Hát például olvastam a könyvbe, hogy bizonyos tisztítókúrákra be kell feküdni a klinikára. A méregtelenítés topikban meg olvastam olyanokat (otthon is végrehajtható), hogy azok felérnek egy műtét traumájával azt hiszem. Azt elhisze, hogy ezek a kúrák megtisztítják a testet. De majd ugyanazon az áron mint a gógyszerek. Idegen anyagok bevitelével a test természetes védekezőmechanizmusai ki vannak játszva és a test nem tudja, hogy hogyan szabadult meg a sok cucctól. Az ember folytatja eddigi életét és a cuccok újból lerakódnak stb..... Talán jobb megoldás olyan életvitel, amitől nem rakódnak le a cuccok, vagy legalábbis nagymértékben nem.....
Valóban igyekszem harmóniában élni a természettel és a testemmel. Vigyázok magamra is és a természetre is igyekszem. Szomorú vagyok, hogy sok ember nem vigyáz magára, de még szomorúbb, hogy a természetre se. Az a nagyobbik baj. Ha erre törekedne, akkor már magára is jobban vigyázna.........
Nekem se volt meg az egész 1973-ban. De vagy visszanőtt valahogy, vagy egész jól regenálódott, vagy nem is tudom. De 59 éves fejjel 4 perc 20 mp-t bírtam ki levegővétel nélkül, ami nem kevés. Ez elég jó tüdőre és vérkeringésre mutat. Igazad van tanulni kell ezt azt. Én sokat tanultam az elmúlt 32 év alatt. Azt hiszem nem véletlen az, amit megtanult a testem természetes úton és külső segítség nélkül......
"Nálam működnek nagyon jól a rezgések, tiszta meló - menet közben bármikor alkalmazható, sehova nem kell mennen, senkit nem kell erre arra kérni stb. Megy az magától és a test tanul és jobban van....."
Kedves ghepard!
Ezt a részt mire értetted?
A panchakarma-ról csak annyit, hogy a koncepció ott annyi, hogy a fizikai test tisztítása maga után vonja- vonhatja a rezgésszint változás is! Természetesen minden ember maga dönt saját élete felől, amit én tiszteletben is tartok, de a lehetőséget- a "valamiről tudás" lehetőségét meg kell adni, és ahol lehet, meg is adom arra vonatkozóan, hogy hogyan javítsunk életminőségünkön. Annak pedig örülök, hogy neked erre nincs szükséged, mert harmóniában tudod élni az életedet (: .
Ez sajna nem sok embernek sikerül manapság segítség nélkül. Ahogy a fizikai test tisztul, úgy tisztulnak ki a gondolatok is (: itt jön be az ayurveda (:
"z immunrendszer erősítésére léteznek olyan ayurvedikus technikák, amelyekkel az immunrendszer erősíthető, különböző méregtelenítő és savtalanító technikák, tisztító- kúrák, és jóga technikák, légzés terápiák."
Nem ismerem ezeket-de a különböző vallási liturgiák és tanok tartalmazzák ezeket...
Alapdolgokról jöhet ide is információ! Ami kézzelfogható azt betartom!
Az orvosom megkérdeztem mennyi a garancia a szerveimre-még 40 év - a gond az ér és tüdőhiány miatti gyenge inmunrendszer ami a bacikra ezen a helyen értendő!
Csak az a baj hiába tudom mit kellene tennem, ha Puskin szavaival mondjam! "Minden az Anyegin múlik"
Tisztába vagyok a lehetőségeimmel sok téren , de tanulni...
Hát ami engem illet, az ayurvédáról olvastam egypár dolgot, megnéztem az oldalt is amit belinkeltél nemrég. Olvastam a könyvet is - D.Chopra: Tökéletes egészség az ayurvéda segítségével. Vannak ott érdekes dolgok, nagy hagyományokon alapul. A méregtelenítő eljárások is biztos hatásosak, de én ezeket sose vettem igénybe és talán nem is fogom. Ez is amolyan kijátszása a testnek, hasonlóan mint a gyógyszerekkel - már szerintem. Ezeket a kúrákat (mikor olvastam, még a hideg is kirázott) is ismételgetni kell. Nálam működnek nagyon jól a rezgések, tiszta meló - menet közben bármikor alkalmazható, sehova nem kell mennen, senkit nem kell erre arra kérni stb. Megy az magától és a test tanul és jobban van.....
