ez a fotó az FK 1899 Szeged topikjában bukkant fel..
látszik a háttérben az öltözökön a név a cikkből..Bácska,Bánát..a cikkből kiindulva,a sorrendben második,a képen a zárt ajtó ezek közt valoszinüleg Erdély..
"A televíziózással viszont máig nem szakadt meg teljesen a kapcsolatom. Három éve minden vasárnap a Sport1 műsorában megy az Akkor és most című sorozatom, amelyben az 1913-as születésű Kalocsay Géza doktort szólaltattam meg először. Ő volt az a labdarugó Beregszászról, aki három ország válogatottjában játszott: Csehszlovákia, Franciaország és Magyarország válogatottjában. Akkor még lehetett. És ő volt az, aki öt államelnökkel fogott kezet, és mind az ötnek erőszakkal döntötték meg a hatalmát! Először Kurt von Schuschnigg (1897-1977) osztrák kancellárral parolázott Bécsben mint csehszlovák válogatott játékos egy osztrák-cseh mérkőzésen. Azután 1938-ban Franciaország köztársasági elnöke, Albert Lebrun (1871-1950) következett, akivel az 1938-as világbajnokságon fogott kezet még Csehszlovákia labdarúgójaként. Majd Ben Bella (1916-) jött, aki 1963-tól 1965 elejéig volt Algéria köztársasági elnöke, és akivel Kalocsay doktor játszott is valamikor egy francia csapatban, ekkor összebarátkoztak, és Ben Bella erre emlékezve később őt hívta meg Algériába szövetségi edzőnek. Ezt követően dolgozott Kalocsay doktor egy évig Pakisztánban is, ahol Zulfikar Ali Bhutto (1928-1979) elnökkel fogott kezet, akinek a hatalmát nemcsak megdöntötték, de őt magát ki is végezték, az erőteljes nemzetközi tiltakozás ellenére. Kairóban pedig Kalocsay doktor ott volt, amikor 1981. október 6-án egy katonai díszszemlén merényletet követtek el Anvar Szadat (1918-1981) egyiptomi elnök ellen, aki 1978-ban Menáhem Volfovics Begin (1913-1993) izraeli miniszterelnökkel közösen kapott Nobel-békedíjat. Kalocsay Géza doktor mint egyiptomi edző szerencséjére egy melléktribünön állt a végzetes napon, 1981 október 6-án. És azt mondta el a műsoromban, hogy ő nem hozott az elnökökre szerencsét. Amelyikkel kezet fogott, mindnek rossz vége lett!"
Sőt, a debreceni Bocskait is y-nal írták sok helyen. Még a hivatalos neve is ez volt! A levéltárban láttam eredeti íratokat, a fejlécen Bocskay Futball Club szerepelt. Megjegyzem, én továbbvittem a hagyományt, 1998 és 2003 között y-nal írtam a klub nevét, aztán áttértem a Bocskaira.:)
Hat ez a ki hogyan irta a nevet dolog elegge relativ...
Peldaul volt olyan Ujpest - Fradi meccstudositas (konkretan 1934-ben), amikor a ferencvarosi jobbszelso nevet egyetlen cikken belül olvastam Ratkay-nak es Ratkai-nak is. Hat igy legyen okos az ember...
Vagy pl. ott van a mar emlegetett edzö, Janosi Bela. Nos, az o neve is allandoan valtozott, Janosi, Janossi, Janossy es Janosy is volt. Es ami az egeszben a poen: nem az ujsagok irogattak le különbözö modon, hanem o maga. Mikor hogy volt kedve, ugy irta le...
Ha hazaertem (most kulfoldon vagyok) majd beirom Kalocsay Geza (azt hiszem hogy o altalaban igy irta) teljes palyafutasat... megvan minden :) de sajna csak otthon.
Akkor még mindig ő a legidősebb élő válogatott labdarúgó. Nem tudod esetleg, hozzávetőlegesen hányan élhetnek az 1920 előtt született válogatott focisták közül?
Különben nem tudom, honnan van a szegedi KalocsaI Gézáról írott szöveg, én a nemzetisport fórumban találtam rá.
Ja, és még egy, a csehszlovák válogatott játékos I-vel vagy Y-nal írta a nevét?
Kösz! Igen, ez tényleg elég valószínűtlen, hogy az SZKT már egy év után így kiütötte a Temesvárt. Bár az is igaz, hogy az a cikk abban az időben keletkezett, amikor még a századforduló nagyon közeli volt. Vagyis alighanem egy régi vezető/játékos története alapján készült a cikk. Egyébként Szegeden nagyon komoly sajtó volt (amenniyre fel tudom mérni, talán a legkomolyabb vidéken), nyílván utána lehetne nézni. A Szeged monográfiában megjelent sportfejezetet én is olvastam (itt írtam is pár napja, hogy abban utána lehetne nézni), sajnos csak pár dolgot jegyzeteltem ki.
jee, ezt nem is tudtam. A csehszlovak valogatott Kalocsay Geza Ujpesten, a Deak Ferenc utcaban el. Beregszaszon szuletett, es a Sparta Praha jatekosa volt. Ott volt az 1934-es VB-n is, de nem jutott szohoz, igy nem kapott ezustermet.
