Ezt megcáfolni nehéz, de tudni kell mindenkinek, hogy írt már korábban is ilyent nekem pár, vagy a pár tagja és pár hónapra rá mégis csak hozzám fordult segítségért, mert kiderült ők sem ismerték akkor mégsem eléggé magukat egymást stb.
Szerintem ehhez nem is lehet eléggé, hisz nálunk is minden rendben volt előtte és alatta is, persze valami mégis hibázhatott ha ez felmerült a páromban, de ez messzire vezetne most. De talán a legfontosabb kérdések egyike.
Egyet tudok javasolni, hogy tényleg folyamatosan beszéljetek egymással erről, beszéljétek meg a legbelsőbb érzéseket is, talán segít saját magatoknak is tisztán látni, hisz a szexuális vágy tényleg képes elnyomni sokáig a legbelsőbb érzéseket a szerelmet és annak elszürkülését. És tegyétek fel az első belső megingás, vagy párotok megingása esetén a kérdést hogy tényleg megérhet ez ennyit?
Nem mondom, hogy mindenkinél ez lesz az út vége, arányt sem tudok mondani, csak azt hogy messze nem egyedi a mi esetünk.
Ha bárkinek van kérdése itt is felteheti és e-mailben is.
Ok! Rendben! Legyen úgy, ahogy Te gondolod! Azzal, hogy végigmínuszoltad az összes ellenvéleményt, sokmindent elárultál a vitamorálodról. Ez az a szint, ahol én már nem szeretnék részt venni a polémiában.
Nem szeretnék személyeskedni, még csak udvariatlan sem lenni. De meg kell kérdezzem, ezt most komolyan gondolod????
A páromról több száz, akár ezres nagyságrendben van kép feltéve csak ide az Indexre. Az utolsó szálig mindet én a saját kezemmel töltöttem fel. Ő egyetlen darabot sem.
Ez a gyakorlatban két dolgot jelenthet. A te meglátásod szerint: én egy alattomos féreg vagyok, aki a feleségemet "tulajdonomnak" tekintve, kihasználva, alattomos módon, nyilván a tudta nélkül mutogatom ország-világnak. Vagy: ez egy közös szórakozás, örömforrás, aminek én vagyok technikai értelemben a kezelője. Vajon melyik állhat a valósághoz közelebb?
Nahát,én nem szeretem a fideszes politikusokat, de ez a Mónika belevaló. De ugye ilyesmi miatt repült már tanárnő, óvónő, rendőr. Az emberek még nem értek fel addig hogy ne foglalkozzanak mások magánügyeivel.
Örömmel olvastam a hsz-edet!Nagyon értelmesen,az én szájam íze szerint indokolsz!Tökéletesen megértelek,(és a nejedet is)!Büszke lehetsz a párodra.Te sem "rondítasz" bele a videókba.Látszik rajtad,hogy élvezettel csinálod,amit csinálsz.És mind ezt a feleséged örömére! A nejed csillogó szeme pedig arról árulkodik,hogy semmi nincs ellenére.Sőt,ritka őszinteségről tesz tanúbizonyságot. Ha,annyira rejtőzködő típus lenne.akkor biztosan nem így viselkedne és nem állna kamera elé.Bájos és nagyon őszinte a megnyilvánulása.
"Egyébként a mai világban ugyan ki buktatná le mások előtt, hogy ilyen tartalmakat néz, és onnan szerzi az "infókat"?! De ha mégis, kit érdekel?!"
Ismertem egy jogászt, akinek bírói ambíciói voltak és nem szerette volna, ha ebben megakadályoznák mindenféle róla terjengő meztelen képek. Más ismerős meg nemzetbiztonsági átvilágítás előtt állt. Ezek még csak az extrémebb esetek - vannak tanárok/tanárnők/oktatók stb. akiknek mindenféle emberek elé kell állniuk és a tekintélyük múlhat a pletykákon.
