mivel az UTE, a KAC, a Rákosszentmihály, az URAK, stb. csapatok mindig is a budapesti bajnokságban indultak 1926-ig, ezért őket természetesen fővárosinak számoltam.
Schlosser nem került be osztrák csapatból a válogatottba? Azt hiszem Wiener AC volt a csapat neve... Vagy a két válogatott Wiener közül az egyik? (de lehet hogy a Winkler testvérpár valamelyike)
Össze lehetne szedni apák-fiúkat a magyar foci történetéből: szedjünk elő olyan apa-fia kapcsolatokat, ahol mind az ős, mind az utód első osztályú játékos volt. Persze a topik címére való tekintettel, vagyis, hogy a két világháború között szerepeljen egyikük.
Fejből most négyet írok:
Bukovi Márton és fia (talán szintén Márton?) is volt NB1-es játékos. Utóbbi azt hiszem, hogy talán az MTK-nál játszott néhány mérkőzést az 50-es években. Utána kéne nézni...
Kisuczky Róbert, 1959-ben a Csepel csapatából gólkirály volt, és fiatalon tragikusan meghalt egy kocsmai verekedésben. Apja ha jól emlékszem, a Nemzeti, a Szeged és az ESMTK csatára volt.
Puskás Ferenc apja, Purczeld Ferenc pedig ha minden igaz, a MÁVAG, a Vasas és a Kispest fedezeteként szerepelt, utóbbi kettővel az első osztályban is.
és már említettem, hogy Bánkuti István apja a Budafok játékosa volt.
Ha jól tudom, ők adták a legelső külföldről beválogatott játékost hazánknak!
Az 1924-es olimpián, a lengyelek elleni első mérkőzésen 5-0-ra győző csapatban játszott Obitz Gábor és Eisenhoffer József a morva klub képviseletében, Guttmann Béla pedig a Hakoah Wien-ből került beválogatásra.
A következő meccsen, ami Egyiptomi csapásként híresült el (...) szintén szóhoz jutottak mind a hárman. A következő alkalom, hogy valakit külföldi csapatból hívtak be a válogatotthoz, 1938-ban volt, amkor az Olympique Marseille játékosa, Kohut Vilmos nyert ezüstérmet a magyar válogatott tagjaként.
Ha nem tévedek, akkor a negyedik alkalomra kb. 1979-ig, vagy 1980 kellett várni, amikor Bálintot válogatták be...
ennél is érdekesebb kérdés az első vidéki játékos "esete".
Nirnsee Gyula volt az első, vidékről beválogatott futballista, a Pozsonyi TE játékosaként került be a nemzeti tizenegybe, 1907-ben. Ám ő budapesti illetőségű, és már korábban, 1904-ben a MAC-ból is bekerült a legjobbak közé.
Ám a második jelölt is "kiesik"! Amsel Ignác került be 1921-ben a válogatottba vidékről, Békéscsabáról. Ám ő sem vidéki volt, hanem kispesti, KAC nevelésű futballista, aki csak a jobb pénzügyi (és az akkor rendkívül fontos: étkezési) lehetőségek miatt igazolt egy évre Békéscsabára.
Vagyis az első igazi vidéki futballista, aki vidéken született, vidéken lett jó focista, és vidéki csapatból került be a válogatottba: Solti Mihály volt, a Szegedi AK balszélsője! Ő 1922-ben, a Lengyel válogatott ellen játszott a válogatottban. Vele kezdődött a vidéki futball térhódítása Magyarországon!
Ezt nem tudom, hogy honnan kerülhettek játékosok a csehszlovák válogatottba. De vettem a fáradtságot, és kinyitottam a csehszlovák "mindenttudó" könyvemet (Jensik-Macku: Kronika ceskeho fotbalu do 1945). Sajnos a cseh tudásom olyan gyatra, hogy nem tudom "normálisan" elolvasni, de megnéztem a végén a bajnoki tabellákat. 1929-ig különböző néven stredoceská ligákat rendeztek (ami középcsehet jelent), földrajzilag és etnikailag is cseh csapatok vettek részt benne. Viszont a II. liga első néhány helyezettjeit is közlik, ott már vannak német csapatok is (pl. 1925 1. SK Kladno (cseh), utána viszont két német csapat jön: Karlsbader FK, DSK Brüx). 1929-től már I. liga van, és feltűnik a Teplitzer FK (német). Majd 34-ben a DFC, 35-ben pedig már három német csapat van (DFC, Teplitz, DSV Saaz). Ráadásul 34-től az elsőosztály a Celostátní Liga nevet viseli, ami alighanem országost jelent. 36-ban először játszik pozsonyi és ungvári csapat, a CSSK Bratislava és a Rusj Uzhorod. A könyvben benne van a csehszlovák válogatott összes meccse összeállításokkal, de a játékosok klubjait nem adják meg.
