Keresés

Részletes keresés

HondaVuk Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9704
Igazad van, ha a newtoni mechanikát használod. De ha a relativitás-elméletet, akkor nincsen.

A különbség ott van, hogy a te felfogásod szerint a parabola meredeksége a sebességgel arányos (adott hosszúságú padló esetén), míg a relativitáselmélet szerint a gyorsulással. A newtoni mechanikában azért van így, mert ha a padló mondjuk 0.5 c-vel megy (és nem gyorsul) és a padló vége tőled 1 fénymásodpercre van, akkor négyzetgyök 3 per 3 fénymásodpercnyi utat tettél meg amíg találkozol a padló végéről érkező fénysugárral, azaz úgy látod mintha a padló vége hátrébb lenne és az egész padlót meggörbültnek látod. A spec rel szerint azonban a fény ekkor is fénysebességgel érkezik hozzád emiatt persze a padlót nem látod görbültnek, az marad egyenes, miután a te vonatkoztatási rendszeredben a padló nem is mozog.

Legalábbis szerintem. De majd az okosok helyretesznek, ha valahol tévedtem. :-))
Előzmény: Gézoo (9699)
Dulifuli Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9703
S a bolygónak is van saját eseményhorizontja, de az mélyen a belsejében van, a tömegközéppontja körül, s ennek sugara kicsi

Biztos vagy ebben? Ha van, akkor miért van? Úgy gondolod, hogy a tömegközéppontban a legnagyobb a gravitáció? Mert szerintem nem így van, hanem ahogy lefelé haladunk a felszín alá, egyre csökken a gravitációs gyorsulás, hiszen egyre nagyobb tömeg lesz már "felettünk". A tengerekben sem azért nő a nyomás lefelé haladva, mert egyre nagyobb a gravitáció, hanem azért, mert egyre magasabb vízoszlop nyomása nehezedik ránk.
Előzmény: Törölt nick (9534)
pearson Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9701
tegyük fel, hogy ez vákuumban történik. vegyük csak az utolsó esetet, mert ott haladja meg - a feladat feltételezése szerint - az árnyék sebessége a fény vákuumban mért sebességét. ha jól értem, arra gondolsz, hogy a megfigyelö 1 millió km távolságra van a gyertyától, elrepül a pillangó a gyertya elött, kitakarva ezáltal a gyertya fényét. szerintem hamis a feladat állítása. minthogy a megfigyelö a kitakarás  pillanatában nem tartózkodik a gyertyafény kitakarásának jövöbeli fénykupjában, abba csak 1 000 000/300 000 másodperc múlva lép be. A kitakart állapot idötartama pedig meg fog egyezni azzal az idötartammal, amennyi a lepkének a gyertya elötti elhaladásához szükséges.  
Előzmény: Gézoo (9700)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9700

 

  Szia!

 

  Eredetileg játékból PrivAttinak adtam fel. Arra számítottam, hogy egy-két

 

perc alatt megoldja, mint annak idején én is.

 

 

  A Kérdés:

 

  Van egy gyertya, tőle 1 cm-re  1 cm/sec sebességgel ellibben egy pillangó,

 

 akkor a pillangó árnyéka 1 méter távolságban 1 m/sec, 1 km-ren már 1 km/sec,

 

 1000 km-ren  1000km/sec és(!) 1000 000 km-en 1000 000 km/sec.

 

    Hogyan mehet az árnyék gyorsabban mint a fény?

 

 

  Ugye milyen átlátszó?  Vagy nem?

Előzmény: pearson (9663)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.22 0 0 9699

 

 Igenissss! Értettem! Kérek engedélyt meghunyászkodni!

 

   Nos, ne tekincs kérdést parancsnak, kérlek.   A megoldást egy eccccerű

 

feladványra.. még mindig nem tudtál adni? Nem találom.

 

  Igen, tanítottam... nincs már túlélő..

 

  (  Vagy ha mégis, akkor az elme és ... osztályokon fekszik, zubbonyban.)

