Azt hiszem, szlovákul értő magyar várbarátot nehezebb találni, mint esetleg fordítva... bár ki tudja. Pl. nekem is élnek távoli rokonaim Szlovákiában, akik még nem felejtették el a magyart.
Ezek persze idegen nyelvűek, többségük angol, amivel csak-csak elboldogulok, de németül pl. egy kukkot se értek. Szóval igyekszem mindig az angol nyelvű változatokat megtalálni (ha vannak).
Hej, most kellene sjose kolléga, hogy köszönetet mondjon Bibraxnak a Szepesvárt bemutató régi könyv ajánlásáért...
Nem tud még valaki a Topiklakók közül jobban angolul? A magam részéről már régóta szeretnék "begyűjteni" egy szlovák várbarátot, de sajnos a nyelvi korlátaim miatt ez még nem sikerült... :-(
Látom, hogy Bibrax nyomon követi az itteni eseményeket, de ő meg magyarul nem tud... így nehéz lesz egymásra találni! :-(((
Nehogy azt hidd, hogy én valami "militáns szellem" vagyok!
Gyermekkorom óta érdekelnek a középkori magyar várak, de aztán rájöttem, hogy az egykoron ott élt embereket is meg kell ismerni ahhoz, hogy a holt kövek beszélni tudjanak... így aztán érdekel, minden ami hozzájuk kapcsolódik {pl. fegyverzet, öltözködés, haditechnika változásai, életmód}
Néhány kedvenc linkem tágabban értelmezve a várak időszakát:
Ismét köszi. Ezek a témák engem is nagyon érdekelnek, a középkori várostromok, de leginkább a tűzfegyverek elterjedése előtti harcmodor és a lovagkor haditudománya. Furcsa, hogy amilyen mértékben utálom az erőszakot és a háborút, olyan mértékben érdekelnek ezek a gyilkos eszközök (legfőképpen a kardok és lovagi vértek nyűgöznek le). Egész szép kis szakirodalom kezd gyűlni ezekből.
Kihasználva az „uborkaszezont” akkor előveszem a tartaléktémámat, vagyis az általam {általunk} oly szeretett várak legnagyobb ellenségének számító tűzfegyverek – pontosabban – ágyúk történetének ismertetését. Most elsősorban a magyarországi viszonyokat szeretném leírni, mivel inkább abban vagyok otthonos, mint a Ny-európai használatában, ami természetesen megelőzte a mi országunkét.
-- A kínaiak által még elsősorban ünnepi alkalmakkor tűzijátékokra használt fekete „füstös” lőpor kémiai összetételét először Roger Bacon írta le 1242-ben. A lovagi harcmodor által megvetett tűzfegyverek hazai első alkalmazásáról az 1428-as galambóci csata kapcsán maradtak fenn okleveles adatok. A kezdetleges, igen súlyos, lassan újratölthető lövegek eleinte inkább erkölcsi károkat okoztak az ellenségben, pl. a zajra megvadultak a lovak.
-- A XV. század közepén a Felvidéken magukat befészkelő cseh husziták már sikeresebben használták, a harcmodorukhoz tartozó harci szekereken felállított kisméretű tűzfegyverekből tüzelve a lovagi csapatokra.
-- Az 1453-ban Konstantinápolyt sikeresen ostromló török szultán hadából ismert egy Orbán nevű magyar öntőmester, aki a helyszínen elkészített hatalmas ostromágyúival rontotta le a bizánci városfalakat, így biztosítva támadható réseket a hódító seregnek.
-- Érdekesség, hogy még az állandó zsoldossereget felállító Hunyadi Mátyás királyunk is többre becsülte a fából készült hajítógépeket, mint a nehézkes ágyúkat! Ennek ellenére nála is csatasorba álltak a tűzfegyverek, mint a híres „Elefánt”.
-- A XVI. században aztán felgyorsult a haditechnikai fejlődés, a lövegeket kerekekkel és ágyútalppal látták el, így már könnyebben mozgathatóak lettek. Elvált a fejlődés útvonala is, a várvédő és ostromló nehézágyúkra valamint a nyílt mezőn összecsapó hadak könnyebb {tábori vagy mezei} ágyúira. A lövedékek is – melyek kezdetben kőből faragottak voltak – idővel már vasból, méretre és súlyra öntött – darabokká váltak.
