Első olvasatra nagyjából fel szoktam fogni hogy miről szól, de mindig akadnak olyan kifejezések, amelyek arra várnak, hogy megfejtsem. Mire eljut a darab az előadásig, addigra meg van fejtve, mert sokat segít a memorizálásban ha értem is, meg az előadásmódot is meghatározza a tartalom. Ha meg humor van benne, akkor értelem nélkül nem érne egy fabatkát sem. Szoktam pl. énekelni az "Appenzeller Jodler"-t. Abban az a jó, hogy egyből látszik, ki érti a szöveget. Az, aki röhög.
A venét - vened - vend kérdésről holnap lesz időm írni.
Addig is egy kérdés, ha látogatja valaki germanista ezt a topikot:
A die Alm - alpesi/havasi legelő szó megtalálható a komolyabb német szótárakban.
Namost magának a szónak az eredetéről tud-e valaki valamit mondani?
Már csak azért, mert nehezen tudom ezt tősgyökeres germán eredetű szónak elképzelni, hiszen a Germán-alföld lapályain, ahol a germánság differenciálódott, nincs olyan túl sok havasi legelő, hogy külön szót kellett kreálni rá:-)
Az osztrák válogatott a német, lengyel és horvát gárdát kapta csoportellenfélként a jövő évi foci EB-n.
A lengyelek ellen talán lehet mit keresni, de a németek és a horvátok ellen nem sok esélyt látok.
Bár azért reménykedek erősen, hogy az özik legalább egyet berámolnak azoknak a nagyképű pifkéknek a hálójába:-)
Az osztrák labdarúgó válogatott egyébként az 1998-as franciaországi világbajnokságon vett részt utoljára nagy nemzetközi tornán, igaz, hogy a csoportmeccsek után ki is estek.
Azóta csak gyöngébb lett az osztrák futball, igaz, hogy mi magyarok se nagyon dicsekedhetünk:-)
A középkori Magyar Királyság német telepeseinek túlnyomó többsége - az erdélyi és a szepességi szászokat leszámítva - ugyanis a bajor nyelvjárási területről (Bajorország, osztrák örökös tartományok) érkezett.
A XVIII. századi nagy sváb bevándorlási hullám, az ún. der Grosse Schwabenzug telepeseinek jelentős része viszont a mai Baden-Württemberg, Hessen és Rheinland-Pfalz tartományok területéről, ami nyelvészetileg már az alemann, ill. frank nyelvjárási zónába tartozik.
Másik stájer nóta: I bin a Steirerbua Erről olyan kottám van, amelyben sok "a" betű fölött kis karika van. Gondolom, hogy azokat "o" hang felé hajlóan kell énekelni: "I bin a Steirerbua, i hob a Kernnatur, i moch eahm gwiß koa Schond, mein liabn Steirerland. Bei uns in Steiermork, do san d_Leut groß und stork, san wia die Tonnabam, bei uns dahoam." Ezt a nótát szeretném felvenni a dalkészletembe, mert jó kis kétszólamú jódli van benne.
Egyszer valami stájer küldöttség járt mifelénk, ahol az osztrák nagykövet is jelen volt. Akkor elénekeltem a "Hoch vom Dachstein" kezdetű dalt (is), ami a stájereknél valami himnusz szerű szerepet tölt be. Abban úgy definiálja a helyet, hogy: "Hoch vom Dachstein an, wo der Aar noch haust, bis zum Wendenland am Bett der Sav, und vom Alptal an, das die Mürz durchbraust, bis ins Rebenland im Tal der Drau ..." Tehát ott terül el Stájerföld. Ja, és abban a dalban is volt jódli.
Ha már a bajor dialektus került szóba. Olvastam Házi Jenőnek Sopron híres helytörténészének egyik kutatásáról amelyben arról írt hogy a középkori soproni németség (XIV század) milyen területről jöhetett főként. Nos volt egy olyan megállapítása a korabeli német nyelvü dokumentumokból hogy valószinüleg bajor eredetüek voltak. Csak az egyik állítására emlékszem ez ragadt meg, mely szerint bajor területen is illetve a középkori Sopronban is a mester szót nem meister-nek hanem maisternek irták, a szó első magánhangzója inkább a volt mint e.
(sok részletre nem emlékszem, csak felületesen olvastam ebbe bele, mást kerestem, úgyhogy tévedhetek is....)
A szlovén nyelvet a nyelvészek a déli szláv csoportba sorolják be ugyan, de több szempontból is eltér a szerb-horváttól, sőt egyes nyelvészek szerint egyes jegyei a nyugati szláv (cseh, szlovák, lengyel stb.) csoporttal hozhatók párhuzamba.
Kiszely István szerint a szlovének embertani képében (is) az alpi típus dominál, amit dinári és kevés kelet-balti elem színez.
A mai Szlovénia területére a Kr. u. VI. sz. végén érkeztek az első szláv népcsoportok, de embertani értelemben csak kevés valódi szláv (kelet-balti) elemet hoztak magukkal. Sokkal inkább az ősi illír-kelta (pannon) népelemek nyelvi szlavizációjáról volt szó, mint valódi, tömeges szláv bevándorlásról.
