Igen, ha Molllyval, vagy Náprádynéval találkozol, az én vagyok. :))) Éppen Csókakőhöz vittem el a bátyám kisgyerekeit a múlt héten. :) Sok várnál jártunk már, még az olyanoknál is, mint Cserépvár, vagy Csorbakő, ami nagyon tetszett, viszont olyan nehéz megtalálni, hogy René Bebeau-nak sem sikerült, aki a "Középkori magyar várak és várromok"-at kiadta. Külön büszke vagyok rá, hogy mi megtaláltuk.)
Vármániásból sohasem elég, úgyhogy üdvözöllek a váras Topik fedélzetén! Most csak egy röpke pillantást tudtam vetni a Kép - Tárba elhelyezett fotóidra,
-- de le a kalappal előtted! -- remek vártúrákat és natur kirándulásokat bonyolítottál már le... :-)
Veled úgy nézem, hogy majd a dunántúli tagozata erősödik a Topiknak, de így a jó, hogy kicsiny országunk minden szegletéből legyen egy-egy fanatikus várbarát, aki ismeri és megismerteti azon tájegységek középkori várainak múltját, jelenét és talán a jövőjét is!
Most kilépek a Topikból, sajna csak holnap 18.00 után tudok ismét benézni! Jó éjt!
Hüha.. Csak most vettem észre, hogy van egy ilyen topik:) Teljesen korrekt. SZiasztok! Vlaszij vagyok és kissé vármániás:) Egyébként megrendsezeres látogatója a teljesítménytúra topiknak és rendszeresen vártúrázok is!
Mnt majd a mostani hétvégén Tolnában és Baranyában!
Csókakő várának helyreállítása örömmel tölti el várbaráti szívemet, főképpen azért, mert helyi kezdeményezésre, az iskolaigazgató vezérletével hatják végre. Természetesen van "profi régész" is, de a kulimunkát -- kőcipelés, falazás... stb. -- az itt élő lelkes várbarátok végzik szorgalmas munkával.
Persze az ember soha nem legyen tökéletesen elégedett... így volnának még ötleteim:
-- Az alsóvár kaputornyának csonkját tökéletesen ki lehetne egészíteni minden oldalról, tetejére egy sátortetőt, míg a belső szintjeit lépcsővel kötném össze. Elvégre így volt a középkorban is. Ja és persze, elé egy működőképes felvonóhid és csapórács dukálnak, mint egykoron.
-- Az alsóvár falai riasztóan egyenesek, elkéne ide egy pártázatos kiegészítés!
-- A Perényi família ide is építtetett egy kicsinyke gótikus kápolnát {mint Füzérre} valahogyan ezt is be kellene mutatni.
-- A felsővárban egykoron palotaszárny, öregtorony és ciszterna létezett, ahogy látom lassacskán ezek is kinőnek a semmiből... :-)
Persze örülök, hogy Csókakő vára feltámadt, bár így lenne a Vértesben megbújó Gerencsér, Vitány, Oroszlánkő esetében is...
Kösz szépen HEV kolléga, hogy felraktad a Pápa kastélyát ábrázoló fotókat. Errefelé csak átutazóban voltam, az egykori főnemesi épületben sem jártam.
Ha te meséltél a barokk kastélyról, akkor én annak elődjéről a középkori várról fogok néhány mondatot ideszúrni...
Luxemburgi Zsigmond királyunk adományozta oda Pápa helységét a sógorának, Garai Miklós nádorispánnak, aki parancsára rövidesen egy kisebb méretű erődített udvarházat emeltek a mocsaras, vizekkel övezett tehát jól védhető területen. Várként először csak 1444-ben említi egy oklevél. Katonailag fontos szerepet majd a XVI. században játszik, amikor a török hódítók rövidesen már ezt a vidéket fenyegetik, így 1543-ban a fogságban sínylődő földesúr {Enyingi Török Bálint} özvegye megbízta Martonfalvy Imre deákot -- neve Szigligetről lehet ismerős! -- hogy gyorsan erődítse meg a várost is. Ez sikeresen megtörtént, így a portyázó könnyűlovas pogányokat már erős palánkfal fogadta, melyen megtörtek a rohamok. A török hódoltság másfél évszázada alatt igencsak viharosnak mondható Pápa története. Megfordult itt aki csak lehetett, császári, török, tatár, erdélyi és Habsburg fegyveresek egyaránt. Pápa fontos végvárnak számított, mivel utána már a Bécs város előkapujának mondott Győr végvára emelkedett.
Ennek ellenére igazán modern erődítménnyé sohasem építették ki. Úgy látszik ide már nem jutott elég pénz, robotoló jobbágy és hadmérnök.