-- A későbbiekben még egy tűzfegyverfajtát alakítottak ki, az igen meredek röppályán bombát {a becsapódáskor felrobbanó maggal} kivető mozsarat.
-- Az ágyúval való bánásmód igen veszélyesnek számított és ezért értő embereket kívánt, így elsősorban szakmának, mint katonai mesterségnek mondták akkoriban. A tűzmesterek {pattantyúsok} megbecsült és jól fizetett tagjai voltak a seregeknek, mind keresztény mind a török oldalán. Ez utóbbinál {sajnos} nagyon sok európai tüzér {főleg Itália szülöttei} szolgáltak, de pl. a leghíresebb tüzérségi pasájuk Ali Portug portugál származású volt {elesett 1566-ban Szigetvár ostrománál}
-- Összefoglalásként elmondható, hogy a XV. századtól kezdve a török hódítók igen nagy hangsúlyt fektettek a tűzfegyverek tömeges bevetésére, melyekkel sikeresen rombolták le az európai lovagvárak falait. Természetesen a támadás elleni védelem is kialakult, ezt az ágyúk elhelyezésére alkalmas tüzérségi lőállások létrehozása jelentette, vagyis megszülettek a bástyák. De ez már egy másik történetet kíván…
Különben te tehetsz róla, hogy az olyan "laikusok", mint én, azért nem írnak túl gyakran a topikba... ugyanis annyi infóval árasztasz el, hogy órákra leköt, mire végigtanulmányozom, és írni már nincs kedvem utána! :-)))
Legyen akkor vasárnapi olvasnivalónak egy mintaszerű, több nyelven -- köztük magyarul is! -- elkészített link, amely a csodálatos Szepesvárat mutatja be:
Bár régészeti feltárás még nem történt Vitány középkori erősségben, de valószínűsíthető, hogy a legrégibb részek a belső várfal és annak K-i oldalán álló kétemeletes torony. Ezek a XIII. században épülhettek. Az erősség többi része a XV.—XVI. századból származik. A későbbiekben még egy, alacsonyabb tornyot építhettek fel, így két védőpártázattal ellátott, mintegy 2,5 méter falvastagságú torony fogott közre egy ötszögletű udvart. A tornyok nagyméretű ablaknyílásaiban gótikus stílusú faragott ablakkeretek láthatók. Ma is megfigyelhetők az emeleteket elválasztó fafödémek helyei és a boltozatok nyomai. Az udvart közrefogó várfal 6 méter magas volt. Ezt a belső várat mintegy 4,5 méter széles falszoros vette körbe, ez alkotta a külső várat. Ennek falai már csak 2 – 4 méter magasan állnak a leomlott törmelékben.
A 417 méter magas Nyerges-hegy közelében egy kisebb földkúp tetejére épült, szabálytalan ötszög alaprajzú, belsőtornyos várat napjainkra jórészt benőtte az erdő, romjai erősen pusztulnak.
Linkek Vitány váráról:
http://193.138.127.88/tb110653.htmlhttp://www.fsz.bme.hu/mtsz/utleiras/szkg01.htmhttp://www.magyarmult.externet.hu/km/varak/adatok/var147.htmhttp://www.utazzitthon.hu/html/latnivalo.php?latnivalo_id=606http://www.idegenvezeto.hu/thepage/uticelok/uticelindex.php?id=730http://web.tvnetwork.hu/~borosz/kep/g39.htmhttp://www.dickemauern.de/vitany/http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=829http://nimbus.elte.hu/~haszpra/HT/t800525/vitany.htm
Megjegyzés:
-- Még a Vértes hegységet átszelő országos kék túra útvonala során jártam és aludtam Vitány várában. Már akkor is csodáltam a kisméretű erődítmény fekvését és épületeinek maradékát, egyúttal elborzadtam, hogy miért nem próbálják megmenteni? Sajnos ez a vár kimaradt az 1960-as évekbeli „nagy helyreállítási hullámból”, mint pl. a közeli Gesztes vára. Pedig a közelében – ott is jártunk – egy tatabányai vállalatnak emelkedik egy turistaháza, amit ideálisan lehetett volna elhelyezni a megóvott vitányi várban! Mivel a kék túra útvonala áthalad rajta, szerintem a kirándulók forgalmat jelentenének, így csak bízhatom abban, hogy a közeli Tatabánya város önkormányzata – amikor ismét virágozni kezd a település – rájön, milyen remek turisztikai lehetőséget rejt magában a közeli, jelenleg még elfeledett és pusztuló Vitány vára.
