Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Amúgy nekem ez a 6 tonnás vaskonténer szerepe nem egészen világos , ha ezt egy helyre épített üvegházban csinálják akkor érthető , de hogy miért kell elszeparálni a napfénytől ezt nem értem . ... ha csak azért nem , hogy lehessen lámpákkal világítani .
Nem tudom mennyire lehet rentábilis ez a fajta pitypanglevél termesztés , de gyanítom hogy ha elmenne a helyi mekibe olcsóbban kapna egy adag salátát ...és ahhoz még öntet is jár .
Üdv mindenkinek , búzát nem hiszem hogy fognak tornyokban nevelni. Horror drága 30 millió forint egy konténer nálunk nem fogy terjedni de Japánban , meg Alaszkában működnek már olyan helyeken ahol szabadföldi termesztés nincs. És mesterséges fénnyel nevelik föld nélkül .
Amúgy törpe gyümölcsfákkal is folytak kísérletek, de eddig bukta.
Háááát .... becsülöm az örök optimista embereket .... én inkább realistának tartom magam .
Én egész másképp látom a jelenlegi helyzetet . A saját termelésem elképzelésében több szerepet szánok a természetnek mint a technológiának , ugye mindig azt mondom , hogy én az itteni adottságokkal tudok öntözés nélkül is termelni . A túlzott iparosítás lehet hogy károsabb a természetre mint ha teszem azt 30 % -kal nagyobb területen termeljük meg az adott mennyiséget . Egy szuper intenzív termelés amiben öntözés jégháló hűtőház csomagoló van , szerintem sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagy mint az én termesztésem ahol beültetjük a fákat leszedjük a termést a 10 -es újrahasznosítható rekeszekbe és a piacon eladjuk egyedül a nájlonzacskó ami aggaszt és ami konkrét szennyezés , de szerintem ez pár éven belül meg fog oldódni . Ezzel szemben a " modern " termelésben lesz egy csomó tárgyi hulladék ... pár év múlva majd kell valamit kezdeni az UV miatt szétesett jéghálókkal , öntözőcsövekkel meg magukkal az épületekkel hűtőházakkal is . Persze mondhatjuk hogy újra hasznosítható de amíg a szelektíven gyűjtött petpalackot nem tudjuk újrahasznosítani addig ezeket sem .
Persze van a termelésnek olyan területe ahol teljesen egyetértek a magas technológiai szinttel egyszerűen azért mert nincs más alternatíva ...pl a paradicsom , paprika uborka sőt az eper termesztése .
Hogy melyik út a jobb , hogy egy " ilonmászk " uralja-e a termesztést vagy esetleg sok kisebb termesztőnek segítsen-e " valaki " .... hát ez politika ebbe ne menjünk bele viszont az általad felvázolt tornyokba kerülő gabonatermesztés .... hát ez igen érdekes . Egyrészről szerintem a vidéki tájba már megszoktuk a búza és kukorica táblák látványát a természetes élővilág is alkalmazkodott hozzá ( az összes mezei előtagú állat madár ebben az ökológiai fülkében érzi jól magát ) másrészt ezek a tornyok létrehozása újabb hatalmas léptékű ipari termeléssel és végül környezetszennyezéssel járna és hát a józan eszem is lázadozik hiszen tudjuk ( tényleg tudjuk ??? ) hogy a növénytermesztés alap... alap... alapja a napfény , ez adja az energiát amit a végén kiveszünk belőle , és attól hogy tornyokba tesszük a növényeket még adott területere ( pl . 1 ha ) nem fog több napfény jutni mint ha síkban termesztünk . Sőt én azt képzelem , hogy bár a sík termesztés egy ősi dolog de gabonában ennél nem létezik jobb megoldás már ha a nap energiájának hasznosításáról van szó . A tornyokat forgatni kellene hogy ne legyen árnyákos oldaluk meg egymást se árnyékolják .... persze ha a nap járását az égen meg tudjuk majd változtatni akkor ez sem lehet probléma ..... minden esetre sok sikert a növénytermesztés ilonmaszkjainak , remélem én már nem érem meg ezeket .
Természetesen megint csak ne vedd magadra az ellenlábaskodást hiszen nem a Te elképzelésed , csak vázoltad . : )
...nem az én gondolataim ;) leírtam, hogy van ilyen vélemény is.
