Tok erdekes volt. Kepzeld, Anyunak eppen a topicrol beszeltem, amikor feltunt az a ficko, aki hasonlitott a kepekre, amit feltettel Magadrol. Mivel o nem kapta fel a fejet, ezert gondoltam, hogy o nem Te vagy, csak a biztonsag kedveert kerdeztem. Naszoval. Sajnos nem volt gepem, mert egy hirtelen otlettol vezerelve mentunk oda. Rossz volt az ido, es igy nem lehetett furodni a Balcsiban, igy jott az idea. Nagyon regen voltam ott, mar szinte nem is emlekeztem ra. A Var szerintem jo allapotban van. Orom volt latni a jegyeken, hogy meg tovabbi felujitasokat is terveznek, tehat meg szepulni fog. A latogatottsagara nem lehet panasz. Latszik, hogy egy bejaratott var, rengetegen voltak. Csak sajnos nagyon keves ilyen jo allagu var van M.o.-n:(( Kicsit kivancsi lennek, hogy lehet-e valami foldalatti alagut, amelynek segitsegevel ki lehetett logni a varbol nagy baj eseten, ez amugy sok mas varunk eseteben is felmerul, mert ez ketelu fegyver: ha az ellen is rajon a kijarat holletere, akkor szepen suttyomban is beloghat a varba. Mind1. Nagyon jo elmeny volt. Az embereken latszott, hogy tetszik nekik, pedig eleg sok kulfoldi is volt (az ido miatt), akik pedig jobban el vannak eresztve ilyen eroditmenyekkel. A felujitashoz meg annyit, hogy nem artana par olyan reszen kiegesziteni a falakat, ahol csak par szikladarab meredezik felfele. Mas eszrevetelem nincs. Nagyon jo uton halad Sumeg es varkapitanya, amit kovetnie kellene masoknak is. Ja, amugy meg korabban korbejartuk a varpalotai Thury varat. Kivulrol tokeletes (a kornyeke nem az....sok a szocreal kockaformedveny es a kopott, mallo vakolat) Belulrol meg fel fogjak ujitani,mint hallottam. Majd akkor bemegyek(ugyis Fured fele mindig utba esik).
Szomolány váráról {bár napjainkban inkább várkastély}
A községtől É-i irányban, egy hegytetőn magasodik teljes épségben Szomolány vára. Külsőleg egy francia várkastélyhoz hasonlít, amit a Pálffy gróf utasítására neogótikus stílusban átformáló Hubert József építésznek köszönhet. Rövid emelkedőn felgyalogolva érhetjük el az É-i oldalon nyíló várkaput. Egy 1760-ból származó leírás szerint a bejáratot felvonóhíd biztosította hajdanán. A kapun át az alsó várudvarra jutunk. Itt volt a kapus lakása, a pékműhely és a konyhák. A kaputól balra kettős pince nyílt, felette négy szobával a szolgák számára. A K-i oldalon, kőlépcsőn át és újabb kapun át érkezünk meg a belső udvarba, amelynek D-i részén helyezkedett el a fegyvertár. A felső várudvaron nyíltak a várnagy és az őrség tisztjeinek szobái. Az udvaron 27 öl mélységű, sziklába vésett kút. A palotaszárny a D-i részen emelkedik. A K-i szárny alatt két nagy borospincét, míg az udvaron jégvermet alakítottak ki. Az emeleti szinten a nagytermet és kápolnát, a második szinten pedig egy termet és kilenc szobát alakítottak ki. A vár Ny-i részén áll az ötszögű öregtorony. A négyszögletes alaprajzú belsővár sarkain kör alapú tornyok emelkedtek.
Bár a XX. század első felében végrehajtott átalakítás egy sosemvolt, romantikus francia lovagvárat varázsolt a Kis Kárpátok rengetegébe, de az épületek alapjai mind a középkor idejét hozzánk elénk.
Két kép az átépítés előtti állapotokról:
Emlékeztetőül: Pálffy főnemesi família várait, Szomolányt és Bajmócot is átépítették a XX. század elején a francia Loire menti várkastélyok stílusában
{hát ez ugye, történelemhamisítás -- de azért igen tetszetős!} :-)
Áh! Mégegy várbarát? Nem, nem... az igazi, originál Nagyon Várbarát csak én lehetek, bár remélhetőleg sokan próbálnak meg utánozni! :-)
A viccet félretéve, sajnos Sümeg várában már jó régen, még iskolai kiránduláson voltam, azóta, valahogyan mindig kikerültem, pedig kíváncsi volnék, mivé alakította át Pap úr, sümegi vállalkozó és várkapitány!
a felvidéki, a cseh határ melletti városka magyar neve Holics {középkori magyar neve "Újvár" míg németül "Weisskirchen" = Fehéregyháza volt}. Ez mostanság szlovákul Holíč
míg a közép-szlovákiai Losonc városának közelében lévő kisközség, mely híres az egykori Forgách várkastélyáról, az volt magyarul Gács {keresett volt egykoron a gácsi posztó is}, napjainkban szlovákul Halič.
Most megfogtál. Én a Nógrád megyei "Halič"-ot ismerem "Gács"-ként, a Nyitra megyei "Holič"-ot pedig Holicsként. Persze előfordulhat, hogy mindkettőnek ugyanaz a neve, hiszen pl Borostyánkő nevű várunk is van vagy három. Rakom a képeket.
