Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2005.08.09 0 0 9451
Link helyesen:

Nyomó gravitáció
Előzmény: Törölt nick (9450)
Törölt nick Creative Commons License 2005.08.09 0 0 9450
A LeSage elméletet Poincaré végigszámolta. Eredmény:

a) az 1/r^2-er erőhöz rugalmatlan ütközés kell az "éter"-t alkotó akármilyen részecskékkel. Ergo: a testek melegedni fognak.

b) az erő nagyságából Poincaré kiszámolta továbbá, hogy a Föld másodpercenként 10^13 Kelvin fokkal kellene melegedjen.

A honlapodon (Nyomó gravitáció) rengeteg további hülyeség található. Párat itt szétszedek, ha megengeded. Ha nem, akkor is :)

"az Univerzum gravitációs nyomóereje a szélső galaxisokat gyorsítja"

Mi az, hogy szélső galaxisok? Az, hogy az Univerzum geometriája nagy skálán lapos, és egyenletesen oszlik el benne az anyag, megfigyelésekkel elég jól igazolt. Ha lenne is széle, az akkor is jóval a horizont mögött lenne, ahonnan még semmilyen hatás sem érhetett ide. Ergo: az egész, amit ide írtál, hülyeség. Számozva: hülyeség #1.

"Fekete lyuk középpontjában a vonzóerő következtében a sűrűség a végtelenbe tart, ennek matematikai következménye lenne a szingularitás."

Nem is érted, mi az a fekete lyuk :) Tájékoztatásul közlöm: egy gravitációs kollapszussal létrejövő fekete lyuk belsejében a kozmológiai Robertson-Walker-hez hasonló téridő van, aminek a szingularitása nem "középen" helyezkedik el. Nincs is benne közép mint olyan (akárcsak a kozmológiai metrikában). Ugyanis a szingularitás nem egy térbeli pont, hanem a fekete lyuk belsejében lévő anyag jövőjében van benne. Esetleg tanulmányozhatnál áltrelt, bár nem hiszem, hogy megvannak hozzá az alapjaid. De mindenképpen szükséges lenne akkor tartózkodni az ilyesfajta kijelentésektől. Hülyeség #2.

"Hogyan jön ki az erő, ha semmilyen hatás nem jöhet ki?"

Nem "jön" ki. Eleve kint van. Miért kellene kijönnie? Az összeomló anyagnak, amiből a fekete lyuk létrejött, megvolt a maga gravitációs tere, ami egyszerűen kint maradt az eseményhorizonton kívül. Vedd már észre, hogy egy fekete lyuk gravitációs tere a lyuktól távol semmiben nem különbözik egy ugyanakkora tömegű normál csillag vagy bármilyen test terétől. Hülyeség #3.

"A többletenergiát valószínűleg egyszerűen a gravitációs sugárzás elnyelésével nyerik a bolygók."

Ja, és másodpercenként 10^13 Kelvin fokkal melegszenek közben :) Ez a hülyeség #4.

"miért nem találnak a csillagászok 3400 Ko nál hidegebb fehér törpét."

Mert nem elég az eddig rendelkezésre álló idő, hogy erre a hőmérsékletre lehűljenek. Kiszámolták, tényleg nem elég. Hülyeség #5.

"Ugyanis ha valóban ellátunk 13 Gfényév távolságra és a világegyetem egy ősrobbanással keletkezett (mindkét állítás elfogadott), akkor legalább 13 Gévnek kellett eltelni, hogy a látott galaxis odáig repüljön, ahol a fényt kibocsátotta."

Az ősrobbanás nem egy pontból indult. A 13 Gly távolságban lévő galaxisnak nem kellett ennyi idő, mert nem onna indult, ahol mi most vagyunk. Ez az egyik legbutább félreértése az egész Big Bang elméletnek. Ez itt hülyeség #6. Amúgy hülyeség #1 is részben ezen alapul.


