Az 1659-es (posztumusz) kiadásról van szó, és igen, ellenőrizhető:
"Quid quod in inferiori Coronae circumferentia, imaginem suam Constantinus cum quibusdam Imperatoribus Graecis insculpi fecit, eo quoque inter alias circumstantis indicio, ut grata posteritas, insigne hoc Coronae munus, sibi ipsi primitus acceptum referret? videtur autem Graecii artifcii esse nostra Corona, non tantum ex dictis imaginibus et literis, sed ex appensis catenulis, quae iisdem locis in Iconibus Graecorum Imperatorum deprehenduntur..."
A te idézeted Révay művének első, vagy második kiadásából van.
Révay Péter koronáról szóló munkájának harmadik kiadásában JKonstantin császár képe már ott szerepel a koronán. 1740-ben pedig Konstantin császár, és Géza feliratát már megfejtette egy jezsuita szerzetes, szintén a koronán, így II. József nem rakhatta fel őket 1784-ben a koronára.
Esetünkben MIT JELENT a HARMADIK kiadás ????
Ellenőrízhetően összevethető-e az első kiadással ?
Ezt írja Révay koronaőr:
".....Tehát a Szent Korona színaranyból van, - az ötvösségnek inkább égi, mint emberi mesterségével kör alakba öntve, oldalsó kerületén egyenlő közökben háromszög alakú virágos csúcsok emelkednek ki körben, a négy szemben fekvő sarokban egymást kölcsönösen metsző bolthajtásokkal, melyek egy keresztben futnak össze, magán a kerületen pedig a homlokzati részen almát tartó Üdvözítőnk képmása, az ellenkező oldalon a Szent Szűz Máriáé, aztán az apostolok, a keresztyén királyok, császárok, vértanúk szentséges sora, mint látszik, görög betűkkel, az arany alakokat és a hozzájuk tartozó jelvényeket ábrázoló képek az egészen keresztül a legfelül álló keresztig váltakozva követik egymást, az egyes szent ábrák között drágakövek és gyöngyök, ami egyáltalán nem közönséges szokást és módot követ, úgyhogy feltűnő is. A fül természet szerinti helyéről kétoldalt drágalátos, fehéren csillogó ékkövek lógnak a fülre mintegy függelékként, melyek a szent fő könnyű mozdulatára is kölcsönös összhangban ütődnek egymáshoz, hogy a két fület figyelmeztessék az isteni és emberi igazság meghallgatására, ennek révén pedig arra, hogy mindent Isten nevének dicsőségéért, a jó hírért és névért kell cselekedni;..."
Forrásaim között KISZELY egyelőre csak antropológiai vonatkozásban szerepelne.
Már ha ha szerepelne.
De nem.
Egyébként ha tehetem, forrásaim valódiságáról igyekszem több oldalról meggyőződni. Ettől függetlenül számos hibát véthetek. Soha nem is állítottam ennek az ellenkezőjét, azt meg végképp nem, hogy tévedhetetlen lennék. ( Esetleg majd 30 év múlva ??!! sic!! )
A rovásírás elégetéséről szóló legenda sem igaz, ez is a későbbi korok találmánya.
Ami TÉNY:
1. Szentkatolnai a mai Oroszország területén ANYAGgyjtést végzett. 2. A tanulmányútjai során rovásírásokról , a szkíta-hun-nak tartott sziklafeliratokról készített RAJZmásokatokat. 3. Ezeket a rajzmásokatokat hazaküldte az Akadémiára. 4. Számoljon el vele az Akadémia.
( Csak mellékesen jegyzem meg: a Stein Aurél magyarokra hagyományozott anyagához vagy ötven éven át nem nyúltak....)
Az arányokkal van a baj ! Egyszerű matekkal igazolható lenne: A KALEVALÁRA és annak kutatására többet költöttünk, mint Kőrösi-Stein-Szentkatolnai munkásságára együttvéve.....
Révay Péter koronáról szóló munkájának harmadik kiadásában JKonstantin császár képe már ott szerepel a koronán. 1740-ben pedig Konstantin császár, és Géza feliratát már megfejtette egy jezsuita szerzetes, szintén a koronán, így II. József nem rakhatta fel őket 1784-ben a koronára.
A "hivatalos"-ságoknál is vannak felületes, lelkiismeretes stb. EMBEREK.
Újra csak hivatkozhatnék a "VAJDA" szó ERŐLTETETT SZLÁV eredetére vonatkozóan.
Mit állít róla a "közmegegyezett" TUDÓS társaság ? ( Ilyenkor mindig a HIVATallal bíró --- a tudomány élet-halál ura ! ---- finnugrizmust kell érteni alatta ! No de hát tudjuk, mit takar a közmegegyezettség: aki nem velünk, az ellenünk..../az erősebb kutya baszik/ alapon....)
