Nem védett hazai (ill. európai) madárfajok - pl. szarka, szajkó, dolmányos varjú, seregély - fiókakorú vagy felnőtt példányainak beszerzése, tartása, gondozása
Szerintem meg egyre több a seregély, február óta itt lármáznak a kémény körül, már minden gyümölcsöt lezabálnak, lassan ezekkel is úgy leszünk, mint az örvösgalambokkal, hogy még a városokat is ellepik :(
Köszönöm szépen . Földről elrugaszkodva nem igazán tud repülni csak magas helyről alacsony felé. Többen mondták hogy ez a madár eddig valami kalitkában volt tartva mert a farktollai le vannak lopva é nagyon szelíd, kézből eszik. Építettünk neki egy röpdét is.
Sziasztok , fekete rigónak mit adhatok enni? Eddig gilisztával , meggyel , almával és cseresznyével etettem. Fán termő epret , banánt , sárga dinnye belső részéből ehet?milyen fajta rovarokat adhatok neki? Gondolom szöcskét adhatok neki ugye?
Sajna jól látod,,, seregélyből (is) évről évre kevesebb van, a költőládák nagy erővel történő növelései ellenére is! ( A fészkelési helyek fogyása csak egy szelete a rengeteg brutális kiváltó oknak! Nagyon sokszor szó volt már ezekről (itt is),,a társaság zöme mára belefáradt ezek firtatásába szvsz.
Tanyánkon másodköltésük viszont valamiven jobb képet mutat mint tavaly. Az 5 odúból egyben működnek, a tavalyi nihillel szemben.. :-S
A kertben találtam egy fekete rigót ami már szerintem felnőtt.
Nem tud repülni , csak csapdos a szárnyával. A lábát nem igazán használja csak nagyon ritkán, és az újjamon nem tud megmaradni , hiába próbál egyensúlyozni. A földön se nyújtja ki a lábát és csak ott gubbaszt. Amikor meg akarom etetni vagy itatni akkor a védekező reakciói megvannak pl: megcsíp a csőrével és próbál menekülni de a lába és a szárny miatt nem tud. A szárnya szerintem nincs eltörve hiszen azt kinyújtja és tud csapdosni. Lábán törést nem láttam, de a lába újjait marokba szorítva tartja. Vizet adtam neki , azt megitta a fecskendőből, gilisztát is adtam neki de azt nem akarja elfogyasztani. Nem tud rendesen egyensúlyozni ezért mindig előre dől Mi a teendő ebben a helyzetben? Válaszokat köszönöm.
Kössz mindkettőtöknek a tanácsokat, megfogadom. A megfigyelt odú erdei tó szélén volt és sikeresen kirepült 5 fióka. Tavasszal a telepített odúkból lesz fiókám. Hacsak a jószerencsének köszönhetően nem jön szembe még idén egy másodköltés (sokat járjuk a természetet).
Más téma, nagyon megfogyatkoztak a seregélyek (is). A közelünkben is sok fészkelt, néha hihetetlen helyeken, pl: száraz akácfa vastag kérge alatt. Ti hogy látjátok? Valamint, akinek sikerült a kertjébe telepíteni mesterséges odúkkal, most is olyan sok fészkel, mint pár (sok) éve? Örülnénk, ha állandó lakója lenne kertünknek.
Az oroszok oszlop tetejére rögzített odúba szoktatják őket. Működik ez nálunk is? Oszlopom van, odúm is. :D
Én is pont ezekre gondoltam, amiket írtál. Ráadásul ezek a kirepülő menteni valók, nem azok a tipikus társállatok, vagy hogy is mondjam. Te is, én is szedtünk már ilyet össze. Miután átsegítettük őket a nehézségeken, sok esetben jobb, ha utána mennek isten hírével...
Ezek a madarak (sem) hülyék,,, nagyon valószínű, hogy a szárazulat bokrai/fái (ha vannak) felé fogják az irányt venni és nem a tó felé, az odú nyilásának irányától függetlenül...Erre esetleg számíts.! :-S
A másik, hogy a kirepűlős madarak a kb. 2,5 hetes etetési ciklus alatt megszerezték társfelismerő kézségüket, ergo az embertől (is) alapból baromira félnek! Ez a természetnek teljesen jó, viszont a szelidítés, vagy nem igazán, vagy csak nagy nehézségek árán fog sikerűlni.. szvsz.