"A kihűléshez 4-5 milliárd év nem volt elég, ellenkezőleg, a föld tömege megmagyarázhatatlan sebességgel nő Expanding Earth"

Két hülyeség egy mondatban.

Hülyeség #7-hoz: szerinted mennyi az U-238 felezési ideje? (segítek: kb. annyi, amennyi a Föld kora). Szerinted hol van az urán (segítek: mivel nagy a sűrűsége, a magban)? És vajon mi termeli a hőt odabenn (segítek: a radioaktív bomlás)?

Hülyeség #8: hol vannak az eredmények, ami szerint a Föld tömege nő? Ja, Lawrence S. Myers fő-crackpot honlapján?


"Kozmikus gázfelhők összehúzódnak és felmelegszenek a csillagképződés során. De honnan származik az energia? A felmelegedés csak akkor magyarázható, ha a gázfelhőn pl. külső gravitációs erőtér munkát végez. Mert igaz ugyan, hogy az összenyomott gáz felmelegszik, de ilyenkor külső energiát fektetünk be pl. biciklipumpa felmelegedése használat közben! Ha nem nyomjuk soha nem melegszik fel..."

És a saját gravitációs energiája, ami a részei közti kölcsönhatásból ered? Hülyeség #9.

"Megoldódik a graviton egy lehetetlen tulajdonsága is: a negatív impulzus. "

Ki mondta, hogy a gravitációt graviton közvetíti? Aztán meg: miféle graviton is lenne ez?

Vegyük az elektromos erőt. A Coulomb kölcsönhatást leírják persze "virtuális fotonokkal". Figyeltél? Virtuális! Nem szabad összekeverni ezeket a valódi, detektorban kattanást adó fotonokkal. Ha Coulomb erőtérbe helyezel egy detektort, nem fog kattogni! Valós fotonok nincsenek jelen. Azok csak az elektromágneses sugárzásban vannak jelen, a sztatikus Coulomb kölcsönhatásban nincsenek. A virtuális foton kifejezés azt takarja, hogy az energia-impulzust az elektromágneses mező közvetíti. Ennek a rezgései persze a fotonok, de van olyan rész is (pl. Coulomb mező), amely nem terjed tovább, mert a töltésekhez van kötve.

A gravitációnál ez még feleennyire se egyszerű, mert az Einstein elmélet nemlineáris. Mondjuk gyenge tér közelítésben lehet beszélni gravitációs hullámokról. A gravitonokról nem is tudjuk, hogy léteznek-e, tekintve, hogy nincs kvantált gravitációelméletünk. Símán elképzelhető, hogy egy majdani kvantált gravitáció elméletben nem is lesznek. Hipotetikus részecskék. A gravitációs kölcsönhatás leírása nem rájuk épül. Az impulzust a gravitációs mező viszi át. Ennek egyes szabadsági fokait gyenge tér közelítésben esetleg lehet majd gravitonokkal azonsítani, pechedre pont nem azokat, amik magát az impulzust az adott helyzetben átviszik (akár a Coulomb erőtér esetén: a sztatikus gravitációs tér a Coulomb-mező analógjaként fogható fel ebben a kérdésben.)

Hülyeség #10.

Kapásból 10 olyan iszonyatos hiba, amik közül jópárat még iszugyi sem követne el. Pedig ő bona fide crackpot. Minek lehetne akkor téged nevezni? "Még-crackebb-pot"-nak?

Látom, olvastad az ismeretterjesztő irodalmat, és még félre is értetted. Valószínűleg olvastál ehhez egy nagy adag Egely szintű irodalmat is. Mindezek után ilyen alapokkal nekilátsz nagy pofával, hogy rendet tégy a fizikában. Nem érzed ezt enyhén szólva nevetségesnek?
Előzmény: Astrojan (9444)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.09 0 0 9449

 

 

  Fogjunk két órát, egyiket tegyük az asztalra, a másikat egy szupercentrifugába...

