Az alábbiakban egy rövid összegezést szeretnék tenni Melegh Szabolcs kitűnő tanulmányából melyet Regéc váráról készített, itt:
http://mek.oszk.hu/02100/02124/pdf/17_melegh_szabolcs.pdf
-- A szerző a XVII. századi inventáriumok {várleltárak} alapján igyekezett minél részletesebben bemutatni az akkoriban még épségben emelkedő erődítmény egyes épületrészeit.
-- Mivel ezek a listák viszonylag késői időszakban keletkeztek {XVII. sz.} a kora középkori állapotokra való visszakövetkeztetésre nem alkalmasak. Gondoljunk csak bele, hogy egy várat a fennállásának sok évszázada alatt hányszor bővítettek vagy egy-egy pusztító ostrom utáni helyreállításnál hányszor alakítottak át a régebbi formájából!
-- A szerző négy, egymástól elkülönített várrészre bontja az erősséget, úgymint Palánk, Alsóvár, Középsővár és Felsővár.
-- Palánk: általában „magyar módra” készítették, vagyis kettős gerendasort leástak, melyeket vesszővel vagy ácskapoccsal egymáshoz rögzítették, a térközüket földdel töltötték fel, kívülről pedig a felgyújtás elleni védelmül agyaggal tapasztották meg. Elhelyezkedése az É-i Felsővártól ÉNy – É – ÉK-i laposabb területre tehető, de ezt még régészeti kutatással nem pontosították be. A listák szerint többszörösen elhatárolt részekből állt, melyeket 3 várkapu választott el egymástól. Az 1644-es ostromban részben, míg az 1672-es viadalkor teljes mértékben elpusztult a fából-földből emelt palánk védőrendszer. Az egyik kaput külön is említi, miszerint az ÉK-i oldalt romjaiban ma is látható kerek ágyútorony alatt emelkedett, felvonóhidas megoldással. Mivel 1672-ben elpusztították {felégették} a palánkot, ezt újjá építették, méghozzá alsó és felső palánk felosztással. Az előbbiben egy kút létezett még a régebbi időszakból, míg a felső palánkot 5 kisebb méretű bástyával erődítették meg. A felső palánk első kapuja fából, lovas és gyalogos kapura tagolódott, míg a második kapuja kőből készült el. Ez egy kétszintes építmény, kaputorony lehetett. Ez a felső palánk a vár ÉNy-i részére tehető, napjainkban a felszínen nyoma nem látható.
-- A tulajdonképpeni kővárba vezető utolsó – 5. kapu – helyét a szerző sem tudja megmondani, két variációja van erre. Vagy az ÉNy-i helyreállított bástyától D-felé {nálam a 2. verzió!} vagy az Alsóvártól DNy-i irányban. Itt az enyhén lejtős terep a feljárást valóban lehetővé teszi. Sajnos errefelé még egyáltalán nem végeztek feltárást, így sok a talány. A leltárak szerint ideérkezve először egy bástyát, majd egy fahidat, azon túl a felvonóhíddal biztosított kőboltozatos várkaput érték el, melyet kettős szárnyú fakapu zárt el. Ebből napjainkra semmi sem maradt meg.
-- Fontos információ a vár 5. kapujára, hogy az egy „eleven kútra” nyílott, ami a várudvar D-i részén, egy mélyedés formájában napjainkban is látható. Azért eleven, mivel a mély üregbe szivárgó talajnedvessége töltötte meg éltető vízzel, nem úgy, mint a felsővári ciszternát, amely kővel volt kifalazva, így ide csak az épületek esőcsatornáiból tudták vezetni a vizet.
-- Az 1635-ös várleltár az Alsóvárnál említi az 5, kaput, így tehát valahol a DNy-i oldalt kell keresnünk a pontosabb helyét. Mivel felette még két emeletre kiterjedő helyiségeket sorolnak fel, valószínűsíthetően itt is egy kaputorony állhatott.
