153 H.C. [AD] (708 a.u.c.) In Rome Julius Caesar orders the insertion into the calendar of two intercalations of 27 days (wich were left out earlier incorrectly)
154 H.C. [AD] (709 a.u.c.) The Julian calendar is introduced on 2nd of January (according to our present understanding!)
155 H.C. [AD] (710 a.u.c.) On the ides of Martius (15th of March) Caesar is assassinated in the Senate
164 H.C. [AD] (719 a.u.c.) On 4th of September in Rome an impressive solar eclipse occurs during the consulship of L.Gellius L.f.Poplicola and M. Cocceinus Nerva.
194 H.C. [ADsic!) (749 a.u.c.) Birth of Jesus Christ (hypothesys based on counting backward: 227-33=194)
195 H.C. [AD] (750 a.u.c.) On the 8th of January Herod the Great orders the execution of Antipater
On 13th of January a lunar eclipses occurs
At the end of January Herod the Great dies.
End of January-early February: the preparation of his funeral
February: his body is ceremonially carried to Herodium.
After the funeral a seven-day mourning is held.
March: His sucessor, Herod Herod Archelaus, is awarded Jerusalem
(722 u.c.=Ol. 187,2 görög szöveg, majd latin: XVI Ind XI
Octa. Aug.II et Corvilio coss.
VI August. Cäs.
Solis eclipsis facta est.
Diese beiden Finsternisse sind von Struyck (138) auf 36 v. Chr. Mai 19 und 31 v. Chr. August 20 gesetzt worden. Wie Karte IX zeigt sind beide namentlich in Spanien auffällig. Da das Chron. pasch. erst unter Heraclius (610-641) geschrieben und auh Quellen sehr verschiedener Art aufgebaut ist, azserdem sicher römische Konsularfasten dabei benützt sind (darauf deuten auch obige, den Charakter der Konsulartafel-Annalen tragende Notizen), so wäre die Möglichkeit vorhanden, dass beide Finsternisnachrichten einer für uns verloren gegangenen römischen Quelle entstammen. -- Zwissen beide fällt noch was nicht zu übersehen sein möchte, die Rom sehr bedeutend gewesene Finsternis von 35 v. Chr. November 1.
A Hungár naptár alapján pompásan azonosítható az év!
168. XII. 17!
A mű címe, Ginzel: Spezieller Kanon der Sonnen- u. Mondfinsternisse u. s. w.
Das Chronicon paschale (Corp. hist. Byzant. Bonn 1832 p. 360, 361) erwähnt 2 Sonnenfinsternisse zu den Jahren 36 u. 31 v. Chr (Über die Chronologie des Chron. pasch. s. Ideler. Handbuch II 350 u. 466):
(717 u. c.=Ol. 186,1) görög szöveg, majd latin: XII Ind VII Publicola et Nerva Cocc. coss. II. Augusti Caesari. Solis eclipsis accidit.
A Hungár naptár alapján pompásan azonosítható az év!
Sajnos a kérdőjelből is elég egyértelmű, hogy a hagyományos kronológiában a Caesartól Herodes haláláig terjedő időszak egy légüres tér, vannak különféle azonosíthatatlan források napfogyatkozásokra, holdpirosodásokra, ködre, vulkánkitörésre, viharra stb.
Ezek alapján nem is próbálkozik az akadémiai tudomány - nagyon helyesen - e bizonytalanságok időrendbe rakására.
Ginzel találóan "31. Die angeblichen Finsternisse aus Cäsars Zeit" címmel illeti forrásait és a 193-195 oldalak között, minden különösebb azonosítás nélkül elmereng, hogy arról, hogy milyen nehéz az élet... "so haben jene Stellen wohl fernerhin Anspruch auf astronomische Beachtung."
A Hungár naptár szerencséjére viszont a 195. oldalon, fenti mondat végét egy csillagos lábjegyzettel zárja. Folyt. köv.