Tehát:
VAJDA szóról azt állítják, hogy
T U D O M Á N Y O S A N ---- B E B I Z O N Y Í T O T T A N szláv eredetű.
Egy frászt !
ÁLTUDOMÁNYOS propaganda.
Nemrégiben Obrusánszkí Borbála végigjárta ennek a szónak az "élettörténetét", és kiderítette, hogy egy sima BUDENZI föltételezést állítanak ma bizonyítottként.
Budenz még arra sem vette a fáradságot, hogy kielemezze a szót, hanem egész egyszerűen átvette MIKLOSCHtól, aki meg HAZUG módon nem is egy szláv szövegkörnyezetből emelte ki, hanem ÓGÖRÖGből !
Erre mondom én, hogy az összes JÖVEVÉNYszavunkat, különös tekintettel a SZLÁVként eredeztetettekre VISSZAMENŐLEGESEN LE KELL ELLENŐRÍZNI !
Visszamenőlegesen azt is meg kell nézni, HOL van az a pont, ahol a FELTÉTELEZÉS hirtelen átvált TÉNYként és BIZONYÍTOTTként kezelővé. Mert bizony onnantól jogos a "megtévesztő" jelző, ami kimeríti az áltudományosság fogalmát.
Persze ma már az idő előrehaladtával könnyűszerrel lehet ezt kijelenteni, hogy a kölcsönhatásokról mit sem lehet tudni, elvesztek az adatok...... Nos: mert tettek róla, nem egyszer sima szabotálással."
Úgy gondolod, hogy a komcsi labanc sváb zsidók megsemmisítették a Sziriuszról hozott magyar nyelv audio dokumentációját?
Nem kell mindent megsemmisíteni, egész egyszerűen arról kell tenni, hogy az idő múljon, mindenféle ÉRDEMI munka nélkül.....
De ha már a megsemmisítést hozod így önszántadból, kíváncsi lennék, hova is lett GALGÓCZI ( és számos mások ) kutatási anyaga az AKADÉMIÁRÓL ???
De folytathatnám a sort:
Vajon akkor most hogy is állunk a SZENTKATOLNAI BÁLINT GÁBOR által az Akadémiára benyújtott rovás-kollekcióival ? Igaz vagy nem, hogy HUNFALVY tűzre dobatta őket ???
Könnyű lenne bebizonyítani.......
Egész egyszerűen számoljon el vele az Akadémia.....
És még mielőtt bárki azzal jönne, hogy ugyan már, ezek vagy 100 évvel korábban voltak, azoknak csak annyit, a TÖRTÉNELMI folyamatokban az AD HOC cselekedetek előre nem kiszámíthatóak, így azok történelmi távlataiban kifejtődő hatásainak hOSSZA sem !
Tehát egy múltban elvégzett cselekedet , legyen bármilyen kicsi léptékű, komoly és hosszantartó változásokat , sőt változássorozatokat idézhet elő.
( Napjainkban ezt hívják sarkítottan pillangóeffektusnak....)
Aki pedig TÁVlatokban (érdekben és ideológiában) gondolkodik, annak ártalmas cselekedeteit adott időszakaszokban nem is mindig látni , mivel összefüggéseikre csak későbbi korokban derül fény.
Illetve egyszer mégis: a DunaTV-n volt Grandpierre-nek egy műsora, abban idéztek ebből az utasításból, amit II. József adott ki 1821-ben (nem, nem elírás). Szóval a hitelessége, khm, vitatott. :)
"...... A győztesek írják a történelmet.... Herczegh a további oldalakon kellő részletességgel foglalkozik az adott időben élő, arányában kicsi magyarsággal, aminő
„....Magyar Királyságnak nevezett államalakulatnak még félig sem volt magyar jellege a a latin (és a német) nyelv szupremáciája miatt, és ezért írhatta rólunk Herder, a nagy tekintélyű történész és nyelvtudós 1791-ben, hogy a „századok múlva nyelvünket is alig lehet megtalálni majd”............Bécs gondosan elzárta Magyarországot a külföldtől, a külföldet pedig agyarországtól.....Napóleon megbízottja írta 1802-ben: „A császárok állandó célja, hogy ezt a királyságot a monarchia egyszerű tartományává tegyék..... Magyarországot úgy kezelik, mint egy gyarmatot”... .. ...”(106.oldal.)