A szívnél már maga a csendes TM meditáció is kimagasló eredményeket hoz a kisérletek szerint - tehát méregtelenítés nélkül (már maga a csendes TM is méregtelenít).........
Sziasztok, beleolvastam kicsit a beszélgetésetekbe, és talán olyan dolgokat is tudok hozzászólni, ami segíthet : az immunrendszer erősítésére léteznek olyan ayurvedikus technikák, amelyekkel az immunrendszer erősíthető, különböző méregtelenítő és savtalanító technikák, tisztító- kúrák, és jóga technikák, légzés terápiák. Privibe küldök szívesen elérhetőséget (: csak a szabályok tiszteletben tartása végett (:
Hát igen, a műtrágyázás és permetezés eszeveszett méreteket öltött. USA-ban egy bizonyos helyen még a világ egyik legjobb immunrendszerével rendelkező állatot (krokodíl - ez még megeheti az antraxal fertőzött vízilótetemet) is sikerül ezzel csaknem teljesen kiirtani. Egy nagyszabású, mindenre kiterjedő vizsgálatot indítottak az ügyben, míg rájöttek a bibire. Hisz ha a krokodíl nem bírja, akkor az embereknek se mindegy.......
Ami a tüdőt illeti, nekem is 1973-ban elmeszesítettek nem tudom mekkora darabot. A beavatkozás utáni napokban, hetekben nehéz volt még járni is. De nem hallgattam az orvosokra, hogy ne erőlködjek, ne sportoljam agyon magam és nem akartam több gyógyszert. A port is jól bírom, a cement a mész se vált már ki semmi fuldoklógörcsöt, jól bírom a hideget is meleget is stb....
Ha már egyszer ott van a szíved, akkor azt kell elfogadni. De gondolom sok embernek nincs máshol a szíve és mégis csaknem ugyanazok a tünetek vannak, mint nekem is voltak, meg neked is vannak. Az ilyenkor amúgy is legyengült immunrendszert kellene valahogy erősíteni, ami azt hiszem gyógyszerekkel nem fog menni. Hisz az nagyjából olyasmi, hogy a házifeladatot a tesdt helyett a gyógyszer végzi (de nem is olyan jól) és így a test sose tanulhatja meg......
De én sose mondom, hogy valaki ezt vagy azt csináljon, csak írom a véleményem tapasztalataim alapján........
Na és vajon miért nem javítható, gyógyítható a gyengébb (gyenge) immunrendszer? Nekem elég jól sikerült.......
Igen ez egy kicsit spéci baj. De ha más baj nem lenne elvan a szív a jobb oldalon is (már a nagyobbik része mint olvastam mi is ez a dextrocardia). Azok a más bajok nekem is voltak, méghozzá rengeteg - fulladás, légszomj, asztma. Krónikus bronchitída, 4-szer volt tüdőgyulladásom, számtalan torokgyulladás, állandón csurgott az orrom, néha nem kaptam levegőt se. Évekig alig tudtam aludni, mert fuldokoltam éjjel és ki kellett mennem a szabadba stb stb...... Sok mindentől fuldoklórohamok jöttek. Elég volt elmenni egy mészs zsák mellett és máris meg volt a baj.
Amíg gyógyszereket szedtem elmúlt ugyan egy bizonyos időre, de aztán még rosszabbul visszajött és egyre erősebbeket írtak fel. Mikor már nagyon rossz volt, elhatároztam, hogy megpróbálom orvosok és gyógyszerek nélkül. Mert a baj nem is volt annyira rossz (egy kis fulladást ki lehet bírni, ha tudom hogy átélem, a torokfájás se vészes stb), de az egyre erősebb gyógyszerek mellékhatásai már nagyon kegyetlenek voltak. Rosszabbak voltak, mit maga a baj. Mondom megpróbálom kibírni a bajt, mi lesz? Hát azóta 32 év telt el. Ezeknek a problémáknak semmi nyoma, mint írtam az összefoglalómban és belinkeltem ide is........ És még 59 éves fejjel is remekül érzem magam ahhoz, hogy fiatalokkal focizzak teljes erőbedobással.............