"a "birtokomban" lévő"
Ez az a tulajdonlás, ami még idézőjelesen is hidegrázós nekem.
Oleg, Alezredes! Én értem, amit írtok. Nem is kérdőjelezem meg a jogosságát. Tiszteletben tartom. Még csak nem is bíztatok senkit arcos képek nyilvánosságra hozatalára.
De... Válaszoljon már végre valaki arra, miért lett mostanság oly nagy divat leoltani a kevés kivételt, aki másképp látja ezt a dolgot?
Szerintem nem. Más is csinál videókat szex közben, de nem feltétlenül osztja meg arccal a nagyvilággal
Ez pontosan így van.
Kivétel nélkül minden alkalomról, amikor a párom kényeztették, videókat és képeket is csináltam.
Volt srác, aki (először) meglepődött ezen, mondván, mi lesz ha más meglátja.
Volt aki nem bánta, ha felismerik, később mondta, hogy a videó után 2 helyre is hívták, masszírozni, meg egyebek.
Viszont az ki van zárva, hogy arcos, felismerhető jelenetek legyenek publikusak, még olyanok sem, ahol mondjuk puncinyalás van, ott meg ugye a párom arca nem látszik éppen, csak a srácé.
Sőt, maguk a srácok sem kaptak a felvételekből, hiába az egyik szereplők ők maguk, mert mi van ha elveszítik, a haver lenyúlja ? Máris a neten látnám azt, amit nem kéne.
Azért ne felejtsük el, itt nem csak a magukat felvállalókat "bántják". A teljesen logikus, összefüggéseiben is tiszta történetekről is sokaknak az az első reakciója, hogy kamuzik. Teljesen mindegy, kapcsolódik-e hozzá arc vagy sem. Pedig az illető nem azért osztja meg élete nagy élményét, tapasztalatát, tanulságát hogy azt követően az igazát bizonygassa. Inkább akkor már nem érdemes ide írni sztorikat.
Hogy visszaélhetnek a képekkel? Igen. Ugyanúgy ahogy visszaélhetnek az ellopott igazolványokkal. Nem ez a probléma, hanem saját magunk. Van aki meri vállalni, van aki nem. A ti ismerőseitek jól "reagáltak" A mieink viszont szerintem sose fogják megtudni. Jórészt azonban nem miattam, mert én talán még hajlanék az előbb Harmincas Pár által írt "egyszer élünk" felfogásra -némely esetben más témában meg is teszek pár extém dolgot- de feleségem sose menne bele hogy felismerjék egy fotóról, mert "mi lenne ha...". Videozni szoktam saját használatra de csak olyan képeket teszek fel amik alapján kizárt. Ha meg valaki mégis felismeri, az már látta így.... ez esetben pedig hallgatni fog. Szóval a fő gond mi magunk. Nem akaródzik kilépni a belakott "komfortzónából". És emiatt sokan úgy élik le az életüket hogy sose élik ki vágyaikat.
"Sajnos az én ismerőseim... lehet, hogy el is fordulnának tőlem"
Nos, ez itt egy sarkalatos pont, amiben különbözhet a hozzáállásunk. Én úgy vagyok ezzel, hogy ha valaki e miatt fordul el tőlünk, akkor forduljon...
Én ezzel a "perverziómmal" együtt vagyok ÉN. Aki ezzel együtt nem fogad el, az ne fogadjon el. Miért kellene én a saját életemet mások elvárásai szerint alakítsam?
Az ebbe és az általam indított témába feltöltött képek 99,9%-át a pár férfi tagja teszi fel a pár nő tagjáról. A te elveid alapján tehát ezek nem is létezhetnének?!...