 

  30 km/sec igaz nem  300 000 km/sec ,  de ha elegendő ideig pörgetjük

 

  az órák pontossági határán belüli eltérést is kimérhetünk....

 

 

NevemTeve Creative Commons License 2005.08.09 0 0 9448
Szerintem a te eléméletedet remekül egyesíteni lehetne az iszugyi-félével, és máris közelebb kerülnénk az végső igazsághoz.
Előzmény: Astrojan (9444)
Első Polgár Creative Commons License 2005.08.09 0 0 9447
Körberepülték a Földet erre is, arra is két külön kísérletben.
ez nem volt vilagos, azt hittem csak amerikan belul repultek.
Előzmény: Dubois (9446)
Dubois Creative Commons License 2005.08.09 0 0 9446

"Es utana hogy mertek ki a nanosec-es elterest?"

 

Visszavitték őket a laborba és összhasonlították az ottani órákkal.

 

"Viszont, ha repulovel vittek vissza oket, akkor nullaztak az idoelterest is."

 

???

Körberepülték a Földet erre is, arra is két külön kísérletben.

Előzmény: Első Polgár (9445)
Első Polgár Creative Commons License 2005.08.09 0 0 9445
Es utana hogy mertek ki a nanosec-es elterest?
Gondolom az orakat egy helyre kellett vinni is valami elektromos impulzussal minimalis idoelteressel megallitani oket. Nyilvan tobbezer kilometeres tavolsagbol ez igen nehezkes. Viszont, ha repulovel vittek vissza oket, akkor nullaztak az idoelterest is.
Előzmény: Dubois (9437)
Astrojan Creative Commons License 2005.08.09 0 0 9444

Azt leszámítva, hogy a nyomó gravitáció elméletét az 1900-as évek elején megdöntötték, minden stimmelhetne is.

 

Hoppá! Ez már jobban tetszik. Hát én megnyugtatlak, stimmel is. Pontosan te vagy az aki vagdalkozik, és esze ágában sincs átgondolni az érveket, gondoltam ez a fél év elég arra, hogy szöget üssek a fejedbe, talán majd később (Ne aggódj, nem olyan szöget). Nem megdöntötték, hanem egyszerűen nem találták a nyomó gravitációt, ezért szavaztak Einsteinre. Ezért van most pácban a fizika-kozmológia.

 

Az egyik érvet átrágtuk veled együtt a Van-e éter? topikban: a nyomó gravitáció nem fékezi a földet. Szerinted ez baj, tehát nincs nyomó gravitáció. Ez az egyik megdöntés. A vita eredményét be is illesztettem az elméletembe alul a 2. pont.

Te kiszámoltad, hogy mekkora a fény nyomása a Földre, de nem számoltad ki, hogy ebből mennyi az a rész ami a Föld pályamenti mozgását fékezi.

 

Mi a másik megdöntés? Melegedni kéne a testeknek, ha elnyelik a DVAG nyomógravitációs energiát. És? tán nem meleg a Föld? Vagy a Nap? (nehogy a magfúziót belekeverje valaki, fel is kellett melegednie)

 

Nagyjából ennyi a nagy megdöntés, engedd már meg, hogy ezt vitassam. Mi van ha véletlenül rossz a megdöntés?

 

Egy baromira egyszerű gravitáció, esetleg egyesítés, persze új kozmológia.

 

Semmi antigravitáció, semmi negatív impulzus, semmi szingularitás, az üres teret nem kell hajlítgatni stb, érthető fizika. Ez meg érthetően nem lenne hasznos a fizikusoknak..

Előzmény: Törölt nick (9443)
Törölt nick Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9443
Azt leszámítva, hogy a nyomó gravitáció elméletét az 1900-as évek elején megdöntötték, minden stimmelhetne is.

A látszt-dumát meg hagyjuk. Mivel igazolod, hogy bármilyen elmélet nem úgymond látszat? Ilyenekkel csak a tudatlanokat lehet parasztvakítani.