A mai nagyüzemi zöldségtermesztés (állattenyésztés) is nagy probléma. Az már cseppet sem természetes. Az a sok műcucc, amit beléjük raknak a nagyobb termés érdekében az emberben is kiköt és bajt okoz. Olvastam egy statiszitikát, hogy a mai zöldségekben már nincs is annyi vitamin meg mindenféle anyag mint a 30 évvel ezelőttiekben - némely komponens 80%-al is csökkent. Néha az üzleti cuccok szinte ehetetlenek, íztelenek, mintha fát enne az ember.
Húsból nagyon szeretem a tengeri halakat. Marha és sertéshúst alig eszem. Lakóházban nem tenyészthetek állatokat, meg jobban szeretem őket, minthogy aztán meg tudjam ölni. Zöldséget és gyümölcsöt azonban sajátkezűleg termesztek mindenféle vegyszer és műtrágya nélkül. Ezek a cuccok egész más ízűek mint az üzletiek és én is egész másképp állok hozzájuk........
A gyógyszerek úgy általában nem megfelelően hatnak. Elsősorban buták ugye és nem tesznek különbséget egészséges és beteg sejt között. Több sorban pedig nagyon sok a mellékhatásuk. Írtózatosan sok és ha az ember állandóan szedi - lassan kinyírják az embert. Az újabb nagyszabású statisztikák nagyon fejbevágóak (magyar oldalakon is találni erről olvasnivalót itt ott). Én mondjuk el is hiszem, hisz sok tapasztalatom volt az orvosokkal és a gyógyszerekkel az első 27 évemben. Már majd 32 éve nem szedek semmiféle gyógyszert a bajaimra és érzem a különbséget.
Nagyon sok gyógyszer például megnöveli a belek áteresztő képességét ami fatális zavarokra vezet aztán. A legsúlyosabb esetben aztán kialakul az autoimmun betegség, mert a bélfalon átszivárog sok szajrajt, aminek nem szabadna............
A természetgyógyászom a Varga intézetben tanult- az én betegségemre/dextrocardia/ ez nem jó! De sok másra nagyon jó-idegi stresz , méregtelenítés és tsai...
De nem tudom, megmondani, hogy konkrétan mi idegesít.
Hát pedig rá kellene jönnöd, hogy szembe tudjál vele nézni és tenni ellene valamit. Figyelj, hogy mire gondolsz, mi bánt, mitől vagy szomorú, mi tör elő újra és újra, mitől nem tudsz szabadulni, milyen gondolatoktól........
Hát igen, ha az ember nem tudja mit kell tenni, akkor megy kérdezni, hogy mit lehetne, kellene tenni. Ez rendben is van. Ma már nagyon sok infó van a világhálón és ingyen is hozzáférhető, de sokaknak ez se elég.
Azt elhiszem, hogy hiába mondtad az ismerősödnek, nem hitte. Elment ugyanazt meghallgatni és fizetett is érte, na arra már hallgatott. A drágább jobban hat. Ezért Nóbel díjat is kaptak, akik kettős vak kisérlettel ezt bizonyították. Két új gyógyszer kerül bevetésre, mindkettőn rajta a neve és az ára. Valamilyen fájdalomcsillapítók. A kisérleti alanyok és az orvosok se tudták mik azok. A kisérlet eredménye az volt, hogy a drágább sokkal jobban hat. A végén kiderült, hogy az egyik se volt semilyen gyógyszer és nem is volt hatásuk, semlegesek voltak és mindkét csoportnak ugyanazt adták. A drágábban feltüntetett doboz viszont jobban hatott........
Hát akkor ebben is egyetértünk, nekem is az egészségem a legfontosabb, ezért magamra bízom és hiszek magamban és a természetben.......
Szia! Ha jól láttam a neten, akkor ez egyfajta tüdőrendellenesség (?)... sajnos eddig én még nem olvastam hasonlót ebben a topickban, de esetleg nézelődj az egészségügyi fórumok között (ha még eddig nem tetted volna), hátha találsz olyan fórumot, ahol sikerült sorstársakra akadni...
