Nem boldogság háborúzni. Persze ha megtámadnak, akkor muszáj. Ilyen -részedről- nem történt.
Nekem nincs tapasztalatom a hajdú alaplapos rézspirállal. Bár néha keveslem a felületét, így a hatásfokát. A legnagyobb aggályom az anyagok tarkabarkasága. Oxigéndús csapvíz környezetben, magnézium-vas-réz. Inkább: Az említett külső lemezes hőcserélő. Az saválló. Bár rézzel van forrasztva, de külön szerelhető, így műanyag csövekkel (alupex!) megoldható. Ekkor nincs galvánelem-kontaktus. Megj.: Az alupex cullangokban feltétlenül legyen benne a fehér műanyag gyűrű! Ez biztosítja, hogy a cső alumíniuma, ne érhessen hozzá a krómozott sárgaréz cullanghoz. Ezekkel a külső hőcserélőkkel jó hatásfokú hőcsere valósítható meg. Jobb, mint a belső spirálokkal. Hátránya, hogy 2db kergetőszivattyút kíván. (Bár -ettől- nem minden esetben több a fogyasztás.)
Az így szerelt bojler, 3 csonkot kíván. A 2 gyári marad. A 3.-ikat kell az alaplapra elkészítenünk, ami kb. a bojler alsó 1/3-áig nyúlik be. Ahol érdemes rátenni 1 kutyulásgátló sapkát. Kb., mint a gyári hidegcsonk, belül. Persze vannak ennél komplexebbek is, de nem muszáj. Kivitelezése: Alaplap kifúr koronafúróval, behegeszt vascső-csonk. Érdemesebb saválló csőcsonkot berakni. Ekkor a bojler alaplap belső felületét megtisztítjuk a zomáctól, majd bekenve folyatószerrel és felhevítve, befuttatjuk vízszerelési lágyforrasszal. (ólommentes) A saválló csövet nem kell piszkálni.
Nem az én mániám az állandó össze hasonlítás. Vannak egyének akik a sörkoli szó úgy hat rájuk mint a vörös posztó és ellenállhatatlan kényszert éreznek hogy leszólják, lejárassák. Csak tudnám hogy miért? (biztos valami komplexus?) A hasonlatod helytelen, nyilván neked is "vörös posztó" szindrómád van, alá támasztja ezt korábbi hasonlóan magas ívű nyilatkozásaid a témában.
Általában, állandó értéknek vehető a vizes kollektorok, kiszolgáló egységeinek ára. Inkább a kollektortípus függvénye a teljes költség. A 30 csöves tabella azért került bele, mert árban történt az összehasonlítás, és persze hozamra. Amúgy a nettó felülete 2,4m2!
A sörkolit nem vehetjük 1 kalap alá a többivel! Az kb. annyit jelentene, mintha a precíz szabályozhatóságú, viszonylag magas kényelmi szintű központi fűtést hasonlítanánk a "sparhelt a szoba közepén" típusú fűtéshez.
Szép jó reggelt mindenkinek! Nem volt célom semmi feszültséget szítani, és elnézést is kértem az elhamarkodott gondolatokért. Nem vagyok az a típus, aki bármi rosszindulatból "figyelne", egyszerűen nem voltam gépközelben. Más kérdés: kinek milyen tapasztalata van a Hajdu alaplapra készült réz hőcserélővel? Ezer helyen kapható, nem olcsó, és egy ismerősöm most épített be ilyet. Igaz kp. fűtéssel szeretné használni télen melegvíz előállítására. Nyárra már van valamilyen rendszere 1000 l-es puffertartály szolgáltatja a melegvizet, hogy mi készíti, azt nem tudom. Nem láttam a rendszerét, de kíváncsi vagyok rá, telefonon beszéltünk csak. Remélem hogy jól döntött és valamelyest csökkenti a költségeit. Kérnék őszinte véleményt azoktól, aki használ ilyen hőcserélőt, milyen a hatásfoka? A továbbiakban pedig: kapható dupla hőcserélő, ami napkollektorra / kp.fűtésre köthető. Erről is kérnék véleményt, ha valaki használja.
Volt itt szó a kollektorok ár/éves hozam arányáról. Azt ne felejtsük már el hogy egy működő rendszer nem csak a tetőre (vagy akárhova) kirakott kollektor táblából áll. Ha csak ezekkel számolunk becsapjuk magunkat, hiszen a kollektor mögött ott van a gépészet amivel teljes egységet alkot. Ráadásul a korábbi 2m2 körüli kollektorok összehasonlításába valahogy kakukktojásként bekerült a 1800/58-30V a maga 4.42 m2 felületével. Miért vezetjük félre magunkat? Véleményem szerint, ha 2m2 körüli rendszerről beszélünk, akkor a sörkolinál mondjuk számolhatunk (korábbi számok alapján60.000 +20.000 venti vezérlés stb.) 80.000/400, vákuumcsövesnél 227.625/1100 (Persc-100 komplett rendszerár a csövezés és kiépítés még nincs is benne) keretszámokkal. Így közelebb járunk az igazsághoz. A befektetés nagyságáról és megtérüléséről még nem is beszéltünk.