 

 Tudod PrivAtti,  úgy hiszem, hogy az eseményhorizont problematikája,

 

térgörbület nélkül is probléma.  Igaz tényleg nem ismerek kifogástalan

 

tömeg definíciót. Ha Te igen, kérlek oszd meg velünk. (Ez is kéréssss!)

 

  A parabola száránakkét szomszédos pontja,  egységenként y=x2 függvény

 

 meredeksége miatt egyre nagyobb. Ezt gondolom belátod. Így egyre

 

nagyobb "visszafelé" görbülő tér kellene ahhoz, hogy a kiküldött

 

fény visszaverődve a szemünkbe juthasson. Ez úgy látszik tény.

 

  Akkor mi és merre görbűl a térben?   Erre nem találom a magyarázatot.

 

  Van egyáltalán??

 

Előzmény: Törölt nick (9661)
Callie Creative Commons License 2005.08.20 0 0 9692

Privatti

Örülök,hogy említed, ismerem a könyvet, és nagyon jó. Idemásolom a kérdéses részt: (megjegyzem, amikor a szerző ezt a könyvét írta, a féreglyukak lehetősége még nem volt közismert, azokat jóval kisebb problémákkal lehet időutazásra használni, ha lehet, mint a forgó fekete lyukakat).

 

"

Forgó lyukakon át.....hová?

Így nem sikerült alagutat csinálni. De ne csüggedjünk. Van a relativitáselméletben jobb lyuk is, de annak már fel sem írom a geometriai képletét. Ez az ún. Kerr-megoldás. Időben nem változó, forgásszimmetrikus geometria. Van neki M tömege, amiből megint megcsinálhatjuk m-et, és van J perdülete, amiből csinálhatunk egy másik hosszat: a=J/Mc. Két eset van, vagy az a nagyobb, vagy m. A második esetben a geometria fekete lyuk, de az elsőben nem.

Ez nem meglepő. Ha m a nagyobb, a tömeg dominál a forgás felett, ha a nagyobb, a forgás a tömeg felett. Ha most azt keressük, hol a tömeg, azt kell mondanunk, hogy ott, ahol a téridő a leggörbültebb. Nos, most a görbület végtelen nagy egy a sugarú karikán. Remek: egy forgó csillag omlott össze, és a „röpítőerő” (ami megint csak nem erő) ide kente az összehúzódó anyagot. Ha pontosan megcélozzuk a karika közepét, nem ütközünk a karikába, nem lép fel végtelen nagy árapályhatás, és átjuthatunk. Jó ez nekünk valamire?

Először intézzük el az a > m esetet, amikor a geometria nem fekete lyuk. Van valahol egy forgó karika: ha a karikához nagyon közel megyünk, széttép, ha nem, nem. Van itt valami izgalmas? Van bizony, habár ezt az olvasó most egyszerűen el kell higgye, mert képletet nem adtam. Kevéssel a gyűrű síkján belül (hogy a „belül” itt mit jelent, arra mindjárt kitérünk) a geometria olyanná válik, hogy a test mozgása közben ds2 még úgy is tud negatív lenni, hogy sem r, sem J, sem t (!) nem változik, csak j. De j-ben 360°-ot körbejárva ugyanoda jutunk, tehát az űrhajós egyszerre jelen lehet egy egész kör minden pontjában, és önmagával találkozhat! Ez ocsmányságnak tűnik. Kicsit még beljebb már visszafelé is lehet menni időben: itt az időutazás.

Nos, ez sokaknak nem tetszik. (Nekem sem.) Ráadásul senki sem bizonyította, hogy ez lenne az egyetlen lehetséges geometria, amelyet M tömegű és J perdületű forrás hoz létre. Hátha ez a gravitációs egyenletek egy „hamis” megoldása: olyan geometria, amely a tényleges össze­omlási folyamatban soha sem alakul ki (habár hogy miért nem, azt csak akkor tudjuk meg, ha számítással az egész folyamatot végig tudjuk követni). Minden további nélkül meglehet. És akik ezt hiszik, azok egy elvet próbáltak megfogalmazni. Ez a Kozmikus Cenzúra elve: „A természetben nincsenek meztelen szingularitások.” (A szingularitás a végtelen görbület, ami itt a karikán van, és akkor meztelen, ha nem fedi el az illedelmesen a külvilág elől egy fény által át nem járható horizont.) Ha a Kozmikus Cenzor működik a természetben, akkor e zavaró forgó karika nem fejlődik ki, az űrhajós nem találkozik magával, és nem utazik a múltba. (A Kozmikus Cenzor nevet angolszász fizikusok találták ki, és a brit királyi cenzor a filmeket és színdarabokat cenzúrázza oly módon, hogy a nyíltszíni meztelenkedést gátolja meg.)

