Te félreértettél. Én nem írtam semmilyen elvárásról, felháborodást meg végképp nem tudom, hol találtál a szavaimban. Egyszerűen tényként írtam le, hogy ilyen különbségek vannak. Az egész onnan indult ki, hogy a múltkori feladványt akartam ezzel az információval megtámogatni.
Ha vitatkozni akarsz, keress magadnak valakit, aki nem ért egyet veled. :-)
Az én véleményem szerint hibás elvárásaid vannak a várrommokkal kapcsolatban. Ez nem a Duna-korzó, -ahol ha hiányzik egy csatorna fedél joggal lehetsz felháborodott-, hanem egy évszázados rom, amely ímmár a természet része. (Akkor persze igazad van, ha ott van fokozott balesetveszély ahol belépőjegyet szednek) A hegyen sem háborodhatsz fel, hogy a Jóisten, meg a természet egyéb erői nem átallottak szakadékokat, sziklahasadékokat, kőgörgetegeket, lavinákat teremteni. Itt Neked kell alkalmazkodni, leginkább azzal, hogy minden lépésed előtt megnézed (ha nem látod, kitapogatod) hogy hova lépsz.
üdvözöl: egy túrázó, aki már a sokadik milliomodik lépésén van túl
Egyéb falakat nem láttam, néhány földsánc utal a hajdani kerítettségre.
Viszont: a mellékelt rajzon is látszik, hogy a hegy még folytatódik. A ketős csúcs magasabbik pontja a vár látható maradványaitól 150-200mre van. Ez az igazi kilátópont, tehát itt időzik többet a megfáradt túrista. Ezen a ponton egy köralakú (kb 2-2,5m átmérőjű) torony -földből alig kiálló- romja látható (őrtorony?)
Kösz szépen az újabb fotókat... de látom, hogy Turóc {Znió} várromjával nem történt semmi, pedig már igen romos! :-(
Nemrég a szlovák váras web. lapra felraktak egy olyan rekonstrukciós rajzot, ami egy nagyméretű alsóvárral ábrázolja a különben igen kicsiny Turóc várát.
Most nem akarok részletekbe bonyolódni, de a tatárjárás borzalmai után az ország újjáépítését elrendelő IV. Béla király az újonnal emelt királyi vármegye központoknak helyet adó kővárakat nagyméretű udvarokkal kerítette körbe, hogy szándéka szerint -- idemenekülhessenek a környékbeli lakosok újabb mongol veszedelem idején. Ilyen volt pl. a Zólyomi Pusztavár hatalmas kettős erődítményrendszere.
Mennyire jártad körbe a hegycsúcsot, Ezen a kicsiny kb. téglaalap alakú várromon kívül észleltél-e külső, nagyobb területet övező kőfalakat, vagy azok nyomait?
Ui: A legalsó fotó gondolom valahol a turócváraljai prépostsági épület {templom és kolostor} környékén készülhetett... gyönyörű a feszület díszítése!
Kösz szépen a Liptóóvárról szóló fotókat, szerintem te a váras csapatunknak kíváló tagja lennél... :-) ... a kritikai észrevételeket meg ugye bírni kell nemcsak a politikusoknak!
Valóban a Felvidéken a legmagasabb Liptóóvár {993 m} de még megemlíteném a D-re emelkedő Turóc {Znió} 985-ös magasságát is... sajnos még egyikben sem jártam, ezért örültem a fotóidnak! Ha volna még esetleg szívesen látnám őket a Topikban, elvégre az volna itt a közös cél, hogy a leendő túrahelyszíneket minél jobban megismerni és megismertetni a többiekkel. Sajnos a www.varak.hu -- oldalán most jóideig a horvát várak lesznek terítéken -- persze azok is fontosak és szinte ismeretlenek a nagyközönségnek -- dehát mégiscsak a Felvidék a szívem csücske! :-)
Tehát Liptóóvár megismeréséhez én a NET és szlovák könyveim alapján még az alaprajzát tudnám mellékelni, azzal a megjegyzéssel, hogy esetleges hibáit a helyszínen járt Topiklakók legyenek szívesek kijavítani.