Iszugyi is, meg Te is, esetleg olvashatnátok cikkeket az 1900-as évek elejéről, ahol is kedvenc elméleteitek mind halomra dőltek. Nem véletlenül győzött az áltrel: a többi vetélytárs szépen kipottyant.

Irodalom: Vizgin: A modern gravitációelmélet kialakulása. Mindannyiotoknak ajánlom, hogy olvassátok végig. Nagyon jól végig van elemezve, hol dőltek ki a vetélytársak. Attól, hogy Ti most újra felmelegítitek ezeket, az akkori érvek még ugyanolyan ütősek maradnak. És vannak újak is: a világ ugyanis haladt, az a fránya áltrel meg valahogy nem akar megdőlni.

Nem szükséges rángatni a GPS-t? Persze, mert ha beidézzük, rögötn nyilvánvaló, mekkora hülyeségeket írkálsz össze. Erre nyilván nincs semmi szükséged :)
Előzmény: Astrojan (9423)
Törölt nick Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9442
Kedves Privatti,

most túl messzire mentél. Callie teljesen igazat írt.

A gyorsuló tágulás belefér az áltrelbe, annyira, hogy maga Einstein javasolt olyasmit, ami pl. az egyik megoldás: a kozmológiai konstanst.

Ettől még az áltrel egy csomó mindent jósol, a klasszikus tesztek (Merkúr, fényelhajlás, vöröseltolódás) meg a modernek (kettős csillag grav. hullám vesztesége, LAGEOS, lunar laser ranging, stb.) mind működnek. Tehát nem igaz, hogy üres lenne az elmélet: akármi nem fér bele, sőt, nagyon is pontos kvantitatív jóslatai vannak.

Callie nem egy crackpot, és nem ezt érdemelte. Eddigi tapasztalataim alapján elég sokat tud a fizikáról (megkockáztatom: jóvaltöbbet, mint Te, valószínűleg szakmabéli), és értelmesen lehet vele vitatkozni.

A sötét energia és a sötét anyag teljesen más. Teljesen eltér az állapotegyenletük: az előzőnek relativisztikus, de kellően negatív nyomása van, az utóbbinak a nyomása pozitív, de elhanyagolható az energiasűrűségéhez viszonyítva. Legalább a Friedmann egyenlet alapjaival illene tisztában lenni, mielőtt kozmolgiai kérdésekhez hozzászól valaki. Amúgy az Univerzum tágulási üteme pont arról nyújt felvilágosítást, hogy milyen a benne lévő anyag állapotegyenlete. Aztán ezt meg kell nézni, hogy összefér-e más ismeretekkel. A relatvitáselmélet igaz vagy hamis voltához azonban semmi köze sincs.

Gondolkodni, gondolkodni, és nem vagdalkozni.
Előzmény: Törölt nick (9421)
Dubois Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9441
jav: inerciarendszerekre
Előzmény: Dubois (9440)
Dubois Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9440

"Úgy tudom, hogy a Lorentz-transzformáció szerint iránytól függetlennek kéne lenni az idődilatációnak"

 

Igen. De az csak inerciarendzsrebne írja le teljesen a rendszerek közti konverziót és így az eltelt időt is csak inerciarendszerben kapjuk meg vele helyesen.

 

A repülőkísérletben azonban a felszíni órához képestí időeltérést mérték. Ez pedig nem tekinthető inerciarendszernek ilyen hosszú időtartamra (két nap), mert körpályán mozog.

A helyes (és még viszonylg könnyen elvégezhető) számítás az, hogy a Föld középpontjához képest számoljuk ki a két repülő és a felszíni óra eltérését, majd ezekből a repülő óráknak a felszínihez képesti eltérését. (Plusz még persze a gravitációs hatást)

 

"mint azt az űrszondás példa is mutatja"

 

Melyik űrszonda jött vissza a Marsról?

