most megnéztük, a konyhát, az előszobát, és volt 2 kamra amit kibontottunk, ezeket mind egy szintbe kell hozni, viszont különböző lesz a burkolás: a konyha, előszoba, kamra egy része járólap/greslap, a másik része parketta lenne.
A videókon ami fa lapokat leraktak, az egészen jónak tűnik, de erre lehet járólapot/greslapot ragasztani, vagy még trükköznek valamit?
A plikarbonát, pvc, és akril hullámlemezek között mi a különbség? Gondolom amik régen voltak azok voltak a pvc-k, azok "pókhálósodtak meg " néhány év alatt. A többivel mi a helyzet?
Az üreges polikarbonát 6mm vastagságban mennyire merev? Milyen távolságonként kell stafnizni?
Ha az adott gyártónak van komplett ajánlott rendszere vagy szerkezeti elrendezése az azt jelenti, hogy ha úgy van megcsinálva abból is!! akkor biztos, hogy azt kapod amit mondanak. Ha szakkérdésed van egy gyártó elemeiről őket kérdezd meg mivel és hogyan mert az a biztos.
a következő kérdésem van: felszedtük az előszobában a padlót: linóleum volt cementlapra ragasztva, alatta kb. 2 centi homok. Mindezt bezsákoltuk, viszont most jön a kérdés: mivel ez így kb. 3-4 centi, és mi parkettát illetve greslapot szeretnénk (az előtér egy kis része greslapos lenne, onnantól kezdve viszont parketta) valamivel fel kell tölteni a helyet. Mit javasoltok? Néztem lépésálló szigetelést, de erre menne rá a ragasztó, arra meg a greslap? Vagy OSB lappal, vagy hogyan?
probald ki. hatha. ha a melegtol megfolyosodik, a meleg fa lehet hogy beszivja. de szabadban csinald, a kornyeken ne legyen belole sok darab, mert a goze gyulekony, legyel felkeszulve hogy belobbanhat. (nem csinaltam meg ilyet)
a bekenessel nincs gond, a lenyeg a par oran belul letorles.
ha festekkaparo alatt a borotvas izet erted, akkor talan az kevesbe. a rasketta az egy reszelonyel, egy palca, es a vegen egy haromszog alaku lemezdarab. festekboltban tudni fogjak. vagy egy szeles spakli, a feluletre merolegesen tartva, ugy kaparva vele.
lecsiszolni nem tudod, mert azonnal eltomi a csiszolopapirt. ebben az allapotaban a benzin is csak epphogy oldja, nem sok eselyt adok hogy le tudod torolni. nagyjat spaklival, has tudod mi az akkor citlinggel vagy raskettaval leszeded, es varsz hogy a napsutes tegye a dolgat.
az volt a hiba, hogy a lenolajhoz nem mondtak el a hasznalati utmutatot: felkenes utan max par oraval amit nem ivott be, azt puha ronggyal teljesen le kell torolni! amit ennyi ido alatt nem iszik be, azt soha nem is fogja. ami nincs a faban, hanem kivul van, az soha nem kemenyedik meg, hanem egy nyulos ragados mezgakent ottmarad, szereti a penesz, stb. az UV szep lassan megeszi.
tehat kenes, visszatorles, utanna akar par nap varas, es ugy a lazur.
Reméltem hogy van valami fájdalommentesebb módja a lenolaj eltávolításának mint a csiszolás. Átlapolt deszkákról van szó, jó erősen felfogatva, nem szivesen szedtem volna le.
A lakbenzin ugye oldja a lenolajat. Én amikor kentem, utána amit nem szívott be mondjuk 1 nap után, azt letöröltem vele. Ezt javasolták többen is. Utána ment rá valami lazúr, ahogy az előbb írták is.
Tavaly csináltam egy kerítést/kaput. Frissen megmunkált akác deszkákat kentem be jó vastagon lenolajjal, és azok kerültek fel a vas szerkezetre. A tél elmúltával konstatálnom kellett két dolgot:
- a fa még mindig bűzlik az olajtól, tapintása is olyan "olajos". Ez normális, vagy egyszerűen nem itta be a fa amit rákentem?
- főleg az északi és keleti oldala a deszkáknak olyan mintha penészedne, és simán letörölni nem is tudtam, valószínűleg az előzőleg leírtak miatt. Van valami jó ötletetek mit lehetne ezzel kezdeni?
Ha egy kicsit jobban el vagy eresztve a fűtésre szánt pénzel akkor én kazánban gondolkodnék így a melegvíz is megoldódna és később az üzemeltetés is olcsóbb lenne. A beruházás viszont...... Több mint egy 60E-es konvektor.
sikeresen felszedtük a parkettát, röpke 5 óra alatt. Viszont, valamiféle bitumenes cuccal lett ragasztva, amit gondolom el kellene távolítani, hogy mehessen rá az aljzatkiegyenlítő. Kérdés: mivel lehet felszedni? Spakli viszi, csak kicsit időigényes...
Keress rá sittcsúzda vagy törmelékcsúzda szóra. Általában 300-400Ft/méter/nap a bérlet ára. A zsákot húzd rá a cső aljára, mert a 4. emeletről már nagyon porzik.
a következő problémára szeretnék valami tippet. 4 emeletes társasház 4. emeletéről kellene majd sittet lehordani a konténerbe. Lift nincs :D A lakás két utca között van, az erkély alá be lehetne pakolni egy konténert. Arra keresném a megoldást, hogy a lehető legkisebb erőfeszítéssel, jóárasítva hogyan lehetne lejuttatni a sittet, amit zsákokba fogok pakolni.
ötleteim:
- lecipelés: na, ezt nem kéne :D
- leeresztés: valamilyen csigás megoldással esetleg? de ahhoz nekem valahogy ki kellene ékelni a rudat, amire a csigát szerelem, 3 méteres botom meg nincs. esetleg van erre valami bérelhető célszerszám?
"Fejfölé üveget nem teszek, mégha a NASA fejlesztése akkor se. :-) Tehát kilőve."
Kb 25 éve áll egy 6x4 méteres drótüveg tető a terraszunk felett, átfedéssel toldva a 2 méteres táblák. 66cm szélesek. Pár tábla megrepedt mikor a tetőről vakolat darabok hullottak le, de tart mint a római vallás! :)
Viszont nekem van egy 4 x4 m -es teraszom. Ennek fedésére a drót üveg kitünően bevált 24 éve van fent.
A tartó szerkezet hegesztett acélszerkezet, nagy jából L 25 x 25 -ösböl. Az üvegtartók viszont T idomok hátára fordítva , olyan 25 x 30 -as méretben. Erre fekszik az üveg , ami valami gittel van rögzítve. Na ez már kitöredezett .
És eddig k. 6 -8 alkalommal voltam és ill. mesterek ennek a tetején. Na nem az üvegen , hanem a T gerincre tett deszkataerítésen ,( Csatorna javítás, légkondi külső szerelés , vakolat javítás, festés stb. )
Még soha el sem repedt !!
És még csinos kis esőcsatorna is van az elején !
Sőt most jövök rá a szerkezet egy része majd 80 éves. Eredetileg másutt volt egy 2 x 2 m-es teraszt fedett, majd áttelepítettem és megdupláztam !!!
Fejfölé üveget nem teszek, mégha a NASA fejlesztése akkor se. :-) Tehát kilőve. A polikarbonát elég drága dolog megfelelő vastagságba, én az 5mm vastag üreges polikarbonát lemezt elég vékonykának tartom.
Lemezből én még nem láttam olyat ami ilyen kis méretekben is esztétikus és egyéb aggályok is vannak, lsd.lent.
Előtető építésbe szeretnék fogni, de nehéz letisztázni a fejemben hogy miből. A váz nyagy valószinűséggel fából lesz, de a tetejét végképp nem tudom.
Zsindely: ha hajópadlóval dolgozok alá akkor marha drága, lambéria még csak csak megfizethető, de az meg vékony. Osb csúnya. Deszkát gyalulni nútolni kéne.
Cserép: nem túl olcsó, és alulról takarnom is kéne még.
Atlátszó hullám: olcsó, kicsit divatjamúlt de a legnagyobb gond hogy néhány év után bepókhálósodik és ronda
Polikarbonát: a megfelelő vastagság baromi drága, egyébként tetszene.
Trapéz lemez: nem is túl szép, nem is túl olcsó, zárnom kellene alulról, mi van ha elveszíti a szinét, pattog-e a hőmérsékletváltozástól nyáron.
Azzal kalkulálj, hogy mivel nem egyezik a hozaganyag és a hegesztett darab anyaga a határfelület szabálytalan lesz és hiába csiszolgatod, polírozgatod, bizony látszani fog a helye.
50-60 fok kevés, minimum kéne 2-300, de úgy sem biztos, hogy jó lesz. Én leszabnám a két 90 fokban találkozó darabot méretre és belülre raknék egy L szelvényt és mindkettőt ahhoz rögzíteném önmetsző csavarral. Ha nem akarod, hogy látszon a csavar, akkor lehet ragasztani is, csak legyen kellően nagy felület a ragasztáshoz.
A hegesztést lehet megkérdezem, hátha nem mondanak csillagászati összeget, azzal lenne talán a legszebb megoldás.
Sajnos nemrég próbáltam hajlítani 90 fokban, és sajnos eltört az anyag. Erre kellene valami megoldás. Gondolom ha felmelegítem 50-60 fokra, az nem elég a törésmentes hajlításhoz.
Legelterjedtebben kisipari üzemben alumínium hegesztésére (pl. lakatosműhelyekben) az AWI és TIG a legelterjedtebb váltakozó árammal, esetleg nagyfrekvenciás géppel az oxidréteg feltöréséhez. Ezekkel lehet igazán szép varratot elérni. Ilyen van általában a lakatosoknál. Lehet lánggal is hegeszteni, de ott nehézkes az oxidréteg feltörése, folyósítószert használnak hozzá, nagy a hőbevitel. Elvileg lánggal is lehet szépen hegeszteni, de én még csak porózus, ronda varratot láttam ilyenből.
Ha popszegecseléssel meg tudod oldani, akkor az lenne a legköltségkímélőbb, az aluhegesztés elég drága, lehet egy kész postaláda ára is. Lehet még kapni csavarboltban horganyzott önmetsző csavart is, laposfejűt vagy süllyesztettet, simán behajtod egy csavarhúzóval, nem kell hozzá popszegecshúzó (ha nem volna), meg lyukakat sem kell furkálni.
Ha esetleg a csavar vagy a popszegecs nem megoldás, mert nem átlapolással akarod rögzíteni, akkor használhatsz a sarkok találkozásánál L szelvény aluprofilt belül vagy kívül is és ahhoz rögzíted a burkolatot. OBI-ban vannak olcsón ilyen aluprofilok többféle méretben, kb méteres darabokban.
A párkány nem valami nagyszilárdságú ötvözetből van, könnyen tudod hajlítani.
Van pár kibontott, szinterezett alumínium párkányom. Arra gondoltam, csinálok belőle egy normális méretű postaládát, a régi már úgy is szétesőfélben van.
Mivel lehet ezt hegeszteni? Gondolom ívvel nem, lánggal esetleg? Vagy valami spécibb dolog?
Vagy egyszerűen inkább csavarozzam össze valami vázra?
Két keverési mód van a száraz és nedves, a száraz cement tartalma akkor kezdi meg a kötési folyamatát ami kb 6 óra alatt megtörténik utána szilárdulás kezdődik meg amikor megkapja a vizet, a nedves sajnos az nap be kell dolgozni utána már nem azt a szilárdságot adja amit mondanak rá vagy ha forgatják folyamatosan a sóderre tapadva törmelékesedik ezt feldolgozni új adag cementel és finom szemcsés sóder hozza adása után lehet de nem ugyan olyan értékű végterméket ad mint a szállításkor adna. Próbáld ki hogy a maradékból készítesz betömörítéssel egy kockát majd hagyod és néha locsolod könnyen szét lehet verni első fagy és szétesik. Az igaz hogy kertben szegőnek vagy járda alapnak még jó.
Na igen, valóban, nem vettem a fáradtságot, hogy utána nézzek, hogy hogyan kell írni a szuterént, de nem is érdekes, teljesen lényegtelen. Fel lehet rá hívni a figyelmet udvariasan is, ha már annyira zavar valakit és akkor meg is köszönöm, de nem így. Nem ismerjük egymást és nem is vagyunk olyan viszonyban, hogy ilyen stílusban kioktasson. Erre bizony én ugrok, neten is és a való életben is. Elismerem, aránytalanul vágtam vissza és ezért elnézést kérek. De ha nem így áll hozzám, akkor ez nem is fordul elő. Nem illik így fogadni senkit, főleg, hogy úgy érzem nagyon udvariasan nyitottam. No, én lezártam a dolgot.
No de ez gyakorlatilag sóder cementtel keverve, ha nem dolgozzák be vízzel pár órán belül, akkor már nem is köt meg sose. De sódernek jó, a cement már halott benne.
Ez mind szép és jó amit leírtál, általános igazságok tömkelege, de viszont amit korábban írtál pitylogósnak:
"hozzászólásodnak nulla haszna volt, feltételezem, pont úgy, mint a társadalomban betöltött szerepednek. Az okostojások már csak ilyenek, tudálékosak, de semmi hasznuk"
arra korántsem mentség, hogy nem érdekel túlságosan, ha valaki a szuterén/szuterin helyesírásáról tájékoztat.
Meglehet, hogy az vagyok, de nem csípem az ilyen jellegű tudálékoskodást, segítő szándék nélkül. A fórumok arra valók, hogy segítsünk egymásnak, nem pedig arra, hogy kioktassuk egymást. Ez a szuterin-szuterén dologgal csak megbántani lehet másokat. Holott mindenkinek vannak hasonló hibái, ami nem von le semmit az adott ember értékéből, kioktatni illetlenség és az is taplóság. Te például centírozásnak írod a centrírozást (mint sokan mások is), mégsem oktatott ki senki, mert illetlenség, és különben is, mindenki értette, hogy miről beszéltél és nem linkeltek be neked helyesírási szótárt. Még gépész kollégákat sem oktatok ki, ha véletlenül ilyet mondanak, nemhogy egy laikust.
Laikus vagyok az építőipari dolgokban és segítséget szeretnék kapni itt, olyan emberektől, akik értenek hozzá, van tapasztalatuk. Hidd el, hogy amihez én értek, abban meg én segítek nagyon szívesen és lelkesen másoknak, mint ahogy azt az indexen töltött 10-12 évem alatt nagyon sokszor meg is tettem, gyakran nem csak tanácsokkal, hanem elmentem és megmutattam/megcsináltam. Nem csak ebben a fórumban, hanem máshol is jellemző, hogyha betéved egy érdeklődő laikus, akkor nem segítenek neki, hanem lehurrogják, megszólják. Ha belegondolsz, belátod, hogy --valószínűleg nem tudatosan--, de te is ezt tetted.
Eddig nem kötött meg, vasárnap reggel betonoztunk, direkt elég száraz földnedves betonkeveréket hozattunk és utólag adtunk hozzá megfelelő mennyiségű vizet. A maradékot kiszárítottam és azóta is forgatom, hogy ne tudjon összeállni a belső nedvességtől. Kiválló sóder, ha valaki betonozni akar mert már most is van cement tartalma, de túl sok megmaradt, nem tudok vele mit kezdeni.