Története dióhéjban: Árpád-házi IV. Béla király utasítására az 1241-42-es pusztító tatárjárás elmúltával kezdték építeni a magas hegycsúcson, mint királyi ispánsági központot {hasonlatosan Turóc és Zólyom - Pusztavár vagy Sároshoz}, később sok magánbirtokosa volt, majd a cseh husziták is felhasználták támaszpontul a nehezen megközelíthető sasfészket. Utolsó ura, a rablólovaggá züllött lengyel származású Peter Komorowskytól Hunyadi Mátyás király katonasága 1474-ben ostromal foglalta el és falait földig rombolta. Ezután már nem szerepelt a hadi krónikákban.
A szlovák műemlékvédelem 1975 -- 1987 között feltárta és konzerválta alapfalait, azóta is ilyen formában látható.
Nagyon írígyellek a jövő esztendei terveidért, kívánom, hogy minden legyen OKÉ!
Mint korábban említettem, én elsősorban természetjáróként keresem fel a várromokat. A várnál számomra talán fontosabb a vár helye (magassága, a megközelítés nehézsége, az ottani kilátás, stb)
Ennek okán engedjétek meg, hogy helyre tegyek egy -a köztudatban elterjedt- helytelen adatot. Több útikönyvben is az szerepel, hogy az egykori Mo. legmagasabban fekvő vára Murány. Nos, Murány (935m) még a Felvidéken sem a legmagasabban fekvő vár, ugyanis Liptóóvár (993m) magasabban van. Erdélyben jónéhány várat találhatunk 1000m felett is. Az általam ismert (személyesen csak jövőre) legmagasabb magyar vár (bár német lovagrend építette) a Csukás-hegységben, a Tatár-hágó közelében fekvő Bodzavára (1330m), nevezik Királykőnek is de ez állítólag Orbán Balázs téves azonosításából terjedt el, és tartja magát napjainkig. De említhetném a csírákosi (1266m), ozsdola (1217m), höltövény (1104m) tusnád-vártető (1079m), bálványos (1057m) várait is.
Néhány fotó Liptóóvárról, amely a kilátás szempontjából méltó vetélytársa Muránynak. A várfalak 1-1,5m magasságban felújítva- konzerválva. (az első képen a szerző nagybecsű árnyéka látható, a felkelő nap fényében)
"Szerintetek bele lehet esni csak úgy egy vár kútjába? Vannak a várakban (nem a csak kevés fanatikus által látogatott isten háta mögötti romocskákra gondolok) kutak, gödrök és szakadékok korlát, figyelmeztetés nélkül, hirtelen a semmiből? Szerintem Magyarországon nincsenek. Legalábbis én még nem találkoztam ilyennel."
Sajnos van, Solymár Szarkavár. Az ösvény a várban pont a ciszterna szélén vezet, ha nem figyelsz, pont beleesel :(((
palotaegyuttes eszaki falabol nyilo ket kapuszeru nyilasnak?
Nem, te jól fogalmaztál, de nem értem, hogy mit nem értesz az É-i palota két nagyméretű nyílásán?
Mind a kettő egy-egy erkély volt, ami a félelmetes mélység fölé nyúlt ki!
Ha a D-i oldalt lennének, akkor megkockáztatnám, hogy árnyékszékként használták őket, de mivel az É-i oldalt közlekedtek, ezt a lehetőséget kizárnám... :-)
Bizonyítékként néhány régi metszetet és fotót mutatnék be... valamint más váraktól analógiákat.
Még annyit, hogy mivel szerintem a felsővár nagyméretű, reneszánsz palotái egyszerre való megépítést mutatnak, szerintem ezek a XVI. század második felétől itt birtokos {és valóban komolyan építkeztek!} tehát a dúsgazdag Thököly István -- egykori marhakereskedőhöz köthető. Az ő fia, Imre ebből a várból menekült el 1671-ben a császári zsoldosok elől Erdélybe... de az már egy másik história...
Valóban nehéz kibogozni a likavai Felsővár megközelítését... :-( ... annak idején egy barátom vállára állva tudtam csak magam felhúzni a kőfal tetejére... úgy jutottam fel az udvarára. Persze csak utána derült ki, hogy létezik a D-i oldalon egy sziklából kivésett felvezető alagút is!