A másik gondolatodban van igazság. Nagy valószinűséggel pattanásos Józsikák gyakran mentenek le hasonló helyekről hasonló képeket. És bizonyosan előfordul az is, hogy visszaélnek vele. Ez kb. az a kategória, amikor arról beszélgetünk, hogy szabad-e kimenni az utcára, ahol elüthet egy busz? Rengeteg mindennapi tevékenységünkben ott van valamilyen kellemetlen történés lehetősége. Ennek ellenére gondolkodás nélkül megtesszük őket. Miért pont ez az a sarkalatos téma, ahol ennyire parázunk? A világnak nem abba az irányba kellene haladni, hogy ne nekünk kelljen szégyenkezni, hanem annak, aki emiatt elítél minket? Hiszen semmilyen bűnt nem követünk el, nem károsítunk meg senkit, símán csak próbáljuk jól érezni magunkat.
Egyébként saját tapasztalatból mondhatom, hogy teljesen alaptalan a para, amire itt a legtöbben hivatkoznak, hogy "mi lenne, ha kiderülne?"
A mi esetünkben gyakorlatilag az első pillanattól kezdve (ami nem két hete volt...) nem nagyon van olyan, aki legalábbis ne "sejtené" a hobbinkat. Szinte az összes családtagunk, barátaink, sok ismerős és kolléga szembesült már a képeinkkel vagy tud arról, hogy néha nem ketten vagyunk a hálószobában, mikor becsukódik az ajtó. Ez tizensok éve van így, de nem tudnék hirtelen mondani olyan esetet, ami igazán kellemetlen lett volna ennek következményeként. A barátok, ismerősök többsége érdeklődéssel fogadja a témát. Kérdez, beszélget róla. Aki nem fogékony rá, az sem köpköd, egyszerűen csak nem téma nála.
Összefoglalva: szerintem erősen túl van lihegve ez az inkognitó téma.
És mégegyszer hangsúlyozom: nem akarom bántani azokat, akik jobban érzik magukat a teljes inkognitó homályában. De ők tegyék meg azt a szívességet, hogy ők sem bántanak vagy ítélnek el minket, másként vélekedőket!
Bocsi, hogy én is hozzászólok, de szerintem felesleges ezen moralizálni, akinek tetszik, az élvezze bátran, akinek pedig nem, az lépjen túl a dolgon, csupán ennyi a teendő! :) Az pedig, hogy a környezetünk mit szól hozzá, teljesen lényegtelen! Ha eljut az ember egy olyan szintre, amikor már nem érdekli, mert rádöbben arra, miszerint csak egyszer élünk, és baromira nem kell, hogy érdekeljen mások véleménye, csak magadért élsz és halsz, de azt tedd saját kedved és belátásod szerint, onnantól kezdve irreleváns az egész!!! Egyébként a mai világban ugyan ki buktatná le mások előtt, hogy ilyen tartalmakat néz, és onnan szerzi az "infókat"?! De ha mégis, kit érdekel?! Ne mással foglalkozz, hanem magaddal, az önmegvalósítással és a céljaiddal!!! Ha ezt felvállalod, akkor tedd azt, ha nem, úgy ne tedd! Én szeretem megmutatni ország-világ előtt a "birtokomban" lévő, általam csodálatos szépségnek tartott "műalkotást", mivel egyszerűen nem vagyok hajlandó olyannyira önzőnek lenni, hogy elrejtsem a világ elől! És mivel ez egy ilyen topik, ezért bátorkodtam is mutogatni bárkinek, aki "műértő"... Az meg csak külön öröm, ha valakinek olyannyira megtetszik, hogy "reprodukálja" bármilyen formában is, és ezzel további sok embernek okoz örömet! Amúgy a videókon én is jelen vagyok, és talán csak az összképbe rondítok, de nem is a magamutogatás a célom, hanem hogy láttassam az igazán önzetlenül szép, meghitt, felszabadultan természetes szexualitást és erotikát, amiért bizony érdemes élni!!! Ugyan a nejem időnként megjátszottan "nemtetszését" nyilvánítja ki nekem a feltöltés miatt (először 2 évvel ezelőtt!), de meg lehet nyugodni, nem váltunk el, és nem is jelentett fel, szerintem a lelke mélyén tetszik neki a dolog... :) Elnézést, ha sok voltam, remélem mindenki számára kielégítően szóltam hozzá a témához... :)
Hát igen. Hazudni arcos képpel is lehet. De azért azt mindenkitől ne várd el, hogy ilyen helyen felismert ember és családja vállalja hogy a csodálat, elismerés, irigység, gúnyolódás, cikizés középpontjában legyen. Mert aztán jönne hideg is, meleg is...megjósolhatatlan arányban.
