Itt sok év hagyományát ápolva bebizonyítjuk, hogy a HUSZ-on vannak, akik a fejükkel is képesek gondolkodni. Kötetlenül, akár könnyed, profán, hétköznapi témákon is.
On: több mondatban kifejtett, tényleges elgondolkodás, akár egymásra reagálva, megvitatva.
Off: egysoros felvetések (nem csak állítjuk, be is bizonyítjuk, hogy elgondolkodtunk), köszönések, csevegések, pletykák, más topikok kitárgyalása, üzengetések, élménybeszámolók, melyet nem követ elgondolkodás.
Elég nehéz élete lehetett. Szegeden a bérházban a padláson volt a mosókonyha. Olyan melegek voltak akkoriban nyáron, hogy a lakás is elég elviselhetetlen volt. Kibírni ott fent, munka és ruha nélkül is nehéz volt. persze akkoriban, gyerekként nem is gondoltam rá, hogy rossz lehet. Gondolom télen meg hideg lehetett, de arról nincs emlékem.
Én Dobos C. József: Magyar-Frenczuia Szakácskönyyvét olvasgatom szórakozásból néha. A receptek ma már nem használhatók, de amúgy sok érdekesség van benne, mikor pl. leírja, hogy mit kell csinálni ha vendégek jönnek, milyen legyen 8 személyre egy villásreggeli meg ilyesmik. Az eredeti 1881-ben jelent meg, aztán valamikor az 1980-as években újra kiadták, akkor kaptam valakitől karácsonyra. Állítólag ő találta ki a dobos tortát.
Ó, én mindent örömmel olvasok róla, ha neked kedved lenne még írni róla, örömmel olvasnám. Azok a kedvenc szakácskönyveim, amikben erről is van szó (Vizvári Mariskáé, Polcz Alaine-é, Magyar Elek Ínyesmester könyve), ezeket néha csak úgy olvasom, mint egy regényt, és jól leragadok a célzott receptkikeresés helyett. :)
A lányanya dédmamám egyébként pont mosónő volt (úgy tudom a nagypapámtól), miután cselédként úgy maradt és megszülelte az ikreit (a nagyapámat és a tesóját). Utána már nem vették fel cselédnek, ilyen házhoz járó mosónő lett, akit említesz is.
Most ránéztem a tiktokra, de ez nekem túl zűrös, rengeteg kép stb.
Viszont elárulhatom, hogy amiket leírsz, az az én ifjuságomban teljesen hétköznapi dolog volt. Jó cirokseprüt nem kötött nálunk senki, miután városban éltünk. Viszont a háború rákényszerítette nagyanyámat, hogy előhívja emlékeiből a szappanfőzés menetét, miután vagy pénz nem volt vagy szappan vagy egyik sem. Kenyeret se sütött normál körülmények közt soha, de ostrom előtt és után minden héten. (1944-45)
A nagymosás egy külön szertartás volt és bizony főzték a ruhát a mosókonyhában hatalmas üstben. Ugyanott főtt a szilvalekvár is órákon át. Este már be kellett áztatni és másnap jött a mosónő és mosta, főzte, kékítette, keményítette a ruhákat. Egy hét múlva pedig jött vasalni. Szerencsések voltunk, ezt nem anyámnak kellett csinálni és nem is a bent lakó háztartási alkalmazottunknak.
Aztán volt egy évben kétszer, ősszel és tavasszal, nagytakarítás, ami 2-3 napig tartott. Apám mindig elutazott ilyenkor.:-)
Sóval csak azt akartam megvilágítani, hogy nem kell se térben se időben messzire menni, ha régi életmódról akarsz hallani. :-)
És hozzáteszem, hogy ettől a sráctól marha sokat lehet ugyanakkor tanulni, ami -- szerencsére csak -- egy esetleges apokalipszis után lehet hasznos tudás. Legalábbis remélem, hogy a sors engem sose kényszerít olyan életmódra, amit ő kénytelen élni, és amivel ő boldognak és elégedettnek látszik... Lehet depresszióban ehhez is viszonyítani. Hol van a disznófejpucoláshoz és a fűtött "ágyhoz" képest az, hogy fel kell kelnem háromnegyed hétkor vagy el kell mennem az Aldiba??
