"Hát ez ilyen fából vaskarika, hogy végülis azt mondod, hogy külső fal, de nem teherhordó fal. Mert nincs betonkoszorú. Hagyományos értelembnen akkor nem teherhordó, de valamennyi teher biztos adódik át az áthidalós szakaszra a fafödémből."
Régen, főleg a fafödémes vidéki házaknál nem vb. koszorút használtak, hanem sárgerendát. Attól még a fal teherhordónak számít.
Hát ez ilyen fából vaskarika, hogy végülis azt mondod, hogy külső fal, de nem teherhordó fal. Mert nincs betonkoszorú. Hagyományos értelembnen akkor nem teherhordó, de valamennyi teher biztos adódik át az áthidalós szakaszra a fafödémből.
A vasalt beton áthidaló jó megoldás. Csak akkor már szerintem fölösleges berakni a vásárolt kész áthidalót. Ha betonozva lesz, úgyis be kell csaluzni, akkor már az áthidaló alsó síkját is lehet zsaluzni.
De vannak "elemmagas áthidaló"-k (így keresd a neten) (Wieneberger, Leier stb), azonnall terhelhető. Ha máshol nem lesz betonozva én egy áthidaló miatt nem valószínű, hogy vasalást szabogatnék, meg kengyelt hajlítgatnék, meg behelyezeni a helyére, meg betonoznék, betont utókezelnék, főleg, ha sódert, betonkeverőt, cementet is oda kell még vinni. Inkább beraknám az elemmagas áthidalót és kész. Egyébként is érdemes a gyártó katalógusát megnézni, mert ajánlhat jó vagy jobb megoldást nyílászáró áthidalónak.
A fürdőszobai ablakhoz is elemmagasáthidalót tennék.
B30-as "kádárkocka". Külső B30-as fal, szigetelés nélkül. A födémen nincs betonkoszorú, fafödémes. Nem teherhordó fal. A jelenlegi ablak lesz kicserélve egy 245 széles dupla ablakra. Jelenleg az összes áthidaló akác gerenda. Az áthidaló és felette a vasalt beton megoldás tűnik megfelelőnek. Ezen kívül lesz egy áthidalás az egyik főfalnál. 2 db E-Jelü gerendával lesz megoldva. Körbe szeretbém járni a témát, mielőtt elkezdik a munkát. Egy másik kérdésem, hogy a fürdőszobai kis ablak fa áthidalóit is ki akarom cseréltetni. 100 cm-es áthidaló berakásánál, nem teherhordó külső fal esetén is a vasalt beton a legjobb megoldás a hidaló felé?
Köszönöm a választ! A kőműves szerint elegendő ez a megoldás. Jelenleg régi fa áthidalók vannak bent a nyílászárók felett. Ahol tehertartó fal lesz megbontva, oda E-Jelű gerendát raknak be, födém alátámasztással. Milyen gerendát lenne érdemes beépíteni egy nem tehertartó ablak felé? Vagy ez a megoldás + beton és vasalás? Tájékozódok, mielőtt belekezdenek.
Én eleve nem tennék olyan áthidalót, ami föléfalazást igényel a teherbíráshoz. Ha nem köteleződtél el az általad írt módszer mellett, akkor szerintem keress olyan áthidalót, ami önmagában tudja ezt. Vagy helyszíni vasalással és betonozással is megoldható. Ez a föléfalazásos a legrosszabb módszer szerintem.
B30-as tégla falba kerülő 3db 10X275-ös áthidaló felé a nyomott övet, ha kis méretű téglával (25X12X6,5) rakják ki, akkor azt pontosan hogy szokták beépíteni? 30cm-es téglafal mérettel, hogy jön össze a kis méretű tégla?
Érdekelne, hogy kb. mennyibe kerül egy 9x11m ház állványozása nemesvakoláshoz ? A tűzfalak kb 6.5-7m a falak kb.4m magasak. Négyzetméterre vagy csak mondanak rá egy összeget, esetleg beleépítik az árba. Maga a nemesvakolásnak alapozással (dörzsölt 2mm)mennyi a reális ára? Vidéken délkeleti részen az országnak.
Nekik egyszerűbb és nekik olcsóbb (neked viszont szerintem drágább) az esztrich gépet odatelepíteni és a háromlábú kiköpőt a helyiségekbe állítani, mint betonkeverni a helyszínen és betalicskázni.
Meg tudod ide írni, hogy m2-re vetítve mennyit mondtak anyag+munkadíjra (külön-külön)? Vagy ha nincs külön, akkor egybe.
Igen igy van ahogy mondod. Nem vasbeton lemez volt. Szerelőbeton - viz,hőszigetelés - és egy újabb esztrich. Ez lenne a terv. Csak megakadtam, h a lenti szerelőbeton miért nem rendes sóderből lesz csinálva. Gondolom egyszerűbb. Engem csak az érdekel, hogy megfelelő legyen. Komoly terhelést bizonyára nem kapna, falak változatlanul maradnak.
Ha a falak tartásában és alatta a lábazat összefogásában nem játszott szerepet a feltört beton, ami az elmodásod szerint eléggé valószínű, akkor az nem vasbetonlemez volt, csak szerelőbeton.
Az új betonnak is szerelőbeton célt kell szolgálnia. Mondjuk én sem raknám esztrichből, de az esztrich is megfelelhet ennek a célnak. Nálam okosabb majd megválaszolja remélhetőleg.
A falak közti beton lett feltörve? Azaz a falak állnak és a falak közé akarsz betonozni? Mert akkor az nem vasbetonlemez volt. Kivéve, ha el lett vágva (a vasalás is) a falak alatt is lévő betontól. Szóval előbb ezt kéne tisztázni, hogy milyen szerepe volt a feltört és kihordott betonnak.
Mi is elemmagas áthidalót használtunk. A tanács nálunk az volt, hogy a teljes fal szélességet rakjuk ki belőle, nem csak a két szélére meg középre tegyünk. Nem is repedt meg a vakolat sehol.
Végül a tervező (statikus) azt javasolta, hogy A12 helyett inkább 3-4 db elemmagas áthidaló kerüljön be. Valószínűleg A12 is elbírná de sok kőművesnek nem sikerül szakszerűen beépíteni az A12-t.
Hogyan oldanátok meg, hogy "szigetelve" legyen a fal alja?
Ne vezesse be a fal a vízet.
Valamennyire valószínű a beton is arra lejt.
A helyzet az, hogy ott ahol a beton van még egy garázs volt amit én bontottam már el. Ablak, ajtó utólag került be. Lényegébe mindegy is. Viszont a beton ahelyett, hogy kifele lejtene, szerintem kicsit még befele is lejt. Belül a vakolat lejött, penészes, rohadt. Bennem kettő dolog fogalmazódott meg amivel esetleg meg tudnám oldani magam is átvágás nélkül. Mi van ha egy araszt szélességben felvágom a betont, kiszedem földig, teszek a falhoz valamilyen szigetelő lemezt feltöltöm nagyobb kaviccsal. Vagy felvágom szintén egy araszt szélességben, feltöröm lebetonozom úgy, hogy kifele lejtsen.
próbálkoztam egyébként műhold képekkel én is előtte és találtam is de ott nem volt ilyen régi, viszont a google earth nekem valamiért nem jutott eszembe de most sikerült 2009-es képet kivarázsolnom és látszik, hogy a sufni már 2009-ben, tehát több, mint 10 éve biztosan ott volt. Ez megnyugtató, akkor ha jól értem, birságot már biztosan nem kell fizetnem.
Sziasztok! Kérdésem lenne, mert egyértelműen nem találtam erről semmit sajna.
Felújítás - a beton fel lett törve, ki lett termelve + kavicságy, itt eredetileg egy betonréteg volt (jó vastag) persze se vízszigetelés semmi, de legalbáb vastag volt. Most jönne a vb alaplemez "szerelőbeton" :) aztán vizszigetelés, eps, fólia és esztrich.
Namost. Én úgy tudom, hogy a vb alaplemez rendes sóderből kell, vasalással, hogy erős legyen. Ezzel szemben osztályozott kavicsból készülne, esztrich géppel, azaz laikus szemmel ez esztrich beton lenne(?)... jólvanezígy? Én úgy tudom nem, mert gyengébb... De nem tudom, hogy most lustaság, vagy egy kádár kockánál felújítás esetén ezt lehet, mert "elbírja ez igy"?
6-os vassal menne, ez is érdekes mert én 8-ast olvasok mindenhol mondjuk persze, drágább :D
Van egy nyaraló ingatlanom ("kivett hétvégi ház, udvar" néven fut a tulajdoni lapon. Az ingatlanon átalakítást tervezünk amelyhez építési engedélyt kell kérnem (mert nem lakóház). Az építkezést még nem kezdtük el, egyelőre a tervezésnél tartunk. Eközben felmerült, hogy a telek sarkában van egy alápincézett sufni, ami nem szerepel a földhivataltól beszerzett térképvázlaton. A nyaraló szerepel és a formája is olyan a térképvázlaton, mint a valóságban, azonban a sufni nincs rajta (egyébként a szomszéd ház pl jelentőseb kisebb a térképvázlaton, mint a valóságban).
Azt szeretném megkérdezni, hogy ezzel van-e teendőm, lehet-e ebből probléma, kell-e fennmaradási engedélyt kérnem és esetleg lebontathatják-e? Ez utóbbit nyilván szeretném elkerülni.
Mi a nyaralók 5 éve vettük. A házat kb 30 éve építették.
Nem tudom, hogy a sufnit mikor építették, feltételezem, hogy több, mint 10 éve. A megvételkori szomszédok mind kicserélődtek, tanút nem tudom, honnan keríthetnék. Olvastam, hogy a településeknek szokott lenni légifelvétele a házakról pont az illegál építkezések miatt, nem tudom, hogy nálunk van-e, illetve nem tudom, hogy megkérdezzem-e az önkorit vagy azzal csak fokoznám a problémát
az átalakítást idén vagy jövő tavasszal szeretnénk megkezdeni és mivel az full legálban menne, szeretném elkerülni, hogy a sufni problémát okozzon vagyis, hogy kijöjjön valaki az építkezésünk miatt és rákérdezzen a sufnira...
a sufni a jelenlegi helyi építési szabályok szerint közel van a szomszédokhoz (a telek sarkában van és a két szomszédtól nincs meg a hészben leírt 3 méteres távolság, bár az egyik szomszédnak is van közel garázsa az én sufnimhoz, nála sincs meg a 3 méter) és kicsit magasabb, mint a max magasság a HÉSZ-ben
Köszönöm a válaszaid! Nem fogalmaztam jól. Az U-alak, az oszlop zsalukő, amit megszabadítottam az egyik oldalától. Ebből kettő összefordítva és egymáshoz rögzítve adja a zsalut. A vasalás 4 db függőleges vas, kengyelezve és természetesen bekötve az alapba. Az én lehetőségeimhez képest ez a módszer egyszerűbb lenne. Erre gondoltam a kérdésemmel: nem válhat-e le így az U-alakú elgyengített zsalukő? Bár talán elég jól hozzáköt a kitöltő beton.
Csak kapuoszlopok lesznek, lábazat nélkül, jobban mondva jelképes téglakő szegéllyel a lábazat helyett. Az oszlopok alatt kicsit nagyobb alap lesz a stabilitás érdekében.
Mivel semmilyen szinten nincs közöm a kőműves szakmához, szeretnék alaposan tájékozódni az ügyben, elkerülve a felesleges, kontár munkát.
Két U befűzése gyengus (plusz egy sáv hegesztett haló függőlegesen bekötve, hogy legyen vasbeton), mert oszlopról van szó és a kő nagyon nehéz.
A kérdés az, hogy a zsaluzást miként támasztod ki, mert a burkoláshoz függőbe kell legyen az oszlop.
A kenyeles megoldással lehetőség van bekötni a zsalut a kengyelekhez, két lyukat fúrsz a zsaluba 23cm-ként, áthúzod a drótot a kenyelvasakon és megspanolod, ha szerelt egy tábolságtartót is, akkor a zsalut nem is kell kitámasztani.
U vasalásnál, nem tudom, ha ezt meg tudod oldani. Másképp a zsaluzás bonyolodik, persze léteznek fém gerendák, amit össze lehet kötni oda való szárakkal és anyákkal, de az nem amatőr szint.
A betont az öntésnél meg is kell vibrálni, a tű nem fog beférni, így egy nagyobb kalapáccsal meg kell ütögetni a zsalut.
A ragasztó megfogja a követ, a lényeg az, hogy ne fagyon le. Ahhoz mély alap kell az oszlopoknak. Beton kerítést mindig úgy készitünk, hogy az oszlopokat összekötjük egy vasalt gerendával, és néhány oszlop alapját levisszük a fagyhatár alá (ez segít a lábazatot is bevasalni, ha az is van). Ha pl. 2.5 méter az oszlopok távolsága, akkor mindem másodikat kiássuk 1.5-re, és a többit 90-re.
Házimonolitosnál meg ezért kell ráfalazni a pótgerendákra: ( közvetlen a födém alá nem lehet dugni mert alatta a koszorú van, csak a koszorú alá lehetne). koszorút meg nem véssük meg mert abból lógnak ki a kampók amiket elvileg bekötöttek a födémbe, illetve a csavarok amik tartják a tetőt.
A legnagyobb fesztávnál lehet van benne öntött gerenda, de ugye lehet csak rosszabbat tettek vele mert kérdés hogyan kötötték rá a többit vasat. Olyan hosszú vas nem is volt nekik, hegesztették őket annyi tudni. Ez a valami a lenti boltívig tart, alul ennek a vonalában van két párhuzamos nagyon kicsi de hosszú repedés: Lehajlásteszt beázással: :-)
Így néz ki lent a legnagyobb fesztáv ( 10 méter) melyet egy 10-es válaszfal és a beteg boltív tart:
A boltív beteg és a válaszfal is meg van repedve, kissé mintha hasasodna is. A fenti képen a boltív és a válaszfal közötti részen van még egy ilyen, kis repedés de a víz mutatta meg a helyét ( mikor a fenti beázás történt):
Máshol szinte nincs is repedés a födémen, felül sem, meg lent sem, de ugye kérdés hogy túlvasalták vékony vasakkal aztán egyszercsak jön a rideg tönkremenetel mint a https://en.wikipedia.org/wiki/Collapse_of_Hotel_New_World esetében. De az is lehet hogy nagyon is szupererős lett mert csupa öntött gerendákból áll. :-)
Bocsi hogy ezzel jövök még mindig, de nekiestek rendbetenni, egy olyan akinek lenne pénze letörni/megerősíteni a födémet. Persze azt mondja nincs repedés nincs gond és tetőteret is akar.. nem tudom meggyőzni hogy azt felejtse el.
Mindenesetre még figyelemmel kísérem a sorsát, csak nem akarom hogy a híradóban folytatódjon a sztori ilyesmivel:
Értem, ez a szakszerűbb megoldás. Viszont a két U-alak nekem egyszerűbbnek tűnik, mert a vasalást nem szükséges annyira pontosan belőni. Még átgondolom mielőtt neki állok. Ha mégis a két összefordított U-alak mellett döntök, az is stabil lesz? Úgy értem, hogy nem válik-e le a megvágott, elgyengített pillérzsalu. Úgy 3-5 cm vastagságú kővel burkolnám az egészet.
Már beült, felvette az aljzat egyenetlenségeit. Ha síkba hozod és visszarakod ugyanúgy huppogni fog amíg be nem ül a helyére. Ha belefér tegyél a síkolás után új parkettát.
8 mm-es klikkes laminált parketta került lerakásra 4-5 éve. Sajnos a aljzat nem sikerült tökéletesre, így ahol nincs bútorral terhelve, recseg kicsit. Ez éjszaka bosszantó. Szóval eldöntöttem, hogy felszedem, kisíkolom rendesen és újra lerakom. Már korábban szerettem volna megcsinálni, de most szántam rá magam...
Jó ötlet ez? Ha sikerül felszednem roncsolás nélkül, vissza tudom majd ugyanúgy rakni? Csinált már ilyet valaki?
Sajnos cseredarab nem maradt, ez így rizikós, ráadásul kifutó készlet volt, nem is hiszem, hogy találnék ugyanilyet.
Visszarakásnál érdemes lehet esetleg ragasztanom az éleket?
A flexelés nekem sokkal jobban megy, mint a zsaluzás. A kert végében nekiesek a 230-as gyémántkoronggal az oszlopzsalunak és levágom az oldalakat, az gyorsan megvan. Az összedrótozás jó ötlet. A vasalás is egyszerűbb, mert így csak a 4 db függőleges vas kell a kengyelekkel.
Nyilván Rudolf megoldása a profi verzió. A profik zsaluznak, és nem használnak zsalukövet. Én nem tudok zsaluzni, ezért zsalukövet használtam, simán kifúrnám és összedrótoznám a két U alakot oszlopzsaluból.
Az általad leírt egyszerűbb módszer nekem jobban tetszik. Viszont valamit nem egészen értek. A széleket zsaluzni és betonnal kiönteni a középső rész megkötése után, vagy pedig azzal együtt gondolod? Még annyi, hogy én 4 db 10-es vagy 12-es függőleges vasra gondoltam. Azt hiszem abból nincs baj, ha kicsit túlméretezem ezt.
A zsalukő 50x30x23cm. 40cm a két keresztfal távolsága.
Az alapba lekötsz 4 darab fi 8-as vasat, úgy hogy 44 cm legyen a távolság közöttük, megmérve a zsalukő vasalásának két bevágásának a távolságát, az kell legyen a két pár vas távolsága a zsalukő szélességében.
Készitesz fi 6-os kengyeleket 45.5x bevágások távolsága.
De talán egyszerübb betenni az alapba a 4 vasat az oszlop magasságába és rákötni 3 kengyelt. Beöntöd az alapot.
A négy 8-as vasra, minden zsalukő után ráhúzol egy kengyelt és megkötöd.
Kizsaluzod és beöntöd. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a kengyelekre rá tudod kötni a zsalut dróttal
és meg is tudod spanolni, ha veszel falnak való betonvas távolság tartókat.
Jól értetted.:) Erre a méretre volna szükségem. A végelem a vasak elhelyezése miatt nem tetszik, meg aztán ott van még a másik vége is, amivel szintén kéne kezdeni valamit. Oszlopzsalunál tartok attól, hogy azok is elválnának egymástól. Az lehet megoldás, hogy két egymás melletti oszlopzsalunak levágok egy-egy oldalát és a két U-alakot összefordítva, megkapom a zsaluformát? Vagy ez már megint túl macerás? Lehet, hogy elmozdulnának betonozás során.
Lehet hogy nem jól értem a kérdésed, de létezik belőle végelem, annak egyenes az egyik oldala. Ha pedig 30 cm x 50 cm széles oszlopot szeretnél, akkor azt két darab 30x30-as oszlopzsaluval is meg tudod oldani, ha az egyikből levágsz 5 cm-t. Kevésbé macerás szerintem, mint utólag a fülek között betonozni, vagy vakolni.
Megmondom őszintén, kifejezetten nem néztem a belső oldalt azon a sarkon, de az se rémlik h ott lett volna vmi komoly repedés, csak feltűnt volna. Az emeleten felette biztos nincs repedés. Az emeleti rész B30ból van. A pince rész állítólag tömör tégla, alatta beton alap. Rétegvíz miatt megsüllyedt volna az alap ott? A fenti részt meg még a betonfödém tartja, de idővel ott is reped majd?
Sziasztok! Szakmai tanácsra volna szükségem: Mi a módja annak, hogy egy 30-as zsalukő kerítésoszlop oldalait – Leier gyártmány, a széleken kiálló fülek között van 5 cm vastag mélyedés - síkba hozzam. Vágott terméskövet ragasztanék rá, és tartok tőle, hogy lereped. Arra gondoltam, hogy felfalazom, kitöltöm betonnal és 6-os vasakat kilógatok oldalra. Ezeket kötés után meghajlítom, majd zsaluzás után kibetonozom. Szerintetek ez így mennyire tartós megoldás? Az oszlop formája miatt erre a méretre volna szükségem, mert egyébként levágnám a füleket.
Ennyi adatból biztos választ adni nem lehet. Az "I 100"-as acélgerenda max teherbírása 5m-en 220 kg/m, de az ehhez tartozó lehajlás 70 mm, a megengedett pedig legföljebb 25mm, de inkább 20mm.
A repedés átmegy a fal másik oldalára? Ha nem akkor valószínűleg túl vastag a vakolat, de ezt nem hiszem. Ha átmegy akkor szokatlan. hogy nincs (?) még máshol repedés mert akkor úgy néz ki mintha a repedt fal külső vége lenne a forgáspont és a fal a repedés mentén mozdult volna el lefelé. Azért azt meg kéne nézni, hogy a repedt fal a repedésnél nem mozdult-e el befelé? A repedés fölött az emeleti falban is illene megjelenni egy repedésnek, mert a támasz kiment alóla. Ha az emelet vb. szerkezet (falak is) akkor érthető, hogy az emeleten nincs repedés. Továbbra is azt mondom, hogy kéne még repedésnek lenni.
Köszönöm. Ezt nem betonból akarom mert nem illik oda. Simán téglából szeretném lerakni 80-100cm szélesen. Vennék fóliát ha szükséges. Csak húsvét alatt már nem tudok és nekifogtam volna már:)
Kívülről trapézlemezzel borított, nem ma készült faház belsejét gipszkartonoznám. A deszkákon nincs semmi penész, vagy beázásfolt, de elővigyázatosságból impregnált gipszkartonra gondoltam. Egy szobafestő viszont azt mondta, hogy sajnos azon is látott már penészt, ő a sima kartont tenné fel, és lefestené penészgátló festékkel. Szerintetek?
Szakszerű megoldás a falra rögzítésnél: bevésed a hőszigetelést, készitesz fémkonozolokat, ezeket felfúród a falra, arra rögzíted a szelement.
Ha van hely és az oszlop nem takar el ablakot, akkor könnyebb oszlopokat beépíteni.
Persze meg kell oldani, az előtető lezárását a falnál, ha van egy nagyobb eresz a házon, akkor nem is szükséges.
Az előtetők nagy részénél nincs visszatámasztva a külső oszlop vagy a szelemen a falhoz, pedig ezt meg kell oldani. Ha belül is kerül oszlop, ezt nagyon könnyű megoldani.
Azért teszik lábra a faoszlopot, hogy ne rohadjon szét hamar. A bütüs vége rohadásilag ideális. A repedés az aggasztó, megértem. De az a gyanúm, hogy kell ott még legalább egy repedésnek lennie, mert mindennek legalább két vége van, ha az egyik vége mozog akkor általában a másik vége is. Nem lehetetlen, de nehezen tudok elképzelni olyan mozgást amelyik csak egy végén adódik. Azt meg kell nézni, hogy a tető síkja merre lejt. Ha a tetősík merőleges a repedt falra akkor lehet, hogy a tető nyomja kifelé és csúszik szét. Ha csak ez a baj akkor vonórúddal javítható.
Mert az probléma lenne, ha hőszigetelésen keresztül rögzítenék? vagy ez így egyszerűbb. Én rögzítettem szelement a falra hőszigetelésen keresztül, a csavaroknál távtartóval, hogy oda lehessen szorítani. Tehát egy műanyag csőben megy át a csavar, és a csőre szorul rá a fa.
Talán a falon van már hőszigetelő réteg és így nem lehetne közvetlenül a téglához fogatni az oszlopot. És a hőszigetelést nem akarják ott visszabontani az oszlopnak. Emiatt inkább a talajra rögzítik.
Kb 2,5x3m alapterületű (2-2,5m magas) kerti tároló épületecske szerkezetére jó megoldás a gipszkarton fém vázszerkezet UW, CW profilokból? Ezek 0,6mm-es (v. 0,5mm) lemezből vannak, ha jól tudom.
T-8 v. T-20 trapézlemezt gondoltam rá, ami 0,4-0,5mm vastag acéllemez. Stabil lesz ez így?
Esetleg merevítésnek OSB lapokat tennék a vázszerkezetre és arra rá a trapézlemezt. De ha OSB nélkül is stabil, akkor nem költenék OSB-re.
Megnéztük ezt a házat, jobb volt mint amire számítottam.. :) De volt rajta egy komolyabb repedés, ami aggasztónak tűnt nekem. Az erkély alatt a pincefal mellett az egyik oldalon. Illetve belül, az emeleti (vagy földszinti) részen a falon láttam enyhe vízszintes repedést. Amúgy a pincétől felfele eglsz jó, stabil az épület, tető is rendben. A pince állítólag tömör téglából épült, alatta beton alap. A földszinti rész blokktégla, fölötte beton födém.
Üdv! Ács-jellegű kérdésem lenne: több lábon álló előtetőnél, terasztetőnél láttam, hogy a tartó oszlopokat "eltartják" a faltól, nincs a falhoz fogatva, hanem a betonban áll egy vékony "tüskén" (ennek a "tüske"-rögzítésnek amúgy mi az értelme, több helyen láttam..?). Mi ennek az oka? Miért nem lehet a ház falára rögzíteni? Logikusan gondolkodva, sztem úgy stabilabb lenne.
Ez egy házfelújítás most kb így néz ki a dolog. Az előszoba tető kuka volt (hullámpala) így gondoltam kezdeni kellene vele valamit és kössük össze az erkéllyel egy nagy terasz kapva. Le lett bontva a tető és a attika falak is.
Meglévő födémek E gerendás födém mindenhol, az erkélynél van monolit rész:
(ez már az új födémnek a bevésés)
Az előszoba E gerendás födémre rákerül az új födém (lentebbi modell képeken a piros rész) amelynek konzolja eléri az erkélyt így megvalósul az átjárás. Az E gerendás födémet nem bontjuk el, meg lesz támasztva betonozáskor és így zsaluzatnak megmarad. A hőszigetelés és az egyéb szintkülönbség miatt így is úgy is lesz egy lépcsőfok a meglévő erkélyről áthaladva az új födémre.
Az új födém azért lesz elválasztva a meglévő erkély konzoltól (csak a tényleges 90 cm hosszú konzoltól) mert a vastagsága csak kb 10-11 cm és a statikus azt javasolta, hogy ne fúrjuk meg inkább. Az említett "lépcsőfok" is ennek a dilatációnak a vonalában lesz így ha esetleg lesz is lehajlás nem viszi magával a meglévő erkély lemezt.
Nekem ez így büdös, ne az építész tervezővel beszélj, hanem a statikus tervezővel. Az építész tervező is azt kérdezné meg, legföljebb sajátjaként adná elő. Nem ismerem a tervet minden részletében, így sokkal nehezebb tanácsot adni, de miért kell elválasztani az erkélytől a toldást? Saccra a toldott födémrész csökkenti az erkély igénybevételét.
Most olvastam vissza a korábbiakat. Amennyiben monolit vb. födém lesz az erkély és a lapostető hatáskörzetében (egyszerűen fogalmazva) akkor statikai számítás nélkül csak valószínűleg 2 db kiváltó bőven elég, mert a saját súlyán kívül csak a fölötte lévő téglákat tartja. Bár nem értem, hogy minek az "E" gerenda, mert ránézésre a fél házban a konzolvasalások miatt a monolit födém a nyerő?
Ez egy komplett födém lesz a teljes előszoba felületén szóval nem csak a konzolos rész lesz toldva. Az új födém be lesz ültetve végig a falba 8-10 cm mélyen, ahogy a terven is látszik a szaggatott vonal.
