Bármi jöhet, amit érdekesnek tartasz, vagy pusztán kapcsolódik valamelyik feldobott témához. Lg tényleg nem neked szánta (bár ezt felesleges ragoznom, másrészt meg tényleg megértem, hogy zokon vetted, harmadrészt meg én is bíznék benne, hogy több fradista idetalál, hisz tényleg Ti vagytok a legtöbben, ezt szerintem senki sem vitatja, negyedrészt meg nem értem, mi a francnak írok ilyen sokszorosan összetett mondatot, ráadásul zárójelbe, kiegészítő megjegyzésként:)).
Egyetlen egy jegyzetet találtam a Droguistákról. A Hódmezővásárhelyi Sport Élet 1921. szeptember 6-i számában megjelent cikk szerint a csapatnak beceneve is van: Drogosok.:)))
Nekem olyan könyvem van spec. Nagy Bélától, amelyben a bajnokcsapataink szerepelnek. Címe: FRADI-huszonhétszer. Nagyon jó kis darab. '38-as, '40-es, '41-es bajnokságról van benne szó értelemszerűen az általad kért időszakból.
mivel az UTE, a KAC, a Rákosszentmihály, az URAK, stb. csapatok mindig is a budapesti bajnokságban indultak 1926-ig, ezért őket természetesen fővárosinak számoltam.
Schlosser nem került be osztrák csapatból a válogatottba? Azt hiszem Wiener AC volt a csapat neve... Vagy a két válogatott Wiener közül az egyik? (de lehet hogy a Winkler testvérpár valamelyike)
Össze lehetne szedni apák-fiúkat a magyar foci történetéből: szedjünk elő olyan apa-fia kapcsolatokat, ahol mind az ős, mind az utód első osztályú játékos volt. Persze a topik címére való tekintettel, vagyis, hogy a két világháború között szerepeljen egyikük.
Fejből most négyet írok:
Bukovi Márton és fia (talán szintén Márton?) is volt NB1-es játékos. Utóbbi azt hiszem, hogy talán az MTK-nál játszott néhány mérkőzést az 50-es években. Utána kéne nézni...
Kisuczky Róbert, 1959-ben a Csepel csapatából gólkirály volt, és fiatalon tragikusan meghalt egy kocsmai verekedésben. Apja ha jól emlékszem, a Nemzeti, a Szeged és az ESMTK csatára volt.
Puskás Ferenc apja, Purczeld Ferenc pedig ha minden igaz, a MÁVAG, a Vasas és a Kispest fedezeteként szerepelt, utóbbi kettővel az első osztályban is.
és már említettem, hogy Bánkuti István apja a Budafok játékosa volt.
Ha jól tudom, ők adták a legelső külföldről beválogatott játékost hazánknak!
Az 1924-es olimpián, a lengyelek elleni első mérkőzésen 5-0-ra győző csapatban játszott Obitz Gábor és Eisenhoffer József a morva klub képviseletében, Guttmann Béla pedig a Hakoah Wien-ből került beválogatásra.
A következő meccsen, ami Egyiptomi csapásként híresült el (...) szintén szóhoz jutottak mind a hárman. A következő alkalom, hogy valakit külföldi csapatból hívtak be a válogatotthoz, 1938-ban volt, amkor az Olympique Marseille játékosa, Kohut Vilmos nyert ezüstérmet a magyar válogatott tagjaként.
Ha nem tévedek, akkor a negyedik alkalomra kb. 1979-ig, vagy 1980 kellett várni, amikor Bálintot válogatták be...
ennél is érdekesebb kérdés az első vidéki játékos "esete".
Nirnsee Gyula volt az első, vidékről beválogatott futballista, a Pozsonyi TE játékosaként került be a nemzeti tizenegybe, 1907-ben. Ám ő budapesti illetőségű, és már korábban, 1904-ben a MAC-ból is bekerült a legjobbak közé.
Ám a második jelölt is "kiesik"! Amsel Ignác került be 1921-ben a válogatottba vidékről, Békéscsabáról. Ám ő sem vidéki volt, hanem kispesti, KAC nevelésű futballista, aki csak a jobb pénzügyi (és az akkor rendkívül fontos: étkezési) lehetőségek miatt igazolt egy évre Békéscsabára.
Vagyis az első igazi vidéki futballista, aki vidéken született, vidéken lett jó focista, és vidéki csapatból került be a válogatottba: Solti Mihály volt, a Szegedi AK balszélsője! Ő 1922-ben, a Lengyel válogatott ellen játszott a válogatottban. Vele kezdődött a vidéki futball térhódítása Magyarországon!
Ezt nem tudom, hogy honnan kerülhettek játékosok a csehszlovák válogatottba. De vettem a fáradtságot, és kinyitottam a csehszlovák "mindenttudó" könyvemet (Jensik-Macku: Kronika ceskeho fotbalu do 1945). Sajnos a cseh tudásom olyan gyatra, hogy nem tudom "normálisan" elolvasni, de megnéztem a végén a bajnoki tabellákat. 1929-ig különböző néven stredoceská ligákat rendeztek (ami középcsehet jelent), földrajzilag és etnikailag is cseh csapatok vettek részt benne. Viszont a II. liga első néhány helyezettjeit is közlik, ott már vannak német csapatok is (pl. 1925 1. SK Kladno (cseh), utána viszont két német csapat jön: Karlsbader FK, DSK Brüx). 1929-től már I. liga van, és feltűnik a Teplitzer FK (német). Majd 34-ben a DFC, 35-ben pedig már három német csapat van (DFC, Teplitz, DSV Saaz). Ráadásul 34-től az elsőosztály a Celostátní Liga nevet viseli, ami alighanem országost jelent. 36-ban először játszik pozsonyi és ungvári csapat, a CSSK Bratislava és a Rusj Uzhorod. A könyvben benne van a csehszlovák válogatott összes meccse összeállításokkal, de a játékosok klubjait nem adják meg.
Persze, tisztában vagyok. De a futballtörténeti tanulmányok, könyvek színvonalát is ismerem.:) Pl. Vitos DVSC-történeti könyvének első oldalán 6-7 hibás adatot találtam.
amúgy hokiban is a csehek viszik tovább a csehszlovák hagyományokat (a csehek csehlszovák jogon maradtak A csoportosok, a szlovákok meg a D csoportban indultak, mint újonnan benevezett ország), pedig ott a két válogatott gyakorlatilag egy szinten van...
Pdf-ben van, nemrég sikerült letöltenem. Kb. öt éve írtam, sokkal többet azóta sem tudok a témáról (a csehszlovák bajnoki rendszerről a 73. oldalon írok - részletesebben lásd Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918-1938. Pozsony, 1992).
Ami meglepett, hogy leveleztem a brünni zsidó hitközséggel, elolvastam a csehül megjelent cikkeket a Makkabiról, és nagyon úgy tűnik, hogy nálunk ismertebb volt a klub mint náluk.
És ami még viccesebb. Évekkel ezelőtt megkeresett egy svéd újságíró, bizonyos Gunnar Persson, aki a Hakoah Wienről írt könyvet. Elsősorban a Makkabi Brnoról érdeklődött, adtam neki elég sok anyagot, de ő is talált néhány dolgot. Aztán megjelent a Stjarnor pa flykt című könyve, amiben van vagy 4-5 oldal a Makkabiról. Ha valaki tud itt svédül, beszkennelem ezt a pár oldalt.:))