A masina a következő képpen néz ki : egy alu.tartály - olyan 5 literes, egy ventillátor házhoz hasonlít. Van egy váll támasza, ezzel támasztjuk és a tekerő karral forgatunk egy hengert, amin tüskék vannak ami . Ezek rugalmas acél szálak, amik valaminek ütköznek, majd miután elhagyják az ütközőt - kiköpik a ráragadt a masszát !!
Nekem van egy olyan tekerős kőpor (vakolat ) szórom.
Az ára újonnan 12500 ft. Én guberálás során gyűjtöttem be és már kipróbáltam. Bevált , szép felületet lehet képezni vele. Még a masszaösszetételén kell kisérletezni - valószinű kisebb szemcseméret és több kötőanyag kell a masszába.
E készülék elött az un. seprűs technológiával képeztem a felületeket. Ez sokkal jobb ( de újra már nem csinálom a felületeket - akinek nem teccik tehet egy ... )
Gipszkartonozás csak akkor jó, ha egyébként is az van vakolat helyett, különben elreped a vakolat-gk találkozásnál, akárhogyan hálózod/gletteled.
Ha csak 3-4 cm mély "rece" van, azt simán ki lehet vakolni (természetesen többrétegben). A nagyobb lukakat téglatörmelék+vakolat kombóval kell feltölteni.
Mi az , hogy hungarocell meg gipsz karon ? És ha nem impregnált ? Akkor csak szimplán eltűnik , elázik onnan egy hét alatt??Másik kérdés , hogy milyen műszaki tartalmat biztosít a számodra ?
Szerintem ne vacakolj , egyszerüen falazd ki és habarcs helyett használj flexibilis csemperagacsot.Ezek után hőszigetelj! Figyelj arra , hogy a kávánál és a tok szerkezetnél kellő képen , jól csatlakozzon a hőszigetelő anyag a tok szárhoz.
Hőszigetelő anyagot soha se ragassz fel csemperagasztóval , ahogy sokan mások , hanem a hozzá vvaló terméket használd. Ugyan is a csemperagasztónak és a hungarocelnek más a diletációs együtthatója és egyszerüen ,, eltörik ,, a höszigetelő anyagtól.Használj megfelelő ragasztót amit szakkereskedésben az adott termékhez biztosítanak. Kicsit drágább ,de kiadósabb , tehát kevesebb kell belőle , bár ez függ a hordozó felület minőségétől. Én egyébbként ki szoktam vakoltatni a fogadó felületet, hogy sík és térbeli is legyen ne csak portalan.
Ablakcsere lesz egy kb. 25 éves házban. A kibontás közben keletkező nyílás nyilván nem szép szabályos. Hogyan szokták eldolgozni? Hallottam olyat, hogy hungarocellel kitölteni és rá gipszkarton, aztán festés. Jó ez? Nem keletkezik ettől egy meleg oldali hőszigetelés? Mi mást lehet?
Én szuterénnek ismertem, bár sokan szuterinnek mondják. Mivel az építési engedélyezési tervdokumentációban a tervező szuterinnek írta, úgy gondoltam, hogy egy építész csak jobban tudja, ezért annak írtam. Egyébként mivel sokan használják így is, meg úgy is és még egy építész is szuterinnak írja, úgy gondolom, hogy nem akkora eget verő bűn volt szuterinnak írni. Vannak fontosabb dolgok is az életemben, mint, hogy azon tipródjak, hogy most szuterin vagy szuterén.
Ellenben a kérdésemre érdemben nem írtál semmit, tehát a hozzászólásodnak nulla haszna volt, feltételezem, pont úgy, mint a társadalomban betöltött szerepednek. Az okostojások már csak ilyenek, tudálékosak, de semmi hasznuk.
Szép felületet ezekkel a vackokkal nem lehet elérni, mert nem egyenletesen porlasztanak és nem homogén finomsággal. Ha szép felületet akarsz és mindenképpen fújni, akkor csakis sűrített levegős pisztollyal, abból is jó minőségűvel. Egyébként hengerrel szépen lehet festeni, ahol nem férsz vele hozzá, ott ecsettel. A fújással egyébként rengeteg anyagot fogsz elfújkálni a levegőbe, nem beszélve, hogy amit nem akarsz lefújni, azt maszkolhatod és az is időigényes tud lenni.
Kb. 1 hónapja írtam ide házépítéssel kapcsolatosan, van egy két dilemmás kérdésem.
Az építendő ház durván 150 nm brutto alapterületű, az egész alatt szurerinnel. A szuterin falazata Porotherm pincetégla. A szuterinnek tároló, garázs és műhely funkciója lenne. A kérdés az, hogy hőszigeteljem-e vagy ne. A tervező rakott rá hőszigetelést, de az én elgondolásom szerint: a terep szintje alá kb. 80-100 cm-ig hőszigetelem, az alatta lévő falrészeket és és az aljzatot nem. Ennek elképzelésem szerintni haszna az, hogy nyáron kellemes hőmérséklet lenne a szuterénban nagy melegben is, télen meg fűtene annyit a talaj, hogy 12-15 fok lenne, amiben kényelmesen el lehet szerelgetni. Hátránya, hogyha melegebbet akarok csinálni, akkor sok hő pocsékba megy, bár nemigen szoktam télen 10 foknál melegebbet csinálni a mostani garázsomban sem, ha dolgozni akarok ott.
Ez az elképzelésem mennyire állja meg a helyét? Barátaimnál, ahol van szuterin, de nincs hőszigetelve, működik ez a dolog állításuk szerint.
B verziónak megfordult a fejemben, hogy az aljzatban rakok hőszigetelést, mert azt később nem lehet pótolni, a fal mellettit nehezen, de lehetne.
Másik kérdésem, hogy mivel vízszigeteltessek, meg hány rétegben? A tervező oxidbitumenes lemezt írt elő két rétegben (Dörken lemezzel védve), de voltam a Constumán a héten, de ott lehurrogták az oxidbitumenes lemezt és ajánlgattak mindenféle csoda lemezt. Szóval most nem tudom mi legyen, egy biztos, száraz szuterint akarok.
A talaj egyébként löszös, talajvíz kb. 60 méter mélyen van.
Ha esetleg valakinek még éppen a cserép hiányzik a tetőről, nálunk van 7 bontatlan raklap LEIER Toscana antik betoncserép, szellőzővel, kúpcseréppel. Egy elmaradt építkezés miatt szeretnénk eladni.
Ha valakit érdekel, dobjatok egy üzenetet, megegyezünk!
Ahogy nektek, nekem sincs túl nagy bizodalmam ezekkel a tévés cuccokkal szemben.
Azt írják, 14 napig visszaküldhetem indoklás nálkül, és visszadják az árát.
(kilehet próbálni vajon, vagy csak nézegetni?)
Nézegettem az elektromos festékszórókat (wágner és társai), de ami olcsó az csak híg cuccot tud szórni, a többi meg drága, meg nem is igazán tudom, hogy melyik lehet használható.
Szeretnék vizes lazúrral kerítést festeni,
diszperzittel, vagy mésszel, vagy valamilyen falfestékkel falat, kőport pingálni.
Neadj isten egyszerűbb lakkozást, lazúrozást kertibútoron.
"érdekes egyébként a gondolatmenet - mármint a környezetvédőké. Az hogy egy tetőn fenn van 80 évig - kitéve fagynak szélnek stb - nem zavar senkit viszont hallva ezt a felvetést felhorkannak"
A durva egészségkárosodást akkor okozza az azbeszt, amikor bontás közben és után elporlik. Fenn a tetőn nem okoz nagy gondot.
a jog (hulladékkezelési törvény) azt mondja, hogy hulladékot csak átmenetileg és a hulladék fajtájától függő módon kell/lehet tárolni és ezt követően a hulladékot erre jogosulttal el kell szállíttatni.
építőanyagnak nem tárolhatod, mert veszélyes hulladékot beépíteni nem szabad, tehát ahogy kibontottad az hulladék, állapotától függetlenül.
ha a tárolás szabályait szeged meg és kiderül, akkor a környezetvédelmi felügyelőség (aszem ez nem önkoris hatáskör) bírságol és rövid határidővel (15 nap) kötelez az elszállításra.
ha engedélyes/bejelentett az építés, akkor az engedély hatálya lejártával (5 év, bejelentéssel 6 hónap)kell elszámolnod az elszállításával. ha nem teszed, akkor határidő megállapításával (30-90 nap) erre köteleznek. ha ekkor sem teszed, akkor bírságolnak.
Tetőcsere - bővités, ilyesmik általában épeng kötelesek, de legalábbis bejelentés köteles. Mindkettőhöz kell a tervezői dokumentáció, aminek ez az adatlap a része.
Namost, ha a meglévő homlokzati rajzon látszik, hogy a tető anyaga pala, a tervezetten pedig, hogy cserép, akkor a palának valahová el kell tűnnie. Papiron ezt be kell sorolnod a veszélyes hulladékhoz, és ki kell irni, mint elszállitandó mennyiséget. Mert a tervező nem fogja ilyen hülyeség miatt a tagságát kockáztatni...
Aztán hogy a gyakorlatban mi történik ezzel, az már más tészta.
(nekem is volt a melléképületen egy rakás hullámpala. Miután a konténeres levetette a sittről, össze lett törve és beleraktam a teraszfeltöltésbe. Mondjuk itt a melléképület anyagaiban/részleteiben nem is szerepelt a terven, csak meg lett emlitve mint elbontásra kerülő épületek)
Hát persze olyanok lihegik, akik nem tudják hogy mi az az azbeszt !!
Valóban veszélyes - nap mint nap egy feldolgozó üzemben bellélegezve, vagy szét hagyva ,hogy a szél vigye a porát szana szét. Csakhogy ez a jeleség a tetőn is fennáll !
legyen 150 m2 a felület, a vastagság olyan 4 mm - habár szerintem a sik pala vékonyabb.
A TÉRFOGYATSÚLY OLYAN 2.5 KG / DM3.
Így egy tetőn van kb 1500 kg azbesztcement lap.
Mit lehet ezzel csinálni ?
Elvitetni a hulladék lerakóba , mint veszélyes anyagot. Írta valaki 16 ft /kg - szállítással legyen 30 ft /kg .
Stimmt, valaki írta ezt a 45 eft értéket.
Csakhogy ez is pénz.
Bele kell dolgozni a feltöltésbe. Ha van rajta félméter föd és 10 cm beton már nem árt senkinek. Mint írtam nem vízoldható.
M. Ország nagy része úgyis belvizes - egy kis feltöltés nem árt. az az 1m3 anyag 100 m2 - en nem több 1. - 2 cm nél.
Elő a samút és összetörni.
érdekes egyébként a gondolatmenet - mármint a környezetvédőké. Az hogy egy tetőn fenn van 80 évig - kitéve fagynak szélnek stb - nem zavar senkit viszont hallva ezt a felvetést felhorkannak. De hát értelmes emberek a környezet védők ??
Mindenki eldöntheti.
Egyébként is magyarázzák a biharcsévi vagy a nagykunmajsai lakosnak, aki amúgy is elemi anyagi gondokkal küzd !
Az épitési engedély kérelem mellékleteként kötelező leadni a tervezőnek egy "hulladéklapot", amin szerepel a várható elszállitandó sitt mennyisége, ez is kategóriákra bontva.
Tehát a használatbavételi engedély kérésekor ezt számon kérhetik, különösen a veszélyes hulladékról.
régebben írtam,hogy tetőcsere előtt állunk (cserepek iránt érdeklődtem,Leier terra lett a befutó construma akciós ára 149volt mi 143ért vettük construma előtt, sőt a construma a kiállítók szerint már nem igazi construma, tegnap potyára látogattuk meg..)
Szóval az építési engedélyben kikötötték,hogy a pala lebontásáról és elszállításáról be kell mutatnunk a számlát mert veszélyes hulladék, nem tudom még mennyi +kiadás lesz de bízunk benne nem 100ezres!!!
1/kell egy szakember akinek van jogosultsága a veszélyes hulladék kezelésére ( bontására ) + 100,000.-
2/Veszélyes hulladékként kell kezelni . Ez az anyag szállítására is vonatkozik !
Sitt szállító ha meghalja ezt a szót, hogy pala az = +20.000.-
Ebből 10 az övé 10 a sitt telepesé .De ugyan oda kerül .Ha esetleg a témát körbelihegi a tv , akkor mindenki szívesen nyilatkozik , mert jót tesz az hírnevének , és slusz .
Sajnos senki sincs érdekelve .
Én úgy látom , hogy ha valaki elszánja magát egy tetőfelújjítási akcióra akkor az önkormányzat dícséret képpen ne tegyen keresztbe hanem bérmentve szállíttassa el és oldja meg a hulladék kezelését.
Ez olcsóbb is lenne mint amikor a telpülések határain évente egy alkalommal a polgármester öltönyben szemetet gyüjt a televízió 30 perces jelenlétének ideje alatt.
Nem csak ezt, hanem minden más anyagot is - légyen az veszélyes vagy sem !!
Amúgy hogy mennyire képmutatók ezek a környezet védők.
Anno régen még a szociálizmusban volt egy olyan szolgáltatás, hogy kis mennyiségű sittet (építési törmeléket ) ingyen le lehetet rakni a legközelebbi lerakóban. A technika is eccerű volt - írtál a Főv Közterület Fenntartónak ( annak az újabban simlis cégnek ), hogy szeretnél elszállítani 1 m3 ig sittet. Levlapon jött az engedély, hogy OK!
Felpakoltad és elvitted amin tudtad a legközelebbi lerakóba. Ez volt az szociálizmusban. Nem mintha visszasírnám.
Aztán vagy 13 éve nagy naivul felhivom őket és mondom van 0. 16 m3 sittem ( 16 veder, de legyen 25 ). Mit csinálhatnék vele. Mondja nagy okos, hogy rendeljek konténert, ami ugy 3 -5 m3 -es. No mondom ezt a régi gyakorlatot. Monja , mit képzelek, olyan nincs.
Ok. és saját fuvarral elvihetem ? Hát igen Dunakeszibe a lerakóba - csakhogy ott csak 1 m3-t vesznek át, az az alsó limit, ill. annyiért kell fizetni. Tehát vigyem el a tőlem 36 km-re lévő lerakóba (oda vissza 76 km ) a 16 - 20 veder sittet és még fizessek is 100 veder árát - Jól ki van ez találva.
Maximálisan megértelek. Én is pontosan ugyanezzel a problémával küzdök: Érd, hullámpala, "hovategyem...?".
Illetve van pár köbméter sufni bontásból származó faanyagom, akit érdekel ingyen elvihető (egyáltalán nem korhadt, szép szál deszkák, csak tele vannak szöggel).
Köszi, ezt az oldalt én is megtaláltam, ahol ez a lista van. Az elérhetők közül a legkedvezőbb ajánlat: ha éppen arra járnak, 45 ezer, ha nem és célzottan jönnek 60 ezerért vinné el!