Alsó felső fi10/15 vasalás lesz végén szegővassal és a hosszú konzolnál a felső vasalás sűrítve is lesz pótvassal.
Az oszlopot elvetettük mert valószínű süllyedne stb. és soha nem mozogna együtt az épülettel.
Az új födém se lesz összekötve a meglévő erkély konzollal (kb 90 cm hossz), itt bitumenes lemez vagy valami duzzadó szalag kerül a beton közé de mivel a többi részen a falba be lesz ültetve így nagy mozgáskülönbség nem lesz elvileg.
A falazat B30, alatta 50 cm vb lábazati fal és ez alatt beton 1,2 m alap.
De valószínű beszélek majd a tervezővel ezzel a kiváltó cserével kapcsolatban, csak a mester már jövőhéten csinálná viszont a tervezőtől addigra valószínűleg nem kapok választ.
Ilyen méretarányok mellett az a kérdés, hogy mi fogja tartani az előtetőt/teraszt, mert a szabad sarka lebegni fog ha nincs rendesen hátrakötve a lemez? Azt vizsgálta-e valaki, hogy a fal elbírja-e a rátámasztott kiváltókat?
Lehet emlékeztek anno, volt is itt egy kérdésem erről, hogy lehetne összekötni az erkélyt az előszoba födémmel. Végül egy új monolit födém lett belőle így nincs oszlop.
A régi födém rétegrendje szimplán E gerendás béléstestes födém felbeton nélkül, ez megmarad. Erre jön az új 18 cm vastag födém majd víz, hőszigetelés, 7-5 cm lejtbeton és burkolat. Állandó teherként egy fa előtető lesz rajta melynek támaszai a 70 cm-es konzol végén lesznek (statikus számolt vele).
Az új födém még nincs kész, az áthidaló cserét követően lesz megépítve.
Szereltesss be két 120x120-as L fémprofilt egymással szembe, a régi áthidaló alá. Le kell vésni a betonból 2 cm, a betonvas meg fog maradni benne és flexxel be kell vágni a téglába az L profil vastagságát. Aztán néhány 50x5-ös laposvasat kell hegeszteni a két L talpára, hogy ne tudjanak kifordulni.
Kevés adat van ahhoz, hogy egyértelmű választ lehessen adni. Kellene a terasz és az erkély mérete (konzol kinyúlása, födém többi része), a födémek rétegrendje és ha van valami állandó teher a födémen az is. A hasznos teher az adott az előírásokból. Konzolos szerkezet nagyobb mértékben terheli támaszt a konzolnál.
Áthidaló témában kérdezni. Régi 25 cm magas vb áthidaló lesz cserélve nyílás szélesítés miatt. Az áthidaló fölötti teherhordó (30-as ) falszakaszra terhel E-gerendás födém, melyre kerül egy 18 cm monolit födém (mellékelt képen látszik, terasz-erkély bővítés miatt kerül rá).
Az új bejárati ajtó szélessége 140 cm, kőműves tanácsára vettem két db 2m hosszú A12 áthidalót.
Az út áthidaló fölé kerül 2 vagy 3 sor km. tégla ahogy azt kell is, fölötte még két sor B30 marad amit követ a régi födém koszorúja, és akkor a fölött a konzolos új födém.
Kőművesünk elkezdett aggódni, hogy kevés lesz a két db A12-es áthidaló.
Jogos lehet az aggodalma? Én eleinte nem éreztem, hogy ez kevés de most belém ültette egy kicsit az érzést.
3 éve van lent a teraszunkon 2cm vastag mészkő burkolat. Vízszigetelésre került, külön kőhőz való ragasztóval. szép nagy táblákba, sorolva.
Tudom, hogy ez inkább falra való. Kétszer volt impregnálva.
A problémám, hogy kisebb darabok leváltak most télen a felületéről, mintha felfagyott volna. És még van pár kisebb nyitott zárvány is a felületén, ahol félek, hogy a víz belefagy jobban és szétrepeszti később.
Kérdésem, hogy mivel lehetne jobban impregnálni vagy esetleg milyen műgyantával tőmíteni/bevonni a felületét? És hogyan?
A tűzfalat valami ki kell merevítse, mert lóg, ha kap egy rá merőleges széltehert (komponenst). Ezért a tartófalak tetején a koszorúból ki kell hagyni a vasalást és folytatni kell a koszorút a kifalazott háromszögen. Azaz a tűzfalat le kell kötni a tartófal koszorújához.
Amikor nem volt vasbeton, ezt úgy oldották meg, hogy a két talpszelement és a csúcszelement hosszabbra készittették, mind a ház tartófalait, és beszereltek két szarufát, úgy hogy be lehessen falazni közéjük a tűzfalat. Így az ereszt is hosszabbra lehetett késziteni a tűzfal felett, ami védte az esőtől a tűzfalat.
Egy másik módszer az volt, hogy tűzfalat egy faszerkezetbe építették be, azaz a talpszelement visszafordították a ház szélességére is, szereltek egy oszlopo rá középen, amit becsapoltak a csúcsszelemenbe és eláttak karkötéssel is, aztán két szarufát is, utánna befalazták.
Könnyebb ezt a tetőt szétszedni, mint ahogy gondolod.
Feszítóvassal megfeszíted az illesztéseket és kihúzod a szegeket, minden szarufát leszámozol. Mielőtt leszereld a tőcsavarokból a talpszelemeneket, kicsapod a helyüket, mert az új talpszelemenek külső éle
pont oda kell kerüljön, ahol a régiek voltak, így a szarufák horgolása is fog találni.
Kicseréled a talpszelemet 15x15-re, lebontod a tűzfalakat. Veszel még négy 7x15 szarufát, vissza szereled őket és a fogópárakat (menetes szárral), beszerelsz egy 7x15-ös csúcsszelemet, amit colos deszka fogópárakkal rögzítesz minden szarufapárnál. A szarufákat 8x220-as szerelőcsavarokkal rögzíted a talpszelemenkhez.
Ha minden kész visszafalazod a tűzfalat és új léceket szerelsz, meg trapézlemezt.
A zöld falra merőlegesen célszerű gerendázni körítő faltól körítő falig. Annak a tetejére mehet a trapézlemez fölszorítva a plafon alá. (látatlanba mondom) De van még más lehetőség is. Nagy valószínűséggel a plafonnak van teherbírása, nem lenne szükséges a teljes alsó felület megtámasztása. A fölfalazást nem értem.
Magasság van bőven, de a födém alatt van a koszorú, tehát az alá lehetne a gerendát tenni és felfalazni rá a plafonig. Ha így működik biztos működne amúgy is,
A ház másik fele viszont televan közfallal, azokat ehhez bontani kellene. Zöld az egyedüli közfal, tehát gerendázni simán lehetne. Max a gázszilikát nem tudom mennyire bírná ki a gerendák nyomását.
Én eredetileg simán alá akartam dúcolni mint a tűzoltók csinálják aztán álmennyezet, gipszkarton kinéz ahogy kinéz de olcsó. Itt is kérdeztem, nem jött válasz, így úgy láttam olcsóbb másikat venni. Mert azért 400 kg/nm2 nem egyszerű alátámasztani...
De ilyen árkategóriában tényleg a legkevésbé életveszélyeset keresi az ember...
Látszólag jól bírja amúgy, de sose lehet tudni hogy esetleg nem-e megsüllyed az egyik sarok és kap olyan csavarást a födém hogy lereccsen. Semmi vészjósló repedés nincs. De ha mégis lesz akkor meg már késő bánat..
Alap az nagyon jó, vastag tömör beton, de abban tutira nincs vas.
Rudolf erre is egész jól leírta hogyan lehetne megcsinálni... de az árából kifussa a szomszéd házat, E gerendás födémmel.
A födém - ha van elég magasság - használhatóvá tehető.Alulról acélgerendákat kell berakni és eseleg trapézlemezt a gerendákra. Valószínűleg ha elég sűrűn tesznek a födém alá gerendákat akkor működni fog. Trapézlemezzel biztosan.
Ehhez meg kéne rajzolni az egészet vázlat szintjén és a találkozásoknál, csomópontoknál szakszerű megoldásokat kiagyalni. Így látatlanban nehéz pontosat mondani.
Ha a meglévő terasz betonjával találkozik az új teraszbeton, ott azzal nem kell semmit csinálni.
Ahol a homlokzattal találkozik, ott szükséges jól eljárni.
Nincs még homlokzati hőszigetelésed, ahova az XPS-t raknád?
Mert ha már van hőszigetelés a falon, akkor azt lefelé meghosszabbítva (ha jelenleg a homlokzati hőszigetelés még nincs lejjebb minit a padlóvonal) XPS-t a lábaztra (falra) ragasztva lényegében kész a védelem. És így később a terasz burkolólapja sem ül fel a fal tövében a XPS-re, hanem végig a betonon fekszik.
Házimonolit födémes háznál az alábbi tudnivalót amit a kommenteitek segítségével állítottam össze, ezt fogja aláírni az új tulaj, ha esetleg tudtok kiegészíteni valót ne tartsátok magatokban: ----------------------------------------
Az xx című ingatlan teljes egészében házi készítésű monolit vasbeton födémmel készült. Minden monolit szerkezethez akkoriban és most is kötelező a kiviteli terv (vasalási terv) készítése. A vasalási tervben a statikus tervező meghatározza az alkalmazandó betonacél minőségét, méretét, sűrűségét, elhelyezkedését, formáját, valamint a beton minőségét, és a szerkezet méreteit, és esetleges különleges előírásokat. A zsaluzás, és a vasalat elkészülte után ellenőriztetni kell a statikus tervezővel, vagy legalább a műszaki ellenőrrel a vasalatot, és csak az írásos jóváhagyás után szabad elkezdeni a betonozást! Pont ezért van ez így mert betonozás után már nem látni és nem lehet ellenőrizni. Természetesen ezek mind mellőzve lettek, az épület eredetileg E gerendás födémmel épült volna, de az OTP elkészülési szakaszonként folyósított szocpolt, ez volt az oka hogy előbb állt a tető cseréppel és utánna jött a födém. Miután állt a tető már nem lehetett berakni semmiféle gerendát így jött a kibetonozás ötlete. 15-18 cm kb a födém vastagsága, melybe nehezen fér el a kétsoros vasalás mint ami egy ilyen monolit födémbe kellene. A mai napig nem kapható azonnal a vastelepeken olyan 10-es vasháló ami ebbe kellene, sőt tán nincs is benne háló. A födém nem a koszorúba van bekötve hanem fölé van téve pár belőle kiálló 10-es vaskampóra kötözve. A bennelévő vasaknak kellene 10-eseknek lenniük nem a kampóknak. Márcsak a vastagsága kétségessé teszi teherbírását, arról nem is beszélve hogy tudjuk hogy a méh telepről voltak a vasak kitudja milyen anyagból és állapotban. Mixerkocsira sem költöttek, betonkeverővel feladogatott vödrökkel öntötték ki betonnal. Egyik gond ezzel hogy kitudja a sok vödör különböző minőségű és különböző időközönként összeöntött beton hogyan kötött össze, másik meg hogy nyilván fészkes is lett a betonozás. Így a benne lévő vas tud korrodálódni, pláne hogy éveken keresztül vizet is kapott.Karbonátosodás általi korrózió is eszi a betonvasat, függően attól a beton mennyire takarja a vasat. Ez egy rögtönzött födém minden szabályt felrúgva, de ettől még lehet jó és rossz is. Kb 400kg/m2 lehet a tömege, ekkora teherhez komoly vasalás kellene. Ellenőrzési lehetőség többféle van de egyik sem alkalmazható házi barkácsmegoldásra.Lehajlásra szoktak mérni, van egy képlet ami megmutatja hogy az adott fesztávon mekkora a maximális lehajlás. De itt soha nem lehetett sík, zsaluzással direkt homorúra túlemelhettek meg aztán a zsalu süllyedése is bennevan, aztán síkravakolták alul, így egy szabvány E gerendás födémmel szemben itt ez nem mond semmit.Feltárás. Ha nem ismert a mód akkor megvésik megnéznek egy részt.. Ja csak ez meggyengíti, meg kb minden m2 más és más lehet, ami éppen volt a méhbe vas meg amilyen beton jutott arra részre. Röntgennel ugyanez a helyzet, az egészet kellene, de az meg a korrózió mértékét nem mutatja meg csak a vasalás elrendezését..Ha meg az építő emlékezne is a vasalásra, a betonph és víz, anyagminőség stb így korrózió mértéke még mindig ismeretlen. Lehet akár túlméretezett és bír mindent, de az is lehet hogy mint egy betonjárdalap szilárdnak és stabilnak tűnik mindaddig amíg meg nem kapja az első nagyobb terhet például megcsavarja egy földrengés vagy a ház sarkának megsüllyedése.A legnagyobb rém a rideg tönkremenetel, ami különösebb előjel nélkül, hirtelen következik be, és a szerkezet teljes összeomlásához vezet.Hiába áll ott 20 éve, végig lakatlan volt, hőtágulási stb terheket kevesebbet kapott. Szingapúr, A Hotel New World összeomlása után is megállapították hogy 15 évig túl volt terhelve és végig életveszélyes volt, mégis a legelső szabad szemmel is látható repedés 16 órával a teljes összeomlás előtt keletkezett a vasbetonszerkezetben mielőtt a 6 emeletes épület összeomlott. Magyar dokumentumfilm megnézése ajánlott.. Mert amíg a fa recseg-ropog, addig az ilyen kitudja milyen monolit szerkezetnél van olyan valid szkenárió ami szerint bekövetkezhet egy előjel nélküli leszakadás is.
Az hogy jó vagy veszélyes én nem tudom, annyit tudok biztosan hogy ezt senki 100 %ra meg nem mondja nektek. Egy jó és felelős statikus viszont az alábbiakat mondaná amit aláírásotokkal tudomásul vesztek: Jelen födém mivel nem számítható/tanúsítható semmilyen igénybevételre, semmilyen tetőtérbeépítésnek nem felel meg, és természetesen se nem pakolható se nem járható, talán nem szakad az illető fejére.
Ha nincs leszedve akkor halottnak a csók a huzalozás vagy rudazás?
Tűzfal vagy vértesfal, még nem láttam olyan házat amin lett volna koszorú azon. Csodálkoztam is hogy akkor mi tartja azokat?
Én belülről mondjuk a lebontott kéményből építettem volna neki támaszt belülről.
Hova kellene mégegy szarufa? Kívülre a tűzfal alá hogy közrefogja?
Ezek a méretei:
12 db szarufa van összesen. 90-93-93-84-90-91-92-89-106-80-75 kiosztással A szarufák 7,3x 14,3-asak. Szarufa hossza 442 a talpszelemenig, onnan még 40 kilógás. A padlásfödémtől a tetőgerincig 280 A fogópárok: 11,3x5 Talpszelemen: 12,5x11,5 Ház: 718x1110
Aláfalazás nem rossz ötlet, amíg meg nem indulnak a sarkok.
Köszi a hozzászólást! Igazából ezért is vagyok ötletelésben még, mert nincs külön homlokzati hőszigetelés még kialakítva (később tervben van) viszont a terasz is egy meglévő terasznak a bővítése lesz. Emiatt is vetődött fel bennem jó pár kérdés a kivitelezéssel kapcsolatban. Például ha most rakok xps-t a lábazatra, nem lesz e túl nagy a hőhíd a régi és az új teraszbeton találkozásánál. Utólag majd a jövőben nem tudom lesz a lehetőség/idő/kedv a régi terasz betont sávban felvágni a fal mentén és végig kellő mélységben szigetelni xps-el. Ha most rakok fel a lábazatra és annak zár neki a beton, akkor mivel érdemes megkenni előtte vízszigetelésként a lábazatot függőlegesen? Illetve ha neki zárom a betonlemezt és az xps felső síkja a betonom felső síkjával megegyezik, a későbbi burkolásnál gondolom az a 10cm széles sáv (mechanikai terhelésnek úgysincs kitéve) nem problémás és ragaszható rá a burkolólap? Itt ugye kapna az egész szerkezet vízszintes vízszigetelést. Köszi a segítséget!
A nedvességvándorlás miatt nem kell a nedvesség ellen szigetelni, mert van nedvességelleni szigetelésed a falak alatt és az aljzatbetonod alatt és ez magasabban van a beton szintjénél. De érdemes.
Viszont ami fontosabb, hogy a teraszod betonja hőhídként működik majd, így hőszigetelni mindenképp érdemes. Nincs a homlokzaton már meglévő hőszigetelés, aminek ütközne a teraszbeton?
Megnéztem még egyszer az egyik képedet. A tűzfalakat a szentlélek tartja, vasbeton koszorú nincs rajtuk, ahogy a ház falán sem.
A talpszelem megáll a tűzfalnál, le van zárva egy deszkával és oda van bigyesztbe két ereszdeszka kivülről.
A talpszelement meg kell hosszabítani, hogy férjen be még egy szarufa és kell szerelni egy tarajszelement is, azt is átvezetni a tűzfalon.
Én az aláfalazással kezdeném. Mert 50cm alap a fagyhatár felett van. A sarkokokba beöntenék egy 1.2 méteres alapot (azaz az alap alá még 70cm, saroktól 1.2+1.2 métere- ez lenne a fagygerenda), a mezőbe min. 30 cm, a falvastagság 2/3-ig, csak kivülről. Egyszerre az alafalazással, az alap mellé beöntenék (kizsaluzva) egy 15 cm széles betont a lábazat magasságáik, amit megvasalnék 2 darab hegesztett halóval.
Szakaszosan 1,2 méteres szakaszokban, a sarkokat a végén. Az aláfalazásnál lehet tenni nagyobb köveket is, így kevesebb beton kell.
Rúdnál egyértelműbb, hogy meddig lehet a feszítőanyát szabadon tekerni és utána a csavarfordulatból lehet tudni a feszítőerőt ha tovább tekerem. A legnehezebben használható a lánc. Azt végképp nem szeretjük, a drótkötelet se nagyon. Ha kanyarban kell húzni akkor ott használjuk a drótkötelet. Freyssinet féle utófeszítés.
De merev rudaknál ugyanúgy fennállna ez a helyzet, csak amíg a huzalnál könnyebben és egyszerűbben lehet érzékelni hogy feszes-e, mekkora erő hat rá, addig egy viszonylag merev rúdnál szerintem ugyanúgy fennállna ez a helyzet csak ott ezt nem venni olyan könnyen észre.
Vagy rosszul gondolom? Rudolf gondolom azért választott rudat mert időtállóbb, hőtágulása, nyúlása stb kissebb mint bármi másnak, nomeg tuti elég erős is.
De az eredeti ötlet szerint le kéne venni a cserepet. Akkor úgy igen, addig kell húzni a rudat amíg vissza nem megy a helyére minden.
De ha én azt mondom hogy jól van minden a helyén de maradjon is ott akkor lehet jobb is a drótkötél? Vagy esetleg lánc? Annyit nem akarok, sőt szerintem tilos is húzni hogy bármi mozduljon. A lényeg a fixálás.
Bár most hogy gondolkodok azért forgatónyomaték is hat arra a talpszelemre. Megül a tetőn a hó, nemcsak kifele nyomni, fordítani is akarja. Fordítás ellen meg a rúd jobban véd.
Nekem a legnagyobb segítséget az epitoabc.hu jelentette ebben a témában. Érdemes megnézni a cikkeit mert mindig naprakész infó van rajta. Remélem tudtam segíteni.
Az lesz vele a probléma, hogy ha az elsőt megfeszíted jól, majd utána a következőt akkor az elsőnek a feszítése megváltozhat (nagyon nagy eséllyel). Ha az elsőt utánállítod akkor a második fog elmászni, bár kevesebbet. Néhány próbálkozás után lehet, hogy sikerülni fog KETTŐNÉL. Gondold el ugyanezt négy kötélnél, vagy többnél.
A házhoz utólagosan hozzáépített terasztest esetén, a ház alapjának a függőleges síkjára kell e pluszban vízszigetelést rakni (amennyiben nem ér a terasz magassága a vízszintes vízszigetelés síkja fölé), vagy elég, ha XPS van fent? Ha kell, mit és hogyan?
Amúgy a monolit födémeset sokáig megakartam csinálni, de úgy hogy alulról alátámasztva, kinéz ahogy kinéz, de arra már itt se jött válasz így letettem róla.
Bár 100nm födém, kb 40 tonna, azt nem lenne olyan egyszerű alátámasztani.
Emlékeztek még a házimonolitos házamra? Úgy tűnik eldől a sorsa, megveszik és az árából megveszem a szomszéd házat egy ilyen hasonló utcában ahol a szocpolcsalásos házak állnak:
Ugye az az a ház aminél előbb állt a tető majd utólag kivödrözték betonnal a födémet. Vas állítólag több van benne mint beton, max vékony vasakkal van tele.
Természetesen a vevő tud ezekről, az adásvételibe is belekerül de csak legyint rá. Azt mondja a "statikus fórumnak" nem hisz, hát látja hogy tiszta beton az egész, jól megvan az csinálva. :-) Még a tetőteret is beakarja építeni majd.
Abban igaza van, a födémen nagyon minimális, elhanyagolható(nak tűnő) repedés van. Igaz kiakarnak hajlani a válaszfalak de annak más is lehet az oka minthogy a födém akar leszakadni. Az hogy pont sikerült jól vasalni a 13-16 cm.es födémet vagy éppen túlvasalta vékony vasakkal és egyszercsak leszakad az nem most fog kiderülni.
Majd elsőkézből számolok be ha esetleg meglett a tetőtér hogy kibírja-e.
Szóval 2 millióért kapható egy ilyen telekkel, mindennel együtt Pest megyében:
Téglák között sincs habarcs, válaszfal alatt nincs alap, ajtók felett nincs áthidaló, betonkoszorúban nincs vas meg ilyen apróságok azért vannak itt is, legnagyobb baj amit észrevettem hogy pucsít kifele a tető, talpszelemen kiakar fordulni, mert túl vékony, de a tetőgerendák is a 7*14-esek mintha hajlanának rendesen a betoncserép alatt.
A másik kémény még jó, de gondolom ha nincs alapja érdemes most lebontani? Bár a másik 4 válaszfal központja, ha azt lebontom mind kiesik, de még az nem repedt szét.
Tehát a tető és a kémény a kérdés.
Rudolfunk már megírta mit kell csinálni: --------------------------------------- Jaj Csuklósbusz. Na figyelj. Leírom, hogy csinálnám. De kell egy szaki, nehogy nekiállj egyedül. A cserepet le kell venni. Vonórudakkal össze kell kötni a talpszelemeneket, de azok túl vékonyak. Rá kell szerelj egy 18x5 pallót a külső felére a talpszelemennek és a szarufák helyét ki kell vágni belőle. Vásárolsz 12 méteres szénacél fi12-es rudakat (nem betonvasat) és azokat méretre vágod. Lehet, hogy egy vastagfalú cső is megtenné aminek a belmérete 14mm környékén kell legyen, de ahhoz még nagyobb lyukat kell majd fúrni a szelemenekbe. A végére hegesztesz 12-es menetes szárat (síma feketét- legalább 3oomm hosszút), ehhez szaki kell, a rudak illesztését le kell köszörúlni, hogy férjen be a hegesztést. Amikor fel vannak szerelve a pallók a talpszelemen külső felére, az egész talpszelement kivülről fi 14-es fafúróval kifúrod és áthúzod rajta a vonórudakat. kb. 2.5 méterenként be kell szerelj egyet. Az anyák alá teszel egy 1oox1oox8-as alátétet. Aztán szép lassan elkedezded húzni az anyákat, mindkét oldalról kivülről. De egyszerre keveset. A folyási szilárdság 5o%-ra szoktuj ezeket meghúzni a tartófalaknál, de ez nálad nagyon sok lenne, szemre kell megcsinálni a húzást. Addig kell húzni, ameddig a kármik a szarufákon a helyükre kerülnek( a talpszelem befeszül a kármikba, ha nem sikerül ki mindegyiknél, akkor ki kell ékeld). Aztán kell bele csavarni egy 22ox8-as szerelőcsavart előfúrással- srégen, át a szarufán bele a talpszelemnbe. Lenne egy lehetőség fa gerendákkal összekötni a talpszelmeneket, de az még bonulúltabb és nem lehet rendesen csapolni azokba a gyenge talpszelemenekbe. Talán érdemes lenne szerelni egy 1ox1o-es gerendát minden vonórúd mellé merevítésnek.
Szemre nincs rossz állapotba a tetőszerkezet, gondolom a cserép sem. Le kell kezelni gomba ellen és tűzvédelmi szerrel. Meszelőpumpával te is meg tudod oldani. Nem kerül nagyon drágába az amit írtam, csak munkás levenni meg visszatenni a cserepet és kell egy vaskonfekciós aki legyártja a vonórudakat. Műhelybe. Elég lenne a fi8-as is, csak nagyon bonyolúlt megcsinálni az illesztését a menetes szárnak a vékony a vonórudhoz. Maga a beszerelése nem nagy ügy. Az első lesz nehezebb, pontosan ki kell mérni a furatok helyét és két 3 emberes a vonórudak betolása a helyükre. Ha beteszed a vonórudakat a tőcsavar csak húzásra dolgozik. A csavarást kiváltja a vonórúd. Ha leveszed a cserepet, hozzáférsz kivülről és biztonság kedvéért lefúrsz 12-es menetesz szárakat amiket beragasztassz a betonba, ezt is 2-2.5 méterenként. Jó nagy alátét és anya. De csak amiután a helyére visszakerült a talpszelemen.
-------------------------------------------
A kérdésem annyi hozzá hogyha egymagam akarom csinálni, hogy rudak helyett drótkötéllel meg huzalfeszítőkkel megtudom-e rögzíteni? Cserepet ha lehet nem akarom leszedni, de a jelenlegi állapotot megfogatni meglehetne-e drótkötéllel? Lefúrni a koszorúba nincs értelme mert lehet nincs is koszorú. Ittvan róla több kép akit érdekel: https://indafoto.hu/csuklosbusz/m42/page/1
Ez lenni új otthon... :-)
Ui: mielőtt jönnének a fikázások, akkor leírom hogy akár több 10 millióért adnak vályogházakat amiben szintén nincs alap, nincs áthidaló és fos a tető stb. Ez idáig sztem a legkevésbé életveszélyes ingatlan.
Üdv ! Én pince falazásra gondoltam ami a présházból egy nyakkal indult ,és persze nem az I.E. korból/korról gondoltam a vastagságot ,és még akkor a piramisokoz képest IS vékonyak a 80 cm falak !:-)
Van félkör boltozat, mint a neve is mutatja. Ezenkívül van a feszített boltozat, csak az 60 fokos, ezáltal az oldalnyomás tetemes.
Főleg az ipari kemencéknél használatos. Komoly acélszerkezet veszi fel az oldalnyomást..
Az építőiparban ilyen volt az un. poroszsüveg boltozat. Az is messze van a félkörtől, annyira messze , hogy kis ügyességgel sík mennyezetet lehet kialakítani. Alulról.
A félkör boltozatnak van egy másik pikantériája. Felülről le kell terhelni.
A házaknál ez nem probléma, mindig feltöltik felülről.... így az pedig fent lesz sík.
Aztán akadnak egyéb módon szerkesztett boltozatok is.