Előzmény: Nagy Sanyi (9439)
Nagy Sanyi Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9439

Köszönet a linkért és a könyvajánlatért.

Valahol olvastam, hogy végeztek kísérletet egy marsi szondával is, ahol oda-vissza 15 másodperces eltérés volt a két óra között, méghozzá 7,5-7,5 s megoszlásban.

 

"Ez nem ilyen egyszerű. Ha a Hafele-Keating kísérletről beszélsz, akkor a repülési iránytól is függött, hogy lassabban vagy gyorsabban jártak-e az órák, mert a Föld is forog és a gravitációt is figyelembe kellett venni."

 

Úgy tudom, hogy a Lorentz-transzformáció szerint iránytól függetlennek kéne lenni az idődilatációnak, mint azt az űrszondás példa is mutatja. Ha tévedek, akkor bocsesz, csak egy 1 évet tanultam fizikát összesen, írjuk annak a számlájára.:)

Előzmény: Dubois (9437)
Dubois Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9437

"De végeztek már repülogépen szállított atomórával is kísérletet a 70-es években, és összehasonlítva a földi órával, a reptetett atomóra lassabban járt."

 

Ez nem ilyen egyszerű. Ha a Hafele-Keating kísérletről beszélsz, akkor a repülési iránytól is függött, hogy lassabban vagy gyorsabban jártak-e az órák, mert a Föld is forog és a gravitációt is figyelembe kellett venni.

 

Előzmény: Törölt nick (9436)
Dubois Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9435
Bailey et al., "Measurements of relativistic time dilatation for positive and negative muons in a circular orbit," Nature 268 (July 28, 1977) pg 301; Nuclear Physics B 150 pg 1-79 (1979). They stored muons in a storage ring and measured their lifetime.  When combined with measurements of the muon lifetime at rest this becomes a highly-relativistic twin scenario (v ~ 0.9994 c), for which the stored muons are the traveling twin and return to a given point in the lab every few microseconds.  Muon lifetime at rest:Meyer et al., Physical Review 132, pg 2693; Balandin et al. JETP 40, pg 811 (1974); Bardin et al. Physics Letters 137B, pg 135 (1984). Also a test of the clock hypotheses (below).
Előzmény: Nagy Sanyi (9434)
Nagy Sanyi Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9434

"Nagysebességu részecskék sokára bomlanak el. Ez utal rá, hogy van ikerparadoxon. " 

 

Ez igen meggyőző és logikus érvnek tűnik az ikerparadoxon mellett. Tudnál valami linket vagy könyvet megadni, ahonnan származik a kijelentésed? Szeretnék részletesebben olvasni erről.

Előzmény: Törölt nick (9433)
holdkóros Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9431
<udvarias>
 
petfol,
 
Ha az illető azt állítja hogy cáfolja a speciális relativitáselméletet, a következőképpen járj el:
 
Mutasd meg neki ezt a dokumentumot (jé, vajon mi ez?), és kérd meg, hogy mutasson rá a levezetésben a hibákra. Jó szórakozást!
 
A tömeggel kapcsolatban természetesen neked van igazad.
 
</udvarias>
 

<kevésbé udvarias>
 
Hihetetlen, hogy valaki papírra böfög egy oldalnyi kényszerképzetet, tények ferdítését, non sequiturt és ezt van képe elméletnek/cáfolatnak nevezni.
 
Az első bekezdésben beígért "lépésről lépésre belátásból" ennyi maradt:
"Einstein ... kreált egy másik egyenletet. Ilyen átalakításra azonban semmi sem jogosította fel, pláne nem a fizikai törvények."

Gratulálok, ez ám a kristálytiszta, frappáns cáfolat!
 
Nehéz olyan mondatot találni, amiben ne lenne súlyos faktuális vagy logikai hiba, a vége felé azt is megtudjuk, hogy a szovjetek eltörölték a fél Kola-félszigetet a térképről!
 
