Kit érdekel a fényforrás sebessége??? Semmiben sem számít!
A fény sebessége az már igen! Ami már kilépett a fényforrásból ! Az igen!
A fényt nagy ívben nem érdekli, hogy milyen és mit csinál körülötte a világ!
Csak és kizárólag halad egyenesen!
Az hogy a fény tengely vonalához képest a szoba felfelé elmozdul az pedig a gyorsulás fogalmából következő eredmény. Így a szobában aki a fal mellé űl,
azt látja, hogy a beérkező fény:
egyre lejebb éri el a falat...
Nem nőne a szoba sebessége a fényhez képest?? Akkor az a szoba áll és nem
gyorsul.. Az egy másik feladat...
Amiről én beszélek ott a fényhez képest gyorsul a szoba...
aWay: "Ez az érték nem invariáns a mogó rendszerek közötti trafóra még Galilei szerint sem."
A mozgó rendszerek invariánsai az elemi elektromos töltésböl és az elemi gravitációs töltésböl származnak. A részecskék közötti mezök meg a kitüntetett vonatkozási rendszerhez képest, ahol a háttérsugárzás izotróp, az állandó c sebességel terjednek.
NEM a szoba rendszerében vagy! A vízszintességet a szoba rendszerében állapítod meg, és ott tényleg vízszintes a kibocsájtás. A számításokat viszont nem a szoba rendszerében végezted, hanem az álló megfigyelő rendszerében. Ezt így nem lehet, nem helyes számítási mód, hogy a szoba rendszerében lévő sebesség-szögmérést egy az egyben átviszed az álló rendszerébe. Ez az érték nem invariáns a mogó rendszerek közötti trafóra még Galilei szerint sem.
Kicsit a zavaró lehet talán, hogy vízszintes "hajítás"-ról beszélek. Egyszerűen azt akarom mondani, hogy a fénysugár nem vízszintes az álló megfigyelő szerint, hanem ferde. Ha mondjuk füstben fotót csinálna róla, jól látszana. :)
A probléma ott van, hogy te azt hiszed, a fénysugár lehet kivülről is és belülről is vizszintes egyszerre.
Gondolj bele, ez lehetetlen.
Ahhoz hogy neked kivülről nézve mindig vízszintes legyen a sugár, forgatni kell a fényforrást. És akkor kapod azokat az eredményeket, amiket számoltál.
Ha nem forgatod akkor kapod amit a többiek mondanak. De akkor kivülről nézve nem vizszintes a fény útvonala.
A 7700. másodpercben már nem milliomod fokos szögekről, hanem ezred-század fokos szögekről van szó. A számításom a mozgás elejére vonatkozott. Pontosabban is kéne számolnom, amit most nem teszek meg, mert a másik érv a lényeges:
A kibocsájtás szöge TÉNYLEG merőleges a szoba sebességére a szoba rendszeréből nézve, de az álló megfigyelő számára NEM merőleges. Pl. ha a vonatablakból kidobsz egy almacsutkát merőlegesen, annak a sebességét egy megállóban álló ember nem fogja merőlegesnek látni a vonat sebességére. A fénynél is ugyanez a helyzet. A fény SEBESSÉGÉNEK minden rendszerben állandó volta nem vonja maga után, hogy egy konkrét fénysugár terjedési IRÁNYA is ugyanaz minden rendszerben.
A számításodban az egyik lényeges elem az volt, hogy az ÁLLÓ MEGFIGYELŐ SZERINT a kibocsájtás merőleges a szoba sebességére, hiszen az egész számítást az áló megfigyelő rendszerében végzed. De ez nem így van, így az egész számításod nem releváns.
Ne foglalkozz a számszaki részletekkel, mert a számítás elvével van a gond: egyszerűen (a specreltől függetlenül egyébként) nem az van a kísérletedben, amit ki akarsz számítani. Pl. az egyenletes körmozgás képleteivel sem számolhatsz, mert a kísérletben nincs egyenletes körmozgás. Uyganígy a vízszintes hajítás képleteivel sem számolhatsz (mint ahogy próbálod), mert a kísérletben az általad választott megfigyelési rendszer szerint nincs vízszintes hajítás.
Butaságot mondtál. Fordítsuk meg, hogy megértsd: Magas toronyból, repülőről leejtesz egy pointert (zseblámpát) ami csoda folytán csak vízszintesen világít.. 1 g a gyorsulás... Mindig 5 m/s sebességgel esik vagy esetleg gyorsul???
Szerinted, ha nincs gyorsulás, csak v sebessége a szobának, akkor a lézerpointered fénye hová világít? Mert ha nem ugyan azt az esetet kapod, mintha állónak tekintett szobában végeznéd a kísérletet, akkor kezet foghatsz iszugyival, hiszen Galilei óta tudhatjuk, hogy az egyenletes sebességgel haladó és az álló rendszerek megkülönböztethetetlenek. Amit itt összehordasz a gyorsuló rendszerről, az legalább is röhej. Egyszer talán megérted, hogy csak az az elmozdulás játszik szerepet, amely a fénysugár kilépése és a falhoz érkezése között eltelt idő alatt megy végbe, méghozzá úgy, hogy a kiinduláskori kezdősebességet a fénysugár esetében is figyelembe veszed. Add át üdvözletem a fizika tanáraidnak, amiért ilyen világos és precíz fizikai képpel a fejedben egyáltalán bemehettél az óráikra.
"-Egy őrült az autópályán szembehalad a forgalommal, kérem vigyázzanak!
Légy szíves válaszolj a következő kérdésre: Az a fénypötty, ami szerinted lefelé kúszva a falon már 20 méterrel lejjebb van az eredeti helyétől, hány másodperccel azelőtt indult a szemközti falról?
Képzeld el ugyanezt a kísérletet egy vékony vízsugárral. Ekkor fel sem merül, hogy a vízsugár által nedvesített pont mászkálna a falon gyorsuláskor. Vagy igen? Persze a vízsugár nem teljesen jó példa, mert annak a sebessége nem állandó, hanem folyamatosan növekszik a gyorsulás miatt. Azonban a vízsugárnak egy másik, a kísérlet szempontjából érdekes tulajdonsága is változik, mégpedig a kibocsátásnak a szöge a vízszinteshez képest. Ez a jelenség pedig a fény esetén is megvan, csak annak "maximálva" van a sebessége. (Nem mellesleg a gravitációban vagy gyorsulásban a fény tényleg "késik" egy kicsit.) Így tehát míg a fénysugár sebessége mindig c, a kibocsájtás szöge nem vízszintes, hanem folyamatosan növekszik. A gondolatkísérleted magyarázata tehát ott hibás, hogy vízszintes hajítást tételezel fel a fénynél, pedig ott egy ferde hajítás következik be. Az eltérés a vízszintestől nagyon kicsi, de a kísérletedben NEM elhanyagolható, mert egy 300 milló méteres úthossz mellett akarsz látni egy pár tíz méteres függőleges eltérést, ehhez milliomod fokokban mérhető elfordulás elegendő.