én is csak (keservesen) mosolygok rajta, hiszen nekem is az a tapasztalatom,
hogy az aszály egyre nagyobb gond,
tehát elég utópisztikus a magyar kertészeti nagyhatalom, mint cél.
UGYANAKKOR hol lehet -részben- megvalósítani, ha nem itt, még ha sok víz csak átfolyik is rajtunk.
Valamit tenni kell. Az biztos, hogy valahogy a vizet, ha más nem, meg kell őrizni.
Az intenzív vízkivétel (kút) hosszú távon oda vezethet, mint Kaliforniában,
ahol már sok helyen nem éri meg fúrni, olyan mélyre kellene...
Illetve hátráltató tényező az itthoni amatőrség és széthúzás.
De azért vannak reménykeltő űjítók. Pl. a Hivekovics családi gazdaság, akik szépen csendben Magyarország No1 bogyós szállítói lettek (áfonya, szeder, ribizli...) de van sok körtéjük, stb. is.
És egy 1 millió kiló gyümölcsöt fogadó hűtőházuk.
Meg egy Crawo-ház, fehér agroszövettel (elképesztő látvány, mint egy laboratórium),
hidropóniás epertermesztéssel.
A tulaj Ákos szinte már (magyar) Elon Musk-szerű újító és álmodó (akar lenni),
végső cél a gabona toronyházakban való termesztése! :) ! (Mivel ezzel lehet legtöbbet tenni a Földért... a gyümölcstermesztés viszonylag kis területet hódít el a természettől...)
Kívánom, hogy valakinek már sikerüljön valami nagyot alkotni, itthon is.
Na, jövő évtől lehet kajszival "fizetni" (hálapénz) az orvosnál :) ;)
Maximum 20 kilót (400 ft/kg)
"Jövő évtől az egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg 8000 forint."
Másodszorra már nem lehet kajszit vinni ("legfeljebb egyszer"), akkor már őszit kell... :) ;)
Marhajoval kapcsolatban lenne kérdésem,hogy most ősszel jobb elszórni,vagy inkább tavasszal?!illetve jövőre lesz 3 éves az ültetvény ,telepítés előtt lett a terület beszórva marhatrágyával,érdemes lenne jövőre beszórni a területet vagy csak a fákhoz érdemes szerves trágyát rakni?Ki hogy szokta a gyakorlatban?!
A csemetéket krumplis zsákkal szoktam betakarni, vagyis a törzsét betekerni a nyulak miatt. Gondoltam egy úttal lemosózom is. Egy bekevert menyiséggel le spricoltam. :) Kicsit késve,mert nov. 18.-án csináltam.
Szóval azért itt sem olyan jó a helyzet a felszíni csapadékkal szerintem. Akkor van víz, ha a vízgyűjtő területeken esik az eső. Ha ott sincs, itt sincs. Rajtunk csak átfolyik és abból tudunk gazdálkodni. Nyilván itt is képződik, de döntően országhatáron túli területekről jön. Azt ha ott elzárják a folyást itt baj lesz.
a rügyeket lehet nem károsítja, de a talajt biztos ;) :(
de akár a rügyeket is. szerencsére még nem próbáltam...
a viccet féretéve én nem tartom jó ötletnek a nagy töménységű rézzel lemosózást
(meg volt itt talajba beöntözés is...).
IGAZ, mivel kis (új?) csemetékről van szó, nem kell sokat kifújni, így a talaj sem annyira károsodik.
Gondolom a nagy dózisnál az a cél, hogy kinyírjon minden kertészetből esetleg behurcolandó betegséget. úgyhogy végül is hajrá, csak most, csak egy alkalommal.
de sztem akkor is valamivel hígabban, az is ütni fog.
illetve ha már új irány, akkor a meszes vízzel (beltéri falfesték feloldva)
lemosózás jobb ötlet, főleg savanyúbb talajokon még azt is javítja...
Ezt mondtam már öt éve is, jön a válság - megint. (2008 nem lett megoldva.:(
Hogy jön ez ide? A kajszi szempontjából az a kérdés, lesz-e fizetőképes kereslet (lesz,
mert olcsón kell adni 2021-ben, mivel pihentek a fák, és rekordtermés várható, kivéve,
ha megint elfagy...) És hogy mennyi lesz az ár... megéri-e a termesztés...
