Kalocsayról van foto a csehszlovák válogatott vb meccséröl,ha jol emlékszem elsö.vagyis csapatkapitány.Az oldal cimére nem emlékszem,de ott van,ahol a 38-as döntö képei,pl amelyiken Szabó kitornázza az olaszok lövését,meg sárosi gólja,stb..
ez így igaz, Gyetvai miatt volt. Kifelejtettem, sorry :(
Antonin Puc 60 válogatott mérkőzésen 34 gólt lőtt. Ezt kizárólag Jan Koller tudta megdönteni, ő 74 meccsen 47 alkalommal volt eredményes! (Kuka 87/29, Nejedly 43/28, Nehoda 90/31)
De mivel Koller csak cseh válogatott volt (szlovákok nélkül), Csehszlovákia pedig már megszűnt, ezért Puc örökre a Csehlszovák válogatott gólrekordere marad!
Érdekes, hogy 29-30 éves korára már, úgymond, kiöregedett. A Fradinál gondolom Gyetvai miatt került a jobbszélre. Antonin Puc nagy spíler volt, sokáig a legeredményesebb csehszlovák (cseh) válogatott labdarúgó, talán Kuka döntötte meg a rekordját.
1913. május 30-án (más információk szerint 1913. július 20-án) született a Magyarországi Beregszászon. A várost később Csehszlovákiához csatolták, így pályafutása Csehszlovákiában kezdődött.
Csapatai:
Bererhovo (1929-32)
Sparta Praha (1932-37)
OSC Lille (1938-39)
Kispest (1939-40)
FTC (1940-41)
Újpest (1941-43) - 35 mérkőzés, 16 gól
Kalocsay klasszis balszélső volt. Erős felépítésű, szélvészgyors és lendületes játékos volt.
1933 és 1935 szerepelt a Csehlszovák válogatottban is, ám a Slavia klasszisa, Antonin Puc miatt csak 3 alkalommal kapott helyet a legjobbak között. Kerettag volt az 1934-es, VB-ezüstérmes csapatban is, ám egyetlen percet sem játszott.
1936-ban a Spartával csehszlovák bajnoki címet szerzett.
Egy franciaországi kiruccanást követően 1939-ben Magyarországra, a Kispesthez igazolt, ahonnan 1940-ben két alkalommal a magyar válogatottba is bekerült
1940/41-ben a Ferencváros játékosa volt, életében először (és utoljára) - jobbszélsőként. A zöldekkel bajnoki címet nyert! Bár tökéletesen kétlábas volt, ő a baloldalon szeretett játszani, így egy szezon után Újpestre igazolt. Itt az első szezonja nagyon jól sikerült, 29 mérkőzésen 15 gólt lőtt (ez egy szélsőtől rengeteg!), ám a következő szezonban már kiütközött, hogy egyszerűen kiöregedett. Lelassult, már nem volt olyan lendületes. Ő pedig úgy döntött, hogy nem akar kiscsapatokban égni, hanem inkább visszavonult. És edzői pályába kezdett, ami talán még a játékospályafutásánál is sikeresebb volt!
Csapatai, edzőként:
Nyíregyháza (1946-tól)
Pápa (1952-ig)
Debreceni Lokomotív (1952-53)
Szegedi Honvéd (1953)
Vasas Izzó (1954-55)
Pécs (1956)
Partizan Beograd (1957-58 - jugoszláv)
Standard Liege (1958-61 - belga)
Újpest (1961-62)
MA Hussein Dey (1963-65 - algériai) (más információk szerint 1964-ben a Nyíregyháza edzője)
Górnik Zabrze (1966-69 - lengyel)
FTC (1970)
Videoton (1971-72)
MTK (1972-74)
Pakisztáni edzősködés (1974-80)
Al Ahli (1980-82 - egypitomi)
Sikerei:
jugoszláv kupagyőztes (1957), belga bajnok (1961), lengyel bajnok (1967), lengyel kupagyőztes (1968, 1969), egyiptomi bajnok (1981, 1982), egyiptomi kupagyőztes (1981)
Fantasztikus pályafutás - de senki sem lehet próféta a saját hazájában: Magyarországon a legjobb eredménye két ezüstérem az Újpesttel és a Ferencvárossal, bajnoki címet itthon nem tudott nyerni.
Edzőként összesen 231 mérkőzésen ült kispadon.
A pályafutása "befejezéseként" a 90-es években Beregszász díszpolgárává választották.
Ma nyugdíjas éveit éli Újpesti házában. A Megyeri Magazin 2003-ban készített vele egy két oldalas interjút... ha érdekel valakit, majd előkeresem.
hát én a 1920-1945 közti összes bajnokságra kiváncsi vagyok,az elég nagy,gondolom itt kicsit lefárasztaná a többieket,de ha mailben elküldöd azt nagyon megköszönöm.