Remek, rend és tisztesség van. Na most nézzük meg a kis perdületű Kerr-megoldást (az a < m esetet). Azt horizont veszi körül (két rétegben), a Kozmikus Cenzornak nincs dolga vele. Azért nézzük meg, milyen fekete lyuk. Aki nem akarja elhinni, ami most jön, annak adhatok eredeti forrást, de ha nem fizikus, sok haszna nem lesz belőle. Néhány dolgot megpróbálok rajzzal illusztrálni, de euklideszi síkon szinte lehetetlen hűen ábrázolni egy ilyen görbült geometriát.

A gömb alakú (Schwarzschild) fekete lyuknál megtanultuk, hogy a horizonton befelé át lehet esni (csak a kívül maradók ezt nem látják). Ott ez öngyilkosság volt, de most ha pontosan középre célzunk, nem jutunk nagyon közel a végtelen görbülethez, tehát az árapályhatás véges marad. Üljünk űrhajóba, célozzuk meg a (nem látszó) gyűrű közepét, és induljunk meg. Először elég nagy kezdősebességgel. Amit várunk, az az, hogy átjutunk a horizontokon, r egyre csökken, azután elérjük a középpontot. Addig r csökken és a J pólustávolság 0°, utána kibukkanunk a gyűrű túloldalán, mivel a túlsó póluson emelkedünk, tehát r nő és J = 180°. Ez történik minden szokásos gyűrűn való áthaladáskor, lásd a 10. ábra a) részét. Hogy azután mi lesz az emelkedés vége, azt ki kell számítani.

Ezzel szemben az történik, hogy - mivel r=0-nál, a középpontban semmi sem történik - r tovább csökken, miközben J 0° marad. Nem a gyűrű túlfelére jutottunk, a „déli” pólushoz, hanem megyünk a gyűrű belsejébe. E szót használtuk az előbb. Hogy ezt hogyan rajzoljam le, azt még egy grafikusművésztől sem kérdezhetem meg; erőfeszítésem eredménye a 10. ábra b) része. Megyünk tovább; r már negatív, és csökken tovább, ahogyan szállunk tovább befelé, még mindig az északi pólus alatt. Mi lesz ebből, és hová jutottunk?

Alighanem a Másvilágba. Ugyanis a horizontok ugyan körülveszik a gyűrűt, de persze a külsején, nem a belsején. Ezért r negatív értékeinél bármilyen messze eljuthatunk akadály nélkül. És amikor r már nagyon nagy negatív érték, a geometria megint hasonlóvá kezd válni (14)-hez.

 

 

 

10. ábra. Mozgás közönséges karika (a) és Kerr-karika (b) táján
Közönséges karikán átmehetünk és meg is kerülhetjük, mégis ugyanoda jutunk. Kerr-karika esetén, melyet a karikára összeomlott forgó anyag görbít ki a téridőben (?). az északi pólusból csak a karikát megkerülve jutunk a délibe (2. útvonal); a gyűrűn át (I. útvonal) tovább szállunk lefelé, és egy „más világba” jutunk belül. A számítások szerint ott is végtelenig utazhatunk, de onnan nézve a lyuk fehér (taszít). Nem tudjuk, hogy ilyen geometriát tényleg létre tud-e hozni az összeomló anyag, de a geometria a gravitációs törvénynek megfelel.