Aztán ha időben még előrébb megyünk, II. József korába, (azt se feledjük, hogy Ő hozta az 1784-es németesítési rendeletet) a korona kapcsán is lehet fogalmunk magyar történelmet hamisító intézkedésre a képcserékkel. 1613-ban még Jézus és Mária zománcképek szerepelnek Révay Péter koronaőr beszámolója szerint, majd Bethlen tulajdonában sincs bántódása, 1790 utánra meg – amikorra kiviszik az országból --- már megtörténik a csere, ugyanis 1792-ben Decsy Sámuel munkájában elszólja magát, az új képre úgy hivatkozik, hogy azon a helyen, ahol a Mária volt.... A Rédei által említett szovjet rendszerre vonatkozóan: „.Czeglédi Károlyról.....A nemzetközi tekintélynek örvend- professzort hazája nem kényezteti el kitüntetésekkel, ugyanakkor több török kitüntetést is kap, közöttük az akadémiai rangú T örök T örténeti T ársaság és az Altürk Akadémia kitüntetéseit 1983-ban. Altáji kutatásaiért az Indianapolosi Egyetem Aranyérmét is elnyeri 1986-ban. A nemzetközi szakirodalom a világ legnagyobb steppe-szakértőjének tartja. 1984-ben kapja meg életművéért a Munkaérdemrend Arany Fokozatát. Akadémiai tagságra kétszer is jelölték. Először megszavazták tagságát, de politikai okok miatt nem kaphatta meg. Másodszor halála után jelölték, de az Akadémia ezt elutasította, mert nem kíván a posztumusz tagságból rendszert csinálni. Czeglédy professzort nem is ösztönözte soha semmiféle hiúság, becsvágy . A családi örökségként kapott derűs bölcsessége birtokában mindvégig egyenletes intenzitással és szenvedéllyel dolgozik.......” (Bérces Edit: Egy őstörténet-kutató emlékére Czeglédy Károly pályaképe, Műhely, 1999., 92. oldal.) ......."
Hary Györgyné, Kiegészítések egy nyelvvita történetéhez. Valóság 50 (1976) 94. - Dr. Oláh Béla, Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete. Buenos Aires, Ősi Gyökér kiadás. 1980, 22. vö. Treffort Ágoston, Emlékbeszédek és tanulmányok. Budapest, MTA. 1881. - uő Kisebb dolgozatok. Az irodalom, közgazdaság és politika köréből. Budapest, MTA 1882.
A jelek szerint minden utókori szerző a HARY GYÖRGYNÉ által megadottakra hivatkozik. Tehát a kiindulási pontunk Háry Györgyné. Így az általa megadott FORRÁS eredetét kell fölkutatnunk.
1. Létezett-e a megadott Trefort munka ?
----------- Létezett:
Trefort Ágoston: Emlékbeszédek és tanulmányok (Akadémia - 8 r. VIII. 345 l. Ára 1 frt. 80 kr.)
2. Hol lelhető fel ez a munka ?
----------------- Nagy valószínűséggel csak az AKADÉMIÁn. A magyar elektronikus könyvtárban csak a Trefort önéletrajz található.
3. A megadott munka miként kézzelfogható ?
3.a) Hiteles eredeti formában ?
--------------------- Teljes átolvasással közvetett úton keresendő az idézet, vagy ahhoz érteményben azonos szöveg.
3.b) Elektronikus formában ?
--------------------------- szavankénti szövegkereséssel ellenőrizhető az idézet vagy ahhoz érteményben azonos szöveg megléte.
Ha a jelzett munka HIÁNYtalan, és abban a Háry GYörgyné által megadott idézet , vagy annak értelmével egyenértékű TREFORT nyilatkozat nem található, akkor EGYÉRTELMŰSÍTHETŐ, hogy
A. Háry Györgyné ROSSZ forrást adott meg B. Háry Györgyné kompilált és KREÁLT
összegzőleg:
HÁRY GYÖRGYNÉ állítása NEM fedi a valóságot, további indoklásként nem alkalmazható a magyar nemzeti őstörténeti kutatást aláásó germán Übermensch / osztrák- Bach érvrendszerben.
Erről a témáról egyébiránt az alig három hónapja elhunyt HERCZEG GÉZA akadémikus, a nemzetközi jog és annak történeti kutatásának szakértője írt egy nagyon jó tanulmányt.