A Futball '94 évkönyvet szerezd meg valahonnan. Abban benne van az összes bajnokság végeredménye, egy-két apróbb megjegyzéssel. Ha valamelyik évre külön kíváncsi vagy, bemásolom ide.
ez a fotó az FK 1899 Szeged topikjában bukkant fel..
látszik a háttérben az öltözökön a név a cikkből..Bácska,Bánát..a cikkből kiindulva,a sorrendben második,a képen a zárt ajtó ezek közt valoszinüleg Erdély..
"A televíziózással viszont máig nem szakadt meg teljesen a kapcsolatom. Három éve minden vasárnap a Sport1 műsorában megy az Akkor és most című sorozatom, amelyben az 1913-as születésű Kalocsay Géza doktort szólaltattam meg először. Ő volt az a labdarugó Beregszászról, aki három ország válogatottjában játszott: Csehszlovákia, Franciaország és Magyarország válogatottjában. Akkor még lehetett. És ő volt az, aki öt államelnökkel fogott kezet, és mind az ötnek erőszakkal döntötték meg a hatalmát! Először Kurt von Schuschnigg (1897-1977) osztrák kancellárral parolázott Bécsben mint csehszlovák válogatott játékos egy osztrák-cseh mérkőzésen. Azután 1938-ban Franciaország köztársasági elnöke, Albert Lebrun (1871-1950) következett, akivel az 1938-as világbajnokságon fogott kezet még Csehszlovákia labdarúgójaként. Majd Ben Bella (1916-) jött, aki 1963-tól 1965 elejéig volt Algéria köztársasági elnöke, és akivel Kalocsay doktor játszott is valamikor egy francia csapatban, ekkor összebarátkoztak, és Ben Bella erre emlékezve később őt hívta meg Algériába szövetségi edzőnek. Ezt követően dolgozott Kalocsay doktor egy évig Pakisztánban is, ahol Zulfikar Ali Bhutto (1928-1979) elnökkel fogott kezet, akinek a hatalmát nemcsak megdöntötték, de őt magát ki is végezték, az erőteljes nemzetközi tiltakozás ellenére. Kairóban pedig Kalocsay doktor ott volt, amikor 1981. október 6-án egy katonai díszszemlén merényletet követtek el Anvar Szadat (1918-1981) egyiptomi elnök ellen, aki 1978-ban Menáhem Volfovics Begin (1913-1993) izraeli miniszterelnökkel közösen kapott Nobel-békedíjat. Kalocsay Géza doktor mint egyiptomi edző szerencséjére egy melléktribünön állt a végzetes napon, 1981 október 6-án. És azt mondta el a műsoromban, hogy ő nem hozott az elnökökre szerencsét. Amelyikkel kezet fogott, mindnek rossz vége lett!"
Sőt, a debreceni Bocskait is y-nal írták sok helyen. Még a hivatalos neve is ez volt! A levéltárban láttam eredeti íratokat, a fejlécen Bocskay Futball Club szerepelt. Megjegyzem, én továbbvittem a hagyományt, 1998 és 2003 között y-nal írtam a klub nevét, aztán áttértem a Bocskaira.:)
Hat ez a ki hogyan irta a nevet dolog elegge relativ...
Peldaul volt olyan Ujpest - Fradi meccstudositas (konkretan 1934-ben), amikor a ferencvarosi jobbszelso nevet egyetlen cikken belül olvastam Ratkay-nak es Ratkai-nak is. Hat igy legyen okos az ember...
Vagy pl. ott van a mar emlegetett edzö, Janosi Bela. Nos, az o neve is allandoan valtozott, Janosi, Janossi, Janossy es Janosy is volt. Es ami az egeszben a poen: nem az ujsagok irogattak le különbözö modon, hanem o maga. Mikor hogy volt kedve, ugy irta le...
Ha hazaertem (most kulfoldon vagyok) majd beirom Kalocsay Geza (azt hiszem hogy o altalaban igy irta) teljes palyafutasat... megvan minden :) de sajna csak otthon.
Akkor még mindig ő a legidősebb élő válogatott labdarúgó. Nem tudod esetleg, hozzávetőlegesen hányan élhetnek az 1920 előtt született válogatott focisták közül?
Különben nem tudom, honnan van a szegedi KalocsaI Gézáról írott szöveg, én a nemzetisport fórumban találtam rá.
Ja, és még egy, a csehszlovák válogatott játékos I-vel vagy Y-nal írta a nevét?