-- Az Alsóváron a D-i épületrészeket kell érteni, sajnos itt a legnagyobb a pusztulás mértéke, alig maradt valami az egykori nagyméretű épületekből. Egy 1678 körül bekövetkezett villámcsapás utáni helyreállítással részben megváltoztatták a régebbi állapotokat. A leírások szerint a D-i sziklacsúcson emelkedett a Csonka-torony, míg előtte {alatta?} állt a Nagy-torony tömbje. Lehetséges, hogy a Nagy-torony tulajdonképpen egy többemeletes lakóépület volt, ami későbbi, mint a valóban toronynak készült {tehát sokkal vastagabb falú} Csonka-torony. Sajnos itt is csak a régészeti kutatásoktól lehet bizonyosságot várni.
-- Az Alsóvár aljában egy pincesor húzódott végig, míg a közelében emelkedett a Nyári-bástya {pontosan hol?} Az Alsóvárba két lépcsősor is vezetett, a Ny-i és K-i oldalon.
-- A Középsőváron az É-D-i irányú várudvar két oldalán emelkedő épületeket értették elődeink. Ebből a Ny-i szinte nyomtalanul eltűnt, míg a K-i emeletnyi magasságig látható. A Ny-i palotaszárny mai alakját a Rákóczi főnemesi família 1640-es évektől elkezdődő építkezései után nyerte el, ez lehetett a család lakórésze, de a K-i oldal is jelentős szerepet viselt a benne – a szerző által igen részletesen felsorolt – lakóhelyiségeivel. Tehát egymással szemben emelkedett két, többemeletes palotaszárny.
-- Felsővárnak az É-i sziklacsúcs köré csoportosuló épületkomplexumot nevezték egykoron. Itt kezdték el a régészeti feltárást és helyreállítást az 1990-es években. A feltáró Simon Zoltán kutatásai alapján a korai vármagot {tornyot} olyan mértékű rombolás érte az 1530-as évek ostromaiban, hogy szinte az alapfalaitól kezdve kellett újjáépíteni. Ekkor létesítették az új öregtorony ÉK-i sarkánál kialakított kerek ágyútornyot is. A Felsővárba két úton lehetett feljutni, mindkettő a szorosan hozzáépített lakórészeken keresztül vezetett a sziklacsúcsra.
Még egyszer hangsúlyozom, hogy Melegh Szabolcs munkája kitűnő feldolgozás, még sokszor át kell rajta magam „rágni”, a részletekbe belemerülni, majd összevetni a remélhetőleg jövőre ismét beinduló feltárási munkálatokon látottakkal. Mert ugye a regéci várat felrobbantani elég volt egyetlen nap, de helyreállítani?
Mivel rövidesen dolgozni megyek, csak holnap délelőtt tudom elkészíteni a fentebbiek alapján általam elgondolt XVII. századi alaprajzát Regécnek. De ha valaki megpróbálkozik vele… csak rajta! :-)
Megnézve a CastrumBene-s linket, rájöttem, hiogy ezt olvastam már a vártúránk után, amikor a várról kerestem anyagot. A várudvaron említ egy ciszternát, ami szerintem az lehet, amit a déli sziklacsúcs alatt fedeztünk fel (kisebb bemélyeséd a talajban), mivel az ÉK-i palota alatti ciszterna csak kutatás után került elő.
Beleolvasva a Melegh Szabolcs által leírtakba rendkívül érdekesnek tűnik, mivel, ha minden igaz az összes várleltárat végignézte (de jó neki). Nem is gondoltam, hiogy ennyi leltár is készült a várról, jó lenne ezekben belenézni. Vajon a MOL egyszerű mezei halandó számára is elérhető és ez betekinthető??? Megpróbálok utánanézni a neten.
Mint többször, most is mondom, nézdd meg ai In.....áz c. újságot, ami a másik hobbim. Színes fényképek tömkelege, havi megjelenés, árban kb. egyeznek, és két-háromszoros vastagság.