Ha jol tudom, akkor a Beregszaszban, a Sparta Prahaban, a Kispestben, a Ferencvarosban es az Ujpestben jatszott itthon. Es mintha egy ideig, a 30-as evek masodik feleben Franciaorszagban is jatszott volna...
Az rsssf.com szerint KalocsaY Géza 3-szoros csehszlovák (1933-1935) és 2-szeres magyar (1940) válogatott. Itthon játszott az Újpest, a Ferencváros és a Kispest csapatában is.
Ha minden igaz két Kalocsai Géza van, mindkettő dr., és az egyik - talán - y-nal írta a nevét.
I) dr. Kalocsai Géza, a szegedi labdarúgás nagyja: Kilencvenkét éves korában elhunyt dr. Kalocsai Géza, a szegedi labdarúgás egyik ismert, emblematikus figurája. Játékosként és edzőkét is letette a névjegyét a sportágban.
Géza bácsi 1914. december 7-én született Szegeden, és tízévesen, 1924-ben kezdett el focizni a SZVSE-ben. A klub felnőtt csapatában 1932 nyarán mutatkozott be. Engedve a diósgyőriek csábításának, kitartó „ostromának", a DIMÁVAG-ba igazolt, előtte még szerepelt a kolozsvári KEAC-ban is. Legnagyobb sikerét az 1937-es párizsi főiskolás világbajnokságon érte el, tagja volt az ezüstérmes magyar válogatottnak. Visszatérve a klubokhoz: a DIMÁVAG-gal az 1939/40-es bajnokságban feljutott az élvonalba, majd az 1940/41-es sorozatban a 6. helyen végzett – ekkor volt a SZAK bronzérmes. Visszatérve Szegedre a Tisza Szegedi VSE-ben két szezont (1941/42 és 1943/44) játszott az élvonalban. A második világháborút követően játékosként (jobbfedezet volt) és edzőként is meghatározó szerepet töltött be a megye labdarúgóéletében.
Legnagyobb tréneri sikerét a Szegedi VSE-vel érte el, második lett az NB II-ben. A 80-as években még a szintén második vonalbeli Szegedi Dózsa szakmai munkáját is irányította. Tanítványai jó, felkészült, lelkiismeretes edzőnek tartották; 1971-től 20 éven keresztül dolgozott a CSLSZ utánpótlás-bizottságának szakfelügyelőjeként.
A sport, a labdarúgás területén végzett tevékenységéért számos elismerést, kitüntetést kapott (például: 1996-ban az MLSZ „Magyar Labdarúgásért" ezüst fokozatát), és Deszken 1996 óta a nevét viselő utánpótlástornát rendeznek. A jövőben ezzel a megmérettetéssel is ápolják, őrzik majd Géza bácsi emlékét.
II) dr. Kalocsay Géza (1913), 2-szeres magyar válogatott labdarúgó, a csehszlovák nemzeti csapatban is szerepelt, 1934-es vb-n ezüstérmet szerző csehszlovák válogatott keretének tagja, a tornán nem lépett pályára. Ha minden igaz, ő még él.
Bár szakértőnek nem nevezhetem magamat, az a ígéret szép szó....A Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre 1899. ápr. 24-én tartotta első ülését, máj. 15-én fogadta el alapszabályát. A színek: fehér-kék-sárga. Az első labdarúgómérkőzést az I és a II. csapat 1902. június 27-én 1500 néző(!) előtt játszotta. A várostól 1904-ben kapták meg a pályát, 1905-ben alkultak át SZAK-ká, színük: vörös-fekete. forrás a Szegd törtenete monográfia 3/2-es kötete, a sportról szólószóló fejezetet Gaál Endre, a 80. életéve felé közeledő nyugdíjas egyetemi tanár,hallatlanul precíz, filolgiailag aprólékos történész írta.