Most ezen a kínai srácon gondolkodtam el: https://www.tiktok.com/@tuoitho151013?lang=en Nem vagyok régi tiktokozó, meg lehet, túl boomer is vagyok én oda, de mivel szeretem egyrészt a rekonstrukciókat, hogy hogyan éltek a régi idők emberei, és emiatt másrészt a világ számos pontján, az ősökéhez hasonló, mélyszegénységben élő, elmaradott környezetben boldoguló emberek életét bemutató vlogokat is, teljesen rákattantam a srácra. Döbbenetes, hogy milyen szegénységben él, mennyit küszködik magányosan, és a valahogy nem értem: miért érez bárki, aki hozzám hasonlóan szerencsésen született egy fejlett országba nosztalgiát azok iránt az idők iránt, amikor az egyszerű magyar emberek is ilyen körülmények között küszködtek és éltek. Amikor ha elfelejtettek cirokseprűt csinálni, sőt! Cirokot vetni, akkor nem volt cirokseprűjük. Amikor a disznófejet vakargatták az udvaron, és gyűjtötték a bűzölgő zsíros halmot, hogy majd szappan legyen belőle vagy erjesztették az ecetet alma- és más gyümölcshéjakon. Miért vágyna valaki vissza ezekbe az időkbe? Amikor a férfiak kinn éltek a juhkarámokban vagy a földek mellett, hogy minél többet robotolhassanak rajta, a feleségüket legközelebb télen látták vagy a nők, akik messze nem csak a gyerekneveléssel és a főzéssel foglalkoztak, hanem kőkemény logisztikát toltak, hogy levezényelhessék a heti mosást, a heti kenyérsütést vagy az évszakonkénti legfontosabb teendőket (befőzés, szappanfőzés, seprűkötés, meszelés, szövés, fonás, kukoricafosztás stb.). És ha hibát vétettek, akkor az kőkemény hiányosságként jelentkezett a család életében...
(A tiktok rak egy felugró ablakot mindenre, hogy a regisztrációt erőltesse, de ha lejjebb görget az egérrel valaki benne, akkor felajánlja, hogy "Megtekintés vendégként", és akkor regisztráció nélkül is elérhetőek a tartalmak.
Úgy látom, hogy nem kicsit gyengébb a szakmai képzés... is ...
Ami gondot okozott több fiatalabbnak is, nevesítve egy feleslegessé vàlt egyedi lopásgatló kikötése, azt a kb 60-as autóvillamosságis laza csuklómozdulattal megcsinalta.
a mai sztk gyermekfogászati élményünkön elmélkedtem
hogy mennyit változott a gyerekkorom óta a dolog pozitív irányba
avagy Folterkammerből hogyan lett egy normális hely, mosolygós fiatal dokinénivel, aki türelmesen magyaráz, pedig este 7 körül voltunk ott (bejelentkezés nélkül, SOS ügyben)-ja ugye alapból este 8-ig van rendelés, ez már amolyan 21 századi dolog, hogy nem 4kor zárják a rendelő ajtaját...
....és még érdemi bevatkozást is végzett (fúrás+húzás), +gyógyszert felírt...+megyünk kövi időpontra
Pedig milyen jó is lenne, megállítani így a dolgot időben elkezdett rendszeres fejborotválással. :D A szakállát meg senki nem nyírná, hátha attól kihullik.
Vicc. Miért lenne erősebb a lakkozástól a köröm? Szerintem csak akadályozza az egészséges köröm kialakulását a lakkozás. Még a körömerősítő lakkokban se igen hiszek. Ha valakinek törik a körme, annak valami hiányállapot az oka. Nálam pl. a Hashimoto, de csinálhat ilyet a vashiány meg pár más dolog is.
Viccnek is rossz, ugyanis a már félig tele körömlakk nagyon besűrösödik és használhatatlan lesz. Több mint 50 évig lakkoztam a körmöm, ismerem a témát.:-)
Azon gondolkodtam el, hogy vhol olvastam, hogy félig teli megunt körömlakkokat gyűjt és az afrikaiaknak adományozza, ha éheznek is de a körmük legyen erős és szép.
Ilyen szuper időben én virulok. MInden gyönyörű ás virágzik, nem is értem miért lenne morc valaki ilyenkor. Aki meg még dolgozik boldog lehet, hogy ilyen szép meleg szabad napokat kapott. Emlékszem én olyan húsvétra, mikor havas eső esett.
Azon, hogy mennyire átjárja a mindennapi életünket a politika... Akármerre is lapozgatok, kb mindenhol ugyanaz a téma-csokor megy ... IRL-ben meg mindenki idegbeteg, feszült, morcos... :( Megvagyok arról meggyőződve, hogy rossz vége lesz ennek ... :((
Örülök, hogy tetszett. Ha van rá időm és energiám, akkor igyekszem több helyről is tájékozódni, sokféle véleményt meghallgatni s van, amivel egyetértek, s van, amivel meg kicsit sem... hogy némi gondolkodást követően aztán majd kialakíthassam a sajátomat ...
Ami nem közös: te úgy gondolod, ha én megkérdőjelezem a nőt, akkor MP-t védem. Ez tévedés.
NE remek színész, - szerintem, ha ledobott volna 15 kilót, akkor remek Petőfi lett volna -, de fogalma nincs a politikáról. Egy heves kamasz.
"N.E. meg tény, hogy ott vót. meg az is, kiknek kije. ebben mi a franc a személyeskedés"
Az, hogy nem az írott szóra és annak jelentésére fókuszáltál, hanem behoztad ez a baráti kapcsolatot és hogy csak azért lehet ilyen véleménye, mert a barátja.
