Kösz szépen, a Tenkes kapitánya nekem is meg van DVD-n, de a következő filmekre viszont fáj a fogam… ezeken nőttem fel gyermekkoromban:
Koppányi aga testamentuma http://www.mokep.hu/product.asp?sku=684
A törökfejes kopja http://www.est.hu/rovat/mozi/film.cfm?d_id_film=4087
A csillagszemű http://www.tvfilm.hu/tvfilm/index.php?f=leiras&fid=1625&resz=0
Nagyon szerettem ezeket, kalandos, izgalmas de mégsem véres történeteikkel könnyedén belopták magukat gyermeki lelkembe… meg persze mindegyikben szerepelt az akkoriban restaurált magyar várak jónéhánya!
Például ki emlékszik rá, hogy Bessenyei Ferenc, mint várkapitány melyik várban mosdott egy hatalmas dézsában, midőn udvarolni készült egy özvegyasszonynak?
És szintén Bessenyei melyik várba lopódzott be, hogy onnét a törökök kertjéből rózsát csenjen szíve választottjának?
Az alábbiakban egy igazi szakkönyvet szeretnék bemutatni, melyet szintén a visegrádi találkozón gyűjtöttem be – lassan egy új könyvespolc vásárlásán kell gondolkoznom…
A kötetet a Magyar Kálmán – Nováki Gyula szerzőpáros írta, címe Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Igazi profi, munka melyben ezen terület – ami jelenleg már kisebb, mint a középkorban volt – összes régészetileg ismert és kutatott valamint a helyileg még eddig be nem azonosított, de írásos forrásokból ismert erődítménye szerepel szövegben és rajzban is. Még csak gyorsan tudtam átfutni, de egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a magyar honfoglalás után a gazdagabb nemzetségek, majd a királyi állam megszerveződése után az ispánsági vármegye központok földvárain át, az egyes várjobbágyok „motte-típusú” halomvárain keresztül a török hódoltságban a magyar jobbágyokkal robotban sietve épített palánkvárakon és az egyes kőtemplomok és kolostorok megerődítésén át a kuruc szabadságharc földerődítéseivel bezárólag igen gazdag a lista. Persze a magyar történelem vérzivatarainak köszönhetően a legtöbb elpusztult, még örülhetünk, ha az árkokból és sáncokból felfedezhetjük az egyes várak nyomait. De soha ne feledjük el, hogy egy napjainkban pusztán álló dombtető ezelőtt évszázadokkal a környék politikai és gazdasági központja volt, ide hordták be az alávetett jobbágyok a földesúri beszolgáltatás terményeit vagy éppen a XVI. században itt állomásozott és portyázott messzi vidékekre egy-egy kegyetlenségéről hírhedt török aga. Szóval ne a mai állapotokból indulva szemléljük az adott helyszínt, hanem annak középkori históriáját megismerve, próbáljuk beleélni magunkat a régi idők viharos történelmébe, mert így fog megelevedni a puszta kövek halmaza…
Például tudtátok azt, hogy a Zrínyi Miklós által a XVII. században építtetett Új-Zrínyivár magyar területen áll? Én ebből a könyvből ismertem meg a részleteit.
Szerintem nincs abba semmi gáz, ha egy-egy várhoz a leghíresebb {esetleg leghírhettebb} kapitányát vagy földesurát kapcsoljuk hozzá -- vagy -- napjaink üzletpolitikája szerint vele "reklámozzuk" a történelmi helyszínt!
Néhány példa:
Eger -- Dobó István, egri nők... legrosszabb esetben a félszemű Jumurdzsák
Siklós -- Tenkes kapitánya, Luxemburgi Zsigmond király, Kanizsai Dorottya
Szigetvár -- Zrínyi Miklós, Szulejmán szultán, Horváth Márk
Kisnána -- Móré László, a Kompolthy família
Sárospatak -- II.Rákóczi Ferenc, Lórántffy Zsuzsanna
Ragozhatnám a végtelenségig... egy a lényeg: ismerd meg a kőfalak mögött zajló egykori életet, annak valóságát hámozd ki a mítoszok és legendák évszázados homályából... de ha csak egyszerűen a lábat - tüdőt és szívet megmozgató hegycsúcson talál a reggeli harmat... már akkor megérte a vártúrád!!! :-)
A Bükk-hegységbeli túrádhoz sok sikert és kifogyhatatlan szívósságot kívánok!
