Az új menetrendben a fejlécben nem szerepelnek a tavaly(előtt?) bevezetett viszonylatszámok. :(
Pedig ez az elmúlt pár év egyik legjobb utastájékoztatási fejlesztése volt. Persze voltak benne vadhajtások, de szerintem következetes alkalmazás esetén igenis hasznos dolog. Inkább tovább kellett volna lépni, BKK-stílusú színes sematikus hálózattérképekkel.
Akkor most ezzel ez is megindul a visszafejlődés útján?
Egy kis carszkojeszelói: a klasszikus módszer hívei (rzd-partner.ru alapján)
A vasúti rendőrség tetten érte Jekatyerinburg-Személy kocsijavító műhelyének az egyik vezetőségi tagját, valamint egy cég ügyvezető igazgatóját, miközben utóbbi az előbbinek 3 millió rubelt adott át. (Arról nem ír a cikk, hogy Nokiás dobozban, hamburgeres zacskóban, vagy valami hasonlóan romantikus díszlettel gazdagítva történt-e mindez.) A séma az ezeréves, klasszikus szabályokat követve épült fel. A kocsijavító műhely idén augusztusban szerződött a céggel, 50 millió rubel értékű javítási tevékenységre. A cég erőforrásai helyett a kocsijavító műhely embereivel és eszközeivel végezték a munkákat, a cég pedig tejelt a műhely vezetőségének. Az érintett műhelyesek előzetes letartóztatásban várják a további fejleményeket.
A Zimmer Feri meg nem fogja a Csittényhegyet megjegyezni
Ez mondjuk minden változásnál így van egy jódarabig, amennyiben a cimmerferi nem fordít energiát a vendégei korrekt informálására.
ezen egy csöppet sem segítene, ha az új név Balatonakarattya-Üdülőtelep lenne.
A kéttagú megállónevektől való irtózást én sem értem, de mondjuk a túl hosszú nevek olykor technikai jellegű problémákat vetnek föl: (borzalmas rövidítések, utastájékoztatási megjelentítési szívások). Alsó-felső-király-ász jöhetne persze. A balatonXY sajnos önmagában kilométeres.
Igen, a ló túloldala Bodrogkisfalud, Szegilong, Vámosújfalu, Apaj esete. Ahol különösebb földrajzinév-gyártás nélkül kellene átnevezni az állomást a tényleges település nevére, csakhogy a jelenleg haszonélvező települések foggal-körömmel ragaszkodnak a megállónevükhöz, és a se a MÁV, se az FNB nem tud mit kezdeni a helyzettel.
Igenis, ha lehet valaminek rövid, helytörténetileg helyes nevet találni, akkor igenis tanuljuk/tanulják meg azokat (újra) használni, nem pedig kilométer-hosszúságú, kötőjeles, kreált borzalmakat kelljen helyette használni.
Mármint Debrecen-Csapókert, Győr-Gyárváros vagy Szeged-Rókus a kreált borzalom?
Szerintem is fontosabb a nyelvészkedésnél, hogy a megállónév informatív legyen az utasnak akkor is, ha nem ismeri helyi földrajzot. A fenti példák informatívak mind a helyismerettel rendelkező és nem rendelkező utasok számára egyaránt.
Aki az ország másik végéből utazik Egerbe*, nem fogja tudni hogy Cifrakapu Eger része-e, és eleve nem is számol majd az utazás tervezésekor ezzel a megállóval, még ha hasznos is lenne neki. Hasonlóképpen a Kenesére/Akarattyára tartó utasok nagy része sem fogja venni a fáradságot, hogy kiderítse Csittényhegy jobb-e neki.
(* valahol egy párhuzamos univerzumban ahol megépül az említett megálló és ki is használják a 87-es városi szakaszát átmenő közlekedésre... Bili.)
---
Petőfiszállás és Csillaghegy kérdéskörében Chabee87 jól összefoglalta amit le akartam volna írni válasznak.
Mindent meg lehet tanulni, néha van is értelme dolgokat tanítani. Például Aranyhegynek van értelme, hiszen így ugyanazt a nevet viselheti majd a villamos végállomása és a vasúti megálló, míg a Bécsi út elnevezés esetén ez nem működhetne.
De a Csittényheggyel nem tudok kibékülni. Ez tipikusan egy olyan állomás, ahová életében egyszer utazik valaki és soha többet. A Zimmer Feri meg nem fogja a Csittényhegyet megjegyezni, azt fogja mondani még húsz évig minden vendégének, aki vonattal jön, hogy Keneseüdülőtelepen szálljon le. Teljesen logikus lett volna Balatonakarattya-Üdülőtelep néven megtartani a régi tagokat, mert csak adminisztratív okokból kell átnevezni. Illetve a kell itt is túlzás, hiszen Apaj állomása sem Apaj még.