Tudtommal a 3,5-4 méteres belmagasság eleinte a világítás miatt kellett. Nem volt villany, valahová el kellett hogy "férjen" a füst. Később az volt az "úri". A pesti bérházak földszintjénél mindenki arra számított, hogy egyszer kávéház lesz ott, márpedig az előírás ott 4,5 méteres belmagasság volt. Gondolom szintén a füst miatt, csak akkor már a dohányzás miatt füst volt a meghatározó. Feljebb már "csak" 4,20 volt a belmagasság, egész addig, amíg a modern építészettel be nem jött a mai, 3 méter körüli. (A szocializmusban ezt sikerült 2,60-2,65-re levinni, de volt 2,50 is.)
A Nagykörút és a Duna között van bőven, elég sokat vizsgáltam magam is. De még a Körúton kívül is vannak.
"Ja konkrétan poroszsüveges boltozatú födémnek nevezik. I acélgerendák, közte boltozatos tégla födém."
Magyarországon tényleg így nevezik, de nem ez itt a lényeg.
"A födém feszített."
Az "E" gerendáról tudtam, hogy feszített (más lakásépítésben használt gerendáról nem), de arra kérnélek, hogy ezt a feszítés dolgot fejtsd ki részletesebben. Az új födémpallók között is vannak, persze. De, hogy az első világháború előtt lett volna, az nekem új.
"
na és a felsőbb szintek falai is csak 45 cm -esek, másfeles nagyméretű tégla. Hab a tortán ,hogy a mellékhelyiségek falai már a körúti gazdag házakban is csak 30 - 31 cm. És ugyan ez Pestszent - Lőrincen az 1930 -ban épült bizonyos házakban... konyha, kamra ... fürdőszoba csak 25 -ös fallal. Akkor amikor a 38 -as fal sem felel meg a hőtechnikai mai előírásoknak.
Na szóval voltak akkor is melléfogások... tévhitek."
A pincéről volt szó, nem a fölmenő falakról. Egyébként az akkori kivitelezőket sem kellett félteni. Tűzfalból általában csak féltégla vastagot építettek, a szomszéd ház is. Ezt azzal mentegették, hogy a tűzfalnak egész tégla vastagságúnak kellett lennie. Két fél az egy egész, nem?
"19. század elején-közepén épült emeletes épületek esetében min. 75 a falvastagság, kétemeletes épületeknél 90-100."
Alig alig akadnak már ilyen házak. Lehet Erdélyben a történelmi városokban még igen... a magyar vidéken, kisvárosokban nem.
"vastag salak szigetelés, arra téglapadló." Így van a Ferenc Jóska korában épült egyik körúti házunkba is.
" A 19. század végén-20. század elején vezették be a fémgerendás födémeket, téglaboltozatos berakással."
Ja konkrétan poroszsüveges boltozatú födémnek nevezik. I acélgerendák, közte boltozatos tégla födém. A födém feszített... a pincéknél pedig félkör alakú.
" 3.5-4 méteres szintkülönbség van a födémek között a földszinten és az emelten, mert nagyon magass ablakokat "
Annyival módosítva, hogy a földszinten elértheti a belmagasság a 4,5 m-t feljebb pl. nálunk már csak 3,75 m.
Az utcán az üzletek miatt van, a hátsó részen átok ez a belmagasság. nálunk pl. vízszintesen vannak megosztva ezek.... a sötét lakások.
na és a felsőbb szintek falai is csak 45 cm -esek, másfeles nagyméretű tégla. Hab a tortán ,hogy a mellékhelyiségek falai már a körúti gazdag házakban is csak 30 - 31 cm. És ugyan ez Pestszent - Lőrincen az 1930 -ban épült bizonyos házakban... konyha, kamra ... fürdőszoba csak 25 -ös fallal. Akkor amikor a 38 -as fal sem felel meg a hőtechnikai mai előírásoknak.
Na szóval voltak akkor is melléfogások... tévhitek.
XIX. századi házaknál emeletenként egy fél téglával (14 cm) kellett visszaugratni a falat a fafödém miatt. A min. falvastagság meg általában 29 cm volt. A méretek vakolás nélkül értendők. Nem azért csinálták mert sok pénzük volt, hanem kényszerűségből. A fafödém miatt, amit alkalmaztak.
19. század elején-közepén épült emeletes épületek esetében min. 75 a falvastagság, kétemeletes épületeknél 90-100.
Ezeknél általában a pince feletti födém téglaboltozatos és elég nagyok a nyilasok.
A tetőszerkezet nyilása általában nagyobb mind 13 méter, két állószékes tetőszerkezetek, vonógerendákkal, a tető héjazata hódfarkú cserép.
A tető súlya elenyésző a falak súlyához képest, de a padlás padlójának az önsúlya komoly terhet jelent: vastag salak szigetelés, arra téglapadló.
Kétemeletes épületeknél a földszint fala 70-es az emelet fala 50-es, a padlásfödém nem része a tetőszerkezetnek, onnan a falazat a talpszelemenig 30-as.
A falvastagság váltások azért voltak szükségesek, mert a tartófalakra rátámasztották a fa koszorúkat, ami a fa födém gerendázatát tartották.
A 19. század végén-20. század elején vezették be a fémgerendás födémeket, téglaboltozatos berakással. Ott már nem volt szükséges ennyire vastag falakat használni.
A pince fala 60-as. Néhány 19. század végi épületnek megvannak az eredeti rajzaim.
Nagyon sok pénzük volt akkoriban az építettőknek. 3.5-4 méteres szintkülönbség van a födémek között a földszinten és az emelten, mert nagyon magass ablakokat építettek be, hogy a 6-7 méteres nyilású szobák, télen is kapjanak valamennyi fényt.
Pl. szinte minden belső lépcső előregyártott faragott kő elemekből készült, 40cm beépítve a tartófalba. Így a földszint tartófala nem lehetett 60cm vékonyabb, legalábbis ott ahol a lépcső volt. 3.5 méternél kell legyen 22 lépcső és egy nagyon hosszú és masszív kovácsoltvas (vagy öntött) korlát... húzott karu lépcsőknál íves.
A Porothermnek van pincefalazó téglája, nem túl rég óta. Előtte csak tömör téglából volt ajánlatos pincefalat építeni. Ezzel együtt is volt aki megpróbálta. Néhánynak nem hasasodott ki a fala. Főleg a kisméretűeknek.
Hát azért olyan nagyon sok választás nincs, vagy beton, vagy tégla, esetleg mindkettő. Nem tudom, a 80as években hogyan építették ezeket a pincéket.. Képen láttam már blokktéglásat is, egyet amit megnéztünk az belül tömör tégla falazat, mögötte beton (a téglafal volt a zsalu).. meg gondolom van színbeton, meg zsalukő (sztem a zsalukő inkább 90-es, 2000-es évek nem?)
Újabb agymenés: a pincében a fal elé "előtétfalazat" (impregnált)gipszkartonból, fém profilokon, mögötte átszellőztetett légrés..? Vakolatot meg leverni. Ennek az előtétfalnak az alsó részét fóliával leszigetelni, mondjuk a padlóra fólia, felhajtani a gk profilokra, és úgy rá a gipszkarton, hogy ha esetleg valamennyi víz befolyik, ott felgyűljön..?
Egyébként, ahogy nyilván láttad - és remélhetőleg fölismerted - a kérdezőnek konkrét kérdése is volt, az általad kifogásolt válaszom részben erre vonatkozott.
Mély tisztelettel jegyzem meg, hogy amit írtam az olyan általános vélemény ami a ház alsó részének ismerete nélkül is megállja a helyét. Volt alkalmam látni a vízzáró vakolat hatását, meg a drénezését is. Arra jó amit írtam, hogy a kérdezőnek legyen fogalma arról, hogy milyen lehetőségekre számítson és segítsen a döntésben, hogy megvegye-e az épületet.
-körítőfalak megmagasítása, akkor semmi sem mehet rá, mehet az e.gy. vb. gerenda
-középső fal visszabontása (6-8 cm elég), de jármű mehet rá
-monolit vb. födém, lehet bármilyen erősre építeni (a falak és a fenéklemez teherbírása a határ) ÉS MONOLIT VB. FÖDÉMNÉL A LEGEGYSZERŰBB A LEJÁRÁST MEGOLDANI bocs. a nagybetű az véletlen
-az e.gy. vb. gerenda helyett acélgerenda. Ebben az esetben a gerenda teherbírása bármekkora lehet, a középső falat nem kell bontani, lejárat problémás.
Autó rámehet? Ha igen, akkor valószínűleg nem jó. A probléma az, hogy ha a középső falon fölfekszik a gerenda akkor 3 támaszú lesz, amire nincs vasalva. Ha nem fekszik föl és autó nem mehet(!!!) rá akkor megfelel.
És mi lesz a dréncsővel összeszedett vízzel? Szivattyúzni kell, állandóan. Lehet olyasmivel próbálkozni, hogy a lejtő felöli oldalon a ház alapozási síkja alatt keresztbe egy szikkasztó réteg szerűséget kiásni, amiből a víz gravitációsan tovább folyik a felszínen lefele. Azonban a talaj jellegétől függően mindig van depressziós görbe. Annyival kell lemenni az alapozási sík alá, hogy az alap a depressziós görbe fölött legyen. Ehhez talajmechanika kell, laborvizsgálatokkal. Házilag szinte biztos, hogy nem fog sikerülni. Amennyiben a szikkasztó működik, kérdés, hogy mennyi vizet szed össze. További kérdés, hogy mi lesz az összeszedett vízzel? A lejjebb levő telektulajdonosok kertjéből meg hiányozni fog, balhé viszont lesz. Vízzáró vakolat csak akkor lesz jó, ha a teljes belső felületre fölkerül. A kívül helyenként magasabb talajszint miatt még a kapilláris hatás nélkül is fölmegy a padlásig. Csak a szárító vakolat és a hegy felőli oldalakon szivárgó használ.
Adott egy 4*4méteres szenyvíz akna,középen egy válaszfallal.Valamilyen tető kellene rá.Javasolták nekem a vasbeton födém gerendás megoldást.Szerintetek jó megoldás volna?
Aha. Meg olvastam vízzáró vakolatot is.. De egyelőre csak látatlanban okoskodok, még nem láttuk a házat, így azt se tudom, miből van ez az alsó rész..
Amúgy az nagy hülyeség lenne, ha körben, ahol földben van, talajfúróval lukakat fúrni, és függőlegesen dréncsöveket rakni? Így azokban gyűlhetne a víz.. ? Akár kifúrkált PVC csövek..
Az emeletre fölmegy a víz? (kapilláris) Általában ha alulra vízzáró izét (fólia vagy más) tesznek akkor a víz följebb megy és ott jön ki. Van ú.n. szárító vakolat (LB Knauf-nak is van), azok a legjobbak. Akkor nem megy föl a piszok (víz)
" Nitro hígitóval probáld meg ellenőrizni. Az kb. minden festéket old, kivéve a jól felvitt PU-t és porfestést. "
A megszáradt festéket a nitróhígitó sem oldja. megszáradt szerves oldószeres festékeket / lakkbenzines, szintetikus vagy nitró higítós / csak a kromofág oldja.
Szvsz az égetés a legjobb, hogy festék vagy horgany.
Amúgy kb. 40 éve tökéletes horganyzott acéltömeg árút készítenek.
60 - 80 -90 éve elég szart gyártottak.
Korábban a horganyzott esőcsatorna, más épület bádog, kerítés 20 év alatt átrozsdásodott, 30 év alatt semmivé vált, de a maiak tartósak.
Anno én még festegettem esőcsatornát un. Orkán festékkel . Az egy nitrós alapozást nem igénylő festés. Így a 30 év helyett nyetem + 10 évet.
A 20 éve felrakott bádogos szerkezeteim viszont még tökéletesek... nem kell mázolni !!
Nitro hígitóval probáld meg ellenőrizni. Az kb. minden festéket old, kivéve a jól felvitt PU-t és porfestést.
Horganyzott felülettekkel a következő helyzet:
Ha frissen horganyzott felület megázik, vagy hidegbe van tárolva és kondezvíz alakul ki, akkor nem tud megszáradni és megjelenik fehérrozsda. Ebben az esetben a fémfelület, viszonylag gyorsan át fog rozsádosni.
Ennek a tipikus példája az, amikor a frissen horganyzott lemezeket télen egy nedves raktarba egymáson tárolják. Megemeled a felső lemezt, megnézed a fonákját, ha fehér szinű foltok vannak rajta, azt ott kell hagyni.
Ha megszárad, akkor a felületen megjelenik a cinkpatina. A cinkpatina a levegő nedvessége függvényében 3-10 nap alatt kiakul, utánna nem jelenik meg a fehérrozsda. Azaz legalább ennyi ideig kell egy fedett és lehetőleg száraz helyen tárolni a horganyzás után.
A horganyzás sem tart örökké. Ilyen kérdéssel sem találkoztam még, de azt gondolom, hogy a horgany az fém és nem ég, a festék meg ég, erősen füstölve. Ki lehet próbálni, ha nincs jobb módszer.
Direktben nincs. Indirektben viszont van. Ha megvátozik a padló rétegrendje az azt is jelenti, hogy változik a födém terhelése. Azt hivatalos embernek kell(ene) kimondania, hogy ez nem fog ártani a háznak. Vannak tévhitek, ilyen, hogy csak 12 cm-nél vastagabb fal a teherhordó. Hát nem. Attól függ, hogy mikor épült az épület. Anyáméknál majdnem összedöntötte a házat egy lakó, mert ő is így tudta. Úgy hogy válaszfalak eltávolításával is csak óvatosan.
Ha pedig történik valami közben, akkor az egész internet is tudni fog róla.
Ahogy Fülig Jimmy mondta: "Ilyen jó eredményre eleinte ne számítson, felség." Hacsak a gázhoz hozzá nem nyúltok házilag, mert abból még Index címlap is lehet. :-)
Épp ellenkezőleg, amiatt járok utána, mert tudom, hogy erről mindenki tudni fog. Ha pedig történik valami közben, akkor az egész internet is tudni fog róla. :)
" A lakás felújítását úgy tervezzük, hogy teljes vakolat leverés, járólap(beton) és parketta felszedése. Ezután az elektromos hálózat és a csőhálózat teljes cseréje következne. "
" nyilván az egész társasház tudni fog erről az átalakításról"
A társasházi SzMSz alapján nagyon alulszabályzott minden. Persze nem szeretnék ebből bajt a későbbiekben, nyilván az egész társasház tudni fog erről az átalakításról. Van olyan törvény, ami előírja, hogy statikus kell ezekhez az átalakításokhoz?
Az alapozás bontásával nem árt vigyázni (ha van neki) mert bontásnál lazul, utána attól süllyed. Elbontani csak ha muszáj. Inkább mellé új alap vagy lemezalap, stb.
Fényképek. A fényképre oda kell tenni egy zollstockot esetleg egy doboz gyufát. Ezek biztosítják, hogy utólag is lehessen mérni. A fényképeket el kell küldeni a megfelelő helyre, egy sorozatot pedig alá kell iratni.
Milyen vastagok a csúsztatott zsalus betonfalak. Azért kérdem, mert voltak házak, amik murvaszerű anyagból, egyetlen szemcsemérettel készültek. Szerencsére ezekből nem sok épült. Ha ilyen, akkor jobb nem piszkálni. Egyszer volt szerencsém egy ilyen épülethez. A beton szilárdsága valahol az iszapos víz és a híg ürülék között volt.
Igazából bennünk az a kérdés, hogy hogyan lehet a jelen állapotokat rögzíteni. Ahogy írod, vannak gyakori kártípusok építkezés esetén, viszont ebben a házban a közös helyiségekben jelenleg is igen komoly hiányosságok vannak. Értem, hogy legyen rá keret, de hogyan tudom a lakóközösség felé azt bemutatni, hogy ez friss kár, ez pedig már ilyen is volt.
Azért tartjuk jobbnak a mindent egyszerre felújítást, mert így egyszerre túlesünk minden problémán is, a későbbi kényelmetlenségeket meg tudjuk előzni, amik elő-elő jönnének. Persze ez sok kérdést is felvet, mert gyakorlatilag a falak maradnának a helyükön, azon kívül minden szét lenne bontva. Van olyan szabályozás, ami gátolja az ilyen jellegű teljesen nullára bontását ezeknek a lakásoknak?
- Keresztbe-kasul kóválygó vezetékek. Mi három különböző helyen tudjuk csak elzárni a vizet, és abból az egyik a szomszéd egy részét is zárja. De amikor átkötöttük a lépcsőház világítást, kiderült, hogy azt eredetileg a szomszéd is tudta a saját lakásából kapcsolni.
- Anyáméknál (de a régi lakásunkban is) olyan válaszfalak voltak, hogy az MTK kábel volt a maximum, amit be lehetett tenni, különben átmentél a szomszédba.
- Beton bontásakor (akár aljzat, akár fal) bármi megrepedhet, leeshet a szomszédnál is. Előre szólni jobb, mint utólag kifizetni a Herendit.
- Alap, hogy minden nap végén végigtakarítod a lépcsőházat. Ezt sokan hajlamosak elfelejteni, elvégre van háztakarító. Ja, hetente egyszer, és nem erre, a lakókat meg a guta üti a behordott kosz miatt. Mi azt csináltuk, hogy amíg a felújítás tartott, fizettünk egy átalányt a ház takarítójának, és ő ha kellett, rendet rakott. Nem is volt gondunk se vele, se a többi lakóval.
- Gyakori, hogy a munkások szétbarmolnak ezt-azt. Kapu, vagy a zárja, lépcsőház, folyosó festése, burkolata és hasonlók. Ha magad vagy a kivitelező, akkor erre legyen kereted.
És ami nem anyagi kár: Minden hangos munkát jobb előre bejelenteni. Ha kicsi a ház, becsöngetsz, ha nagyobb, plakátolsz. Ha sok az idős, vagy kisgyerekes lakó, akkor "szieszta" időben nem végzünk hangos munkát. Lehet, hogy kényelmetlen, de ha utána tíz évig "feketeseggűként" kezelnek a házban, az még kellemetlenebb.
Köszönöm ezt a rejtélyes, de azért megnyugtató választ, akkor ez alapján mehet a bővítés az eredeti fal tégla típusával. Egyébként semmi extra, egy alapvetően 16m2-es zártkerti házról van szó, amihez a meglévő, normális alap nélküli teraszt falazták fel konyhának, válaszfal téglával, hogy a szerkezet ne legyen túl nehéz, persze így is elkezdett süllyedni, szóval le kell bontani, és alapozással együtt újra húzni.
A ház csúsztatott zsalus, az építéskori dokumentációja már nincsen meg. Valójában ami kérdéses, hogy az esetleges okozott kár értékét hogyan lehet kezelni vagy becsülni, esetleg elkerülni. Nyilván ha valamelyik szomszéd károkozást lát(vagy feltételez), azt nem fogja a saját lakásbiztosítására terhelni, még ha van is neki. A ház biztosításának terhelését pedig gondolom a lakóközösség nem fogja jó szemmel nézni. Hogyan lehet ezt jól megoldani és kivédeni az esetleges támadásokat? 3 irányból van szomszéd és ennek a tényezőnek az esetleges "költségét" beláthatatlannak látom még.
Érdekes, nagyon érdekes az előttem néggyel szóló, problémáit felvető esete.
" lakás teljes körű felújítását tervezzük. A ház 52 éve épült."
Az az 1969 ben.
Az egyik társasházi lakásunk több mint a dupla idővel ezelőtt épült... konkrétan 1890 ben. A tizévvel ezelőtti felújításkor /korszerűsitéskor se bombáztuk szét a lakást.
Nem vertük le a vakolatot / 220 nm lett volna /, nem szedtük fel a padozat burkolatát, az 54 nm lett volna fele tölgy parketta, harmada hideg burkolat a maradék lamilált. A tölgyet felcsiszoltattuk és lakoztattuk.... szakemberrel.
A csőhálózat ! ?, Hát a gázcsövek ki, helyette modernebb gázcsövek, a fűtéscsöveket nem kellett eltávolítani, mert nem voltak.
A villany ? Nos ott volt az elején egy kis problém. Egyszer elment a villany... kihívtuk a villanyszerelőt, a mester és a segédje volt jelen.
A mester szapulta hálózatot, a segéd kereste a hibát egy létrán állt.
Mondom a mesternek... előzetesen mennyi lenne a teljes felújítás ? Elkezdte nagy komolyan/fontoskodva, kb. a felénél és úgy 500 eft- nál járt amikor diadalmasan jelentet e segéd megvan a hiba !! A táblától a második kötés lazult ki
Közben a mester kiselősadása ,hogy vékonyak a csillárokhoz menő vezetékek. Megjegyeztem, jelenleg 5 db. 60 -as izzó van, lesz helyette 5db. 15 ös izzó. Mi a problém , na megkapta az elhárítás árát, a kb. 1 millás szóbeli ajánlat végére nem ért.
Végül egy másik szerelő 150 eft ért elvégezte, ami kellett / új kapcsoló tábla, új kismegszakítók, 2 db új áramkör ahová kellett, megfelelő terhelhetőséggel.
A szomszédokat a társasházi hirdető táblán értesítettük a munkálatokról, igyekeztünk nem zavarni őket, kárt nem okoztunk.
Volt azért némű vizvezeték cső csere, új elzárók, új szanitérok.
A csempéket sehol sem vertük le.
Nyílászárócsere nem történt, 3 belső ajtó mázolása, új gáz és fűtésrendszer, munka volt így is bőven.
Akkor a lakás 12 milla volt, a felújítás 3 milla, most 40 millióért vihetnétek a lakást.
Nagyjából mindent szakemberek csináltak. Gáz és víz. fűtésszerelő, gáztervező, kéményesek, kémény ellenőrök , festő és mázoló, villanyszerelő, parkettacsiszoló lakkozó.
Károk ? Nem keletkeztek a felújítás során. Viszont a ház biztosításának a terhére egy az eladás - vétel során keletkező üvegkárt / az eladó kitörte az egyik ablakot /, azt a biztosító kifizette... először nem akarta, végül duplánfizetett.
Nos megúsztam a 220 nm új vakolást.. örült munka lett volna, megúsztam a padozat /54nnm /szétverését, megmentettem a csempézést... így is 3 milla lett.
Én szerveztem, a szakik végezték.
Ja még egy érdekesség :
A gáz ... konkrétan a kazán üzembe helyezésekor kiderült hogy az üzembehelyező egy valamikori volt kolléga volt. kaptam 20 % kedvezményt.
Kérdezi a topik társ :
" Milyen előkészület kell egy ilyen volumenű munkához? "
kell jó szervező készség, erős idegzet és a soha nem végzett munkákat sk. nem végezzük. kellenek kapcsolatok.
Nálam 4,5 hónap alatt megtörtént a leírt felújítás.
Meglévő házat szeretnék bővíteni. Sokadik tulaj vagyok, a falak 35cm szélesek vakolva, szigetelés nélkül, valószínűleg B30, vagy xy-30NF. Jól gondolom, hogy az egységes szigetelő képesség miatt érdemes a meglévő falazathoz felhasznált tégla pontos típusát megtudni, és ugyanazzal folytatni a bővítést? Így egységes lenne a falak hőtároló képessége, és az utólagos hőszigetelés miatt a fal szigetelő képessége is. Tehát nem érdemes B30 mellé 30-as klíma tégla, vagy olyasmin gondolkodni, mint eltérő vastagságú nikecellt rakni az eltérő falakra.
"Milyen tipikus problémák lehetnek a bontási munkák során?"
A háztól függ. Miből van, hogyan építették, stb.
"Esetlegesen a szomszédoknál is lehet kárveszély a bontások miatt? "
Lehet. Nálunk a szomszéd a vizet a mi lakásunkon keresztül kapja. Pedig 1938-ban épült.
"Az ilyen károkat rendezi a társasház biztosítása?"
Igen,de lehet hogy megpróbálja utólag behajtani. Az nem árt, ha a szomszédnak is van biztosítása. Ha nincs, az is egy lehetőség a biztosítónak, hogy ne fizessen. Hanyagságra, szándékosságra is megpróbálhat hivatkozni. A teljes kárt nem fogja megfizetni (nagyobb összegnél), a szomszéd viszont kérni fogja a különbözetet.
Milyen előkészület kell egy ilyen volumenű munkához?"
Ha a rétregrendket feltárod a munka kezdése előtt, akkor kicsi az esélye annak, hogy kárt okozz a szomszédoknak.
Az anyagmozgatást át kell gondolni alaposan. Kell késziteni egy kivitelezési garifkont- aminek van egy határideje, be kell szerezni minden anyagot, hogy nem kelljen agyagbeszerzéssel foglalkozni a kivitelezés alatt.
Meg kell beszélni a szomszédsággal, hogy mikor fogsz zajongani és mikor porozni- a legjobb, ha adsz nekik egy kivitelezési határidőt, amit be is tartassz.
Nekem a véleményem az, hogy ha bontasz, akkor a padló egész rétegrendjét fel kell szedd, hogy egyszer szabadulj meg a kosztól és a portól, ha csak a burkolatot bontod, akkor a szereléseketnél vésni kell az aljzatot és az folyamatos koszt jelent.
A bontási síttől meg kell szadadulni a lehető leggyorsabban, zsákozni nagy munka: ablakdaru vagy csőrendszer, egyenesen a konténerbe, közben locsólni.
A bontáshoz érdemes néhány munkást alkalmazni. Két -három nap alatt 12 órában egy nagyobb lakást szét lehet bontani. Remélem nem laktok ott, szakaszoson dolgozni agyrém.
Vízszereléshez szerezz jó szakikat, minden mást meg lehet csinálni SK, ha van egy kis tapasztalat és munkabírás.
Egy társasházi lakás teljes körű felújítását tervezzük. A ház 52 éve épült. A lakásban az építéskori elektromos és részben cserélt vízhálózat van. A lakás felújítását úgy tervezzük, hogy teljes vakolat leverés, járólap(beton) és parketta felszedése. Ezután az elektromos hálózat és a csőhálózat teljes cseréje következne. A ház korából adódóan szakembert csak a legszükségesebb munkákban vennénk igénybe. Milyen tipikus problémák lehetnek a bontási munkák során? Esetlegesen a szomszédoknál is lehet kárveszély a bontások miatt? Az ilyen károkat rendezi a társasház biztosítása? Milyen előkészület kell egy ilyen volumenű munkához?
A házhoz utólagosan hozzáépített terasztest esetén, a ház alapjának a függőleges síkjára kell e pluszban vízszigetelést rakni (amennyiben nem ér a terasz magassága a vízszintes vízszigetelés síkja fölé), vagy elég, ha XPS van fent?
Ha a felülete hibás és van hely akkor rá kell betonozni, de legalább 6 cm-t. Télen még így is fölfagyhat.. Ha nincs hely, akkor vannak betonjavító habarcsok.
A vízelvezetéssel gond lesz. EPS helyett inkább XPS tegyetek. Lehet próbálkozni olyannal, hogy keresni valami vízelvezető réteget ACO-nál vagy valahol, de ha csak ideiglenes lesz, akkor lehet egyszerűbb és olcsóbb időnként, pláne nagy esők után felszedni az egészet, hagyni kiszáradni és visszarakni. Télre meg elbontani, amikor nincs funkciója.
Csak műfűvel ez egyszerűbb, mert csak fel kell tekerni. Azért a drágább műfüvek pihe-puhábbak, mint az olcsóbbak.