Egyszerűen nevetséges, gusztustalan, és eddig mélységesen szidtam, korholtam azokat, akik bármilyen szemetet nem arra kijelölt helyen lerakva kárositják a környezetet, és lóháton járva az erőket szeméthelyek melett kellett elvágtatnom, de ilyenkor értem meg őket nagyonis. Egyszerűen belekényszerítik az embert, hogy "okosban" oldja meg! Undorító, felháborító:(((
Azbeszt, mint veszélyes hulladék szállításával a következő cégek foglalkoznak körülötted: KRISTÁLY-99 Kft 52/432-298 (budapesten is van lába) Netta Kft 1/296-1182 P&G Kft 1/280-6536 Palota Kft 1/308-1350
Jogos... itt a tanyán néha elfelejtem, hogy sok ember épeszű helyen építkezik ;) a helyszűke kikerült a fogalomtáramból, átvette a helyét a fűnyírás magasabb hatványa.
Köszi, de sajna tényleg nem működik. Mivel veszélyes hulladék, nem veszik át. Az érdekessége, hogy felhívtuk őket, tegnapelőtt akivel beszéltünk, még azt állította, hogy 16 ft/kg költségen átveszik. Tegnapi telefonos kolléga ugyanott már felülbírálta ezt, és közölte, hogy nem vesznek át veszélyes hulladékot, gondoskodjunk magunk az elszállításról. Hát ennyit az érdkomról:( A szépsége pedig a dolgonak, hogy arra csupán egy elterelő választ adtak, hogy mi lett volna, ha beállítunk hozzájuk a felrakodott cuccal, miután tegnap még mást állítottak!
Sajnos a hullámpala veszélyes hulladéknak minősül, nem sima épitési törmeléknek. Legalábbis tőlem tavaly nem vitte el a konténeres, le kellett szedni a kupacról.
Kicsit offtopik, bocsi, de hátha tudnátok segíteni.
Sürgősen kéne infó, hogy legolcsóbban hol, hogyan és mennyiért lehet tetőcseréből származó bontott azbesztes hullámpalát Érden vagy ahhoz közeli területen leadni? Kb 30 m2-nyi + kuppalák és mind törött.
emberkék, kerítés és kerti szaletli felújítás következik majd mostanában. ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem.
saroktelek vagyunk, és így meglehetősen jelentékeny mennyiségű betonlábazatot kéne lefesteni (~80 m2) feketére. milyen festékek alkalmasak erre a feladatra?
olcsó festéket keresek, de azért ne olyat, hogy jövőre újra kelljen csinálni...
a kérdés ugyanez (festék márka / típus) a fafelületek esetében. a szaletli és a kerítéslécek összesen legalább 200 m2. jelenleg fehér ill. sötétbarna fedőfestékkel vannak lekenve (talán matt zománc lehetett annak idején), szóval dettó fedőfestékben kell gondolkodnom. valami középszürke kellene, de itt is előnyt élvez a nagy kiszereléshez tartozó olcsó ár, hogy ne literenként kelljen megvásárolni a méregdrága trinátot, vagy ilyesmit.
Vettünk egy régebbi házat, amin a tetőtéri ablakot cserélni kellene (szerencsére csak egy van, a többi ablak ki lett cserélve). De a tetővel is kell majd kezdeni valamit, mert palatetős (bitumenes borítás, vagy valami). Mivel érdemesebb kezdeni? ELőször ablakcsere, utána tető, vagy fordítva?
Hát én pont tegnap nézegettem párat. Az 5-6 évesek inkább a vicc kategória (a 100m2-es házak is csak elmosódott pacák), az annál újabbakat sem képesek normálisan a helyszínrajzra vetíteni.
Ne hidd, van ismerős épügyi előadó, építés igazgatási izé (mikor mi) önkormányzatnál, ott évi, rendes feladat, hogy összehasonlítják az ortofotókat, a különbségekhez hozzárendelik az engedélyeket, a maradékra meg kimennek. Agglomeráció, sok kiköltözővel, ők meg szeretik, ha időben hozzászoknak, hogy náluk rend van a faluban.
Gáz nem véletlenül kezdtek az utóbbi időben keménykedni, elég sok probléma volt és ki az a marha aki egy bekötést úgy ír alá hogy ha mégis valami probléma van egyenest megy a dutyiba? Mert ha aláírta övé a teljes felelősség. Nem véletlen hogy "háklisak". De van egy jó hírem ez kifog terjedni más szakmára is mint vizes, villany, kéményes.
Tudom, meg szoktam nézni a Googl earth -ban a helyszínt, ahová ki kell mennem. Még az autók árnyéka is jól kivehető a legújabb felvételeken. Egyik ismerősöm telkén van egy fürdőkád, amibe a palánták öntözéséhez gyüjt álóvizet. Jól kivehető a műholdképen.
13. Bejelentéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
...
b) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó meglévő építmény átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen
ba) a 10. pont a) és k) alpontjában foglaltakat,
bb) egy metszetrajzot az átalakítással, bővítéssel érintett építményrészről,
bc) alaprajzot,
bd) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
c) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmazó műtárgy építésekor, átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen
ca) a 12. pont a), d) és e) alpontjában foglaltakat, (térképkivonat, műszaki leírás, tereprendezési terv)
cb) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
és az előtető inkább tartozik az emberi tartózkodásra szolgáló kategóriába.
ha megvan terv 3 pld.ban, beteszed boritékba, feladod csütörtök reggel. mire odaér és küjönnek köv. hét közepén, már kész lettél :)
A bejelentés nem ilyen egyszerű. A bejelentéshez kötött munkánál is köteles vagy ugyanazt a tervdokumentációt elkészíttetni, mint az engedélykötelesnél, csak azt nem kell beadni az elsőfokú építési hatósághoz. A bejelentés melléklete csak egy tervezői nyilatkozat, a terv a helyszínen tartandó egy esetleges ellenőrzés esetére.
nem is kell járkálni. általában 2-3 évente elkészülnek a légifelvételek, ezeket simán rádobják hivatalos térképre és ránézésre ugranak ki az engedély nélküli építmények.
és hidd el, egy gyakorlott szemnek egy 25 m2-es tető már feltünő.
Már jó tíz éve azt tapasztalom, hogy az Önkormányzatok kerülik a lakosokat hátrányosan érintő döntéseket, és csak akkor lépnek fel negatívan, ha nem tudnak kibújni a döntés alól. Valóban sajnálatos, ha ott ahol Te laksz ez nem így működik.
Az is igaz, hogy a gázművek (budapesten és pestmegyében biztosan) a legmesszemenőbbekig toleráns volt a fogyasztókkal szemben (tervek elbírálása, fogyasztásba bekötés). Az utóbbi időben ez megváltozni látszik. Egyre kevésbé a fogyasztó számít, (ugysem tud máshova menni) inkább a kölönböző kötelezően igénybevendő szolgáltásokért beszedhetző díj.
Most úgy tervezem, hogy bejelentem, mert nem kerül semmibe, ezt ajánlották, csak most szúrt szemet ez a pont, és ezért érdeklődöm.
Az előtető nem a meglévő hosszabítása, mivel az egy nyeregtető, oldalt tűzfallal (oromfal?), és ezen az oldalon van. Mindjárt rakok be képet, hátha úgy világosabb lesz.
"spontán ellenőrzési céllal nem járkálnak az Önkormányzat munkatársai az utcán."
Sajnos nálunk igen. Annyira lecsökkent az épitési engedélyek száma, hogy egyszerűen nincs munkájuk, a főnökük meg kihajtja őket az utcára ellenőrzésre.
Első körben 5 évre visszamenőleges épengeket ellenőrzik újból, nem-e történt még esetleg hozzáépités. Ami valljuk be, eléggé általános...
Az épület homlokzatára szerelt, vagy elé épített azt jelenti, hogy ránézésre is látszik, az utólagos munkvégzés. Például a csatrna, vagy tetősík alá van szerelve építve. Célja nem a tetősík meghosszabbítása, ami már az épületet méretében is megváltoztatja.
Az egybeépített jelentése, hogy megváltoztattad az épület eredeti állapotát, méretét. Előző példánál maradva, leszerelted a csatornát, és megnyújtottad a tetőt, hozzáépítettél a szarufához.
Megítélése valóban nagy mértékben függ az előadótól, de spontán ellenőrzési céllal nem járkálnak az Önkormányzat munkatársai az utcán. Amennyiben ellenőrzést kapsz, egyik vagy másik szomszédod jelentett fel.
sok baja nem hiszem hogy lenne, de a bevált gyakorlat az a beton (cementhabarcs) pogácsák. betonozás előtt 1-2 órával kis betonhalmokat öntesz a háló alá a szükséges távolságban. az elég már, hogy megtartsa.
Aljzatbetonba, a vasháló alá keresek megfelelő távtartót. A gyári műanyagok kiestek, mert kicsi a felületük, benyomódnának a lépéshangszigetelésbe. 10x10cm OSB talán megtenné. Nagy gond, a betonnak, ha négyzetméterenként kb 1 db OSB alátét bennemarad?
Minden szakhatósági ismeret nélkül azt mondanám, hogy az első az a csíkos ponyva, vagy ennek megfelelője könnyűszerkezetből, a második meg az, amikor "meghosszabbítod" a szarufákat, és csinálsz alatta egy verandát, vagy autó beállót. A tied -megintcsak szerintem- a második, mert a koszorúhoz rögzíted, tehát statikailag egybeépíted az épülettel, de ha nem szőröznek felétek, akkor az elsőbe is belefér. (Nem néznek a vakolat alá, tehát a falhoz rögzítetted, nem a koszorúhoz. :-) ) Persze valószínűleg az is számít, hogy az egybe építés milyen. Hat dübeltől-csavartól például nem lesz semmi együtt dolgozó szerkezet, tehát akkor mégiscsak az első.
Az épülettel egybeépitett amikor szerkezetileg is össze van épitve (pl fallal, koszorúval, tetőidommal).
Az első igazából azért készült, hogy ezeket a barkácsboltban (is) kapható kihajtható vászon előtetőket ne kelljen engedélyeztetni.
Sajnálatos, hogy a kettő nagyon könnyen összemosható, egyik a másikba teljesen belemagyarázható. Innentől meg az előadó jó/rosszhiszeműségén múlik, hová sorolja :/
"Az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy nyitható-csukható szerkezetű, kinyitott állapotban a homlokzati síktól 4,0 m-nél kisebb kiállású vagy 30,0 m2-nél kisebb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése."
és
"Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m, vagy annál nem nagyobb kiállású vagy 25,0 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése."
Ez elsőt még csak be sem kell jelenteni, a második pedig csak bejelentés köteles.
A falhoz (koszorúhoz) csavaroztam egy gerendát, arra van rögzítve az egyik vége a gerendáknak, a másik vége oszlopokon. Ez melyikbe sorolható?
(4 m-en belül vagyok, de ha nagyon megmérem a 25 m2-t kicsit meghaladja.)e
"6,0 m-nél kisebb építménymagasságú, vagy 60 m3 -nél kisebb térfogatú épített siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez építmény építése."
Szerintem ez az idézet még egy korábbi változatból való, a hatályos szöveg itt érhető el. Ha belefér a "kerti építmény" kategóriába, akkor nem kell sem engedély, sem bejelentés (egyébként bejelentés kellene).
persze, levagtuk gyemantos flexxel, kolasuvegbol csorgatott vizzel. csak az ember nem szeret elektromos szerszammal pancsolni, meg azt hinne neki ott a celgep, felora az egesz, kap egy kis extra penzt. hat o a nagy extra penzhez van szokva. (volt vagy 10 darab parkany, de igy is megvoltunk a kisflexxel egy ora alatt)
Itt vannak jól kialakított normák, technológiák, azokat kell alkalmazni.
Az az az oldalfalakra 10 cm a fődémre legalább 25 cm -es hőszigetelést teszet tetetsz és kész.
A padlóra ?
Hát utólag elég nehéz, de ha sokat bontasz, megoldható - Legyen 10 cm.
"fűtési és HMV rendszer korszerűsítését (lehetőleg valamilyen szinten megújulóval),"
Mi a baj a régivel ?
Külön a hőtermelőt kérdem és a hőleadót ?
Reparálni kell és napra készen üzembiztos.
Vagy ha újat akar , akkor tényleg terveztetni illik. A gázrész kötelező, a többi részt se árt, különben megvezethetnek !! Amúgy ezen a megújjúlón mit értesz ?? Olyan divatos szó mostanság. Mondjuk egy hőszivattyús rendszert tényleg csak úgy fejből megcsinálni merészség, de ezt hagyd avégére.
Szigetelj először - ahhoz se terv se számítás nem kell, persze lehet, de felesleges pénz kidobás !!
Viszont nem árt egy részletes költségvetés kírás, korrekt árakkal és ez alapján szerződni !!
Ismer valaki Budapesten vagy környékén olyan tervező irodát, mérnököt, épületgépészt, stb., aki felméri majd kiviteli tervekkel együtt megtervezi egy régebben épült családi ház:
- fal-, födém- és padló szigetelését,
- fűtési és HMV rendszer korszerűsítését (lehetőleg valamilyen szinten megújulóval),
- szellőztetését
Nem hátrány, ha ért is hozzá, illetve ha nem tartja ördögtől valónak, ha valaki ki akarja dobni a gázt.
Vagy esetleg tipp, hogy hol lehetne ilyet keresni? Neten valahogy olyat, aki komplexen tervez, nem találok. Construma kiállítási listájában sem tolonganak a tervezők :-(
Szebb az élzárás illetve a lépcsőélek nehezebben csorbulnak pl költöztetéskor (különösen ha nem tökéletes a burkolási munka és nincs mindenhol telehúzva ragasztóval a lap alja). Egyes típusok csúszásgátlók.
Meg lehet nélküle is csinálni, nem látható vagy kisforgalmú helyeknél nem érdemes élvédőzni.
Azért megjegyezném, hogy ez csak elmélet. Anno városrészek épültek bányakaviccsal ( a rákosok környékén ) a kavics szép sárga volt, gondolom bőven szennyezve agyaggal is. A műhiba nem is annyira az volt ,hogy az alapba tették, hanem felhozták a felszin fölé is a lábazatnak - ez már tényleg durva. De a házak még most is állnak.
És vissza konkrét esetere : a homok szürke, így folyaminak saccolom. (vagy tévedek ?? ) De lesz egy kis átcsoportosítás - a kamrába megy ez az aljzat, az előszobába meg a rendes receptúra szerint . Tudod 1 m3 kavicsot hoznak csak . Meg helyfoglalás stb. az építkezőt mindenki feji.
"És már csak az a kicsike hiányzik" - gondolják szegény építkezők - az ilyen kőmüvesmunka végén. De a java csak ezután lesz !!
Mielőtt nagyon tudományosba csapnék: nagyban függ a homoktól is, na meg az aránytól.
Szerintem a sóder max 1/4-ét lehet kiváltani homokkal, de csak folyamival!
Az aprószemű bányahomokhoz lényegesebben több cement kéne, és nagy lesz a zsugorodás is (az agyag-iszap tartalomról nem is beszélve!); ami azt jelenti, hogy a jól lehúzott beton azontúl hogy gyenge lesz, még hullámos is, amire aljzatkiegyenlítéskor ráfizeti a sóder dupláját is.