Szorítok, hogy minden rendben legyen! Nekem úgy tűnik, hogy ez csak amolyan átmeneti "hogyishívják" lehet, elég erősnek is tűnsz, azok alapján, amit írtál:-)
Ha beigazolódik, hogy minden rendben, csak esetleg valamilyen vitaminhiány okozza... vagy pl. a mensi előtti stresszes állapot, vagy ilyesmi, akkor a legegyszerűbb egy általános vitaminkúra és persze ilyenkor feltétlenül be kell vetni a klasszikus női "praktikákat": egy új ruha, új hajszín, új köröm (vagy körömlakk szín), új frizura, egy új sport (jóga stb. amiket már írtam is), vagy valami, ami eddig nem volt ... egyszóval magadra - és csak magadra - egy kis idő, gyerekek és férj nélkül, ha csak egy órácska, akkor is. Ez jó és olykor sokkal hasznosabb a mi női lelkünknek (pláne, ha egyébként erős, két lábbal a földön álló nőről van szó), mint bármilyen orvosság!
Majd írj, hogy mit mondtak a dokik, a háziorvostól pedig simán harcolt ki a beutalót, ellentmondást nem tűrő hangon "oszt joccakát" :-)
Köszönöm Etna és Gephard, a gyors hozzászólásotokat.
Etna sok mindenben igazad van, és a baj csak az, hogy én is nagyon sok mindenre rájöttem ám, és tennék is ellene, de nem tudok.
Egy kiszuperált nőgyógyász a háziorvosom, aki úgy ír fel hosszantartó köhögésre és hátfájdalomra gyógyszer, hogy rá sem hallgat a páciens hátára.
Az aszisztense rendes ő az őszön is elküldött laborba hasi és nyaki uh-ra, a doki meg csak tárogatta a kezét. Szív uh-n kb. 2 éve voltam, mert nagyon dagadt így nyáron a lábam, de végül kiderült, hogy a pajzsmirigyemtől van, hogy több vizet köt meg a szervezetem a sejtek között. Tehát akkor a szív uh rendben volt.
A baj, hogy már azon felstresszelem magam, ha nem tudok aludni, most szedtem levendulát, azt lógattam a fejem fölé, már 2 éjszaka jól alszom. (kopp-kopp-kopp). De nem tudom, megmondani, hogy konkrétan mi idegesít.
Jó munkahelyem van, a fönököm is rendes. Ma pl. jött velem a kicsi fiam (6 éves) és együtt elmentünk uszótanfolyamra, aztán visszajöttünk és az asztalom mellett csináltam neki egy kis vackot itt aludt. Nem csinálnak ilyenekből problémát, igazából azt csinálok napközben amit akarok, és a munkám olyan ütemben ahogy nekem jó, persze vannak határidős dolgok annak mindig időre készen kell lenni, csak egy a lényeg, hogy a munka legyen kész.
Összeszedem magam, tudom, mert baromi erős vagyok. sok mindenen keresztül mentem már, és biztosan fogok is még, csak most van egy átmeneti kis defekt nálam.
A hétvégét is végig dolgoztam, nem fejjel, hanem kézzel fizikálisan, kertészkedtem, medencét takarítottam (na nem kell nagyra gondolni, csak amolyan fenék áztató, de jobb mint a semmi) így nem volt időm gondolkozni, mert a baj akkor szokott jönni, amikor nincs mit csináljak és leülök a tv elé, vagy már csend van körülöttem.
Sokat járunk el sétálni, bicilizni.
Talán a múlt héten az is volt a baj, mert a kicsi fiammal láttunk egy nagyon csúnya balesetet és mi is részese voltunk, mert mi biciklivel voltunk és bennünket előzött egy autó és azt még megelőzte egy. Szóval ez utóbbi az árokban kötött ki, többször megfordult és fejjel lefele megállt. Nem is tudom, hogy hogy volt hozzá erőm, mentőt, tűzoltót hívni, meg még segédkezni.
Szerintem a múlt heti letargiámhoz ill. rossz közérzetemhez ez is hozzájárult.