A cikkben elhangzik a víz (öntözés) kérdése.
"Mi az a legfontosabb magyar erőforrás, amire az imént utalt?
A víz. Magyarország olyan mint egy kád, ide befolyik a víz, a Kárpátokból, a Duna vízgyűjtő helyeiről. Amikor a világot jártam, Magyarországgal kapcsolatban két dolgot említettek mindig: az egyik Puskás volt, a másik a VITUKI (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet), aztán később jött még a Rubik-kocka. A klímaváltozás következtében a víz lesz az úr. A mediterrán országok nagyon komoly szárazságveszéllyel küzdenek, ebből aztán kialakulnak a lekülönbözőbb vírusok, baktériumok, kórokozók a növényekre.
MAGYARORSZÁGNAK MEG LENNE A LEHETŐSÉGE, HOGY EGY VÍZGAZDÁLKODÁSRA ALAPOZOTT ÉLELMISZERIPART HOZZON LÉTRE, A TELJES SKÁLÁN.
Ez komoly víztározó rendszerek felépítésére és öntözőrendszerek kiépítésére, olyan öntöző technológia felépítésére vonatkozna, ami talán még jobb, mint ami Észak-Olaszországban jött létre a '70-as, '80-as években, és Izraelben valamivel korábban. Ez nagyon-nagyon fontos lenne és meg is tudnánk
és előzhetnénk az olaszokat akik fényévekkel előttünk járnak nemesítésben és termesztésben is jópár évvel.
A "vicces" (sírva nevetve) az, hogy ha meg elkezdünk igazán öntözni (mert nem tehetünk mást),
akkor a kaliforniai sors felé vesszük az irányt, ahol pont az öntözés (mély kutak és kiterjedt csatornahálózat szipolyozták ki a földet) miatt van most "gáz". Persze minek sivatagba gyümölcsültetvény? Nálunk elvileg sok víz van, és nem is vagyunk sivatag, van természetes eső is, még ha egyre kevesebb... az ésszel öntözés + vízmegőrzés (mulcs, talajtakarás, talajjavítás, no tilling, stb.) viszont sikereket hozna, és versenyelőnyt...
Sziasztok ! Kérdésem! A lemosó permetezésnél,ha ősszel nagyobb dózisban, vagyis több permetszert keverek a vizhez. Kárositja a rügyeket? pl: vegesol eres 0.5 dl 1liter vizhez. kis csemeték
hez használtam. 3-darabhoz. Kis flakonos priccolóval csináltam. :)
Utánanéztem a gutaütés tüneteinek, lehet, hogy neked van igazad.
Tavasszal levágtam néhány vízhajtást és a korona belsejében lévő néhány ágat, de már bőven benne volt a piros bimbós állapotban. Lehet, hogy mégis ekkor kapta el a fertőzést?
Végül is mindegy mitől pusztul ki a fa sajnos, legfeljebb a tapasztalatszerzés a "haszon".
Azért erre nem kell mérget venni szerintem. Érdemes az ágakat megvizsgálni belül, van-e elszíneződés, fonnyadás. Ha nem, én megvárnám mi lesz tavasszal.
Olvasva a fitoplazmás híreket, valószínűnek tartom, hogy a kertünkben lévő kb.6-8 éves kajszifa is ebbe pusztult bele.
Nem értek különösebben a gyümölcsfákhoz, de a különböző fórumokat, szakirodalmat követve boldogulok velük.
Az említett fa a tavaszi fagyok miatt az idén nem hozott termést. Hosszú több méteres felfele növő ágai még tovább nőttek. Levelei szép zöldek, mindenféle betegségtünetektől mentesek voltak. Szeptember vége körül, szinte egyik napról a másikra, elkezdett sárgulni a levele, majd 2-3 nap alatt mind le is hullott. A kertben lévő másik két kajszifa továbbra is élénk zöld maradt.
A leírtak egy héten belül zajlottak le.
Gondolom a fa tavasszal már ki sem fog hajtani és célszerű lesz minél előbb kivágni, mielőtt a többit is megfertőzi.
