Nos, akkor ide vések pár infót a TúraBázis fejlesztéséről, mert nem Te vagy az egyetlen, aki érdeklődött a dolgok menetéről. Bár a kockát még senki sem emlegette előtted. :-)
A folyamat: - felmerülnek gondolatok, 5letek - némi szabadidő esetén kigondolom a megvalósít6óság módját - további ráérés esetén elkészítem a fejlesztés (adatbázis+programozás) részét - adatgyűjtés (néha gyorsan megy, néha nagyon lassan) - adatok feldolgozása, rendezgetése a betöltéshez (ez általában sok idő) - betöltés
Ebből általában az adatok feldolgozása, ami nagyon hosszú.
Hiányzó vagy "félkész" témák: - túramozgalmak jellemző pontjainak ("túrapontok") összegyűjtése, mozgalmakhoz kapcsolása - turistautak településekhez kapcsolása - tanösvénykehez adatpótlás és hiányzó ismertetők készítése - arborétumokhoz adatpótlás - túraleírások összeszedése (főleg ebből a fórumból illetve túrázóktól), feldolgozása és mozgalmakhoz illetve turistautakhoz kapcsolása (Sok idő, mert sok anyagot kell átolvasni többször is) - szervezetek adatpótlása (adatok netről, illetve tervezem offline, postai levelek küldését is) - szálláshelyek és látnivalók további adatainak feldolgozása. Itt rengeteg adatom van, amit a betöltött adatokkal össze kell "fésülni", ez sok manuális munka -> idő.
Átírtam a bélyegzőhelyek listáját is, így talán használhatóbb, mint volt. Jobban nyomtatható. Innen hiányzik még az OKT, DDP, KDP illetve az egyéb, saját bélyegzési lehetőséggel rendelkező mozgalmak.
- Azokhoz a térképekhez, amik neked nincsenek, a település hozzárendelés hiányzik.
Az OKT táv adatokra gondolsz? Nem szedtem még össze, de szinte a teljes útvonalról vannak (több túrázó által készített) track logok illetve az OKT-s túrakalauzban lévő térképlapokról is viszonlag jól le lehetne mérni (beszkennelve, gépen). De ez szintén jópár órás munka. Még nem csináltam meg. Addig vagy a régi adatokat használod vagy megpróbálkozol a www.turistautak.hu oldalon nézelődni.
Ha vannak adatok, akkor kiteszem. Sok terv van, de ami megvalósult eddig, abban sincs benne minden adat, mert kevés időm van a fejlesztésre, adatgyűjtésre és feldolgozásra.
1. Ősagárdon a vegyesbolt és a korcsmahivatal egy épületben van. A kocsmai zárás idején (talán de. 11 és du. 3 között) hétköznaponként a vegyesbolt nyitva van. Mi is ott stempliztünk, adnak céges pecsétet!
2. Az MTSZ-ben elfogadnak bármilyen pecsétet, amin a településnév megtalálható. Pl. szó nélkül elfogadták &son kéktúrás füzetében igazolásképpen annak a kőszegi kempingnek a pecsétjét is, ahol megszálltunk! Most, hogy az állomást kilométerekre elkerüli a kéktúra, szvsz nem is tehetnek mást!
3. Ha strapabíró honvédségi holmit akarsz, talán érdemes megnézni a régi MN zárolt holmikat (is) árusító boltok ajánlatát! Biztos fenn vannak a neten is, én csak azt tudom, h a lányom a XI. ker. Bocskai úton vett a segedelmemmel magának VV táskát a Fadrusz utca sarkánál lévő military boltban (amennyiben bpesti vagy, mond neked a cím valamit). Na, ott láttam ilyen holmikat is.
Egyébként mi is tavaly nyáron jártuk be az Írottkő - Sárvár szakaszt! Milyen kicsi a világ!
Köszi a válaszokat. Igen a városban pecsételtem, a S....a Touristnál. A kérdés mögött a következő mondat áll: "A zárójelbe tett vasútállomásokon csak akkor kell, ha azok a túra kezdő, vagy befejező helyével esnek egybe." Kőszeg pedig ilyen zárójeles.