-- Mivel a Várhegy alatt egy erdei műút vezet, könnyen megoldható az építkezés anyagának a helyszínre szállítása is, csak egy feljáró útszakaszt kellene még kialakítani.
Sjose!
Hozzád fordulok, mint a nemzetek várbarátai között tolmácsolni tudó segítőnk… úgy látom, hogy Bibrax barátunk keményfába vágta a fejszéjét {lásd 3051. fsz.} amikor a szerémségi Barics várát szándékozik felkutatni! A magam részéről még sohasem hallottam róla, de a könyvtáram átnézése után a következőket tudom megállapítani:
-- Nem szerepel Engel Pál: Magyarország világi archontológiája {1996} könyvében, pedig ebben aztán minden erődítmény megtalálható {legalább is eddig azt gondoltam}
-- Sajnos a XVIII. századi katonai felmérések során nem térképezték fel a Dráva-Száva folyó vidékét, így ez a forrás sem segíti a kutatómunkát.
-- Viszont helyet kapott Dénes József várlistájában, amely a készülő Magyar Várlexikon alapját képezi, itt:
http://mars.elte.hu/varak/varlistadszer.htm -- a 10. helyen szerepel: Barics – Progar – ez érdekes, mert ezek szerint inkább Progar városának környékén kell keresni, mint a rövid leírásban szereplő Boljevci {Boljevác} körzetében. Ez legalább is Dénes József elgondolása.
-- A www.varak.hu -- oldalon átnéztem a forrásmunkákat, így Djuro Szabo művét a horvát-szlavón középkori várakról, itt:
· Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában /Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji/ /Zagreb, 1920/
Ebben az alábbi rövid részeket lehet olvasni:
Bővebben
Csak két rövid leírást lehetett róla megtudni:
A kalocsai püspök tulajdonában lévő Barics (Barić) várkastélya, valahol a Száva mentén volt.A szultánnak győzedelmesen azt jelentik, hogy a csapataik elpusztították Berekszót, Szávaszentdemetert, Kölpényt, Baricsot, Zimonyt, Szalánkemént és Karom várát is.
Mindezen harci cselekmények még 1521-ben, tehát az ország sorsát eldöntő mohácsi csata előtt történtek, amikor a törökök célja a meghódítani kívánt Magyarország népeinek megfélemlítése volt, amivel a behódolást akarták kikényszeríteni!!!
Átnézve az elérhető régi térképeket, megállapítottam, hogy egyiken sem ábrázolják Barics várát, ami nagy valószínűséggel a török 1521-es ostroma során véglegesen romba dőlt, maradványait pedig elhordhatták a környék lakosai.
Itt pedig két régi térképszelvény gyűjtemény található:
http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/topo/3felmeres.htmhttp://lazarus.elte.hu/hun/maps/1910/vmlista.htm
Végezetül néhány térkép részlete a terület helyszínéről, de ezeken nem ábrázolják az elpusztult Barics várát!
Üdv ismét a sorainkban! :-) Nagyon elvesztél a Topikból! :-(
Biztosan átolvastad az elmúlt hetek, hónapok termését {legalább is remélem} így megtudhattad, hogy Salgót, Somoskőt és Rezit már alaposabban "kiveséztük" de még egyáltalán nem esett szó Vitány váráról, melyhez nosztalgikus élmény fűz hozzá {anno... barátnővel sátraztam az egyik torony árnyékában}
Tehát: mi újság Vitánynál, megkezdték végre a helyreállítását vagy hagyják teljesen összedőlni?