É-ra rajzolt földsánc a vár keleti oldalán végigfutott, lehet, hogy azon végighaladt a palánkfal?
De, valóban lehetséges, hogy a földsáncon egy palánkfal húzódott végig.
A XIX. századvégi várkutatók -- Soós Elemér és Myskovszki Viktor -- rajzain az É - D-i irányú felsővárat teljesen körbekeríti egy alsó kőfal {palánk?} Sajnos ez még egyáltalán nem volt kutatva, úgy hogy sok a talány...
Persze nekik is élénk volt a fantáziájuk, így nem szabad minden elgondolásukat igaznak venni!
A Regécről készült 1644-es leltárhoz , hogy lehet hozzájutni?
Sajnos eredeti inventáriumot még én sem tudtam beszerezni. A miskolci Herman Ottó Múzeum 2003-as évkönyvében megjelent egy cikk, a "Regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a XVII. század elején, de sajnos ez nekem nincs meg, így nem tudom, hogy mennyire ismerteti magát a várat az épületrészeivel?
Addig marad a Csorba-féle könyvben szereplő rövid várleírás...
Hát igen, még eléggé kezdeti állapotú, gyerekcipőben jár az újság... remélhetőleg majd idővel gyarapodik az oldalszám is, bár vegyük figyelembe, hogy sok, színes fényképpel ellátott, azt pedig nem olcsó mulatság kinyomtatni.
Valószínűleg most már annyira felfuttatták a példányszámot, hogy a legtöbb újságospavilonba jut a VKT-ból, legalábbis felém, Jászberényben már kirakták a novemberi számát.
Ha biztosabbra akarsz menni, akkor feltétlenül javaslom az előfizetését, itt:
CompAlmanach Kiadói Kft. 1119 Budapest Vahot út 6. T: 1 - 481 - 2135
A következő számát az ünnepek miatt már december elejére ígérik, majd jövőre minden páros hónap elején jelenik meg... remélhetőleg, ha a nagyközönség vevő rá!
Az általad É-ra rajzolt földsánc a vár keleti oldalán végigfutott, nem lehet, hogy azon végighaladt a palánkfal?
Szerintem a 2. verzió lehetett, erre utalnak a megmaradt nyugati fal lőrései. Sajnos az ÉK-i bástyát és a mellette lévő kb 10 m-es falszakaszt kivéve gyakorlatilag az egéász nyugati fal hiányzik :(((
"Jó" munkát végeztek a robbantók. A nyugati és déli várrész teljesen megsemmisül, bár a XIX. sz. végi kutatók, ha minden igaz még láttak ott valamit, mert a déli oldalra egy kör alakú bagyméretű tornyot említenek. Jó lenne, ha a kutatás folytatódna.
Az ÉNY-i bástya, amiről annyit tudni, hogy jelenleg a vár legkésőbben épült része érdekes a kazamatafolyosójával. Még van egy nem járható járata, ami kelet felé ágazik el a folyosóból.
E bástya is megerősítheti azt, hogy itt kellett a legjobban védeni a várat, lehet, hogy a kapu miatt. Meert ugye itt van esély arra, hogy volt nagyobb kapu is, nem úgy mint Füzéren, ahol egyértekmű, hogy csak gyalogkapu volt a belső (kő) várba.
A regécről készült 1644-es leltárhoz , hogy lehet hozzájutni?
Van azonban egy második variációm is a felsővár kapujára!
Ezek szerint az É-i bástya mellett jobbról továbbhaladva egy mélyedés található {egykori szárazárok?} amelyet fahíddal átfedve akár itt is lehetett a kettős felvonóhídas várkapu -- melyen keresztül már egyenest a felsővár {kővár} udvarára is hajthattak a középkorban. Sajnos még ezen terület sincs feltárva, így csak találgatni lehet, mit rejtenek a földkupacok?!?
