A ZTE 1972-ben, mikor először feljutottak, még zöld-fehér volt. Aztán valamikor a 70-es évek végén fúzionáltak a Zala Volánnal (ha jól emlékszem), és ekkor lettek kék-fehérek (lehet, hogy újra?).
Albertfalván sokáig volt Cérnázógyár, nem tudom, megvan e még... (pár éve biztos, hogy létezett). Bizonyára ezzel is összefügghetett a Lóden SC. (azért a név rendesen megmosolyogtat).
A Pluhár könyv 41-ben jelent, addig - esetleg 1-2 kirívó eset kivételével - nem oszlattak föl Magyarországon sportegyesületet (a Hungária bonyolult történet). tömeges feloszlatásra 42-től került sor. A 239.000-1942. VKM rendelet 2.§ 3. pont előírta, hogy: a sportszövetség tisztikarának vagy más szervének tagja nem lehet az, akit az 1941. évi XV. tc. 9.§-a értelmében zsidónak kell tekinteni. Az olyan sportegyesületet, amely ennek a rendelkezésnek nem felel meg, fel kell oszlatni. Azt a 32 egyesületet, akik nem zárták ki zsidó tagjaikat, feloszlatták. 44. májusában további 92 klubot oszlattak fel. A 32 feloszlatott klub: 1. Est Sport Club 2. Bar Kochba SE Szatmárnémeti 3. Duna Evezős Egylet 4. Egri Torna Egylet 5. Encián Turisták Egyesülete 6. Győri Hungária Evezős Egylet 7. Győri Kereskedők Evezős Egyesülete 8. Gross és Weiss Kalapgyári SK 9. Gellérthegyi Tenisz Club 10. Gyöngyösi Vívó és Tenisz Club 11. Kolozsvári Haggibor SE 12. Hungária Vívó Club 13. Kassai Makkabi SE 14. Marosvásárhelyi Makkabi SE 15. Munkácsi Makkabi SE 16. Máramarosszigeti Sámson SE 17. Nagyváradi Makkabi SE 18. Nagysurányi Makkabi SE 19. Nemzeti Vívó Club 20. Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület 21. Olympos Margitszigeti Tenisz Társaság 22. Spárta Athletikai Club 23. Sirály Evezős Egyesület 24. Sparta Football Club 25. Szegedi Regatta Egyesület 26. Szabadevezős Egyesület 27. Terézvárosi SE 28. Tisza Torna Egyesület 29. Újpesti Labdarúgók Köre 30. Unió Lawn-Tenisz Club 31. Világosság Kerékpár Kör 32. Vén Fiúk Vívó Clubja
Rájöttem, úgy írok, hogy nem gondolkodom. Tehát: a jegyzeteimben csak egyszer szerepelnek a drogosok, 1921-ben. A bajnoki tabellák között viszont csak a profi B ligában találkoztam a nevükkel. Viszont 26-ig a másodosztályúak között nálam nincsenek a drogosok. Ez azt jelentheti, hogy egy harmadosztályú csapat csinált profi klubot? Nem tudom lehetett-e követni, vagy inkább feküdjek le aludni?
nem tudom, hogy a Droguisták gyógyszerészek lettek volna. Egyrészt logikus, másrészt a bajnoki tabelláim szerint ez egy profi klub volt. De akkor vajon melyik klubnak volt a profi egyesülete? Másrészt mi a csoda lehetett a Lóden FC? Néhány szakmaspecifikus együttes (vasutasok + vidékiek nélkül): KAOE, Famunkások, Litographia, Typographia, Postás, Tisztviselők LE, Vasas. Több nem jut eszembe, de őszintén szólva, gyakran nem is tudom, hol van a határ a gyári és a szakmaspecifikus klubok között. Pl. a Postás melyik csoportba tartozott?
Bármi jöhet, amit érdekesnek tartasz, vagy pusztán kapcsolódik valamelyik feldobott témához. Lg tényleg nem neked szánta (bár ezt felesleges ragoznom, másrészt meg tényleg megértem, hogy zokon vetted, harmadrészt meg én is bíznék benne, hogy több fradista idetalál, hisz tényleg Ti vagytok a legtöbben, ezt szerintem senki sem vitatja, negyedrészt meg nem értem, mi a francnak írok ilyen sokszorosan összetett mondatot, ráadásul zárójelbe, kiegészítő megjegyzésként:)).