Persze, tisztában vagyok. De a futballtörténeti tanulmányok, könyvek színvonalát is ismerem.:) Pl. Vitos DVSC-történeti könyvének első oldalán 6-7 hibás adatot találtam.
amúgy hokiban is a csehek viszik tovább a csehszlovák hagyományokat (a csehek csehlszovák jogon maradtak A csoportosok, a szlovákok meg a D csoportban indultak, mint újonnan benevezett ország), pedig ott a két válogatott gyakorlatilag egy szinten van...
Pdf-ben van, nemrég sikerült letöltenem. Kb. öt éve írtam, sokkal többet azóta sem tudok a témáról (a csehszlovák bajnoki rendszerről a 73. oldalon írok - részletesebben lásd Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918-1938. Pozsony, 1992).
Ami meglepett, hogy leveleztem a brünni zsidó hitközséggel, elolvastam a csehül megjelent cikkeket a Makkabiról, és nagyon úgy tűnik, hogy nálunk ismertebb volt a klub mint náluk.
És ami még viccesebb. Évekkel ezelőtt megkeresett egy svéd újságíró, bizonyos Gunnar Persson, aki a Hakoah Wienről írt könyvet. Elsősorban a Makkabi Brnoról érdeklődött, adtam neki elég sok anyagot, de ő is talált néhány dolgot. Aztán megjelent a Stjarnor pa flykt című könyve, amiben van vagy 4-5 oldal a Makkabiról. Ha valaki tud itt svédül, beszkennelem ezt a pár oldalt.:))
alapból cseh túlsúly volt, de a háború előtt különösen speciális volt a helyzet (lásd az előbbi írásomat), szerintem más szövetségből nem is lehettek válogatottak, csak a csehből...
basszus, tényleg, igazad van! Így jár az ember, ha fejből ír dolgokat :)
Kalmár Györgyről csak annyit tudok, hogy csatár volt, és mintha alig 4-5 NBI-es éve lett volna. De majd megpróbálok neki is utánanézni...
Más. Ha már Csehszlovákia! A két világháború között Csehszlovákiában valami hihetetlenül bonyolult bajnoki rendszer volt. Ha jól tudom, egyetlen országon belül létezett cseh, szlovák, magyar, német, zsidó és lengyel labdarúgó szövetség is, mindegyik külön bajnokságokkal.
És pl. a Kassai AC vagy a Füleki FTC a magyar bajnokságban játszott, a SK Bratislava a szlovákban, a DFC Prag a németben, a Sparta és a Slavia a csehben, a Maccabi Brno pedig a zsidóban... és így tovább. Ha egyesítették volna az ereiket, valószínüleg sokkal jobbak lehettek volna...
De erről Tempó, Vasutas! tudna sokat és jókat írni, úgyhogy várjuk meg őt a témával, engem nagyon érdekelne :)
Továbbá szintén nagyon érdekelne a magyar szövetség által kiírt bajnokság minden eredménye (mikor ki nyert)!
igaz, nem tudom miért van így, ha tényleg így van (mármint a cseh "jogutód" dolog)
(mondjuk a csehek sokkal sikeresebbek voltak a kettészakadás után. különben a közös válogatottban egyenlően osztoztak meg a játékosok? szerintem ott is cseh túlsúly lehetett)
mondjuk a csehszlovákok azért számítanak speciális esetnek, mert gyakorlatilag két egyenrangú országra szakadtak, viszonylag azonos méretekkel. Vagyis szerintem a szlovákoknak ugyanannyi joguk lenne továbbvinni a csehszlovák hagyományokat, mint a cseheknek...
No mindegy, ez már globális politika és nem futball :)
Az rsssf.com szerint (de az nso is ugyanazt írja) Kalmár György a Szeged játékosaként gólkirály volt 1941-42-ben és tudtommal ő sem volt válogatott. Tehát nem Jenőfi volt az első nem válogatott gólkirály (1942-43) Manno Miltiádész után...
Különben én semmit nem tudok Kalmár Györgyről. Milyen poszton játszott? stb.
Van valami ilyen, hogy a csehszlovák válogatottnak a cseh a "jogutódja", a szovjetnek az orosz, a közös német válogatottnál pedig a nyugat-német a "jogelőd".