Ja és egyébként holnap megyek nőgyógyászhoz, (nem a háziorvosomhoz :P, hanem egy normálishoz), márciusban is voltam, volt már egy méhnyakelváltozásom, és aztóta sürübben járok mint 1 év, általában félévente, de most én is arra gondoltam, hogy talán hormonálisan nem vagyok rendben és jobb ha megint megnéz.
Szóval majd jelentekezem az eredményekkel ha nem nagy baj.
Igazad van, csak tudod, szerintem ha valaki már odajut, hogy .... nem tudja mit tegyen, ráadásul nem látja még az okokat sem (még akkor sem, ha egyébként egyértelmű), akkor nagyon is jó lehet egy beszélgetés a pszichiáterrel. Nekem sem volt soha ilyesmire szükségem, de két barátnőmnél is hatásos volt. Az egyiknek pl. hiába mondtam (miután kérdezte) el a véleményem az adott élethelyzetéről, valahogy nem akart "leesni" neki, nem is tudom, volt benne valamilyen elenállás, hogy ne csak nézzen, hanem lásson is:-)) Egyszer elment egy pszichiáterhez (tb-alapon), kért időpontot stb., egy beszélgetés után jött, hogy képzeld.... most már minden világos (nem is ment el többször). Én persze csak mosolyogtam magamban, hiszen én is pontosan azt mondtam el neki, amit a pszichiáter is nagyon jól látott. A másik barátnőm a válása után ugyan tartotta magát, de a két kisgyerek, a nyakába szakadt egyedüllét és a gondok... végül totál kiborult, olyan depis lett, hogy már az sem érdekelte mi van a gyerekekkel, de mivel egyébként erős volt, segítséget kért, két hétig volt kórházban, altatták meg beszélgetések voltak stb. Az idegei helyrejöttek, azóta kutyabaja, van pasija és eszébe sem jut már az évekkel ezelőtti kezelés. De akkor az segített rajta!!
Egyszóval nem baj az, ha az ember egyedül nem képes megbírkózni dolgokkal, pláne, ha - ahogy a kedves Fórumozótársunk esetében is - nincs is egyértelmű ok, hiszen jól élnek, nincsenek különösebben gondjai.
Én is pontosan úgy vagyok ezzel ahogy Te, amikor besokalltam a munkahelyemen a klimaxoló főnököm miatt (sose gondoltam előtte, hogy a férfi klimax durvább lelkiállapotot produkál, mint a női!), simán eljöttem 15 év után, "oszt joccakát":-) Az egészségem és a kiegyensúlyozott lelkiállapotom mégiscsak fontosabb:-)
Nagyjából szépen körbeírtad a helyzetet, már ami az én felfogásomat is illeti. Én is úgy gondolom, hogy ezek lelki okok (majd minden baj ebből fakad, ha nincs valami veleszületett nagy defekt, ami meg nagyon felfokozza a lelki bajokat). Na és lelki okokra meg lehet a legjobb a lelkierő. Na de az meg micsoda ugye. Szerintem azt nem árulják, nincs a gyógyszerben, nincs a pszichiáterben sem. Az egyensúlyt nagyon nehéz megtalálni, de törekedni kell - a pszichiáter nem fog erre törekedni, az csak mond valamit és az is lehet hogy nem is olcsón (de semmi újat nem fog mondani). A kulcs szerintem az emberben van. Ha az nem fog igyekezni, akkor a fél világ igyekezete se fog segíteni.....
Nem mindegy mire gondol az ember és mennyit. Az embernek meg kell tudnia, hogy miért ideges, miért fáradt, miért rosszabb az állapota. Mindenki ismeri a citromot. Elég ha lássuk hogyan facsarja valaki a levét és máris csurog a nyálunk. Egy férninak elég látni egy vadidegen szép meztelen nőt és már duzzad is a farka (ha nem az már baj... :)....
Tehát ha az ember állandóan töri magát valamilyen bántó, fájó stb gondolatokkal, akkor azok a testben változásokat fognak előidézni - sok esetben rossz változásokat, melyek végső soron állandóan aztán terhelik a szívet is, az immunrendszert, a beleket stb....... Meg kell tanulni ezeket a gondolatokat távol tartani, kiküszöbölni, tompítani stb.....
