Valóban, az ostromtornyok oldalához rögzített kötelekhez hatalmas ellensúlyokat kötöttek, így oldalra kibillentették és felborították a monstrumokat...
Ezt valóban alkalmazhatták a középkorban vagy csak a hollywoodi rendezők elméjében született meg? :-)
A kora középkori időkben a támadó sereg a helyszínen építette meg az ostromeszközeit. Nem kellett ehhez más, csak fa - kötél - és persze szekerce, amit ugyebár csatában és favágásban is jól lehet hasznosítani!
Kösz szépen az ajánlott linket, gyorsan át is futottam, mivel érdekel a rajongásig szeretett várak ősellenségei a fából készült hajítógépek technikai históriája is. Sajnos szabad időm az már végképp nem lenne egy ilyennek a megépítéséhez, ezért tisztelettel adózom eme hobby lelkes képviselői előtt!
Ilyen szempontból feltétlenül ajánlom megnézni a Mennyei királyság című filmet, amiben a szaracénok ostromolják hajítógépeikkel Jeruzsálem városfalát... valami fantasztikusan lenyőgöző!!!
Valóban, ha az emlékezetem nem csal, akkor Csomai várkapitány {Bessenyei Ferenc} a nagyvázsonyi várban berendezett török virágoskertbe szökött be, hogy egy csokor rózsát csenjen választottjának, egy özvegyasszonynak {Tolnai Klári?}
Szép rekomstrukció. Az utolsó pár kép csak a tervezett állapotot mutatja, mivel a belső vár nyugati oldalán pénz- és időhiány miatt már nem épültek meg a fülesbástyák.
Ezek építése először a védelem szempontjából legfontosabbnak ítélt keleti oldalon kezdődött el, amely bástyák közül a déli teljesen, az északi csak félig készült el. Érdekessége az északinak, hogy az északi füle földtöltésből épült.
Egyébként Baldigar első komolyabb építkezése a várban a Föld- és Tömlöc-bástyák átépítése volt. Ekkor bontották el a régi tényleg földből készült bástyát, hjelyette egy kisebb bástyát épített, amelybe már aknafigyelő follyosót is épített!
Persze ne higgye senki, hogy a régmúlttal foglalkozó szakemberek valami megrögzött „maradi elgondolású” népek volnának. Nem-nem, igenis már a középkori várak kutatásában is bevetették a modern világunk nélkülözhetetlen részét képező számítógépet!
Például remekül lehet használni olyan vár szemléltetésében, amely napjainkra már nem maradt fenn, csak korabeli alaprajzokból ismeretes. Ilyennek számít az egri vár külsővára, melyet a XVIII. század legelején robbantottak fel a császári Haditanács parancsára. Ennek rekonstrukciós kísérletét Domokos György készítette el és ismertette a gyűlésen.
Ez a védőműrendszer a jelenlegi vártól K-i irányban, az ott emelkedő Almagyar-hegy oldala felé húzódott fel, attól egy mély szárazárokkal elválasztva. Többször is átépítették az évszázadok alatt ezt a területet, amely a középkori végvár legjobban támadható, éppen ezért legveszélyeztetettebb része volt. Szerencsére egy kis részlete azért fennmaradt, a mai főkaputól jobbra, aminek adatai alapján próbálták kiszámolni az enyhén emelkedő várfalak magasságát. Ugye azt könnyen belátjuk, hogy a tüzérségi eszközök számára minden esetben vízszintes talajt kellett biztosítani, tehát az egyes ágyúlőréseknek és kőfalszakaszoknak is vízszinteseknek kellett lenniük. Ezért a magassági változásokat a falak egy-egy részen történő „szintbeli ugratásával” oldották meg. Ugyanakkor olyan magasnak kellett lenniük a külsővár legkeletibb várfalainak, hogy az már védelmezze a mögötte lévő várudvart. Mindezek figyelembevételével készítették el az alábbi számítógépes rajzokat, amelyek az egri végvár 1568-as és 1596-os rekonstrukciós kísérletét mutatják be. Az Egerben nagyméretű építkezéseket végrehajtó itáliai hadmérnökök közül elsődlegesen Ferabosco, Mirandola és Baldigara nevét kell megemlíteni, jórészt nekik köszönhetjük a napjainkban látható arculatát a várnak.
Megjegyzés: a fotókon az erősség körül látható piros négyzetek a török ostromtüzérséget jelentik, amik az 1552-es ostrom idején a Tömlöc-bástya alatti területen valamint a Királyszéke, az Almagyar-hegy és az Ó-kaputorony körül működtek.
Egyúttal az elnézéseteket kell kérnem, mert némelyik felvételem kissé homályosan látható, sajnos a fényképezőm nem tudta igazán befogni a vetített képeket…
Valóban! Csomai várkapitány ül a várának udvarán egy fadézsában, amíg a vitézei öntik a nyakába a vödör vizeket... de melyik volt ez a várunk?
Ja, és persze hol vagdossa kardjával a török rózsákat, amire persze jönnek a felbőszült muzulmánok, így egy kis rózsametszés + vívójelenetek az oszmánnal következnek!
Most már tényleg kíváncsi vagyok milyen lehet ez a könyv... ki kellene ugornom valamelyik nagyvárosuk könyvesboltjába!