Családi ház terasza, mely 2x6 méteres. Ennek fele kb fedett, mert a ház 2 szintes. Csatoltam egy rajzot, a piros a terasz, elképzelhető hogy hogyan néz ki. :)
A ház még nem szigetelt, de 2 éven belül tervezzük.
A teraszra elhelyeznénk műfüvet. Viszont mivel betonra kerül, bár hosszabb szálú, így sem annyira kényelmes járni rajta.
Az az ötlet vetődött fel, hogy 2 centi eps lapokat raknánk alá igeiglenesen, minimálisan ragasztva. Ez majd szétszedhető a rendes szigetelésnél.
A kérdésem az, hogy ez víz szempontjából problémás e. A terasz alatt fűtetlen garázs található, lejtése kb kifelé van.
Tehát megcsinálhatom e így ideiglenesen, vagy a lapok alatt pl berohadna, vagy lehet e ebből probléma.
Külső vakolatok - kőpor és terranova - fröcsköléses felhordására szolgál.
A hagyományos kézi eljárásnál kényelmesebb munkát, jóval nagyobb teljesítményt, valamint igen szép és egyenletes felületet biztosít. Kartámasz biztosítja a kényelmes munkavégzést. A betétek hosszú élettartamát a műanyag rezgéscsillapító bevonat garantálja.
Külső vakolatok - kőpor és terranova - fröcsköléses felhordására szolgál.
A hagyományos kézi eljárásnál kényelmesebb munkát, jóval nagyobb teljesítményt, valamint igen szép és egyenletes felületet biztosít. Kartámasz biztosítja a kényelmes munkavégzést. A betétek hosszú élettartamát a műanyag rezgéscsillapító bevonat garantálja.
" alatti részt a pincében belül mivel érdemes vakolni? A régi (40 éves) vakolat néhol feljött és megrepedezett, így a javítást már olyan vakolóval csinálnám ami erre az alkalmazásra is való."
Bármilyen vakolat ami meszes, a cementtel takarékosan bánnak előbb utóbb lejön.
A pincében alkalmazó vakolat . erősen, sőt nagyon erősen javított - na mivel hát cementtel - .
Le kell hántani ami könnyen sőt nem csak a könnyen lejövő régi vakolatot, aztán cementes masszával vakolni. Tudni kell a cementes masszaával nehéz dolgozni, ezért csemperagasztóvak keverni és nagy kenő vassal felvinni. Símító vas .
Vagy a másik technológia a szórt felvitel.
Van az a kb. 12 - 14 eft készülék, tekerős . Azzal az erősen cementes masszát felszórni. A német spritzenek nevezi Spritzmassen.
Régi boltozatos belvárosi pincék azért nem használhatók, mert vakolják, meszelik aztán előbb utóbb málik. Nos letisztítani, majd kőporos fehércementes masszával beszórni.
Lábazaton vízszigetelés alatti részt a pincében belül mivel érdemes vakolni? A régi (40 éves) vakolat néhol feljött és megrepedezett, így a javítást már olyan vakolóval csinálnám ami erre az alkalmazásra is való.
Ma kaptam homlokzati, és lábazati hőszigetelésre árajánlatot: 185 homlokzat+40 lábazat full munkadíj színezéssel álványozással együtt 1.55 millió. Szerintetek?
Bocs, nem okoskodni akarok és értem is, hogy ez már megtörtént és próbálod kihozni a legjobbat a dologból, de az nem fér a fejembe, hogy hogy lehet 5 cm-t elszintezni a koszorúnál? Mekkora távolságok vannak a koszorú egyes pontjai között, hogy ez lézer, vízmérték és minden nélkül sem ütött szemet valakinek? Csak hogy értsük, hogy mire gondolhatott a költő, mikor ezt így összehozta?
Egyébként nem vagyok szaki, csak egy másik építkező, de szerintem valamilyen habarcsban kellene gondolkodnod. Mások mondták itt a kisméretű tégla befaragást, de azt úgysem lehet nullára befaragni, azt is habarcsba kellene rakni, akkor nem jobb lenne 100%-ban valamilyen olyan habarcs, ami elbírja az 5cm vastagságot és nem reped ki? De habarcs alatt nem feltétlenül a klasszik falazóhabarcsot kell érteni, hanem valamilyen kenhető anyag, amit pl betonjavításra/betonszintezésre is használnak.
Az ajtó sarkánál az kiváltó probléma. Továbbá úgy tűnik, hogy az ajtó és az ablak közti falszakasz megsüllyedt. Az udvaron nem az az érdekes, hogy úgy általában vizes-e, hanem az, hogy meg tud-e állni a víz az épület mellett, vagy közelében. Amíg nincs meg a süllyedés oka nem érdemes a falakat "fércelni".
Ilyen repedések vannak (még egy pár), mint látható leginkább az áthidalók végeinél, nem nagyok, de ahogy megsüllyedt az egyik sarok az az aljzatban kb 1cm/m lejtést eredményezett, ami elég nagynak tűnik. Jobboldalt egy ablakcsere nyomai, szigetelés előtt egyenlőre így eldolgozatlanul.
Az aljzat jórészt korrigálva lett újrabetonozással, nem kéne, hogy folytatódjon a folyamat. Belül a plafonon is volt elég tisztes repedés. A két éves glettelés/festés után már újra jelentkezik.
Nem vizes az udvar, csőrepedés se volt, ezek itt 40 év "munkái" lehetnek, viszont a talajvíz főleg esős időben feljön 1m-re is a talajszinttől. Inkább az lehetett a probléma, hogy feltöltött a talaj, és nem kellően vették figyelembe az alapnál. 50-60 centiről is jöttek elő béléstest darabok, mikor a csatorna ki lett ásva.
Egy kivitelezővel már beszéltem, elég borsos árakat mond, ezért kéne tájékozódni. A falvarrást (amit úgy látom többen is végeznek) így látatlanba kevésnek tartja.
A talpszelemencsavarok be lettek építve a koszorúba és be vannak kötve megfelelően. A koszorú nem lett jól szintelve a talpszelement körben a cseréplécekkel szintezték ki. A szelemencsavarok elméletileg tartanak, nincs látható elmozdulás, méterenként körben be vannak építve. Én a térköz kitöltést szeretném megoldani, hogy a cseréplécek későbbi esetleges korhadása ne okozzon gondot. Próbálnám a lehető legöbbet kihozni a jelenlegi állapotból. Valószínűleg a kép a hibás, hogy ott nem látszik a csavar alsó rész.
De azért nem ártana megnézni, hogy mi olozta. Legtöbbször csőrepedés, vagy megáll a víz az udvaron. Némi fénykép sosem árt, a repedés mellé téve egy zollstockot. Gipszpogácsával ellenőrizhető, hogy mozog-e még.
Lenne egy kérdésem a házfelújításban járatos kollégáktól. Sajnos a megvásárolt és már javarészt felújított ház egyik sarka némi süllyedést mutat, ami részben a plafonon, falon repedések formájában jelentkezik, részben az aljzat lejtésében.
Látom vannak injektálós technológiák amik az alap alá nyomnak valamilyen megszilárduló anyagot, és esetleg falvarrással kombinálva érik el a megfelelő stabilitást.
Kérdezném, hogy van-e valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata, tud ajánlani kivitelezőt (esetleg délalföldi viszonylatban). Esetleg más módszer?
Felmerült még egy kérdés az aljzatbetonommal kapcsolatban. Mitől függ az, hogy kenhető vízszigetelést kell rátenni, vagy fóliát? Nyilván egyszerűbb lenne jó vastag építési fóliát lerakni, mint kikenni.
De mi a helyzet a széleken? Fel kell húzni a falra a fóliát a vakpadló tervezett síkja fölé, aztán majd a szegélyléc eltakarja, és ott tud szellőzni?
Ha ez fontos: a szóba a sarkon van, tehát két külső fala van, de tudomásom szerint a terméskő lábazat felől sem vizesedik a ház.
Egy átalakítási terv annyira egyedi, hogy sehol másutt nem alkalmazható. Munka sok van és kreavítás kell hozzá, azt illik megfizetni, de ilyen hülyeség, hogy csak egyszer használható fel. Na valószínű a számítógépéből másolta mechanikusan a nagyszerű építész.
Anno régen én is átestem egy átalakításon és bővítésen. Volt egy kollégám, panaszkodott, hogy székláb munkákat kénytelen végezni.. napi 2500 tételes költségvetés kiírás ellenőrzése néha egy olajfogó akna, vagy egy gépalap 12 tőcsavarral mind betonból. Ilyen nyalánkságok. Mondtam neki van egy bővítésem, ehhez kellene egy engedélyezési dokumentum, semmi más.
meállapodtunk az árban, meg hogy mi lesz hogyan.
Majd egy hónap múlva jön nagy büszkén, hogy ő átalakította az elképzelésemet. Csak néztem, de a kölcsön miatt csak nyelni tudtam, a hátáridő szorított.
Tehát a nagy alkotó géniusz átdolgozta.. kibújt belőle az alkotni vágy.
Az építkezés közben egyszer kihívtam, Az ablakokról i s szó esett. Nagy fontoskodva kijelenti, hogy a régi és az új ablakoknak azonosaknak kell lenni.
De hát mondom a régiek 1932 ben készültek ez a mostani meg 1980 -as szociálista termék. Néz néz, kidülled a szeme és ellentmondást nem tűrően kijelenti, hogy kisiparossal kell elkészíttetni.
Na ne 3 x -os áron egy éves határidővel.
Pá !
Láttam nem az én emberem. Úgy gondolkodott mintha egy budavári műemlék lett volna. Nem az, külváros, senki utcája .
Amúgy az átalakításból később erényt csináltam. Alakítgattam. Az eredeti 26 nm -ből mire kész lett lett egy tetőtér beépítés is. , az összes 45 nm + a régi 75.
Tehát a terv egy építkezés elengedhetetlen műszaki része, mint sok más.
Érdekes a gépész, villanyás meg egyéb tervezőnek ilyen eszébe sem jut. Örülnek ha kapnak megrendelést.
Egyébként a művészi tervezés is járható út .
Tessék tervezni, az alapján felépíteni finanszírozni, majd a piacra vinni a portékát.
Az egyik álláspont szerint a terv szellemi alkotás, eddig igaz is . De ha már fizet érte az ember azt csinál vele amit akar. Legalább is a talpra esett ember ilyen szerződést köt.
"és belegondolva teljesen természetes is)"
Már akinek.
De tudod az építészek művészek, érzékeny lelkű teremtvények.
Szvsz ők is ugyanazok mint a házépítés többi szorgos hangyái.
Egy lakóhát / lakás ugyanolyan tömegfogyasztási cikk mint egy jó autó.
Amúgy csak az egyéni építkezéseknél ennyire öntudatosok, egy nagy volumenű, nagy háznál sok sok lakással ott az építész is beáll a sorba és azt csinálja, úgy és annyi és olyan anyagból, amit neki a beruházó diktál.
Érdekes autó, atomerőmű, vasút, repülő és még sok egyéb műszaki alkotásnál nem merül fel ez a probléma. Azokat is teamekben kreálják kevesen sokan, nagyon sokan. Senkinek nem jut eszébe ez a szerzői jogi hercve hurca.
Ja most akár ingyen is letölthetők jobb és még jobb vagy rosszabb tervek.-
Bérelj egy téglavágót és falazd ki kisméretű tömör téglából. Jól ki is ékelni malterrel, meg bontott cserépdarabokkal, ha lenne 5.5 cm vastag bontott tégla is kéznél, akkor vágni se kéne.
Egy ház átalakításába fogtam, ehhez kerestem és egyelőre úgy néz ki találtam is építészt. A kötendő szerződésben van egy ilyen rész:
"Felek megállapodnak abban, hogy a Tervező az elkészült Dokumentációt átadja a jelen szerződésben meghatározott, egyszeri felhasználásra a Megrendelőnek a lakóépület megvalósítása (kivitelezése) céljából,"
Azt szeretném megkérdezni, hogy ennek mi a pontos jelentősége? Utánaolvastam amennyire tudtam, nekem meglepetés volt, hogy a ház tervének szerzői joga van (de most már ezt is tudom :-) és belegondolva teljesen természetes is). Azt nem tudom, hogy ez a fenti pont engem miben korlátoz pontosan? Ha később fel szeretném használni a tervet, mondjuk 2 év múlva egy másik építésszel vagy a kivitelezés után egy másik kivitelezővel egy kisebb módosításnál vagy bárhogy akkor azt nem lehet? Vagy mit jelent ez pontosan?
Ha téglából van mind a kettő, akkor közömbös a tömegarány. A téglák közt a vakolat nem bírja sem a húzást, sem a nyírást. Ha megfelelően (jó erősen, nem átm. 8 vagy 10mm-es vasakkal, akkor esetleg nem gond az összevasalás. De ehhez az is kell, hogy a meglévő koszorút az építés idején úgy megvasalják, hogy bírja majd azt a terhelést amit fog majd kapni. Azt tanácsolom, hogy vagy csak alul, vagy sehol se legyen a kettő összevasalva.
Nézd meg a helyi HÉSZ-ben, mik a beépítési szabályok! Ha zártkert, akkor -gondolom- csak gazdasági épület kerülhet rá, de abból akár lehet kettő is. Viszont ha a beépítési százalék nem engedi meg, akkor simán megvághatnak, illetve lebontathatják.
Mivel tetőcsere is lesz, komplett új KÖZÖS koszorút kapna a régi és új épület, sőt a két épület határvonalán a koszorú vasalásban a futó vasakhoz lehetne betenni plusz szálat is.
Igazából az összekötésre, összevasalásra sok jó lehetőség van, többek között a tetőcsere miatti új koszorú közösítése, meg számtalan helyen lehetne még összevasalni, összekötni csak ott bizonytalanodtam el, hogy mi van, ha a túlzott összekötés esetén az új épület mozgása kárt tesz a régiben? Ez a 70-30 tömegarány a (régi a nagyobb rész) nem nyugtathat még meg?
adott egy belteruleti zartkert, van rajta jelenleg egy30m2 'lakas'. a kerdesem az hogyha onerobol epitenek a telek masik vegebe magamnak egy szinten kb 30m2 lakast sajat penzbol/erobol/sajat felhasznalasra akkor az onkormanyzat megbuntethet -e erte? van kulonbseg ha konnyuszerkezetes hazat epitenek fabol/teglabol?
A süllyedés elsősorban a talajtól és másodsorban a jó alapozástól függ.
42 éve egy akkor 50 éves épülethez toldottam. Volt egy L és oda a konkáv sarokba került egy 30 nm -es toldás, majd ennek később - 5 éven belül a tető tér is beépítésre került
Az alap 85 cm mélyre került, a sarkoknál + 10 cm.
Amikor kész volt a felső a lábazati rész is földdel feltöltve, majd 2 hét iszapolás, kb. 20 m3 vízzel elárasztás, amint ez elült tömörödött a feltöltés , folytava az építés , falak födém stb.
Egy év múlva beköltözés.
Az építmény - az alap és a falak sehol sem lettek összekötve.... ha mozog, had mozogjon.
Semmi mozgás még így 40 év után sem, még csak repedés sincs.
Az általam legjobbnak tartott megoldás esetén szintkülönbség nem alakulhat ki, de az új épület forogni fog a régi és új épület koszorújának a találkozásánál mint forgáspont körül. Ezért javasolt a dupla fal a két épület között.
A dilAtáció biztos, hogy megakadályozza a két épület mozgás-különbségéből adódó károkat. Azonban semmi sincs hátrány nélkül. A meglévő épület felöli oldalon kell egy új fal, különben a résbe beköltöznek a csótányok. A két épület közé is, de ott nem látni. Az új fal számára szükséges alap kiásásakor, ha kiássák a földet a meglévő alap MELLŐL az teherbírás csökkenést okoz amíg nincs bebetonozva. Továbbá a két épület külön mozog, ha a két épületrész között belső átjáró lesz akkor ez probléma. A talán legjobb, de nem a legolcsóbb megoldás az, ha az új épület megfelelően megvasalt koszorúját rátámasztják a meglévő koszorúra, ekkor szintkülönbség nem alakulhat ki a későbbiek során sem. És dupla fallal a régi és új rész között. Az ajtó tokja takarja a dilAtációs hézagot.
Házbővítés/hozzáépítés terén abban egyezik az álláspontja mindenkinek, hogy az új épületrész szerkezetileg önállóan is "álljon meg a lábán", de a régi épületbe való bekötésnél már eltérnek a vélemények.
Számomra a logikusabb az volna, hogy teljes mértékben megpróbálni kapcsolni a két épületet, értve ez alatt azt, hogy az alapba befúrni, betonvasat beragasztani, a falakat bekötni, koszorút is összevasalni, pl a régi és új épület találkozásánál lévő pillért is (ami azért van, hogy az új épület önállóan is álljon) bekötni a régibe és minden lehetséges módon törekedni az egy közös szerkezetre.
Ettől függetlenül tudom, hogy előfordulhatnak repedések, nem garantált a siker.
A másik álláspont viszont ennek az ellenkezője, hogy nem is kell próbálkozni sem az összekötéssel, úgyis el fog válni és inkább el kell diletálni a kettőt. Ezt a leegyszerűsített hozzáállást én elengedném, megpróbálnám mindenképpen összekötni az épületeket, aztán ha nem jön össze maradéktalanul, akkor sem lesz annyi és akkora repedés, viszont van egy olyan veszélyforrás, amivel nem tudom mennyire kell számolni, hogy az új épület el is mozgathatja a régit és az évtizedek alatt beállt épületben még károkat is okozhat.
Kinek mi a véleménye erről, ha arányaiban (tömegben,méretben) 70% a régi és 30% az új épület? Tehát a lényegesen kisebb új építés bekavarhat-e a régi monstrumnak?
köszi a válaszokat. De nehogy ezen összevesszetek!
Egyébként azért készülök minden lehetséges esetre, hogy amikor teljes területén felbontjuk a szobát, és látjuk az aljzatot, akkor ne ott kelljen elkezdeni töprengeni a hogyanon, hanem legyen már forgatókönyv a megoldásra. Úgyis biztos lesz még valami, amivel nem számolunk - ahogy az általában lenni szokott.
Valóban gerendát írtam, de jogos, elég lenne a palló. Annak van jelentősége, hogy a 4x2 méteres szobában hogy helyezkednek el a pallók: keresztben vagy hosszában? Vagy az OSB miatt teljesen mindegy?
A régi homokot felhasználni nagy marhaság lenne? Ha régen bevált, ma is jó lehet talán. Mivel a szoba nem nedves, így a homok is garantáltan száraz (vagy kiszárítom). Viszont a kitermelt 0.7-8 köbméter homokot nem fogom tudni mire felhasználni, örülök hogy a ház mögött már nincs sóder és murva depó, nem akarok most homokot gyűjteni. Bezsákolni sem szeretném ha nem muszáj... bár úgy el tudnám adni. :-)
Felmerült bennem az, hogy a lépcsőnél elvezetés és kábel ragasztáshoz létezne-e olyan pisztolyos anyag ami száradás után odafogja a kábelt és esetleg színre lehet-e festeni? Ha ilyen lenne a vakolathoz fogja az szuper lenne.
nos egy nem mindennapi feladatra kérek ötleteket kollegámat segítve. Tehát van itt egy ikerház:
itt a zöld X-el jelölt helyen bejön egy telefon kábel a föld alatt és ott alul van a vége a köv. fotón a zöld X.
Az, hogy szemből is lehessen látni, betájolni tette még egy fotót piros X-el
Tehát a szomszédba kellene elvezetni nagyobb rombolás nélkül a telefon kábelt aminek a mérete olyan mint 2 db gyufaszál egymás mellett. A kérdés az van-e olyan ragasztó anyag ami a vakolathoz meg a lépcső széléhez oda fogná a kábelt? Sem a szomszéd vakolatát vagy a lépcsőt fúrni nem szeretné.
Az alábbi pirossal jelölt útvonalon menne, a lépcső azon élén ahol nem zavara, majd a közös falon, majd a fehér mélyedésbe. Ahol nem fehér a háttér ott a kábel színre lenne festve.
Van valakinek valami ötlete a kábel ragasztáshoz? Mert szerintem bilincses megoldáshoz nagy bilincsek, fúrások kellenének. De azt sem akarja, hogy fent az ajtó magasságába menjen. Bilincses felfogatással vagy csatornába.
Szerintetek sima 20x20as méretű zsalu elem alkalmas lehet kéménynek? Egy sparheltet akarok beépíteni a kertben lévő támfal elé és a füst kivezetését bekötném a támfalba úgy hogy zsalu elemekből lenne a kémény. Fogja bírni a hőt? Mennyire lesz tartós?
"a jelenlegi 70-80 éves hajópadlót. Amit eddig tudunk, hogy a hajópadló 10cm magas, homokba ágyazott párnafákra van ültetve, a párnafák alatt pedig 6cm vastag beton van. "
És Jenő hová megy az a szerencsétlen beton. Ott volt eddig 65 évig. ??
Érdekes. Korábban az un. melegpadlót úgy készítették, hogy az elsimított földre tettek párnafákat. Úgy általában palló méretűt... tehát 5 x 10 -12 cm szelvényt.
ű
Kitöltötték a közüket száraz homokkal.
Rá vagy közvetlen hajó padló, vagy a módosabbaknak vakpalló és rá szegelt parketta.
Elvolt ez a padozat akár 60 -70 évig inkább elkorhadt, de a helyén maradt. A vályog házasok megesküdnek hogy ez a jó. Mondjuk a hőszigetelő képessége a mai szemmel gyatra, de korábban évszázadokig erre tellett. Sőt voltak akik beérték a döngölt agyag padlóval is.
Most hogy még szerinted vékony beton van alatta, azzal semmi gond.
Nekem betonjárdáim vannak 6 -7 cm vastagok. 40 éve gyötri a fagy, emelgeti, sőt a gyökér is képes megemelni, de nem tört el egyik sem.
Bűn rábeszélni valakit egy ott lévő eddig meg se mozdult beton felverésére és elhordására.
És ha repedt akkor mi van ? Vannak aljazatok eleve 5 cm vastag beton lapokból épülnek. Sőt van az un irányított repesztés. Bizonyos beton méret felett elreped és hogy az ne legyen ronda eleve un. dilatációt raknak bele... ott reped.
Persze lehet repedés mentes betont is készíteni... vasalás és megfelelő vastagság... csakhogy az nagyon drága.
Mos akkor egy szoba alján nem mindegy hogy milyen beton van. ? Nem kap fagyhatást nem kap terhelést.
Van egy magyar közmondás . kibicnek semmi sem drága !!!
Nem akarom felszedni a régi betont semmiképp. De még nem tudom mennyire ramaty, lélekben készülök arra is, hogy rá kell húzni még egy réteget.
A párnafás megoldás nekem is jobban tetszik, viszont itt még sok tisztázandó kérdés van. Sokat dolgoztam már 8-10 centis gerendákkal, mindig nehezen találtam egyeneseket, és később azok is csavarodtak. Ha lecsavarozom a betonhoz, nem tudom meggátolom-e a csavarodást.
A vízszigetelést nem akarom kihagyni semmiképp. Beleásom majd magam ebbe is, de van ötleted?
Sok mindennel nem értek egyet ami a cikkben van. Az a gyanúm, hogy ezt egy kivitelező írta, hogy legyen mire hivatkozni gagyi munka esetén. Egy normális vb. padló az 12 cm. 5-6 cm-es aljzatbetonban a vasnak nem sok értelme van, annyira kicsi lesz a belső erők karja. Ha annyi hét múlva lehet burkolni ahány cm vastag akkor mi lesz egy nagyobb épület 12-15 cm vastag betonjával? A nagy tömegű (vastag) betonok a kötési hő miatt hajlamosak a megégésre. Többek között ez volt a probléma a bauxit-betonnal. A fentiekből látszik, hogy mi a véleményem az írásról, mindenki döntse el, hogy mit hisz el belőle. Ja, létezik víz alatti beton is. A normál betont is ha már meghúzott nyugodtan el lehet árasztani, hogy víz alatt legyen. A folyós betonról azt írja, hogy szakemberek nyugodtan használhatják (könnyebb vele dolgozni jó is az ha nem saját magának készíti) arra viszont csak homályos célzást tesz, hogy minél több vízzel keverik a betont annál jobban reped. Hát, lehet belőle tanulni.
"Amit eddig tudunk, hogy a hajópadló 10cm magas, homokba ágyazott párnafákra van ültetve, a párnafák alatt pedig 6cm vastag beton van."
klasszikus földszintre épített un. régi..... már a beton világába készült.... melegpadlós padozat.
Az enyém 89 éves volt, de már beton volt alul. Ami itt és nálam is kimaradt az a víz szigetelés a betonon és a hőszigetelés kívül. Nálam a párnafák elkorhadtak nálad is lehet valami ok amiért cserélnéd.
Ha ott a beton mindegy, hogy 6 -vagy 7 -8 cm az örök élet mindegy hogy repedt ott marad, hacsak fel nem töröd és kihordod, ami az egyik legnagyobb marhaság.
" Ha viszont a kora ellenére egészséges," a beton a világ végéig szilárdul.... igaz az első 2 hétben a szilárdság 80 -90 % eléri.
Maradjon ott. Rá vízszigetlés akár duplán (még mindig kevesebb munka és költség mint a felesleges betonozás ).
Rá a 10 cm párna fa ... 60 -70 cm -enként, közé hőszigetelő anyag.
A párnafára a 22 -es OSB, de elég a 18 -20 as is, a lényeg a nút féderes megoldás... így lesz könnyen sík a felület.
Rá a fólia ahogy írtad és rá a laminált.
ja és kívül se árt hőszigetelni a házat, de ha nem legalább a lábazatot.
A beton felejtős.
"az 1 hét / cm kötési időt, akkor 7 centis beton esetén közel másfél hónap után tudunk csak burkolni."
Ez így nem igaz, de az igaz, hogy csak 1 hónap után lehet burkolni... a meleg burkolatot. A hideg mehet rá akár 2 hét múlva is.
Gyakorlatilag csak a falak (valószínűleg csak a főfalak) maradhatnak, minden más bontandó. A villanyt bevezetni milliós tétel. Annyit ér amennyit ott egy üres telek/szántóföld ér. Ha a terület fejlesztés előtt áll, akkor sokat.
Üdv! Sztetek ezzel a házzal lehetne még mit kezdeni, ill sztetek mennyit érhet, mennyit adnátok érte? :) Annyit elárulok, h a Balaton-felvidéken van elég jó helyen, telek kb 3e m2, elvileg szőlő, de full benőtte a dzsindzsa.
Áram a házban nincs, de van a környéken, be lehet vezetni. Víz ciszterna+hidrofor megoldás lehet sztem. Az a lépcsős bejárati terasz elvált az alaptól, megsüllyedt sztem. Úgy néztem külön van melléépítve téglából (meg gondolom betonból).
Egy régi ház egyik szobájában (4x2m) cserélnénk laminált padlóra a jelenlegi 70-80 éves hajópadlót. Amit eddig tudunk, hogy a hajópadló 10cm magas, homokba ágyazott párnafákra van ültetve, a párnafák alatt pedig 6cm vastag beton van.
A beton állapotát még nem tudjuk. Ha repedezett, sérült, stb., akkor nem ússzuk meg az új aljzatbetont. Ebben az esetben nincs is kérdés.
Ha viszont a kora ellenére egészséges, akkor nem feltétlenül betonoznánk. Nem a munka riaszt el, hanem hogy ha betartjuk az 1 hét / cm kötési időt, akkor 7 centis beton esetén közel másfél hónap után tudunk csak burkolni.