Ha minden összejön én pedig a Zemplénben taposom majd az őszi avart...
És többek között Tenkes kapitány panopzikum isvan ott és egy olyaan levél amiben az írónak írják Kínából, hogy bekapcsolta a tévét és a Tenkes kapitánya megy benne:)
LOL:D
és vicces volt nayon a filmjeleneteket látni..:) najó tudom necces, de nekem erről a várról minden részletében ez ugrott be:D
De hogy On is legyek. Most hétvégén egypár várat ismét meglátogatok most a Bükkben. Teléjesség igénye nyélkül, Sirok, Szarvaskő, Dédesi vár és még van egypár, de ezeket még nem írtam össze.
kedvenc sorozatom a Tenkes kapitánya... nekem is többek között! :-)
Kösz szépen a vártúráid ismertetőjét! :-) Remek helyeken jártál, pocsék időjárási viszonyok között de talán éppen ezért illeti még nagyobb dícséret a kitartásodat!
A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a XVI. század második felében. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, majd egy lakóépületbe építették bele, így lényegében fokozatosan "eltűnt". 1969-ben fedezték fel a maradványait, s nem sokkal ezután megindult az újjáépítése Dr. Gerő Győző és Mendele Ferenc irányításával.
Dr. Gerő Győző így ír a megtalálásról: "A siklósi Alsóvárosban, a volt Pelikán Szálló udvarán álló török mecsetről - amint azt ebben az időben nevezték - a XIX. század negyvenes éveitől kezdődően gyakorta történik említés. Haas Mihály, Baranya megye jeles helytörténeti kutatója így emlékezik meg a dzsámiról: "… a nagy vendégfogadó, melynek udvarában egy régi török mecset áll"" Alig néhány évvel később Fényes Elek ugyancsak említi a fogadót: "… melynek közepén épségben áll fenn egy régi török mecset…" A dzsámi épületének állapotáról szemléletes leírást nyújt Siklós nevezetességeinek ismertetése során Hunfalvy János: "… Nevezetesebb épületei… a vendégfogadó udvarában lévő török mecset. Ez már félig rom, s töredezett falain itt-ott bokrok és fák zöldellenek, annál festőibbnek mutatkozik. Most e mecset lakóházul szolgál..."
A dzsámi lakóházként használt épületét Rohbock Lajos rajza nyomán G. Heisinger metszete is megörökítette. Rómer Flóris, mikor 1872-ben Siklóson járt, a mecsetről egy ceruzavázlatot készített. A rajz a dzsámit - hasonlóan, mint Rohbock korábbi rajza is - sátortetővel fedett épületként ábrázolja. Mindkét ábrázolás úgy tünteti fel a dzsámit, mintha annak épülete nyolc alaprajzú volna. (Egy 1901. évi tudósításból arról értesülünk, hogy a török mecsetet lebontották. E közlés téves volt. Feltehető, hogy a sátortető alatt lévő kupola héjazata ebben az időben már annyira megrongálódott, hogy azt le kellett bontani, s innen ered a félreértés.) Fejes János Siklós monográfusa írja, hogy Siklós elfoglalása után már az első években építettek a törökök dzsámit, amely a "…mostani Pelikán Szálló akkor közteret képező udvarán… állott". Helyesen jegyzi meg, hogy a múlt század végén még állott török épületet "tévesen gondolták a múltban fürdőnek, mert ez a török időben mecset volt". A dzsámi épületét 12x12 méter alapterületűnek mondja, amelynek "…alapfalai - a régi hajó rész - 1,20 méter erősségűek, 8 méter körüli magasak voltak…".
Az 1955-ben végzett városképi és műemléki vizsgálat a korábbi téves forrásokra támaszkodva a török épületet csupán Rohbock metszete alapján írja le, mint a volt Pelikán Szálló, újabban Kultúrotthon udvarán állott egykori épületet. Egyidejűleg javaslatot is tesz alapfalainak feltárására, mint mondja: " … Tekintve, hogy a török kori műemlékek rendkívül ritkák, esetleges építkezés kapcsán a mecset alapfalainak feltárása Siklós története szempontjából jelentős eredményekkel járhat…". Látjuk tehát, hogy a XX. századi feljegyzés a dzsámit már egyértelműen, mint elpusztult - legfeljebb már csak alapfalaiban fellelhető - épületet említi.