Szia!
Az általad bejárt út még előttünk van és a közeljövőben tervezzük. Szerinted inkább most járjuk be(sár)? A megjegyzésed miatt kérdezem, hogy nyáron nagy lehet ott a bozót. Máshol is olvastam már, hogy nyáron szinte járhatatlan.
1. Ősagárdon milyen alternatív pecsételési lehetőség van, ha az ember fia a kocsmai holtszezonban érkezik a településre? 2. Nyáron a Kőszeg-Írottkő szakaszt jártam be. A vasútállomáson nem pecsételtem, mivel csak bent a városban dőlt el, hogy nekivágunk a szakasznak. Jelenthet ez problémát a későbbiekben? 3. Hol lehet esőkabátot venni? Nem flancos holmira gondolok, hanem arra az egyszerű, leírhatatlan zöld típusra, amit a katonaságnál csak kotonnak neveztünk. Horgászboltban?
(Magyarkút, ami kimaradt)-Katalinpuszta-Ősagárd-Felsőpetény
A Naszályt és környékét már bejártam az elmúlt években, de csak részletekben, s nem minden pontját, továbbá még mozgalmakon kívül. A múlt héten a hiányzó kilométereket pótoltam, s nem utolsósorban a pecséteket. Ezáltal megkezdtem a Pest megyei pirost és folytattam az Országos Kéktúrát.
Márc. 15.: afféle náthaelűző túra volt, mert hétfőn erőteljesen ledöntött egy vírus, márpedig tavaly márciusban is a Naszály északi oldalán tett túra rakott helyre.
Katalinpusztáról, a Gyadai-tanösvény kiindulópontjáról indultunk, onnan a piroson hosszan. Még minden havas volt. A kórság miatt erőm alig volt, tartottam tőle, hogy még a rétig sem tudok elmenni, csak szenvedtem. De csak erőt vettem magamon.
Egy darabig a piroson mentünk, majd jelzetlen úton fel a kékig. Emelkedő, alaposan felöltözve, az izzadás az egyik legjobb gyógyszer a bacilusok ellen. Az OKT-n mentünk vissza Katalinpusztára. A füzeteimet ezúttal nem vittem, viszont csalódással vettem tudomásul, hogy nincs forralt bor a kocsmában. Jól jelzett a kék, jól járható széles úton, rókaszag, vaddisznóürülék, volt minden. Egy mészkőszikla alatt fordul jobbra az OKT, már közel a faluhoz, ott egy fára erősített kék nejlonzacskó irányított. A cserjés-bozótos rész, közel a kopjafához, tényleg sűrű, el tudom képzelni, mi lehet itt nyáron...
Nem volt egy komoly túra, de ebben az eü. állapotban pont ennyi volt a fizikai kapacitásom.
Március 17: Kosd-Ősagárd-Felsőpetény.
