Egyébiránt az USA költségvetés kapcsolódik a témához, mivel elég gyakran felmerül, hogy USA (Nyugati, NATO, stb) beavatkozás meg mindenféle álmok. Pénz nélkül meg nem sok mindent lehet csinálni...
Hát az biztos. Kérhetnének pl. Kínától, hogy demokráciát kényszerítsenek rá, és renitens orosz barátjára.:DDD
Nézd, a kettőnek sajnos van közös halmaza, lásd a grafikon, amit az előbb betettem... az "európai politikának" ugyanis azért ekkora a szája, mert máséval veri... amint a medvegy visszamorran, rögvest bújna Samu bácsi háta mögé, és onnan kajabálna...
Ha az USA távol tartaná magát az európai katonásditól - ami persze abszolút nem érdeke - rögvest megszűnnének az efféle helyzetek, mert mindenkinek arányba kerülne a szája a képességeivel...
Eme topic is mint minden hasonló aktuális témával foglalkozó, foglalkozik mindenféle témával is amikor éppen az a topic témájában pangás van.
Egyébiránt az USA költségvetés kapcsolódik a témához, mivel elég gyakran felmerül, hogy USA (Nyugati, NATO, stb) beavatkozás meg mindenféle álmok. Pénz nélkül meg nem sok mindent lehet csinálni...
A Krím önállóan gazdaságilag nem lenne életképes kijevi elemzők véleménye szerint - összegezte az AFP hírügynökség.
A dél-ukrajnai félsziget lakói vasárnap népszavazáson voksolnak arról, hogy a terület váljon-e ki Ukrajnából, és csatlakozzon-e Oroszországhoz.
A Krím és 2 millió lakója Ukrajnából kapja az általa felhasznált víz 85 százalékát és az áram 82 százalékát - mondta Mihajlo Goncsar, a Nomosz kijevi elemzőközpont energiaügyi szakértője.
Ami a gázellátást illeti, a félsziget lényegében önellátó, a helyi állami vállalat, a Csernomornaftogaz évente 1,6 milliárd köbméter földgázt termel ki a Fekete-tengeren, és ez a mennyiség fedezi a Krím szükségleteit.
Ami a víz- és áramellátást illeti, Oroszország rövid távon nem tudja pótolni a Kijev döntésétől függően esetleg kieső mennyiséget, mert nincs meg a szállításhoz szükséges infrastruktúra.
A Krím legnagyobb bevétele a turizmusból származik, a szovjet idők óta sok üdülni vágyót vonz a tengerparti Jalta és Jevpatorija. 2013-ban több mint kétmillió turista érkezett a félszigetre.
Idén várhatóan elmarad a roham, a vendégek inkább Törökországba vagy az oroszországi Szocsiba mennek, mondván, a Krím túl veszélyes - mondta Szevgil Muszajeva ukrán gazdasági újságíró.
A félsziget gazdaságának másik pillére a mezőgazdaság, amelynek nagyon fontos az Ukrajnából érkező víz.
A Krím eddig átszámítva évi 205 millió eurót (64 milliárd forint) kapott az ukrán központi költségvetésből.
Oroszországnak valószínűleg nem okozna gondot ennek az összegnek a folyósítása, de a fizetések, nyugdíjak és a szociális segélyek összességében ennél lényegesen nagyobb tételt jelentenek - mondta Valerij Csáli, a kijevi Razumkov intézet elemzője.
Ukrajnának nem okozna súlyos megrázkódtatást a Krím elszakadása: a félsziget a teljes ukrán hazai összterméknek (GDP) mindössze a 3 százalékát adja.
egyszerre két háborút is viselt Irakban illetve Afganisztánban...
Ráadásul mindkettőt ócska hazugságokra alapozva. Annyira, de annyira háborúzni akart az USA, hogy sutba dobta a korábbi koreai és vietnami háborúkban már réges-rég megtépázott erkölcsi megítélésének maradék foszlányait is. Hiába, az üzlet mindenek felett... A háborús héják kaszálni akarnak.
