Keresés

Részletes keresés

lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2430

Soroksár, Újpest (Újpest FC, Phöbus), Kispest, Budafok, stb. is vidéknek számított, de én a fővárosiak közé számoltam az ezek ellen játszott meccseket!

 

34 alkalommal utazott az Újpest vidékre az említett szezonokban a 11 pályaválasztóijog-csere mellett. Vagyis az esetek 75%-ában vidéken játszottuk le a meccset! Voltak kivételes szezonok, pont egy ilyet találtál meg :D

Előzmény: sjose (2428)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2429

A 2. pont kissé érthetőbben: a 20-as évek második felében és a 30-as években a fővárosi nagy hármas kiemelkedően jobb anyagi körülmények között működött, mint a vidéki klubok, míg ezek az anyagi körülmények a 40-es évek elejére igen jelentősen megváltoztak a vidékiek javára. Ennek leginkább a struktúrális felépítés közötti különbésg az oka.

 

Háborús viszonyok között az állami vállalatok (bányák, vasút, satöbbi) minden valószínűség szerint jobban prosperáltak, mint a magáncégek (pl. Gschweidl Likőrgyára)...

 

Szerintem ennek igen jelentős szerepe volt a vidéki futball előretörésében, és megmagyarázza a korábbi elmaradottságát is.

Előzmény: lg23 (2427)
sjose Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2428

Hagy kukacoskodjak :-)

 

Nem az Ujpestre hegyezem ki csak ugye innen van most adat.

 

1.Újpest       22  15  5  2   66:17  35
2.Ferencváros  22  14  5  3   72:32  33
3.Hungária     22  13  3  6   63:32  29
4.Szeged       22  11  5  6   44:44  27
5.Kispest      22   8  7  7   41:50  23
6.Phőbus       22   8  5  9   48:46  21
7.Soroksár     22   7  7  8   35:47  21
8.Budai 11     22   7  6  9   36:36  20
9.Bocskai      22   6  5 11   35:39  17
10.III. ker. FC 22   6  5 11   35:44  17
11.Attila       22   6  3 13   24:57  15
12.Somogy       22   1  4 17   24:79   6

 

34-35-ben bajnok az Ujpest. A bajnoksagban a Szeged, Somogy, Bocskay, Attila es felig a Soroksag videki. Ha jol emlekszme kozigazgatasilag videk volt meg de azert Soroksarra meccsre menni megsem ugyanaz mint Miskolcra.

 

Az Ujpest a Somogy, Bocskay, Attila ellen otthon jatszott es ket vereseget pont a Szeged ellen szenvedte el. Nem allitom ezen mult d azt igen hogy a harom nagy komoly elonyben volt a tobbiekkel szemben.

Előzmény: lg23 (2426)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2427

Szerintem ennél a pályaválasztósdinál sokkal nagyobb szerepe volt három tényezőnek a vidéki futball előretörésében:

 

1. a TV által már említett nagyvállalati háttérnek a kis mecénásokkal szemben

2. A fővárosi három csapatot inkább a mecénásoktól függő klubnak lehet besorolni (még ha nagyobb volumenben is, mint a többieket) mint vállalati csapatnak, így az ő idejük is valamennyire "lejárt"

3. Gidófalvy nem csak megtörte a fővárosi nagy hármas egyeduralmát az MLSZ berkein belül, hanem gyakorlatilag a vidéket hozta pozícióba.

 

Ez a három tényező, valamint a magyar futball általános meggyengülése játszhatott szerepet (ha mindenhol rossz a foci, bárki nyerhet a sok gyenge közül) a vidék előretörésében - szerintem.

 

A magyar futball és futballisták megbecsültségéről majd hozok írok két utalást este, otthonról...

Előzmény: lg23 (2426)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2426

Szerintem tényleg sarkosan van megfogalmazva, mert a legtöbb ilyen "hazai pályás" meccs az jellemzően a kisebb fővárosi csapatok ellen volt, akiknek amúgy sem volt első osztályú meccsre alkalmas pályája. Pl. Vasas, III. Kerület, Nemzeti, Budai 11, Törekvés, Szürketaxi, ill. 1926 előtt a Zuglói AC és az UTSE!

