Egyrészt ezek a szempontok 38 őszén kevésbé voltak relevánsak. Másrészt a revízióval és az MTK megszüntetésével párhuzamosan nőtt a nézőszám. Harmadrészt pl. 35-ben, vagy 28-ban sem volt jobb a helyzet. Az az igazság, hogy néhány válogatott meccsen, és a nagy rangadókon kívül nem sokan jártak meccsre Magyarországon. Ez a negyvenes évek végétől változott meg, amikor 1. politikai kérdés lett a foci, 2. az embereknek úgysem volt más módjuk gyülekezni és kiabálni, illetve pusztán szórakozni, 3. alacsonyan tartották a jegyek árát. Ahogy azt már pár napja írtam, abszolút feleslegesnek érzem azon vitatkozni, hogy konkrétan 1-1 meccsen hányan voltak, az átlagnézőszámok alakulását viszont nagyon érdekesnek tartom. Valakinek vannak adatai, akár pl. a húszas, akár a 60-as évekből?
akkortájt az embereket inkább a revízió és más egyéb földibb dolgok foglalkoztatták plussz egyéb másjellegű szervezetekben egyesületekben töltötték az idejüket... :) aztán meg katonáskodtak, menekültek, mentették az életüket stb. jobb dolguk volt mint focizgatni...
pl. az MTK szurkolótábora pl. a II. vh alatt-után csappant meg, érthető okokból.
Csapongok tovább... Ha valakit érdekel a Fradi múltja, mindenképpen olvassa el a Sporthírlap "Nagy volt az FTC..." cikksorozatát. A sorozat 1943. december 25-én indult, az utolsó, 19. rész pedig február 26-án jelent meg. Az első és utolsó részből egy-egy érdekesség:
1. A klub alapításának ötlete Weisz Istvántól származik. Ő és néhány barátja hívta össze az alakuló közgyűlést, és kérte fel Malakyt, Springert. Ő vezette az alapító okirat jegyzőkönyvét is, de a nevével csak a választmány között találkozhatunk. Később pályaigazgató lett.
2. A sorozat utolsó részében írnak a Fradi-indulóról, de csak a címe derül ki: „Csak összetartás, hit és jó kedély”. Hallott már erről valaki? Mi volt a szövege? Én nem hallottam még erről az indulóról, igaz, nem is ismerem jól a Fradi történetét.
A KTE (Kisvárdai Testedző Egyesület) indulója írta: dr. Virágh Ferenc, 1921-ben Forrás: a Kisvárdán megjelenő Felső-Szabolcs c. újság 1924. január 17-i száma
Férfiakká satnya népet Csak kitartó sport nevel, Fel fiuk, hát szenvedéllyel Testedző munkára fel. Káté-pályán vár a verseny, Küzdelemre ott a tér, Az erő, mit ott szerezhetsz Hadseregnél többet ér.
Magyarország csonka ország, Az maradni nem akar, Kell a nagy leszámoláshoz Vasizom és férfikar. Káté-zászlót fujja a szél S mink nagy esküt esküszünk, Férfikarral, vasököllel Mindegyszálig ott leszünk.
Ott leszünk vad elszánással Nem lesz többé ami volt: Esküszünk, hogy amit kaptunk, Visszalőjjük még a gólt! Fel kitartó küzdelemre Edzeni testet, izmokat Hogy a döntő mérkőzésnél Helytállhasson a csapat!
Ha Káté vagy, tűzz ki jelvényt És viseld szemlátomást, De szíved mélyébe vésd be, Ne hagyd menni feledésbe, Tartsd eszedben ébren, alva, Ne feledd egy pillanatra A magyar leszámolást.
Tudsz esetleg neveket mondani? Élvonalbeli játékosok, akik átigazolásuk miatt pihenőre kényszerültek. 45 előtt nem tudok ilyen esetről. A profi játékosoknál kicsit másképp működött az átigazolás, eleve csak egy évre szerződtették őket.