Ez bizony így van. De ha nem lennének előítéletek és főleg álszentség és képmutatás, mindez nem számítana. A németeknél már alakul a dolog, ott már szinte mindent elnéznek egymásnak, de itthon... Épp most kezd újra tért hódítani a vallási fanatizmus és az álszentség.
Nem saját magáról tette fel a képeket, hanem az ő képeit tették fel - ez nekem mindig büdös. Ilyen képekkel könnyű visszaélni (pl. egy képgyűjtögető lementi, aztán csereberéli, mint "saját kép") és a jó ég tudja, hol fognak kikötni...
A fő probléma az arc felvállalásával csupán az hogy legtöbb esetben a környezetünk -amiben nap mint nap élünk, dolgozunk- nem nézné jó szemmel az ilyesmit. Sajnos az én ismerőseim is fel lennének háborodva, lehet hogy el is fordulnának tőlem ha ismernék a vágyaimat és tudnák hogy a múltban (sajnos csak a múltban) miben volt részem. Többen közülük titokban irigykednének és vernék a fejüket a falba, de ezt a világért se ismernék be. EZ alól a család se kivétel. Az ismerősökön még akár túl is lépnék, de a család az más. Rajtuk nem lehet. Néha gondolok rá hogy nem kellene foglalkozni senkivel, tenni ami jól esik nyíltan, de ehhez mi is gyávák vagyunk. Illetve én még csak-csak, de feleségem nem meri bevállalni. Tehát maradnak a kisebb, csak a test egy bizonyos részét mutató képek. Arról senki nem jön rá hogy ki van rajta, nekem meg elég ha én tudom. Ugyanez a helyzet a hármassal is. Valamikor nagyon régen kipróbáltuk, élvezte is de azóta nem jött össze. Indok mindig van.
Mi nem? Úgy véled, hogy nem tudja, hogy nyilvánosságra fog kerülni a felvétel? Ha így véled, akkor vagy nem nézted meg a videókat, vagy hang nélkül nézted. Ha jól emlékszem, többször is említést tesz, hogy majd mit FOGNAK LÁTNI akik megnézik. Ha úgy vélné, hogy csak "belső használatra" készülnek a felvételek, akkor miért mondana ilyet?
De végülis nem tisztem fogadatlan prókátorként megvédeni őket.
Engem inkább az zavar, hogy lassan kinézik és lehurrogják azokat, akik fel merik vállalni az arcukat. Pedig ez az egész igazából csak így érdekes és izgalmas. Arc és név nélkül mindenki azt hazudik, amit éppen kitalál a fantáziája. Nem bántom azokat, akik nem vállalják az arcukat. Biztosan meg van rá az okuk. De ne legyen már ez egy norma, egy kötelező etalon.
Emlékszem, hogy ezeknek a topicoknak az indulásakor még nagyjából senkinek nem fordult meg a fejében, hogy kitakarjon, csonkoljon. És mégis túlélte mindenki. Megismerhettünk hozzánk hasonló érdeklődésű, gondolkodású embereket. Barátságok, ismeretségek szövődtek. Most meg mindenki azon siránkozik, hogy mikor eljönne egy személyes találkozó, vagy akár csak egy telefon beszélgetés ideje, akkor legtöbbször a partner "felszívódik". Na, vajon mi lehet az oka ennek? Véletlenül nem az, hogy nagy valószinűséggel összehazudozott addig az arctalanság és névtelenség homályában mindent magáról?
Lényeg a lényeg: ne bántsuk már azt, aki fel meri vállalni magát...