Ilyen történeti előzmények után került sor a Művelődési Központ udvarán álló és ahhoz a Vörösmarty utca felől csatlakozó épületcsoport tüzetes helyszíni vizsgálatára. A kutatás ugyanis abból a feltételezésből indult ki, hogy esetleg a jelenlegi épületek valamelyike az elbontott dzsámi alapfalainak felhasználásával épült. Különös figyelmet érdemelt, az épületcsoportból magasan kiemelkedő négyzet alaprajzú féltetős építmény, amelynek elsősorban tájolása volt feltűnő, és az, hogy az épületcsoport központját képezte. Mint ilyen, minden kétséget kizáróan ez volt az épületcsoport legkorábbi épülete, amely a csatlakozó további épületek tájolását a későbbiek során is meghatározta. A tört kőből falazott és téglával felmagasított féltetős épületrész északkeleti oldalához csatlakozó épület padlásterében egy szamárhát íves záródású kisméretű ablaknyílás volt látható, amelyhez hasonlókat találunk a szigetvári Ali pasa-dzsáminál is. A Vörösmarty utca 2. sz. épület - amely részben a centrális épületrészhez csatlakozott - udvarán az épület török eredetéről ugyancsak szamárhát-íves ablaknyílás maradványa, valamint a falon megfigyelhető kváderezést utánzó vakolatarchitektúra árulkodott. Ezek a látható részletek kétségtelenné tették azt a megállapítást, miszerint a négyzet alaprajzú féltetős épületrész a XIX század második felében több ízben említett és Rohbock rajzán is megörökített hajdani török mecset maradványait őrzi.
A visszafoglalás (1688) során készült veduták legtöbbje a fallal övezett városon kívül palánkkal körülvett külvárosban két, kupolával fedett dzsámit ábrázol. Evlia Cselebi török utazó és történetíró a siklósi külváros leírása során többek között azt mondja: "A külső város. Az alsó vár keleti részén egy külváros van… Ez is sorompó fallal körülvett palánka erődítmény… E külvárosban hét városrész van… Hét dzsámija van: első a Malkocs Bej dzsámija, mely egy ligetben van, s valóságos rózsaliget dzsámi. Ólomtetejű magas házat magába foglaló dzsámi ez".
Evlia Cselebi a Malkocs Bej dzsámival kapcsolatban egyrészt utal arra, hogy az kupolás építmény volt, másrészt pedig topográfiailag közelebbről is megjelöli. A városnak az a része, amelyen a dzsámi jelenlegi maradványa áll, ma is eléggé laza beépítésű terület, amely még a XIX században piactér, tehát még ekkor is beépítetlen volt. A terepviszonyokat, és Evlia Cselebi idevonatkozó leírását egybevetve, minden kétséget kizáróan arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a volt Pelikán Szálló - illetve a mai Művelődési Központ - udvarán a Széchenyi és Vörösmarty utcák találkozásánál a bontások után kialakult kis téren álló török épület Malkocs Bej dzsámijának maradványa.
A dzsámit építtető Malkocs klisszai szandzsákbej volt, és 1565-ben halt meg. Siklósi dzsámijának pontos idejét nem ismerjük, de az alapító személyének ismeretében annak létesítése az 1543-1565 közötti időre szűkíthető le.
A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy1993-banelnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben valamely építészeti emlék kiemelkedő helyreállításáért ítélnek oda. Manapság a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de a délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik.A muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket.
A dzsámi berendezését a török állam néprajzimúzeumából kapott tárgyak teszik teljessé.
kicsit irigyellek, en meg nem voltam pecsvaradon. A tavalyi Pecs-Villany-Siklos-Szigetvar turamba idohiany miatt nem fert be. Siklossal kapcsolatban egyetertek: tenyleg remek hely, baromi jol ereztem magam! ha jol emlekszem, a Demjan Sandor akar ott valami nagy fejlesztest csinalni, de nem tudom a reszleteket.
két hétvége alatt ismét volt szerebncsém egy két várhoz. egész pontosan 6 darabhoz.
Ágasvári két várat "néztem" meg múlt hét szombaton. Sajnos ott nem nagyon van mit nézni hacsak a Mátrai várak jeleket nem annak számítjuk:o)
És mivel sajnos borús idő volt így sajnos sok kilátás se volt a csúcsról. Pedig gyönyörü egy hely.