Mivel a cement (ezek a mostaniak pláne!) nincs olyan szilárd mint a sóder kavicsszemcséi: a homok/tiszta cement is, csak legyengíti a végleges betont: betont?
Egy rokon építkezik /jobban mondva felújít egy 3. em.-i városi lakásban. Fogytán a sóder, viszont homok van bőven. Mondtam keverje az aljzat betonhoz a sódert és a homokot. Csak egy kicsit több cement kell !
Igénybevétel nem nagy, ez már csak az előszoba. Lesz azon a betonon még burkolat is.
"4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése,"
Persze a helyi önkormányzat szabályait is be kell tartani (pl. beépíthető %).
A kozeljovoben szeretnek epiteni egy kis (kb. 2.5x2.5m-es) kerti feszert, ezzel kapcsolatban lenne par kerdesem.
Eloszor is kell-e barmilyen engedely ennek az epitesehez?
Aztan a tervezeshez lenne par gyakorlati kerdesem. Egy ilyesmi felepitesu hazikora gondoltam, sima ferde tetovel, kivul vizszintes lamberia, belul forgacslap boritassal. 5cm EPS-sel szigetelnem. Szerintetek milyen deszka lenne a legjobb a vazhoz (5x?cm)? Lehet kapni kifejezetten feszerhez ajtot es ablakot? Van-e valami, amire elsore nem gondol az ember, de figyelni kell ra? :)
Lehet, hogy csúf lesz a színe ha elmarad a kezelés egy ideig, de nyár végéig nem lenne rossz várni a pórustömítéssel. Bár a napon úgyis összerepedezik és a repedéseken tud "szellőzni". :-) 1-2 hetet azért mindenképp jó lenne száradnia, hogy legalább a felső fél mm-es réteg be tudjon szívni valamennyi lazúrt vagy festéket. A vízzel telített rostokba nem igazán tud beszívódni a "kezelőanyag".
Xps-sel ellátott (dűbelezve, hálózva) lábazatra szeretnék kültéri kőburkolatot (vaspo, fabrostone vagy stergu). Milyen ragasztóval kellene felrakni, C2TE vagy C2TES1? Minőségre melyik ajánlott? Mire kell figyelni a felrakás során?
Amilyen válságos manapság az ipar, csak az hiányozna,hogy felvonuláskor egy ilyen miatt hajtsanak el minket egy tetőről mert a tulaj azt olvasta az index forumon,hogy kontárság a 3cm-s kontraléc...:)
erdekes ez, anno en is lepodtem. a cserep es folia gyartok doksijaiban mindenutt 5cm van. az acsok es tetofedok mind bramac lecet akarnak tenni, ami 3cm. nagyon keves fatelepen tartanak 5x5 lecet, de kevesen veszik.
elhetetlen, nyaron nagyon meleg tetoteret lattam mar sokat, ezert nagyon nem akartam elcseszni. acs nem volt hajlando a bramac lecet elere tenni, en meg nem akartam a 3cm-t. igy duplan lett teve a bramac lec, es 6cm lett a res. bosszubol a megvasarolt szellozocserepek nagyobbik fele lent maradt...
szabvány szerint a kiszellőző légrés és a szellőzőnyílások szabad felülete (külön-külön a ki- és be) nem lehet kevesebb 200 cm2/ereszfolyóméter illetve a tetőfelület 2%-a. ha ez teljesül akkor jó.
a zárt felületes fedéseknél (zsindely osb-re, acéllemez stb.) valamiért 5 cm-es légrés magasságot ajánlanak gyártók, de a ki- és be szellőző mérete ott is a fenti minimum. okát nem tudom, csak tippelem, hogy ezeknél a minimum légrés az végig egyforma, a lécezett fedéseknél pedig a felület zömén 6 cm-es a rés, így nem a keresztmetszet hanem a fedés és fólia közötti levegő mennyiség miatt kell a nagyobb rés.
Ha legkozelebb beszelsz veluk, szoljal mar nekik, hogy vagy egy szemelynevet, vagy egy cegnevet tegyenek ki a weblapjukra, mert igy nagyon osszekeverheto egy atlag bepalizo weblappal.
Normális ereszkialakitásnál (=tud bemenni levegő) és kellő számú szellőzőcserép elhelyezésénél teljesen felesleges az 5x5-ös stafni ellenlécnek, semmi sem indokolja.
Mindenhol 3x5-ös van ajánlva, nem is szoktam mást betervezni.
Pusztán nem értem honnan jött ez az 5cm. Pár hélyazatot elkészítettem már életem során (ezek szerint kontár módon) mivel mindenütt a vastagabb un. Bramac lécet használtam kontralécként. Sőt. Az összes részletrajz amik előttem vannak hirtelenjében azokon is 3cm légrés van.Azaz Bramac léc lett kontralécnek használva. Valaki felhomályosíthatna,hogy mi indokolja a légáram keresztmetszetének a növelését?És miért pont 5cm.Ha ez kivált valami kézzel fogható hatást ,hogy a légáram keresztmetszete közel duplájára van emelve akkor miért nem mindjárt 10x10es vagy 20x20as gerendákat használunk a fólia rögzítésére?
Nem provokativ hatást szeretnék elérni pusztán szeretnék indoklást kérni azoktól az emberektől akik ezt az 5cm-es verziót szorgalmazzák és elhajtani való tetőfedőnek hívják azt aki kontralécnek Bramac lécet használ.
Továbbá már sokadik hozzászólásodban láttam ,hogy 5cm-es légrést írsz a fólia és a cserépléc közé. 5x5ös gerendákkal fogatod le a fóliát? Vagy esetleg élére állítva szögeled le a cseréplécet? Vagy 2 sorba szögeled egymásra a kontraléceket?
Fizika. A kerámia gömbök egy olyan kapilláris rendszert képeznek amellyek kivonják az esetleges nedvességet a fából ezáltal lélegzik. Viszont a pára és a nedvesség bejutását megakadályozzák. Informálódj: http://www.protektorfestek.hu/fafestek/
A szarufák köze eddig valami szar szigeteléssel ki volt töltve de nem teljesen és azon volt valafi fólia ami oldalt fel volt hajtva a szarufa tetejéig. Most ha minden igaz akkor fel lesz töltve a szarufák tetejéig eltolt rétegben szerintem közetgyapottal(?) majd fólia majd léc majd cserépléc majd cserép.
Elkezdtük használni idén a 21.század vivmányát a protektor védőfesték termékcsaládot. Ami a különbséget adja a többi kezelő szerrel szemben,hogy kb 0,2mm vastag apró kerámiagömbökből álló réteget képez a felületen. Aki valóban tartós megoldásban gondolkozik annak ez elenegdhetetlen. A legfontosabb tulajdonsága,hogy engedi lélegezni a fa szerkezetet ,mégis párazáró. Meggátolja a gerendák repedését és ellenáll a mechanikus behatásoknak és antisztatikus felületet képez. Össze sem lehet hasonlítani egy agyon higított tetollal való mártással,mázolással. A megszáradt réteg több mint 55% kerámiát tartalmaz. Csak ajánlani tudom.
A cserép kérdéshez:
A Creaton cserepein kívül az összes felsoroltat ajánlani tudom. Az előbb említettel az a probléma,hogy a magyar szabványok 8% nedvesség felvételt engedélyeznek a cserepekhez,hogy a forgalmazási engedélyt megkapják. A Creaton az pont a hatéreset. 7,19% esőkamrás körülményes között. Ez a valóságban azt eredményezi,hogy a cserép folyamatos esőzéskor egyszerűen átázik. Aki nem hiszi az keressen meg privátban és több dokumentummal is alá tudom ezt támasztani. Több perről is tudok amely a creaton natur cserepei ellen indult.
Gyakorlatilag felesleges pénzkidobás, ha eddig nem volt gondja. Az átszellőztetésére kell inkább majd odafigyelni, akár alulról is. Eddig nyilván nem volt rajta fólia, ezután pedig valszeg lesz. Arra ügyelj, hogy ha lesz fólia, akkor a kiszellőztetés rendes legyen.
Pl kérdezz rá a mesternél, hogy mekkora a szarufára hosszirányban rászögelt fólialefogató léc mérete. Ha azt mondja, hogy normál tetőléc, keress mást. :-)
8 (vagy 9) oszlop megtartja, a szarufákat másfél méterenként alátámasztva. A hó + szélterhelés érdekes lenne egyszerre, a karpántokat nem csak dísznek kell felütni + az oszlopok alsó rögzítésére is figyelni kellene.
Eps-sel ellátott (dűbelezve, hálózva) lábazatra szeretnék kültéri kőburkolatot (vaspo, fabrostone vagy stergu). Milyen ragasztóval kellene felrakni, C2TE vagy C2TES1? Minőségre melyik ajánlott? Mire kell figyelni a felrakás során?
Gombaölözni csak a bemártásos technológiával érdemes, a hengerelés lófszt sem ér, alig ivódik bele a vegyszer, épp csak felületileg fogja meg.
Bemártásos technológia házilag: megveszed a szert, erősebb mezőgazdasági fóliából csinálsz "kábat", amibe beleáztatod a faanyagot. Termékfüggő mennyi ideig kell benne hagyni.
A Creaton cserépről nagyon rosszat irtak a "tetőfedés" topicban, olvass vissza. Nekem Mediterrán (Rundo) van fent, szerintem jó cserép. De a Bramac a legrégebbi, ott már évtizedes tapasztalatok is vannak.
a részleteknél a képen egy 600 x 612-s rajz van (36nm) alapterületre mégis 18.5 nm-t ír.
4 oszloppal megtartják ezt a felületet, ami ráadásul nem is nyeregtető jellegű, kíváncsi lennék, hogy egy hóterhelés mennyire nyomja meg... nem nagyon mernék ilyen fesztáv alá beállni télen..
Meg kell nézni a szarufákat, (méretüket, állapotukat). A betoncserép nehezebb, ám a régi tetőszerkezetek sokszor túl vannak méretezve.
Amennyiben a tetőszerkezet elbírja, nyugodtan lehet betoncserepet feltenni. Utólag is meg lehet erősíteni a szarufákat, bár ez kb annyiba kerül, mint ha új tetőszerkezetet építene a mester, ezt csak azért, hogy betoncserép kerüljön fel, nem éri meg.
Mázas cserép nekem nem tűnik jónak (bár mostanra javulhatott a minősége), több ismerősöm cserélte a 10-20 éves mázas cserepet.
Ha esztétikailag megfelel, akkor a teszkógazdaságos megoldás a "hagyományos" sajtolt szalagcserép.
Első kérdés az, hogy milyen fedés volt a házon korábban...
Általában véve a tetőszerkezet (ha cserép volt korábban is) elbirja az újabb fajta cserepet, van annyi tartalék benne. Az osztásköz lehet ilyen esetben lényeges, hogy ne méterenként legyenek mondjuk a szarufák...
De mérd le a szarufa méreteket, távolságokat (fesztávot is), dobj fel egy skiccet ide a szaruállásról, és megmondjuk.
A betoncserép alá viszont Bramac léc kell, ami 1.5x drágább, mint a normál tetőléc.
Nos, a furdszobara raferne egy kis csinositas, ez teny. Egy 3 honapos ikerpar mellett nem vagnek bele egy hetes felujitasban(jo esetben es 2-3 normalis mestert talaltam...), arrol nem beszelve, hogy egy majdnem elado masfeles lakas furdoszobajara tok felesleges 500e-t kolteni, mert mint te is vazoltad, a felujitas a legkevesebb vevonek tetszik es arban sem tudom ervenyesiteni.
Szoval, egyelore csak gondolatkiserlet volt reszemrol, de ugy latom, inkabb alljak le ezen a vonalon :-)
Egy kisebb fürdőszoba felújítása is 3-500e ft és kb egy hét.
Kisebb időtartamra, alacsony intenzitású használat esetén akár jó lehet a "tákolás" is.
Ám 2 dolgot érdemes mérlegelni:
két vevőtípus van: az egyik a saját ízlése szerint szeretné majd kialakítani az új lakását, annak csak gond a felújított fürdőszoba, a másik csak be szeretne költözni és lakni s talán tőled is jobban ódzkodik a felújítástól. (Általában az utóbbi a jellemző, egy felújított lakást könnyebb eladni.)
A jelenlegi lakáspiaci mozdulatlanság mellett nem lehetetlen, hogy nem 1-2, hanem 3-4-5 évig sem tudod eladni a lakást...
Varj-varj, a furdokad utolagos "felujitasarol" en is csak rosszat hallottam(bar valoszinu az osszes technikat nem ismerem), de a csempefestek is ez a kategoria? Egyebkent a lakas tenyleg elado lesz es a furdoszobat tenyleg fel kell ujitani majd, de jelen pillanatban athidalo megoldast keresgelek, ami 1-2 evre jo lehet.
DE
Igenytelen dolgok kizarva, a teljes szetverest el szeretnem kerulni, de vallalhatatlan megoldast sem akarok.
Szoval, akkor ezek felejtosek meg ennyi idore is es szedjem ossze magam a teljes felujitashoz?
Igazából akkor a betonyp lap lenne akkor a jó választás, gondolom összeragasztani, csavarozni hogy legyen meg a 4 cm hordozó vastagság és akkor már flex ragsztóval is ragszthatom rá a csempét ugye? Nulla figával gondoltam és a fa és csempe találkozásokat vagy a fugázó színének megfelelő szilikonnal vagy színtelen szilikonnal tenném.
Solnes: A válasz egyszerű tettszik az ilyen. :) Persze strapabírót szeretnék ezért is a nagyobb vastagság és valami olyan greslap ami illik a padlóhoz illetve rusztikus berendezéshez a fa és a tégla színeihez.
azert ezen a tetot pl 75 centinkent egy 8x20-as gerenda tartja. 9 darab, 5 meter hosszu. az maga netto 0.72m3. es akkor raadasul a jaratos meretekbol ez sehogy nem jon ki, 7.5x20-ast kapsz, meg 10x20-ast. utobbival szamolva mar brutto 0.9m3.
4db 6x12 6m a vizszintes osszekotok az oszlopok tetejen, ez megint 7.5x15-osbol jon ki, az brutto 0.27m3
8db lab, kb 2m, 12x12 (talan tengleg kapsz ekkora oszlopot, ha meg nem, a 10x10 is jo kell legyen) az 0.23m3
plusz a karpantok, fedes, nemi plusz osszekotok a tetejebe. tulkepp meg igy is toredeke lesz a bolti arnak. meg az is latszik, hogy a gyarto azzal sporol, hogy nem szabvany meretu fureszarubol csinalja, hanem vag(at) maganak akkorat, ami meg eppen megfelelo.
Dehogynem jó. Csak amiknek megnéztem az alapozási rajzait, azoknál nem szerepelt keresztmetszet (pl: http://e-kert.hu/admin/fm_file.php?upload_id=2477) , pont ennél, amit belinkeltem igen, de ezt meg már nem néztem meg. :)
Köszi a segítséget. Még nem számoltam utána, de akkor ezek szerint, ha valóban csak 1-1,5 m3 fa kell, akkor még gyalulva is messze alatta marad a készen vett áraknak. Max festeni kell alaposabban, mert nem gombavédett a fa.