 

Vidéki csapattal az Újpest 1926 és 1939 között a következő években játszott mindkétszer hazai pályán:

 

1926/27: -

1927/28: Bocskay, Sabaria

1928/29: -

1929/30: Attila, Somogy

1930/31: -

1931/32: -

1932/33: -

1933/34: Szeged, Attila, Somogy

1934/35: Somogy, Bocskay, Attila

1935/36: -

1936/37: -

1937/38: -

1938/39: Bocskay

 

13 szezon alatt mindössze 11 alkalommal fordult elő, hogy az Újpest hazai pályán játszott volna egy vidéki ellenfelével, míg 35 alkalommal lement a csapat vidékre. Miközben a vizsgált 13 szezon alatt mindössze 2-szer fordult elő, hogy a III. Kerülettel nem Újpesten játszottunk... pedig majdnem végig első osztályúak voltak.

 

Sőt, a tendenciákat figyelembevéve, én úgy gondolom, hogy sokszor az is közrejátszhatott, hogy a vidéki klub mintegy "kérte" a fővárosit, hogy vegye meg a pályaválasztói jogát, hiszen így a jegybevételnél nagyobb bevételre tehetett szert. Főleg a kiesést már elkerülő csapatok szezon végi meccseire igaz ez. Ja és azért is jellemző, mert pl. az 1930. tavaszi utolsó fordulóban az Attila - Újpest meccsre nem az Újpest FC vette meg a pályaválasztói jogot az Attilától, hanem a szurkolók dobták össze rá a pénzt, hogy saját pályájukon ünnepelhessék meg a bajnokcsapatot! Nem bizniszelés volt, hanem rajongás :D

Előzmény: Tempó Vasutas! (2423)
sjose Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2425

Irhatnal egy cikket errol :-)

 

26-40 kozott minden a harom nagy altal es kedveert volt kitalalva. Naluk volt a 3 nagy stadion, a tobbiek is toluk bereltek sokszor palyat,ok szivtak el a tobbiek legjobbjait, ok mentek alladoan a kupakba, nekik fizettek a legtobbet a portyakert, plusz a valogatott mccseket is naluk rendeztek.

 

Van ma is par hely ahol ez meg mindig hasonlokeppen mukodik. Nem veletlen hogy peldaul Portugaliaban, Hollandiaban vagy Skociaba "fenyevenkent" egyszer nyer a TOP 2-3 csapaton kivul valaki bajnoksagot.

Előzmény: Tempó Vasutas! (2423)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2424
Tudtommal vasutasokat nem soroztak be. Nem csak vasutas futballistákat, hanem senkit.
Az, hogy mennyit ért a sportolói státusz nem igazán tudom. De meglátásom szerint a focistáknak korántsem volt akkora presztízse, mint az logikusnak tűnik. Hasonlították őket prostituáltakhoz, vagy a régi idők színésznőihez. Akiket egyszerre csodáltak és néztek le.
Előzmény: gazsi80 (2422)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2423
A Fradi és az MTK pályára nyilván az ellenfél vitte az Újpestet.
Összehasonlításul, az Újpest és a Bocskai hazai pályán játszott meccseinek száma (amikor a Bocskai is első osztályú volt). Az első szám az Újpesté, a második a Bocskaié

1927/28 14/9
1928/29 14/11
1929/30 15/10
1930/31 15/11
1931/32 13/10
1932/33 11/11
1933/34 15/11
1934/35 15/11
1935/36 14/14
1936/37 16/13
1937/38 12*/13 !!!
1938/39 15/11
1939/40 12/12

13 szezonban az Újpest 181, a Bocskai 147 bajnoki meccset játszott saját stadionjában. Nagyon kíváncsi lennék pl. a Kispestre ugyanebben az időszakban (Bozsik stadion biztos tudja), szerintem hasonló lehetett, mint a Bocskaié. Illetve érdekelne még az FTC és az MTK, de szerintem erről közöttünk senkinek sincs adata.
Jó lenne kiszámolni az Újpest példáján, hogy az lg által megadott mintegy 20 év során hogyan változott a hazai meccsek aránya. Az ránézésre látszik, hogy a harmincas évek végéig meghaladta az 50 százalékot, 39/40 től viszont mindig 50 százalék volt (39/40-ben azért volt csak 12 meccse az Újpestnek, mert a Nemzeti visszalépett, tehát elvileg akkor is 50 százalék jött ki).
Namost képzeljük el azt a helyzetet, hogy a nagy klubok éveken át megvették a pályaválasztói jogot (a csúcs az volt, amikor 27-ben a Fradi 25 ezer pengőt fizetett a Sabariának), e vidéki gyerekeket (akik tisztelték is az ellenfelet) meg jól meghintették Pesten. A háború idején viszont a nagyoknak kellett több száz kilométert utazni, hogy aztán 6-8 ezer, nem kimondottan barátságos néző előtt érjenek el valami eredményt, olyan csapatok ellen, akik a revízió miatt eleve tele lehettek becsvággyal.
Lehet, hogy ez így nagyon sarkosan van megfogalmazva, de talán van benne logika.
Előzmény: lg23 (2417)
gazsi80 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2422
Erről a világháborús sorozósdiról jut eszembe. Ha azt állítjuk, hogy nagyjából ekkoriban már "félamatőr", "álamatőr" státuszban játszottak a labdarúgók, akkor a fenntartók, mecénások, vállalatok hogyhogy nem tudták felmentetni őket? A vasutasoknál, közlekedésieknél, postásoknál is ekkora volt a sorozottak aránya?
Meglepően sok sportoló halt meg különböző frontokon a világháború alatt. Kíváncsi lennék mit mondana erre egy olyan valaki, aki a sportok társadalomba való beágyazottságának történetéből jobban képben van. Én feltételezem, hogy mély beágyazottság esetén a sportolói státusz felmentést adhat a hadkötelezettség alól (mint azt látjuk a későbbiekben).
Előzmény: lg23 (2421)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2421

