A vákuumcsövek legnagyobb konvektív lesugárzása a két végén van. Főleg az alsó, tükrösvégen, mivel ott figyelnek a fém támasztékok. Ez persze kiküszöbölhető, hőszigeteléssel "betakarható".
Az adataim az Fraunhofer és SPF teszteredmények paramétereiből vannak levezetve, hivatalos tesztekkel nem rendelkező eszközökre (pl sör) saját mérési eredményeimet veszem figyelembe. Az így kapott értékeket írom le. Ha valakinek kedvező az eredmény, akkor helyesel. Ha nem illik bele az elképzeléseibe akkor általában másról kezd beszélni, személyeskedik, vagy úgy tesz, mintha észre sem vette volna, de számokkal nem támasztja alá az ellenvéleményét. Már megszoktam ....
Én nem cáfolok semmit. Csak a rámerőltetett balgaságokat söpröm le magamról.
Téli fűtés, bármiféle napkolival:
A házunk által kért fűtés az valójában kWóra. Télen ebből hiányzik az óra! Csak kW van, ha épp süt a nap. Ha hiányzik az óra, azt úgy tudjuk ellensúlyozni, hogy brutál felvevőfelület, majd ennek a kw-ja eltárolva tartályba. Onnan meg beosztjuk az órákat a fűtésbe.
Az már csak 1 játszási lehetőség, hogy a téli lapos nappályára állítjuk a bármiféle kollektort.
Szerzünk 1 kupac csövet. (csak az üveget) Ebbe vágunk lemezcsíkokat, amik 1 csöppet rövidebbek, mint a cső belseje. Legyen hely megfordulni a levegőnek. Már csak 1 osztó-gyűjtőt kék neki eszkábálni, meg esetleg tükröt mögé, oszt verethető 1000-el. Tökéletes hőszigetelés, fasza abszorberfelület.
Na de szerintem megint olyan ervet cafolsz, amit senki nem mondott. Konkretan en voltam azon a velemenyen, hogy a sorkolibol a szobaba futesre behozni tobbet lehet, mint a vizes rendszerbol. Es egyaltalan nem a hofokokra tamaszkodva mondtam. Nekem (me'g...) nincs sorkolim, csak 5 eve akarok. De hat nehezen allok neki, nem vagyok eleg barkacsalkat (na meg most mar lassan kozelebb az elkoltozesunk mint a bekoltozesunk). Ettol fuggetlenul szerintem az latszik, hogy futesre hiaba vagsz bele nagyobb beruhazassal, tobbet biztos nem fogsz (szerintem konkretan kevesebbet) nyerni per negyzetmeter. En ezert szoktam felhozni futesrasegitesnel mindig a sorkolit. Lehet, hogy most is en voltam aki eloszor belecsapott. Nem vitat akartam szitani, semmikepp, de hat ha ez a velemenyem.
Számokat szeretnék látni! Az a baj ezekkel a vitákkal, hogy nincs mögötte konkrétum. Hitre, egyéni hőérzetre és akciós szórólapok adataira bárki hivatkozhat, de az nem érv.
A a 30101 hsz. valóban én voltam, de csak azért, mert pár nappal korábban jött szóba a vizes, kontra levegős összehasonlítása. Én soha nem említem a söröst. (Most mondjam azt, hogy arra sem méltatom?) Persze szép meló 1 olyan legyártása. Minden elismerésem. Azonban 1 lapon említeni a kettőt, nem lehet. Igaz bevallom, néha már csömöröm is van tőle. Kérlek bocsáss meg érte! (Talán nem az én hibám.) Már a kocsmatöltelék piócásember is a söröslóval hivalkodik. Miközben, kannás bortól lila orral egyesúlyoz a széken, törött cigivel a pofájában.
Nincs sörösöm. Az összehasonlítás mindenképp hamis! Legalábbis feltételezem, hogy a sörös a falon lóg, a téli nappályának megfelelőbb helyzetben. A vizesek meg a tetőn, inkább magasan járó naphoz igazítva. Így a naplátta felületük semmiképp sem lehet egál!
Igen valaki mindig szóba hozza. Alkalmanként olvasok át ide és a 30101 sz. hozzászólás tulajdonosa hozta szóba ezt a témát (asszem pont Te voltál) Én ugyan nem emlegetem azt hogy a sörkoli jobb a vákuumosnál. Ezt ki írta és hol? Írtam, de leírom még egyszer van sörösöm is meg vizesem is, a családban is van több sörös több vizes. Tapasztaltból tudom melyik mennyit tud. Soha nem ócsároltam se síkkolikat se vákuumosokat. Annyit mondtam csak hogy szerintem fűtésre a sörkolik jobbak. Általában csak akkor szólalok meg ha a söröst méltatlanul szidják. Apropó. Neked van söröd? Van gyakorlati tapasztalod sörös téren? Mire alapozod a sörössel kapcsolatos állításaidat?
Azt hiszem a cserépről visszavert sugárzással egy kis probléma van. Az abszorberbevonat a sugárzás egy bizonyos spektrumát nyeli el. A cserépről visszavert kívül esik ezen a tartományon.