Igazán nincs mit :) A délelőtti órákban szoktak kijönni a fészekből. Ha esetleg nem jönne össze a dolog, akkor érlelgetve, megfelelően előkészítve a dolgokat (értem ezalatt leginkább az odúk további kihelyezését) jövő tavasszal biztosan lesz. Van itt a fórumon egy nagyon kedves seregélyes történetem, amely innen indult és egy nem várt balesetnek köszönhetően sajnos csak két évig tartott. Ha van kedved, majd nézd meg a további fejleményeivel együtt. A seregély iránti vágyad tovább fokozására szerintem jó lesz. :)
A kérdésedre meg elfelejtettem válaszolni :) Igen, a hímek valóban szebben énekelnek, vagy inkább úgy lehet mondani, hogy intenzívebben, és éneküket a tojókénál több utánzással tarkítják. Viszont azt az éneket és hívóhangokat, amiket a természetben hallasz a seregélyektől, alapban ne várd el a nevelt madaraktól, mert sajnos ezek nem velük született hangok, hanem úgy tanulják meg őket a kirepülés és az első őszük időszaka közötti időintervallumban az öreg madaraktól.
Mindig mondják, hogy a seregélynek nincs saját éneke, csak utánoz, viszont ez így ebben a formában nem igaz. Van egy, a fajra jellemző pattogó-ropogó, jellegezetes csacsogásokkal, füttyökkel és csiripelésekkel tarkított, egyedi ritmusú éneke, amire mintegy ráfűzi a különféle, a környezetből saját maga által megtanult utánzásait, amelyek jellemzően más madarak különféle hívóhangjai, éneke, de ezek mellett bármilyen egyéb zaj is lehet, ami megtetszik neki. A jellegzetes "csjett" vészhangja (amelyet a természetben gyakran az énekébe is beépít), és az igen kifinomultan üres hangzású, legtöbbször felrepüléskor hallatott "tyiüüííír" hívóhangja sem lesz meg neki. Azt lehet mondani, hogy fogságban, önmagától a fiatal madár rikácsolásokkal egybekötött csiripelő hangicsálással indít, és ebbe fogja szőni idővel az utánzásait, melynek repertoárja évről-évre változik. Ha a seregélyhangokat is szeretnéd tőle, akkor ezeket a hangokat össze kell gyűjteni és tudatosan, sűrűn kell játszani a még fészekben ülő kortól kezdve. Bevallom neked őszintén, ilyesmire nekem se időm, se energiám nem volt sose, ezért ebben nincs tapasztalatom. 17 éves koromban, az első seregélyemnél problémáztam ezen, de később már nem érdekelt.
Kössz, megfogadom a tanácsaid! Most figyelek egy odút. 10 méter magasan van egy tölgyfában, már nagyok, kirepülés előtt. Alattuk egy kézilabda pályányi tó. Melyik napszakban (repteti ki a fiatalokat) érdemes figyelni? Ha szerencsém van a legkisebbet kitudom menteni a vízből.
Ha beleszólhatok egy kicsit néhány jótanács erejéig, akkor szerintem úgy legyenek a madaraid, hogy vagy egy pár, vagy egy hím két tojóval. Lesz így is nagy éneklés, ne aggódj, és a madaraid is sokkal jobban együtt tudnak lenni ebben a felállásban. Nyugalmi időszakban végül is bármilyen nemű madarak elvannak együtt, de több hím esetén már a nászidőszak kezdetekor is lehetnek problámák, illetve amikor kezd lecsengeni a nász, és olyan féligmeddig nyugalmi a történet, még akkor is. Gondolom azért te is úgy szeretnéd, ha az év nagyobb részében azért egy volierben tudnának lenni együtt. Meg szerintem jobban járnál, ha külön évben nevelnéd fel a madarakat. Ha több fiókát nevelsz egyszerre, majd ilyen formában együtt nőnek fel, szinte biztos, hogy nagyon vadak lesznek a továbbiakban és az nagyon nem jó.
A seregélyt úgy kell nevelni és tartani, hogy a lehető legszelídebb legyen a későbbiekben. Félvadság esetén se a madárnak, se a gazdájának nem lesz öröme a tartásban és a félvad seregély fogságban egyáltalán nem kiegyensúlyozott. Most a szelídséget ne úgy értsd, hogy lesz egy kuka, bárgyú madarad, aki egész nap életképtelenül áll egyhelyben és teljes mértékben kiszolgáltatottá válik a külvilág számára. Csak neked lesz ennyire szelíd, mindeki mással szemben bizalmatlan lesz és megfelelő körülményeket biztosítva a ragadozókkal szemben is megvédi magát. Ez saját tapasztalat. Emellett pedig roppant magabiztos lesz, ami főként abban mutatkozik meg, hogy amikor a mindennapit teendőket kell végezni körülötte (röpdetakarítás, víz-kaja behelyezés stb.) nem fog ugrálni meg stresszelni. Sokszor inkább megy kotnyeleskedni.