Áthidalók (4 db, minden oszlopnál) és szarufák: 7,5x15 vagy 7,5x20
Én hátul középre raknék egy oszlopot, elöl pedig dupláznám (akár egy "létrás hídszerkezettel), így lejtetve hátrafelé, de majd jönnek a statikusok és megmondják a frankót. :-)
Bár a barkácsáruházas kerti épületek váza is sokszor 5x5-ös stafliból van, így minden lehetséges. :-)
kb 1,1-1,4 m3 faanyag (cca 60e ft/m3)
Mondjuk karpántokkal együtt másfél köbméter (+ 40-50 m2 deszka vagy hajópadló a tetejére).
Szerintetek mekkora keresztmetszetű faanyagokat vegyek, hogy gond nélkül bírja télen a hóterhelést (ugyanúgy nem szeretnék középre oszlopokat, mint a képen, viszont csak 5x5m lenne)?
Oszlopok, áthidaló gerendák és szarufák mérete érdekelne főleg (másból nem is nagyon áll :)).
Nálunk az egyik cs. tag csinált ilyent vagy 20 éve. Aztán a lakás hozzám került. Óvtam ezt csempeborítású munka felületet - bérlők használták a lakást - mignem az egyik bérlő csak úgy elbontotta - neki nem tetszett - nekem se, de mivel még vagy másfél évig bérelte a lakást 'lenyeltem ' Csinált helyette egy egyszerű, valami fényes lapból felületet. Az óta az van. Ja : olyan szép és strapabiró konyhapult lapokat lehet kapni.
Ha benyomod az ajtót, akkor nyílik? Tehát csak befeszül? Kicsit dagadt volna a pára miatt (épp most)?
A bal oldali a négy közül. Nem pont ilyen, de hasonló szokott lenni, excenteres. Azt 45°-onként forgatva lehet állítani hogy mennyire húzza rá magát a szárny a tokra. Bár igaz, valószínűleg csak a nyelvről beszélsz... meg az excenterek minimum állásban vannak gyárilag.
Téglából és Ytongból épített konyhát csinálok (illetve a falak ebből készülnek). Kérdés miből készüljön a konyhapult ha csempézni szeretnék rá?
Én arra gondoltam, hogy 5 cm vastag lenne az összvastagsága maga a hordozó felület 40 mm vastag lenne keményfa szegőléccel körben. A hordozó aluról 8-10mm vastag furnér lemezt kapna ( hogy alulról a konyhaszekrényben aránylag sima könnyen lekezelhető felületem legyen) majd rajta egy 30mm valami?? és így maradna 10mm vastagság a ragasztónak és a csempének együttesen?
Sziasztok, az alábbi gondom lenne, talán valaki tud segíteni:
A bejárati ajtónk most olyan 2,5 éves, Bánfa gyártmányú; 5 ponton záródó; az utóbbi 3-4 napban azt tapasztalom, hogy lenyomva a kilincset, a nyelv bennt marad és csak akkor ugrig vissza ha felfelé nyomom a kilincset (mint zárás előtt). akadást is érzékelek. Fújtam már a nyelvhez is meg az ajtószárny élén lévő "mozgó kallantyúkhoz" is WD40-et (ez volt itthon), de ez nem hatásos. esetleg javaslat? Vagy szét kellene jobban szedni a zárrészeket?
Családi ház lábazat burkolás előtt állunk, kőlapokkal (pattintott kővel) lesz burkolva. A járda térkőből lesz, és egy szakaszon közvetlenül a ház mellett megy (a lábazat mellett). Az lenne a kérdésem, hogy melyik munkát kell előbb végezni, a járda térkövezést, vagy a lábazat burkolását ?
Jól látom valamelyik hozzászólásodban hogy maglódi vagy? Lehet egy építkezéssel kapcsolatos kérdésem? Mennyi ideig tart Maglódon az önkormányzatnál a terv engedélyezése? Mennyi ideig szokták húzni?
Bocs a nem idevágó kérdésért, és köszi a segítséged!
nem az a lényeg, h bitumenes vagy sem, hanem hogy mi a hordozó. rugalmasban is többnyire bitumenalapuak. termékismeretem nem a legfrissebb, ezért itt az elmélet:
ez alapján gugli megmondja de jobb építőanyagos is tud neked adni "plasztomer" vagy "elasztomer" műanyag szigetelőlemezt aminek magas a nyulási tényezője és nem lesz rideg hidegben sem.
Attól, hogy meg van a maga alkalmazási területe, nem lehet(ne) máshová is használni, azért bátorkodom lesilányozni, mert egy átlagos betonszerkezetbe nem ajánlatos, lábazatra meg pláne nem.
Dupla garázst fogok építeni hamarosan, melyre 2 db kapu is kell. Hörmannban gondolkozom, ez kapható szekcionált és billenő kivitelben. Amennyire tájékozódtam, a szekcionált a következő előnyökkel bír a billenőhöz képest: - duplafalú -> hőszigetelt/hőszigetelhető, - azonos méretben nagyobb az áthajtási szélesség, - szabadabban választható a nyílás alakja, - kisebb helyet foglal a garázs előtti térből.
Mivel a garázs fűtetlen lesz, mindannyian tudunk vezetni és bőven van hely előtte, nem biztos hogy megéri a felárat a szekcionált. Vagy igen?
némely agresszívebb talajban pl. kifejezetten előnyös az alkalmazása... szerintem nem lehet ezt így általánosan kijelenteni, hogy silány. van amikor célszerűbb ezt alkalmazni...
a metszetvázlat alapján itélve a bejárati betonlemez elmozdulhat lefele. ez elszakítja a vízszigetelést és ott folyik be a víz.
hőszigetelést le kell szedni a bejárat felett pár 10 cm magasságban visszaszedni burkolatot is és elasztikus vízszigetelő lemezzel leszigetelni az illeszkedésnél.
Azért mert sok benne az adalékanyag tartalom, 35% feletti. Amíg egy CEM II/A-ban van 6-20% közötti adalékanyag (kohósalak, pernye, stb) és min 80% portlandcement, addig a CEM III/A-ban lényegében fordított az arány, van benne 40-60% portlandcement a B még rosszabb. Ezért a CEM III-ból nem szabad semmi komolyat csinálni, max aljzatbeton, szerelőbeton, kültérre meg lényegében egyáltalán.
A cement szilárdsága a 32,5 meg 42,5 meg 52,5 az más jellemző, attól, hogy van benne sok adalékanyag nem lesz gyengébb, mert pont az a cement adalékanyag lényege, hogy cement jelenlétében úgy viselkedik mint a cement.
Tavaly novemberre elkészült házunk sajnos beázik. Nem szokványos ázásról van szó, megóróbálom elmondani, hátha van valakinek ötlete, hogy mit kellene tenni, illetve kihez kellene fordulni.
A bejárat a lejtős telek miatt egy beton hídon át közelíthető meg. A híd betonlemeze és az emeleti födém betonja között van egy hő illetve dilatációs szigetelés. A rajzon én egy réteget rajzoltam, de azt hiszem hogy kétszer 5 cm XPS van a két beton között. Az olvadó hólé, hiába lejt a híd kifelé, valahol utat talál a ház fala felé, valahol befolyik a kent vízszigetelés alá, elfolyik a tégláig és ott lefolyik a tégla és a hőszigetelés között az alsó szintre. Olvadáskor az ablakkeret külső peremén csurdogált le a víz, majd alul eláztatta a falat, ami mivel a tél folyamán többször is olvadt és ázott, már penészedik is. Mit kéne csinálni, ami nem horror árú? A képek még a befejezés előtt készültek, ma már a hídon, mint az ábrán is próbáltam rajzolni, viacolor burkolat van.
Nekiálltam festeni, és a festékes henger helyenként felszedi a glettet. A glett az alatta lévő réteggel jön föl, amit valószínűleg nem kapartunk fel rendesen.
A glettet mélyalapozóval kezeltem, az majdnem 24 órát száradt 18 fokon.
A glettelésnél, csiszolásnál, mélyalapozásnál nem vettem észre semmit, minden stabilnak és szilárdnak tünt.
A festék latex, a henger kb fél centis "szőrű" cérnás.
Ha azt számolom, hogy a vakolat ára 1000-2000-ig van / m2, függ a szinétől + alapozó, akkor nem biztos, hogy olcsóbb a csempénél. Mivel általában csk vödrös tételben árusítják, a színek kombinációja még drágítja a felületet. Esetedben nem a vakolattal lenne gond hanem a kartonnal mert az impregnáltban is gipsz van és ha nedvességet kap akkor az kuka.
Ha a lealapozott kartonra kened, két szín esetén a tesa szalagot felkenés után le kell venni, nekidolgozni meg a megszáradt felületnek kell.
Felületi mintát az anyag felhordásávan nem tudsz készíteni, mert ha beszárad, megköt egyforma lesz a glettelés utáni felület
Vastagság csak a szemcse nagyságának megfelelően, mert megfolyik
Köszi, spórolni szerettem volna, mert az ide árban megfelelő csempék elég rondák, felrakással még a duplája. Ennél jobban tetszett egy kiállításon a falra kent lábazati vakolat, bár lehet, hogy az meg egy kicsit nagyobb szemcsékből állt. Lehetett volna a színeket mintában is variálni, hogy még jobban nézzen ki. Az impregnált karton már a falon van. Én is csak azért gondoltam rá, mert tetszett, és több víznek itt sem lesz kitéve a ritka használat miatt mint a kültéren. Lehet, hogy a zuhanyzót csempéztetem valami drágább de szép anyaggal, a többi részen meg annyira nem ázik, úgyhogy megpróbálom.
Ha sablonnal készítek mintát, akkor azt mikor kell letépni? Még nedvesen, vagy ha már egy kicsit megkötött?
Szoktak csinálni beltérben műgyantás lábazati vakolatot, vannak építészek aki bele vannak buzulva, meg van külön csak beltérbe való is, de vizehelységgel még én se találkoztam, inkább előterekbe szokták. Meg gipszkartonra felhordani nem tudom, ez ügyben meg kéne kérdezni valamelyik gyártó szaktanácsadóját, ha lehet, akkor biztos kell majd valami alapozó előtte.
Még egy ötlet: műanyag falburkolat/lambéria. sk is meg lehet csinálni, nem drága, ha nincsenek igények, akkor megteszi ez is.
A misung homok vagy kétszer rostált és cement. 1-3 rész homok és 1 rész cement és annyi víz, hogy ne legyen túl folyós, de azért fel lehesen hordani. Nem vagyok gyakorló kőműves, úgyhogy ne kérdezd, hogy oda milyen arányba legyen :) ha ennyire fagyveszélyes, akkor inkább cementesebb, abból is jó minőségű még véletlenül se valami hitvány CEM III, inkább II/A vagy I.
A járda rendesen elfelé lejt az épülettől? Illetve volt egy kérdés a dilatációs hézagokra, az nem arra vonatkozott, hogy a járdán keresztben van-e, hanem, hogy a járdával párhuzamosan a járda és az épület között. Ott is kell hagyni végig rést és valami vízzáró anyaggal kitölteni, hogy ne tudjon a fal és a járda közé befolyni a víz.
Ilyen megoldást még sosem kértek a megrendelők. A síkpala jobb megoldás lenne mint a karton, de a lábazati vakolatnak a takarítása macerásabb a csempénél.
Síkpalával szerintem tartós is lehet, ha végképp nem szeretnél csempét.
Látom hozzáértő vagy, nekem is műgyantás lábazati vakolatos kérdésem lenne:
Szerinted egy ritkán használt vendégházban impregnált gipszkartonra kenve használható lenne csempe helyett egy wc-kézmosó-zuhanyzóban? Vagy erre alkalmatlan, esetleg elcsúnyúlna a vízkőtől? Esetleg kültéri festék?
Lábazatra készülök tenni 8 cm-es xps-t. Jelenleg 4 sor 25 cm magas zsalukő látszik, felette a 12-15 cm -es petonlemez, rajta a vízszigetelés, majd a fal, ami 10-es grafitost kap. Kérdésem az lenne, hogy kell-e az xps alá tennem valamit még, vagy mehet simán a zsalukőre. A végleges szint szerint a mostani lábazatból ami kb 1 m, csak 30-35 cm fog látszódni, a többít föld takarja majd.
A hólyagosodás lehet a melegtől is. Anno egy tekercselő a rezsón melegítette ki a műgyantát a búvárszivattyú tekercseléséből, ha nincs a műgyantának oldószere a kézi gázmelegítő megér egy próbát.
Gondoltam mát ilyenre én is. Csak van egy két hely, ahol fel van hólyagosodva, amit persze le lehetne szedni. De mi van, ha olyan helyen is majd fel fog hólyagosodni, ahol jelenleg nincs, de akkor már rajta lenne az új burkolat. Ezért is szeretném leszedni, de ahogy próbáltam utána nézni, nem nagyon van más megoldás, mint tégláig leverni....
Olyan kérédsem lenne, hogy Terranova lábazati vakolatot el lehet-e valahogy távolítani?
Eléggé meg van már öregedve, és le szeretnénk szedni. Csak olyan mint a ragasztó. Vagy csak úgy lehet, hogy a vakolattal együtt le kell verni tégláig mindent?
Nyáron este azért nem rossz kinyitni az ablakot. Nekem mondjuk nincsen bajom a 8 lábú szúnyogfogóktól, de az asszonyék visítva menekülnek még egy kicsitől is. :)
Szunyoghalot es valamilyen arnyekolot szeretnenk tenni az ablakokra, de nem igazan tudom, hogyan lehet ezeket normalisan osszeegyeztetni.
Eloszor muanyag zsalugatert szerettunk volna, de errol letettunk, mert ha nem motorizalt, akkor eleg maceras a kezelese, foleg, ha szunyoghalo is van. Igy marad a redony, vagy ami meg szimpatikusabb, a naphalo. A redonnyel az a problemam, hogy ki kell hozza furni az ablakkeretet, a naphaloval pedig semmi tapasztalatom nincs, viszont azert szimpatikus, mert lehuzott allapotban sem lesz sotet a szobaban.
A fogosabb kerdes viszont az, hogy hogyan lehet ezeket osszeegyeztetni a szunyoghaloval? Kivul vagy belul szokott lenni a szunyoghalo az arnyekolohoz kepest? Ha naphalot szeretnek kezi mukodtetessel, akkor gondolom belul kell lenni a naphalonak, kivul a szunyoghalonak. Ez szokvanyos megoldas?
Mivel meszes anyag nem való erre a lábazatra, el kell távolítani az egészet, az sem baj, ha egészen a vályogig és új drótozás után visszavakolni misunggal. Ahogy húz, úgy vastagítani, de egy egyenesen elvágott vakolat után legetne egy a fal síktól beljebb levő lábazatot készíteni, így nem kell túl vastag lábazati vakolat.
Ennek eléréséhez könnyebb a lábazatnál a vályogot egyenesebb síkba faragni mint 5-10 cm-t vakolni
Építkezés előtt állok, de már olyan közel, hogy kb. 2-3 héten belül lesz építési engedélyem és 6 vállalkozónak leadtam az engedélyezési doksit ajánlat kérésre.
Amiért Hozzátok fordulok, az az, hogy sajnos nagyon sok homályos pont van még az egész építkezésben, felhasználandó anyagok ár-érték arányában, mit érdemes, mit nem, stb.