Amúgy azon gondolkoztam el, hogy vajon olyan várbarátok is nézegetik a Topikbeli dolgainkat, akik nem tudnak magyarul? {mint pl. Bibrax}
Magamból kiindulva én mag a szlovák web. oldalakat bújom, pedig a szókincsem kb. 30 szót számlál... persze azt tudom, hogy hrad = vár pivo = sör
Szóval olyan ötletem támadt {már ugye töbször is} hogy az angolul tudó Topiktársaimat felkérném, hogy kissé próbálják szóra bírni Bibrax-ot, akinek honlapja kitűnő munka, mondjon magáról pár szót, mi az ő véleménye a középkori várak helyreállításáról, melyek a kedvenc várai... stb. szóval ilyesmikre gondoltam. Jó lenne őt is belevonni a társalgásunkba, legyen kissé nemzetközibb a Topikunk! :-)
Kösz szépen, a Tenkes kapitánya nekem is meg van DVD-n, de a következő filmekre viszont fáj a fogam… ezeken nőttem fel gyermekkoromban:
Koppányi aga testamentuma http://www.mokep.hu/product.asp?sku=684
A törökfejes kopja http://www.est.hu/rovat/mozi/film.cfm?d_id_film=4087
A csillagszemű http://www.tvfilm.hu/tvfilm/index.php?f=leiras&fid=1625&resz=0
Nagyon szerettem ezeket, kalandos, izgalmas de mégsem véres történeteikkel könnyedén belopták magukat gyermeki lelkembe… meg persze mindegyikben szerepelt az akkoriban restaurált magyar várak jónéhánya!
Például ki emlékszik rá, hogy Bessenyei Ferenc, mint várkapitány melyik várban mosdott egy hatalmas dézsában, midőn udvarolni készült egy özvegyasszonynak?
És szintén Bessenyei melyik várba lopódzott be, hogy onnét a törökök kertjéből rózsát csenjen szíve választottjának?
Az alábbiakban egy igazi szakkönyvet szeretnék bemutatni, melyet szintén a visegrádi találkozón gyűjtöttem be – lassan egy új könyvespolc vásárlásán kell gondolkoznom…
A kötetet a Magyar Kálmán – Nováki Gyula szerzőpáros írta, címe Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Igazi profi, munka melyben ezen terület – ami jelenleg már kisebb, mint a középkorban volt – összes régészetileg ismert és kutatott valamint a helyileg még eddig be nem azonosított, de írásos forrásokból ismert erődítménye szerepel szövegben és rajzban is. Még csak gyorsan tudtam átfutni, de egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a magyar honfoglalás után a gazdagabb nemzetségek, majd a királyi állam megszerveződése után az ispánsági vármegye központok földvárain át, az egyes várjobbágyok „motte-típusú” halomvárain keresztül a török hódoltságban a magyar jobbágyokkal robotban sietve épített palánkvárakon és az egyes kőtemplomok és kolostorok megerődítésén át a kuruc szabadságharc földerődítéseivel bezárólag igen gazdag a lista. Persze a magyar történelem vérzivatarainak köszönhetően a legtöbb elpusztult, még örülhetünk, ha az árkokból és sáncokból felfedezhetjük az egyes várak nyomait. De soha ne feledjük el, hogy egy napjainkban pusztán álló dombtető ezelőtt évszázadokkal a környék politikai és gazdasági központja volt, ide hordták be az alávetett jobbágyok a földesúri beszolgáltatás terményeit vagy éppen a XVI. században itt állomásozott és portyázott messzi vidékekre egy-egy kegyetlenségéről hírhedt török aga. Szóval ne a mai állapotokból indulva szemléljük az adott helyszínt, hanem annak középkori históriáját megismerve, próbáljuk beleélni magunkat a régi idők viharos történelmébe, mert így fog megelevedni a puszta kövek halmaza…
Például tudtátok azt, hogy a Zrínyi Miklós által a XVII. században építtetett Új-Zrínyivár magyar területen áll? Én ebből a könyvből ismertem meg a részleteit.
Szerintem nincs abba semmi gáz, ha egy-egy várhoz a leghíresebb {esetleg leghírhettebb} kapitányát vagy földesurát kapcsoljuk hozzá -- vagy -- napjaink üzletpolitikája szerint vele "reklámozzuk" a történelmi helyszínt!
Néhány példa:
Eger -- Dobó István, egri nők... legrosszabb esetben a félszemű Jumurdzsák
Siklós -- Tenkes kapitánya, Luxemburgi Zsigmond király, Kanizsai Dorottya
Szigetvár -- Zrínyi Miklós, Szulejmán szultán, Horváth Márk
Kisnána -- Móré László, a Kompolthy família
Sárospatak -- II.Rákóczi Ferenc, Lórántffy Zsuzsanna
Ragozhatnám a végtelenségig... egy a lényeg: ismerd meg a kőfalak mögött zajló egykori életet, annak valóságát hámozd ki a mítoszok és legendák évszázados homályából... de ha csak egyszerűen a lábat - tüdőt és szívet megmozgató hegycsúcson talál a reggeli harmat... már akkor megérte a vártúrád!!! :-)
A Bükk-hegységbeli túrádhoz sok sikert és kifogyhatatlan szívósságot kívánok!
Ha minden összejön én pedig a Zemplénben taposom majd az őszi avart...
És többek között Tenkes kapitány panopzikum isvan ott és egy olyaan levél amiben az írónak írják Kínából, hogy bekapcsolta a tévét és a Tenkes kapitánya megy benne:)
LOL:D
és vicces volt nayon a filmjeleneteket látni..:) najó tudom necces, de nekem erről a várról minden részletében ez ugrott be:D
De hogy On is legyek. Most hétvégén egypár várat ismét meglátogatok most a Bükkben. Teléjesség igénye nyélkül, Sirok, Szarvaskő, Dédesi vár és még van egypár, de ezeket még nem írtam össze.
kedvenc sorozatom a Tenkes kapitánya... nekem is többek között! :-)
Kösz szépen a vártúráid ismertetőjét! :-) Remek helyeken jártál, pocsék időjárási viszonyok között de talán éppen ezért illeti még nagyobb dícséret a kitartásodat!