 

De m/r negatív: ez épp olyan, mint mikor r pozitív, de m negatív. Visszanézünk, és egy taszító tömeget látunk! Ez egy fehér lyuk: nem nyel, hanem taszít. Ilyent mi, itt ahol vagyunk, nem látunk.

Hacsak a fénylő kvazárok nem fehér lyukak; de valószínűleg nem, és még a legközelebbi is 2 milliárd évre van. Amit szerencsés utazásunk végén látunk, az egészen más, mint ahonnan elindultunk. Itt az első olyan lyuk, mely tulajdonképpen alagút. Hogy hová vezet, azt még vizsgálni kell.

A Kerr-lyuk talán mindenhová vezet. Bizonyos kezdősebességű mozgásnál a forgás (már a gyűrűn belülről) visszadobja az űrhajót, és az belülről átjut a horizonton. (Hogy ilyen hogyan történhet meg, ahhoz most néhány új fejezet kellene, aminek nem lenne hosszadalmasságával összemérhető haszna. A tisztelt olvasónak azt mondhatom, amit egy hitvita egyik résztvevője mondott a másiknak a vitatott teológiai pontról: ha már az eddigieket elfogadta, azt is elfogadhatta volna éppúgy. Egyébként Kaufmann műve e furcsaságot ábrákon mutatja be.) Szóval az űrhajó kijut az északi pólusnál a horizonton, és pozitív r-eknél emelkedik. Csakhogy hamarabb jut ki, mint ahogyan bement.

Ez megint időutazás. Vagy elhisszük, és bízunk abban, hogy a paradoxonokat később a tudomány majd megoldja, vagy azt kell mondanunk, hogy nem odajutott ki, ahonnan bement. De ugyanolyan magasan van. Nos, tegyük fel (tegyük?), hogy a Világ több példányban létezik, az egyikből ment be, és a másikba jött ki. No de akkor végtelen sok világ kell, mert ha csak kettő volna, megismételhetnők az utazást: be a másodikból, aki az elsőbe, hamarább, mint az első bemenetkor.

Nos, mit higgyünk? Esetleg a Kerr-lyuk az, amely a magasabb dimenziós tér végtelen sok hiperfelületét összeköti? Vagy, ha ez túlzásnak tűnik, higgyük inkább el az időutazást? Vagy egyiket sem, és eresszük rá a Kozmikus Cenzort? Ez volna a legóvatosabb eljárás. Csakhogy a cenzor nem illetékes, ha a meztelenkedés zártkörű, és itt van horizont. Más szóval, az elvet ki kellene terjeszteni. Nosza. De akkor baj lesz. Ugyanis bizonyították, hogy a kis perdületű Kerr-megoldás az egyetlen (töltetlen stb.) reguláris horizontú fekete lyuk megoldás. (A „reguláris” szó itt azt jelenti, hogy a többi még rosszabb.) Ha ezt kizárjuk, akkor félő, hogy a forgó csillag összeomlásához nem marad végállapot, ami viszont nem lehet. Ez egy máig élő dilemma.

Én nem tudom a megoldást (pedig magam is dolgozom ilyen területen). Nem azért mondtam el, hogy az olvasó találja ki a választ. Előbb-utóbb a specialisták valahogyan megválaszolják a kérdést. Lehet pl. hogy a rendkívül sűrű forgó anyag gravitációs hatása addig fúrja a téridő-kontinuumot, amíg valahol messzebb is kilyukasztja, és így többszörözi meg a kijáratot. (Ez legalább méltóságteljesen hangzik.) Csak azt mondom: íme, a gyorsan mozgó sűrű anyag elő tudhat állítani ahhoz hasonló hátsólépcsőket, mint amelyekről fantáziáltunk.

Előzmény: Törölt nick (9687)
Simply Red Creative Commons License 2005.08.20 0 0 9689

Igen, elég kellemetlen ezt olvasni. A latin betűs írás kódrendszerében éppúgy ott vannak a nagybetűk is, mint a kicsik, meg az ékezetes betűk, meg az írásjelek, és, bár valójában redundánsak, nagymértékben könnyítik a szöveg olvasását. Persze nem leküzdhetetlen akadály az sem, ha nem használod őket, de talán neked sem leküzdhetetlen azt a fránya SHIFT-et megnyomni, főleg, ha már ilyen szépen megígérted. Úgyhogy, légy olyan kedves! Köszönöm a többiek nevében is!