Kösz! Igen, ez tényleg elég valószínűtlen, hogy az SZKT már egy év után így kiütötte a Temesvárt. Bár az is igaz, hogy az a cikk abban az időben keletkezett, amikor még a századforduló nagyon közeli volt. Vagyis alighanem egy régi vezető/játékos története alapján készült a cikk. Egyébként Szegeden nagyon komoly sajtó volt (amenniyre fel tudom mérni, talán a legkomolyabb vidéken), nyílván utána lehetne nézni. A Szeged monográfiában megjelent sportfejezetet én is olvastam (itt írtam is pár napja, hogy abban utána lehetne nézni), sajnos csak pár dolgot jegyzeteltem ki.
jee, ezt nem is tudtam. A csehszlovak valogatott Kalocsay Geza Ujpesten, a Deak Ferenc utcaban el. Beregszaszon szuletett, es a Sparta Praha jatekosa volt. Ott volt az 1934-es VB-n is, de nem jutott szohoz, igy nem kapott ezustermet.
Ha jol tudom, akkor a Beregszaszban, a Sparta Prahaban, a Kispestben, a Ferencvarosban es az Ujpestben jatszott itthon. Es mintha egy ideig, a 30-as evek masodik feleben Franciaorszagban is jatszott volna...
Az rsssf.com szerint KalocsaY Géza 3-szoros csehszlovák (1933-1935) és 2-szeres magyar (1940) válogatott. Itthon játszott az Újpest, a Ferencváros és a Kispest csapatában is.
Ha minden igaz két Kalocsai Géza van, mindkettő dr., és az egyik - talán - y-nal írta a nevét.
I) dr. Kalocsai Géza, a szegedi labdarúgás nagyja: Kilencvenkét éves korában elhunyt dr. Kalocsai Géza, a szegedi labdarúgás egyik ismert, emblematikus figurája. Játékosként és edzőkét is letette a névjegyét a sportágban.
Géza bácsi 1914. december 7-én született Szegeden, és tízévesen, 1924-ben kezdett el focizni a SZVSE-ben. A klub felnőtt csapatában 1932 nyarán mutatkozott be. Engedve a diósgyőriek csábításának, kitartó „ostromának", a DIMÁVAG-ba igazolt, előtte még szerepelt a kolozsvári KEAC-ban is. Legnagyobb sikerét az 1937-es párizsi főiskolás világbajnokságon érte el, tagja volt az ezüstérmes magyar válogatottnak. Visszatérve a klubokhoz: a DIMÁVAG-gal az 1939/40-es bajnokságban feljutott az élvonalba, majd az 1940/41-es sorozatban a 6. helyen végzett – ekkor volt a SZAK bronzérmes. Visszatérve Szegedre a Tisza Szegedi VSE-ben két szezont (1941/42 és 1943/44) játszott az élvonalban. A második világháborút követően játékosként (jobbfedezet volt) és edzőként is meghatározó szerepet töltött be a megye labdarúgóéletében.
Legnagyobb tréneri sikerét a Szegedi VSE-vel érte el, második lett az NB II-ben. A 80-as években még a szintén második vonalbeli Szegedi Dózsa szakmai munkáját is irányította. Tanítványai jó, felkészült, lelkiismeretes edzőnek tartották; 1971-től 20 éven keresztül dolgozott a CSLSZ utánpótlás-bizottságának szakfelügyelőjeként.
A sport, a labdarúgás területén végzett tevékenységéért számos elismerést, kitüntetést kapott (például: 1996-ban az MLSZ „Magyar Labdarúgásért" ezüst fokozatát), és Deszken 1996 óta a nevét viselő utánpótlástornát rendeznek. A jövőben ezzel a megmérettetéssel is ápolják, őrzik majd Géza bácsi emlékét.
II) dr. Kalocsay Géza (1913), 2-szeres magyar válogatott labdarúgó, a csehszlovák nemzeti csapatban is szerepelt, 1934-es vb-n ezüstérmet szerző csehszlovák válogatott keretének tagja, a tornán nem lépett pályára. Ha minden igaz, ő még él.
Bár szakértőnek nem nevezhetem magamat, az a ígéret szép szó....A Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre 1899. ápr. 24-én tartotta első ülését, máj. 15-én fogadta el alapszabályát. A színek: fehér-kék-sárga. Az első labdarúgómérkőzést az I és a II. csapat 1902. június 27-én 1500 néző(!) előtt játszotta. A várostól 1904-ben kapták meg a pályát, 1905-ben alkultak át SZAK-ká, színük: vörös-fekete. forrás a Szegd törtenete monográfia 3/2-es kötete, a sportról szólószóló fejezetet Gaál Endre, a 80. életéve felé közeledő nyugdíjas egyetemi tanár,hallatlanul precíz, filolgiailag aprólékos történész írta.
Ezért eléggé valószínűtlennek tartom a Tempó Vasutas által 1923-as cikkből idézetteket, de ezt egyszerűen lehetne ellenőrizni, ha végignéznénk az 1900-as helyi újságokat. Egy Temesvár elleni meccsnek mindenképen nyoma kellett, hogy maradjon. Ha ráérek, és addig nem írja meg senki, nyugdíjas koromban remek szórakozás lenne összefoglalni a szegdi futball addigi történetét, utánna menni az összes klubnak...Na ezt még egészségben meg kellene érni.:-))))