Szóval a felsővár É-i palotája valahogy sokkal jobb állapotban vészelte túl a császári robbantásokat, ezt állítják helyre napjainkban is. Ezzel szemben a D-i palotának csak a külső falai maradtak meg, igaz ez szinte teljes magasságáig, épségben lévő ablaknyílások sorával.
Likava várába az út a következőképpen vezetett: a legkülső kapu és falszoros már nyomtalanul eltűnt, innen juthattunk a napjainkban rácsos kapuval zárható alsóvár bejáratához. Innen tovább az alsóvár udvarára érkezünk, ahonnét K-i irányba kellett fordulni. Ez a terület még igen romos, nem restaurált, nehéz eligazodni benne. De van egy olyan ajtónyílás -- teljesen ép -- ahonnét napjainkban egy falépcső vezet felfelé... pontosan az É-i palota földszintjének egyik ajtónyílásához. Szerintem nem véletlenül készítették el a feltárók, ott lehetett az eredeti ajtó is. A mellékelt alaprajz szerint ez egy boltíves fedett épületrész volt, ahonnét lépcsőn lehetett felfelé menni. Szóval a felsővárba szekérrel szintén nem lehetett bejutni!
Itt válik igazán nehézzé a nyomozás, mivel hatalmas darabok hiányoznak a felsővár Ny-i lezárásából... robbantások okán.... de úgy látszik, hogy kétfelé is lehetett menni:
1 -- az É-i palota Ny-i végében egy gyalogoskapu
2 -- a felsővár udvarának Ny-i végében egy gyalogoskapu
Legalábbis a feltárás legújabb képei szerint itt alakítottak ki bejáratokat {hogy valóban ezek voltak-e a középkori nyílások? -- nem tudni bizonyosságot!}
Végül néhány fotó és archív rajz az állításaimról:
Hát én így látom a felsővár megközelítésének módját, de kíváncsi vagyok a többiek véleményére is, akik már jártak Likava várában!
Gratulálok! :-) Átlagos halandó ekkor a dunántúli híresebb borvidékek között elveszetten tévelyegni kezdett volna {Móri területen Csókakő? vagy éppen valahol a mecseki vidéken lehet?}
De nem, te tudtad a választ! Még 12 év múltán is... egyébként Somlónak a síkságból kiemelkedő, szélesen elterpeszkedő hegyének D-i lankáin fehérborhoz való szőlőket termesztenek. Most csak az érdekes nevű "juhfark" szőlő jut az eszembe a sok közül. Meg nem is vagyok borász, inkább borivó! Egy barátommal kb. 3 éve vetődtünk erre, akkor az éppen rotációskapával dolgozó gazdáktól érdeklődtünk egy kis itóka után... jó helyen kopogtattunk... :-) ... egyikük elhajítva a gépezetet, már kanyarította is ki a zsebéből a pincekulcsot! Kényelmesen leülve egymás után kóstoltuk meg a termését, majd végül + néhány üveggel vásárolva, már sokkal lassabban {komótosabban} ballagtunk fel az esti szálláshelyül kinézett Somló várába. Imádok várromokban éjszakázni, bár ilyenkor mindig elmondok egy rövid Miatyánkot, hogy a vén kőfalak még bírjanak ki egy éjszakát, mielőtt ledőlnének! A múltkoriban bejött ez a felvidéki Ugróc váránál is -- a kaputorony csak fél év múlva adta meg magát...
Utolsó infóim szerint 2004-ben ásatások kezdődtek az alsóvár úgynevezett "laktanyájában"... érdekes, hogy a felsővárban részleges helyreállításokat már végeztek, de úgy általában nincs gazdája a látványos középkori várnak, pedig megérdemelné...
Ó, tehát Somló! Mentségemre szolgáljon -bár nem könnyen megbocsájtható-, még soha nem ittam somlóit. A várat viszont 10-12 éve már láttam. Egyébként a Duna ezen oldalán lakozok.
Kösz szépen az infót! Vannak még más oldalról is fotóid?
Kíváncsi volnék, hogy a helyreállítás során melyik formáját tartják meg? Remélem nem egy újabb gabonamagtárat alakítanak ki, hanem az eredeti reneszánsz főúri palotára élezik ki...
Vendéglátóm szerint ez az épület nemcsak függélyesen, de hosszában is kisebb volt eredetileg. Kb. addig tartott, amíg a fehér csík feletti luksorozat látszik, ez, ha jól emlékszem szavaira, födémgerendák nyoma. A magtárrá alakításkor bővítették ki.