Hagyjuk már ezt a hűséges baromságot, olyan volt az átigazolási rendszer, ha nem járult hozzá a klubod, akkor le kellett állni egy vagy másfél évre az átigazoláshoz.
William Henry 'Fatty' Foulke, a Chelsea első kapusa és csapatkapitánya 190 cm volt, súlya "22stone" ez nem tudom mennyi lehet, de gondolom nem kevés. Egyszeres angol válogatott, Wales ellen. A foci mellett krikett játékos is volt, elég korán 42 évesen halt meg 1916-ban
Oké. Ugyan a disszertáció a 45 előtti debreceni labdarúgásról szól, de van egy hosszabb, kb. ötven oldalas bevezető, illetve minden fejezet előtt egy 5-6 oldalas felvezető a korszak futballjáról, ami a nem debrecenieknek is érdekes lehet. Amúgy tudomásom szerint ez az első, "komoly" egyetemen megvédett futballtörténeti disszertáció Magyarországon. De lehet, hogy tévedek.
Ez a kép a Vitos-féle 100 éves a DVSC könyvből származik, vagy van valami titkos fotólelőhelyed? Egyébként azt hiszem, hogy a DVSC abszolút csúcstartó Magyarországon a név és színváltoztatások terén. Összegyűjtöttem, hogy mikor nem volt piros-fehér, és/vagy mikor nem szerepelt "szimpla" DVSC néven a klub (a 99 utáni időszakot illetően kicsit bizonytalan vagyok):
OFF Olyan képet kaptam délután... Nemrégiben jelent meg, vagy most fog megjelenni egy Chelsea-történeti könyv. Nyilván Abramovicsnak köszönhetően a kötetet oroszul is kiadják, és ezt Magyarországon nyomják. A TF könyvtárban dolgozik egy ismerősöm, és már tegnap szólt, hogy van benne egy nagyon jó kép. Most kaptam meg, és ugyan nem a legjobb minőségű, de a lényeg látszik. Kérdés: látott-e már valaki ekkorára nőtt futballistát, mint ez itt a kép közepén? ON
Véletlenül nem lehet egy doktori disszertációt megtalálni. Csak szándékosan.:) Ha elolvasod, akkor jó szórakozást (és kitartást:) hozzá. Kicsit hosszú lett...
Hat és fél évtizede, 1935-ben, Magyarország labdarúgó-válogatottja 184. hivatalos mérkôzését játszotta. A Hungária körúti MTK-stadionban a Csehszlovákia legjobbjaival addigi 14. találkozóján Markos Imrének a 60. percben lôtt góljával 1:0-ra gyôzött (Markos a Debreceni Bocskai egykori aranycsapatában játszott, 19-szer szerepelt a válogatottban, 5 gólt lôtt, késôbb Marosvásárhelyen és Bukarestben, majd Svédországban edzôsködött, ahol 1960-ban, 52 évesen hunyt el). Ezek a csapatok mérték össze tudásukat: MAGYARORSZÁG: Szabó — Futó, Sternberg — Seres, Szûcs, Szalay — Markos, Kiss, Polgár, Toldi, Titkos. CSEHSZLOVÁKIA: Klenovec — Burger, Styroky — Kostyalek, Boucsek, Srek — Horák, Sobotka, Puc, Kalocsay. Kalocsay Géza 1938-ban Budapestre került, a Kispest, Ferencváros és Újpest színeiben is játszott, 2-szer szerepelt a magyar válogatottban. Ma egyike a legidôsebb (87 éves) magyar edzôknek. (hhrf.org)
Ez nem dr. Kalocsay Géza? Ő (volt) a legidősebb élő válogatott labdarúgó, és ha jól tudom, játszott fővárosi csapatokban is... 2-szeres magyar válogatott és játszott a csehszlovák nemzeti csapatban (sőt vb-kerettag is volt).