Előzmény: pearson (9677)
pearson Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9681

szerintem ne offoljunk tovább. és pucolás szájat mosni. de izibe.

 

closed.

Előzmény: Törölt nick (9680)
pearson Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9678
már meg vagyok győzve.
Előzmény: bnum (9674)
pearson Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9677
ha egy ilyen topicnál te tényleg ezen kínlódsz, akkor nagybetűvel írom. ígérem.
Előzmény: Simply Red (9673)
pearson Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9676

"Bocsánat, félreértettem."

 

"Ám ha jelzed, hogy képtelen vagy rá - mert pl. pszichopata vagy, akkor megesküszöm, hogy nem csesztetlek ilyen ökörséggel."

 

tudod mi a közös a 2 mondatban? két dolog. az egyik, hogy mind a kettő címzettje én vagyok. a másik, hogy mind a kettőt te írtad. lehet, hogy az elsőnél még nem kaptál elég hátszelet. lehet, hogy te nagybetűvel írod a fizikusok nevét, de én mégis azt mondom, mosd ki inkább a szádat, mert rádfér. és ezt (is) tisztán logikai alapon is beláthatod.

 

 

Előzmény: Törölt nick (9675)
bnum Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9674

"de a shiftet macerás nyomkodni"

 

A betükkel se vacakolj. Elég ha 0-at és 1-seket írsz megfelelő módon.

 

Majd megfejti akit érdekel :o)

Előzmény: pearson (9671)
Simply Red Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9673

 a shiftet macerás nyomkodni

 

Igazad van, minek kínlódj vele. Kínlódjon az, aki olvassa.

Előzmény: pearson (9671)
pearson Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9672

igen, az elírás volt.

 

einstein természetesen nem megdöntötte newton gravitációs törvényét (négyzetes inverz szabályt), hanem megerősítette, mert meg tudta magyarázni. annyiban persze túllépett rajta, hogy szélsőséges körülmények között is le tudja írni a gravitáció működését. minden modellnek meg kell jósolnia a newtoni gravitációs erőtörvényt. ha majd meglesz a gravitáció kvantumelmélete (amely einstein elméletén is túl fog mutatni), annak is. hiszen az alma nem fog a fára visszahullani, és a bolygók keringése sem fog megváltozni.

Előzmény: Callie (9669)
pearson Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9671

már ezt egyszer megmagyaráztam, többször nem fogom. nem minősítés. de a shiftet macerás nyomkodni, úgyhogy az index fórumon én már csak így maradok, ha megengeded. ha nem, akkor is. bocs.

 

az lehet, hogy tapasztalati tényekből (is) indult ki, de ebből nem tapasztalaton alapuló dolgokat (is) bizonyított. elég megemlíteni, hogy leszámolt az abszolút idővel. ez ugye, pontosan ellentmondott az idővel kapcsolatos mindenféle addigi tapasztalatnak.

 

a brown-mozgást is úgy írta le matematikailag, hogy a brown-mozgás történetét nem ismerte, azt a mozgást akarta matematikailag kiszámolni, melyet egy szemcse a molekulák "lökdöséseinek" hatására végez.  ez megfelelt a brown-mozgásnak, de ezt einstein előzetesen nem vizsgálta.

Előzmény: Callie (9667)
Callie Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9670

Privatti

ezt a 2.-es pontban említett problémádat ha megfogalmaznád világosabban, talán tudnánk válaszolni rá.

Előzmény: Törölt nick (9664)
Callie Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9669

Az általános relativitáselmélet nem 1905-ban született, akkor a speciálist indította el. Az utána következő tíz évben folyamatosan dolgozott az ált rel-en, és 1915-ben tette közzé a lényegét. De már előtte folyamatosan együtt dolgozott csillagászokkal, és ösztönözte őket, hogy mérjék ki a fényelhajlási effektust.  Eddington lényegében az ő tudta nélkül készült fel a híres expedícióra (háború volt, és ellenséges országokban éltek).