The Julian calendar was introduced in the 709th year of Rome. At that time it could not be foreseen that subsequent generations would mistakenly label a.u.c. 709 as 45 BCE.
Actually this corresponds to 154 CE in the Hungarian calendar!
Kettő év előny, meg olvasni, olvasni ...:) Nem érted, mi a baj a Hungár Naptárral?! Pedig egyszerű, rossz az indoklás.
Ez van a 65. oldalon:
„Ebből a bullából csak március 21-e értelmezhető egy Julián-naptár kezdő tavaszi napéjegyenlőség vonatkozásában.” (Kiemelés az eredetiben.)
Ugyan, tisztelt Zoltán Hunnivári! Ebből a bullából az értelmezhető, hogy Gergely pápa tudós matematikus-csillagászai szerint a Húsvét 10 nappal eltolódott niceai zsinatkor volt időponthoz képest, valamint a tavaszi napéjegyenlőség akkor történetesen március 21-ére esett.
Elsőnek Nicea dátumát kellene kimozdítani. Azt talán még a Pápa is respektálná. ;)
Mivel már korábban is igény merült fel moga részéről - lehet ezt egyenként cáfolni - élek a lehetőséggel, és időtengelyépítés formában átvesszük Ginzel mester munkáját és utókorát;
REFERENS TO SOLAR ECLIPSES FOUND IN MEDIEVAL WELS SOURCES;
Cambriae 447 Dec 23;
"The first entry in Annales Cambriae, for the year 4 of the Wels era, is: 'A day as dark as night.' This correspandes to 448 if I am correct that the year 1 corresponds to 445. [Robert R. Newton]
By the means of the Hungarian Calendar when we deduct cc. 200 years from the date of a day and from the date of eclipses which are preceding the year of AD 1100,we can get the historical eclipses recorded in the chronocles.
Of course it is true in vice-versa too.To the dates which were indentified traditionally up to AD 900 historically in the records of the chronicles,we should add cca.200 years in order to get the real astronomical date.
After the year of AD 1150 the synchronization error ceases to exist.
Interestingly, between 500 A.D. and 1300 A.D., the solar eclipses of 3rd September, 639, 29th October, 878, and 24th January, 1023, were total in Wales but were not referred to in the Chronicle. In addition to these, there were several partial eclipses of large magnitude which do not appear in the manuscripts. "
Nithard:
frank történetiró a IX. sz.-ból, megh. 843 máj. 15. Anyja, Berta (Angilbert tudós), Nagy Károly császár leánya volt és e körülmény folytán N. a császári család történetét jól ismerte. Mint történetiró a Historiarum libri IV. c. munkával szerzett hirnevet, melyben a Kegyes Lajos és lázongó fiai között lefolyt háborukat irta meg. Ennek a háborunak maga is áldozatul esett. A munka legjobb kiadása a Mon. Germ. címü vállalatban és 1870. rendezett külön kiadásban. Jamunk németre fordította azt, Meyer von Knonau pedig kritikailag méltatta (Über N.-s 4 Bücher Geschichten, 1866).
Olyan történész, aki hallott NITHARD négy könyvéről. Személy szerint Nagy Károly unokája, és a hagy. kronológia szerint 844-ben hal meg. Létezhet magyar fordítása?
A Hidzsra időszámitás kezdete 1 AH=AD 622 (hagy. kronológia)=i.sz. 812!
Ekkortól kell számítani az időt a muszlim Hispániában Egyiptomban, Irakban, de nem Perzsiában.
Perzsiában Malik sah (Jalal) a Hidzsra 276. évében hivatalosan rögzítette az új origót! 471! (i. sz. 1079-es év) Amely nem más, mint a királyok királya, II. Yazdegird trónralépésétől számított idő, holdévben megadva. Az új időszámításnak a távoli területeken, például Hispániában nem volt hatása, és szép csendesen elhalt. (Utolsó érem 400 AH)
