CSAK EGY SZÓRA Remler János, a Prolan Zrt. osztályvezetője
Várhelyi Márton Nyugati pu. rekonstrukció biztberes szemmel
Csuti Péter Új típusú jelfogós térközbiztosító berendezések a 80a vonalon
Bíró József, Németh Gábor ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszer tervezési, kivitelezési és üzembe helyezési munkái a GYSEV Zrt. SopronSzombathelySzentgotthárd vasútvonalán
Tóth Péter Az R-Blokk ellenmenet- és utoléréskizáró rendszer fejlesztése
Miháczi Viktor, Zachár-Herkó Gábor Szállítórobot energiaellátó rendszerének kifejlesztése
Chlumetzky Tibor 3D lézerszkenner alkalmazása a felsővezeték tervezésénél és átépítési munkáinál
BEMUTATKOZIK Bíró József, a Thales Rail Signaling Solutions Kft. projektvezetője
Miért olyan meglepő? Az lenne meglepő, ha a 30a-40a ETCS L2 üzemben lenne, de az Érd alsó elágazás - Érd és az Érd elágazás - Tárnok vonalak pedig nem.
Az izzón folyó áramra van előírás, a feszültséget úgy kell beállítani, hogy ezt el tudd érni. Nem is mérjük magát a feszültséget az izzón, csak a tápsínen, egyszer.
Viszont a foglalatzárlatot érzékelnie kell (az áramértéknek 7 másodpercen belül 1,05 A fölé kell emelkednie), tehát a kábelhurok ellenállása nem lehet akármekkora. A MÁV-nál a térközjelzők izzói a térközök határán lévő szekrényből vannak megtáplálva, így ott viszonylag kicsi a távolság. :)
Ez a klasszikus, mondjuk XJ jelfogós, áramrelés berendezésekre igaz. Vannak olyanok, ahol viszont a jelző tövében van valamifajta végfok és ott kell feszültséget mérni (ott jellemzően 12V-ot, az izzó is ennek megfelelő). És vannak a szelektív kártyás, transzduktoros, referenciaizzós megoldások (D70 legtöbb jelzője ilyen), ott emlékeim szerint a belső és a külső izzó áramszimmetriája fontosabb, mint a konkrét áramérték.
Sziasztok! Azt szeretném megkérdezni, hogy az esetlegesen nagy távolságnál lévő feszültségesések elkerülése miatt mekkora feszültséggel vannak megtáplálva a jelzők izzói? Azt tudom, hogy 35V-osak az izzók, de egy nagy állomáson akár nagyon nagy távolság is lehet a jelfogóterem és a fényjelző között, ekkora távolságnál van azért feszültségesés is. De ugyanez a helyzet a térközöknél is, ott mennyi a jelzők és jelfogók tápfeszültsége a távolságok miatt? Köszönöm a válaszokat!
Palotán pár éve biztosan van már nyomógombos induktor, de a kurbli még kilóg a rendelkező készülékből (a tornyokba nem láttam be, lehet, hogy ott már nincs).
Kőfelsőn Fehér kapcsológombos a kijelölés. Tudtommal Miskolc-Repülőtéren lehetnek még ilyenek.
Kőbánya-teheren van nyomógombos kijelölés még a környéken, illetve Angyalföld elágazás, aki önmagának jelöli ki a vágányutat (az egy helyiségben lévő rendelkező és állítókészülék Rákosrendezőre és Kőfelsőre is igaz, de ott erre külön van szolgálattevő és váltókezelő).
Palota: a tekerős induktorok is működnek elvileg, de egy időben nem nagyon illett használni, mert lassabban, bizonytalanabbul működtette a blokkelemeket.
Mármint nyomógombos induktor? Rákospalota-Újpesten, Vácrátóton is van olyan, tudtommal más helyeken is.
Nyugati, Déli, Rákosrendező és még néhány hely meg egészen más, blokkelemek nincsenek, helyettük van nyomógombos kijelölés (vagy nincs - Nyugati). Meg kapcsológombos vágányút elzárás, jelzőállítás.
Ezek a berendezések általában integrált ipari számítógépek, amíg gyártásban van, kicseréled. Ha viszont megszűnik a gyártás, akkor megy amíg megy, aztán vége. Lásd Hatvanban a D70 kezelőjét.
Ameddig a 40-es személy még a periódikus engedély lejárati procedúra megújításkor megadja az áment újabb X időre. Ha időközben problémák merülnek fel akkor nincs hosszabbítás. Ez mindenre igaz akár egy izzó típusra a fényjelzőknél.