Pszichológust, gyorsan.
 
</kevésbé udvarias>

Előzmény: petfol (9429)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9430

 

 

  Jajjj neeeee.   Vagy miért is ne???  Igeeen!  Ez az!

 

  Átrágtam magam...ezen a szép, de annál ismerősebb m(i)#m(g) magyarázaton.

 

  Valaki ma megrótta a másikat mert kissé elvetette a sulykot...

 

  Az a valaki nézze meg e jelzett oldalakat...

 

  Szóval nyugodtan alhatsz!  Attól, hogy azt mondom, hogy nem a földön

 

  vagyunk, még ott vagyunk.  Attól, hogy zavarosnak halandzsával valaki,

 

   tényeket vél cáfolni, még azok a tények megmaradnak!

 

  

 

Előzmény: petfol (9429)
petfol Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9429

Amennyiben vannak itt fizikusok, akkor szeretném szakmai segítségüket kérni.

A következő helyen:

http://www.freeweb.hu/aranylaci/emcc/emcc.htm

 

Található egy relativitáselmélet-cáfolat, ami nekem nem meggyőző. Ezt különben jeleztem a szezőnek is, aki a fórumán már válaszolt:

 

http://www.freeweb.hu/aranylaci/forum/viewtopic.php?t=31

 

Nem vagyok fizikus, csak műkedvelő és biztosan magam is sokszor tévedtem a felvetéseimben, de még mindig nem hiszem el a szerzőnek, hogy egy nyugalomban lévő test tömege zérus. Esetleg valaki tudna némi szakmai segítséget nyújtani?

 

Mivel a fenti linkek nyílvánosak, feltételezem, hogy a szerző nem bánja, hogy kitettem ide őket.

 

Köszönettel,

 petfol

Gézoo Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9428

 

 

 Megkeresem az infóm forrását és a hivatkozásait....

 

  Köszönöm a bíztató szavaidat... Igazán szép, és emberi...

 

  Vagy nem???  Akkor???

Előzmény: holdkóros (9427)
holdkóros Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9427

OFF

 

Szerintem a topikba írogatók nagy részének lényegesen több fogalma van Asimovról(és sok minden másról), mint neked. De azért nem kis mulatságunkra bemutatod:

 

orosz származású, amerikai természettudós, tanár, író, több mint 1000 tankönyvet írt.

 

Asimov 82 év alatt mintegy 515 könyvet írt, ami már önmagában döbbenetes szám, ezek legnagyobb része tudományos-fantasztikus regény, novella,  és tudományos ismeretterjesztő mű. De tankönyvek??

 

Ezen tanykönyvek többségét jelenleg is használják az USA oktatási intézményeiben...)

 

Kérlek csak hármat mutass be, oktatási intézménnyel együtt.

Előzmény: Gézoo (9424)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9426

 

 

   Tudod mit??  IGAZAD VAn!

 

  Szia

Előzmény: muallim (9425)
muallim Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9425

álló helyzetben anyag (kvantum) még ha igen csak picurkánál is picurkább...

 

Éppen arról szól a kvantumfizika, hogy a mikrovilág szintjén nem állapítható meg egy nagyon kis térrészt vizsgálva, hogy mekkora pontosan egy részecske impulzusa. Minél kisebbre veszed ezt a térrészt az impulzus annál pontatlanabb lesz, és minél pontosabban méred az impulzust a részecskét annál nehezebben találod meg.

Ez alapvető tulajdonsága az anyag-tér-idő-mozgás rendszernek, ami azt is jelenti, hogy nem lehet nyugalomban semmilyen elemi anyagi részecske, kvantum stb. Csak mozgás van a tér-időben. Ezért a foton is egy állandó mozgásban lévő valami ( az ismert tulajdonságaival ), azzal, hogy "keletkezik az atomban vagy elnyelődik benne " csak azt állíthatjuk, hogy h=<delta(I)*delta(x), ami egy elválaszthatatlan tulajdonsága az anyagnak, mint pl a tömeg.