Négy igazolófüzettel felszerelkezve rajtoltam el, egyúttal teli bizonytalansággal: a januári Magyar Turistában volt egy írás, pont ugyanezen útvonalról, ahol a túravezető ötször tévedt el. Kosdon -az írás ellenére- és jól jelzett pirosokat találtam. A Pálma Presszóban bélyegeztem, a Török-rétig semmi gond nem volt a PMP-vel. Eleinte sár fogadott, ez nagyjából az OKT-be csatlakozva váltott végérvényesen havas talajra. Addig javarészt hangulatos, avarral telített tölgyerdőben haladtam. A Török-rét után nem sokkal, egy irtás után, fiatal tölgyes-bozótosba érve egyszer csak visszapillantottam, s ott emelkedett teljes egészében, méltóságosan mögöttem a Naszály, csupa-hó északi oldalával. Valami csodaszép volt. Felfedeztem egy erdészház-szerű ingatlant, nem tudom, milyen funkciójú, de a fára akasztott piros lábos meggyőző volt :-))
Az erdőből kiérve, a magaslesek mellett, már Ősagárd közelében ismét masszív sár fogadott, sőt, az aszfaltútig mindenem merő sár lett, közel térdig. A kocsmában a bélyegzés könnyen ment, bár párnát nem vittem, így egy halovány, de olvasható feliratot produkáltam. Félédes nagyfröccs: 80 Ft. A csehóban kemény arcok diskuráltak, autentikus a hely. Az evangélikus templom után elfordultam balra, itt még volt jelzés, aztán az utolsó háznál is egy, amely levezetett egy völgybe, innen vége a kékségnek. A térkép szerint mentem, először előre, utána jobbra, majd a félig-meddig látható szekérúton fel a dombra, ahol friss irtás volt és farakások. Látom lent, hogy simán meg is kerülhettem volna, így a cuppogós talajon meredeken leereszkedtem, nem egyszerű mutatvány volt. Sietnem kellett, mert a Vácról Kosdra 12:20-kor induló buszt sajnos lekéstem, mentem a 13:20-assal, így a Felsőpetényből 17:10-kor visszainduló járatig 60 perccel kevesebb maradt a teljes távra, bő három óra. Bekeveredtem egy fenyvesbe, s aztán már csak úgy voltam a dologgal, hogy megyek kb. irányban (hallottam, olvastam itt is ezt-azt e szakaszról...), aztán ha teszem azt, az aszfaltútra érek ki, hát Istenem, az legalább biztos... jobbról egy fenyőerdő mellett haladva mentem, erősen ingoványos szekérúton, aztán egyszer csak tényleg ott volt a szalagkorlát. Na, mondom, az idő szorít, ki kell lépni, nincs mese, jöjjön a közút. Galoppozva haladtam, miközben addigra a bal térdem igencsak fájt, az egyik saras-havas leereszkedésnél meghúzodott az izom is, próbáltam belekocogni, nem ment sajnos, így maradt az iramos gyaloglás. A petényi kocsmába időben értem, bélyegeztem az OKT, a Cserháti várak, kastélyok, kúriák (ez már megvolt korábban, de sajnos az igazolófüzetem elvesztettem 11 pecséttel...:-((( ) és a Nógrád megye természetjárója megfelelő helyére is, a buszig is maradt időm.
Ide még mindenképp vissza akarok térni, s alighanem fordított irányban(Felsőpetény-Ősagárd) megpróbálom majd végigjárni, több időt szánva rá, s lehetőleg tényleg a kéken.
Március 19.: Verőce-Katalinpuszta.
Tegnap csudaszép tavasz volt. Elméletileg -a péntekhez hasonlóan- egy piros-kék kombinációt akartam Verőce-Katalinpuszta-Magyarkút útvonalon, de a vírusok közbeszóltak. Ugyanis közben a páromnak is átadtam a kórt, én már kifelé jövök belőle. No, elrajtoltunk Verőcéről, a vasútállomáson kaptam bélyegzőt. Hófoltok alig itt-ott, az is inkább csak a Fenyves-hegyen. Ahonnan ragyogó kilátás van mindenfelé, lelátni a Dunára a hétvégi telkek fölött, látszik a váci Kompkötő-sziget (mecsoda horgászhely az!), szemben a Visegrádi-hegység, balra a Naszály, mögöttem a Börzsöny, nagyon izgalmas. A piros végig teljesen jól jelzett, sőt, friss festésekkel találkoztam. A hegytetőről lefelé az erdőben tartósan megmaradt a hó, továbbá előttem szökellt át keresztbe egy őz is. Katalinpusztán, a tábla szerint 6,8 km-t követően mondta a párom, hogy sajnos érzi, nem fog menni a hiányzó öt és fél.