Az a helyzet, hogy a neten minden fent van, csak elveszek köztük. Ismerősök között vannak építészek, építési vállakozók, lelkes amatőrök, de ki ezt mond, ki azt.
Olvasgattam ezt a topicot is, amikor időm volt, de úgy látszik nem eleget, vagy nem szűrtem le megfelelően a dolgokat.
A lényeg, hogy egy 130 négyzetméteres házat akarok építeni, ami alatt szuterén (műhelynek) van. Tehát összesen kb. 260 nm. Hagyományos tégla épület lenne, egyelőre porotherm falazó elemek jöttek szóba, de már itt elveszem a részletekben, hogy 38-as fal hőszigeteléssel, vagy 44-es fal hőszigetlés nélkül, N+F, HS vagy Profi?
Szóval a topic olvasása közben azt már levettem, hogy van itt sok szakmabeli, profi. Azt kérdezném, hogy van-e itt valaki, aki egyrészt el tudná vállalni, hogy az engedélyezési doksi, statikai terv alapján egy pontos tételes anyaglistát összeállítana, illetve tud tanácsot adni, hogy milyen anyagokat alkalmazzak, amelyekkel minőségileg és anyagilag is a legjobban jönnék ki, illetve elvállalná-e, hogy az általa megnevezett helyen és időben elmagyarázza nekem, hogy hogyan épül fel egy tégla ház az alapoktól a végéig, részletekbe menően, buktatókkal. Természetesen tisztes honoráció ellenében gondoltam, nem puszira.
Műszaki ember vagyok (gépész mérnök), rááll az agyam az építőiparra is, tehát gyorsan értek, csak kéne egy jó "mentor", akivel A-Z-ig át tudom venni az egészet.
Szorult már a helyzetem, mert kevés idők állnak rendelkezésre eldönteni dolgokat, viszont azt tudom, hogy rossz döntések sokba kerülnek, nekem meg nincs sok pénzem :-)
Igen ott voltam a vakolásnál sőt a misungolást én és a sógor csináltuk csak a vakolást csinálta kőműves. Ott ahol levan válva a vakolat nem jött még le teljesen a misungig azért látszik egyszinűnek. Ott a vakolat kb 5-6 cm is van vagy még több is.
Kérdés, hogy miből tevődik össze a feltöltés. Egy megfelelően tömörített feltőltésre a válaszfalak alá elég a 8-as vasháló 2 db 10-es vassal történő erősítése.
A mai világban nehéz az sk ha nem szakmád mert számíthatsz ellenőrzésre, büntetésre. Persze ha a munkákat lefeded számlákkal úgy nem annyira necces, csakhát arra vállalkozót kell találni
Te tudod, te voltál ott vakoláskor, nem akarok vitatkozni, de ami a képről látszik:
A fennnmaradt vakolat színéről és mállékonyságáról ítélve nem misungra vall
A falon maradt vakolat egyszínű az egész felületen ezért vagy mindenhol misung a fedőréteg vagy sehol
Késő ősszel, gondolva a fagyásveszélyre a vakolatba kevesebb meszet és több cementet kell rakni
Végezetül: ha nem a járda emelte meg a vakolatot, ami lejött, akkor az allja nem lehet misung mert az ha megköt már szinte nem nedvszívó. Ha a lejött vakolat alatti vakolatot megkaparod, misung esetén annak beton keménységűnek kell lennie, ami a képről ítélve nem annak látszik.
És a válaszfalak alá szerinted is kell az alap a feltöltés miatt, vagy ott elég plusz vasalás a szerelőbetonba?
Szívesen fogadnék én kőművest, de sajna harmadannyit keresek mint egy mester, de addig még ki tudja, plusz ha nem sk lesz, akkor lesz viszonyításom, hogy mit is kellene csinálnia.
A fal elsőnek be lett drótozva utánna jött a misung úgy lett vakolva. A drótot azért nem látod mert csak a vakolat külső része jött még le. Néhol elég vastagon kelett vakolni .
Pont az a gond hogy betonozás után nem sokkal bejött a hideg és nem tudott rendesen megkötni. Először a vakolat készült el és utánna a járda. A falnak csak az alsó része fagyott föl ahogy a fal fölszívta a nedveséget a járdából. A fal is drótozva van úgy lett vakolva. A járda készítésénél betonvasat ütöttünk a falba hogy a járda később ne váljon el a faltól. dilatációs csík több is van a járdába csak a képen nem nagyon látszik.
Ha nem áll közel a szívedhez ez a szakma, akkor jobb ha az építészed, aki kítűzi az épületet, bekarózza azt a plusz alapot, ami a kémény alatt merőlegesen átköti a két hosszanti alapot, amihez csatlakozik a lépcsőalap és a vascsövet tartó alap is.
Szívesen segít itt mindenki, de ha laikusként állsz hozzá, ez a legbiztonságosabb megoldás
Segítségeteket szeretném kérni. Tavaly ősszel vakoltuk be a falat (vályog) és csináltunk járdát a fal mellé, de sajnos a télen helyenként felfagyott. Hogyan tudnám kijavítani, hogy a régi és az új vakolat és beton összekösön egymással. Milyen anyagal volna célszerű. Elég volna ha egy vékonyabb réteget ráhúznánk a tetejése vagy fel kellene verni az egészet?
Üdv. Sk akarod felépíteni? A kiviteleződnek a kérdéseidre tudnia kell a megfelelő választ, ha nem, akkor rosszul választottál, de a két hosszanti alapot a kémény alatt mindenképpen át kellene alapozni, amibe beleköt a lépcső alapja, és rátámaszkodik a lépcsőt tartó 2 pillér, mindezeket összevasalva
Tehát ki kell venni az üveget, és minden oldalon (a saroktól mondjuk 5 centire) egy lyukat fúrni. Legyen mondjuk 5-6 mm átmérőjű (óvatosan kell fúrni, hogy csak a külső felét lyukaszd át, szerintem kézzel forgasd csak)... A régi silica gel-t ki kell önteni belőle, és frissel pótolni. Ezután a szokásos módon butillal végighúzni körbe. Előtte persze alkohollal illik végigtörölni.
A problémát két dolog okozhatja. Kevés a lécben a silica gel, vagy valahol lyukas a butil, így bejutott a pára.
Amennyiben esetleg gázzal töltött volt, azt buktad. Viszont általában így olcsóbb mint az egész üveget cserélni.
Nekem sem teszik az efféle titkolózás. Ezt általában lehúzás szokta követni.
Tanácsot kérnék viszont a témában, mi a járható út, van-e itt tapasztalat? Kb. 20 éve beépített, de azóta is karbantartott s így kiváló állapotban lévő fa ablakaink (SOFA azt hiszem) vannak dupla hőszigetelt üveggel, de az a sejtésem, hogy a hőszig. tényező kívánni-valót hagy maga után (a sok közül egyik ablak 2 éve néha a 2 üveg között párásodik, a többi soha), nem a mai technológia, no meg az elmúlt 20 év is. Mit lehet csinálni ilyenkor, komplett üvegcsere vagy van más technológia is? Alu távtartókat látok a 2 üveg között. Meg lehet méretni a hőszig. képességét szagemberrel, mielőtt az ember bármit lépne?
Ha nagy a hőingadozás használj flexi fugázót, kinyomó pisztollyal fugázva, kevesebbet kell takarítani, fugázás után addig kell várni amíg nem kenődik és utána kikefélni, kidörzsölni esetleg kihúzni picit mélyebbre mint a tégla síkja. Nálam a 30 éves falazott kémény vakolva esténként olyan forró, hogy nem lehet nekidőlni de nincs elrepedve sehol a vakolat.
fel kéne pumpálnod a kiegyenlítő tartályt, és utána a szivattyú felől töltsd tele a teljes szívócsövet, illetve ellenőrizd hogy a cső végén a visszacsapó szelep nem szívott-e be vmi kavicsot.
házunk pincéjéban egy hidrofor van ami fúrt kútból szerzi a vizet (kb 4 méter mélyről). az utóbbi hetekben vacakolt a nyomáskapcsolója, ennek eredménye, hogy 4 órán keresztül ment mire észrevettem és lekapcsoltam. Most odáig jutottam vele, hogy nem szívja fel a vizet.
Mit tudok vele csinálni? - gondolom a hosszú járatás betett neki, aztán vmi elszállt, de mi? - sajna még nem értek ezekhez, most itt az idő ...
Hát folytatom, tényleg meredek MO-on. német vagy más nyelvű szerződés.
Aztán az mit takar, hogy 'házépítési szerződés' ?. Én még ilyet nem láttam még magyarul sem.
Lehet persze szerződni generálkivitelezésre, de azért ott is tagolni kell. Hogy hány részre ? , hát sokra.
Pl. alapozás, vízszigetelés, falazás, födém, vakolás, nyilászáró, szakipari munkás és a többi.
Egy 'házépítési szerződés' áll legalább 250 tételes (vagy több) árazott költségvetésből, több szakaszra bontva.
És hogy többértelműen fogalmazva - hát a szerződések már csak ilyenek - még magyarul is.
Például az én biztosítási szerződésem ( a leendő ami talán 2035 -re megszületik. ).
Azok a fránya biztosítók mindig megtalálnak, biztosítást kínálnak, aztán elém tolnak olyan blanketta szerződést, vagy 57 ponttal 16 oldalom, homályos mondatokkal és amikor megkérdezem, hogy akkor én is beleírhatok é valamit, csodálkoznak.
Pedig nem lenne több 3 -4 mondatnál.
Pl. tűz esetén hacsak direktbe fel nem gyújtom a házam, fizetnek. Mert ugyi a tűz mindig keletkezik valamitől - általában feldékenységtől , Vagy a tetőmet ha tönkre vágja a vihar a jég fizetnek csak nem gondolják felmegyek a tetőre és nagykalapáccsal összetöröm ...és így tovább.
Vakarom a fejem. Hol építkeztél? Németeknél , osztrákoknál? Mert ha nekem itt Magyarországon egy nem magyar nyelven fogalmazott szerződést tesznek elém felállok és távozok majd szóljanak ha magyarul is rendelkezésre áll. Elvégre én vagyok a vevő, megrendelő és adja a pénzt :)
Jah, csak ez nem ennyire egyszeru. Mert eloszor a hazepitesi szerzodest irtuk ala, es kesobb jottunk ra, hogy igen tobbertelmuen van megfogalmazva. Hozza kell tegyem, mindezt nemetul, amely nyelvvel 9 eve talalkoztunk eloszor.
Bar netes kutakodasaim szerint nincs szegyellnivalonk, a bennszulotteket ugyanigy megvezetik.
Ha lépésálló szigetelés van a beton alatt, akkor az gondolom 100-as eps, ami >10.000 kg/m2-es terhelésnél szenved 10% összenyomódást, ami 3 cm-nél 3 mm. Ez egy 10 centis fal esetében 1000 kg/m. Biztos nem bírja a 40-70 kg-ot? Ha jól számoltam...
Ettől függetlenül ha a sajátomat csinálnám, tuti nem a zasszony hangja után mennék, hanem vágnám fül a betont, mint a kisangyal. Ez nem esztétikai kérdés...
Amiatt nem jó megoldás, hogy az acéllemeznek más a tágulása, ha hidegburkolat menne rá, akkor ott azért lehetnek gondok.
Ha már barkácsolás, akkor inkább 2 méterenként ki kell szedni egy 40x40-es részt, és csinálni egy mini betongerendát, ami a pontokon terhel le. Erre aztán mehetne a fal...
Nem tudom, hogy mennyire eretnek gondolat, de esetleg be lehetne tenni az Ytong alá dupla/tripla szélességű (20-30 cm-es), 4-5mm vastag acéllemezeket, így dupla/tripla felületen oszlana el a súly (persze a lemezek saját tömegével is számolni kell). A burkolattal később el lehetne tüntetni a lemezeket.
Ráadásul mivel a lépésállón rajta van a beton, már most vékonyabb a névleges vastagságánál. Ki kéne számolni, hogy még mennyit bír tömörödni.
Simán ne fizesd ki csak a ténylegesen lerakott mennyiséget meg valamennyi (10%) veszteséget.
Késő bánat eb gondolat, de hátha olvassa valaki mielőtt így járna. Így nem szabad szerződni vagy átalányárba kell szerződni, ami itt a ház, itt vannak a tervek ezt kell leburkolni, ennyit adok érte, a többit oldjátok meg kategória vagy pedig m2 árban, hogy 1 m2 lerakott burkolat x forint anyagostul, díjastul, mindenestül. Ha meg a kivitelező nem hajlandó ilyen az iparban alapvető elszámolási egységekre, akkor el kell hajtani a gecibe.
Egy 87 lakásos társasháznál a generálkivitelező minden lakásba 15%-al több parkettát rendelt. Épp akkor épitkezett, szépen az egyik kanyar bontatlan csomagolású parketta nála landolt. Nem sok, végülis csak 300 m2-t nyúlt le :D
Ugyanebben a házban üvegmozaik falburkolatok voltak. A megmaradt "hulladékból" lazán összeszedtem 6 m2-t magamnak, és egy csomóan még...
Magyarul ellenőrizni kell, mit épitettek be, mert szeretik átvágni a kedves lakást-vevőt.
a következő történt: A házunk árában benne foglaltatik 12,50 EUR/nm csempe- és padlólap-ár.
Namármost, a cég kedves módon úgy számol, hogy leszámlázza a megvett mennyiséget, és abból kivonja a lecsempézett terület szorozva 12,5 összeget. Ez már genyóság, de ez van.
Viszont utánamértem, és 78 nm lecsempézett területet számoltam össze.
Ők 106 nm-t számoltak, és 145 nm-re küldtek szállítólevél-másolatot.
10% veszteséggel szokás számolni "normális" szobáknál, tehát nincs íves fal és nem hatágú csillag alakú szoba. Amennyiben "bonyi" a szoba, akkor pl. a falicsempénél (kiugrók, ferde részek, illesztések, stb). 15%-kkal is lehet számolni, a 20% már durva max, abból már akár több doboz is marad.
A vágási hulladékot ill. maradék lapot, csempét ott szokás hagyni, hátha a biliárdgolyót (eldőlő állólámpa, leeső fazék tele vízzel) ráejtesz a lapra és pattan, pótolni kell.
10% az általános, abból azért kevés szokott maradni.
A lapok alakjától és lerakás módjától is függ, én pl. hajópadlószerűen tettem le 10x60-as lapokat, 5% veszteséggel számolva is maradt.
Nem ők csinálták, hanem egy céget hívtak, akik erre szakosodtak. Már ezért sem értem, hogy pont ezért miért nem tettek hálót. Volt nekik egy keverőgép, ami fel is küldte a tetőre. Azt mondták, hogy esztrich betont fognak tenni, de szerintem normál betont csináltak. Annyira nem értek hozzá, én nem tudom megkülömböztetni.
Ha jól emlékszem, 3500 Ft/m2 áron számolták a betonozást, anyaggal, munkadíjal együtt.
Nem tudjátok véletlenül az ökölszabályt, hogy adott négyzetméternyi terület lecsempézéséhez hányszoros mennyiségű csempét (ill. padlólapot) kell venni? Nincs átlós fektetés, csak a szokásos vágási szükségletek, plusz lábazat. Erős a gyanúm, hogy átvágtak, ugyanis.
