mondjuk a csehszlovákok azért számítanak speciális esetnek, mert gyakorlatilag két egyenrangú országra szakadtak, viszonylag azonos méretekkel. Vagyis szerintem a szlovákoknak ugyanannyi joguk lenne továbbvinni a csehszlovák hagyományokat, mint a cseheknek...
No mindegy, ez már globális politika és nem futball :)
Az rsssf.com szerint (de az nso is ugyanazt írja) Kalmár György a Szeged játékosaként gólkirály volt 1941-42-ben és tudtommal ő sem volt válogatott. Tehát nem Jenőfi volt az első nem válogatott gólkirály (1942-43) Manno Miltiádész után...
Különben én semmit nem tudok Kalmár Györgyről. Milyen poszton játszott? stb.
Van valami ilyen, hogy a csehszlovák válogatottnak a cseh a "jogutódja", a szovjetnek az orosz, a közös német válogatottnál pedig a nyugat-német a "jogelőd".
Oké,már vágom miért volt fura...nekem eddig semmit nem nyitott meg a nemzeti sportos ha évszámra ütöttem...csak percekig dolgozott aztán lap nem található volt..
Kalocsayról van foto a csehszlovák válogatott vb meccséröl,ha jol emlékszem elsö.vagyis csapatkapitány.Az oldal cimére nem emlékszem,de ott van,ahol a 38-as döntö képei,pl amelyiken Szabó kitornázza az olaszok lövését,meg sárosi gólja,stb..
ez így igaz, Gyetvai miatt volt. Kifelejtettem, sorry :(
Antonin Puc 60 válogatott mérkőzésen 34 gólt lőtt. Ezt kizárólag Jan Koller tudta megdönteni, ő 74 meccsen 47 alkalommal volt eredményes! (Kuka 87/29, Nejedly 43/28, Nehoda 90/31)
De mivel Koller csak cseh válogatott volt (szlovákok nélkül), Csehszlovákia pedig már megszűnt, ezért Puc örökre a Csehlszovák válogatott gólrekordere marad!
Érdekes, hogy 29-30 éves korára már, úgymond, kiöregedett. A Fradinál gondolom Gyetvai miatt került a jobbszélre. Antonin Puc nagy spíler volt, sokáig a legeredményesebb csehszlovák (cseh) válogatott labdarúgó, talán Kuka döntötte meg a rekordját.
1913. május 30-án (más információk szerint 1913. július 20-án) született a Magyarországi Beregszászon. A várost később Csehszlovákiához csatolták, így pályafutása Csehszlovákiában kezdődött.
Csapatai:
Bererhovo (1929-32)
Sparta Praha (1932-37)
OSC Lille (1938-39)
Kispest (1939-40)
FTC (1940-41)
Újpest (1941-43) - 35 mérkőzés, 16 gól
Kalocsay klasszis balszélső volt. Erős felépítésű, szélvészgyors és lendületes játékos volt.
1933 és 1935 szerepelt a Csehlszovák válogatottban is, ám a Slavia klasszisa, Antonin Puc miatt csak 3 alkalommal kapott helyet a legjobbak között. Kerettag volt az 1934-es, VB-ezüstérmes csapatban is, ám egyetlen percet sem játszott.
1936-ban a Spartával csehszlovák bajnoki címet szerzett.
Egy franciaországi kiruccanást követően 1939-ben Magyarországra, a Kispesthez igazolt, ahonnan 1940-ben két alkalommal a magyar válogatottba is bekerült
1940/41-ben a Ferencváros játékosa volt, életében először (és utoljára) - jobbszélsőként. A zöldekkel bajnoki címet nyert! Bár tökéletesen kétlábas volt, ő a baloldalon szeretett játszani, így egy szezon után Újpestre igazolt. Itt az első szezonja nagyon jól sikerült, 29 mérkőzésen 15 gólt lőtt (ez egy szélsőtől rengeteg!), ám a következő szezonban már kiütközött, hogy egyszerűen kiöregedett. Lelassult, már nem volt olyan lendületes. Ő pedig úgy döntött, hogy nem akar kiscsapatokban égni, hanem inkább visszavonult. És edzői pályába kezdett, ami talán még a játékospályafutásánál is sikeresebb volt!
Csapatai, edzőként:
Nyíregyháza (1946-tól)
Pápa (1952-ig)
Debreceni Lokomotív (1952-53)
Szegedi Honvéd (1953)
Vasas Izzó (1954-55)
Pécs (1956)
Partizan Beograd (1957-58 - jugoszláv)
Standard Liege (1958-61 - belga)
Újpest (1961-62)
MA Hussein Dey (1963-65 - algériai) (más információk szerint 1964-ben a Nyíregyháza edzője)
Górnik Zabrze (1966-69 - lengyel)
FTC (1970)
Videoton (1971-72)
MTK (1972-74)
Pakisztáni edzősködés (1974-80)
Al Ahli (1980-82 - egypitomi)
Sikerei:
jugoszláv kupagyőztes (1957), belga bajnok (1961), lengyel bajnok (1967), lengyel kupagyőztes (1968, 1969), egyiptomi bajnok (1981, 1982), egyiptomi kupagyőztes (1981)
Fantasztikus pályafutás - de senki sem lehet próféta a saját hazájában: Magyarországon a legjobb eredménye két ezüstérem az Újpesttel és a Ferencvárossal, bajnoki címet itthon nem tudott nyerni.