Nyugaton az új megállók elnevezésekor igen gyakran használnak kéttagú neveket. West, Stadt, Dorf, stb. utótagokat kapnak. A kisebb településeken pedig minden megálló nevében benne van a város neve, pl. Graz Don Bosco, Graz Puntigam, Salzburg Gnigl, Chur West, S-chanf Marathon, stb., mert így informatív.
Alföldön 60 éve nincs normális közlekedés, a 147-est miért nem lehet egy vonalként kezelni és Kecskemét - Félegyháza - Orosháza - Békéscsaba feltáró járatot indítani legalább 4 óránként?
Huh, már kezdtem megijedni hogy idén nem teszed fel ezt a kérdést.
gabor144:A páros óra 30-as miskolci IC („hibridesítve”) megállna Mezőkövesden és Nyékládházán, majd Miskolcról a sátoraljaújhelyi gyors menetvonalán menne tovább.
Ha jól értelmezem, akkor Miskolcra érkeznél páros óra:31 körül, majd 39-kor már indulnál is tovább. Ebbe miskolci gépcsere nem férne bele. Desiro vagy 120-ra alkalmas dízel lehetne csak alkalmas - ilyen meg nem nagyon akad...
Nem értem miért jó ez a folyamatos átszállásokat ráeröltetni az utasokra.
- Gyöngyösig simán meg lehetne hosszabbítani a Bp - Hatvan közötti személyeket
- Kaposvárig meg lehetne hosszabbítani a Bp - Dombóvár közötti személyeket, illetve Nagyatádi ingajáratot behozni Kaposvárig
- Oroszlány - Bp Déli között miért nem lehet sűrítő elővárosi vonatot indítani?
Alföldön 60 éve nincs normális közlekedés, a 147-est miért nem lehet egy vonalként kezelni és Kecskemét - Félegyháza - Orosháza - Békéscsaba feltáró járatot indítani legalább 4 óránként?
142-es Dabasi visszavágását támogatom akár munkanapra is, ám napi 6 alkalommal Kecskemétig kellene járatni.
Az a gond, hogy lényeges megtakarítást nem nyerünk ezzel, csak az utasok pártolnak át a vasútról az autóra.
Kis fehér (újabban alatta sárga) keret, dátumokkal. Amik akkor is élnek ha a két dátum között a jármű folyamatosan vonatban van és akkor is ha egy métert sem mozdul.
> Ellenben meg lennék lepve, ha a Lőportárdűlő névből még a pestiek is rájönnének, hogy akkor azt hol a rossebben is van, úgy, hogy nagy valószínűséggel az adott városrésznek, csomópontnak, vagy környéknek már jelenleg is van egy élő, használatban lévő megnevezése.
Valahogy a "pestiek" minden ellenkező várokozás ellenére újra meg tudták tanulni a régi utca- és térneveket, valahogy nem okozott zavart, hogy nincs már Leninváros és a déli parton üdülők sem keverik Boglárt és Lellét annak ellenére sem, hogy egy ideig Boglárlelleként szerepeltek.
OFF
Sőt, a "pestiek" még azt is meg tudták rövid idő alatt tanulni, hogy a metró ajtaját ők nyitják gombnyomásra.
ON
Igenis, ha lehet valaminek rövid, helytörténetileg helyes nevet találni, akkor igenis tanuljuk/tanulják meg azokat (újra) használni, nem pedig kilométer-hosszúságú, kötőjeles, kreált borzalmakat kelljen helyette használni.
Hogy mennyire használatos a Csittényhegy elnevezés, azt szerintem leginkább egy helyi topiktárs tudná megmondani. De egy gyors internetes keresésből én úgy látom, ez élő földrajzi- és településrésznév. Szóval messze nem igaz, hogy már a kutya se használja. Van ilyen nevű utca, a szállásokkal foglalkozó portálokon külön kategória fut ilyen néven, van egy halom ténylegesen a Csittény-heggyel foglalkozó dokumentum (pl. vízelvezetés a hegy oldalában).
Ezen kívül a helynevek "elfeledése" nem egyirányú folyamat, a rendszerváltás óta a gyakran hivatalos szintre is emelkedő lokálpatrióta mozgalmak számos helyen visszahoztak a köztudatba kihalófélben lévő elnevezéseket. Ilyenhez egy fontos tájékozódási pont - mondjuk pont egy vasútállomás - segítséget is nyújthat.
Abban persze egyetértek, hogy (már) ténylegesen nem létező dolgokró újonnan állomást elnevezni -amiről itt nincs szó- furcsán hat, de attól még egy ilyen is teljesen jól be tudja tölteni a szerepét, miután megszokták az emberek - ahogy az említett Nagyiccét is tudják a HÉV utasai, hogy hol van, pedig már nem sokminden utal az egykori kocsmára. És aki mondjuk a Veres P.-Thököly kereszteződéshez tart, az kinézi a térképen, és megjegyzi a nevét. Neki tök mindegy, hogy így hívják, vagy Sashalom-alsónak.