Az UTÉ-ból az első világháborúban szinte mindenkit elvittek, az első csapat keretéből négyen estek el (és még rengeteg 2-3. csapatbéli, illetve más sportágat űző uteista is a harcmezőn maradt). Emléküket márványtábla őrzi a stadionban.

 

Többször előfordult, hogy a csapat nem is tudott kiállni! Az 1915 tavaszi ligabajnokságra például ezért nem is nevezett a csapat. Egyszerűen nem volt 11 játékosa...

 

Sőt, ha már a hazai pálya elvesztése... Az I. világháború alatt a Monarchia hadserege az Északi összekötő vasúti hidat, mint hadászati szempontból fontos objektumot lezáratta, senki nem kelhetett át rajta. Így a Népszigeti áplya megközelíthetetlenné vált... 1914. nyara és 1918. januárja között az UTE által játszott 41 hivatalos mérkőzésből mindössze 2-t játszhattunk a Népszigeti pályán...

Előzmény: Tempó Vasutas! (2418)
gazsi80 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2420
Érdekes ez a BLK. 1912-ben alapítják, de 1914-ig jegyzeteim szerint nem vett részt semmilyen bajnokságban (Budapest, MLSZ-kiírások). Egy kisegyesület nagy napjai a 30-es évek végén, 20 évnyi fennállás után.
Előzmény: sjose (2400)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2419

1926/27-ben, a 18 meccsünket összesen mindössze 5 helyszínen játszottuk le:

 

Megyeri út: 9 meccs

Üllői út: 4

Hungária krt.: 3

Szeged: 1

Szombathely: 1

 

Az 1929/30-as, első bajnoki címes, sok hazaimeccses, 22 fordulós szezonban 6 helyszínen játszottunk:

 

Megyeri út: 15

Hungária krt.: 2

Üllői út: 2

Pécs, Millenáris, Szeged: 1-1

Előzmény: lg23 (2417)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2418
Ez még az első világháborúból:

Sporthírlap 1915. 08. 23.
„A hadiállapot igen erősen megbénította a debreceni footballsportot is. A régi, zajos életet dermesztő csend váltotta fel. Egyedül a Debreczeni Vasutas SC képes csapatot kiállítani, mert tagjai törvényes felmentést kaptak a katonai szolgálat alól. Így ebben a csapatban tömörülnek a legjobb otthonmaradt debreczeni játékosok. "


Előfordult, hogy a játékosokat kiképzésre hívták be, nem frontszolgálatra.

Tiszántúli Független Újság 1939. 03. 22.
A Bocskai nem áll ki a Salgótarjáni SE ellen, mert tíz játékosa katonai behívót kapott és csak négyen állnak rendelkezésre.

Többet én sem tudok. Lehet, hogy ez csak egyszeri eset volt, és az is, hogy az első osztályú csapatok játékosait nem vitték a frontra.
Előzmény: lg23 (2415)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2417

Az Újpest Megyeri úti meccseinek száma:

 

1922/23 11

1923/24 13

1924/25 11

1925/26 11

1926/27 9

1927/28 14

1928/29 14

1929/30 15

1930/31 15

1931/32 13

1932/33 11

1933/34 15

1934/35 15

1935/36 14

1936/37 16

1937/38 12*

1938/39 15

1939/40 12

1940/41 13

1941/42 15

1942/43 15

1943/44 15

 

1938 tavaszán füvesítés miatt hazai meccsünket a Tromos-pályán játszottuk...

