Azt az 5000db Kalasnyikovot, amit a lembergi fegyverraktárból vettek "népi tulajdonba" persze nem sikerült még begyűjteni, és úgy tűnik, van kinek odaadni. A kievi kormányzatnak most önmérsékletet kellene mutatnia, és a saját szélsőségeseik ellen is fel kellene lépniük, kérdés, hogy erre mennyire képesek, és a politikai elszántság megvan-e erre.
-------------------
a kijevi kormány vagy fel tud vagy nem tud fellépni saját önkéntesei, szélsőségesei ellen.
De.
Biztosan NEM akar fellépni.
Ugyanis Kievnek nem érdeke most a béke.
Politikailag nem érdeke.
Ha béke marad, akkor egyetlen puskalövés nélkül, Krím után a kettő kelet-Ukrajnai megye is át-népszavazza magát Oroszországhoz.
Tehát a Kievi kormánynak most az az érdeke, hogy a lembergi raktárból önmagukat felfegyverző náci, fasiszta, vagy csak símán nacionalista vegyes csoportok igenis provokálják a donyecki és a harkovi két terület orosz lakosságát.
Ha kell lőjenek közéjük.
Ha kell lőjenek le ott, pár rendőrt.
Provokáljanak erőszakos összecsapásokat, ha szerencséjük van és a másik oldal visszalő, akkor kisebb fegyveres harcokat.
Kievnek most úgy kellenek a kelet-Ukrajnai halottak, mint a falat kenyér.
Ha nincsenek halottak, nincs véres TV Híradó Donyeckből vagy Harkovból akkor vagy nincs vagy minimális a nyugati USA-EU segítség.
Tehát a Kievi hatalom ha tudná is leszerelni saját szélsőségeseit, nem teheti meg, mert most rájuk van szükség.
A háborúknak közvetve mindig is több civil áldozata volt, mint katonai. A középkorban valóban ritkán gyilkolták direkt a civil lakosságot, viszont végigpusztították a vidéket, elvitték vagy elpusztították a termést, felégették a magtárakat, megsarcolták a városokat.
Aztán jött a tél és a járványok és elintézték az éhségtől meggyengült lakosságot.
Az ókor után ahol gyakoriak volt a szervezett népirtások (Kárthágó) az első nemzet akik szervezetten a civil lakosság megsemmisítésére törekedtek a Mongolok voltak Horezimben.
Végülis ja, én oksági viszony miatt kötöttem a gépek csatájaként is ismert "verduni vérszivattyú"-hoz... ugye itt fordul meg az ember-ember ellen logika a gép gép ellen, és változik a csata mészárlássá... és aztán ez a csata ad inspirációt a légi hadviselés terjedéséhez is, ahol már egyértelműen a városok és a benne lévő ipari üzemek, szóval a fronttól távoli hátország válik mészárlási célponttá... szóval valami olyasmi logikát engedtem meg, amiért az újkor kezdetét a történetírás a még általam is tanult 1640 - Angol polgári forradalom helyett átértékelte 1492-re, mert a folyamatot kezdte szemlélni...
A kérdés az, hogy nemzetiségi alapon milyen reakciót fog kiváltani a krími szavazás a két oldalon, mekkora lökést ad a szeparatizmusnak, és milyen ellenreakciót vált ki a másik oldalon. Azt az 5000db Kalasnyikovot, amit a lembergi fegyverraktárból vettek "népi tulajdonba" persze nem sikerült még begyűjteni, és úgy tűnik, van kinek odaadni. A kievi kormányzatnak most önmérsékletet kellene mutatnia, és a saját szélsőségeseik ellen is fel kellene lépniük, kérdés, hogy erre mennyire képesek, és a politikai elszántság megvan-e erre.
Tehát valahogy ki fogja kavarni, hogy a Krím vagy más orosz-lakta terület föderatív alapon maradjon Ukrajna része - ezzel bebiztosítva azt, hogy Ukrajna ne váljon a NATO terjeszkedés célpontjává.
Ez tényleg ésszerűbb lépés lenne. Mint ahogy Finnországot is békén hagyták a második világháború után, ezzel elkerülve, hogy esetleg válaszként Svédország feladja a semlegességét.
Vagy mint ahogy az osztrák államszerződésnél is az volt a motivációt, hogy inkább legyen egy semleges ütközőállam.