A szlovének több mint ezer évig germán (bajor, majd osztrák) uralom alatt álltak, északi águk a mai Stájerországban és Karintiában fokozatosan germanizálódott, ma az osztrákság részét alkotja.
Déli águk elkerülte a germanizációt, mivel ennyire lentre délre már nagyon kevés bajor telepes jutott el, az ő leszármazottjaik alkotják a mai délszláv nyelvet beszélő szlovénokat.
A szlovénok ősi vend elnevezéséről, annak eredetéről majd később írok.
A biológia, az ökológia és a természetvédelem tudományában Ausztria, Svájc, Südtirol, továbbá Szlovénia északi része, Bajorország déli peremvidéke és Franciaország alpesi vidékei alkotják az ún. alpesi biogeográfiai régiót.
Namost ha eltekintünk a növény- és állatvilágtól, az itt élő emberi közösségek, népcsoportok kultúráját, életmódját is nagyon hasonlóvá alakította az azonos természeti környezet, bár az itteni népek különböző nyelvcsaládokhoz tartoznak.
Német nyelvűek:
azon belül bajor nagydialektus: Ausztria Voralberg kivételével, Bajorország alpesi részei, továbbá Südtirol (ma Olaszo-hoz tartozik)
alemann nagydialektus: Svájc nagy része, Voralberg, továbbá Württemberg alpesi részei (Oberschwaben).
Szláv (szlovén) nyelvűek: Szlovénia alpesi lakói
Újlatin nyelvűek:
Olaszok: az Alpok déli peremének olasz lakói, továbbá Svájc olasz nyelvű lakói
Francia: a Francia-Alpok lakói, továbbá a francia anyanyelvű svájciak.
Tirol a maga zárt, magasan fekvő hegyvidékével egy külön világ. Még Stájerországnál és Karintiánál is specifikusabb.
Bár én még nem jártam ott, csak olvastam róla, meg az egyik volt kollégámnak volt kinn rokona, ő rendszeresen járt ki síelni Tirolba.
Kiszely István, a neves magyar antropológus írta Tirolról, hogy zártsága miatt viszonylag kevés idegen hatás érte, ezért endemikusan tudott az ottani népesség fejlődni.
A fizikai embertan szempontjából az ún. alpi és norikumi típusok harmonikus ötvözeteként írta le a tiroli embereket.
Nyelvészetileg is érdekes Tirol, az említett kollégám beszélt egy keveset tiroli nyelvjárásban. Bár helyesebb többes számban tiroli nyelvjárásokról beszélni, hiszen olvastam én már olyat is egy nyelvészeti könyvben, hogy Tirolban lényegében minden völgynek külön nyelvjárása van.
A tiroli nyelvjárások tipológiailag egyébként a bajor nagydialektusba (Bairische Grosdialekt), azon belül az ún. délbajor (Südbairisch) csoportba tartozik a karintiaival együtt.
A stájer dialektusok többségében az ún. Südmittelbairisch (Délközépbajor) átmeneti zónába tartoznak.
Volt kollégámnak volt egy tiroli nyelvkönyve, még alapos Hochdeutsch tudással is borzasztó nehéz dialektus, hiszen a zárt belső fejlődése miatt számos specifikus tájszó és kifejezés alakult ki benne.
A volt kollégám néha egy-egy alaposabb sörözés után megpróbált néhány tiroli szófordulatra kifejezésre megtanítani, de nem sok maradt meg bennem:-)
Cseébe én az Ikladon egyjkor használt stájer nyelvjárás néhány szavára és kifejezésére tanítottam meg őt:)
Nem magyarul, hanem németül, illetve igyexem a dialektusokat is utánozni valamelyest, de ez kellő nyelvismeret híján nem mindig sikerül. A "Kufsteiner Lied" szövegét már lefordítottam magyarra, az itt megnézhető. Jimmie Rodgers óta (1930 körül) az amerikai country zenében is van jódli, és jelenleg is meglepően sokan művelik odaát. Ezt érdemes meghallgatni.
Na, itt már be kell kapcsolódnom (eddig csak figyeltem). A stájer dalok érdekelnek, mert amivel eddig találkoztam, az mind nagyon teccett. Főleg, amelyikben jódli is van. Magam is művelem a jódlit, de a ma közismert jódlidalok többsége a 20. században keletkezett, engem meg érdekelnének a régebbi gyökerek, és gyanítom, hogy a stájereknél van ennek nagyobb múltja is.
Hát annyi már biztosan, hogy nem ismerted fel a mai Szlovénia térképét, ahol a 4-es szám mutatja a Dél-Stájer területet, és nem Stájerország délkeleti csücskét...
Az 5-ös egyébként a magyar Muraköz, amely 1941-ben automatikusan hazatért.)
További gondom, hogy 1918-ban Dél-Stájerország nem csatlakozhatott S-H-S-hez, mert olyan még nem volt. De volt szerb hadsereg, amely megszállta az osztrák területeket (nemcsak stájert...) és utána kitalálták az S-H-S-t...
Marburg/Maribor szín német anyanyelvű város volt, de egy kis tömegbelövés után még az antant megfigyelők is úgy találták, hogy szláv nép lakja...