Úgy látom a nevezéktani vita kissé elment olyan irányba, hogy elbeszéltek egymás mellett. Önmagában egy megállóhely megnevezésénél nem azon kéne lovagolni, hogy a szó/kifejezés önmagában mit is jelent és milyen perverzül hangzik, vagy milyen perverz lenne a szó szerint vett jelentése, meg hogy 100-150 éve hogyan keletkezett. Ez teljesen lényegtelen.
A lényeg az, hogy _jelenleg_ jól használható elnevezés legyen. Értem ezalatt, hogy nem pusztán nyelvszakilag legyen rendben, hanem a környéken jelenleg a köznyelvben bejáratott (tehát valóban ismert) olyan elnevezés legyen, amely a leginkább segít beazonosítani a megállót a használók számára. És a jelenleg már egyáltalán nem használt, 100-150 éves egykori helynevek, azt gondolom nagyon nem felelnek meg ennek a követelményeknek, bármennyire is szépek és bármennyire is segítenek néhány ezekkel foglalkozó emberkének önmaguk kiteljesítésében. Ebből a szempontból szerintem a még annyira szidott több tagból álló elnevezések is sokkal informatívabbak a használók számára.
Lefordítva: A Petőfiszállás, Csillaghegy, Ábrahámhegy bejáratott és jelenleg is használt és ismert elnevezések, olyan helyet jelentenek, melyet segítségükkel egyértelműen be lehet azonosítani a jelenlegi ismereteink alapján. Ellenben meg lennék lepve, ha a Lőportárdűlő névből még a pestiek is rájönnének, hogy akkor azt hol a rossebben is van, úgy, hogy nagy valószínűséggel az adott városrésznek, csomópontnak, vagy környéknek már jelenleg is van egy élő, használatban lévő megnevezése. A különböző szépészeti beavatkozások helyett az illetékeseknek ezt kéne megérteni.
> Csittényhegyen pedig biztosan lehet hegyet mászni, de hol is található, a Bükkben vagy a Zemplénben?
És Csillaghegy hol található, a Bükkben vagy a Mátrában és mennyi csillag van rajta?
És Kaszásdűlőn ki és mit kaszál hol van a dűlő?
És Budapest-Déli az a Buda vagy Pest déli részén található?
És Erdőszél mh. melyik havasunk fenyveseinek szélén található?
És Tisztavíz mh. melyik tiszta vizű hegyi patakunkat jelzi?
És Marcali ugye a Marcal folyó partján található?
> A környéken körbe nézve sem a csittény az első földrajzi név ami az eszükbe ugrik hanem a Balaton.
Követeld, hogy Balatonőszöd "-őszöd" tagját is változtassák már meg, hiszen a Balaton mégiscsak a nyárról szól, még valaki ősszel találna odamenni.
Követeld, hogy Ábrahámhegy nevét is változtassák meg mondjuk Balatonábrahámfürdőre, hiszen oda sem elsősorban hegyet mászni járnak.
> Petőfiszállás: mondjuk Petőfiszállás település állomását érdemes Petőfiszállásnak hívni. A vasútnak teljesen mindegy, hogy a falu hogyan kapta a nevét.
Szóval az 1952-es FNB az jobb, mint a mai*? Vagy talán csak mindenki megszokta azt is?
* Harkát is hogy átnevezték Magyarfalvára '47-ben, mert szegény ....k azt hitték, hogy az egy sváb eredetű név, csak aztán kiderült, hogy honfoglaláskori ősi magyar származék...
Én láttam, de ezt már csak következménynek tartom.
Gondolom, hogy majd Kaposváron tartanak egy kis sajtónyilvános ünneplést, hogy megérkezett a menetrend szerinti Flirt.... esetleg azt is elmondják, hogy lám, nem áll dologtalanul két órát az új eszköz Dombóváron, nem voltak igazak a rosszindulatú kritikák.
Arról meg majd hallgatnak, hogy viszont ehelyett 11.49-től 14.07-ig az eredeti kaposvári szerelvény áll két órát Dombóváron.
A jövő évi menetrend legújabb parasztvakítást még nem szúrta ki senki?
A 40-esen kibarmolt személyvonat helyett Kaposvárig fog elmenni a Flirt napközben...
A lényeg úgy látom az volt, hogy a lehető legátláthatatlanabb legyen a menetrend, nyoma se maradjon a korábi rendszereknek, mert akkor később gondolom még könnyebb lesz majd törölgetni, csipekedni.... (Pl. közlekdik A-B között (B) napokon, B-C között 5 és 7 napokon... Borzalom az egész.)
