"Egyébként tudjuk, hogy a fény se nem hullám, se nem részecsketermészetű, hanem mindkettő egyszerre, ..." Ezt nem 'tudjuk', csak beképzeljük 'tudni'! A részecsketermészet minden mikroszkópikus rendszer fénykibocsátásánnál kizáratott. A 'barkácsolt' modellem meg is mondja miért.
Ha megengeded, nem a barkács-modelledet használom.
Egyébként tudjuk, hogy a fény se nem hullám, se nem részecsketermészetű, hanem mindkettő egyszerre, és talán egyik sem :-)
A nyelvi eszközöknek szüksége van a képi megjelenítésre, ezért használjuk a "foton" szót. Ha ezt nem tennénk, akkor helyette mindig oldalakat kellene beidézni, mint ahogy ezt Te is teszed. Nyugodj meg, ha "fotont" említünk, akkor tudjuk, hogy részecskeszámát nem lehet meghatározni, ha ismerjük az impulzusát. De ezt nem fogom mindig hozzá biggyeszteni, ha fotonról beszélek.
... mert a szigorú matematikai egyenletekben foglat e-dínamika és az általam megfogalmazott g-dínamika elegendö a fizikai jelenségek értelmezéséhez, nincs szükség semmi féle éter-fogalomhoz, ami fizikai tulajdonsággal fel van ruházva.
A 'foton' szó használatát töröld ki a szókincsedböl a fizikai jeleségek értelmezésénél. Úgyanúgy a bozonok használatát is (W-bozonok, virtuális bozonok, Higgs bozon). A kölcsönhatást a négy stabil elemi részecskék között csak a gravitációs és az elektromágneses kölcsönhatás közvetíti. Mivel minden megfigyelhetö stabil vagy instabil részecskeképzödmény a négy stabil részecskéböl van felépítve, bozonok nem léteznek.
Érdekel a modelled, több ponton is találkozik az én "tákolmányommal". Én a foton haladási irányára keresztirányú áramlások tulajdonságait tekintem az anyag jellemzőinek. De sajnos nincs időm rá, most is mennem kell.
Étert szerintem már elismerte a tudomány, csak egy kicsit más fogalmazásban, mint a XIX. században ahogy képzelték el. Már nem egyszerű mechanikai vívőközegben gondolkodnak.
Valószínűleg léteznek olyan bozonok, amelyeket ma még nem tudunk detektálni, de a hatásait látjuk (W-bozonok, virtuális bozonok). Úgy tűnik, ezek kapcsolatban vannak a fotonnal. Akkor pedig a foton számára létezik valamilyen ismeretlen tulajdonságú közeg. Úgy láom, Neked is hasonló a véleményed erről.
Igaz, az én tákolmányomban /itt értsd modellem/ is van éter, ez a rejtett elsődleges vonalhalmaz. Csak a részecskék nem rezgései ennek, hanem a törései.
Mi van a Tejút közepén?--- 2005. november 3. 10:51 ---- MNO -----
"Kínai tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy a Tejútrendszer közepén található hatalmas képződmény nem más, mint egy fekete lyuk. Ci Kiang-sen és a sanghaji csillagvizsgáló intézet kutatói rádióhullámokat észleltek a Sagittarius A néven emlegetett titokzatos objektum pereme fölött. A Nature természettudományi folyóiratban közölt cikkükben azt írták, felfedezésük komoly bizonyíték arra, hogy a Sagittarius A nem más, mint egy szupernehéz fekete lyuk. "--- Vajon mi AZ A KOMOLY BIZONYÍTÉK a titokzatos objektum tulajdonságáról, amit a rádióhullámok közöltek?
Te hasonlítod az elméletedet. Akkor tedd ezt, ha más mérhető eredmények jönnek ki belőle mint az elfogadott elméletből. A négy elemi részecske mitől elemi ( axiomatikusan teszed azzá ), a két töltésfajta mitől létezik ( axiomatikusan teszed azzá ), a koordinátarendszeredet nem definiáltad csak mondod, hogy inerciarendszerek nem léteznek, mi az, hogy forrás (?!), meg az hogy kvantált, mit értesz mező alatt a fizikádban és mit jelent nálad az invariancia, ha Minkowski teret nem fogadod el. Hogy mész át egyik kordinátarendszerből a másikba, és a Maxwell egyenletek hogy alakulnak.
A súlyos és tehetetlen tömeg miért csak a te ejtőkisérletedben különbözik és más tucat kisérlet miért nem utal erre.
Ha tagadod a foton létét, akkor a kétréses kisérletben, amikor egy foton tartózkodik a berendezésben miért számolhatók meg a fotonok és alakul ki igaz szemcsézetten a jellegzetes interferenciakép.
Elektromágneses mezőben 10000km-es forrástól mitől rezonálna be egy elektron, amikor az em mező intenzitása ott már "homeopatikusan" gyenge (10E-20) ?
Csak úgy hozzáfüzön említem, hogy az Egyesített Metöeméletem egy teljesen új matematikai kezelést kiván meg, amit a 'modern' fizika eddig nem használt, mert nem ismert fel.
A 'modern' fizikának egy nagy békát kell lenyelni, ami abból ered, hogy nem értette meg mi a gravitáció és mi a súlyos és a tehetetlen tömeg. Nem is tudott egy Egyesített Mezöelméletet felállítani.