Szerintetek az járható-e, ha megfelelő szigetelés után gerendákat fektetünk a betonra, a közöket kitöltjük hangszigetelő anyaggal, és 22-es OSB-ből készítünk egy vakpadlót? Utána zajcsökkentő fólia, és jön a laminált padló. Ez "csak" egy nyaraló, tehát értelmetlenül sok munkát és pénzt nem akarok beletolni, de olyan megoldást keresek, ami (a lamináltat leszámítva) évtizedekig jó marad.
Kalapáccsal. Egyik oldalról odaáll a segédszemélyzet a fal elé néhány lépésnyire, figyelve az eredményt. Másik oldalról a szakszemélyzet kalapáccsal kopogtatja a falat. Ez már csak azért is jó, mert így a laza vakolat is lejön. Még sose próbáltam, de ennél jobb ötletem nincs. Esetleg föl lehet hívni az állatkertet vagy állatvédőket (nem az állatmenhelyeket!) ez ügyben.
Tudom nem épp a legjobb hely e kérdés felvetésének, de nem igazán van ötletem hogy hol máshol kérdezzem. Szóval hátha van valakinek ötlete a megoldásra vagy hogy hol máshol próbálhatnám feltenni a kérdést.
Röviden a helyzet: van egy 7-8 négyzetméternyi külső falfelület amiről az előző 50-60 év nemtörődömsége levitte a vakolatot. Tavasszal ezt rendbe szeretném tenni, ám a téglák közti hézagokba beköltöztek több helyen is a faligyíkok. Van-e bárkinek használható ötlete hogy hogyan tudnám őket innen kiüldözni? Nagyon nem szeretném "befalazni" őket.
A ház köré szeretnék kavicságyat építeni, körben szegélykővel.
A ház falán a díszkő sajnos nincs elég lent, emiatt is tettem elé földet, hogy a nap ne szívja ki teljesen a szigetelést.
Szeretnék még rátenni néhány sor követ lefelé, hogy ne kelljen olyan magas szegélykövet odatenni (főleg a ház sarkánál), viszont így is eléggé megviselt, és már porlik szét a szigetelés.
Van esetleg valami ötletetek, hogyan lenne megoldható a kövezés folytatása?
Tapasztalataim szerint a kivitelezők jelentős része nem a gyári előírások szerint, hanem saját feje után megy. Ez nem mindig jó. Az 1951-es vasúti hídszabályzatban le volt írva, hogy hogyan kell csinálni valamit, meg az is, hogy lehet másképp is csinálni, ha bizonyítani tudom, hogy jó ahogy gondolom. Ez valahol a mostani előírásokban is benne van rejtetten, ha valaki az előírások szerint jár el akkor, nem felel a bekövetkező eseményért. Ahhoz, egy ezt valaki felelősen tudja vállalni, kell némi gyakorlat.
Van olyan falmaró, ami nem két csíkot mar mart utána vésni kell, hanem széles hornyot mar? Éppen, hogy csak le kéne marnom a téglából és mivel boltíves, lehet, hogy nem is cementbe rakott régi boltíves mennyezet, nem szeretném vésni, 3x1mm2-es mm fal kábelt kéne belettenni a horonyba.
Ezer egyedi eset van egy felújításnál, ha érdemben akarsz valakinek segíteni, össze kell szedni tőle az információkat, hogy valami kézzelfogható tanácsot adj neki. Ehhez szaktudás kell és sok tapasztalat, valamint az is, hogy tényég érdekeljen a szakmád- mert a kivitelező mérnökök nagy része csak látogatóba meg a munkatelepekre és soha nem tanul meg egy technológiai folyamatot rendesen.
Itt adott egy részletes elemzése egy kivitelezési folyamatnak, már 20 hozzászólást váltottunk- rajzokat készítünk, ha gondolod, hogy olyan színten van a szakmai tudásos informatikus létedre, akkor vedd át, én szívesen kiszállok, mert semmit se nyerek belőle, csak az agysejteimet égetem.
Ne trolkodj, mert felbaszod az agyamat és eltűnök innen.
Amúgy, ha az akarod, hogy ne repedjen és erre a tőrvény szerinti 5 éves garanciát is bevállalod, akkor le kell halózni minden gipszkarton szerkezetet, a legjobb minőségű drivit halóval és egy speciális gipszes glettel, a sarkon meg megfelelő módon kell kiépíteni a 2 gipszkarton tábla illesztését.
Ezt sehol nem írja a Rigips, aki egy rendszergyártó és nem kivitelező.
gsmotoros
ennyi volt, szólj halalosztonak, hogy legközelebb fogja a száját.
Mennyezetre szerelnénk gipszkartont, régi épület, gerendák között kistégla.
Amit nem tudok, hogy a függesztőket mivel kell rögzíteni.
A kivitelezői kézikönyvek annyit írnak, hogy vasbetonhoz fém beütőék kell, meg fához mi kell illetve, hogy műanyag beütődűbelt tilos használni függesztésre.
Gondolom akkor sima, normál dűbel kell csavaral, ez lehet beűtődűbel is vagy csak sima dűbel-alátét-csavar a jó?
Akkor a két réteg kartonozás mind a szarufa alatt, mind a plafonon, mind a válaszfalak esetén erősen ajánlott, hogyha a jövőben nem szeretnénk repedéseket látni, ha jól értem (válaszfalnál még rögzíteni is jobb rá, meg erősen javítja a hanggátlást minden helyen). És a két rétegű fém profil váz az meg azért kell, mert két réteg karton alá kötelező? (Azt értem, hogy ahol kell ott a villanyszerelési légrést kiadja jól a második réteg váz)
Amúgy ez egy nem mai épület, a többi része sem a mai szigetelési technika csúcsát képezi sajnos. Lehet, hogy ilyen helyzetben elég lenne 5cm szigetelés a szarufa alá, hogy a szarufákat hőhídmentesítse, de +10 cm az már prémium volna (csoda nem lesz az egészből úgy sem...)? A szumma 20cm (15+5), mai jogszabályi minimum kőzetgyapot vastagság teljesülne úgy, ebből passzívház úgysem lesz sajnos... a térdafalon is kevesebb, mint 10 cm EPS van kívül.
-A szarufa alatti ferde síkon egy réteg CD váz, légrés a villanyszerelésnek nem kell, mert ott nem menne kábel. Nem rögzítenénk semmit azon ferde részre úgysem, szóval feleslegesen nem lenne lyuggatva a fólia a jövőben sem (a gipszkarton meg rászorul a CD-re, ahol oda van csavarozva hozzá, szóval ott nem lenne gond talán). Ámde repedés ellen két réteg karton kerülhetne oda. Vagy két réteg karton alá kell a kétirányú profilváz is, hogy jól megtartsa a kartont?
-A fogópárok alatt viszont az általad ajánlott megoldás volna két réteg váz, melynek a légrésében mehet a villanyszerelés. Azon két réteg karton. Valahogy így, a Siniat rajzaiból ollózva:
Köszönöm szépen a további részletezést és magyarázatot!
Két réteg tűzálló gipszkarton-legalább 40kiló, hőszigetelés 10, lemez 10-15kg, két CD váz 0.5 kiló, plusz a tetőszerkezet súlya.
Valószínűleg több kárt okozna, mint hasznot a második tűzgátló gipszkarotn réteg elhagyása nem (ide semmit nem rögzítenénk, amúgy, tehát tartania nem kellene semmi extrát)? Két réteggel gondolom nehezebben reped mondjuk a gipszkarton az illesztésnél, aztán az lehet nagy előny egy faszerkezetre rögzített gk falnál. Ebben kicsit tanácstalan vagyok.
Kérdés nálad az, hogy mekkora az össz súlya annak a rétegrendnek, amit a szarufa tart, amikor lengeti a szél ezt a vitorlát. Ezért írtam, hogy nem kéne a 10-es pallót használni a rétegrendbe, ha a tető laposabb lenne és a szarvazat combosabb, akkor Kömkel rajza alkalmazható.
Persze jogos, köszönöm az alternatív megoldás részletezését. Felesleges terhet nem kéne belevinni a rétegredbe. Meg számomra az ilyen fém profilok használata szimpatikusabb. Őszintén a friss nedves faanyag annyira nem a szívem közepe. Fél évet tudott a szerkezet már száradni, de a friss rétegrendbe minimális friss fát akarnék bezárni.
Muszáj volt egy rajzot készitsek.
Köszönöm a rajzot és a hozzá fűzött magyarázatot is!
Mivel manzárd lesz, elvárható, hogy sarokmerev legyem ez a háromszög, hogy ne repedjenek a falaid, így én beépitettem volna egy 12x12 függesztőoszlopot (a 7.5 x nemtommennyi helyet), mert az be kell vállazni, és két 7.5x15 kereszt támasztást.
Valóban a repedésmentesség elég fontos volna. A gipszkarton függesztés azért segíti azt, hogy a faszerkezet mozgásai kevésbé adódjanak át a gipszkartonnak nem?
Statikus tervei alapján készült a tetőszerkezet. Persze sajnos a kivitelező valamelyest ezt-azt a maga szájíze szerint csinált, de összességében követve lett a terv nagyjából. Lehet, hogy nem ártott volna helyenként még erősebb megoldásokat alkalmazni, de nem kételkedtünk a tervekben anno. Persze folyamatosan okosodik az ember. Reméljük azért az életben nem lesz túl nagy gond ezzel.
Talán ha mondjuk az első év után zavaróan reped majd a mennyezet az illesztéseknél, akkor az általad készített ábrán a lent pirossal jelölt könyököket valahogyan a padlás felől be tudjuk még rakni. De immár a szerkezettel drasztikusabb beavatkozást nem tennénk, mert lassan érkeznek a gipszkartonos szakemberek. Sőt ha én tudok valamikor szabadságra menni, akkor lehet berakom, de az valószínűleg kicsit később tudna meglenni. A szülők nem nagyon tudnak ezzel mit sajnos, így is kimerültek az építkezésben már.
Illetve korábban igen hitvány volt a tetőszerkezet és amúgy nem volt különösebb baj a tetőtér (80-as évek terméke, majd 2000 körül csinosítás is volt, de semmi komoly újragondolás) beépítés gipszkartonozásának repedezésével. Ez csak az előző helyzet ujjáépítése teljesen és azért jóval jobb műszaki megoldásokkal, reméljük okés lesz.
A légréssel kapcsolatosan. Kömkel azért rajzolta be, hogy a gipszakartonon keresztűl kiáramló pára ha netán kicsapódik, akkor szellőzőn ki. De hova?
Ha jól értettem, akkor olyan megfontolás volt talán, hogyha bármit felfúrnak a gipszkartonra, akkor ne azonnal rongálódjon a párazáró, ami a légrés alján van. Illetve, hogy legyen egy villanyszerelésre jól használható hézag. Kiszellőztetni azt valóban nincs hova ezen esetben.
Csakhogy a szarufák hőhidasak, így elképzelhető az, hogy nagy hidegben a pára kicsapodik . Onnan valahogy ki kell szellőzőn, teháy szellőzőket kell késziteni a légrésnek.
Lemezfedésnél fontos lenne kiszellőztetni a héjazatot. Nem tudom mit szereltél a szarvazatra, de biztos van ellenléc is, mivel magass a tető, az jól ki fog szellőzni.
Természetesen van 5x5-ös ellenléc a szarufák kinti oldalán. Persze az eresznél beszűkül valamennyire a légrés, de a szabvány minimumot még épphogy hozza (ilyen meredeknél ahogy írod, remélhetőleg elég). A Gerard kiszellőztetés nem annyira bőkezű (nincs légrés szellőztető elem), a "kúpcserép" szerű lemezeknél is kb 2,5 cm széles rés biztosítható, több korrektül nem sajnos. A gerincnél van fóliasapka a padlás szellőzéséhez. Gerard rendszerelem "monolitikus" TPU páraáteresztő van a szarufákra szorítva az ellenlécek által, reméljük az egy hosszú életű termék, mert durva árban mérték, de igen hőálló és ilyen lemeznél a légrés nagyon fel tud melegedni, szóval nem árt, ha bírja ezt.
Nagyából rendbe van. Találkoztam egy értelmes emberrel:)
Nade kezdjük előlről.:) Két réteg tűzálló gipszkarton-legalább 40kiló, hőszigetelés 10, lemez 10-15kg, két CD váz 0.5 kiló, plusz a tetőszerkezet súlya.
Hóteher nem érdemes ellenőrizni, 55 fokos tetőn nem áll meg a hó.
Kérdés nálad az, hogy mekkora az össz súlya annak a rétegrendnek, amit a szarufa tart, amikor lengeti a szél ezt a vitorlát. Ezért írtam, hogy nem kéne a 10-es pallót használni a rétegrendbe, ha a tető laposabb lenne és a szarvazat combosabb, akkor Kömkel rajza alkalmazható.
Muszáj volt egy rajzot készitsek.
Képzeld el, hogy a képen levő háromszögnek a csúcsát megnyomod jó erőssen vizszintesen, a háromszőg síkjába.
A talpszelemen és a szarufa illesztése, valamint a fogópár és a szarufa illesztése is egy csukló. Van két derékszelemen és a csúcsszelemen (12x12), ezek a háromszög síkjára merőlegesen merevíti a tetőt, de picit kihajlanak, ha megnyomom vízszintesen a háromszög csúcsát. Tehát a csukókból és a szelemenek kihajlásából, a háromszög csúcsa el fog mozdulni vízszintes irányba, amikor megnyomom.
Mivel manzárd lesz, elvárható, hogy sarokmerev legyem ez a háromszög, hogy ne repedjenek a falaid, így én beépitettem volna egy 12x12 függesztőoszlopot (a 7.5 x nemtommennyi helyet), mert az be kell vállazni, és két 7.5x15 kereszt támasztást.
A légréssel kapcsolatosan. Kömkel azért rajzolta be, hogy a gipszakartonon keresztűl kiáramló pára ha netán kicsapódik, akkor szellőzőn ki. De hova?
Elvileg a 25cm vastag 40kg/nm-rez gyapottnál nagyon hosszú ideig kéne legyen hideg, hogy a pára kicsapodjon a párazárón. Csakhogy a szarufák hőhidasak, így elképzelhető az, hogy nagy hidegben a pára kicsapodik . Onnan valahogy ki kell szellőzőn, teháy szellőzőket kell késziteni a légrésnek.
Első rajz.
A 15-ös hőszigetelést a szarufánál drotozod, a belső 10cm megtartják a vízszintes CD-k.
A második rajz.
A két légrést nem lehet megcsinálni, hiszen a csavar néküli függesztők átszúrják a párazárást.
Lemezfedésnél fontos lenne kiszellőztetni a héjazatot. Nem tudom mit szereltél a szarvazatra, de biztos van ellenléc is, mivel magass a tető, az jól ki fog szellőzni.
Biztos, ami biztos, hogy jól megértettem-e csináltam egy ilyen kis skiccet papíron.
Tehát lényegében a szarufák alá a vihardeszkán kívül így már semmilyen faanyag nem kerülne ugye?
Be kell építeni 25 cm közetgyapottot. 15 cm a szarvazat közé+10 cm a stafnik közé.
Itt a "stafni"-t a CD-profilra értenéd? Mert fa stafni akkor nem lenne a szarufák laatt, ha jól értem.
Beteszed a gyapottot a szarufák közé (táblást legalább 40kiló/nm), azt dróttal rögzíted. Utánna betolod a CD-ket a függesztőkbe, aztán be a 1ocm vastag vattát, megtartja a CD.
Gyakorlatilag akkor nem is drótoznál ("Z alakban") a CD profilok szarufák felé eső részére, hogy az tartsa a gyapotot?
Egy jó minőségű, mindkét felén ragasztós szalaggal lehet rögzíteni a párazárót a CD-re.
Tehát ez a ragasztó tartaná a párazárót és az akusztikus kengyel talpa, ahogy oda van az alatta levő CD váz sima oldalára csavarozva és ezáltal odaszorítja a párazárót, nem?
A CD-re felszeresz még egy réteg CD akusztikus lengőkengyelekkel, beszereled a villanyszerelést és felfúrod a gipszkartont.
Gyakorlatilag így a párazáró alatt és feletti is volna légrés, a párazáró beltér felőli oldali légrés a "hasznos", a másik csak "kiadódik". Az akusztikus lengőkengyel nagyságával meg állítható, hogy mekkora lesz a hasznos légrés, ha jól értem?
A lengőkenyeleket úgy is fel lehet szerelni, hogy a második réteg CD függőlegessen fusson
A függőleges CD profilok kiosztása is 40cm akárcsak a szarufák felett levő "első réteg" CD profilé?
Köszönöm szépen, rendben, akkor sűrűbb lesz. Ám az alsó 3D-t a lila színű vonalakkal csak azért raktam be, hogy akkor a nyeregtető másik felén meg pont ellenkezőleg mennének a vihardeszkák akkor nem? Tehát, ha egyik nyereg oldalon húzva van a vihardeszka, akkor a másikon nyomott így nem? (a lényeg, hogy mindig legyen húzott is kb, mert ezek húzásra jók?)
Van a model gipsz és van a másik a stukatur nevű talán. Az egyik gyorsan köt a másik kevésbé.
Aztán vannak a un. glett gipszek.
Van mind a háromból.
A glett anyagot nem szeretném most elpocsékolni. Pár db. téglát ideglenesen el kell helyezni. Meszet , cementet nem vennék, gondoltam egy megfelelően híg/súrű gipsz habarcsra.
Mivel lehet lassítani a kötést.... pl. legalább 5 percig ne kössön. Majd annyit keverek bé.
Amúgy a villanyszerelők használják ezeket a gyorsan kötő gipszeket....meg néha a kéményesek.
Lehet kapni egy ilyen csavar nélküli CD felfüggesztőt. Ezt fel lehet csavarozni a szarufa oldaltára. Ebből gyártanak 270mm hosszú.
Be kell építeni 25 cm közetgyapottot. 15 cm a szarvazat közé+10 cm a stafnik közé.
A CD 27mm vastag. Ezzel a felfüggesztővel elkészitessz egy vázat, úgy hogy a CD belső síkja 130mm legyen a szarvazat belső síkjától. 40cm-re kell szerelni egymástól a CD-ket, tengelybe mérve. De első körben felteszed a függesztőket, zsinorba állítva. Ezeket miliméter pontosan ki lehet színtelni, míg a stafnikat nem.
Beteszed a gyapottot a szarufák közé (táblást legalább 40kiló/nm), azt dróttal rögzíted. Utánna betolod a CD-ket a függesztőkbe, aztán be a 1ocm vastag vattát, megtartja a CD.
Egy jó minőségű, mindkét felén ragasztós szalaggal lehet rögzíteni a párazárót a CD-re. Vegyél valami normális minőséget 3 rétegűt, ne az a vékony alu fóliát, annak van egy kis tartása is.
A CD-re felszeresz még egy réteg CD akusztikus lengőkengyelekkel, beszereled a villanyszerelést és felfúrod a gipszkartont. A lengőkenyeleket úgy is fel lehet szerelni, hogy a második réteg CD függőlegessen fusson, az ki is merevíti egy kicsit a gipszkartont falat. A mennyezetet is meg lehet csinálni pontosan ezzel a módszerrel.
Nagyon szépen köszönöm a választ és a további részleteket!
Végülis nekünk 2,5-3,5m nél osztja a középszelemen/derékszelemen a szarufákat. Szóval egy az egyben nem tudom követni az általad adott számokat, de körülbelülre kell nem? Tehát valami ilyesmi kiosztással jók lennénk kb nem?(85cm egy szarufaköz nagyjából)
Kissé gány a 3D skicc, de így adta.
Ez volna a túloldal kb
És egy KömKel által szemléltetett, szarufa belső oldalon való szigetelés vastagítást is csinálnánk amúgy. Ám ott elég a vastagító stafnikba befűrészelni a vihardeszkát, ahol épp az útjukba kerül nem, valami hasonló módon? A kőzetgyapot töörödik annyit, hogy felvegye a vihardeszka alakját felteszem...
A szarufa a derékszelemenig 3 méter, utánna még 3.
3,4,5 pitagorászi számok. Szerzel néhány 5 méteres 20x2.5 deszkát. Elinditod a tető egyik végébe a talpszelementől az 5 méteres deszkát, levágod a végét a fogopároknál, aztán 3 méterre (tehát nem 4 méterre) a következő 5 méteres deszkát és így tovább, a szelemen felett ugyanúgy. A szemközti oldalon indíthatsz a másik végétől. Három 6x80-as csavarszeget kell beengedni minden szarufába a vihardeszkán keresztűl.
Ez manzárdolva is lesz... Tervezhetett volna 10x20-as szarvazattal, tetőablakok is lesznek, meg hőszigetelés, gipszkarton, gyűlnek a kilók, hiába könnyű a lemez.
Lesz tetőtér beépítés igen. Ilyen 10x20-as faanyagot sok helyen nem tartanak felénk. 10x15 lehetett volna még, elvileg manapság főképp azt használják szarufának (új épületnél olyannak kell már lennie a terven, persze lehet félreértettem). Ámde ha jól értettem ennek tűzvédelmi szabályos megfontolásai vannak, a mi esetünkben szerkezetileg megfelelt ez a 7,5x15 is, gipszkarton meg ilyesmi lett beleszámítva az önsúlyba.
Meredek a tető, vitorla, kicsi a horgolás. Ilyen füleket vegyél, a neve erősített sarokelem: 90x90x65 méterbe, minden szarufára kettőt. Ebbe be lehet hajtani egy vastagabb facsavart is. De át lehet fúrni a szarufát és beépíteni egy M8-as vagy M6-os menetesz szárat, anyákkal rögzítve. A talpszelemenre meg egy 6x100-as facsavart és a kisebb furatokba, ami befér.
Köszönöm. Igyekszünk minél nagyobb csavarokat tenni akkor, meg lesz valami rendes fém konfekció, vastagabb anyagból. Nincs valami olyan szabály, hogy ilyen lemezes dolgoknál kúpos fejű csavarokat kell használni, hogy a kúpos fej beszoruljon a furatokba?
Illetve a viharlécre milyen ajánlások léteznek? 5x5 stafniból kéne azt? Ugye, nálunk a fotókon is látszik, hogy kissé (legalábbis számomra naív szemlélőként) véletlenszerű a felrakásuk.
A képeken látszik, hogy hol bramac lécet, hol 5x15 pallót használtak a szakik és nem egyforma irányokban mennek a tető két oldalán (én azt gondolnám, hogy szimmetrikusnak kellene lenniük). Valamint ugye csak az egyik oromfalnál van ez kialakítva. A tető utcai oromfali részénél egy darab viharléc sincs. Gondolom ezt tükrözni kéne arra az oldalra is... vagy nem?
Ez is nyeregtető, de nagy (16 méter a nyilás, 5.3 méter magass a tető, 43 fokos, asszimmetrikus, cserépfedés, 33 tetőablak), dupla állószékkel, kartámaszok merevitik ki a hosszanti irányt.
Négy szelemen van, talp, két derék és egy csúcs. Jól át kellett gondolni a csomópontokat. A födém nagy része monolit vasbeton, de van egy 5 méteres széles fa födémes erész is, az fa oszlopokra és egy vaskos szelemenre van feltámasztva. Legalább 3000 euróra vettem vasalatot: csavarokat, szeget és menetes szárakat.
Két csavar van a behajtva kartámaszba és a horgolásnál. A mérete 8x160-as.
Ez manzárdolva is lesz... Tervezhetett volna 10x20-as szarvazattal, tetőablakok is lesznek, meg hőszigetelés, gipszkarton, gyűlnek a kilók, hiába könnyű a lemez.
Meredek a tető, vitorla, kicsi a horgolás. Ilyen füleket vegyél, a neve erősített sarokelem: 90x90x65 méterbe, minden szarufára kettőt. Ebbe be lehet hajtani egy vastagabb facsavart is. De át lehet fúrni a szarufát és beépíteni egy M8-as vagy M6-os menetesz szárat, anyákkal rögzítve. A talpszelemenre meg egy 6x100-as facsavart és a kisebb furatokba, ami befér.
Köszönöm szépen a részletes választ! A lentiekben írom a válaszokat a részlet-kérdésekre, ha jól gondolom, akkor nagyjából okés a helyzet.
Ha jól értem a tetőnek nincs állószéke és csúszszelemene sem.
Ez egy fogópáros tetőszerkezet, közép és taréjszelemennel (ez a csúcsszelemen gondolom), "függesztett" fogópárokkal. (3D skicc lentebb)
Jó lenne megtudni a tető szögét, a szarufák hosszát és keresztmetszetét, cserép súlyát négyzetméterenként.
A két talpszelemen távolsága 6,6m. 53 fokos a tető. Gerard-al burkolt (6,42kg/m2), így a tetőfedés súlya elhanyagolható a többi egyéb szél meg esetleges hóteherhez képest. A szarufák eresz-túlnyúlással együtt olyan 7 méteresek, de abból az utolsó méter a túlnyúlás.
A szekezeti csavar, az más kategória, de ami tanusítvánnyal is rendelkezik, az nagyon drága. Létezik a kereskedelembe, olyan szerkezeti csavar is, aminek nincs tanusítványa.
A szerkezeti csavaroknak nagyméretű fejük kell legyen, torx behajtással, a csomagoláson kell írjon egy csomó paramétert.
No ilyen van 1db belehajtva a szarufákba kívülről és az fogja őket a talpszelemenhez. Hogy tanusítványos-e azt nem tudom. (valami "Pro-fast torx" csavar 90 Ft/db a 8x200-as azt hiszem a legtöbb, amit használtak)
1. A talpszelemen le van kötve, kifordulni nem fog tudni, de húzz rá az anyákra, esetleg tegyél egy nagyobb alátétet az anya alá- 40x5-ös laposvasból.
Ezek az M14 anyák vannak fakötésű bika alátéttel ott, az talán nem gond.
Más mókány akad persze a szelemen körül. Persze ez meg az ferde volt a koszorún, szóval lettek távtartózások, meg pár helyen a talpcsavar a szelemen szélére adta ki. 80-as évek na... a háznak vannak kelletlen adottságai, hadilábon áll a derékszöggel. Egy helyen meg a talpcsavar hossz el lett nézve és besüllyesztették a szelemenbe. De sajnos ez ilyen mese.
2. Ha be van horgolva (kármizva) szakszerűen a szarufa és a szelemen illesztése, azaz legalább 1/3.5-a a szarufa magassága a horgolás és ha olyan szerkezeti csavart eresztettek bele, ami a menetelt részén végig fog a szelemenbe, valamint a szarufa nem vastagabb 10 cm-nél, akkor egy csavar elég.
Ez a kármizás meg volt, van rajta ilyen bevágás. A szarufa 7,5cm*15cm.
3. A fogópárokat menetesz szárokkal kell legyen rögzítve a szarufákba és legalább 15-ös pallók kell legyenek, valamint lejebb kell legyenek szerelve, mind a tető teljes magasságának az 1/3-a.
Azokat is két oldalról behajtott 1-1 db 8-as építőcsavarral oldották meg a mesterek. Ide még 1-1et pluszban behajtanék a két oldalról.
A fogópárok természetesen a szarufáknak nem a tető csúcsa felé eső felső harmadában vannak, hanem lejjebb, a helyük okés.