 

A csapatok számának szezononkénti megállapítását rátok bízom :D

 

Mindenesetre 1945 előtt az Üllői úton 34, a Hungária körúton 45 mérkőzést játszottunk nem az FTC ill. nem az MTK ellen. Ez sem a pályaválasztás tényleges meglétét bizonyítja :D

Előzmény: Tempó Vasutas! (2416)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2416
Ez a katonai behívás alóli mentesítés tényleg fontos. A vasutasoknak biztosan nem kellett menniük, és gondolom a Gamma, Csepel is felmentést kapott.

Jó lenne egyszer tényleg pontosan megtudni, forrásokkal alátámasztani, hogy miért alakultak úgy az erőviszonyok a háború idején. Valószínű, hogy több tényező együttesen járult hozzá.

Nekem van még egy tippem. Jó lenne tudni, hogy a nagycsapatok hány meccsüket játszották hazai pályán. Sokáig adták-vették a pályaválasztói jogot. 21-ben ezt megszigorították, de 26-tól újra szabad volt a vásár. Ezért is lenne jó, hogy ha egyszer lenne pontos kimutatása az élvonalbeli meccseknek, mert akkor kiderülhetne, hogy a nagycsapatok a meccseik hány százalékát is játszották pontosan hazai pályán. Nem kétséges, hogy Fradi-MTK-Újpest hármas volt a 20-30-as években a legjobb, de szerintem ebbe az is belejátszott, hogy bizony nem csak a meccseik felét játszották otthon. Úgy rémlik, mintha a 40-es években ez már nem egészen így működött. Szóval elképzelhető, hogy az erőviszonyok átrendeződésébe az is belejátszott, hogy a hazai csapatok valóban hazai pályán játszották meccseiket.

Lg: esetleg nem csináltál erről statisztikákat? Ha lenne rá időd, legalább szúrópróbaszerűen megnézhetnél 2-3 évet, hogy az Újpest mecceinek hány százalékát játszotta valóban otthon. (pl. 1926/1935/1943)
Előzmény: sjose (2413)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2415
Egyébként én nagyon kevés bevonultatott focistáról tudok. Tudnátok írni párat? Újpesten mindössze két bevonultatott játékosról tudok (mindkettő meg is halt). De más kluboktól egyet se nagyon...
Előzmény: sjose (2413)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2414

Az Újpestnek pl. nagyrészt sikerült, mivel a játékosok többségbe egyben Izzó alkalmazott is volt, vagyis hadiipari dolgozó...

 

A Ferencvárosnál a nagytöbbség valamilyen ápolói szolgálatot látott el, ezért nem lehetett őket behívni. Amellett, hogy gondolom munkahelyük is volt, de ezt a részét nem ismerem.

 

A Csepelnél egyértleműen mindenki Weisz Manfréd dolgozó volt, esély nem volt a behívásukra :D

 

stb.

Előzmény: sjose (2413)
sjose Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2413

Ugy ertettem hogy eros volt a politikai akarat a visszatert teruletek minel gyorsabb integralasaba. Hazateres bajnoksagokat szerveztek es a legjobbak mondjuk ugy eleg konnyitett uton jutottak be akar az NB I-be is.

 

Az en sem hiszem hogy direkt nyomtak oket. A haborus evekben azonban erdemes lenne megnezni melyik csapatoknak sikerult leginkabb megovniuk legjobb jatekosaikat a bevonulastol. Hiszen abban az idoben ez volt a siker zaloga.

 

 

Előzmény: Tempó Vasutas! (2411)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2412
mármint a helyi, vagy az országos politika? És vajon akkor a többi klubot (pl. Bocskay?) miért nem segítette?
Előzmény: sjose (2410)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2411
Ha emlékszel, tavaly ősszel ismeretségünk is így kezdődött... (visszacsatolt városok csapatai).

Az biztos, hogy a politika segítette őket abban, hogy viszonylag gyorsan az élvonalba (vagy annak közelébe) kerüljenek.
Az valószínű, hogy a váradi, újvidéki, kolozsvári, stb. helyi elit különös hangsúlyt fektetett arra, hogy jól szerepeljenek a bajnokságban.
Arra viszont tudomásom szerint semmilyen bizonyíték nincs, hogy direkt segítséget kaptak, pl. az MLSZ, bírók nyomták volna őket.