Bélyegeztem a füzeteimbe, kértem egy fél Hubit, 3 deci fehérbort, meleg teát, majd a 17:06-os busszal hazajöttünk. Igen ám, de nagyon rákészültünk lélekben a magyarkúti szenzációs bablevesre. Na jó, kocsiba be, irány a "Kocsma a pipáshoz", s bár a gyalogtúra második fele és a bélyegzés elmaradt, de majd a leves... de az is elmaradt, a konyha valamiért bem üzemel :-(((
Az alábbiakat a ttt.tr.hu-ba véstem be:
"A Gyöngyvirág kulcsosház kapuja szimbolikusan bedrótozva, ezért első nekifutásra az ismertető táblára erősített kis fadobozba kukkantottam, de kevés sikerrel, nyalóka nincs. A hevenyészett dróthurkot kibogoztam, de sem a villanyóraszekrényben, sem a rá erősített kis dobozban bélyegzőt nem találtam. Mivel az udvaron állt egy autó, kopogtam és óbégattam. Kijött egy fiatal srác, aki aznap este a születésnapját ünnepelte egy baráti társasággal a kulcsosházban, de pecsét ügyében ő sem tudott segíteni. Ekkor még fölhívtam a gondnokot az lentebb fellelhető telefonszámon (ami egyébként az ominózus ismertető táblán is megtalálható), de ő is csak annyit tudott ígérni, hogy másnapra (03. 19.) kiteszi a raktárba zárt tartalékbélyegzőt. Megkértem a születésnapját ünneplő fiút, hogy készítsen rólam egy fotót a kulcsosház táblája alatt – készségesen elkövette. Végül bátortalanul megkérdeztem, hogy Bakonycsernyén a legközelebbi kocsma érintése valóban 4 km oda-vissza? Ezt megerősítette, majd önzetlenül felajánlotta, hogy autóval elvisz oda. Némi szabódás után ezt elfogadtam, Túra sörözőben pecsételtem, majd jótevőm – aki ezért csak egy kólát fogadott el – visszaszállítmányozott a kulcsosházhoz. Na most ez kispistázás volt?"
Tényleg, ez kispistázás?
kapasbol meg harom ugrik be: - Dobogokotol delre is volt valami uj nyomvonalvezetes (bar ebben nem vagyok biztos h kek) - Bukk Oserdo kikerulese - Vertesben is egy osfas reszen kisebb kerulo a nalam szakavatottabbak mondjak majd a tobbit.
Akkor ezért meresztgettem hiába a szememet, a kilátótornyot keresve. Az étteremről mi is kb. ezt sejtettük a helyi ember elmeséléséből, így nem is kerültünk érte akkorát.
Azt hittem engem már nem sok meglepetés érhet a régi kéktúra felfestés kapcsán. A mai napig.
A térképen kék nyíllal jelzett irányból (Románia felől) jól beazonosítható jel érkezik, és fordul be a faluba (beton villanyoszlopon). Komolyan nem értettem. Kimentünk a a Szérűk laposa nevű helyig, ahol a határmenti lokalizációs töltés fut. Itt ugyan kivágták a régi fákat, de ezek szerint erre is jöhetett régen jel...
az útvonaltól 1 km-re, nem a korábban tervezett helyre épült fel a szilaspusztai madármegfigyelő torony a biharugrai tórendszer szélén. A térképen jelzett egykori büfére csak az odavezető villanyvezeték emlékeztet. Szilaspusztán egykor szép kastély állt, de szorgos népünk apránként hazahordta. Ma csak istállók vannak.
(Okány- Zsadány közt 2 km aszfalt kihagyása, szebb, erdő mellett haladó nyomvonal alakítható ki)
1. út Okány felől
1/a méghogy nincsenek jelek!
2. egy most kitisztított erdei ösvény, amely pontosan az Okány felől érkező úttal szemben indul egy kis csatorna mellett az erdőszélen
3 Az erdőt elhagyva szántóföld mellett megyünk tovább a keresztező földútig (a kép visszafelé nézve készült)
4 balra a Tölgyfástanya mögötti erdőfolt felé nézve jól járt út halad, amely a Toprongyos - Korhány csatorna hídján vezet át, ahol a régi jel is haladt tovább.
Az erdőig nem mentem el, de a kezdet bíztató. (A tócsák miatt nem kell aggódni, ez a környék legszárazabb része volt)
Az önkormányzat takaríttatta ki az utat, úgy néz ki hosszabb távon is szeretnék fentartani az utat.