Még annyit fűznék hozzá a Pozsony vármegyében található városokhoz, ha majd azokat bejárod és lefotózod, szívesen venném, ha esetleg adataiddal tudnád támogatni a www.varak.hu oldalát, ahol majd a Felvidékre a késő ősszel kezdik meg feltölteni az anyagokat!
A magam részéről már régen leírtam az egyes helyszínek dokumentációit, csak sajnos a fényképeim még hagyományos géppel készültek, így nem igazán használhatóak... :-( .... viszont te príma fotókkal örvendeztethetnéd meg a szerkesztőséget! Kérnélek, hogy ez ügyben vedd fel a kapcsolatot Szabó Tiborral a oriszabo@chello.hu e-mail címen {ha már esetleg ez régebben megtörtént, akkor nem szóltam!}
Egy a lényeg: világ várbarátjai, amerre csak jártok fotózzatok és küldjétek el a Kárpát Medence váras honlapjára! :-)))
Nagyszombat városáról:
A középkorban gazdag kereskedővárosnak számító Nagyszombat téglaalap alakú területet foglalt el, mintegy 60 hektár nagyságban. Ezzel a történelmi Magyarország legnagyobb szabad királyi városai között szerepelt. A településnek É és D-felé két-két kapuja nyílott. A Trnavka patakkal futott párhuzamosan a település legszélesebb utcája. Mivel nem volt igazi piactere, ez töltötte be a központ szerepét. A város É-i és D-i falait, amelyek téglából épültek, 1820 és 1840 között bontották le. A megmaradt védőműveket napjainkra {2005} restaurálták.
Megjegyzés: még csak a vasútállomását volt szerencsém megismerni Nagyszombatnak, Jókő várából megérkezve. Annyit azonban tudok, hogy teljes egészében téglából építették a városi védőműveket, falakat és tornyokat, melyekből a K-i és Ny-i oldalon maradtak fenn jelentősebb részletek…
Szentgyörgy városáról:
A szőlőtermesztéséből és bor kereskedéséből meggazdagodott várost az 1600-as évek első harmadában kerítették körbe erős kőfalakkal. Ez volt az egyik feltétele, hogy kiszakadva Illésházy István főúr zálogából Szentgyörgy csak a Habsburg uralkodótól függő, neki adózó szabad királyi várossá váljék. A falakat ismeretlen számú bástyával is megerősítették. A város erődítésének részét képezte az Illésházyak reneszánsz stílusú várkastélya is. Ennek ellenére a hódoltság idején egy török sereg megrohanta és legyilkolta a városka egész lakosságát. A háborús idők elmúltával a jelentőségüket vesztett falakat részben lebontották. Maradékai most is övezik Szentgyörgy történelmi belvárosát.
Megjegyzés: mivel akkoriban már sötétedett, „lóhalálában” igyekeztünk éjszakai táborhelyünk, a török „turisták” által lerombolt Szentgyörgy {Fehérkő} várromja felé, így itt sem maradt időm a városi védőművek alaposabb szemrevételezésére…
Could you translate this "article" to english, please.
Barics � Barič � (Castrum Barich, 1498). A kalocsai érsekséghez tartozott9. A helye ennek a várnak nem ismert. Ám egy XVI. századi régi térkép alapján ez a vár a Szávánál volt található, Zimánytól délnyugatra a mai Boljevácnál. 1521-ben a törökök elfoglalták és ez időtől, minden nyoma eltűnt.
it from: http://mars.elte.hu/varak/aacikkek/354vajdasag.htm
I am looking for something about "Castrum Barich" (Barič), could you send to me some information, please.
Modor városáról:
Modor {Modra} városának történelmi magját egy ÉNy – DK-i irányú hosszú főutca és az abból Ny-felé kiágazó kisebb mellékutcák jelentik. Ezt a területet védelmezte az 1610 – 1646 között emelt városfalak és tornyok rendszere. Három kapun keresztül lehetett bejutni a borkereskedelméből meggazdagodott és 1569-ben a szabad királyi városok rangjára emelt városba. Ebből kettő a főutca két végén, míg a harmadik a Pozsony felé vezető DNy-i oldalt nyílott. Egy 1736-os látképen még ó-olasz bástyás erődítménnyel körbevéve ábrázolták a települést, ennek létezéséről azonban nem maradt fenn más adat. A vészterhes háborús idők elmúltával a város növekedését akadályozó falakat jelentős részét {az alsó kaput 1874-ben, a bazinit 1882-ben} lebontották. Napjainkat mindössze csak a négyzetes É-i városkapu, a falak kisebb részletei a polgárházak közé beépülve és egy borozónak átalakított, kör alakú torony érte meg.