 

Ha feltesszük- képszerűen-, hogy rögzíteni tudsz egy fotont delta(x)=0, akkor delta(I) végtelenné, óriási impulzusú részecskévé válik, amit nem tudsz "kézben", semmilyen tartályban fogva tartani, mert mindenképp elszabadul tőled.

Ha pedig feltesszük, hogy valahogy sikerült megállítanod, akkor meg a világegyetem egészében keresheted, hogy hol van mert ismeretlenné válik a helye.

Előzmény: Gézoo (9424)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9424

 

 

   Szia!

 

  Ha logikusan végig gondolod, minden em. sugárzás, (a fény is) álló

 

 helyzetben anyag (kvantum) még ha igen csak picurkánál is picurkább...

 

     A kérdés, hogy akkor hogyan alakúl fénnyé???  Hogyan gyorsúlhat

 

  fénysebességre ha az lehetetlen?  Akkor nincs is fény???

 

   Nos van. Akkor, hogyan? 

 

 Ha  a relativitás igaz, akkor az ekvivalenciák is igazak.  Vagyis

 

időlassulásos zónában  sokkal gyorsabb az a kvantum, ami a zónán

 

kívűl még "csak"  70%-os c-vel megy.  És mi van ha a "zóna" halad szembe

 

 a kvantummal?  Ééééés  a zónában a kinti 70% c,  már 100% c..?

 

    Mint az időzsaruban, csakhogy ott az időben utaztak és  betonfal

 

volt a pálya vége. Amig a "kilövés" a világűrben történne mint

 

néhány Asimov novellában, akkor bármi értelmesen fénnyé alakíthazó lenne.

 

  (ja, Asimov-ról:  orosz származású, amerikai természettudós, tanár, író,

 

   több mint 1000 tankönyvet írt. Ezen tanykönyvek többségét jelenleg

 

  is használják az USA oktatási intézményeiben...)

 

Előzmény: McClane (9411)
Astrojan Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9423

A relativitáselméletet... gyorsen le kéne cserélni egy rendesebbre, de sajnos nem ez a stratégia...  Helyette próbálják védeni sosem látott, sosem hallott sötét anyag vélelmezésével, becsempészésével, de ilyesmit nem látni.

 

Sötét ENERGIA becsempészésével, elsősorban. Bizonyára olvastál már tőlem, de akkor frissítésként : ha az antigravitációs hatásúnak feltételezett sötét energiát azonosnak tekintjük a nyomó gravitációval, akkor két legyet lehet ütni egycsapásra. (Ált rel megmenekül, gravitáció megvilágosodik), főleg ha még azt is belegondoljuk, hogy a sötét energia gravitonokból áll amely gravitont sem sikerült még kimutatni, pedig elég nagy szükség volna rá.

 

Ez a sötét energia alkotja az anyagi világ 66 %-át, míg a bolygók, a testünk, valamint az általunk hagyományosan anyagnak nevezett rész csak ezrelék nagyságrendű, s a Hidrogén - He pedig összesen is csak 4 %, tehát ez elképesztő mennyiségű és erősségű energia. Ez nem újdonság mert a vákuumenergiát is gigászinak feltételezik.

A gravitáció a világ legerősebb energia sugárforrása (DVAG), nem pedig a természet leggyengébb hatóereje, mint ahogy tudós fizikusok elfogadottan állítják.

Azért látszik gyengének mert ebből csak nagyon kis részt nyelnek el az atomok, a DVAG (Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) sugárzásnak nagyon nagy az áthatolóképessége, ezért egy tömeg közelében csak egy elenyésző kis törtrésze mutatkozik meg. Fekete lyuknál már jobban látszik az ereje.

 

Az áltrel -lel nem ez a legfőbb hiba, mert az jól illeszkedik a megfigyelésekhez, hanem az, hogy csak a LÁTSZATOT írja le. Pedig arra kellene használni, hogy a segítségével korrigáljuk a méréseinket abból a célból, hogy a VALÓSÁGOT is megismerhessük végre.