De egy szokásos félreértésre hadd térjek ki. Azt szokták hangoztatni, főleg persze a cáfolni kívánók, hogy az ált relnek csak néhány tapasztalati úton mérhető bizonyítéka van. DE a newtoni gravitációelmélet a határesete az ált rel-nek.  Igy minden olyan tapasztalt mérés, ami igazolja a newtoni elméletet, ugyanúgy igazolja  az ált relt is. Abból is kijön a megfelelő közelítésekkel. Tehát minden esemény, az alma esésétől kezdve a bolygók mozgásáig, éppúgy alátámasztja az ált relt, mint a klasszikus elméletet. Amire (eleinte) csak néhány mérhető jelenség állt rendelkezésre, az az, hogy többet is tud-e, jobb elmélet-e,mint a klasszikus. Erre bizonyíték a fényelhajlás, a Merkúr, atomórák lassulása, kettőscsillagok energiavesztése, GPS stb. Mára már elég sok van.

Előzmény: pearson (9659)
Callie Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9668
Micsuda az a "real-time információ" a fekete lyuk felé közeledés esetén?
Előzmény: Dulifuli (9658)
Callie Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9667

Ha javasolhatnám, a továbbiakban, ha valaki említi, írja is helyesen: Albert Einstein-nek a nevét. Nemecseknél sem jött be az ilyenfajta minősítési kísérlet.

 

Einstein éppen az akkori fizika legrejtélyesebb és legfontosabb tapasztalati tényeiből indult ki, és adott rájuk magyarázatokat, lásd Michelson-Morley kísérlet, Brown-mozgás, fotoeffektus, súlyos és tehetetlen tömeg arányossága stb.

Előzmény: pearson (9651)
HondaVuk Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9666
Az 1-hez van egy kérdésem. Ha lenne egy olyan érzékeny műszerünk, amely ki tudná mutatni a gravitáció legapróbb változását is, akkor azzal nyilván meg tudnánk mondani, hogy egy kicsi próbatest már beleesett-e a fekete lyukba vagy sem. Ha "valójában" már beleesett, de mi nem tudunk róla, akkor vajon mit fog mutatni a műszerünk? Mivel a gravitáció fénysebességgel terjed ezért gondolom azt, hogy nem esett bele.

Viszont ezzel az egésszel van egy kis gond. Ha ez pontosan úgy igaz, mint ahogy itt leírtátok, akkor egy fekete lyuk átmérője (pontosabban az eseményhorizont átmérője) a keletkezése után a beeső anyagtól soha nem változhatna, hiszen soha egyetlen anyag sem kerül be az eseményhorizonton belülre - legalábbis kívülről nézve. Nem paradoxon ez? Vagy a gondolatmenetben vétettetek/vétettünk valami hibát?
Előzmény: Törölt nick (9664)
pearson Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9665
érdekes, mert nekem logikai úton még az sem belátható, hogy a fénnyel kapcsolatos tér és idő mindig azonos mértékben változik. azaz a fény sebessége nem függ a megfigyelő és a fény sebességének egymáshoz való viszonyától.
Előzmény: Törölt nick (9664)
pearson Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9663
bocs, nem tudom, mire gondolsz mi a feladvány?
Előzmény: Gézoo (9653)
pearson Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9662

semmi gond. pontosan ugyanarról beszélünk.

 

einsteinben pont az az egyik legzseniálisabb, hogy csak matematikai úton, papírral és ceruzával lett megalkotva. a méréseknek "muszáj" volt verifikálni az elméletet, az ui. "tiszta" matematikán alapult, ellentétben pl. Schrödinger hullámfüggvényével

Előzmény: Törölt nick (9660)
pearson Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9659

nem nagyon szoktam nagybetűket használni, mert kényelmesebb folyamatosan így írni. ez nem a tiszteletlenség jele.