A ttt.tr.hu-n lévő OKT fórumban a bélyegzőhelyek fejlécénél az (aktuális) füzet szerinti távolságok vannak feltüntetve. Az más kérdés, hogy a kisebb-nagyobb útvonalváltozások egy részét nem követték le még a térképi méréssel sem. A Bodajk (Fenyő büfé) - Fehérvárcsurgó (Becsali büfé) 12 km-es távja kb. reálisnak tűnt a bejárás során.
Pilisi források - Dobogókő és Pilisszentkereszt környékén
Március 15-re Felazsoval egy könnyű délutáni sétának beillő túrát szerettünk volna csinálni, így kitaláltuk, hogy felmegyünk Dobogókőre és onnan lefelé haladva útbaejtünk pár forrást.
Ennek jegyében 13 óra körül értünk Dobogókőre. Itt indításként elfogyasztottunk egy-egy forralt bort, szerelékigazítást tartottunk (kamásli, túrabot, GPS miegyebek...) majd 13.30 körül elindultunk a SO jelzésen. Az első néhány lépés a Mária-kegyhelyig szépen le volt taposva, úgy néz ki, mindenki csak idáig jön. Fotóztunk, majd továbbindultunk immár a nyom nélküli, térdig érő hóban. A térkép alapján a kicsit lejjebb található Déry/Nagyboldogasszony forrás volt a célunk. Egy darabig bátran trappoltunk lefelé, hiszen a térdig érő hó jól megfog, mígnem egyszercsak dobtam egy hatalmas hátast. Kiderült, hogy helyenként tükörjeges a hegyoldal, de mivel mindenütt hó van, felismerhetetlen, hol mi van alatta. Így kicsit óvatosabbá váltunk. Ennek ellenére újra hanyattestem, Felazso pedig jól szórakozott :))
Gyorsan ettünk pár falatot, próbáltuk rendbehozni az új kamáslimat (úgy kaptam, most teszteltük) majd elindultunk lefelé a sziklák mellett egy brutálmeredek szakaszon. Meglepődtünk, mert attól függetlenül, hogy Dobogókő egy "elcsépelt tömeghely" ezen az útvonalon még egyikünk sem járt, csak bámultuk a hatalmas sziklákat. A jelzések kissé össze-vissza voltak, így próbáltunk érzésre, valamint némi régi nyomok után haladni. Újabb 10 pontos hanyattesést mutattam be, majd pár perc múlva rájöttem, hogy nincs meg a napszemüvegem, az esésnél elszállt rólam. Felazso visszament érte, ekkor én szórakoztam jókat, hogy mit szambázik össze a jégen :))
Innen már próbáltunk figyelni, merre lehet a forrás, de se nyomok, se jelzés, se térképes tájolás nem segített. Egyszercsak megláttunk egy réztáblát az egyik sziklatornyon. Elvergődtünk odáig (eközben ismét elvágódtam és elkezdtem lefelé csúszni, egy fa fogott meg). Kiderült, hogy Eötvös Lórándnak állít emléket, de forrás sehol. Elindultunk úgy érzésre lefelé, de a völgyben egyre mélyebb volt a hó. Egy idő után feladtuk és visszamásztunk az ösvényre (itt néhol combig ért a hó, rájöttem, hogy négykézláb jobban fel tudok jutni :)) Elértük a Kalmár László tiszteletére kihelyezett táblát, majd visszavergődtünk Dobogókőre. Felérve konstatáltuk, hogy a "könnyű sétánk" keretében 2 óra alatt szenvedtünk végig 2 km-t és még egy forrást sem találtunk. (Persze felérve utólag megtaláltuk a tájékoztató táblán, hol kellett volna letérni a forráshoz) Legközelebb, már száraz útviszonyok közt valószínűleg könnyebb lesz...