Ezért eléggé valószínűtlennek tartom a Tempó Vasutas által 1923-as cikkből idézetteket, de ezt egyszerűen lehetne ellenőrizni, ha végignéznénk az 1900-as helyi újságokat. Egy Temesvár elleni meccsnek mindenképen nyoma kellett, hogy maradjon. Ha ráérek, és addig nem írja meg senki, nyugdíjas koromban remek szórakozás lenne összefoglalni a szegdi futball addigi történetét, utánna menni az összes klubnak...Na ezt még egészségben meg kellene érni.:-))))
Egyrészt ezek a szempontok 38 őszén kevésbé voltak relevánsak. Másrészt a revízióval és az MTK megszüntetésével párhuzamosan nőtt a nézőszám. Harmadrészt pl. 35-ben, vagy 28-ban sem volt jobb a helyzet. Az az igazság, hogy néhány válogatott meccsen, és a nagy rangadókon kívül nem sokan jártak meccsre Magyarországon. Ez a negyvenes évek végétől változott meg, amikor 1. politikai kérdés lett a foci, 2. az embereknek úgysem volt más módjuk gyülekezni és kiabálni, illetve pusztán szórakozni, 3. alacsonyan tartották a jegyek árát. Ahogy azt már pár napja írtam, abszolút feleslegesnek érzem azon vitatkozni, hogy konkrétan 1-1 meccsen hányan voltak, az átlagnézőszámok alakulását viszont nagyon érdekesnek tartom. Valakinek vannak adatai, akár pl. a húszas, akár a 60-as évekből?
akkortájt az embereket inkább a revízió és más egyéb földibb dolgok foglalkoztatták plussz egyéb másjellegű szervezetekben egyesületekben töltötték az idejüket... :) aztán meg katonáskodtak, menekültek, mentették az életüket stb. jobb dolguk volt mint focizgatni...
pl. az MTK szurkolótábora pl. a II. vh alatt-után csappant meg, érthető okokból.
Csapongok tovább... Ha valakit érdekel a Fradi múltja, mindenképpen olvassa el a Sporthírlap "Nagy volt az FTC..." cikksorozatát. A sorozat 1943. december 25-én indult, az utolsó, 19. rész pedig február 26-án jelent meg. Az első és utolsó részből egy-egy érdekesség:
1. A klub alapításának ötlete Weisz Istvántól származik. Ő és néhány barátja hívta össze az alakuló közgyűlést, és kérte fel Malakyt, Springert. Ő vezette az alapító okirat jegyzőkönyvét is, de a nevével csak a választmány között találkozhatunk. Később pályaigazgató lett.
2. A sorozat utolsó részében írnak a Fradi-indulóról, de csak a címe derül ki: „Csak összetartás, hit és jó kedély”. Hallott már erről valaki? Mi volt a szövege? Én nem hallottam még erről az indulóról, igaz, nem is ismerem jól a Fradi történetét.
A KTE (Kisvárdai Testedző Egyesület) indulója írta: dr. Virágh Ferenc, 1921-ben Forrás: a Kisvárdán megjelenő Felső-Szabolcs c. újság 1924. január 17-i száma
Férfiakká satnya népet Csak kitartó sport nevel, Fel fiuk, hát szenvedéllyel Testedző munkára fel. Káté-pályán vár a verseny, Küzdelemre ott a tér, Az erő, mit ott szerezhetsz Hadseregnél többet ér.
Magyarország csonka ország, Az maradni nem akar, Kell a nagy leszámoláshoz Vasizom és férfikar. Káté-zászlót fujja a szél S mink nagy esküt esküszünk, Férfikarral, vasököllel Mindegyszálig ott leszünk.
Ott leszünk vad elszánással Nem lesz többé ami volt: Esküszünk, hogy amit kaptunk, Visszalőjjük még a gólt! Fel kitartó küzdelemre Edzeni testet, izmokat Hogy a döntő mérkőzésnél Helytállhasson a csapat!
Ha Káté vagy, tűzz ki jelvényt És viseld szemlátomást, De szíved mélyébe vésd be, Ne hagyd menni feledésbe, Tartsd eszedben ébren, alva, Ne feledd egy pillanatra A magyar leszámolást.
Tudsz esetleg neveket mondani? Élvonalbeli játékosok, akik átigazolásuk miatt pihenőre kényszerültek. 45 előtt nem tudok ilyen esetről. A profi játékosoknál kicsit másképp működött az átigazolás, eleve csak egy évre szerződtették őket.
Hagyjuk már ezt a hűséges baromságot, olyan volt az átigazolási rendszer, ha nem járult hozzá a klubod, akkor le kellett állni egy vagy másfél évre az átigazoláshoz.
William Henry 'Fatty' Foulke, a Chelsea első kapusa és csapatkapitánya 190 cm volt, súlya "22stone" ez nem tudom mennyi lehet, de gondolom nem kevés. Egyszeres angol válogatott, Wales ellen. A foci mellett krikett játékos is volt, elég korán 42 évesen halt meg 1916-ban
Oké. Ugyan a disszertáció a 45 előtti debreceni labdarúgásról szól, de van egy hosszabb, kb. ötven oldalas bevezető, illetve minden fejezet előtt egy 5-6 oldalas felvezető a korszak futballjáról, ami a nem debrecenieknek is érdekes lehet. Amúgy tudomásom szerint ez az első, "komoly" egyetemen megvédett futballtörténeti disszertáció Magyarországon. De lehet, hogy tévedek.