Én két tüzépről hordtam a tetőlécet a házhoz tavaly.
Az egyiknél méterenként csomó volt benne, már az autóra felrakáskor töredezett... ugyanezen az áron a másik tüzépen normálisabbat adtak, csak az meg annyira vizes volt, hogy eszméletlen súlya lett (persze kiszáradt, csak akkoris)
A mai szr anyagú tetőlécek nem fognak 50 évet kibirni...
Azért nem irtam, hogy sajátkezűleg is megcsinálhatják a tetőt, mert VESZÉLYES!
Ha rak fel tetőfóliát, az azt jelenti, hogy kivülről kell a tetőn dolgozni végig, sokszor egy szál lécen egyensúlyozva, amig fel nem kerül a többi. Ráadásul a régi tetők jó része szerkezetileg hullámos, tehát a tetőlécek alá rakott alátetekkel rakják egy szintbe, hogy a tetőre ránézve ne kapjanak tengeribetegséget.
Nem beszélve a bádogozásról, ami egyébként egy régi tető esetén biztos hogy horgany, azaz kibontva már kuka. Tehát mindenképpen kell szakember.
Én magamnak csináltam a 240 m2 tetőt (sátortetőbe csatlakozó kontyolt nyeregtető, plusz féltető), és tudom mi munka van vele.
Egy jó tető akár 150 évig is tarthat. Igaz a lécek azért eddig nem, de egy új lécezésnél (hacsak be nem ázik ) lehet akár újabb 40 év is. ha meg azt csinálnák amit írtál - legyen kerek 50 év, és még a tetőtér alját is beépíthetik. De akkor tegyenek már egyfüst alatt ablakokat is a tetőbe.
Az én tetőm egyébként 82 éves, az eredeti lécekkel. Ha beépíteném akkor viszont egy léc csere ráférne !!
Úgy ahogy írtad !!
Ja és nem csak a bontást hanem az újjáépítést is megcsinálhatják - ha ügyesek, és van szerszámuk !
aztan megis a komuvesek dontottek el, hogy le kellene betonozni, mert zavarja oket a rucsok. meg hogy egybe az egeszet, mert nekik ugy egyszerubb. meg hogy vas nelkul, mert ugy nekik egyszerubb, meg tobb penzed marad az o munkadijukra. nyilvan jopenzert be is kevertek es fel is vedreztek a betont a tetore. kozben ez pont az az eset, amikor kell 5-6m3 egyszerre, magasra, siman lehet hogy megerte volna a pumpas mixer.
nezd, normalisan ez ugy keszult volna, hogy a vastag teherhordo es mindenkeppen vasalt betonra rateszik a valaszfalakat, es utanna a szobakat egyesevel lerakjak szigetelessel es lebetonozzak. az a beton sem torik el.
mas kerdes, hogy egy 15-os osztasu 4mm-es halo nem igazan kerul sokba, es mindenki nyugodtabban alszik. a peldad sajnos annak az illusztralasara idealis, hogy mire valo a tervezo, es miert nemjo ha a muszaki donteseket a tervezo helyett a komuves hozza meg.
Rendben. akkor most már csak az a kérdés, hogy ha kivágom a fal helyén a betont, akkor a kisebb területekre felszabdalt beton, nem fog-e megrepedni, megsüllyedni...stb.
Mert nincs bevasalva, így az is benne van a pakliban.
Azon kívül, hogy nem fog a fejjemre dölni a karton fal, még megsüllyedhet, és tönkre mehet az egész, nem? Persze, ha csak kis süllyedés van, azt valóban elviselheti a karton, de nagyot már nem.
Most ezt nem azért írtam, hogy minden áron rá akarom tenni az ytong falat, csak érdekesség képpen, hogy ha nem bírja el a 70kg/m2 sulyt, akkor a 40kg/m2-es karton falat sem tenném rá nyugodt szívvel.
Én mindenképpen azon vagyok, hogy kivágjam a felső betont, és kiszedve a lépésállót tegyem rá az ytong falat.
Azért készült egyeb a beton a tetőtérben, mert a munkások nem akartak bukdácsolni az építkezés során, mivel a réági tetőtéren szint különbségek voltak az aljzaton. Sőt, a szélein meg csak salak volt. De már bánom, hogy megengedtem, hogy egyben lebetonozzák.
Ahhoz hogy a tetőhöz ne kelljen hozzányúlni újabb 15-20 évet, NAGYON ajánlott szálerősitett tetőfóliát rakni a cserép alá.
A rétegrend:
- cserépfedés
- tetőléc
- ellenléc
- tetőfólia
- meglévő tetőszerkezet
A bontást magatok is meg tudjátok csinálni, csak figelni kell, hogy egyszerre legyen mindkét oldal szedve, mert rossz állapotú tetőnél eldőlhet az egész az egyoldali súlytól.
Viszont ha fent van a tetőfóli, akkor már csak kintről, létráról lehet lécezni. Tehát ez már inkább szakmunka, mert könnyen le lehet esni.
Ráadásul a bádogozást is át kell rakni, mert a régi a tetőbontásnál kijön.
Ha kerestek egy egyedül dolgozó ácsot, és bevállaljátok mellette a segédmunkát, akkor nem lesz olyan vészes a költség.
nem csak a súlyon van a lényeg, hanem hogy a gk fal fel tud venni deformálódást/sűlyedést törés nélkül, az ytong meg nem nagyon.
illetve a gk falat tudod rögzíteni a tetőszerkezethez, az ytongot meg nem. vagyis ha ytongnál megreped/sűlyed az aljzat, akkor "döl a fal", gk nál pedig nem, csak felül vagy alul jelentkezik egy rés, ami ha látszik is takaróléccel eltakarható.
10-es ytong fal glettelve ~70 kg/m2
10-es gk fal aluprofillal és dupla 9.5-es lappal ~40 kg/m2
A normálisan elkészített kartonfal bizony jobb mint az ytong. (Szubjektív okokból nem szeretem, de ettől még jobb) Persze ehhez 2*2 réteg karton kell, üveggyapottal, ajtóknál erősített profil, stb...
De ha ez szerintetek kong, akkor még nem találkoztatok az Alba fallal... Szerencsére ma már ritka.
Ha megroskad az Ytong falad alatt a lépésálló, akkor a fejedre borul az egész fal.
Ha a gipszkarton alatt roskad meg, akkor ott a profilok még tartanak az oldalfali és mennyezeti profilban, és az ezer heyen megcsavarozott gipszkarton lap is összetart. Plusz persze a kisebb mozgások sem jelennek meg azonnal repedés formájában...
Nagyon égető kérdésem volna: Barátnőmék tervezik a tetőleceket (csak azt és semmi mást) kicserélni, mert szinte teljesen elkorhadtak. Az volna a kérdésem, hogy mennyi költségben gondolkodjanak munkadíjjal együtt? Illetve megoldható-e "szakember" nélkül, tehát házilag? Mert nem igazán van pénz egy lehúzós vállalkozóra. Tanácsokat szívesen vennék, ha megoldható.
A szóban forgó ház egy sorház része (belső, tehát két oldalról közös a tűzfal a szomszéddal), 10 szer 10 es alaprajzú nyeregtetős 2 kiálló kéménnyel.
S ha az ytong falat elbírja, akkor lehet akár téglából, esetleg betonból is...
Azt hogy elbírja vagy sem, egy statikus jó eséllyel meg tudná neked mondani. De az sem 100%, nekünk viszont látatlanban kellett tanácsot adni. Vagy megfogadod, vagy nem.
Egyébként hagyományos módon is előbb készülnek a válaszfalak, s csak utána az aljzatbeton. Kivéve ha direkt gipszkarton falat terveznek...
Mivel gyárban is utólag teszik be, így csavar, legrosszabb esetben szegecs tartja...
Mivel bevallottan nem ezzel foglalkozunk, így nehéz. Ráadásul személy szerint gondalatolvasásban is gyenge vagyok (1-2 fotó sokat segített volna).
Bár ahogy nézem, még a fűtőszálat sem tesztelted, pedig az sűrűbben megy tönkre (tapasztalatom szerint a hibás hőfokérzékelő elég ritkán megy tönkre, feltéve hogy túlélt 1-1,5 évet)
Többen mondták, hogy az ytong falat rá ne tegyem a betonra ami alatt lépésálló nikecell van, mert be fog szakadni. Egyébként megjegyzem, hogy a lépésálló nikecell alatt is van beton.
Szóval a dupla 10 cm-es karton fal 40 kg/m2 Az ytong 75kg/m2.
Ennyi erővel a karton falat sem lehet nyugodt szívvel rátenni, vagy pedig megfordítom, nyugodtan rá lehet tenni az ytong falat is, mert elbírja.
Olyan boltot linkeltem, ahol kép is van arról a bizonyos klixonról. Ha össze van rakva, akkor sajnos szét is kell szedni, még a szerelő sem fogja tudni kézrátéttel gyógyítani. Ha pedig olyan szemmel nézed, hogy ki kell cserélni azt a bizonyos alkatrészt, akkor menni fog. Ha nem, akkor megkockáztatom, hogy nem neked találták ki a csináld magad mozgalmat :) Emlékeim szerint semmit nem kell forrasztgatni, csak lehúzni a "papucs" érintkezőket, a klixont pedig 1-2 csavar tarthatja a helyén. De elsőre csak ki kellene iktatni ezt a hőérzékelőt, rövidre kötni a vezetéket és megnézni egy próbamosással, hogy fűt-e a masina?
"1. rendes szaki 1 rétegű kartont nem csinál. 2 rétegre meg 2-3db molly-val simán felraksz egy konyhaszerrényt. Nem elmélet, gyakorlat, még nem szakadt le semmi :)"
1.) lehet... sőt én is tudom, hogy ez lenne a szabvány...
csakhogy én eddig sehol nem találkoztam ilyennel...:(
"
A mögöttem lévő hangszigetelő fal burkolata ilyen...én is csodálkoztam, akkor láttam ilyet először, és ők is ezt a szekrényes példát mondták..(nem utcáról beesett akárki csinálta egy magánembernek, hanem egy cég egy másiknak)
Nem vagyok egy mosógépszerelő, de mintha lett volna ilyen problémánk, és a szaki egyszerűen kizárta a körből azt a bizonyos hőérzékelőt, amit valami kling?? akárminek hívnak. Nekem nem tetszett a dolog, de ettől függetlenül működött a gép. Aztán amikor eltörött a mosógép rugós lába, akkor én javítottam meg, és arra emlékszem, hogy az Orczy téri alkatrészszaküzletben vettem egy ilyen hőérzékelő izékét is, és egy füst alatt azt is kicseréltem.
Ha nem mondok hülyeséget, akkor azért nem fűt a géped, mert a hibás hőérzékelő miatt blokkolja a rendszer. Ha kiktatod azt a bigyót és fűt a gép, megtaláltad a hiba forrását.
De FELTÉTLENÜL várd meg, erre mit mondanak a okosabbak, mert tényleg olyasmibe ütöttem bele az orromat, amihez nem értek. Csak a szép nicked szemet szúrt :)
A fűtőszálat mérdd ki (lehúzod a vezetékeket, vagy kikötöd a programkapcsolót, amelyik egyszerűbb), és megméred, olyan 20 Ohm körül kellene lennie. Ha szakadást mérsz, akkor ez a baja.
Amennyiben nem jött be, akkor rátehetsz egy izzót a fűtőszál helyett (ezzel megerősítve mielőtt veszel másikat)
Ha a fűtőszálad jó (izzó nem világít), akkor hőérzékelő vagy programkapcsoló.
A hőérzékelőt (a vékony vezetékes a dobba) sajnos ki kell venni, és nejlonba csomagolva lefagyasztani, megmér, majd radiátoron felmelegít, és újra mér. Két elég különböző értéknek kell lenni. Ha ez is rendben, akkor valószínűleg programkapcsoló (azért egy próbát megérhet ebben az esetben is cserélni a hőérzékelőt, mert az lényegesen olcsóbb, és nem biztos hogy az adott értékeket adja vissza).
Nos, a részletes leírás így fest: mindent csinál a mosógép a fűtésen kívül, vagyis végigfutnak a programok, csak a mosás közben hideg marad benne a víz. (vagyis nem szakad félbe a program)
nincs ilyen szabály, és különben is hülyeség időhöz kötni. van, hogy 2 naponta ott kell lenni (komplexebb betonozás) de van, hogy egy hónapig is felesleges.
megállapodás kérdése, hogy ki hogy szeretné.
a 191/2009 korm- ban fel van sorolva, hogy mik a feladatai, de az nincs részletezve, hogy mi módon kell azt ellátnia. én a szerződésben ki szoktam kötni, hogy "...műszaki ellenőr megbízó értesítésére végzi a szemlét,..." illetve "...műszaki ellenőr nem vállal felelősséget ... értesítésének elmaradásából eredő ..." és innentől kezdve ott a labda.
37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
90/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról
244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól
Ezek vonatkoznak az építési naplóra közvetlenül és az ÉME-re. Elég száraz anyag de ezek határozzák meg a büntik alapját is és egyes elemeket a BTK alá rendel a PTK és szabálysértési eljárásokon kívül.
Az egyik műszaki ellenőr ajánlatában az szerepelt, hogy neki 10 naponta kötelező bejegyzést tenni a naplóban. Tényleg létezik ilyen szabály?
Ha nincs, akkor én leginkább akkor hívnám, amikor valamibe pl. betont akarnak önteni, vagy el akarják vakolni: szerelőbeton, vasbeton födém, aljzatbeton, vakolás, szigetelés...
A hanggátlást nem igazán értem, nem olyan rossz az léghangnál se. Testhangokról ne is beszéljünk. Egy beton vagy tégla szerkezet úgy tudja vinni a testhangot, hogy beszarás (panel feeling), pláne, hogy ha még szarul is van kivitelezve.
A rögzítés valóban problémásabb, de nem megoldhatatlan.
Az, hogy ott repedés van természetes. A megoldás rá rugalmas tömítőanyag, magyarul akryl, bárhol kapsz, még a legkisebb barkács/festék boltban is pár száz forintért, kell hozzá egy szilópisztoly kinyomni (ugyanolyan tubusban van mint a sziló). A repedést ki kell kaparni néhány milliméter szélesre, meg egyenesre, aztán szépen végig belenyomni a repedésbe az akrilt, majd rongyal és az újjad segítségével szépen el lehe simítani/a felsleget lehúzni. Másnap meg le lehet festeni. Egy tubus olyan 10-15 méterre elég.
Jobban végiggondolva (mivel hideg-meleg vizes) mndeképp kell lennie hőérzékelőnek.
Gyakorlatilag abból derül ki a hibája, hogy nem megy végig a program (akár hőérzékelő akár fűtőszál). Tehát megáll, a programkapcsolót eggyel tovább tekerve megy tovább, és végigmegy.
Egyébként csak az derült volna ki, hogy valamiért nem mos szépen...