Érdekesség, hogy elpusztítására a legendás Vak Bottyán kuruc generális adott ki parancsot, miután 1705 végén rohamban elfoglalta felkelőivel a császári zsoldosoktól. A lerombolásra végül csak 1707 áprilisában került sor, ekkor a palánkfalat felégették és a földtöltésével a mély vizesárokot tömték be. A három kőből épült városkaput csak 1765-ben bontották le, míg a K-i oldalt elterülő mocsaras tavat csak 1771-ben csapolták le.
Így hát napjainkra semmi sem maradt az egykori híres Pápa várából, nevét csak a régi históriás krónikák és a metszetek tartják fenn. Ezek közül szeretném a talán leghíresebbet, a Houfnagel-féle "karóbahúzós" metszetet bemutatni.
Ehhez kapcsolódik a kérdésem is, milyen esemény során történtek itt igen véres kivégzések?
Koszi, ez oromteli. Papan meg nem jartam, pedig nagyon szeretnek elmenni egyszer oda. Meg a Neten is alig van fellelheto foto rola, es azok is gagyi minoseguek es regiek.
a hétvégén a Kemenesalján jártam , elsősorban román kori templomok kerültek begyüjtésre de azért három vár helyén is jártam, Pápa: nem láttam vár maradványt a kastély környezetében, viszont vannak föld sánc nyomok de hogy aból az időből e? Ostfiasszonyfa a vár dombján egy templom áll egy "követ" láttunk ami állítólag a várból maradt , Ság hegy az egykori vár helyét kibányászták. Most a Pápai kastélyról mutatok képeket. Az U-alakú kastély
A központi bejárat, jelenleg könyvtári bejárat.
Oldal bejáró, régebben itt lehetett bemenni a múzeumba.
Földszinti folyosó
Lépcsőház
A kastély előtere, melyet két oroszlán őriz.
Az oroszlán-szelídítő...
Esterházy-kastély, Pápa
A barokk kastély a vár falainak elhasználásával épült 1783-84-ben. Egykori kápolnájában fennmaradt az eredeti barokk falkép. A város főterének ez a legnevezetesebb épülete.
A versailles-i kastélytípusba tartozik a pápai épület
A kastély az egykori vár helyén épült, s felhasználták a régi vár alapjait is. A pápai erősség már a XV. században állt, majd a török korban a végvárrendszer egyik tagja lett, s birtokosai között volt a neves katona, Török Bálint is. 1704-ben az őrség Rákóczi mellé állt, 1707-ben pedig császári hadak szállták meg, később pusztulni kezdett. A várat az 1740-es évektől kezdték kastéllyá átalakítani Franz Anton Pilgram tervei alapján. Halála után Fellner Jakab, majd miután ő is elhunyt, Grossmann József folytatta a munkát. Az U alakú, egyemeletes barokk kastély a versailles-i kastélytípusba tartozik. Az épület parkra néző főszárnya íves oromzattal záruló középrizalittal és sarokrizalittal tagolt. Az oromzaton látjuk az Esterházy-címert. A két szárny manzárdtetős sarokrizalitokkal végződik. A díszudvar bejáratánál két kőoroszlán látható, melyek 1945-ig a kastély kerítésének híresen szép kovácsoltvas kapuját őrizték. A kerítés megsemmisült, a kapunak is nyoma veszett. A kastélyban több intézmény kapott helyet: zeneiskola, városi könyvtár, múzeum.
Belépve az előcsarnokba jutunk, s innen indul az a barokk pompájú, kőkorláttal és stukkós mennyezettel pompázó lépcsőház, melyet gyakran hasonlítanak a pozsonyi Nyáry-palota híres lépcsőházához. Ezen át érhetünk fel az emeletre. A múzeum folyosóján áthaladva érünk a díszterembe, ismertebb nevén Nádor-terembe. Itt láthatjuk azt a festményt, mely Pápát az 1700-as évek közepén ábrázolja. A Nádor-terem jellegzetes barokk berendezésével, intarziás parkettájával, barokk kályhájával sokat érzékeltet abból, milyen lehetett a kastély korábbi állapotában. A múzeumban több korabeli bútort, festményt, használati tárgyat lőriznek, de ezek többsége nem a kastélyból származik, később került ide.
A kastély kápolnáját 1988-89-ben restaurálta Král Éva és Felhősi István, akik ezért a munkáért Europa Nostra-díjat kaptak. A fő értéke a mennyezetfreskó, melyet Johann Ignaz Mildorfer, a bécsi akadémia tanára készített 1750 körül arra témára, melyet Esterházy Ferenc határozott meg: Krisztus mennybemenetelére. A lapos kupolát tartó boltívek ívháromszögében angyalfigurák tartják Jézus szenvedésének relikviáit, a töviskoszorút, a szögeket, a kalapácsot, a szivacsot, a lándzsát és a kelyhet. A párkány fölött emelkedik föl a feltámadt Jézus angyalseregtől körülvéve a Szentháromság másik két személyéhez.