Innét továbbhaladva Sámsonházán néztem meg futólag Fejérkő várát, de mivel szoírtott az idő és a szintén ott lévő Geológiai tanösvényt még nem jártam be és a várnál már voltam így most tanösvéyeztem, de mondhatom ha legközelebb arra járok akkor nem hagyomki azt, hogy felmenjek rá:)
Most szombaton meg Zengő vár Szombat reggel még normális időben indultunk fel egy társammal a Zengő csúcsa felé Pécsváradról de aztán kitört a rossz idő így végig ömlött az eső így komolyabb nélzelődésre nem szakítottam időt. Igaz a tisztesség kedvéért a kilátóba is felmásztunk de onnét még az aljáig se lehetett ellátni mert akkora köd volt...:(
Pécsvárad: Pécsváradra visszatérve örömmel láttam, hogy nyitva van a Pécsváradi vár, mert ezt múltkor nem találtam nyitva. Így sikerült belűlről is megtekinteni a várat. Hát valamilyen szintü karbantartás talán van de nem sok. álllagmegóvás. Kiállítások sajnos elég vékonyak.
Siklós: Mit is mondhatnék. ahogy megláttam a bejáratot máris elkezdtem dúdolni, hogy és akkor jött a Tenkes kapitányaaaa:) és első nekifutásra körberöhögtem a várat, mert ahogy beléptem az udvarba egybőkl eszembe jutott, hogy " Egon... Maga már megint hogy néz ki?" :))))
/ha ebből valaki nem találta volna ki akkor kedvenc sorozatom a Tenkes kapitánya:)/
Vár szerintem megfelelő állapotban van. És mondhatom, hogy a 330 forintos belépti jegy minden forintját megéri:) Börtönmúzuem/kínzókamra nem egy nagy szám de vannak:) és még sok minden. vártörténeti, kesztyükiállítás(!) vadászkiállítás, bormúzeum és még egypár dolog:)
Kösz szépen a fotóra való figyelemfelhívást, remek kép, ami az egri várat K-felől, az Almagyar-hegy felől mutatja be.
Hát igen, valahogyan így láthatják az égi madarak a várat, pontosabban a belső várat, mivel a külső vár falait és bástyáit Habsburg Lipót császár és király parancsára felrobbantották anno... :-(
Ami a várakról szóló légifelvételeket, meg általában véve a fotókat illeti, én már mondtam ezt a www.varak.hu szerkesztőjének, hogy illene nekünk is fejleszteni minőségileg a felbontást! Valahogy úgy képzelném el, mint pl. a kep.tar.hu oldalain, vagyis először egy kiseb méretű képre kattintva jönne elő a nagyobb fotó -- amin már vígan lehetne mazsolázni a részleteket! :-)
Az alábbiakban, rövidített formában közreadom Feld Istvánnak, a Castrum Bene Egyesület jelenlegi elnökének a visegrádi találkozón elmondott beszédét, amiben megemlékezik a magyar várak helyreállításában oroszlánrészt vállaló Gerő Lászlóról, halálának 10. évfordulója alkalmából.
Ez a beszéd egyébként olvasható az egyesület által kiadott Hírlevél 2005 / 2. számában.
Tíz esztendeje távozott el a mennyei épületek közé Gerő László építész, a XX. századi magyar műemlékvédelem egyik legkiemelkedőbb alakja. Tevékenységét legjobban a 88. születésnapjára megjelent tanulmánykötet szemlélteti.
Ő alapította meg 1957-ben a „Műemlékvédelem” című szakújságot, melynek haláláig főszerkesztőjeként működött.
Könyvei közül az 1955-ös „Magyarországi várépítészet” napjainkig alapműnek számít a középkori várakkal foglalkozó profi és laikus érdeklődők között. Mondhatnánk persze azt is, mivel a világháborús rombolások után ő kapta feladatául a budai várpalota újjáépítését, aminek óriási feladatához nem lelt követendő példákat – hát írt egy könyvet róla!
A középkori várak rendszerbe foglalása is az ő nevéhez fűződi, máig is a nyomdokain haladnak a fiatalabb régészek a várak restaurálása során. Pedig, mint minden úttörő feladatot végző szakembernek, már neki is kiderültek a tévedései.
Természetesen napjainkban már másképp látjuk a középkori várakat, elsődleges katonai feladatuk mellett már szembeötlőek a gazdasági és politikai befolyásuk is a középkori Magyarország életében.
Lehetetlen felsorolni mindazon érdemeket amikkel „Laci bácsi” a nevét beírta a modern várkutatás történetébe.
http://www.castrumbene.hu/index.php?oldal=hirek&id=156