Az egyensúlyt a legjobb úgy visszaállítani, hogy az elmozdult súlyt helyretesszük. Az nem jó, ha egy másik súllyal próbáljuk kiegyensúlyozni - mert akkor azt is viselnünk kell. A gyógyszer az ilyen másik súly, melynek terhét viselnünk kell. Én már 32 éve igyekszem gyógyszerek, orvosok nélkül élni. Ha nem menne, már halott lennék, de úgy néz ki hogy megy a dolog, legalábbis eddig és nagyon jól érzem magam........
Kedves Somcsika! Miután az összes tünetedet megbeszélted szakorvossal (a szívre és a vérnyomásra vonatkozóan kardiológussal, menj el nőgyógyászhoz, hátha valamilyen hormonális változás van a háttérben stb.) és ők mindent rendben találnak (de azért ragaszkodj mindenféle alapos kivizsgáláshoz, CT, ultrahang, teljes vérkép és minden, ami még csak kell), a háziorvosod kielemezte Neked az összes leleted (ha a szakorvos nem tette volna ezt meg - néha csak azt mondják, hogy minden OK és elküldenek, miközben ilyen-olyan latin kifejezéseket azért látsz a leleten és nem is tudsz róla, de tudatalatt ez is stresszel).... na ezután keress egy jó pszichológust!!! Ez ma már teljesen természetes (nemcsak az amcsi filmekben!!!), sokan igénybeveszik a segítségüket, s ha erre anyagilag is van lehetőséged (gondolom), akkor kár lenne kihagyni, persze azt hiszem TB-alapon is lehet, tehát nem muszáj maszekhoz menni... de kérj segítséget a döntésnél a háziorvosodtól, vagy pl. valamelyik szakorvostól (amikor vizsgálat után elmondja, hogy nincs szervi elváltozás a háttérben).
Azt gondolom, hogy tipikus pszichoszomatikus tünetek (persze, ha nincs mögötte szervi elváltozás és ezt bizonyították is a kivizsgálások), valószínűleg a lányod miatti aggodalom lehet az ok, aggódsz, hiszen a cukorbetegsége miatt sokkal nagyobb lett rajtad a felelősség... vagy egyszerűen csak kikészültek az idegeid... hasonló tüneteket (alvászavar stb.) produkál az un. menedzserbetegség is - végső soron ez is pszichoszomatikus.
Egy jó pszichiáter taníthat olyan technikákat, adhat olyan tanácsokat, esetleg enyhe gyógyszereket, amelyek megnyugtatják az idegeidet, stabilizálják a lelkiállapotod, sokszor már az is segít, ha ketten, együtt, megpróbáljátok kideríteni az okokat...és persze egy jó orvos segíthet leküzdeni az alaptalan félelmeidet is.
Esetleg csinálj közös progit a férjeddel, pl. egy hétvége valami klassz wellness hotelben (ahogy írod, van kire hagyni a gyerekeket, a nagyszülők is élvezik, hogy náluk lehetnek az unokák), vagy pl. kezdj el valamilyen nyugtató tornát, pl. jóga, vagy tai-chi... sokszor már az, hogy egy csapat része vagy és hetente egyszer-kétszer kizökkensz a dolgos hétköznapokból, azonnali enyhülést hoz!! Esetleg menj rendszeresen masszázsra (sok női alakformáló szalonban vannak olyan általános masszázstechnikákat alkalmazó masszőrnők, akik sokat segíthetnek).
Fontos, hogy mielőbb lépj, mert a benned felgyülemlett "düh" (lehet, hogy pl. a munkahelyen érzed magad elnyomottnak, vagy valakivel kivételeznek, s ez zavar, vagy váltani szeretnél, de nem mersz, talán megváltozott az alakod, stb.stb.stb. sok-sok oka lehet), könnyen előhozhat valamilyen autoimmunbetegséget, allergiát, ekcémát stb. ... lásd: IR !! Nagyon igaz a mondás, hogy ha a lelki problémák sokáig fennállnak, előbb-utóbb fizikai tünetekben manifesztálódnak!!! Kívánom, hogy gyorsan juss túl ezen!