 

én nem dühöngök egyáltalán, nincs rá okom. einstein nem volt kísérletező fizikus, az avogadro szám meghatározásánál is más fizikusok (pontatlan) mérési eredményeire támaszkodott. egyébként általános relativitás elméletének (1905) érvényességét is később tudták csak alátámasztani (crommelin és eddington kutatásai 1919-ben) mérésekkel, felvételekkel.

Előzmény: Törölt nick (9655)
Dulifuli Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9658
Az a fő kérdésed, hogy "átadhatja-e az impulzusát a fekete lyuknak a beléje eső test", ha jól értem.

Ez a kérdés akkor lesz pontos, ha hozzátesszük, melyik vonatkoztatási rendszerből nézve. És azt válaszolhatjuk: átadhatja, de a külső távoli megfigyelő ideje szerint ez csak végtelen idő múlva történik meg. Az együttmozgó megfigyelő ideje szerint meg modjuk este 7 előtt tíz perccel. Mindkettő egyenrangú igazságot állít.


Én ebben nem lennék olyan biztos. Ez a "külső távoli megfigyelő ideje szerint" kitétel szerintem nem helytálló. A távoli megfigyelő ugyanis valami olyasmit láthat, hogy a test elkezd gyorsulni a fekete lyuk felé. Ebből ki tudja számolni azt, hogy a továbbiakban milyen lesz a test pályája az idő függvényében. Ha ezek után azt látja, hogy a test ahelyett, hogy tovább gyorsulna, elkezd lassulni, akkor ez nem azt jelenti, hogy a megfigyelőnk ideje szerint valóban ez történik, hanem azt, hogy a fekete lyuk környezetéből az adott módon nem kap real-time információt.
Előzmény: Callie (9497)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9657

Gratulálok!

 

   Ok.  Megnézted a parabolát?  Ugye nem..  Akkor nosza!

 

  Kötözködésre jut időd?  És a feladványt órák óta nem tudod megoldani?

 

  Szívesen megnézném az a tömeg definíciót!  Akkor hogy is van???

 

  Tér görbület nincs, akkor van téridőgörbület...  Lóláb nincs, de láb van...???

 

  Egzakt?  Amikor a fogalmakat össze-vissza zagyváljuk, a nem megértés

 

  mértékének megfelelően??? ( Legalább valami valamivel összefügg!)

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (9654)
Dulifuli Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9656
Ha már erről volt szó, akkor lenne egy kérdésem ezzel kapcsolatban:

nincsenek különböző előjelű gravitációs töltések, így nincs gravitációs polarizáció sem.

Mi a helyzet az antigravitációval? Van ilyen, vagy csak fiction? Ha létezik ilyesmi, akkor hogyan működhet? Úgy rémlik, hogy hallottam valami olyasmit, hogy ha valamit egy bizonyos módon megforgatnak, akkor létrejöhet valamiféle antigravitációs hatás. Ezt viszont egy kissé hihetetlennek tartom. A Gugliba is beírtam, de elég sok találatot adott, és azok között nem sok használhatót találtam. A macska hátára kötözött vajas kenyeres cikkeket legalábbis nem találtam annak.
Előzmény: Törölt nick (9481)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9653

 

 

 Nos inkább a feladvány megoldását Te legalább megtaláltad?

Előzmény: pearson (9651)
Gézoo Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9652

Na igen!

 

 De légyszi' ne húzd Lingarazdát.  Így is főhet a feje ha elolvassa

 

a térgörbületről való agyalgásunkat PrivAttival! Még jó ha nem veszi

 

le a fejemet, mert nem is lehet térgörbület! 

 

  Értelmetlen a térgörbület, nincs korrekt tömeg definíció, mi jöhet még?

 

Ő neki pedig ez a szakterülete..   Á nem féltem, kitalál valamit biztosan!

Előzmény: pearson (9651)
pearson Creative Commons License 2005.08.19 0 0 9651

"A fizika ugyanis empirikus tudomány és nem karosszékbeli fantáziálgatáson alapszik."

 

Kivéve, ha albert einstein a fizikus.

Előzmény: Törölt nick (9622)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!