Megjegyzés: baráti társaságban éppen az aktuális buszra vártunk Modor főterén, ahol egyik borozó a másikat éri... :-) ahol jóféle Kis-Kárpátokban termett itókával elláttuk magunkat! Érdemes megkóstolni őket!!!
A Főtér túlvégén emelkedik a városkapu. A többi maradványra sajnos nem volt időm
Bazin városáról:
Az egykori középkori várból kialakított Öregkastélytól D-re fekszik Bazin települése. Egy 1425-ös oklevél szerint akkoriban 325 telek volt a városban. Négy malom őrölte meg a búzát, ebből 3 kettő, míg 1 egykerekű volt. A fejlődő mezővárost csak viszonylag későn, 1615 és 1643 közötti időpontban vették körbe erős kőfalakkal. A szőlőtermesztéséről is híres Bazinnak három városkapuja és 11 bástyája állta az útját a hívatlan látogatónak. A Sur-láp vizeit felvevő Fekete patak szelte keresztül. Ennek ellenére, a legtöbbször sikerült az ellenséges hadaknak elfoglalniuk a bőséges zsákmánnyal kecsegtető települést. Napjainkban az egykori városi erődítmény vonalának csak kisebb részletei láthatók a polgárházak közé beépítve.
Mivel csak átutazóban voltam Bazin helységében, rád vár a feladat, hogy tüzetesebben végigjárd az erődítéseit...
Nos azon a környéken, vagyis a Kis-Kárpátok vidékén főleg a hegyek között megbújó várromokat kerestem fel, de azért megpróbálom összefoglalni a városfalakról amit tudok.
Természetesen elsőnek Pozsony városa, melynek csak -- sajnos -- a vár felöli védőművei maradtak fenn, egy zsúfolt forgalmú közúttal elvágva :-( Ezenkívül magányos szigetként a történelmi Belváros ÉK-i részén a Szent Mihály kaputorony.
A vármegyében fennmaradtak még egyes városfalrészek Modor, Bazin, Szentgyörgy és Nagyszombat szabad királyi városokban is, melyeket az alábbiakban röviden ismertetnék:
Trencsén városa és különösen a vára nekem is kedvelt túracélpontjaim közé tartozik, régebben -- baráti társasággal -- éveken keresztül minden felvidéki vártúra végső állomását jelentette a Vág folyó szigetén lévő kemping... itt aztán lehetett jót fürödni, enni és sörözni, város és várnéző sétákat tenni és persze pihentetni a fájó-sajgó-vérző-hólyagzó lábakat, vállakat...
A szlovákok egy remek gyalogos korzóvá kialakított történelmi belvárost hoztak létre, ahol szabadtéri műsorokkal, zenekarokkal szórakoztatják a nagyérdemű közönséget! :-) Lehet közben beülni a presszókba vagy natur kocsmákba vagy a gyerekek nagy kedvencét bámulni, a kútból kibújó zöld manót {valami helyi legenda?!}
Ami a várat illeti, nagyjából helyreállították de azért még lehetne fokozni az élvezeteket! Pl. a Molnár-bástyához vezető fahíd elkészítésével és megnyitásával... de már az öregtorony csodás panorámája megéri a caplatást a lépcsősorokon!
Szerintem is jó ötlet. Lehetne egy olyan kategória is, hogy a felújításra/állagmegóvásra leginkább érdemesnek tartott vár, illetve a legjobb kilátást nyújtó vár(rom). Más: Nyáron az alábbi várakban jártam: Somoskő, Salgó (a Salgótarjánhoz közeli) és Rezi. Közülük a legjobban Somoskő tetszett. Mindhárom várból nagyon szép a kilátás. Jártam még az egyik nagy kedvencemben, Vitányvárban is, ahol sosem tudok elég időt eltölteni...