NETHEM/RÉDEI-X22:
2...Ami a Bach-korszakot illeti, nincs kellően megkutatva a Monarchia ebbéli szerepe. Ugyanakkor eléggé elgondolkodtató: „...A jiddis ugyanakkor közvetítőként szolgált a közép-európai zsidó közösségek számára a német nyelvű európai kultúrához való kapcsolódásban. A Monarchia németesítési törekvéseiben például a zsidó közösség többsége természetes segítőtársnak bizonyult, éppen nyelve miatt. Mivel az általuk beszélt nyelv, a jiddis német nyelvjárásnak számított, a héber helyett létrehozott szekularizált iskolákban az oktatás nyelve a német lett. Bár a konzervatív rabbik megpróbálták felvenni a harcot a német tanítási nyelv ellen, a folyamat feltartóztathatatlannak bizonyult. A magyarul vagy szlovákul beszélő lakosság körében időnként a zsidók tűntek a német kultúra kizárólagos letéteményeseinek. (Katz, 1999)......” (Huszár Ágnes: Nyelvhalál, Iskolakultúra 2004/8) És kit is kell németesíteni a Monarchián belül ? Taalán az osztrákot ? Ugye nem. Éppen hogy mindenkit, aki nem osztrák...... „....A nemzeti kérdés tehát nem volt közigazgatási, iskolaügyi vagy vallási probléma, amelyet igazgatási egységek határainak kiigazításával, helyi önkormányzatok kiépítésével, iskolák létesítésével, felekezetek egyenjogúsításával orvosolni lehetett volna, és inkább több, mint kevesebb engedménnyel meg lehetett volna „oldani”, hanem hatalmi harc, amely új államokért, új határokért, az erőviszonyok megváltozásáért dúlt, és nem valami légüres térben zajlott, hanem Európának a hatalmi egyensúly módosulására nagyon is érzékenyen reagáló középpontjában. A nemzeti mozgalmak jelentőségét becsüli le, aki azt hiszi, hogy azok félúton megállva beérték volna nyelvi egyenjogúsítással, közigazgatási autonómiával, és nem törekedtek volna a politikai hatalom teljességének megragadására – az önálló államalapításra - , ha annak reális lehetősége felcsillan előttük. Az önálló államalkotás, vagy a más állam keretében élő rokon népekkel való egyesülés persze nem mindig és nem mindenütt került napirendre, de mint perspektivikus cél, minden nemzeti mozgalom lényegéhez tartozott..........Kelet-Közép-Európa kis nemzetei célkitűzéseiket csak úgy látták megvalósíthatónak, ha a nemzeti egység eszméjét a meglévőnél, a ténylegesen létezőnél nagyobb tartalommal töltik meg. A horvátoknál ez a délszláv egységet hirdető „illír” gondolat jegyében jelentkezett, a szerbeknél hasonló módon a délszlávok egyesítésére irányuló törekvésben, a cseheknél a szlovákokkal való testvériség és ezen túl valamennyi szláv nép szolidaritásának formájában. A szláv testvériség gondolata, az a tudat, hogy Európa legnagyobb népcsaládjához tartoznak, feloldotta a kis szláv népek tehetetlenségének érzését, különösen azután, hogy az orosz seregek Napóleon fölött aratott győzelmei a szlávság erejét bizonyították. A románoknak is adott volt a cél: mindazon területek egyesítése, ahol románok laktak, tekintet nélkül az ott élő más népekre.....” (Herczegh Géza: Európa közepén és Európa peremén, VI. fejezet: Magyarország a Habsburg-birodalomban, Mikes International, 2003., 112.p.)
"Trefort Ágost kultuszminiszter ezeket a szavakat 1877-ben a Tudományos Akadémia "Egyetemes magyar származási elmélet" konferenciáján mondta az akkor akadémiai jegyzőkönyv szerint."
Én sajnos nem találtam meg így sem, de hátha te nagyobb sikerrel jársz.
"A finnugor oktatás szerint a nyelvi családfamodell alapja Darwin munkája volt, és mindmáig ez a családfamodell az egyedüli DOGMATIKUS ( az újhullámosok ellentételezéseként "ortodox" ) alap."
Ez feneketlenül ostoba, sok oldalúan tudatlan állítás. Ha egy finnugrász nyelvész véleményt nyilvánít egy tudománytörténeti kérdésben -- vagy abban, hogy miként kell halászlét főzni --, akkor nem a finnugor oktatás, a finnugor dogma, a finnugor tévtan nyilvánított véleményt a tudománytörténetről vagy a halászléről, hanem az illető. A finnugrisztikának épp olyan kevéssé vannak tudománytörténeti pozíciói, mint receptügyi poziciói. Ezzel nem azt akarom elismerni, hogy Róna-Tas olyan hülyeséget irt, mint amilyent te tulajdonítasz neki, hanem arra szeretném felhívni becses figyelmedet, hogy akkor is hülyeségeket beszélnél, ha ezúttal véletlenül nem értettél volna valamit fatálisan félre.
Jellemző JELZŐosztogatás, értetlenség-vád, majd egy LOGIKÁTLAN indoklás.