Nyugodjék békében, lelke pedig a Teremtőhöz szálljon fel... :-(
Sajnos nem ismertem személyesen és most már nem is fogom... de ilyenkor gondolkozik el az ember, hogy mi is az élet értelme?
Munkában robotolni látástól-vakulásig, szívetszorítóan hajszolni a pénzt, aztán pedig a 4. X-után infarktussal végezni... nem-nem! Ha a mai világ ezt sugallja, akkor valami itt nagyon el van rontva...
Legalább a szürke, dolgos hétköznapok után a hétvégén ki a természetbe, lábat-tüdőt-szívet megtisztítani a városi ártalmaktól.. nekem is jót tett a múltkori vártúra, még mindig hatása alatt vagyok, az emlékek pedig idővel arannyá változnak!!!
Nekem az a velemenyem, hogy Szekesfehervarbol a tortenelemhamisitok csinaltak "osi koronazovarost", amugy nem teljesen rosszindulatbol, csak hianypotlasbol. Hogy en igy gondolom, az az en problemam. Meg azoke, akik szinten igy velekednek. Nem arra valo ez a topic, hogy errol vitazzunk. Sokkal inkabb a remek kepekre, es magyarazatokra, amit a topiclakok feltesznek.
Az allami szerepvallalasrol annyit, hogy azert odaallhatnanak a templomok, a varak, a regi lakohazak, malmok, viztornyok....stb...tulajai is a kastelyok tulajai melle, ugyanazzal a joggal. Es akkor derul ki, hogy az Allam bacsinak nincs penze erre sem. szoval johetnek a befektetok, akik meg a sajat szajizuk es erdekeik szerint akarjak a felujitasokat vegezni. A kulcsszo mindig a funkcio. Es azert, halabol hogy valaki vegre talalt egy funkciot, a tulajdonos sajnos neha arra kenyszerul, hogy engedje a befektetot, hogy jelentos atalakitasokat vegezzen az illeto epuleten. Bar ez meg mindig jobb, mintha tovabb rohadna, azert en nem szeretem a modern belseju kivul barokk/klasszikus/eklektikus kastelyokat....Azert remelem, az altalad bemutatott rossz allagu kastelyoknak is lesz majd jo tulajdonosuk.
"Gyetvai Iván kerékpározás közben balesetet szenvedett és meghalt."
Ő az, aki sokunk számára összefonódik a Vártúrák és a Románkori templomok mozgalmával, de valószínűleg jelentős munkát végzett a Tiszaújvárosi SC Természetjáró Szakosztályában, és a helyi cserkész csapatban is.
Csak levélben ismertem "Iván bácsit" , a bejárt várak alapján minden 20 db igazolt meglátogatása után Ő küldte ki a jelvények következő fokozatát, a kedvesem talán az utólsók között volt aki megkapta szeptember elején a Magyar Várak Apródja fokozatot, és a kedves levelet melyben általában saját emlékeit idézte fel az általunk is bejárt várakkal kapcsolatban.
A Nagy-Magyarországi várak egy igazi barátja ment el közülünk.
Szinte divat volt akkoriban a sirokat meggyalazni-ezert maradt alig valami, ami "megmaradt" az is reszben hamisitvany (Szekesfehervar)
Mire gondolsz Székesfehérvárral kapcsolatban?
A kastélyok helyzete helyenként valóban elkeserítő! Ez vonatkozik a magán és a közkézben lévőkre egyaránt. Sajnos a píz dominál. Én megértem azt, hogy mindenki ragaszkodik a tulajdonához, ami tényleg egyedi és pótolhatatlan, de a szakirányú menedzsment szükségessége a működtetéshez létfontosságú. Talán az állami szerepvállalás lehetne etéren is jelentősebb. Álmodozzakcsak! :9
Jujjjj-pedig tenyleg annyira bekesnek tunik ez a kisvaros. Amikor odaertam, halal nyugodt emberek, segitokeszek-rogton mutattak az utat az allomastol a Varig-. Persze a varakhoz mindig kapcsolodnak ilyen esemenyek. kar, hogy az emlitett csontokat kidobaltak. Szinte divat volt akkoriban a sirokat meggyalazni-ezert maradt alig valami, ami "megmaradt" az is reszben hamisitvany (Szekesfehervar)
Az U-alakú kastély 
A központi bejárat, jelenleg könyvtári bejárat.
Oldal bejáró, régebben itt lehetett bemenni a múzeumba.
Földszinti folyosó
Lépcsőház
A kastély előtere, melyet két oroszlán őriz.
Az oroszlán-szelídítő...