(kattanva nagyul, de jól látható, hogy a NATO-ra fordított USA pénz - barna oszlopok - sokkal intenzívebben nő, mint amennyivel csökkennek a kék oszlopok, a NATO-ra fordított európai della)
Magas részvételi arányról számolnak be a megfigyelők és tudósítók a Krím félsziget státusáról rendezett vasárnapi népszavazáson – írta a BBC honlapján.
Az orosz fekete-tengeri hadiflottának helyt adó Szevasztopol városában – a helyi választási bizottság közlése szerint – délig a részvételi arány elérte a 49 százalékot. Egyes szavazóhelyiségeknél sorok állnak – tudósított a brit hírportál az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.
A BBC tudósítója a dél-ukrajnai terület fővárosából, Szimferopolból arról számolt be, hogy nem találkozott olyan emberrel, aki ne a félsziget Oroszországhoz csatolására voksolt volna.
A Krímben több mint 1200 szavazóhelyiséget nyitottak meg. Az erős esőzés miatt egyes szavazóhelyeken gondok adódtak a telefonos kapcsolattal és az áramellátással. A BBC megjegyezte, hogy a krími népszavazást Oroszországon kívül “senki nem ismeri el törvényesnek”.
A BBC vasárnap kora délutáni jelentése szerint a krími tatárok többsége – az előzetes várakozásoknak megfelelően – bojkottálja a referendumot.
A BBC idézte Zair Szmedljajevet, a tatárok saját parlamentjének, a kurultájnak a képviselőjét, aki arról számolt be: azokon a területeken, ahol a tatárok tömbben élnek, “a nép abszolút többsége támogatja a medzslisz (a krími tatárok végrehajtó testülete) döntését a referendum bojkottjáról”.
Ezekben a körzetekben csa egy-egy ember jelenik meg az urnáknál – mondta a tatár politikus.(MTI)
Tökmindegy, hogy mihez képest. A háborúhoz, legyen akár az hideg, pénz kell, aki meg épp spórol az nem akar költeni. Egyébiránt inflációval kiigazítva kb a 2001-es szintre csökkentik vissza. (a hidegháború végét meg nominálisan sem közelíti meg (+25 év infláció), "béke" költségvetés ) USA mostanában a belső problémáira koncentrál, nem a külsőkre.
Annak fényében, hogy az USA évek óta vágja vissza a védelmi kiadásait, jövőre rég nem látott alacsony szintet célozva meg, biztos, hogy helytálló bármilyen expanzív NATO szándékot feltételezni? A NATO egésze egyre kevesebbet költ katonai kiadásokra, miközben a Oroszország, India vagy pláne Kína meg növeli.
-----------------
Nem gondolom, hogy az USA saját katonáit küldené harcba az ukrán-orosz határon.
De ha nincs se Afganisztán, se Irak, akkor mindenképpen szükségük van egy fegyveres konfliktusra, bárhol is legyen az ami messzi van az USA-tól, hogy katonai képességeiket adott szinten fenntartsák.
Ebben ugye az USA a nagy spíler - mert amíg Európa vagy Ázsia országai a saját bőrükön élték meg a XX. század háborúit, és szenvedtek - ha a későbbi nyertes, ha a későbbi vesztes oldalán harcoltak - tehát számukra egy háború az maga a kézzelfogható pokol, addig az USA mindkét világháborúban sikeresen a belterületén kívül tartotta a harcokat, a hátországban élőket nem fenyegette semmi, az iparát, mezőgazdaságát nem fenyegette semmi, a háborúk nem hoztak pusztulást és éhezést, viszont hoztak jócskán hadiszállítást és hadiipari profitot. Emellett ugye az emberveszteségeit is sikerült minimalizálni... pl. a II. VH-ban az USA embervesztesége fél milla körül mozgott, szemben a SZU huszonmilliójával... a hadiipara viszont mondjuk megtízszereződött azáltal, hogy mindenkinek szállított...
Na és hát az USA lakosság a polgárháború óta nem élte meg a háborút - nekik a Guernica egy letakarható díszlet maradt a háborús bejelentésük mögött...
Annak fényében, hogy az USA évek óta vágja vissza a védelmi kiadásait, jövőre rég nem látott alacsony szintet célozva meg, biztos, hogy helytálló bármilyen expanzív NATO szándékot feltételezni? A NATO egésze egyre kevesebbet költ katonai kiadásokra, miközben a Oroszország, India vagy pláne Kína meg növeli.