Kissé megerősíteni látszik ez utóbbi feltevésemet, hogy "józan ész" szerint a Habsburg zsoldosoknak a vár legfontosabb hadászati pontjait kellett elpusztítani, hogy védhetetlenné váljon... erre pedig a bástyák és tornyok mellett a várkapuk is fontos célpontnak számítottak!
Hát ezért nem maradt fenn Regécnek egyetlen bejárata sem... :-(
Most kilépek a Topikból, majd csak 23.00 után leszek gépközelben... ekkor reagálnék a Regéccel kapcsolatban felvetett témákra {alsóvár területe és a felsővár bejárata}
A holnapi nap délelőttjén majd az É-i bástyát akarom "kivesézni"
Hát akkor ugorjunk fejest Regéc várának építéstörténetébe!
Kezdjük a legkülső, napjainkban már egy sík területnek látszó résszel, amelyet egykoron az alsóvár – palánkvár foglalt el. Ide torkollik a vár feljáró útja, ide kapaszkodnak fel napjaink kirándulói, úgy, mint a középkorban az ellenséges hadak… tehát először ezt kellett elfoglalni a továbbjutáshoz!
Mivel errefelé még nem folytattak régészeti kutatást, a segítséget csak az írott források nyújtanak, mint pl. a korabeli invertáriumok {várleltárok}. Egy ilyenből közöl részleteket Csorba Csaba: Regélő váraink {1997} című könyve.
Az 1646-os lajstrom szerint a külső erődítményét a palánkvár jelentette, aminek külső kapuja megrongálódott. A második kapun belül állt a darabontok {kapuőrzők} lakóépülete, melyet éppen zsindelyeztek. Erről a részről vezetett fel az út a tulajdonképpeni kővárba. A várkapu előtti mély szárazárkot felvonóhíd ívelte át. A korabeli forrás szerint „kis” és „nagy” kapu vagyis gyalogos és lovaskapura tagolódott a bejárata, úgy, mint pl. a sümegi várban jelenleg is látható. A kapun belül „filagóriás” {gyilokjárós} bástya emelkedett – ez lehet a nemrég helyreállított É-i bástya.
Sajnos mivel még ezen várrészek terepen való megkutatása nem történt meg, így csak egy általam elképzelt alaprajzot tudok felvázolni a fentiek magyarázatául:
Karako-híd segítségével végrehajtott vártúrám fénypontját a legendás hírű Regéc várának felkeresése jelentette. Már elég régen tettem itt a tiszteletemet és az azóta elkezdett régészeti kutatások és helyreállítások híre csak fokozta a lelkesedésemet.
Nem csalódtam! :-)))
Regéc községtől nem messzire már a gyalogos és autós kirándulók sokasága jelezte a vár közelségét. Három parkolót is kialakítottak a helybeli szervezők, melynél letéve a füstös modern járművet gyalogosan vágtunk neki az emelkedőnek. Persze stílusosan lóháton illett volna... Az egykori alsóvár végén egy faházikóban lehet megváltani a belépőjegyet, ami szerintem ízléses kis színes papírlap {felnőttnek 200 Ft.} akár még emléknek is el lehet tenni, nálam a továbbiakban könyvjelzőként szolgál majd.
Hatalmas változásokat tapasztaltam a regéci várromnál! A mindent elborító bozótot gyökerestül kiírtották, a veszélyesebb részeket elkerítették, jól átlátható a terep minden építészeti részlete.
Simon Zoltán -- Regéc és Füzér feltáró régésze -- legutóbb a Várak - Kastélyok - templomok májusi számában mutatta be részletesebben a feltárások eddigi eredményeit, ennek segítségével próbálom most bemutatni a nagykiterjedésű középkori vár építéstörténetét.
Kösz szépen a fotókat! Látom igazi világjáró vagy! :-) Jó neked...
Valóban nem tűnik egyházi épületegyüttesnek, bár szép gótikus ablakokkal rendelkező várkápolnát vélek felfedezni az egyik fotón.