Hát szerintem az kicsit más, a japánoknak Hirosima és Nagyaszaki után teljes joggal "sírt a szájuk", az ugyanis kifejezetten civil személyek és javak ellen, megfélemlítési célzattal elkövetett tett - igen, a lehető legeslegszűkebb értelemben vett TERRORIZMUS - volt, amit azóta is a "cél szentesíti az eszközt" módon próbálnak lakkozni.
A II. csecsen háború kapcsán inkább a Verdun utáni általános hadviselés mutatkozott meg, nevezetesen, hogy a háborúk nagy csatái a továbbiakban nem síkokon és mezőkön, végvárak környékén zajlottak, hanem nagyvárosok, ipari központok környezetében, ennek következtében voltaképp megfordult a kockázati ráta a hadviselő katona és a civil lakosság között, a civil áldozatok és károk száma - kedvenc usák műszóval a "collateral damage" - elkezdte meghaladni a katonait, ahogy nem volt ez másként a vietnami, a délszláv, az iraki, az afganisztáni(K!) , és egyéb "korszerű" háborúban se.
Ma tartják a krími népszavazást: ismét a szemünk előtt rendeződhetnek vissza egy európai állam határai - nincs lehetetlen
Népszavazást tartanak vasárnap a Krímben a dél-ukrajnai félsziget hovatartozásáról. A referendum - amelynek kimenetelét kevesen kétlik, legitimitását viszont annál többen megkérdőjelezik - fordulópontot jelenthet a hónapok óta húzódó ukrán válságban.
Ugyanugy miny oroszbarataimnak meselek Magyarorszagrol es a hejezeterol :)).
Belendekmag
Ez szep huzas. Foleg szen elott van Japan peldakepe.
Eppen ezert ruheltem hogy gurcoljuk es nem dobjuk ki az adosagunkat. Foleg, hogy meg az osszes SZU adossagot is mi huztunk ki, mi a f@sznak, de hat Jelcin "demokratak" eraja ugye...
Lama291
Nem egeszen. Nem felelt meg, de ingerkuszobon alatti volt.
S hozzatennem, hogy ez az "oroszbarat" regiok partja megiteles egy picit el van nagyzolva.
Errol talan annyit - hogy nem volt ruszofob, persze mar az is jobb, mint az, ami most kirajzolodik.
ui
Nezem a Krimi komediat szavazast.
Engem kifejezetten megtolt, hogy amikor a kulfoldi megfigyelok kozul kaptak riportokat - Magyarorszagrol a jobbik-tol volt valaki. Remelem van valaki mas is :)).
Ebből az következik, hogy normál helyzetben a régiók pártja és oroszbarát politikája megfelelt a krímieknek. Amikor azonban Kijevben nyugatra fordult a politika, az krímiekben a keletre fordulást eredményezte.
Majd bele lesz írva az alkotmányba, hogy a dolárt 152 Ft-os árfolyamon kell az államadósságnál számítani, aztán el is van intézve a dolog. Az Economist meg majd nézhet, mint borjú az újkapura.
Szerintem meg nincs vége, ez, mármint hogy az oroszok viszik a Krímet, a nyugat meg cserében azt tesz Ukrajnában amit akar, az a nagyhatalmi döntetlen, Putyin meg szerintem most nem a döntetlenre játszik, hanem győzni akar. Tehát valahogy ki fogja kavarni, hogy a Krím vagy más orosz-lakta terület föderatív alapon maradjon Ukrajna része - ezzel bebiztosítva azt, hogy Ukrajna ne váljon a NATO terjeszkedés célpontjává. Ha ez is sikerül neki - szóval a NATO távol tartása egész Ukrajnától a krími bázisuk hosszú idejű megtartásával egyetemben és a "Majdan-rezsim" gyors bukása - akkor lehet kijelenteni, hogy Oroszország győzött.
Igen. De bezzeg ha a 100 ezer palesztín áldozat kerül szóba valahogy - amúgy helyesen - rögtön működni kezd a forráskritika.
Kissé kilóg a lóláb.
Amúgy a csecsenföldi veszteségek ahogyan írod is pont ugyanarra vezethetőek vissza mint a palesztínok. A civil lakosság humán biopajzsként használatára.
Az egy kicsit sem lehet, hogy az egyébként elítélendő szélsőséges reakciókat a kommunista szovjet megszállás váltotta ki? Csak mert csecsen földre is egy bukott kommunista szimpatizáns hívta be a vörösöket, a kommunizmus csecsenföldi vívmányait megvédendő? Ha nem így volt, cáfold csak nyugodtan!