4. Nézd meg, ha a szarufák össze vannak egymásba eresztve a csúcson.
Össze ér az elvágott felületük, hogyha azt értenéd ezalatt.
Nade, ha tényleg nagy a szél és van egy vitorlád, akkor be kéne építeni egy csúcsszelement, amit megtámasztasz alulról a fogópárok közé (beengedve) négy csapolt oszlopocskával , egyet-egyet a tető két végére és kettőt a tető hosszát három részre osztva, hónajkötésekkel (karkötésekkel) ellátva. De csúcsszelemenbe a már felszerelt szarufák horgolását nehéz megcsinálni, pl. erre való a lekötő vasalat- függőlegesen szerelve.
Hónaljkötés az nincs, ha jól értem, hogy az mi egyáltalán.
Így néz ki a helyzet, ez már nem a terv, csak egy 3D skicc, menet közben lett pár változtatás és nem a terv lett teljesen követve, azzal itt sokat nem érnék a megosztásával.
Ez meg egy pár fotó belülről:
Talán a viharlécezés kicsit ad-hoc, más a két oldalt, nagy logikát nem tudok benne felfedezni.
Aztán a csúcsszelemen alá szegezz fel minden szarufánál még egy fogópárat colos deszkából, pont a csúcszelemen alá.
Ez a kakasülő nem? Olyan van, ugyanúgy 5x15ös
Nagyobb nyilásnál, be szoktunk szerelni egy méteres szarufa darabot a fogópárok közé is, középre.
Ha az általam "függesztőnek" hívott alkatrészre gondolsz, olyan van.
Ha jól értem a tetőnek nincs állószéke és csúszszelemene sem.
Jó lenne megtudni a tető szögét, a szarufák hosszát és keresztmetszetét, cserép súlyát négyzetméterenként.
A lekötő vasalatot egyszerű pergoláknál használják (hobbi szinten), szeglemezes tetőknél, de nem magastetőknél.
Lehet, hogy a vasalat jó (ha a lemez vastagsága legalább 2.5 mm), de ha jól emlékszem csak 4.5-mm vastag facsavar lehet belehajtani, ami mángorolt és a feje leszakad, ha kap egy nagyobb terhelést- pl. akkor is amikor becsavarják, főleg ha végig menetes.
A szekezeti csavar, az más kategória, de ami tanusítvánnyal is rendelkezik, az nagyon drága. Létezik a kereskedelembe, olyan szerkezeti csavar is, aminek nincs tanusítványa.
A szerkezeti csavaroknak nagyméretű fejük kell legyen, torx behajtással, a csomagoláson kell írjon egy csomó paramétert.
A következőket ellenőrizd:
1. A talpszelemen le van kötve, kifordulni nem fog tudni, de húzz rá az anyákra, esetleg tegyél egy nagyobb alátétet az anya alá- 40x5-ös laposvasból.
2. Ha be van horgolva (kármizva) szakszerűen a szarufa és a szelemen illesztése, azaz legalább 1/3.5-a a szarufa magassága a horgolás és ha olyan szerkezeti csavart eresztettek bele, ami a menetelt részén végig fog a szelemenbe, valamint a szarufa nem vastagabb 10 cm-nél, akkor egy csavar elég.
3. A fogópárokat menetesz szárokkal kell legyen rögzítve a szarufákba és legalább 15-ös pallók kell legyenek, valamint lejebb kell legyenek szerelve, mind a tető teljes magasságának az 1/3-a.
4. Nézd meg, ha a szarufák össze vannak egymásba eresztve a csúcson.
Nade, ha tényleg nagy a szél és van egy vitorlád, akkor be kéne építeni egy csúcsszelement, amit megtámasztasz alulról a fogópárok közé (beengedve) négy csapolt oszlopocskával , egyet-egyet a tető két végére és kettőt a tető hosszát három részre osztva, hónajkötésekkel (karkötésekkel) ellátva. De csúcsszelemenbe a már felszerelt szarufák horgolását nehéz megcsinálni, pl. erre való a lekötő vasalat- függőlegesen szerelve.
Aztán a csúcsszelemen alá szegezz fel minden szarufánál még egy fogópárat colos deszkából, pont a csúcszelemen alá.
Nagyobb nyilásnál, be szoktunk szerelni egy méteres szarufa darabot a fogópárok közé is, középre.
M14-es tőcsavarok vannak kissé változó sűrűséggel a szelemennél, de 1m-nél nem ritkább sehol, ott nincs probléma.
Ez egy olyan nyeregtető, aminek a tetőfelülete egy az egyben a helyi uralkodó szélirányba néz, tehát az egyik oldalon nyomás, másikon szívás itt tuti, hogy valóban fel tudn lépni az elméleti teherkombinációk közül.
Szóval jobb volna biztosra menni a szarufa-szelemen kapcsolatnál is. Gondolom nem véletlen találták ki a "szarufa szelemen lekötő vasalat"-ot.
Üdv ! A fogópárok átkell vigyék a súlyt kiegyenlítve a szétfeszítő erőkart !:-) Talpszelemenek ha jó a kivitelezése nem tudja szétfeszíteni a tető ,persze nem 6-os csavart kell a pillérbe betonozni 3 méterenként !:-)
Ilyen 6 kN körüli erő nyomja szélsőséges esetben kifelé a térdfalat méterenként, ami a tetőről adódna oda át. Ez volt a papírokon asszem, ámde a szarufák 85cm-ként vannak. Egy szarufa közre jut 5kN, amit a szelemennek át kell adni vízszintesen valami beteg viharban mondjuk.
Szóval hivatalosan a jobb és a bal lekötőbe csavart csavarok együtt kéne tudják ezt nyírásra. Egy csavar a szelemenbe, egy a szarufába aztán ugyanez tükrözve a szarufa másik oldalára. De akkor legyen (2+2)*2 per kapcsolat, értem a biztonsági logikát az "egy csavar nem csavarban" :-)
*A szakik által odabiggyesztett 8-as építő csavar nem adja ki a számok szerint, az inkább csak lustaság volt a részükről fellteszem. Ez hamar orvosolható szerencsére. (Azt úgy veszem, mintha ott sem lenne a fenti számításban)
A szarufa szelemen kapcsolatnál az ácsok nem raktak szarufa-szelemen lekötőt, csak csavaroztak. Biztos ami biztos én feldobálnék párat azért.
Ahogy nézem mondjuk 2 csavar a szarufába, majd kettő a szelemenbe elég kéne legyen, mert két oldalról van minden egyes kapcsolat megfogva. 6-os facsavarból van egy maréknyi, azt használnám erre.
Hogy látnátok ezt a kérdéskört? Az egy darab 8-as építő csavar ami egyben tartja a szarufa-szelemen kapcsolatot azért a számok alapján elég ki van centizve mondjuk úgy, hogyha valami nagyon durva vihar jönne.
Kell két jól elkészitett tartó, amit felrögzítesz a falra. Ezt meg lehet oldani egy palló talppal és egy kis oszloppak, amit hátulról felrőgzitesz négy erőss facsavarral a pallóra.
A kis oszlopba bevállazod a visszatámasztást. Este küldök neked egy rajzot, mert nehéz elmagyarázni és a részleteken múlik, hogy tartós és szép lesz vagy nem. Tegyél be egy elérhetőséget.
"Erre elég két palló, amit az oszlopon a szelemenek alatt bevállazol 2+2 cm "
Ez a rész, ami kicsit homályos még. Ugye itt egy vízszintesen futó pallóról beszélünk, amit az oszlop és a fali konzol közé rögzítünk húzóerő miatt. De hogy érdemes rögzítenem a konzolra? A szelemenre csak lapolva, felülről?
Változtat esetleg bármin, ha a házfal felől is állna 2 oszlop? Ha úgyis kell egy közepesen nagy konzolt csinálnom, lehet esztétika szempontból már mindegy.
A házfal felőli szelement átmenő menetes szárakkal, lakótér felől is rögzítve, vegyi dübellel jó módszer rögzíteni?
Sajna a link vizes, és a női tulajok erre nem nagyon gondolnak...
A női tulaj magától nem is jön rá mekkora gáz tud lenni ilyen visszacsukódó wc ülőke.
A halálom mikor az egyik kezemben a szerszámom, a másikban a gatyám, hogy na a földön legyen, míg a harmadik kezemmel meg próbálom nyitva tartani az ülőkét...
Egy felújítás közepén vagyok és a wc + tartály kiválasztásával kapcsolatban szeretném kérni a segítségeteket. Csaj vagyok, nem értek hozzá. Azt tudom, hogy hátsó kifolyású és lapos öblítésű csészére van szükségem, de fogalmam sincs, hogy mire kell odafigyelnem a tartály kiválasztásánál. Alsó szerelésű és jó bő vízzel öblítő tartályt szeretnék. (Egyébként miért nem lehet kapni monoblokkos wc-t laposöblítésű változatban?) Előre is köszönöm a segítséget!
Olyan, ami alapján leszabják nekem a falakat, és a tetőt CNC-vel, és ami alapján az önkormányzat ad használatbavételit, mivel 100 légköbméter alatt vagyunk (egy faipari mérnök barátom megcsinálta). :)
Egyik rajznak sem a témája az épület alapozása, így ebben szeretném meghallgatni a hozzáértőket. Te mit ajánlasz?
felszerelnék a szelemennek két 10x20-as gerendát- fogópárként a két oszlopra - ehhez 20 magass és 6 cm széles csapot kell késziteni az oszlopon, ez szarufaméret, 1.4 méteres 10x2o -as könyököt (hónajkötést), bevállazva a fogópárok közé és csapszékkel csapolva a két oszlopba. A vállak az oszlopokon és a könyökökön úgy kimerevítik a sarkokat, hogy biztos megtart egy 3.5 méteres hosszú cserepes tetőt.
A fogópárok közé, a könyökök felső vége, be kell építeni 6x20-as profilt, így nem tud majd kifordulni.
A két oszlopot vissza kell támasztani a falra. Erre elég két palló, amit az oszlopon a szelemenek alatt bevállazol 2+2 cm és egy-egy konzolt készitve, felszerelsz a falra. A visszatámasztás húzva van.
Nagyon masszív oszlopvasalatot kell késziteni, olyan amit a boltokba leket kapni, az nem elég erőss.
Ja és a két oszlopot nem szerelem a tető két szélére, hanem 50cm beljebb, akkor az alatámasztás csak 6 métert és a fogópárokat kilógatom 50+50 cm.
De meg tudom ezt tervezni oszlopok nélkül is, csak szakmunka kivitelezni. 2017-ben belinkeltem ide egy ilyen szerkezetet. Ehhez hasonlót, csak egy masszívabbat.
Korábban kérdezgettem már itt garázs alá való lemezalap témájában, a garázs terve végre megvan (<100m3 alatti), érdekelne milyen alapot kellene ez alá önteni.
A garázs adatai:
-6x6 méteres alapterület, -5x15 pallóváz falak, -32 fokos sátortető, fogópárokkal összefogva, rajta cserepes lemez fedéssel (helyi előírás az ekkora tető).
Amit én kitaláltam alá alapozás:
10-15 cm 0-32-es andezit, rajta 15 cm vasalt beton (C16-20, mixer). A vasalása úgy nézne ki, hogy körbe futna egy kvázi fagygerenda, ami 6-os átmérőjű, 10x10 centiméteres kengyelekből állna (30 centis sűrűség?), bennük 4 db 8-as vassal. A körbe futó fagygerendán belül raknék 3 db ugyan ilyen gerendát kvázi erősítésnek (1,5 méterenként lesz így egy).
Mennyire hülye ötlet ez? Vagy beledobunk egy hálót (mekkorát?) és csókolom?
Esetleg olyat árulj el még, hogy van-e valahol lépcső a teraszhoz, illetve nyílászárók hol lehetnek a a 7 méteren belül. Mondjuk ha a 7 méter közepére esik valami nagyobb ablak-ajtó, akkor esetleg nem szerencsés pont elé tenni egy középső oszlopot.
Rajz / vázlat jó lenne. Olyan amit más is ért, nem csak a kérdező.
"extrém keresztmetszettel igen? "
Igen, végül is 100m-nél hosszabb hídgerendák is vannak. De itt fa gerenda lenne a legegyszerűbb és 7m fesztávnál az már szép nagy és nagyon drága. Vagy szegezett rácsostartó. De az oszlopoknak a ferde tető oldalnyomását fel kell venniük vagy vissza kell kötni valami vonórúddal a házhoz a szerkezetet.
Terasz fedést szeretnék megoldani féltetővel. 7m x 2,8m a terasz test alapterülete, 28fokos tető lenne kerámiacseréppel + ablakok síkjában polikarbonát, cserép alatt lambéria.
A 7 métert szeretném 3 tartó oszloppal megoldani. Szarufák a túllógás miatt 3,8m fesztáv, 15x5 (7.5?) keresztmetszet.
Ez esetben hogy érdemes méretezni a szelemeneket és a tartó oszlopokat? BSH és KVH gerenda is szóba jöhet, sőt, efelé hajlanék a küllem miatt is.
A 7métert gondolom ez utóbbiakkal sem tudom megúszni 2 oszloppal? :D (vagy extrém keresztmetszettel igen? )
Vakolatlan garázsról lévén szó kapu fogadásához kivakoltuk az érintett falszakaszt de mivel a garázs padló szintje lentebb van mint a vízszigetelés így ott kicsit tanácstalan vagyok. ( a padlószint megemelése a vízszigetelésig nem opció) A lábazat sajnos nincs egy vonalban a vakolt felülettel de a garázskapu szerkezetének sima felület kell így muszáj lenne valahogy szintbe hozni a lábazatot a vakolt fallal.
Nem akartam simán össze vakolni mert akkor rávakolunk a vízszigetelésre és gondolom a lábazatról felszívja a vakolat a vizet. Arra gondoltam hogy csemperagasztóval szintbe hozzuk a lábazatot a fallal, a vízszigetelésnél pedig hagyok egy 1-2 cm es rést. Vagy esetleg a frissen vakolt felületet alját a vízszigetelésnél bekenem bitugéllel és az lenne az elválasztó réteg a csemperagasztó és a vakolat között.
2 éve csináltattuk a tetőt. Régi cserép, lécek, bádogozás le.
Szarufák toldása, hogy a szigetelés fölé kinyúljon bőven, fóliázás, csatorna, bádogok, ellenléc, cserépléc, cserepek fel 212m2.
Munkadíj 1,5 milla, cserepek minden kiegészítővel 1,5 milla, faanyag, bádogok, lazúr és egyéb apróságok 800 000.
Azóta szerintem a munkadíjra rá lehet számolni 30-50% emelkedést, abból kiindulva amiket mostanában hallani. Az anyagok is 10-20-30%-ot drágultak.
Cserepeknél érdemes megvenni a lezáró és szegélycserepeket is. Igaz nem olcsók, de kisebb a hibalehetőség, mint bádogozásnál. Illetve szerintem szebb is, bár ez egyéni vélemény.
Amivel egy minimálisat tudsz spórolni az a konténer. Ha sikerül a régi cserepeket elvitetni ingyen, azzal megspórolod 1-2 konténer árát. Meghirdettük a helyi Facebook csoportban és 2 héten belül elhordták.
Köszönöm a válaszokat! Bocsánat tényleg pontatlan voltam! 40 éves a ház és új cserép kéne rá! Gondolom fólia kell tetőléc cserép és csatorna! Mivel megsaccolni sem tudom milyen árak vannak ezért kérdeztem ! 1,5 , 2 ,25 vagy 3 milla kb! Igénybe szeretnénk venni a 3 millás támogatást! Kellenének új ablakok is! Ezért kérdeztem hogy kb mennyi ;)
A cellás polikatbonátot le kell zárni a végeken, akkor többet tart. Csak olyat vegyél, amelyiken a védőfólián írja a paramétereit (mindenféle paramétert ír: altámasztási távolságot különböző szerelési szög esetében, szakitószilárdságot, színt, UV védelmi paramétereket, mennyi fényt enged át, stb. ). Ezek lapok nem olcsók.
Akkor tart a legtöbbet, ha nem használsz a rögzítésére garniturás csavarokat, hanem alu profilokkal rögzíted a szarufák mentén (ezek elég drágák). Ezekkel rögzítve módszerrel rögzítve nem recseg.
De min. 16mm vastagot kell szerelni.
A cserepet és a polikarbonátot el kell választani egy speciális szegélylemezzel, amit a cseréplécekre szerelsz.
Ilyet nem hiszem, hogy készen kapsz.
Ezt kell megcsináltast, horganylemezből. A cserepet rávágod, a polikarbonánot rátolod és lefogatod egy garniturás alunium profillal, a cseréplécekbe.
Egy másik megoldás az lenne, hogy készitesz fából egy dobozt (létra), üvegfalccal ellátva, amit felszerelsz a tetőre, a kerületére szerelsz bádogot, és veszel egy 12mm vastag edzett üveget, egy darabból, amit megfelelő tömitővel felülről beszerelsz a doboz tetejére- ha a tömitett részre ráborul a bádog, akkor nem eszi meg az UV.
1500mm szélesen, max. 6 méter hosszan legyártja egy jó üveges cég és fel is szerelni. Ez talán sokkal jobban nézni ki egy előtetőn. Két sáv üveget, megfelelő tömitővel össze is lehet úgy illeszteni, hogy soha nem folyik be a víz. Vagy a dobozt elválasztod egy hosszanti elemmel, amibe két üvegfalc van és arra szerelsz egy garniturás aluminium profilt.
Létezik kompakt polikarbonát is, 4-6-10 mm vastagságba, de asszem drágább mind az üveg, én azt szoktam szerelni átlátszó előtetőkre. Szerintem az néz ki a legjobban.
Nálad mit jelent a tetőcsere? Csak cserép, vagy teljes faszerkezet, fólia, szigetelés, etc..... mert nem mindegy és ennyi infóból nem lehet megmondani.
cs. a tetőléc és a héjalás -- általában 50 -70 éves tetőknél aktuális, a jó viszont 80 felett.
A tejes szerkezet csere,
Tehát ács szerkezet, lécezés + héjalás . Ez a legdrágább. A jó tetőnél is csak 90 - 100 év felett aktuális , az igazán jónál az ács szerkezet 130 - 150 évet simán kibír.
A másodiknál és a harmadiknál már a bádogos szerkezetek is cserélendők. Vápák, t.ablakok szegélyek és sok más.
A munkát jól körül kell írni, csak úgy érdemes belevágni.... különben szívás.
Sziasztok! Csak kalkulálni szeretnék hogy kb 200 nm tetőt cserélése kb mennyibe fog kerülni! Anyag és munkadíj! Nem a legolcsóbb anyag de nem is a legdrágább! Ha csinált mostanában valaki ilyet akkor az megírná az árát? Köszönöm!
Rendben, erre figyelni fogok, egyelőre a pontos típusára nem tértünk ki csak annyit tudok, hogy 10 mm vastag lesz. Most hogy jó idő van többet nézelődök a városban egyelőre nem láttam ilyen felesbe megoldott (cserép/polikarbonát) gépkocsi beállót bár a vállalkozó azt mondta megoldható.
Nem gondolom, hogy a só csinálta, mert ez volt a beton első tele és egész télen felénk 2-3 alkalommal sóztak mert nem volt többször indokolt. A garázsban ahol az autóról lecsöpög a víz, ott semmi baja (a garázs beton 2 éves).
Ősszel a fagyok és sózások előtt is látszódott már a baj, de csak később kezdett porladni (még a fagyok előtt).
Egy 6 méter széles kocsibeállót szeretnénk két autónak építettni. A kocsi beálló a ház előtt helyezkedne el, az egyik felére pont a konyha ablakből látnánk rá, elég közponi hely jó világos, így azt találtuk, ki ,hogy ezt a világosságot a jövőben is jó lenne megtartani, így kb. a kocsibeálló tetejének fele polikarbonáttal lenne bevonva a másik fele pedig cserepezéssel. Igazából az lenne a kérdésem, egy ez mennyire kivitelezhető, mire kéne figyelni, nem tudom mennyire "unortodox" egy ilyen jellegű megoldás. A cserép lenne szerintem végig az egyész tetőre ez ideális, biztosan időtállóbb és az árnyékolással sem kellene utólag foglalkozni csak félek, hogy sok fényt lefogna a konyhából.
köszi! becslés szerint mindkét födémet 1100kg/m2-el számoltam, így az össz tömeg 264t,55m a fal, nyílászárókat figyelmen kívül hagyva, az 4.8t/m. 30-as fal esetén 0.16n/mm2. jól értem, hogy ez bizakodásra ad okot, és érdemes statikust keresni, aki majd figyelembe veszi a teljes szerkezetet, alapokat, nyílászárókat, vagy ez már az az érték, ami becslés szerint is kritikus?
Kétszárnyú,3m széles és 2m magas zártszelvényből készülő kaput szeretnék majd csinálni. Ennek a kapunak az oszlopaival kapcsolatban lennének kérdéseim,amik szintén zártszelvényből lennének: Milyen legyen itt a zártszelvény mérete? Betonozás gondolom fagyhatár alá kell, de szélességre mekkora legyen, a betonba kell-e vasalás stb. ?
Becsléssel magad is megpróbálkozhatsz. A padlásfödémet 800 kg/m2-el, az emeleti födémet 1100 kg/m2-el számolva szorozd be a födém területével. Add össze a teherhordó falak hosszát és a föntebb kijött terheket osszd el a falhosszal. Az így kapott eredmény 1 fm. falra eső BECSÜLT ÁTLAGTERHELÉST fogja adni. Ha ebből egy felületegységre eső terhet kiszámolod akkor (vagy n/mm2 vagy kg/cm2) lesz róla sejtelmed, hogy mire számíthatsz. De ez csak BECSLÉS, ha biztosat akarsz tudni akkor fordulj statikushoz. (ne építészhez)
Házunk bővítésén gondolkozunk, tetőtér fele mozdulnánk. 90-ben épült alápincézett ház, a falazat leier könnyűbeton, (~3n/mm2) lakószint falai habisol téglák. Olvasgatva, szigorodtak a feltételei a statikai jóváhagyásnak, így elbizonytalanodtunk, mielőtt belevágnánk. Tájékozódásképp, van valakinek tapasztalata bővítéssel, hasonló körülmények között? Akár szilikát, könnyűbeton ház felfele bővítésével kapcsolatban.
Az is lehet, de attól még kell javítani. Másrészt jó vizes lehetett a beton bedolgozáskor, jól látszik a macska nyoma. Ezen túlmenően gyaníthatóan nem egyenletes a minősége sem.
Tavaly augusztusban betonoztuk az udvart és a hidat (kb. 110 m2). A hídon jelentkeztek a képeken látható foltok (5-6 m2 van kb. fél cm mélyen elporladva, a többi helyen csak foltos). Most hogy pár napja nem volt eső és ki tudott "száradni" valamennyire, olyan mintha a foltok vizesek lennének.
Szeretném ha megállna a porladás, hogy ne menjen tönkre teljesen (az udvaron semmi probléma).
Tudna valaki segíteni, hogy mivel és hogyan kéne utókezelni a felületet?
Nem az örökkévalóságnak olcsó garázskaput szeretnék csinálni fa keretre rárakott üregkamrás polikarbonáttal, vagy trapézlememezzel , azaz valami nagyon könnyű borítással. A cél: a jelenleg ajtó nélküli garázsba 1-2 hónapja bejár a környék összes macskája, és odapiszkit, ez ellen kellene valamit tenni. ( Ecet és bors, mint riasztó mellett) A léc keret anyagban vagy gyalult 2,5x5 vagy "egalizált, szinte gyalult minőségű"2,8x4,8 anyagban gondolkodom. Valamelyik léc típus jobb lehet? ( árban kb egyformák) Vagy tudnátok más keret anyagot javasolni? ( max heti 2x mozog az autó)
A kérdés az lenne, hogy van értelme felszedni a deszkákat, nem lehet arra ráverni egyből a szarufákon az ellenlécet?
Ha nincs befove a deszka, akkor nem kell lebontani.
Amikor az acsok bontanak, akkor mindenkeppen szolnak ha be van fove, mert nehol beszakad. Ezert akarja az acs bontani.
Ha nem volt megoldva jol a parazaras belulro, akkor 80%-ek, hogy a deszka meg van fove. Magyaran: nedves lesz telen a belso parakicsapodastol es nem tud kiszaradni, majd nyaron nagyon felmelegiti a napsugarzas.
Ha nincs befove, arra lehet paraatereszto foliat es ellenlecet szerelni, meg egy reteg deszkat/OSB es a zsindelyt, de igy 7 cm megno a teto sikja, amit lefuggozve tobb.
Ha lebontjak a deszkat, akkor is 5cm no a teto. Ezzel szamolni kell, altalaba a csepeges a csatornaba nem passzol, igy azt is cserelni kell.
Elnezest, de valamiert nincs magyar billentyuzetem.
Igen, egy olcso profil es nagyobb legrest biztosit, a trapezlemez szinte teljesen zar, semmifele para nem tud rajta athatolni. Csak a szellozoreseken.
Ezzel nyersz meg 2.5 cm a teto teljes hosszaba, noha nincs csak 5 cm legresed a folia felett, de szamit, mert a huzatatot egy picit felgyorsitja a legresbe.
"Mi le szoktuk deszkazni a szarufakat- gyeren, mert amikor a hoszigetelest beszereled a szarufak koze, megvan a eselye, hogy elzard a legrest, ha tablas gyapottot hasznalsz."
Egy kérdésem lenne ehhez a hozzászóláshoz:
Nekem most olyan a rétegrendem, hogy zsindely, deszka, szarufa, és a szarufa + deszkákra ment belülről u alakban a páraáteresztő. (majd szigetelés, párazáró, gipszkarton)
Ha felújítás (?) lesz, akkor szeretném cserélni a zsindelyt.
Az egyik ács azt mondta, hogy ilyenkor leszedik a deszkát is, és új ellenléceznek + alá páráteresztő fóliát rögzítenek, majd erre jönne az OSB + zsindely.
A kérdés az lenne, hogy van értelme felszedni a deszkákat, nem lehet arra ráverni egyből a szarufákon az ellenlécet?
Így is meglenne a garantált légrés, elég lenne csak a zsindelyt leszedni, és nem kell új párazáró sem. A kérdésem csak az, hogy problémát okozhat-e később bármikor a fent lévő deszkasor.
Az eresznel, utolso tetolec helyett vegyel egy muanyag profilt, ami 2.5 cm magass, oda lehet csavarozni az ellenlecekhez es uregek vannak rajta.
Eresz szellozo elem a neve, ebbol van fesus is, neked fesu neluli kell.
Ilyen.
Akkor a csereplec vastagsagaban is tud szellozni.
Fent a gerinznel is erdemes ezt a profilt szerelni, ott oda kell figyelni, hogy a lezáras biztositsa a legrest.
Mi le szoktuk deszkazni a szarufakat- gyeren, mert amikor a hoszigetelest beszereled a szarufak koze, megvan a eselye, hogy elzard a legrest, ha tablas gyapottot hasznalsz.
Szarufákra rárögzítem bramac léccel a páraáteresztő fóliát, majd ennek a tetejére jönnek a tetőlécek és erre az atikondenzációs filcel ellátott 38-as trapézlemez. A féltető elejét és hátulját madár hálóval látom el.
Melléképületre lemeztetőt szeretnék tenni, olyat amin van atikondenzációs filcbevonat. Kell-e alá pára áteresztő fóliát tenni, ha hőszigetelő is szeretném a tetejét. Egyébként egy féltetőről van szó.