Hogy is van ez ? Ha a tudós gondolatai -- jelenjenek meg akár a leghivatalosabb anyagokban is -- nem KÖZelfogadottak, akkor az csupán vélemény, egyéni félresiklás ? Akkor tekinthető csak "HIVATALOSNAK" ( az akadémia által jóváhagyottnak ---kvázi cenzorázottnak ! --- ), ha MANTRÁLJA a régit, vagy legalábbis a DOGMÁKnak nem mond -- mert NEM MONDHAT ! -- ellent.....
Itt nem mást bizonyítottál be megint, mint a KÖRÉRVELÉST, és a DOGMA létét, továbbá, hogy létezzen bármily belső ember kritikája, egyáltalán nem veszik jó szemmel, és minden igyekezettel "marginalizálni" kell. Ha az embert pozíciójánál fogva nem sikerül, hát akkor a mondandóját kell elszigetelni, és gyorsan bizottsági "fejmosást" végezni, mint a régi szép kézivezérelt korokban........ ( Ismerem ezen berkeket, úgy hogy nem kell a szépítés és a porhintés....)
"Amiket sorszámozottan fölsoroltál, azok ha egyenként esetleg igazak is, KOMPLEXEN nem állják meg a helyüket."
Ó, bazd meg.
Elfogadhatatlan informális. Egyéb ?
"SZÁMOS kutatás egész egyszerűen NEM LETT elvégezve (a finnugor származás eszmebeágyazottsága, dogmásítása okán)"
LOL. Talán ha specifikálnád az el nem végzett kutatásokat. Egyáltalan milyen kutatásokra gondolsz?
Számtalanszor el lett sorolva, AKKOR SOHA nem válaszolt rá senki, hallgatás volt. Amit 150 éve sürgettek sokan, legultoljára ZAICZ, de mindmáig nem voltak képesek elvégezni. Így aztán a finnugrizmus a KÖRBEÉRVELÉS mintapéldája.
"Persze ma már az idő előrehaladtával könnyűszerrel lehet ezt kijelenteni, hogy a kölcsönhatásokról mit sem lehet tudni, elvesztek az adatok...... Nos: mert tettek róla, nem egyszer sima szabotálással."
Úgy gondolod, hogy a komcsi labanc sváb zsidók megsemmisítették a Sziriuszról hozott magyar nyelv audio dokumentációját?
Nem kell mindent megsemmisíteni, egész egyszerűen arról kell tenni, hogy az idő múljon, mindenféle ÉRDEMI munka nélkül.....
De ha már a megsemmisítést hozod így önszántadból, kíváncsi lennék, hova is lett GALGÓCZI ( és számos mások ) kutatási anyaga az AKADÉMIÁRÓL ???
"Na látod: Még mindig a klasszikus szülő-gyerek BIOLÓGIAI leszármazási kép uralja a gondolatodat" Nem, nyuszifül, én történetesen nem kedvelem a történelmi nyelvészet antropomorf metafóráit.
Ezt jó hallani, bár előszeretettel élsz vele.
De a metafórák mögött elméletek vannak, meg rengeteg felhalmozott tudás.
Metafórája válogatja......
A metafórákba belekötni ostobaság. Rutherford azt mondta, hogy az elektron olyan, mint a légy a katedrálisban. Hát nem olyan, sokkal kisebb. De ennek a metafórának a kritikája nem az atommodell kritikája. Ebben a kontextusban említeni is páratlan debilitás.
Mi a lényege a metafóráknak ? Az ABSZTRAKCIÓKBAN elgondolt LÉNYEGI HASONLÓSÁGOK érzékeltetése. némi --- néhol pedig jókora -- TÚLZÁSOKKAL.
Hibás logikát követsz, elvégre ebben a nyelvészeti képletben nem egyszerűen metafóráról van szó, hanem EGY az EGYBEN egy természettudományos ELMÉLET FÖLHASZNÁLÁSÁRÓL ! ÉS ez nagy különbség.
Ráadásul egy metafóra soha nem lehet teljes, ezért mindig valami ismérvre fókuszál, abban az ismérvében viszont nagyjából korrektül, az összes többiben annál inkább nem.
Ugyanez vonatkozik az elektron példázatra is. Ráadásul Rutherford idejében még úgy-ahogy meg is állta a helyét a mához képest, hiszen ma FELHŐKről és HULLÁMOKról ( elképesztő , még a nyelvekben is ezt hozzák elő !!!) kell beszélni az anyagok ezen szintjén, és bizony nincs már konkrét határ........