Nézd, diplomáciai szinten az a lehető legegyenesebben van kommunikálva, beleírták a katonai doktrinájukba. Ez tiszta sor. Az egy másik kérdés, hogy a közvélemény fele valóban nem lett egyértelműsítve kellő hangsúllyal. De szerintem, ha komolyan felmerül Ukrajna NATO tagsága, meg fogják tenni.
Ha az oroszok úgy érzik, hogy annyira beszorítják őket, hogy készek kemény ellenintézkedésekre, azt egyenesen kellene kommunikálni, hogy a nyugat tisztában legyen azzal, hogy a tűzzel játszik.
Ha ugyanis folytatják, sőt növelik a nyomást, akkor magukra vállalják az ellencsapás felelősségét is.
Pedig ha tetszik a magyar indexnek, ha nem, a nyugat ( USA+EU) nem fogja engedélyüket kérni Ukrajna gyarmatosításához.
Ez a jól fésült ukrán miniszterelnök fiúcska rohangál most mindenkihez, hogy áprilisban tudjon bért + nyugdíjakat fizetni.
Valószínűleg megkapja a pénzt, cserébe Ukrajnát át kell adnia a nyugatnak, és az Orosz határokon ( 1 km-n belül) megjelenik a NATO.
Ez a bérek + nyugdíjak ára.
Aha.
Az oroszoknak még mindig rendelkezésre álla a világ legnagyobb nuki arzenálja
gondolod, hogy BÁRKI meg mer kockáztatni olyan eseménysort,aminek a végén ott van az mondjuk 5% eséllyel,hogy nuki háború lesz?
Jelenleg a nyugati vezetők kb. úgy gondolkodnak,hogy amíg a ruszkik nem fenyegetik őket,addig jó,az meg hogy az ukránokkal mi lesz az senkit nem érdekel.
Az,hogy valaki komoly embergót kezdjen az oroszokkal szemben eléggé esélytelen, valsz a saját országának a közvéleménye fogja jó mélyre elásni,amikor rájönnek hogy az illető egy újabb hidegháború kockázatával játszik.
Valószínűleg megkapja a pénzt, cserébe Ukrajnát át kell adnia a nyugatnak, és az Orosz határokon ( 1 km-n belül) megjelenik a NATO.
Kérdés, ezt meg merik-e reszkírozni, a Misa medvegy jelenleg igen morózus... és hát beleírták már vagy 15 éve a katonai doktrinájukba - lassan mondva, sőt több nyelven, hogy még Deutsch képviselő úr is értse, hogy erre az esetre Moszkva - ha konkrét fenyegetést észlel - fenntartja magának az első csapás lehetőségét...
Meg persze kérdés az is, hogy a NATO nevű hajdan volt védelmi szövetség ma gittegyletnek kell-e még egy púp a hátára a meglévők mellé...
Onnantól ugyanis már nem lehet azzal szórakozni, hogy "akkor majd tolunk egy Patriotot a lengyelekhez oszt legfeljebb azok is tolnak valami szemetet Kalinyingrádba", onnantól lehet, hogy egy ilyen lépést az objektum megsemmisítése fog kísérni. És még panaszkodni se lehet nagyon, mert az oroszok szóltak, jó előre...
A globalista hatalomszerzési recept lényege: teremts konfliktust, majd a konfliktuskezelés részeként bizonyosodj meg arról, hogy egy nagyobb együttműködési szerkezet jöjjön létre, amit te irányítasz.
A II. Világháborúban például több bank és nagyvállalat (Standard Oil, ITT, IMB, stb.) is volt, amelyik mindkét oldalt segítette, a háború után pedig sokkal nagyobb piac jött létre számukra (Európa, USA) a korábbinál.
Az európai újjáépítési erőfeszítések során az amerikai kormány megbizonyosodott afelől, hogy ez így legyen.
A II. Világháború után maga Európa is nekilátott az unió létrehozásának, erőfeszítéseik eredményeként pedig létrejött egy hatalmas bürokrata gépezet, ami ma már egy egész kontinenst ural.