És még két dologról ne felejtkezzünk el:
- ez a magyar futball egyik gyengébb korszaka. A válogatottat többször is megruházták. A Hungária már megszűnt, a két másik tradicionális klubnak sem ez volt a legszebb időszaka. Leépült a profizmus is.
- Aki áttanulmányozta a korabeli lapokat, az nagyon jól tudja, hogy ekkor állt át sok csapat a WM-re, arra a rendszerre, amit sose tudtunk igazán begyakorolni. Jó lenne tudni, hogy az elcsatolt területek csapatai milyen rendszerben játszottak. Én ugyanis el tudom képezlni, hogy ott e szempontból előrébb jártak.
Előzmény: sjose (2410)
sjose Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2410

A visszacsatolt varosokat elsosorban a politika segitette. Ezert is emlitettem hogy abban az idoben vagy egy komoly ceg vagy onkormanyzat tamogatasaval tudtak csak az elso osztalyban maradni. 

Előzmény: lg23 (2409)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2409

Igazság szerint szerintem a visszacsatolt területek városainak csapatai sem ezt a tendenciát erősítik, bár bizonyosan más-más ok miatt. Kolozsvár, Újvidék, Nagyvárad egyike sem volt gyári csapat, hanem a város-mecénás-szurkolók klasszikus bevételi hármasát vonultatták fel!

 

És a Kispest, mint polgári-társadalmi egyesület is egészen jól "átvészelte" a korszakot. Az Újpestre már rá lehet fogni, hogy "félgyári"...

Előzmény: sjose (2408)
sjose Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2408

A BLK azert erdekes mert a topikban felallitott elmeletunk szerint peldaul az NB I-ben csak a komoly cegek illetve varosok altal patronalt csapatok maradtak fenn a regi csapatok mint a Nemzeti , Budai 11 vagy a kisebb uzemi csapatok eltuntek.

 

A BLK felemelkedese pont ellentmond ennek a trendnek megha csak masodosztalyu szinten is. 

sjose Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2407

A MOVE egyesuleteket is betiltottak bar lehet hogy ezek igazabol meg sem eltek 45-ot.. Tobb helyen a MOVE egysulet elhagyta a nevet es varosi csapatknt folytatta lasd Eger (MESE MOVE Egri SE)

 

 

Előzmény: lg23 (2406)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2406

Az URAK-ról konkrétan tudom, hogy betiltották a háború után. Valahol meg is van a teljes levelezés a Belügyminisztérium és Újpest városa között, rendkívül tanulságos. Egy barátom gyűjtötte ki a levéltárból...

 

A lényeg az, hogy az URAK betiltása teljesen érthető ("enyhén" szélsőjobboldali beállítottságú volt a klub) de ha jól emlékszem, az okok, ami alapján betiltották őket, eléggé koncepció-gyanúsnak tűntek :)

 

Ráadásul - megint csak emlékeim szernit - 1947-ben tiltották be őket, addigra azonban már 2 éve nem végeztek semmilyen sporttevékenységet, és a pályájukat is rommálőtték 1944/45-ben... rúgtak egyet a halottba...

 

Este megnézem, hogy igazam van-e a dátumokkal meg a koncepcióval kapcsolatban :-)

Előzmény: sjose (2405)
sjose Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2405

Igen valoszinuleg ugyanarrol van szo.

 

A betiltott klubok engem is erdekelnenek.  

Előzmény: lg23 (2404)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2404

Ez ugye a későbbi vasasos Ruzsa?

 

Erről jut eszembe: tudtok olyan klubokról, amelyeket 1945-47 környékén betiltottak?

Előzmény: sjose (2400)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2403
Megnéztem a bajnoki végeredmények között is a BLK-t, és nagyon érdekes.
Nekem sajnos csak az 1-2 másodosztály tabellái vannak meg, 26-tól pedig a BLASZ első osztály, ami kétcsoportos volt (mellette a vidéki bajnokságok).
A BLK először csak 35-ben (!) szerepelt a BLASZ első osztályban
1935/36 Bíró-csoport 10. hely
1936/37 Bíró-csoport 12. hely
1937/38 Bíró-csoport 8. hely
1938/39 Bíró-csoport 9. hely
1939/40 Északi-csoport 1. hely

(ekkor már háromcsoportos volt a BLASZ). Rendszerint a középmezőny végén végeztek, aztán hirtelen feljutottak a másodosztályba.
Előzmény: sjose (2400)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2402
Itt lesz megszervezve, nem maradsz le róla.:)
Előzmény: kwest (2398)
sjose Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2401
Koszonom ezt igy en sem ismertem
Előzmény: lg23 (2396)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!