"1. rendes szaki 1 rétegű kartont nem csinál. 2 rétegre meg 2-3db molly-val simán felraksz egy konyhaszerrényt. Nem elmélet, gyakorlat, még nem szakadt le semmi :)"
1.) lehet... sőt én is tudom, hogy ez lenne a szabvány...
csakhogy én eddig sehol nem találkoztam ilyennel...:(
Igen, de nyilván jól el van szigetelve a víztől, tehát gondolom nem az üst felől kell "megtámadni". Van itt mosógép szerelős topik a TAsztalon, talán ott többet tudnak. Én anno simán feladtam a Minimat javítását. Szétszedtem, megnéztem, mit kéne még szétszedni, aztán amikor abba tudtam hagyni a sírást, inkább vettem egy új mosógépet. Igaz, az akkor már több sebből vérzett (szivattyú, tömítés, kerekek), nem volt nagy kár érte.
Legyen kb. 10 A az áramfelvétele. Az jelent kb. 22-23 Ohmot. A réz fajlagos ellenállása 0,018 Ohm*mm2/m. Ujjnyi vastag rézből (legyen kb 0,5 cm2, azaz 5 mm2) egy kb. fél méteres darabnak nem lenne semmi ellenállása, rövidzárként szerepelne.
Nem hiszem, hogy külön biztosítéka lenne egy fűtőszálnak. De egy egyszerű szakadásvizsgálattal (vagy direktre kötéssel) ellenőrizhető a fűtőszál. (Plusz ha már itt tart az ember, érdemes megvizsgálni, jut-e feszültség működés közben a fűtőszálra, ezt akár egy kivezetett, a fűtőszállal párhuzamosan kötött izzó is mutathatja.)
Bármi. Nekem a villanybojlerben ment ki, mégpedig olyan rohadék módon, hogy valami hajszálrepedés volt rajta. Nem fűtött a bojler, hát szétszedtem. Mértem ellenállást a fűtőszálon, tök jó volt. Megnéztem a hőkapcsolót, mechanikusan hibás volt. Elmentem, vettem újat. Összeraktam, megvártam az éjszakát - nem fűtött. Viszont leverte a biztosítékot. Újra mértem ellenállást, megint jó volt. Aztán mértem a fűtőszál és a test közt is, az is szép szakadásnak látszott, legalábbis egy darabig. Tolva felfelé a méréshatárt egyszercsak megjelent valami. (kOhmos nagyságrendben) Konzultáltam tramvaj inzsenyér kollégával, és az lett a tipp, hogy meg van repedve a szigetelése, és amikor elkezd fűteni, kitágul a repedés, bemegy a víz, zárlatos lesz, és leveri a biztosítékot. Amikor kiveszem, akkor persze már hideg, bezárul, és ezért mérek legfeljebb kOhmokat. Hogy tényleg így volt-e, azt nem tudom, de azért hihető magyarázat, nem? Miután beraktam az új fűtőszálat egyszeriben jó lett minden.
Az ujjnyi vastag burkolat alatt van a vékony ellenálláshuzal-spirál, (mint a hagyományos izzólámpában az izzószál). S az eCCercsak elszakadja magát. :-)
annyit hogy én nem vagyok gipszépítő szakember de végigcsináltam a tetőterünket + a tetőtéri fürdőszobát, ferde falak, kiugró kutyaól a tetőből szóval mindenféle éllel szívtam már mint lelkes amatőr :)
Amúgy ha bemész egy praktikerbe' ott láttam 50 oldalas rigips építési útmutatót, a netről is letölthető pdf-ben, ugyanaz a knauf is. Érdekes olvasmány, főleg az élek találkozásának szakszerű fedéséről :P
hézagló gipsz alá, csík, felé, majd utána 3x átglettelni, jó szélesen. én így csinálnám és kiszedném a régi megrepedt izét alóla. A glett és a hézagológipsz nem ugyanaz
félbe kell áztatni előtte kb 1 m-es darabokban, már előre félbe van hajtva, húzd át körömmel. Mielőtt felteszed, tekercsszerűen a kezedre fel kell tekerni mindkét irányba (óramutató járásával, ellentétesen is) hogy megtörjenek a papírrostok, akkor könnyebb lesz kezelni.
Ja és minden úszni fog a vizes gipszben, gusztustalan munka, csurog végig a kezeden... :) De hatékony. Csak direkt erre a célra való papírcsíkot vegyél, a gipszkarton gyártójával azonos márkát (láttam knaufot is), meg jó minőségű hézagoló gipszet.
Láttam olyat is a szomszédnál, hogy egymást átfedő két réteg papírcsík (mint a téglafal, egymásra téve).
ja meg nem modellgipszet használunk hanem rigips márkás cuccost, illetve én a fal-mennyezet találkozását műanyag / fa díszcsíkkal szoktam fedni, alatta mozoghat (egyik oldalon van csak ragasztva a csík, másik oldalon flex rugalmas fehér tömítőpaszta)
Annyit tennék még hozzá hogy vmi rigipses útmutatóban olvastam, hogy hézagolni csak hézagerősítő csíkkal szabad (alá gipsz, belenyomni az előzetesen vízbe jól kiáztatott papírcsíkot, rá gipsz, elhúzni spaklival).
Ja és ugyanott olvastam meglepő dolgot:
a papír hézagerősítő megszáradva erősebb mint az üvegszövet, és az üvegszövet pedig erősebb mint az öntapadós csík.
Ja a papírcsík k.rva drága, arra készülj fel.
Megpróbáltam egyszer nedvesen eltépni háááát... :P
1-2 centi??? ugy erted kiesett a gipsz? vagy ennyit mozog a fal?
hezagolj gk hezagolasara valo glettanyaggal, tegyel bele erosito csikot, es ha tenyleg ennyit mozod, akkor amikor kesz van vagd el sniccerrel az erosito csikot a sarokban. igy is lesz repedes, de egyenes es a sarokban, ott nem feltuno.
vagy vegyel hungarocell diszcsikot, ragaszd a plafonhoz, azt kesz.
a kivitelezés csak felelős műszaki vezető irányításával folyhat
a feműnek szerződéses jogviszonyban kell állnia a kivitelezővel, tehát önmagában az kevés, ha te felfogadod, neki a kivitelezővel (ha több van akkor mindeggyikkel) is kell szerződést kötnie, amiben benne van az irányítási jogkör kikötése is. ez gyakorlatban megoldható úgy, hogy veled köti a szerződést és te amikor a kivitelezővel kötöd, akkor ebbe bele kerül a feművel kapcsolatos rész is.
a legalább "B" jogosultsági szintű femű a komplett épület kivitelezését is felügyelheti, bizonyos mérethatárok között, az "A" pedig korlátozás nélkül. vagyis nem kell külön gépész femű. (vannak kivételek, de ez normál családi háznál nem fordul elő). néhány önkori (szerencsére már kevés) kéri a külön gépész femű nyilatkozatát, ami jogszerűtlen több okból is.
műszaki ellenőrt kell alkalmazni, ha a kivitelezési érték 50 milla feletti vagy több kivitelező is dolgozik az épületen. gyakorlatban az építésfelügyelet akkor nem kéri e miatt a müellt, ha a teljes kivitelezés "kulcsrakész" generálban megy. de ha már pl. az ablak beépítését nem a kivitelező rendeli meg hanem te, akkor már kérik a műellt.
a magasépítési műszaki ellenőr a teljes kivitelezést felügyelheti. a szakági csak a szakágat, de mivel a műszaki ellenőrnek az a lényege többek közt, hogy a különböző munkákat összehangolja, a szakági műellnek egy kisházas kivitelezésnél sok értelme nincs. annyira minden műell ért (kellene értenie) a gépészethez is, ami oda kell.
a tervezői művezetésnek sok értelme nincs, csak ha valami nagyon bonyolult megoldásra van szükség. de ha van műell, akkor általában teljesen felesleges akkor is. a tervezőnek nincs felelőssége sem utasítási jogköre, max nem hivatalosan véleményezhet feléd. vannak esetek amikor kell/hasznos, de ez nem a családi házas építés.
a te esetedben a femű - ha legalább "B" jogosultságú - akkor levezetheti a kivitelezést, és szükséges a műell. ha nincs és jön építésfelügyelet, akkor a bírság a számított építményérték 0,5%-a a bírság. ez hasznos m2 x 700 Ft + utólag kell egy műszaki ellenőr. műszaki ellenőrt találsz az építményérték 0,5-1%-ért, függően az épület paramétereitől.
és hasznos is a műell. de ennek taglalásán már párszor átestünk. a döntés a tied.
a lenti tervlista nem kiviteli terv, csak résztervek. hogy szükséges-e teljes kiviteli, az az épület paramétereitől függ.
De amennyire a korábbi hozzászólásaiból kiolvasom, akkor nekem leginkább egy műszaki ellenőrt kellene kerítenem.
Ha ezek után valóban nem kell még egy fmv kizárólag a gépészethez, mert van "szerkezeti" fmv (akit - cselk után szabadon - a rossz gyakorlat szerint egyébként is én kerestem fel, noha jogilag a kivitelezővel áll kapcsolatban), van gépészeti kiviteli terv, akkor keresek egy gépészethez értő műszaki ellenőrt.
Nem csak spórolásról van szó (persze, minden 100e számít), de elegem van már ebből a sok mérnökből meg ellenőrből. Mindegyik a saját nótáját fújja.
- szerkezeti kivitelező (kőműves, ács, bádogos) és egy felelős műszaki vezető (aki a megállapodás szerint az egész építkezés alatt kijár)
- teljes gépészeti kiviteli terv (rajzokkal, műszaki leírással, anyagjegyzékkel) és egy gépész-kivitelező aki már dolgozott a tervezővel
- födém és áthidalók vasalási / statikai terve és a statikus-tervező négy művezetéssel (alapozásnál, födémeknél)
Nincs még - nincs megállapodásom:
- villanyszerelő
- burkoló, festő
Na most ezek után még azt mondják, hogy bízzak meg egy felelős műszaki vezetőt külön a gépészetre és egy műszaki ellenőrt is? Az utóbbit mire? Mindenre? Ez így ránézésre is még nettó 4-800 ezer, hogy újabb okos faszik szóljanak bele a munkába.
Ha van kiviteli terved (ami szakági terveket is magába foglalja), akkor felesleges. A tervek alapján úgyis le lehet ellenőrizni a dolgokat.
Ha nincs kiviteli terv, akkor már kicsit neccesebb. Elvileg nem kell, mert a műszaki ellenőrnek az egyszerűbb rendszerekhez konyitani kell. A bonyolultabbakról meg jobb ha van terv...
Ha viszont nem egy vállalkozó csinálja generálban az épitkezést, akkor kellene műszaki ellenőr is, nem csak femü.
egy havernal bontottam gk falat. lakopark, tetoteri lakas. konyhat eloszobatol elvalaszto fal. szimpla 12.5mm gipszkarton. tudod mi tartotta a konyhaszekrenyt? ket darab kb 5x50-es reisser csavar. az egyik beletalalt a bordaba, a masik nem. a szekreny vigan elvolt a helyen amig le nem vettuk.
amugy:
- magnessel meg lehet talalni a bordakat. valami femkeresod ugyis kell legyen, hogy ne furd el a villanyt meg a vizet.
- normalis falon 2 reteg karton van, osszesen 25mm, az azert nagyon sokat kibir a hozzavalo fem hatul szetnyilo dubellel. a dubelben m4 vagy m5 csavar van. (asszem meg vastagabbak is vannak)
- azt a szekrenyakasztot kell hasznalni, ahol van egy sin meterre, amit felteszel annyi csavarral amennyi jolesik szepen vizbe allitva, es utanna raaggatod a dobozokat.
Az a jó egy építkezésben, hogy ahány emberrel beszélek, annyi féle véleményre jutunk.
Most azt mondják, hogy elvben minden egyes fajta szakipari munkához külön felelős műszaki vezetőt és esetleg műszaki ellenőrt kell foglalkoztatni.
Namost egy 150 négyszögöles telken, öt tagú családnak épülő, két szintes családi háznál ki tud ennyi féle ellenőrt és műszaki vezetőt foglalkoztatni?
Ott tartok, hogy a szerkezetépítési munkákra van felelős műszaki vezető, de azt mondják, hogy a gépészeti kivitelezéshez mindképp kell, hogy legyen a gépész kivitelező mellett egy gépészethez értő felelős műszaki vezető is.
Mi a véleményetek, tényleg ennyire szigorú ez a dolog? Mindenhez külön feműv kell?
Ha valaki mint kivitelező nem tartja be az alapvető technikai előírásokat amit a gyártó előír vagy javasol akkor megkeseríti az ember életét. Jól elkészített illetve letervezett rendszer nagyon jó eredményt produkál. Pld eleve teherhordó falaknál duplázást ír a gyártó, a másik amit elszoktak felejteni, hogy a gyártó nem éghető tűzálló kartont javasol tetőhöz és közfalakhoz ha a közfalak belső rétegei félig meddig éghetőek.
1. rendes szaki 1 rétegű kartont nem csinál. 2 rétegre meg 2-3db molly-val simán felraksz egy konyhaszerrényt. Nem elmélet, gyakorlat, még nem szakadt le semmi :)
Elég sokat bír a karton, de egy konhaszekrényhez tényleg kell a merevítés. Illetve kisebb súly esetén is javasolt amennyiben húzó terhelést is kap (pl TV konzol).
A merevítő bordákat (illetve azok csavarjait) elég egyszerű megtalálni egy erősebb mágnes segítségével (pl wincsiből kiszedett mágnes elég erős erre). Még akkor is megtalálod, ha a második réteget nem csavarozták a merevítéshez (ami épp ezért javasolt, és nem igazán jelent plusz idő, csak egy kis odafigyelést igényel).
Nagy súlyal terhelni is csak akkor lehet, ha előre tudod, hogy hová fog menni, és megcsinálod a vázát neki.
Ez pedig simán tudatlanságból adódó tévhit."
Akkor nagyon sok tudatlan él e földön...
Hogy hogy nem én eddig csak szívtam a gipszkartonnal.
Valahogy úgy jött ki mindig, hogy amikor engem hívnak akkor már senki sem tudja, hogy hol vannak a merevítések, arról meg senki sem hallott, tudott, hogy hova kellett volna a merevítéseket tenni ahhoz, hogy egy teljesen átlagos bútort-kiegészítőt biztonsággal fel lehessen szerelni.
Elárulod nekem, hogy egy 90X72X35 cm-es konyhai felső-szekrényt(ez egy teljesen szokványos méret) milyen módon lehet rögzíteni a gipszkarton falon úgy, hogy nem létezik előre berakott kimondottan, a teherbírás növelése céljából létrehozott merevítő elem nélkül?
Ja, és nem csak a dobozt kell megfognia, hanem a benne lévő nem kis súlyú porcelánt is.
Természetesen ezek a felső-szekrények (vagy akár könyvespolcok) soha sincsenek egyedül. Általában 2-3-4 elem valahogy mindig mellékerül még.
Eze 100%-ban igazak minden ROSSZUL megtervezett és megépített GK falra, és 0%-ban igazak minden JÓL megtervezett és megépített GK falra. De nem azért, mert GK, hanem mert rossz illetve jó.
Nagy súlyal terhelni is csak akkor lehet, ha előre tudod, hogy hová fog menni, és megcsinálod a vázát neki.
Telefonos kép, ne szidj miatta! :)
Üdvözlet mindenkinek!
A fal 
A járda