Ahogy korábban már mondam is, a seregély madársága nem a félvadon tartásban-, hanem abban rejlik, hogy pl. megengedjük neki hogy tavasszal besárguljon a csőre, meg úgy etetjük, hogy ne vastagodjon meg a lába.
A természete a szürkéből a pettyes tollba való átveslésig forr ki, tehát amikor felneveltük a fiókát és ott a rajtunk csüngő, minket mindenhová hangosan cserregve követő, szürke fiatal madár, még koránt sem alhatunk el, mert az önállósodás alatt, ha nem vagyunk résen, úgy elkanászodhat, hogy még olyat! Ezért jó, ha egyszerre csak egy fiókát nevelsz, akire aztán jól rá tudsz koncentrálni és sokat tudsz vele majd foglalkozni a szelídség szempontjából kritikus időszakban. Ilyenkor lehet berögzíteni pl. a kézben, lavórban vagy kagylóban fürdést, a kézben fogott állapotban való hordozást, amikor bal kézben fogod a madarat és jobbal ha fogsz vmi rovart, akkor ő minden probléma nélkük kieszegeti onnan, meg ehhez hasonlók.
Én is ezt figyeltem meg, hogy egy másik pár költ az elhagyott odúban. Tavalyelőtt vágott friss odút egy tölgyfába egy harkály pár. Tavaly lódarazsak lakták. Idén már kireptettek egy fészekaljat a seregélyek. Figyelgetem, hátha lesz még egy költés benne. 4 db odút kiakasztottam erdő szélére és ami a legjobb, láttam egy seregélyt a közelünkben, rovarokat vitt a csőrében az erdő széli száraz fák felé. Holnap meglesem, hátha mégis lesz fiókám. :)
Arra gondoltam többet nevelek. 2-3 hímet szeretnék. Jól gondolom, hogy a hímek énekelnek többet, szebben?
Nagyon életerős a kis boglyasfejű :) Én is örülök h beszéltünk, meg hogy hasznodra váltak a tanácsok! Addig is jó kajakészítést! :) Akkor ahogy ígértem, elküldöm a túrós és a meggyes (a két fő lágykeverékem) képét. A zöldről majd később. Szóval így kell kinéznie a végeredménynek:
Itt mirelit állapotban, szemeteszsákba betárazva egy jókora adag. :D
Használat közben, a módszer alap változata: alap túrós-fogott rovar kombó (ez itt konkrétan mentett molnárfecskék kitálalt ebédje volt).
Értem :) Nálam ugyanabban szokták, ha van másodköltés, de a seregély igazi fő költése az első, és a madarak egy bizonyos hányada csak egyszer költ, utána megy "legelni" a mezőkre, rétekre (sok esetben vízparti területekre koncentrálódva) csapatokba verődve a fiatalokkal. Azok a madarak, amelyek maradnak még egy körre, többnyire abban az odúba költenek másodjára is, amiben korábban az első költésüket is végezték. Olyat is megfigyeltem már jó párszor, hogy a seregélypár az első költés után elhagyta a fészkelőhelyet és egy új pár jött költeni az odúba a másodköltés idejére. Ezeknél a madaraknál általában az történik, hogy valahol másutt meghiúsul az első költés (zavarás, tojás- és fiókapusztulás, vagy csak egyszerűen nem találtak fészkelőhelyet), és egy új helyen pótköltést csinálnak, ami legtöbbször már a másodköltés idejére csúszik. Ilyenkor nagyobb eséllyel találnak megüresedett új otthont.
Mivel erdő szélén élünk, addig van madárdal. Utána nagyrészt elhallgatnak. :-)
Tegnap 20 km-s körtúrán hallgattuk a pacsirtákat, fülemüléket. Sátorponyván kifeküdve jobbról a fülemüle énekelt, balról a pacsirták. :-)
Több leírásban is megemlítik, hogy a seregély a másodköltést is ugyanabban az odúban végzi. Én ilyet még nem tapasztaltam. Nektek van ilyen tapasztalatotok?
Ha mégsem sikerül, szerezz be egy seregélyt. Most indul náluk a másodköltés.
Én egy seregélyt szeretnék. Élethelyzeti örömök miatt lemaradtam a májusban kirepültekről. A nyári napforduló után szeretnék egyet nevelni. Addig énekelnek az énekes rigóink. :)
Rigók kedvencei a csigák. Összetörik a betonjárdánkon a házukat. Jobbra-balra sikálva ledörzsölik a nyálkát és elfogyasztják. :)
Mi a teendő ebben a helyzetben? Válaszokat köszönöm.
Kb.1 hetes lehetett ezen a képen, nem? (Így került hozzám)