Új vagyok itt a fórumon (nem olyan rég egy másikon is új voltam - mert a 14 éves nagylányom cukorbeteg lett).
Február óta tart egy furcsa állapot nálam.
Korában ha bármilyen jelleggű sértés vagy bántás ért, vagy esetleg stressz azt mindig lesöpürtem a vállamról.
De februrár középén az egyik hét rosszul kezdődött és aztán rosszul is folytatódott. Hétvégére már odáig jutottam, hogy örjöngtem az idegtől, majd szét durrant a fejem a testem, mert akkora belső feszültség volt bennem. Vasárnap estére már orvost kellett hívni, mert 140 volt a pulzusom a vérnyomásom pedig 100/60.
Azóta egyik próbléma jön a másik után. Akkor kaptam Frontint nyugtatónak és Coviogant (ez pulzusszámcsökkentő) ami azért érdekes mert kb. 80 körül szokott lenni a pulzusom ami még azt mondják, hogy teljesen normális is lehetne.
Közben az idegtől gyomorgyulladásom lett (tükröztek is, mert hirtelen nagyon sokat fogytam - nem csoda hiszen nem tudtam enni szinte semmit). Aztán következett egy szédüléses fázis, amikor is ha felálltam szédültem, ha hirtelen mozdultam szédültem. És a vérnyomásom 110/50-60 körüli volt, a pulzusszám75-80 közötti. Ekkor azt mondta az orvosom, hogy a sok fogyástól és a vitamin hiánytól van. Elkezdtem a vitamin pótlást és most a legújjabb dolog amit már korábban is éreztem, de csak nagyritkán, hogy remeg a szívem. Az utóbbi 3 este, lefekvés után egy pár percen kb. az elalvási határon beremeg a szívem, de annyira, hogy szinte remeg bele az egész testem, köhögésre vagy hirtelen mozdulatra elmúlik, de nagyon ijjesztő.
A februári eset óta többször volt EKG-m de az mindig jó eredményt mutatott. Az az igazság, hogy február óta félek menni lefeküdni, mert ahogyan leteszem a párnára a fejem, folyamatosan a fülemben hallom a szívem dobogását. Hol gyorsabban, hol lassabban ver, hol hangosabban, hol halkabban. Sok elalvássegítő terméket kipróbáltam, de nem segítenek, már most frintint eszek 2 szemet éjszakára (na jó a 0,25 mg-osból) az valamlyest segít, de van úgy, hogy még az sem.
Én úgy érzem, hogy megtettem amit meg lehetett, csökkentettem a napi munka mennyiségét (mert hál'istennek megtehettem), júniusban nyaralni voltunk és végre 3 hónap után nem fájt a gyomrom és már enni is tudtam, de hazajöttünk és most megint fáj (egyértelműen idegi eredetű, mert a tükrözés azon kívül, hogy sok-sok gyulladást talált benne, azt kiváltó okot (tehát baktériumot ...stb) azt nem.
Napközben szinte semmi bajom nincs csinálom a munkám és nem érek rá magammal foglalkozni, de amit vége van a munkaidőnek és indulok haza, márt az ideg dolgozik bennem.
Jó anyagi és családi körülmények között élünk, van két szép gyerekünk egy szép házunk és igazából elégedett is lehetnék, de valami mégiscsak otthon van, ami feszültté tesz.
Most a héten magam vagyok, mert a lányom meg apa külföldön van, a kicsi fiam pedig papáéknál, tehát még azt sem mondhatom, hogy annyira felmérgelnek esténként, hogy az lehet a bajom.
Gondoltam rá, hogy talán pánikbeteg lennék, de hát ez rám soha nem volt jellemző.
Vagy azon is gondolkozom, hogy talán most jöttek elő azok a dolgok ami a lányom betegségével kapcsolatosan eddig rejte maradtak. Ja és azt elfelejtettem irni, hogy mostanság sikerült összeszednem egy IR-t (inzulin rezisztenciát) állítólag ez is a stressz miatt jött.
Szerintetek hova fordulhatnék ezzel a problémával.
Bocsássatok meg, hogy ilyen hosszúra sikeredett, de nem tudtam, hogy hol rövidithetnék rajta, mert minden momentum fontos.