"Többen idézik, magam nem tudtam utánanézni ennek az adatnak, hogy 1876-ban (vagy I 877-ben?) Trefort Ágoston akkori kultuszminiszter, állítólag jegyzőkönyvben is rögzítve, az alábbiakat mondta: "....én az ország érdekeit kell nézzem és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredete mellett törnek lándzsát."(227)
227. Hary Györgyné, Kiegészítések egy nyelvvita történetéhez. Valóság 50 (1976) 94. - Dr. Oláh Béla, Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete. Buenos Aires, Ősi Gyökér kiadás. 1980, 22. vö. Treffort Ágoston, Emlékbeszédek és tanulmányok. Budapest, MTA. 1881. - uő Kisebb dolgozatok. Az irodalom, közgazdaság és politika köréből. Budapest, MTA 1882.
Bakay Kornél, Az Árpádok országa, 2002, Nyíregyháza, 143.old
A témához még.
Bakay Kornélnak birtokában van a Valóság ezen példánya és ennek alapján Bakay Kornéllal egyeztetve sokáig kerestem az Akadémia korabeli jegyzőkönyveiben ezt
a kijelentést, sajnos nem találtam meg.
Kíváncsi vagyok az általad emlitett urak hol találtákmeg.
"A finnugor oktatás szerint a nyelvi családfamodell alapja Darwin munkája volt, és mindmáig ez a családfamodell az egyedüli DOGMATIKUS ( az újhullámosok ellentételezéseként "ortodox" ) alap."
Ez feneketlenül ostoba, sok oldalúan tudatlan állítás. Ha egy finnugrász nyelvész véleményt nyilvánít egy tudománytörténeti kérdésben -- vagy abban, hogy miként kell halászlét főzni --, akkor nem a finnugor oktatás, a finnugor dogma, a finnugor tévtan nyilvánított véleményt a tudománytörténetről vagy a halászléről, hanem az illető. A finnugrisztikának épp olyan kevéssé vannak tudománytörténeti pozíciói, mint receptügyi poziciói. Ezzel nem azt akarom elismerni, hogy Róna-Tas olyan hülyeséget irt, mint amilyent te tulajdonítasz neki, hanem arra szeretném felhívni becses figyelmedet, hogy akkor is hülyeségeket beszélnél, ha ezúttal véletlenül nem értettél volna valamit fatálisan félre. "Amiket sorszámozottan fölsoroltál, azok ha egyenként esetleg igazak is, KOMPLEXEN nem állják meg a helyüket."
Ó, bazd meg. "SZÁMOS kutatás egész egyszerűen NEM LETT elvégezve (a finnugor származás eszmebeágyazottsága, dogmásítása okán)"
LOL. Talán ha specifikálnád az el nem végzett kutatásokat. Egyáltalan milyen kutatásokra gondolsz? "Persze ma már az idő előrehaladtával könnyűszerrel lehet ezt kijelenteni, hogy a kölcsönhatásokról mit sem lehet tudni, elvesztek az adatok...... Nos: mert tettek róla, nem egyszer sima szabotálással."
Úgy gondolod, hogy a komcsi labanc sváb zsidók megsemmisítették a Sziriuszról hozott magyar nyelv audio dokumentációját?
"Na látod: Még mindig a klasszikus szülő-gyerek BIOLÓGIAI leszármazási kép uralja a gondolatodat" Nem, nyuszifül, én történetesen nem kedvelem a történelmi nyelvészet antropomorf metafóráit. De a metafórák mögött elméletek vannak, meg rengeteg felhalmozott tudás. A metafórákba belekötni ostobaság. Rutherford azt mondta, hogy az elektron olyan, mint a légy a katedrálisban. Hát nem olyan, sokkal kisebb. De ennek a metafórának a kritikája nem az atommodell kritikája. Ebben a kontextusban említeni is páratlan debilitás.
"...az ország érdekeit kell néznem és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát".
------------------
Megkérhetnélek, hogy egész pontosan idéznéd ennek az írásnak a helyét. Négy- öt évvel ezelőtt honapokig csak ezzel az állítólagos Treffort idézettel foglalkoztam az Akadémia könyvtárában pedig Hari Györgyné a Valóságban (1976, 10) tutira megadta a forrás helyét, még sem találtam.
"...A történeti nyelvtudományban fontos kutatási tárgyként szerepeltek és szerepelnek a hangváltozások, mivel ismeretükben válnak érthetővé legkorábbi nyelvemlékeink, világítható meg számos újabb jelenség oka, valamint kutatható az egymással érintkező nyelvek kapcsolata. Tudjuk például, hogy a szlávban a nazálisok denazalizációja (az egyik átfogó, minden szláv nyelvre kiható hangváltozás) kb. a X. századra befejeződött, így azok a szláv eredetű szavak, amelyek a magyarba vokális + nazális hangkapcsolattal kerültek, X. század előtti kölcsönzések, például abroncs, galamb, lencse stb. .."
Ez csak abban az esetben vezethető le így, ha a jelzett szavak VALÓBAN szláv eredetűek. No de mi bizonyítja szláv eredetüket ?