Látom azért a Nyírségben is beindultak a munkálatok! :-) Már két esztendeje, hogy arra jártam a Castrum Bene Egyesület tagjaként, mikor is Vaján tartották meg a szokásos háromnapos konferanciát.
A 2003-as Hírlevél, valamint a www.varak.hu -- kapcsolódó anyaga alapján megpróbálom összeállítani Nyírbátor várkastélyának építéstörténetét:
-- Már a XV. század közepéről ismerünk okleveles említést, miszerint a vidéket uraló Báthory famíliának ezen a helyen létezett egy udvarháza. Ennek a nyomait megtalálták a kutatások során a terület ÉK-i részén.
-- Az ország legfontosabb méltóságait viselő főnemesi család {tagjai nádor, erdélyi vajda és más fontos posztokat mondhatták a magukénak} Nyírbátorban a XVI. század elejétől kezdve folytattak igen jelentős építkezéseket. A kb. 60 x 80 méteres nagyságú földesúri szállásközpontot palánkfal és árok kerítette. Legfontosabb épülete az É-i oldalt emelkedő palota volt, melyet az 1730-as években alakítottak át gabonamaktárnak. Ezt állítják helyre a közölt fénykép tanúsága szerint. A főúri rezidenciának mély borospincéje és emeleti része is volt, mely előtt reneszánsz loggia {árkádsor} húzódott végig. Ez az objektum, még az átépítés utáni állapotában is, maradt meg a legjobb formában, zet mindenképpen érdemes feltárni és helyreállítani!
-- Az udvar túloldali, D-i részén is emelkedett egy palotaszárny, erről sokkal kevesebbet tudni, még alig kutatták.
-- A Ny-i palotarész már a XVI. század közepén rombadőlt {valószínűleg ostrom miatt} itt a XVIII. században teljesen új lakórészt emeltek, melyben a nemrégen megszüntetett szülőotthon működött.
Nagyon sok munka vár még a Báthory família lakóhelyét kutatókra, de remélhetőleg a feltárás és helyreállítás sok időt és pénzt felemésztő eseményei után egy újabb látogatható történelmi műemlékkel lesz gazdagabb a Nyírség vidéke! :-)
Hát Huszt vár{romja} is jobb sorsot érdemelne... :-( ... legalább annyit, hoy valami lelkes helybeli várbarátok csapata tavaszonként kiírtaná a mindent elborító bozótot!
A www.varak.hu -- feldolgozása alapján tudni, hogy a középkor véres hadjáratait túlélő kővárat 1766-ban érte el a végzete, amikor több villámcsapás sújtotta, ekkor robbant fel a háromszögletű puskaporos tornya {jellegzetes vár pusztító ómen}
Kölcsey Ferenc 1831-ben járt erre, az akkor már romos, de még nagy maradványokkal rendelkező kővárnál... romjai ihlették meg egy költeményének írásának.
Ezt az ábrázolást Szatmárcsekén a Kölcsey-emlékszobában találtam Husztról. Sajnos évszámot nem keltek mellé, de gondolom, azért tették oda, hogy Kölcsey még ilyennek láthatta a várat. De az is lehet, hogy csak előszedtek valami réginek tűnőt...
az egyláncú várkaput keresd a trianoni határokon belül!
+ segítség: nagyon híres bortermelő vidéken magasodnak látványos romjai, amiket már részben restauráltak de napjainkban is kutatnak...
Valóban lehetséges, hogy leakasztották azt az egyetlen láncot és már roboghatott is a a szekér... de miért nem a hagyományos kettős lánccal alakították ki a kaput?
Ilyen megoldású felvonóhídról nem is tudok többet!
De mégis: ha az ellenség is leakasztja, akkor mi van?
Remélem ez a várkapu nem a Felvidéken van, mert akkor elbújdosok!
Nézd el nekem, hogy mindenhova szekérrel akarok bemenni, de az a következtetésed, hogy: az egy lánc miatt nem lehetett szekerezni, szerintem nem állja meg a helyét.
Én leakasztanám a lánc végét, és máris szabad az út. Egy percen belüli művelet, a visszaszerelés szintén.