Valaki mindig akkor hozza szóba a sörkolit, amikor a vizes napkollektor, fűtésrásegítésként van említve. (Én soha!) Ráadásul úgy, hogy avval próbálják bizonygatni, miként a vákuumcsöves közel sem tejel annyit, mint a sörkoli. Holott ez fatális tévedés!
A v.csöves pont ugyanannyit termel, mint a sörkoli! ROPPANT KICSIT! Ráadásul a v.csöves többet is, mert nála nincs konvekciós hőveszteség! Még csak víz sincs benne! (drain-back) Csak ha melegedés van!
Aki azt mondja, hogy mekkorát fűt a levegőn a sörkoli, és milyen picit a vizes, az próbálja ki: Fog 1 fűtési üzemen járó klímát, ami jó meleget fúj. Ennek a radiátorát beteszi vízbe, majd azt érzi, hogy alig melegíti. Pedig biza ugyanannyira! Sőt! Hajszál pontosan ugyanannyit! A trükk a víz és a levegő "hőtömegében" búvik. Ha kipróbálja, soha többé nem fog ilyen balgaságot említeni.
Igazad van tényleg nem 4.4m2 a felület, tévedtem. Azonban nem is 2.4, akkor számolhatnánk azzal ha nem lenne semmi mögötte, de ha mögé rakjuk az alutükröket egyrészt már azok is az abszorberhez tartoznak, másrészt ha nem a levegőben lógnak hanem mondjuk a tetőre vannak rakva akkor a cserépről visszavert sugárzást is hasznosítja. 2.4 a nettó de mivel nem csak a direktben érkező sugárzást hasznosítja hanem a csövek között visszaverődőt is számolhatunk mégis 2.4-el? Szerintem nem.
Már le akartam szállni a témáról, de mégis ideteszem számolgatásom következő lépését, mert nagyon passzol ahhoz, amit írsz.
Fűtésre méretezve
Van egy kollektormező, amely képes megtermelni a nyári melegvíz-szükségletet, az év többi részében kiegészítő fűtést használunk. Fázós barátunk házának fűtését az év utolsó 100 és az első 100 napjában (összesen 200 nap, majdnem 7 hónap) szeretné extra kollektorok beépítésével olcsóbbá tenni. Az extra kollektorok termelése az év fennmaradó 165 napján csak gondot jelent, nem hasznosul.
Néhány bekezdéssel ezelőtt azt számoltam ki, hogy a vizes kollektorok ár/(éves hozam) aránya kb 100Ft/kWh (sörkollektor alkalmazása esetén pedig 150Ft/kWh). Mivel a fűtési 200 nap hozama az egész éves hozam 35%-a, az extra kollektorokra az ár/éves hozam aránya 100/0.35=286Ft/kWh.
Eddig csak a kollektorokról esett szó, egy működőképes napenergiás rendszerhez ez persze nem elég. A kibontakozó vitából látható, hogy közel azonos paraméterekkel rendelkező kollektorok kiválasztása sem egyszerű. A bizonytalanságot nem akartam tetézni tárolók és egyéb kellékek hozzáadásával. Az egyszerűség kedvéért én úgy saccolom, ha a kollektorfelület árának a kétszeresét veszem, akkor jól közelítem a végleges költségeket. Ezek szerint a vizes rendszerek ár/(éves hozam) aránya kb 200Ft/kWh. Mivel a 200 nap hozama az egész éves hozam 35%-a, az extra eszközökre az ár/(éves hozam) aránya 100/0.35=570Ft/kWh. Sörkollektor építése esetén is kell költenünk még vagy 20 ezret mire a helyére kerül, az eredmény 200Ft/kWh)
Az extra eszközök megtérülési idejét megkaphatjuk, ha a csak melegvíz készítésre méretezett kollektoros rendszer megtérülési idejét 3-al megszorozzuk.
Összegezve és kerek számokkal: Melegvíz készítésre méretezett vizes napkollektoros rendszer ár/(éves hozam) aránya kb 200Ft/kWh, tíz éves távlatban alatt a megtermelt energia ára 20Ft/kWh. Fűtésre méretezett vizes napkollektoros rendszer ár/(éves hozam) aránya kb 570Ft/kWh , tíz éves távlatban alatt a megtermelt energia ára 57Ft/kWh. Sörkollektor építése esetén rendszer ár/(éves hozam) aránya kb 200Ft/kWh, tíz éves távlatban alatt a megtermelt energia ára 20Ft/kWh.
Köszönöm a tájékoztatást! Nem elkészíteni akarunk ilyet, hanem netről rendelt ismerősöm. Neki az alaplapra van a rézcső keményforrasztással rögzítve. Kívül csak 2 db. 1/2" csonk, belül a spirál. Bár értelmesen végiggondolva, a leírtak alapján a külső hőcserélő technológiailag tényleg jobb megoldás, és nincs százféle anyag kapcsolata egy helyen.