Nálunk ez totál rendben volt kb 95-96-ig, amíg volt külön főiskola és egyetem. Előbbi a kivitelezésre, utóbbi a tervezésre volt kihegyezve (tapasztalat, mindkettőt elvégeztem), de aztán jöttek az összevonások, meg jött M. Bálint, akinél több kárt szerintem kevesen okoztak az oktatási rendszerben és lett bolognai módszer, meg külön bsc és msc képzés, a főiskolai karokon is nyomják a tervezést (ami nem rossz, de ha tervezési jogosultságot is kapnak, akkor nem értem mi értelme egyetemen tanulni, ha meg nem kapnak, akkor miért kell nekik emelt szinten tanulni).
Régen sokkal nehezebb volt tervezői jogosultságot kapni is, ma már ez is más. Van kollégám, aki nyelvvizsga hiányában nem kapta meg anno az oklevelét, tavaly ugye mindenkinek kiosztották, november óta pedig már teljes körű jogosultsága van, pedig egy perc tervezői gyakorlata nincs...
Szóval igen, hígul a rendszer tervezői oldalon is, ami szerintem nagyon nagy baj.
Nálunk külön van kezelve a műépítészet és a műszaki egyetem, a műépítészek alig tanulnak valamennyi statikát, ez a francia iskola, a tiétek a német.
De a műépítész jön a koncepcióval, ő veszi fel a munkát, ő fizeti a szakágiakat.
Csakhogy ez is felhígult, megjelent egy Y generácios társaság, aki a nettről veszi az ihletet, talán nem csiszolta eleget az agyát ahhoz, hogy végigondoljon egy koncepciót és abba beágyazza a funkciókat.
Gyakran parazita elemeket tartalmaznak a terveik és ráerőltetik az elképzelésüket a szakágiakra, azok valahogy megoldják a problémákat, de néha elég nagy marhaság sűl ki belőle.
30 éve is láttam olyan kőműves mestert, aki a kóta vonalakat felcserélte a vasalási létrával, úgy szabta le az anyagot, és szerelte be a vasalást. Még ő volt megsértődve, amikor szóltam. (Vasbeton ellenlemez volt, kb. 1,5 méteres taljvíznyomás ellen.)
Pár éve (2018 lehetett talán) egy kiviteli tervemnél azt mondták, hogy úgy csináljam, hogy pékek és szabók fogják "olvasni" és hogy mindent rakjak fel a tervlapra,mert a műleírásba úgysem fog senki egy betűt sem elolvasni...
volt ilyen régen is, de el tudom képzelni, hogy most gyakoribb.
nekem húzott karú lépcső volt, amit nem volt hajlandó terv szerint kizsaluzni. meg kellett említeni, hogy ha ő nem, akkor muszáj lesz mást keressek, meg el kellett magyarázni kőműves szaknyelven (bazdmeg, bazdmeg). Egy napot duzzogtak, de megcsinálták.
"Úgy általában azért mindenki a megrendelőnek van alárendelve, az adja a megbízást, ő mondja meg a végső szót."
Tegnap délután volt egy rádióműsor ebben a témában. Mindenki arról panaszkodott, hogy a kivitelezők hogy elszemtelenedtek. Az egyik betelefonáló arról panaszkodott, hogy a konyhájában diagonálban lerakva szerette volna. Kivitelező mondta, hogy neki az több munka, jó lesz az símán is és ha ragaszkodik a diagonálhoz akkor álljon a sarokba, nézze onnan. Kérdezte tőle a megbízó, hogy mi lesz ha mégis diagonálba szeretné? Akkor elmegy. Elküldték. Amíg lesz megbízó aki nem hajtja el addig nem fog javulni a helyzet. Jó esetben. Ugyan ez vonatkozik a terv nélküliségre, szerződés nélküliségre és a költségvetés nélküliségre is. A számláról ne is beszéljünk. Ha nincs számla és szerződés akkor a kivitelező azt csinál a megbízóval amit nem szégyell. Megfogni ezek nélkül nem lehet. Ezért gyűlölik a tervezőket.
Ha szerinted a sóder is megfelel a felszivárgás ellen, akkor tényleg úgy érzem, hogy a tervező az asztal mögül az egyik szempontból legeslegszuperebb megoldást választja (kavics), és nem foglalkozik azzal, hogy feleslegesen túltolta, miközben még problémákat is okozott.
Nálam is sódert tömörítettek a garázs alá, senkit nem zavart. Hiszen jön rá a vízszigetelés, az a fő akadálya a víznek.
Egészen pontosan tömörítéstől nem lesz tömörebb. A felszivárgó víz ellen ugyan úgy megteszi a zúzottkő is és az még tömörebb lesz a kiszórt állapotnál ha tömörítik. Egyébként a sóderben se nagyon szivárog föl a víz, azért (is) alkalmazzák fagy ellen is. Valami nedvesség elleni szigetelés mindenképpen ajánlatos, akkor meg inkább sóder vagy zúzottkő mint mosott kavics.
"építész szerint nem tartják be az előírásokat, spórolnak a munkával, "
Valószínűleg igaz.
Az építész és a kivitelező között már az elejétől fogva megy az adok-kapok.
Itt jól látszik amit gyakran szoktam írni, a tervező és a kivitelező ellenérdekű fél. A többé-kevésbé normális eredményhez elengedhetetlen a kiviteli terv, rendes költségvetés (120-150 tétel) és a tervezői művezetés. A műszaki ellenőr SOHA, SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK SEM LEHET a kivitelező által ajánlott személy. A terv nem semmire sem jó papírrongy. Az sajnálatos, ha egy tervező nem ért eléggé ahhoz amit csinál. Építészeknél gyakran előfordul, hogy az építőipar mindenféle ágába beleszólnak akkor is ha nem igazán értenek hozzá. Az építész az építész tervező és nem gépész, statikus vagy elektromos tervező. Én sem szóltam itt bele semmibe a statikán kívül, ha néha mégis, akkor mindíg jeleztem, hogy ki az aki illetékes.
Ezeket meg lehet szegni, de nem ajánlatos mint a jelen példa is mutatja. Ebben a kérdésben szerencséje volt a kérdezőnek és a többiben?
Köszönöm mindenkinek, akkor ez a mosott kavics kiesett, mert selejtes munkát nem szeretnék kapni. A kertben nem tervezünk már semmit csinálni mostanában, és nincs kedvem évekig kerülgetni egy kupac követ hátha jó lesz egyszer valamire.
Az építész és a kivitelező között már az elejétől fogva megy az adok-kapok. Az építész szerint nem tartják be az előírásokat, spórolnak a munkával, a kivitelező szerint túl van minden bonyolítva, és még csak az elején tartunk.
Amit tudnának még megfelelő mennyiségben hozni az murva. Abból 12-20-as vagy 20-55-ös lenne. Ezek közül valamelyik megfelelő lenne, vagy inkább valami porosabb kellene, mert az jobban tömöríthető, vagy a talajpára miatt inkább olyan kellene, ami nem poros?
A mosott kavics gömbölyű, elcsúsznak a szemek egymáson, ezért nehezebb tömöríteni, a zúzottkő szögletes, egymásba kapaszkodnak a szemek.Az mondjuk jó nagy marhaság, hogy csak kamionnal hoznak ki, keresni kell másik céget a környéken.Eleve a kavics kupacban áll valahol, aztán arra pakolják, ami odaáll. Ha utánfutó, ha kamion. Lehet csak azért akarnak kamionozni, mert nekik csak az van, de mi van, ha te intézed a fuvarost?
Illetve, ha esetleg udvart is kell majd rendezni (kocsibehajtó-beálló-melléképület), oda még jó lehet a maradék kavics, már ha tudod tárolni.
Segítséget kérnék tőletek, házfelújítás, bővítésben vagyunk nyakig benne. A kavicsfeltöltésnél tartanánk, csak vita van az építész és a kőművesek között, emiatt áll a munka. Az építész szerint 8/16-os mosott kavicsot kellene tömöríteni, amire jönne az első betonréteg. A kőművesek szerint azt nem lehet tömöríteni, és zúzott bazaltot kellene hozassak. Az utóbbi anyaggal egyrészt az a gondom, hogy majdnem dupla áron van a kavicshoz képest, a nagyobb gond viszont az, hogy a helyi tüzépen csak komplett kamionnyi mennyiséget lehet rendelni, ami 20m3. Nekünk 12m3 kellene, így vagy kifizetjük a 8m3-nyi anyagot de nem hozzák ki, vagy kihozzák, és kerülgethetjük a kertben. A környéken lévő lehetőségeket végigfutottam, de nem szállítanak ilyet, vagy ugyan úgy komplett kamion a minimális rendelés.
Tényleg nem lehet tömöríteni a 8/16-os mosott kavicsot, vagy egy kicsit munkaigényesebb lenne ezért inkább a kifogást keresi a kivitelező?
(korábban én is szórakoztam alapozó + zománccal (Trinát). Most van itthon Alkyton, ezzel 2x lekentem egy zártszelvényt 2 éve minimális tisztítás után, eddig bírja.
A trinát alapozójára - vörös - barna zománncal mentem rá, 2 sor után is látom, hogy nem sikerült olyan szépre a "mű".
Idén utcafronti kerítés jön + kapu (40x40, 20x40) szerintem ahol rozsdás ott minimálisan megcsiszolom és megy rá 2 sor alkyton.
Ezt a kerítést kb 6 éve festettem valamilyen alapozó + fedőfesték kombóval, nem nagyon rozsdált át, inkább csak az UV eszi a festéket, és azért fogom csak lekenni, mert a léceket leszedem a festéshez.)
Be kell menni a helyi építési hatósághoz és meg kell kérdezni. A helyi építési hatóságnak joga van szigorítani (csak szigorítani) az országos előírásokon. Vagy el kell menni egy helyi építészhez.
Be kell szerelni egy nagyobb, 15x20-as talpszelement- belül a régi mellé, de valahogy le kell fúrni a födémre, legjobb teljesen átfúrni (alulról), így nem kell levedd a cserepet a tetőről.
Egy fémkomfekcióval is le lehet rögzíteni a talpszelement (kifordulás ellen), de az legalább egy 100x100x10-es (120x120x12) L profilból kell legyen kivágva, amit lefogsz a betonfödémre és menetsz szárral rögzíted a talpszelemenhez, talán 120cm lépéssel elég lenne.
Ha ez megvan, akkor 10-es betonvasból készitett fordított ácskapcsokkal meg lehet úgy kötni a szarufár a talpszelemenhez, hogy soha nem csúszik le. Kármit is kéne vágni (magyar nyelven horgolásnak nevezik:)))) ), de ebben az esetben csak fészkes horgolással lehet, ami már ácsmunka.
... le kell szigetelni, hiába fűtesz. A páraelszívás egy külön mesterség, nagyteljesítményű gépek és ventillátorok szükségesek, mert szinte folyamatosan át kell forgatni a belső tér levegőjét a gépek kondenzációs felületein. És nem is lehet üzemeltetni a rendszert, ha ott vagy a házba, mert olyan zajt és huzatot csinál.
Ha van, aki segítsen, össze lehetne szedni bontásból gerendákat, pallókat, bármit, amiből tudnál késziteni egy vázat a ház falaira kivűl.
Méterenként függőlegesen elég lenne, de kell egy palló lent a lábazat felett és egy fent az eresznél. A váz 12-15 cm vastag kéne legyen, talán deszkából is megtenné, ha kapnál egyforma széleseket, vagy lehasítanátok őket.
A vázat össze lehet állítani szegezéssel, csak a palló talpakat kell rögzíteni , pl. horganyzott fém fülekkel (dübel a falba és facsavar a pallóba).
Száraz szalma-széna, vagy a száraz moha, nagyon jól szigetel. Bakaságba, az éjjeli lővészgyakorlatoknál többszőr aludtunk -20 fokba szénakazalba készitett üregben.
Ledeszkázod (12-es OSB is megteszi- azt a késöbbiekben le lehet halózni és festeni is) a vázat körbe fél méterig az lábazattól, megtöltöd jó tömören szalmával, aztán a következő fél métert és így tovább.
A nyilászároknál visszazárod deszkával a síkokat.
Ugyanezt meg lehet csinálni a padláson is. A csángók így oldották meg a faszerkezetes házaik szigetelését- de mohát használtak.
Miért zsákutca a páraelszívó gép? Valamit ér, mert napi 2 liternyi vizet összegyűjt. Az már más kérdés, hogy elvileg 12 litert kellene a leírás szerint...
Lenne egy megválaszolásra váró kérdésem. Nemrég vásároltam egy telket, rajta egy lakóházzal, hozzáépítve egy istállónak csúfolt tákolmánnyal. Az eddig megszerzett információim szerint, kizárólag a főépület, tehát a lakóház van csak hivatalosan a telken. A terv az, hogy az istálló felújításra kerül, és a lakóház része lenne. Szükségem lesz bárminemű engedélyeztetési procedúrára hogy ez a felújítás megtörténjen? Hogy tudom elérni hogy az istálló is "hivatalosan" szerepeljen mindenhol? Az istálló feltehetőleg 10 évnél régebbi épület.
De ha már valaki ilyen helyzetbe került, akkor célszerű az életmódot is ehhez igazítani.
Egy helyiséget használni !
Korábbi felmenőim is szerény körülmények között éltek. Télen csak egy helyiséget használtak... jellemzően a konyhát. Ott volt tűzhely, majd minden ott zajlott !
Penész csak használt és fűtetlen helyiségekben keletkezik.
Az a pára mentesítő pedig zsák utca. Azt az elektromos energiát, annak költségét inkább fűtésre kell fordítani.
Sokkal többet fűteni és szellőztetni, ami ugye szezonban folyamatosan többe, sokba kerülhet. Vagy hőszigetelni, a falakat kívülről és a födémet vagy tetőt, esetleg nyílászárócsere is, ha szükséges. Ez egyszeri nagy kiadás, utána viszont alacsonyabb költségek, magasabb komfort. Harmadik lehetőség a költözés.
Penészedik a házam, mindegyik helyiség, szobák, fürdőszoba, spájz. A falak, a földön a csempe, de még a bútorok is.
Mit tudok tenni?
Évente párszor letörlöm hipós vagy ecetes vízzel, de telente mindig újra kijön, többször is.
A ház nincs beburkolva, fűtésre nincs sok pénzünk, így 13-20 fok között van a hőmérséklet szobától függően. Legjobban a külső, hidegebb falak penészednek.
Ha két kengyel közti távolság nem nagyobb mint a magasságuk kétharmada, azaz 25 cm akkor igen. Attól, hogy alul nincs vasalva még mindig erősebb mint az alatta levő talaj. Normális beton (min. C12, de inkább C16) illik hozzá, ha nem szulfátos a talaj. Szulfátos talajhoz szulfátálló cement ( régi nevén S 54) kell, betonminőség min. C16 de inkább C20.
12-es vas, 8-as kengyel, tehát 40x40 a kengyel külmérete, ahol alul és felül is 3 vas menne a 12-esből. Ez így működik figyelembe véve, hogy a sávalap alsó kb 50 cm-e vasalatlan?
"Konkrétumok 1m mély, 50 cm széles sávalap, a felső felében egy 40x40 kengyelezésű vasalás 2x3=6 futó vassal megfelelő lehet?"
Mekkora átmérőjű hosszvassal? Átm. 12-es az jó lehet. Egyébként félreértésben vagy, a 2*3 vasadból három az alsó és három a fölső. Az alsót nem úgy kell érteni, hogy 2x3 alul és a fölsőt, hogy 2x3 fölül.
"Ezzel szemben sávalapnál meg azt mondják, hogy a vasnak a felső harmadban kell lenni."
Egyik sem helyes. A sávalap egy (nagyon) hosszú gerenda aminek a rehelése is és a megtámasztása is vonalmenti (megoszló) erő. Ha valamiért az alap eltörik akkor a törés6repedés helyén statikai szempontból csukló keletkezik. A többi szakaszon marad ami volt. Emiatt a húzott oldal hol lent, hol fönt van.A vas (eltekintve a kétszer vasalt szerkezettől) a húzott oldalon van. Miután nem lehet tudni, hogy hol fog eltörni, elrepedni ezért azt sem lehet tudni, hogy hol kell alul és hol kell fölül vas. Ezt úgy szokták megoldani, hogy szimmetrikus a vasalás. Annak elenyésző a jelentősége, hogy a sávalap néhány helyen megreped. Régen nem vasalták a sávalapot, csak ritkán, a lábazati koszorú feleslegessé tette az alap vasalását. Az Eurocode szerint kell a sávalapba a vas. Megoldható a kérdés úgy is, hogy az alsó vasalást a sávalap közepe tájára teszik, a fölső vasalást pedig a sávalap tetejére. De lehet lejjebb is tenni mind a kettőt. Gyakorlatilag majdnem mindegy, egy hajszállal jobb ha a fölső részbe kerül a vasalás. De a fordítottja is megfelelő statikai szempontból. A fölső vasalás annyival jobb, hogy ha a reped, akkor a repedés kisebb lesz. Lásd szögfüggvények.
Előre is bocs, ha lerágott csont a kérdés, de SÁVALAP VASALÁS esetén vannak kételyeim.
Ugyebár mindenki-mindig azt mondja, hogy általánosságban a vasnak a beton alján kell lenni, természetesen megfelelő betontakarással. Ezzel szemben sávalapnál meg azt mondják, hogy a vasnak a felső harmadban kell lenni.
Akkor most ez hogy is van??
A tippem az, hogy ez a "vas alul legyen" hozzáállás a gerendák-áthidalók és lemezek húzott övére vonatkozik, de sávalap esetén a cirka 1 méter magas betontömb esetén ez már nem működik vagy nem úgy működik és oda a vasat "fejgerendaként" pakolják be?
Amiket írtam azt a feltöltött tervek alapján írtam. Ha a megvalósult épület ettől jelentősen eltér akkor nem igaz. Aki ezt a házat tervezte/építette az értette a szakmát, de az épület átalakíthatósága nem volt szempont. Nem is nagyon lehet egyszerű módszerekkel. A minél egyszerűbb, olcsó kivitelezés volt az elsődleges és lehet, hogy egyetlen szempont.
A feltöltött "tervek" alapján. Nem ajánlom. Nagyon nem. Az alaprajzon be van jelölve 3 db. "F" gerenda. Egyik a válaszfal fölött van. A mai előírások szerint 12 cm-es válaszfal nem teherhordó. De a régi előírások szerint (háború végéig) IGEN. Az épület ugyan ennél újabb, de aki tervezte/építette az a régi előírások szellemében járt el. A lépcső nyílása miatt az a födémszakasz amire a lépcső érkezik az kétoldalon a határoló falra, harmadik oldalon az egyik "F" gerendára terhel. Már amennyire a "tervekből" meg lehet állapítani. Ha kiszedik a válaszfalat nem garantálható, hogy a födém nem jön utána. Nem is célszerű, mert a kinti szél bejön és körülnéz a szobában, majd kimegy de lehet, hogy nem üres kézzel. A nfödém vastagsága is változó, a terven látszik, hogy a lapostető részen vékonyabb.
Megbízhatóan csak úgy lehet átalakítani ha a födémeket elbontják és újat készítenek.
Sikerült megszerezni a régi tervrajzot, talán ez segít. Nem pont így készült el de a lényeg látható.A szoba felirattal párhuzamosan gondolom a gerendákat ha vannak. A szoba nehéz fákat szeretnénk kiütni. Lehet egyébként tényleg egy monolit vasalt födém?
Nekem gyanús az épület, hogy monolit födém a földszint fölötti födém (a ház szélessége, hossza nagyon hasonló). A ház külmérete és a falvastagságok (külső falak illetve ha bent is vannak vastag falak akkor azok helye és vastagsága) sok mindent elárulhat. Biztos eredményt csak a több helyen végzett feltárás adhat. A stílusa alapján a hatvanas évek második vagy a hetvenes évek első felében épülhetett. Hacsak nem lett jelentősen átalakítva. Kérdés hány szellőzőrács van az épületen és azok milyen messze vannak egymástól? Illetve a ház két ellentétes oldalán megvannak-e a szellőzők, szemben a másik oldallal. Ha nem, akkor más célt szolgálhatnak.
Ezek a szellőzők - mint ahogy írták - lapostetőhöz tartoznak. Ezek annak idején az e.gy. gerendás födém főlé készített perlitbeton hőszigetelés kiszellőztetésére is szolgálhattak. Meg kell mérni a födém vastagságát. Ehhez bontani sem kell. Pl. meg kell mérni egy födém alatti és födém fölötti ablak parapetének a magasságát, majd megmérni a parapet fölött a födém magasságát, illetve visszamérni a parapettől a padlóig. Ha a külsőből kivonom a két belsőt már meg is van. Az e.gy. gerendás béléstesteknél a teherhordó szerkezet magassága 19, 26 vagy 29 cm volt. Normális kivitelezés esetén. A mérésnél 1 cm ide vagy oda nem döntő. A perlitnek is kell vagy 15 cm. A kép alapján lehet, hogy a szellőzők párhuzamosak a gerendákkal, ekkor vékonyabb lehet a födém, de ez nem szerencsés a koszorú miatt. Meg kell nézni a födémet alulrók. Ha egy-két évnél régebbi a festés akkor a gerendák meglátszanak alulról (általában). Két oldaluk mellett van egy vékony repedés és vagy a födém festésében lehet árnyalatnyi eltérés. Jó lenne fénykép alulról fölfelé, de nem csak egy bolhányi miniatúra. A sarkok is érdekesek.
Azok valamikori szellőző nyílások lehetnek. nagy valószínűséggel ez egy lapos tetős építménynek indult, majd meggondolta magát a tulaj és ráépített még egy szintet. A lapos tetőnél voltak ilyen szellőzők... igaz valamivel több.
A gerendák irányának a megállapítása mindig feltárással a legbiztosabb.
A feltárás alulról a praktikus , pl. egy vasfűrésszel 1 - 2 cm vájat aztán kiderül mi van a födémben.
Sziasztok, nem tudom jó helyre írok--e ezzel a dologgal, de próbálkozom. Van egy, a képeken látható régebbi nyaralóház a családban melyet fel kell kicsit újítani.
A gond vele az, hogy nem tudjuk pontosan milyen födéme van az épületnek. Érdekesek ezek a szellőző lyukak oldalt, talán ez segít valamiben annak aki már látott ilyet, ismeri ezt. Azt gondoljuk, hogy hosszanti oldalon mennek a gerendák (az erkéllyel párhuzamosan) és ez azért fontos mert belső válaszfalat szeretnénk kiütni.
Tud valaki ennek megállapításában segíteni nekünk? szívesen veszünk minden információt , köszönettel előre is
Semmilyen. Bocsánat, de elfelejtettem odaírni, hogy ez csak példa, a számok hasraütéssel lettek megadva. Kerek, könnyen követhető számokat választottam.
Egy hőmérőt sem árt. Meg meggondolni, hogy mekkora lapokból legyen. Egyszerű matematika: Ha a fuga tud 1mm mozgást fölvenni, a ragasztó pedig 2mm-t akkor a kisebbik számít. Ha a lap 10 cm-ként nyúlik 0,5 mm-t akkor 1:0,5 az 20 cm. Nem véletlen, hogy a40-50 éve lerakott 15x15 cm-es lapok még most sem akarnak följönni. Ennek csak egyik oka volt az akkori átlag burkolók nagyobb szakértelme.
"Vajon akik a fórumon itt házat terveznek, építenek, építettnek ugyan ezt vallják, hogy 15-20 évenként felújítás ajánlott? 30 évenként nagy felújítás?"
Ez a kérdés érdekelt volna.
Szerintem senki nem tervez ilyen rövid távra. Ha igen, akkor ott valami nem stimmel.
Az hogy nálam 20 év után egyszerre (nappali, terasz) kijött ez a probléma az talán véletlen, de valószínű korábbi hibás technológia, anyag. Én még nem terveztem, hogy ezt a részt felújítsam.
Így is a vétel után sok mást megcsináltunk, amit elavultnak, szükségesnek találtunk.
A rendszeres karbantartás szerintem elengedhetetlen és nem egyenlő a kárfelvevő x időnkénti (nagy)felújításával
Ha a százalékok (beépítési %, zöldterületi mutató stb.) megengedik akkor lehet bővíteni a házat úgy is, hogy építek egy másik házat és a kettőt összekötöm egy tetővel, ami alatt el lehet járni. Ekkora teleknél a telekmegosztásban nem hiszek. Nem ismerem a telek méreteit, de ha nem négyzet (vagy ahhoz közelálló) alakú, akkor lehet 2 béna telek az eredmény.
Na igen, ebből egyértelműen látszik, hogy ez nem biztosítós eset. Nem a lapok törtek el, hanem befeszültek (Jenő jól mondja), se a ragasztó, se a fugázás nem volt kellően rugalmas. Eddig bírta.
Meg kellene nézni, hogy a HÉSZ mekkora minimális telekterületet ír elő. A 800m2 elég karcsú, így a megosztás szerintem nem fog működni. Ettől eltekintve egy másik házikó lehet, hogy felépíthető, de ezzel még futni kell egy kört a hatóságnál és rendeleti szinten is.
Lenne egy kerdesem ami nem biztos hogy ide tartozik, ha nem ide kerlek irjatok meg melyik topicba rakjam.
Adott egy kertes csaladi haz, telek kb 800m2 rajta egy ket szintes kb 120m2 haz. Szuleimmel ill tesommal lakunk itt. Van rajta meg jelzalog kb 8m, ingatlan piaci erteke kb 30-40m
Amit szeretnenk: a telket kette valasztani kulon kozmuvek, es vagy eladni, vagy tesom epitene maganak hazat (meg nem tudjuk). A lenyeg hogy hivatalosan szeretnenk megcsinalni hogy kulon haz szam legyen stb. Pl xy utca 34A, es xz utca 34B. ez jarhato ut? Ha igen kb mennyi ido es penz? Milyen hivatalokba kellene erdeklodnom? Mi a folyamat neve? Mivel jelzalog van rajta a bank mennyire tehet keresztbe?
Hőmérséklet-változás hatására minden kitágul és/vagy összehúzódik. Attól függően, hogy milyen hőmérsékleten készült. Ezért nagyon fontos, hogy a semleges (max. min. között félúton) hőmérsékletnél készüljön. Így csak kicsit tágul, kicsit húzódik össze. Ha hidegben vagy nyári melegben készül akkor csak egy irányú mozgás lesz, de kárpótlásul jó nagy. Mindig van némi mozgás, de ha az ágyazó/ragasztó réteg rugalmassága a hőtágulásnál (összehúzódásnál) nagyobb mozgást tesz lehetővé akkor később fog följönni a járólap. Türelmetlenebbek csinálhatják nagyobb lapokból is. Minél nagyobb a lap, annál hamarabb láthatja azt hogy a ragasztó elengedi. A lapot. Minden lap előbb-utóbb elválik az aljzattól, de a nagyobb hamarabb. Minél jobban eltér az építéskori hőmérséklet a semlegestől annál gyorsabb eredményre számíthatunk. A kettőtől együtt tud igazán gyorsan feljönni, ha még a rossz kivitelezés is előfordul akkor még az előzőnél is gyorsabban.