SEMMI ! Csak a feltételezés, illetve a 19. századi TÖMEGES ( MIKLOSICH általi) bizonyítatlan kijelentés abból a HIBÁS logikai érvelésből, hogy ami a FINNUGORból nem levezethető, az JÖVEVÉNY szó ! ( ÚJABB DOGMA, és ráadásul a KÖRÉRVELÉS tipikus esete !).
A SZLÁV változást, ráadásul a X. századit és az azt megelőzőt valami "földöntúli" homállyal fedett , hovatovább belső fejleményként ábrázolják, noha ott a kézenfekvő TÁRSADALMI hatás: az AVAROK és a MAGYARság előtérbe kerülése: Ezáltal pedig azok nyelvi kölcsönhatásai egyértelműsítik, hogy ezt a vizsgálati vonalat sem szabad kihagyni a számításból. De kihagyják . Hogy készakarva, az már egyértelmű.
Minden nyelvészre érvényes az 5258.hsz-om? Szomorù... (Pedig lehet, hogy Pete Istvàn elmélkedése még jò is, azonban egy ilyen egyszerû mûkedvelônek - mint én - elmegy a kedve a végigolvasàstòl. Remélem, hogy Ti nyelvészek legalàbb megértitek egymàst...:-(
"...megkritizálni... szofisztikáltsági... versus dialektus/szociolektus... kompetens...distinkciók...szociolingvisztikában...ambícionálja...spekulál...vérdilettánsok...." (evil)
"Randé: Miben látta tanár úr a magyar nyelv romlásának okait? [Kodály válasza:] Az okaira messze volna kitérni, azok még Mária Terézia anyánkkal kezdődnek, aki Bécsbe csalogatta az arisztokráciát, levetkeztette velük nyelvüket. Idegen nyelven nevelkedtek. Ez aztán terjedt lefelé a testőrségen keresztül a kisnemességre, egész a falusi tanítónőig. Egyiktől olyat hallottam, hogy XY-nak ez a 'flamméja'. BIZTOSAN AZT HITTE SOKKAL MÜVELTEBB*, hogyha német szóval mondja. Valamikor, Mátyás király idejében, Galeotto Marzio azon csodálkozott, hogy az urak és parasztok egyformán beszélnek. Ez egy olasznak feltűnt, mert ott tizenkétféle dialektus is volt már akkor. Ez viszont annak jele, hogy AKKOR MEG AZ URAK IS TUDTAK MAGYARUL BESZELNI. Mária Terézia után ez megszűnt és terjedt az idegen nyelv természetesen a városi polgárságra más irányból. A német anyanyelvűek nehezen tanultak meg magyarul; még két-három nemzedék után is érezni a beszédükön, hogy nem a magyar talajból szívták. Különösen a hangsúly dolgában." (Kodály Zoltán, 1974, Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok, III, Budapest: Zeneműkiadó, 434 o.).
*[Sajnos a XX.szàzad elején és végén ùjra ez a hajlam mutatkozott/zik]
"...Pluralizmus a nyelvtudományban. A tudományok klasszikus korszakának a metodológiáját, így a nyelvtudományét is, a személytelenség, általánosan elfogadott fogalmak, műszavak használata, a kutatásoknak meghatározott témákra történő koncentrációja, abszolutizmussal párosuló monizmus jellemzi. Ez a tudományos metodológia él tovább a XX. század második felében domináló irányzattá vált generatív nyelvelméletben és annak művelőiben is. Ezt az irányzatot a nyelvtudományban Baczerowski Janusz (2001: 13–6) a falszifikacionizmus képviselőjének tekinti. A falszifikacionizmus szerint a megfigyelést az elmélet irányítja, amely spekulatív és hipotetikus feltevés, az emberi ész produktuma. „A falszifikacionizmusban a tudományt olyan hipotézisek halmazának tekintik, amelyek addig érvényesek, míg nem kerülnek elő olyan tények, amelyek ellentétesek az adott hipotézissel […] A hipotézist csak akkor lehet falszifikálni, ha léteznek olyan logikailag lehetséges események vagy megfigyeléses mondatok, amelyek ellentétesek vele, és amelyek, ha igaznak bizonyulnak, képesek falszifikálni ezt a hipotézist […] A falszifikacionisták szerint azok az elméletek jobbak, amelyeket jobban lehet falszifikálni. A tudományos munka a magas fokú falszifikálható hipotézisek felállításán és a falszifikálás meggondolt és kitartó próbálkozásain alapul […] A falszifikacionisták […] inkább az olyan bátor gondolatot szeretik, amelynek célja egy érdekes probléma megoldása akkor is (és különösen akkor), ha ez a gondolat hamisnak bizonyul, szemben az igaz, de lényegtelen frázisok sorával […] A fantasztikus elméletek népszerűsítése […] nem jelenthet semmilyen veszélyt, mert ha kiderül az alkalmatlanságuk, akkor úgyis elvetésre kerülnek. A falszifikálás követelménye az, hogy az elméleteket világos és precíz módon kell megfogalmazni” (13–4). A falszifikacionizmus elsősorban a racionális tudományoknak – a mate- matikának, a filozófiának és a logikának – lehet a tudományos paradigmája. A probabilisztikus sejtések a matematika fejlődésének fontos tényezői. A falszifikacionizmus az empirista tudományokban is mindig jelen volt azzal a lényeges eltéréssel, hogy itt bizonyítottnak vélt felfedezéseket ingattak meg, pontosítottak, újabb és újabb területeket vontak be a kutatásba. Baczerowski professzor a posztmodernista paradigma ismertetése kapcsán idézi Paul Feuerabendet (1975), a tudomány anarchista koncepciójának a szerzőjét és népszerűsítőjét, aki szerint, „az a meggyőződés, hogy a tudománynak valamilyen tartós és általános szabály szerint lehet és kell fejlődnie, nem tartható fenn, és veszélyes is” (17). Feuerabend szerint „minden szabad” (anything goes), a megfigyelés az elmélettől függ, a konkurens elméletek összemérhetetlenek, ha az egyik elmélet alapvető fogalmát nem lehet megfogalmazni a másik elmélet terminusai segítségével. Baczerowski Janusz ugyanebben a cikkében ismerteti Jacques Derrida dekonstrukció koncepcióját is. „Derrida a tudomány történetét a szövegek halmazának tekinti, amelybe új szövegeket építenek be. Így a tudományban nem arról van szó, hogy az objektív igazsághoz közeledjünk, hanem arról, hogy szüntelenül olyan újabb és újabb szövegeket gyártsunk, amelyek tudományosnak tekinthetők” (18). Összegezésében megállapítja, hogy a posztmodernizmus képviselői azt vallják, hogy „a tudományos tevékenység alapvető feladata nem a magyarázás, hanem a megértés […] Azt, hogy valójában tudományos talajon mozgunk-e vagy sem, egyetlen dolog döntheti el, nevezetesen a tudósok körében kialakult egyetértés”. (19). Ha ez megvalósulna, a tudomány elsekélyesedne. A nyelvtudomány jövőbeni fejlődését én is a pluralizmusban látom, amely szerint egy nyelvi rendszer vagy annak valamely vetülete különböző elméleti alapokon és irányzatokban egyenrangúan leírható. ...."
"......A közeljövő feladata lesz a régmúlt hagyatékát előítéletek nélkül ismét részekre bontani, elemezni, értékelni, átértékelni, s ennek alapján komplex módon, ismét több tudományág összehangolt tevékenységével új szintézist teremteni..."
A magyar nyelv eredetkérdései (Eredmények és kihívások a finnugrisztikában /2003 januárjában tartott piliscsabai finnugor szeminárium/) Keresztes László/Debrecen
Az alapnyelvi egység és az őshaza lokalizációja témájának lezárásaként felidézem KORHONEN egy nagyon plauzíbilis elképzelését, amely szerint:
A nagy nyelvcsaládok a világ fejlett területein léteznek. Az elmaradott vidékeken csak izolált kis nyelvek találhatók. Így lehetett ez a régi időkben is. Amíg csak alacsony szintű őskori halászatot és vadászatot folytattak az emberek, kis társadalmi közösségek alkottak nyelvi közösségeket. Amikor ezekben megindult a technikai-gazdasági fejlődés, expanzívak lettek, kulturálisan és nyelvileg aszszimilálták kevésbé fejlett szomszédaikat. Ha a nyelvi és kulturális expanzió folytatódott, végül elért egy olyan határt, ahonnét a nyelvi egység csökkenni kezdett. A nyelvjárási különbségek elmélyültek, és az alapnyelv fokozatosan leánynyelvekre bomlott. Jó okkal feltehető tehát, hogy az olyan nagy nyelvcsaládok, mint amilyen az uráli, az altaji és az indogermán, az expanzív társadalmi és kulturális fejlődés során alakultak ki. Így az uráli, az altaji, az indogermán stb. nyelvcsalád már a felbomlás előtt nagyobb területen és nagyobb népesség által beszélt nyelv volt, mint a tipikusan paleolitikumi nyelvszigetek (KORHONEN 1980: 65).
Nagyjából ezt a véleményt támogatja PUSZTAY is.
Ezek a modernizált nézetek immáron több mint 30 évesek, az "irányadó" nézetekben azonban alig van elmozdulás.