Egyetlen egy jegyzetet találtam a Droguistákról. A Hódmezővásárhelyi Sport Élet 1921. szeptember 6-i számában megjelent cikk szerint a csapatnak beceneve is van: Drogosok.:)))
Nekem olyan könyvem van spec. Nagy Bélától, amelyben a bajnokcsapataink szerepelnek. Címe: FRADI-huszonhétszer. Nagyon jó kis darab. '38-as, '40-es, '41-es bajnokságról van benne szó értelemszerűen az általad kért időszakból.
mivel az UTE, a KAC, a Rákosszentmihály, az URAK, stb. csapatok mindig is a budapesti bajnokságban indultak 1926-ig, ezért őket természetesen fővárosinak számoltam.
Schlosser nem került be osztrák csapatból a válogatottba? Azt hiszem Wiener AC volt a csapat neve... Vagy a két válogatott Wiener közül az egyik? (de lehet hogy a Winkler testvérpár valamelyike)
Össze lehetne szedni apák-fiúkat a magyar foci történetéből: szedjünk elő olyan apa-fia kapcsolatokat, ahol mind az ős, mind az utód első osztályú játékos volt. Persze a topik címére való tekintettel, vagyis, hogy a két világháború között szerepeljen egyikük.
Fejből most négyet írok:
Bukovi Márton és fia (talán szintén Márton?) is volt NB1-es játékos. Utóbbi azt hiszem, hogy talán az MTK-nál játszott néhány mérkőzést az 50-es években. Utána kéne nézni...
Kisuczky Róbert, 1959-ben a Csepel csapatából gólkirály volt, és fiatalon tragikusan meghalt egy kocsmai verekedésben. Apja ha jól emlékszem, a Nemzeti, a Szeged és az ESMTK csatára volt.
Puskás Ferenc apja, Purczeld Ferenc pedig ha minden igaz, a MÁVAG, a Vasas és a Kispest fedezeteként szerepelt, utóbbi kettővel az első osztályban is.
és már említettem, hogy Bánkuti István apja a Budafok játékosa volt.
Ha jól tudom, ők adták a legelső külföldről beválogatott játékost hazánknak!
Az 1924-es olimpián, a lengyelek elleni első mérkőzésen 5-0-ra győző csapatban játszott Obitz Gábor és Eisenhoffer József a morva klub képviseletében, Guttmann Béla pedig a Hakoah Wien-ből került beválogatásra.
A következő meccsen, ami Egyiptomi csapásként híresült el (...) szintén szóhoz jutottak mind a hárman. A következő alkalom, hogy valakit külföldi csapatból hívtak be a válogatotthoz, 1938-ban volt, amkor az Olympique Marseille játékosa, Kohut Vilmos nyert ezüstérmet a magyar válogatott tagjaként.
Ha nem tévedek, akkor a negyedik alkalomra kb. 1979-ig, vagy 1980 kellett várni, amikor Bálintot válogatták be...
ennél is érdekesebb kérdés az első vidéki játékos "esete".
Nirnsee Gyula volt az első, vidékről beválogatott futballista, a Pozsonyi TE játékosaként került be a nemzeti tizenegybe, 1907-ben. Ám ő budapesti illetőségű, és már korábban, 1904-ben a MAC-ból is bekerült a legjobbak közé.
Ám a második jelölt is "kiesik"! Amsel Ignác került be 1921-ben a válogatottba vidékről, Békéscsabáról. Ám ő sem vidéki volt, hanem kispesti, KAC nevelésű futballista, aki csak a jobb pénzügyi (és az akkor rendkívül fontos: étkezési) lehetőségek miatt igazolt egy évre Békéscsabára.
Vagyis az első igazi vidéki futballista, aki vidéken született, vidéken lett jó focista, és vidéki csapatból került be a válogatottba: Solti Mihály volt, a Szegedi AK balszélsője! Ő 1922-ben, a Lengyel válogatott ellen játszott a válogatottban. Vele kezdődött a vidéki futball térhódítása Magyarországon!