Úgy döntöttünk, irány Pilisszentkereszt, a K- jelzésen végre jó sebességgel tudtunk haladni, közben elfogyott a tömeg is így nyugodtan mehettünk. Egy helyen, a patakhídnál a K-K+ elágazása elég érdekes, mert egy délnek forduló ösvényen csak K+ jelek vannak, nyugat felé egy szem K- és utána semmi. Viszont pár lépés után ismét K+ jelzést láttunk, bár ősrégit. Kicsit délnek fordulva egyszercsak meglett a K- is. A térkép szerint ez nem teljesen így van. Felazso azóta fel is tette a hibajegyzékbe.
A Zsivány szikláknál szánkózókkal találkoztunk, végül a sziklákat a hó és jegesedés miatt inkább nem néztük meg közelebbről, hanem továbbhaladtunk. Rövidesen elértük a KO elágazását, ahol egy kis kitérőt tettünk a Kamilla-forráshoz. Szépen jött belőle a víz, de nemcsak a forrásból, hanem lényegében az egész hegyoldalból. Innen gyorsan letrappoltunk Psztkeresztre, a kékről átvágtunk a házak között, egy aszfaltos úton haladtunk északnyugat felé. Útközben egy szép "szentfülkét" és egy keresztet is láttunk. A falu végén a focipályához átkeltünk a patakon, majd egy szép új Klastrom feliratú táblát követve a sáros dűlőúton, majd úgy érzésre át egy réten meg is találtuk a romokat. Így a hó alatt lényegében semmi nem látszott belőle, csak a volt templom pillérjeit védő fatetők (ezekből kettő összedőlt). Átkelve a romterületen megláttuk a Klastrom-kút táblát és a nyilat követve pár lépés után meg is lett a forrás. Nagyon bővízű, az íze kicsit földes. A kihelyezett tábla szerint ez látta el a ciszterci kolostort friss vízzel.
Gyors fotók után a Szent-kút felé vettük az irányt. Kiszámoltuk, hogy kicsit szűk az időnk a buszig, így szaporábbra fogtuk lépteinket. Átvágtunk a falu központján, majd a S+ jelzésen kelet felé hagytuk el azt. Itt szerencsére széles, letaposott sétaút várt, bár elég latyakos, helyenként sáros, de viszonylag gyorsan tudtunk haladni. A kút környéke nagyon szépen kiépített, nyugalmat áraszt, fölötte egy kis oltár és kereszt, előttük gyertyák. Megérdemelte volna a hely, hogy kicsit itt elidőzzünk, de sajnos nem tehettük. Futva indultunk vissza a faluba, ahol nem sokon múlt, hogy otthagyjon a busz. 4 perccel a hivatalos indulási ideje előtt becsukta az ajtót és már tette ki az indexet, mikor meglátta, hogy futunk szemből, velünk együtt még egy falubeli srác. Amíg mi megvettük a jegyeket, nagy trappolva, fújtatva beérkezett még egy 6-8 fős kirándulócsapat is...
Ezen a délutánon újabb 3 forrást kerestünk fel. A könnyű sétának tervezett program a SO jelzésen kicsit nehezebb lett a vártnál, így ezt fel kellett adnunk és csak tervünk Pilisszentkereszti részét tudtuk megvalósítani, de nem bántuk meg, nagyon jól esett ez a túra is.
A füzetben levő adatok eddig is max. tájékoztató jellegűek voltak, még ott is, ahol nem változott azóta az útvonal.
Ha pontosabb adatokra vagy kíváncsi, akkor az Atlasz térképszelvénye és méretaránya alapján próbáld meghatározni a távolságokat, illetve vannak olyan "elvetemült" túratársak, akik GPS-szel járják a Kéket, és az eredményeket nem átallják kirakni a turistautak.hu-ra :-)
viszont korábban bement, még rublika is van neki a füzetemben bár a jelenlegi helyzetben jó lesz majd a bakonykútinak :))
a kérdésem is ere irányult volna hogy a ezen a szakaszon illetve máshol is tapasztalható változtatásokkal, néhol több km-rel hosszabbodott/rövidebbedett a táv
szóval van vhol vmi lelőhely ahol épp aktuális számadatok szerepelnek??