Annó fabrikáltam hítpipit rézcsőből. Egyik vég leforraszt, pár csepp víz bele, vákummra szív, elszorít, majd másik vég is leforraszt. Namost: Ha ezt a cső tengelyének irányába megrázzuk, akkor csörög benne a vízgolyó. Tökre úgy csörömpöl, mintha pici vasgolyó lenne benne. (Ez csak vákuumban lehetséges.)
A vákuumcső hítpipije is ugyanígy csörömpöl!
(Igaz én cumiztam a vízmennyiség beadagolásán. Néha soknak sikerült. Volt, hogy -a magas hő miatt- belerobbant a pofámba.)
Sziasztok! Hozzájutottam 3 db Vismann Vitosol 100 tipusú sikkolektorhoz, ezek 10 évesek és ki szeretném takaritani és felujitani őket. Szedett már szét valaki illyet? Hogy jön szét?
A hp-ben vákuumnak kell lennie, különben az alacsony forráspontot nem lehetne egyszerű anyagokkal előállítani, hovatovább a benne lévő folyadék (alkohol és víz elegye amennyire tudom) csak vákuumban alakul alacsony hőmérsékleten "golyóvá". Ha szoba hőmérsékleten megforgatjuk a hp-t akkor cincereg benne a folyadék...
Levegő nem kerülhet bele, meg vákuum sincs benne, az csak a két üvegcső között van.
Vákuum nincs (benne, csak egy része körül, az is csak közvetve), de ha levegő kerül bele-márpedig kilikadhat-, akkor megette a fene a működőképességét.
Vagy valamit nagyon rosszul tudok, ami nem kizárt...
Ha meg szembe megy, kikezdi a napszél a mellyit...:}}}
Olvtársunk bölcsebben tette volna, ha nem belecsap a lecsóba, hanem némileg visszaolvas a fórumban, és talán vagy nagyon felvértezi magát, vagy inkább meg se kezdi a fórum átképzését......:}}
Szerintem meglepően barátságos volt a fogadtatása...:}}
déli tetőre kollektort raknák, ez az égtáj kihúzva a tető "keleti" és "nyugati" oldalára lehet -e napelemet rakni, termel -e egyáltalán valamit, vagy nem, mert nem jó a tájolás ( monokristályos esetén )? vagy tegyek amorfot, mert az a szórt fényt is hasznosítja, azaz mindig termelne? vélemény?
MÉHtelepi bojler volt. Így nem tudom az előéletét, de -valószínűleg- örökéletű bojlernek hihették. Magnézium nem volt benne gyárilag. A cekásza is rozsdamentes volt, keményforrasztva az 5/4-es menetes sárgarézhez, aminek a belső oldala ónozva volt. Vagyis sárgarezet nem látott a tartályvíz. A tartályon kívüli része már pucér volt. (A normál cekászok vörösrezek, ónozva.) A keményforrasztott cekásznak és szondabemerítőnek nem volt korrózióra utaló elváltozása.
OFF Jó a háznál kiherélt neodímium vinyómágnes. (Pl. a flexelési szembeégett forgácsot kicuppantani a szemünkből.) Volt 1× a markomban, 150kg húzóerejű N50-es neodímium. Jól szét is vertem a bütykeimet, mint a karate-bajnok. Odarántott mindenhez, mint a mazsorett-bábút. :-)
Eddig ezt tapasztaltam: 316-os rozsdamentes tartály. Nem húzza a neodímium. A hegesztési varraton sem. Csak a varrat mellett! (És ott volt lukas is a tartály.) A 304-est enyhén húzza. A 316-os lemezes hőcserélőt nem húzza. Pedig gyárilag rézzel keményforrasztva. Szóval eddig, mágnessel saccoltam be az anyagminőséget. Most meg hoztam a MÉHészetből 1 fél coll-os idomot, amit húz a mágnes, így azt hinném, hogy 304-es. Csakhogy! Gyárilag bele van ütve, hogy H 316.
Mondjuk a fég-spirec-ek, kivételek! Ott elég kövér a gyári szórás. Van amelyik a foszforsavas tisztító fürdőben addig pezseg, míg el nem fogy, vagy ki nem rántjuk. Velük vigyázni!