Edzőként összesen 231 mérkőzésen ült kispadon.
A pályafutása "befejezéseként" a 90-es években Beregszász díszpolgárává választották.
Ma nyugdíjas éveit éli Újpesti házában. A Megyeri Magazin 2003-ban készített vele egy két oldalas interjút... ha érdekel valakit, majd előkeresem.
hát én a 1920-1945 közti összes bajnokságra kiváncsi vagyok,az elég nagy,gondolom itt kicsit lefárasztaná a többieket,de ha mailben elküldöd azt nagyon megköszönöm.
A Futball '94 évkönyvet szerezd meg valahonnan. Abban benne van az összes bajnokság végeredménye, egy-két apróbb megjegyzéssel. Ha valamelyik évre külön kíváncsi vagy, bemásolom ide.
ez a fotó az FK 1899 Szeged topikjában bukkant fel..
látszik a háttérben az öltözökön a név a cikkből..Bácska,Bánát..a cikkből kiindulva,a sorrendben második,a képen a zárt ajtó ezek közt valoszinüleg Erdély..
"A televíziózással viszont máig nem szakadt meg teljesen a kapcsolatom. Három éve minden vasárnap a Sport1 műsorában megy az Akkor és most című sorozatom, amelyben az 1913-as születésű Kalocsay Géza doktort szólaltattam meg először. Ő volt az a labdarugó Beregszászról, aki három ország válogatottjában játszott: Csehszlovákia, Franciaország és Magyarország válogatottjában. Akkor még lehetett. És ő volt az, aki öt államelnökkel fogott kezet, és mind az ötnek erőszakkal döntötték meg a hatalmát! Először Kurt von Schuschnigg (1897-1977) osztrák kancellárral parolázott Bécsben mint csehszlovák válogatott játékos egy osztrák-cseh mérkőzésen. Azután 1938-ban Franciaország köztársasági elnöke, Albert Lebrun (1871-1950) következett, akivel az 1938-as világbajnokságon fogott kezet még Csehszlovákia labdarúgójaként. Majd Ben Bella (1916-) jött, aki 1963-tól 1965 elejéig volt Algéria köztársasági elnöke, és akivel Kalocsay doktor játszott is valamikor egy francia csapatban, ekkor összebarátkoztak, és Ben Bella erre emlékezve később őt hívta meg Algériába szövetségi edzőnek. Ezt követően dolgozott Kalocsay doktor egy évig Pakisztánban is, ahol Zulfikar Ali Bhutto (1928-1979) elnökkel fogott kezet, akinek a hatalmát nemcsak megdöntötték, de őt magát ki is végezték, az erőteljes nemzetközi tiltakozás ellenére. Kairóban pedig Kalocsay doktor ott volt, amikor 1981. október 6-án egy katonai díszszemlén merényletet követtek el Anvar Szadat (1918-1981) egyiptomi elnök ellen, aki 1978-ban Menáhem Volfovics Begin (1913-1993) izraeli miniszterelnökkel közösen kapott Nobel-békedíjat. Kalocsay Géza doktor mint egyiptomi edző szerencséjére egy melléktribünön állt a végzetes napon, 1981 október 6-án. És azt mondta el a műsoromban, hogy ő nem hozott az elnökökre szerencsét. Amelyikkel kezet fogott, mindnek rossz vége lett!"
Sőt, a debreceni Bocskait is y-nal írták sok helyen. Még a hivatalos neve is ez volt! A levéltárban láttam eredeti íratokat, a fejlécen Bocskay Futball Club szerepelt. Megjegyzem, én továbbvittem a hagyományt, 1998 és 2003 között y-nal írtam a klub nevét, aztán áttértem a Bocskaira.:)
Hat ez a ki hogyan irta a nevet dolog elegge relativ...
Peldaul volt olyan Ujpest - Fradi meccstudositas (konkretan 1934-ben), amikor a ferencvarosi jobbszelso nevet egyetlen cikken belül olvastam Ratkay-nak es Ratkai-nak is. Hat igy legyen okos az ember...
Vagy pl. ott van a mar emlegetett edzö, Janosi Bela. Nos, az o neve is allandoan valtozott, Janosi, Janossi, Janossy es Janosy is volt. Es ami az egeszben a poen: nem az ujsagok irogattak le különbözö modon, hanem o maga. Mikor hogy volt kedve, ugy irta le...
Ha hazaertem (most kulfoldon vagyok) majd beirom Kalocsay Geza (azt hiszem hogy o altalaban igy irta) teljes palyafutasat... megvan minden :) de sajna csak otthon.