Sajnos a biztosító - a Groupama egyébként velünk mindig korrekt volt, évekig ott volt az összes biztosításunk és nem, semmi más közöm nincs hozzájuk :-) - szóval sajnos a szerződésben, amit sokan nem olvasnak végig, leírja, hogy az ügyfél feladata a kármegelőzés. Sajnos ebbe elég sok minden belefér.
A hibás munkáért meg nyilván a burkoló felel, bár annak tényleg előbb ki kellett volna jönnie.
Egyébként nem lehet, hogy a bentről távozó pára összegyúlt, lecsapódott és felnyomta a burkolólapot? Esetleg mozog a ház, a lap befeszült és eltört? Fényképed nincs véletlenül?
Köszönöm a válaszokat. Én is hasonlóan gondoltam, hogy amit szükséges azt az ember menet közben cseréli, felújítja. Ha az ember a saját házát rendszeresen karban tartja nem kell 20-30 évente cserélni, vagy nagy felújításban gondolkodni.
Természetesen más, ha a mázas járólap színe mintája már nem tetszik, akkor kicserélem, a fürdőre úgyszintén érvényes.
Pár éve vettük az akkor 19 éves házat. Gondolom a ház eredeti tulaja sem úgy építette, hogy 30 év után nagy felújítást akart volna végezni. Azért így is akadt sok minden amit már cseréltünk, felújítottunk
De azt kijelenteni, hogy egy jól lerakott járólap 15 év után cserélendő?
Kérdeztem a kárfelvevőt, hogy mi a szakmája. Mondta "építész". OK, de milyen, építész mérnök, technikus stb? "Mérnök" , de ezt olyan csendesen mondta, hogy talán ő maga sem hitte el. Rögtön hozzáfűzte, hogy kivitelező volt sőt vállalkozása is volt. Manapság egy becsületes vállalkozó tisztességesen meg tud élni az építőiparban. Erről ennyit...
Az egyik házban van a falban mindenféle vezeték és van legalább 50 db. un. dobozos kötés. Különféle technológiákkal.
Sokszor megkörnyékeznek a biztosítási ügyfél vadászok, hogy kitűnő ajánlataik lennének. Csak nekem, csak most.
Néha belemegyek a mókába. Elém raknak hol 30, hol 58 lapos biztosítási szerződést.
Mindig megkérdezem nekem is szabad é valamit javasolni , igen. De csak szóban. Pedig csak annyi a kívánságom, hogy az elektromos tűznél függetlenül, hogy szakszerű vagy nem szakszerű, mindig fizetnének.
Ráírni persze soha sem engednek semmit... így szerződés sem jön köztünk létre.
Ja kicseréltethetném az összes elektromos vezetéket... lenne legalább 1 - 1, 2 milla. Odáig nem jutottam.
Így inkább az égieket kérem, hogy kíméljenek.... na meg nem terhelem túl a hálózatot.
Sok mindennel foglalkozom. Így lakások bérbeadásával is .
Jönnek az érdeklődők a mustrára. Nézelődnek, kérdeznek, majd némelyik hogy benfentesnek /hozzáértőnek tűnjön, elkezdi sorolni, hogy mi mindent kell.
Mondta az egyik, hogy azt a falat le kell lambériázni, a másik hogy az egyik sarokban a parketta 3 mm-t lejt. Nem 3 -at hanem legalább 5 -öt, ha nem többet.
Meg minden egyéb ötlet, hogy mit kellene.
Nos egy használt lakásban sok mindent lehet, de hogy mi kell, azt azért másképpen kell értelmezni. Nagyjából a balesetveszélyes dolgokat kell elhárítani, amúgy pedig a végtelenségig lehet felújítani, pótolni cserélni.
Mondjuk a festést 8 -10 évente meg lehet ismételni, ha vigyáznak rá, néha el lehet nézni akár 15 évig is.
A mázolás.... a fa felületek /jobbára külső és belső nyílászárók / festését nevezik így. Nos azokat akár 25 évig is lehet használni. Mármint a festést, magát a nyílászárókat akár 100 évig is.
Csempe burkolatok ? Hát idővel divatja múltak lesznek, de amúgy akár 40 évet is kibírnak.
Padlóburkolatok. Belső és külső. Nekem vannak parkettáim, több helyiségben is tölgyfa 88 éves és 120 éves közöttiek.
Ha jó az alap, az ágyazás még sokáig tarthatnak. Tény hogy a lakkozás a felületükön lekopott, általában 40 évesek, lehetne lakkozni, de nem kell. Kell az energia és a pénz másra.
Van még laminált is több felületen is. Hát ezek tízen valahány évesek még nem kell azokat cserélni- van szőnyegpadló... nem cserélem pedig 25 - 27 éves, van un. műa. vizespadló... graboplaszt, nos 25 év után rátettem egy másikat.
Vagy az egyik fürdőszobában... van 3 is.Nos az egyikben volt, dugulás, roncsolásos helyreállítással. A szép kerámia padlót helyre állítani nem lehetett... tettem rá egy műa. burkolatot.
Kint. Az egyik háznál 30 év alatt tönkre ment a vakolat. Ronda málló volt, Újra vakolták. Mivel szar munkát végeztek, újabb 30 év és újra kellett vakolni.
Csupán annyi, hogy kispórolták, sőt volt ahol kilopták a cementet a vakolóanyagból. A 3. vakolásnál több cement, megfelelő --mosott folyami és nem bánya homok és egy vakolat tart akár 60 - 70 évig is.
Igaz néhol elkoszolódik, de azt a felületet már nem vakolni kell, hanem lehet festeni. Kitűnő külső falfestékek léteznek... 25 - 30 évente.
A tető bádogos szerkezetek, ereszcsat, lefolyók, kémény szegélyek, vápák stb.
Ha rossz anyagból van, 35 -40 év alatt tönkre megy, ha jó akkor tart akár 60 évig is . Az előbbit ki kell cserélni, az utóbbit lehet pl. 30 évente egyszer lefesteni.
Réz bádogosszerkezetet ne tegyetek fel... igaz tartana a végtelenségi, de 10 éven belül ellopják.
Na mi van még ?
Hát a tető. Igen gondolja Móricka, hogy azt mondjuk 50 évente kell cserélni. igen kell ha rossz.
Egy jó tetó azért különféle szerkezeti egységekbőll áll.
Az ácsszerkezet... ha jó tart akár 150 évig is . lécezés és a héjalás már nem ennyi. Egy lécezést és az alatta lévő lécezést szerencsés esetben 80 -90 évente kell
cserélni.
a 88 évs házamnál remélem még 12 kibír a pala és aléc.... a 120 évesnél tavaly lett cserélve a lécezés és a cserepezés + némi bádog.
a kémények reparálása. Amikor esedékes
Ja van nekem külső padozat burkolatom is több is.
Az egyik metlach... misungban - cementes homokba pacserolta a mester talán 35 éve. 26 nm. metlachi semmi baja. . A pacserolás a cementes homokba csapkodják a burkolatot valami nagy fával. Elavult technológia.
Egy másik kisebb teraszt én ragasztottam fagyálló ragasztóvak, 20 éve... Semmi baja.
És így tovább a végtelenségig.
Sok mindent lehet csinálni egy háznál, de csak azt kell megcsinálni ami baleset veszélyes, netán tönkre megy.
Sok minden függ attól, mikor kezdődött az a 30 év. :) De viccen kívül: szerintem a rendesen megszerelt alapvezetékezés (legyen az villany, víz, vagy gáz) simán kibír többet is, de például az alu MTK kábel begipszelve a falba, megtoldva rézzel már rövidebb idő alatt is az "akut életveszély" kategóriába sorolandó (Vagy át kell nevezni falfűtésnek. :-) ). A burkolatok inkább esztétikai okból avulnak el. Szín, minta, forma előbb kimegy a divatból, minthogy a csempe-járólap ténylegesen elkopna , de azért 20-25 év fölött azzal nem számolnék. Kivéve egy jól lerakott keményfa parketta, az örök élet, meg két nap. Anyáméké 80+ éves, igaz, nem lakkozott, így nem kopik olyan látványosan, és emeleti, így a vakpadló sem ereszkedett meg/korhadt el alatta. Aki engedte, hogy 1968-ban, a tatarozáskor az IKV lecserélje, annak már kuka lett. (Ezért mondtam, nem mindegy, honnan kezdődik az a 30 év.) De nagynénémék hasonló korú lakkozottja is jól bírja egy belvárosi lakásban. (Az a ház van vagy 120 éves, de 1935-ben fel lett újítva, gondolom akkor kaphatott új parkettát. 10-15 évenként újra lakkozzák, még kitart.)
Korábban említettem, hogy felpúposodott a nappaliban egyik napról a másikra a járólap.
Most ugyanez történt a tetővel fedett teraszon. Éjszakai hideg után rásütött a nap és a bordó színű lap feljött. Előjele nem volt, sem üreges hangja, sem elválás nem volt, 20 éve épült épület. Kihívtam a Groupama kárszakértőjét, hogy bejelentsem a kárt. Aki azt mondta ez nem káresemény. Fagyásra nem fizetnek, valamint egy háznál 15-20 évenként felújítást kell végezni és ez a járólap arra már megérett. 30 évenként egy háznál teljes felújítás illendő. A dilatáció hiányzik, mondta. A terasz kb 2,5x7m és csak 2 oldalon határolja fal. A lapon kopás fellazulás nem volt. Eszem ágában sem volt cserélni.
Leesett az állam amikor ezt hallottam.
Vajon akik a fórumon itt házat terveznek, építenek, építettnek ugyan ezt vallják, hogy 15-20 évenként felújítás ajánlott? 30 évenként nagy felújítás?
15 centi tömörített kavicságy lett betervezve, 3 soros tömörítéssel. Ti milyen követ használtok? Van aki 8-16-os osztályozott kavicsot, más 11/22-es zúzott bazaltot, megint más 20/55-ös murvát ajánlott.
A helikopterezés azért kel, hogy tökéletesen sík legyen az aljzat?
Igen, ez felújítás. 3x5cm szigetelés lesz, rétegenként eltolással, ezt mi fogjuk lerakni. Alsó 5 centiből lesz kivágva az összes cső, a csövek köré homok vagy purhab lesz, ezt még kitalálom.
A teleknek mi a beépítési szabálya? Szabadonálló, zártsorú, vagy oldalhatáron álló? Én elővenném a HÉSZ-t, és megnézném, egyáltalán mit lehet oda építeni, mert az ő tervezője is abból fog dolgozni. Megkeresed az övezeti térképen a telket, megnézed az övezeti besorolást, azt kikeresed a HÉSZ-ben (előtte azért nézd meg az általános részt is), és tudni fogod. A HÉSZ és a hozzá tartozó övezeti térkép is mindig fent van az önkormányzat honalapján.
A téglaboltíves födémeket meg kell terhelni. Pár munkánál, meg kellett javítani a födémeket (a geometriája már nem volt rendben), aláducoltuk és kinyomtuk a hibákat - kvázi megrepesztettük alúlról és kicseréltük a sérült téglákat és kikapartuk a régi maltert, aztán jött rá egy 4-5 cm aljzat, benne egy üvegszálas halóval, az szépen összefogta, arra duzzasztótt agyagot tettünk tőltésnek. Utánna XPS és aljzatbeton.
Fémgerendásnál (téglabetéttel) is érdemes valamennyi mosott kavicsot szerelni.
Az XPS helyett érdemes habosított betont önteni, kb. ugyanaz az ára és gyorsan megy, arra lehet aztán szerelni mindent és jöhet rá egy aljzat. A lefolyókat a habosított beton elött fektettük le.
A habosított beton köbmétere 200-250 kiló, nincs benne egyeltalán homok.
Minden településen van hatályos építési szabályzat. Ez szabályozza az egyes területi egységeken, hogy a telek milyen építési móddal beépíthető. Ha az utcában minden ház azon a telekhatáron van, mint a tiéd (ez az un oldalhatáron álló), akkor kb 0% az esélye,hogy a szomszéd építhet közvetlenül melléd.
Ha minden szomszédos telek zártsorúan beépített és az a kerítés csak ideiglenes már vagy 10-15 éve, akkor elvileg építhet melléd, de annak is megvannak a feltételei. Jó lenne egy utcakép...
Ettől függetlenül ha építenek a telken valamit, arról értesíteni fognak. Ha valami nem tetszik, akkor mint minden mással, most már ezzel is a területileg illetékes kormányhivatal építési osztályához kell fordulnod.
Ezt megteheted, amikor értesítést kapsz a tervezett projektről, ha viszont jogerős lesz a történet, akkor már késő.
Egyébként a települési honlapon magad is meg tudod nézni, hogy a HÉSZ mit enged és mit nem.
Én amikor felújítottam egyáltalán nem kavicsoztam. Tükörsima felületre 2x10cm XPS, arra fólia és jött a vasalt szerelőbeton. Arra mentek a villany, fűtés, víz csövek, (a lefolyó az egész alá le lett ásva) majd 5cm lépésálló kinépművészkedve a csöveket, habbal rögzítve hézagkitöltve, arra 10cm lépésálló. Ahol tudtam, hogy lesz súly ott mindenhol XPS lett. Rá fólia, 8-as vasháló, padlófűtéscső és aljzatbeton. Az elmúlt 10 év azt mutatja működik, a talajpárát az XPS+fólia szépen megfogja.
új épületnél nem szokás. Jobb, ha egybe van az a szigetelés, egy fázis, a réseket kihabozod... Mi ezt csináljuk a felújításoknál, ha teljesen kidobjuk a padló rétegrendjét ( de azért is, hogy ne kelllen anyi mosott kavicsot betermelni, mind amennyit kiástunk).
A Tervezők és a Hatóság az érvényes rendeleteket veszi figyelembe. Elsősorban. Másodsorban (ha lehet) a helyi szokásokat. Megtámadni csak a szabálytalan építkezést lehet. Ha a Hatóság szabályellenesen engedélyezte akkor is megtámadható.
Ha a házad nem a telekhatáron áll akkor egyszerűbb az eset. Itt nálunk legalább fél méterrel távolabb lehet építkezni a telekhatártól. Ha a te telkedre épít lerombolhatod, lesz ami lesz. Ha hagy némi távolságot akkor tegyen egy vízelvezető vályút a két épület közé.
Nem műszaki kérdés, de miért ilyen jó a viszonyotok? Sokkal olcsóbban és egyszerűbben lehetne megoldani, ha nem abból indulnátok ki, hogy a másik milyen szemét.
Sziasztok! Részben jogi, építésügyi kérdésben kérnék segítséget.
Adott a képen látható ház (ami a miénk, majd fel lesz újítva...)
Kb 100 éves, vastag falú, régi tömör téglából építve. Dongaboltozatos pincével, sőt, még a födém (plafon) is több apró kupola téglából kirakva...!! Rendes ácsolt tetővel...
A fakerítés meg a zöldes drótos kapu a bal oldali szomszéd (ha szemből nézzük).
Erre a telekre néz a mi házunk falán egy működő gázkonvektor parapetje, valamint két pinceszellőző nyílás a falon.
A probléma: Mi módon építkezhet ide a szomszéd, úgy, hogy a mi házunkban ne tegyen kárt? Pl alapásás, szellőzők eltömése, parapet megszüntetése....stb...
Egyáltalán nem szeretnénk, ha mondjuk nekinyomna egy nagy tűzfalat a falunknak, ami felnyúlna magasra...
Egyáltalán lehet ilyen? (esővíz elvezetés? hó felhalmozódás? beázás?)
Engem szükséges értesíteni bármilyen háztervről? Előfordulhat, hogy elmegyek nyaralni, és mire hazajövök már ássák a házam oldalát, meg nyomják a betont?
A legjobb az lenne, hogy a zöld kapu utánra terveznék a kocsibeállót...
Az utcában (egy régi óvárosi rész) van szabadon álló ház, zárt soros is, meg kapualjjal a szomszédhoz csatlakozó is.
Ha nekem nem tetszik valami, milyen hatósághoz fordulhatok? Egyáltalán foglalkoznának a kívánságaimmal?
Várom a hozzászólásaitokat! ..
( az a nagy kémény egyébként a padlásról indul ki, (alul egy falcsatlakozás lehet alatta) és füstölőként szolgált ! :)
Igen lesz, 15 centi szigetelés a padlófűtés nélküli részen, ahol meg lesz, ott 15 centi plusz a rendszerlemez.
A villany a hőszigetelés alatt lesz elvíve a gépészeti csövekkel együtt, így nem lesz kötözve semmi a hálóra.
A padlófűtéses és nélküli részek, ajtókkal lesznek elválasztva burkolat váltóval. Oda mindegyik cég azt mondta, hogy 1cm széles polifom csíkkal választanák el.
A helikopterezésről nem esett szó.
De akkor ha jól értem háló mindenképpen ajánlott bele. Erről a Vertex hálóról még sosem hallottam, ez is jó vagy csak látszat dolog?
A padlófűtéses részen már lesz és gondolom, hogy az anélküli részre is lesz szerelve valamennyi hőszigetelés.
Az előnye a hegesztett halónak az, hogy a villanyszerelők rá tudják kötni a csöveiket- azon kivül, hogy elvileg meggátolja a repedéseket.
Nagyon oda kell figyelni a padlófútéses rész és az anélküli diletálásánál.
De a 8-as háló értelmetlen, elég egy 5-ös haló. Ha helikopereve is lesz, akkor inkább a 0-4 homok és abba is kell üvegszál örlemény, hogy szépen csúszon rajta a gép.
estrich betonozásra kértem ajánlatot pár cégtől, és mindegyik máshogy csinálná. Egyes részeken padlófűtés, máshol nincs. A padlófűtés rendszerlemezzel készül. Szerintetek mi lenne rá a jó megoldás?
Pl.: Szolnokon a Járműjavító felé a Véső utca is tele van ilyennel.
Viszont sokkal jobb megoldásnak tartom, mint azt amikor "meglepetésszerűen" jött az önkormányzat által megrendelt aszfaltos járdaépítő brigád, megcsinálta frankóra a járdát, s a lakók utólag vágták szét az új aszfaltot. Természetesen nyílt szelvényűen, és mindenki két helyen. Megtörtént. Élmény volt arra babakocsit tolni.
Különös tekintettel a "A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni" kitételre. De egy kétágú létrával teljesen megfelelővé tehető. Mit tehet ő arról, hogy errefelé ilyen furcsa a járda?:-)
Földszintes ház nem beépített padlásterében a kémény mellett található egy fém szerelőnyílás. A nyílás mögött nincs a cserép alatt fólia, ki van vágva, így viszont pl a mostani viharos szélben egy kevés porhót visszafúj a szél a padlástérbe.
Lehet a szerelőnyílás mögé fabrikálni, esetleg "készen kapni" valamit, vagy egyszerűen csak vágjak oda egy fóliadarabot?
A kupis koron már talán (?) túl vagyunk, most jönne az a rész, hogy lassan vissza is tudjanak vonulni valahová, ha úgy gondolják.
Az idősebb szobája teljesen elkészült - 1 személyre - a kisebbiknek most lenne ez folyamatban (új szekrények, ilyesmi), illetve ha lehet, ez a térbővítés, akkor előtte azzal.
Nekem pszichológiailag nincs jó érzésem ha belépek a szobájukba, pedig az én dolgozóm alapterületre kisebb - kb 8 m - viszont nincsen benne sem ágy, sem ferde sík.
Egy gyerek akkor területen csinál kupit, amekkora rendelkezésére áll. 5 évesen is, 15 évesen is. Másrészt amekkora a szobája, ott alakítja ki a saját életét, ha hagyjátok neki. Nekem 4,5 m2-es szobám volt, és a "nehéz sorsú" rózsadombi barátaim mindig azt irigyelték, mert az olyan kuckós volt. Hát, az tény, hogy nálam nem volt sem hangverseny zongora, sem bicikli a szobában, meg az ágy is fel volt csukva a falra, és mégis jó volt, mert azt csinálhattam vele, amit akartam, amíg a pormacskák nem másztak ki a konyhába. :-)
- két gyerekszoba, 4x3 alapterület, a 3-m-n van egy 10-s Ytong válasz.
- a metszet így néz ki a 3-m-s síkon: 2,7 magasság, 1,45 vízszintes, kb 2,6 a ferdesík (45fok) és a térdfal 75 cm.
A térdfal azért (is) lett ilyen alacsony, mert 10 évvel ezelőtt amikor leszedtünk a gipszkartont, akkor láttuk, hogy kb szó szerint nem volt a szarufák között semmi ( 5 cm üveggyapot ráütve a zsindely alatt lévő deszkákra).
Ekkor megkapta a normál rétegrendet + a szarufa síkkal párhuzamosan felkerült még kb 20 cm hőszigetelés keresztbe. Emiatt esett le a térdfal magassága kb 95-ről 75 cm köré.
Az egyik szobának utcafronti ablaka van, a másiknak 2 tetőtéri, talán M08 méretben.
Ha a közös szakaszra kerülne egy 4-5 méteres függőleges szakasz két 120x120 ablakkal, az überkirályság lenne.
A tető állapota nem rossz, de időnként potyog róla a tególa, nagyon igénytelenül és csúnyán csinálták meg meg több mint 20 éve.
A gyerekek még fiatalok, de biztosan jobban éreznék magukat egy nagyon légtérben, ahol nincs ott a szobában ez a sok helyet elfoglaló ferde sík.
(meg ha esetleg 1-gyel többen lesznek majd a szobában, akkor sem lenne rossz, ha több m3 hely van)
Van most egy csapat, akikkel több dolgot csináltam vagy másnak csináltattam az elmúlt évben és elég megbízhatónak tűnnek.
Lenne egy zsindelycsere, esetleg kéményjárda egy lehetséges kondenzációs miatt + ez a kutyaól szerűség 4-5 méter hosszan.
A legjobb lenne talán végigvinni ezen az oldalon egy térdfal megemelést - és esetleg több ablakot betenni, de ahhoz egyáltalán nem értek, meg az szerintem egy csomó plusz meló:
- leszedni a szarufákat,
- (addig mi tartja a másik oldalt)
- téglázni, koszorú,hőszigetelés a tűzfalaknál, brr..
- meg valami statikussal tervezővel számoltatni, hogy jó lesz-e úgy, stb.
Először ez az engedélyes rész lenne az érdekes, utána meg a számok.
Jól gondold át! Nálunk a két gyerekszobában van 2-2 kutyaól, míg nálunk egy szem tetősík ablak, az is a legkisebb, kb. 60 centis. A mi szobán sokkal, de sokkal világosabb, mint a gyerekeké. (Igaz, cserében nagyobb esőnél nálunk kopog az eső a bádogon.)
"Az a kérdésem, hogy ilyen jellegű átalakításhoz - meglévő szabályos tetőbablakokat síkját "átállítom függőlegesbe" - kell-e valamilyen engedély, jóváhagyás vagy bármi?"
Attól tartok, hogy valami kell. De ezt az építészek jobban tudják.
45 fokos tetőteres, utcafrontra merőleges nyeregtetős házam van, és kinéz nemsokára egy tetőfelújítás.
A felújítás közben 2 szobának a tetőtéri ablakait szeretném kiváltani függőleges szakasszal kb 4(2-2) m hosszan (kutyaól szerű megoldással).
A gyerekszobákba szeretnék normál függőleges ablakokat, hogy a komfort és tágasság érzetet megnöveljem.
Jelenleg a szobák 3 m szélesek és a 1,5 métertől már kezdődik a letörés a 75 m magas térdfalig. Az induló belmagassággal nincs gond, az több mint 2,5m.
Ez a tetősík sík az én oldalamra néz befelé (?) - ha szembe állok a telekkel, akkor a ház a telek jobb oldalára telekhatár mellé van tolva, ez a kiváltás pedig a bal oldali tetősíkon történne - nem pedig a "hátsó" szomszéd felé, ahová elvileg nem nagyon lehet ablakot sem tenni (szembeállok a telekkel és a jobb oldali házat értem alatta).
Az a kérdésem, hogy ilyen jellegű átalakításhoz - meglévő szabályos tetőbablakokat síkját "átállítom függőlegesbe" - kell-e valamilyen engedély, jóváhagyás vagy bármi?
A szomszéd ház földszintes + erre az oldalra hivatalosan nem is néz rá semmilyen ablakkal.)
A kiszámoló oldalon látott linkeken látom, hogy milyen szép légifotók készülnek időnként, azért is kérdem.
Én ősszel csináltam valamit, nem volt hidegebb éjszaka 5 foknál, nappal jóval melegebb. Emlékeim szerint még 3 nap múlva is "taknyolt" a beton. (Lehet hogy mi is túlhígítottuk)
Láttam, hogy pár embernek volt kérdése felújítás és új ház építés kapcsán. Én mindig az epitoabc.hu-t keresem ilyen témában, mert amellett, hogy nagyon részletes, de még hasznos (néha viccess) infókat osztanak meg. Remélem másnak is segít. W.
Nem kell locsolni! Aljzatbetont nem szokás, nem viszünk be vizet a házba, egy könnyűszerkezetesbe meg aztán végképp nem. Ahogy írták a nyílászárókat érdemes befóliázni, ha akarsz, illetve történik munkavégzés bent, akkor lehet fűteni is, illetve a párával is lehet kell majd kezdeni valamit. A betont is takarhatod sima fóliával, vagy ami van, de az 1 hetes beton azért már nagyon nem ugyanaz, mint a friss beton, aminek komolyan árthat a fagy.
Nem tudom mennyire lehet felelősségre vonni majd. Mivel takarjam le? Sima PE fólia? Ebből egy réteg vagy több? Amúgy már járható a beton, a felületét sem lehet már megsérteni, biztos hogy friss betonnak kell ezt tekinteni?
Mivel könnyűszerkezetes ami tűzveszélyes nehéz mást mint elektromos fűtést elképzelni a hideg időre. Amúgy koksz kosarat mondtam volna. Ha megoldható a felügyelet gázpalackos hőlégfúvó sem árthat. A fagy előtt, ha nem tudsz fűteni már ne locsold a betont próbáld a nedvességtartalmát csökkenteni, persze ez nem segít a kötésen de legalább nem lesz benne sok víz ami megfagyhat.
Miután eddig az átlag hőmérséklet +5 fok alatt volt ezért gyakorlatilag friss betonnak kell tekinteni. Ki csinálta a betonozást? Ha esetleg gond lesz a betonnal az eddigiek miatt akkor felelősségre kell vonni. Sürgősen le kell takarni. A betont.
Ok, tehát ez az időszak nem számít bele a kötési időbe, értem. De hogy érted, hogy a fagy árt neki? Mi történhet elméletben a betonnal ilyen esetben? A több mint 1 hét kötés ami eddig lezajlott csak jelent valamit nem?
Illetve mit tudnék tenni, hogy enyhítsek a problémán? Be tudom fóliázni a nyílászárókat, de nem tudom mennyit számíthat ez. Egyéb ötlet?
Épülő fa könnyűszerkezetes családi házunknál jelenleg nincsenek még bent a nyílászárók, a falak kívül OSB lapozva vannak, belül bekerült a kőzetgyapot, rá a párazáró fólia. Belül nincsenek még válaszfalak, az aljzatbeton kicsit több mint egy hete lett megcsinálva, vizes felállások megvannak, jelenleg vízrákötés nélkül.
A következő napokban a mínusz 15-25 fokok sem elképzelhetetlenek. Tehet ez a hideg bármilyen kárt ebben az épületben így, hogy nincsenek nyílászárók?
Valószínűleg a kép a hibás, hogy ott nem látszik a csavar alsó rész.