Akkor én pedig két régebbi metszetet mutatok a kérdéses várról {napjainkban már inkább várkastély}
Leírása:
A történelmi Magyarország Ny-i határát jelentő Morva folyó közelében emelt síkvidéki várat első alakjában a XIII. század közepén egy 57 x 38 méteres, szabályos téglaalap alaprajzú kőfal övezte. A kutatók ezen belül egy öregtornyot feltételeznek, míg a XIV. század közepétől eredeztetik a D-i, 49 x 12 méteres három helyiségből álló lakóépületet. Mindezt mély vizesárok kerítette. A XVI. század folyamán, mivel a tüzérségi eszközök, főleg az ágyúk egyre nagyobb szerephez jutottak az ostromokban, XXX várát is nagymértékben megerősítették. Ekkor emelték a nagyobb területű külsővárat, aminek sarkait ó-olasz és új-olasz típusú bástyákkal látták el. Lehetséges, hogy nem egyszerre készültek el ezek a védművek, mivel egymást követő, modernebb változatról van szó. A háborús idők elmúltával megszűnt katonai szerepe, helyét átvette a főnemesi lakóhely jellege, ezért az átalakítások a belsővár palotáját érintették. A Habsburg uralkodói család barokk stílusú palotája, egykori nyári nyaralója napjainkban is teljes épségben áll.
Ami az ostromait illeti:
1299 előtt -- Csák Máté oligarchia foglalta el a királyi várat
1299 -- Demeter pozsonyi ispán királyi csapatokkal próbálta visszavívni, de nem ért el sikert
1315 -- János cseh király ostromolta szintén eredmény nélkül, mert innen támadtak országára a Csák tartományúr garázda fegyveresei
1605 -- Révay Péter földesúr helyőrsége megvédte Bocskai hajdúinak rohamával szemben
1623 -- Bethlen fejedelem serege nagy pusztítások közepette elfoglalta
... ennyi ostromáról van feljegyzés sz archívumomban.
A kép a 11sz útról készült a visegrádi Salamon-toronyról, de a mondani,pontosabban írnivalóm nem is erről a selytelemről,hanem a kép közepén látható várfalról szólna.
A minap a heves esőzések idelyén a falról nagy méretű szikladarabok estek a főútra. Abban biztos vagyok,hogy a 11-út kezelőjének eszébe sem fog jutni a darabok megőrzése, vagy helyreállítása. Az ő dolguk a főút zavartalan használatának biztosítása csupán. Jó lenne tudatni a vár kezelőjét, hogy nam csak fogyó "eszköz" birtokosa, hanem potenciális veszélyforrásé is. (ez egy kicsit erős)
Asszonykámmal voltunk ma egy kis autós kiránduláson és jártunk -többek között- egy várban is. Most értünk haza, úgyhogy semmi kedvem most a képeket felrakosgatni, inkább legyen egy feladvány: egy XIII. sz-ban emelt királyi vízivárról van szó, amelyet Mária Terézia megvásárolt és nyári kastélynak átépített. Egészen 1918-ig királyi tulajdon volt. Azt sajnos nem tudom, hogy volt-e valaha ostroma, majd valamelyikőtök megmondja :-) Na jó, egy képet mégis megmutatok róla, íme:
Na igen, az ottani túraélet valóban sokkal fejlettebb a mienknél. De mielőtt kabátlopási ügy lesz a dologból, szerteném ismételten leszögezni: vita nem volt.
Annyit jegyeznék itt meg, hogy Szlovákiában valahogyan sokkal természetesebb, hogy fogja magát az egész család és irány a hegyek! Jó, persze nekik könnyű, ugye szinte az egész ország hegységekből áll {részvétem a Csallóköz lakosainak}
Saját magam láttam, hogy még a csecsemőt is felvitte az apja a szulyói várromhoz {652 m} akinek szállításához egy csővázas turistahátizsákot használt. Apa az óriási sziklalépcsőkön kúszott-mászott béby a hátizsákból nézelődött. De sok más család is, idősek és fiatalok kényelmesen-komótosan kapaszkodtak fel a hegyre.
Külön téma a rengeteg turistaklub és az általuk fenntartott menedékházak sora.
Ezért írígylem őket, ott már régen rájöttek, hogy nemcsak robotolásból és végkimerülésből áll az ember élete, a "vissza a természetbe!" nem üres frázis, hanem sokak számára az aktív kikapcsolódás... :-) ... + ha még egy várrom is trónol a csúcson = dupla élvezet! :-)))
Ja és a vitátokra visszatérve: valóban én sem szeretném, ha minden szakadékot hatalmas védőráccsal kerítenének el, mert a természet csodálatos eredeti szépségeit minden emberi tárggyal csak elrondítani lehet!
néhány földsánc utal a hajdani kerítettségre -- ez pontosabban azt jelenti, hogy leomlott kőfalak tetejét az évszázadok alatt földréteg takarta el... tehát valóban létezik egy nagyméretű külsővár!
Az általad említett magasabbik hegycsúcson egy, a külsővárhoz tartozó torony {esetleg kaputorony?} romjai lehetnek, elég szép távolságra a központi épülettől.
Erről mellékelném Könyöki József 1886-os rajzát Kőnig Frigyes átírásában:
Mindenképpen megérdemelné ez a kővár, hogy megkutassák, mivel bizonyítottan IV. Béla király parancsára, közvetlenül a tatárjárás után épült fel a magas hegycsúcsra. A későbbi évszázadokban sem építették át a lőfegyverek alkalmazásának megfelelően {nincsenek bástyái!}, bár lehet, hogy akkoriban már sorsára is hagyták. Pusztulásának ideje és körülményei teljesen ismeretlenek...