 

Hogy ne kelljen azt az őrültséget ismételgetni, hogy lelassul az idő, ha gyorsan megyek. Vagy összemegyek a hosszkontrakciótól, amikor ezek a dolgok csak látszólagosak. Magyarul nincs ikerparadoxon, az iker visszajön és ugyanolyan öreg lesz. Mert csak akkor látszik fiatalabbnak ha távolról nézegetem.

 

(Nem szükséges most rángatni a GPS -t, Hazafele stb, ne bosszantsatok vele)

 

Astrojan nyomó gravitáció
Előzmény: Törölt nick (9419)
Callie Creative Commons License 2005.08.08 0 0 9422
Bocs, ilyesféle beszélgetésben én nem veszek részt.
Előzmény: Törölt nick (9421)
Callie Creative Commons License 2005.08.07 0 0 9420

Én nem tanulmányoztam azt, amit a Világegyetem tágulásáról írtál, nem azért válaszolok.

De hadd segítselek hozzá egy félreértés eloszlatásához:

 

baj van a relativitáselmélettel! Kibújt a szög a zsákból.

Az elemélet ugyanis nem jósolja, illetve nem magyarázza meg az Univerzum gyorsuló tágulását. Ebbol tudható, hogy gyorsen le kéne cserélni egy rendesebbre

 

Ez olyan, mitha valaki azt mondaná: "Baj van a sakk elméletével! Nem jósolta, és nem magyarázza meg, miért nem győzte le Lékó Kramnyikot a vb-döntőben!"

 

Tehát: az ált. rel a téridő elmélete. Egy keretet jelent, amiben sokféle objektumot lehet tanulmányozni, csillagokat, fekete lyukakat, Univerzumot. Mikor mikre alkalmazzuk. De ő nem szabja, és nem is szabhatja meg egyértelműen, milyennek kell lennie a Világegyetemnek, így a tágulásnak se. Belefér ebbe sokféle Világegyetem-sors: táguló, összehúzódó, pulzáló, statikus, gyorsulva táguló stb. Ahogy a sakkelméletbe is belefér az, hogy Kramnyik nyer, és az is, hogy Lékó,az is, hogy döntetlen stb. Hogy konkrétan melyik valósul meg a mi Univerzumunkban, az további konkrtét részletektől függ, az anyag-energia eloszlástól, a kezdeti feltételektől, a részecskefizika törvényeitől. Mind olyasmi, amivel fel kell tölteni a keretet, hogy konkrét modellhez jussunk. Szóval, az , hogy ma úgy tudjuk, gyorsulva tágul jelenleg, elvileg sem érv a relativitáselmélet ellen. Viszont ösztönöz arra, hogy keressük azokat a körülményeket,ami miatt ez lehet. A sötét anyag, ill. a sötét energia (a kettő nagyon más!!!!!) ilyen körülmények. Semmi közük a relativitáselmélet megmentéséhez. 

Előzmény: Törölt nick (9419)
McClane Creative Commons License 2005.08.07 0 0 9418

Kösz a válaszokat.
Törölt nick Creative Commons License 2005.08.06 0 0 9417
A (9405)-ben (és 9352-ben) kifejtettek akkor is elintézik az elméletét, ha az ekvivalenciaelvet nem is tekintjük.
Előzmény: Törölt nick (9408)
Simply Red Creative Commons License 2005.08.06 0 0 9416
A földről nézve hozzád képest igen, a te szemszögedből viszont minden úgy történik, mintha állnál. Ez a relativitáselmélet lényege : az egymáshoz képest egyenesvonalú egyenletes mozgást végző vonatkoztatási rendszerek egyenértékűek (vagyis minden teljesen egyformán játszódik le bennük).
Előzmény: McClane (9415)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!