(Annó pedig tanultam anyagismeretet, de csak hasznavehetetlen dolgokat.)
Azért csinálom rozsdamentesből a szondabemerítőt, mert óvnám a tartályt. Sehol nem találkozik rézzel. Csak krómozott sárgaréz idomokkal csatlakozok a vas csonkokra. A csövek meg alupex-ek. Még a kollektor-forróág is.
" A 304-es rozsdamentest már kicsit jobban húzza a mágnes, mint a 316-os." Stimmel, a 316-os anyag ferrittartalma15-20 %, míg a 316-os é 10 %.
Szerintem a forrasztás nem tett jót, mert a vörösizzás során - 6-700 fok - un. szigma fázis válik ki, ami rontja a korrozió állóságot (is). Hogy a folyamat megtörtént, arra bizonyíték, hogy mint írtad, : " a forrasztások környezetében- már nem mágnesezhető lett az anyag."
Manapság már a ferrit kisebb menyiségben kifejezetten kívánatos, javítja a korrózióállóságot (feszültség és kés él) ,és a szilárdságot. Na persze nem hiszem hogy ez a "szondabemerítő" -re komoly veszélyt jelentene.
Van egy kollektormező, amely képes megtermelni a nyári melegvíz-szükségletet, az év többi részében kiegészítő fűtést használunk. Fázós barátunk házának fűtését az év utolsó 100 és az első 100 napjában (összesen 200 nap, majdnem 7 hónap) szeretné extra kollektorok beépítésével olcsóbbá tenni. Az extra kollektorok termelése az év fennmaradó 165 napján csak gondot jelent, nem hasznosul.
Néhány bekezdéssel ezelőtt azt számoltam ki, hogy a vizes kollektorok ár/(éves hozam) aránya kb 100Ft/kWh (sörkollektor alkalmazása esetén pedig 150Ft/kWh). Mivel a 200 nap hozama az egész éves hozam 35%-a, az extra kollektorokra az ár/éves hozam aránya 100/0.35=286Ft/kWh.
Az extra eszközök megtérülési idejét megkaphatjuk, ha a csak melegvíz készítésre méretezett kollektoros rendszer megtérülési idejét 3-al megszorozzuk.
A gyártást meg nem úgy kell elképzelni, mint a szénszálas izzólámpáét, hogy üvegfúvó munkással készíttetnek egy körte alakú képződményt, majd egy másik szájjal kiszívja belőle a levegőt. Azért egy ideje ezeken túlhaladt a világ.
Szerintem ez csak mendemonda. Valami napkollektor ellenző (inkább irigykedő) kitalálta, és azóta lelkesen terjeszti.
Én úgy gondolom, hogy a hítpájp, vagy valamilyen könnyen illó folyadékot tartalmaz, vagy egyszerűen pár csepp vizet. A fölötte szívott vákuum mértéke adja meg a beindulás hőfokát, a vízmennyiség meg a leállási hőfokot. (Ne legyen marhanagy stagnálási hőmérséklet.) Az U csövesnél gyengébb hatásfoka azért lehet, mert kisebb a hőfelvevő felület, meg kisebb a hőleadó is. (Az U csövesé 2× nagyobb. Hőleadója nincs is.) Nameg a hítpájp, 1 önműködő szivattyú, aminek az intenzitása, az elpár és a kondi közti dT nagyságától függ. Minél nagyobb, annál hevesebben "szivattyúz".
(Ha az elpár-szárat hevíti a nap ezerrel, a kondi-búbot meg alacsony hőfokon tartom, akkor nő a hatásfoka.)
A tartósság inkább a gyártási spórolás függvénye lehet. Gondolok itt arra, hogy vékony falú rézcsőből készítik. Meg a betöltött víz mennyisége sem pontosan sikerül. Így megnövexik a stagnálási hőmérséklet, vele együtt a nyomás, miáltal nyílik, mint a pin@.
A drága meg az olcsó minőségi függvénye sem biztos, hogy arányos. Úgyis mind kínai! Csak a használat során derül ki, hogy mit vettünk. Bár a hítpájp, súlymérési összehasonlítása, valamit sejtethet. De talán még az sem, mert a tölteléke is elhúzhatja. Szóval használjuk, és majd meglátjuk.
Idővel (5-6 év, jobbak ~10év) a sok halmazállapot változás miatt veszít a hatásfokából, gondolom igen, emelkedhet a forráspontja. Levegő nem kerülhet bele, meg vákuum sincs benne, az csak a két üvegcső között van.
A folyadek oregedesekor mi tortenik? Magasabb lesz a forraspont? Es mitol oregszik, levego kerul idovel bele, csokken a vakuum, vagy mi? Nem is hallottam eddig az oregedesrol, azert kerdezoskodok.