Fantasztikus, hogy tőlünk Ny-ra mennyivel épebben maradtak fenn a középkori várak és várkastélyok... vagy csak arrafelé nem alkalmazzák a Velencei Charta szigorú szabályzatát?
Nem tudom, tudtátok-e - hogy Cornwallban, Nagy-Britanniában van egy nagyon hasonló erődítmény, amelyről sokkal kevesebb publicitás esik (legalábbis erre mifelénk). Bár nem olyan grandiózus, és azt hiszem, nem egyházi építmény, számomra legalább olyan látványos.
És ami a legérdekesebb, ezt úgy hívják: St. Michael's Mount.
Sikerült beszerezni az új VKT számot, megint rengeteg érdekesség van benne.
MIndjárt az első: Boldogkő, komplett rajz a várról úgy,hogy a palánk külsővárat is ábrázolja!!
Príma fotókat ajánlottál + a leányzók is igen csinosak! Kösz szépen :-)
Ami a franciaországi Normandia tartomány tengerpartján emelkedő
Mont-Saint-Michel bencés apátságot illeti -- sajnos még én sem jártam itt --
a poén a következő:
A Krisztus utáni 966. esztendőben alapították meg a meredek hegycsúcson a szerzetesrend kolostorát, melynek legfőbb védelmét a dagálykor megemelkedő tengervíz alkotta, melyből szigetként magasodott ki az erős várfalakkal körülvett egyházi épületkomplexus. Korabeli oklevelek szerint még az angol lovagi seregek sem tudták elfoglalni a százéves háborúban, pedig ugye lett volna rá idejük...
Napjainkra már -- a turisták kedvéért -- egy gáton keresztül -- száraz lábbal illetve autóval és busszal is bátran megrohamozhatják a csodálatos középkori műemlékre kíváncsi turisták.
oszinten szolva en a mai napig nem is hallottam Mont St. Michelrol, de nekem hihetetlenul tetszik.Az egyik lexebb var, amit valaha lattam. Jo lenne eloben is megnezni 1x.
Most nézem, hogy a www.varak.hu -- oldalán megjelent az „első fecske” vagyis az első felvidéki vár Hrussó személyében, amit remélhetőleg hamarosan követni fog a többi is… mert ugyebár a szívem csücske a Felvidék! :-)
Keresztúr-Hrussó,
Hasznos kiegészítő olvasmányként tudom ajánlani Soós Elemér cikkét, itt:
Bővebben
Valami nagy pezsgést, nyüzsgést érzek a középkori várak több évszázados halotti csendje körül! :-)
Az állami szerepvállalás helyett sok helyen előretörtek a helyben lakó várbarátok szervezetei, akik kezükbe véve az irányítást meg akarják védeni a pusztuló romokat!
A hódoltság idején a kőfalak védték az embereket, ideje volna ezt meghálálni...
Így most mi védjük meg a kőfalakat, a magunk és a távolról érkezett kirándulók örömére! :-)
Kösz szépen a cikket, hasonlókat szívesen olvasnék a továbbiakban is.
Örömmel tölti el várbaráti szívemet, hogy kedvenc váram Eger egy újabb épületrésszel gazdagodott, a XVI. században felépített, majd 1976-ban leomlott Dobó-bástya megújult objektumával. Meg kell néznem belülről is feltétlenül!
A napjainkban látható középkori vár -- még ha ugye, a fele az eredeti nagyságának - még sok-sok ideig munkát ad{na} a régészeti kutatással és helyreállítással foglalkozó szakembereknek.
Volna itt dolog bőven!
Pl. a Kálvária {magas ágyúállás} feltárása és helyreállítása... ez lenne a vár legmagasabb pontja... csodaszép kilátás nyílna az egri völgyre és a környező hegyvidékre! :-)
Pl. az ÉK-i Zárkándy-bástya, sajnos ezt elvágja a vasútvonal a vártól, így jelenleg nem lehetséges a helyreállítása :-(
Eleinte kissé rosszallással fogadtam, hogy az egri várban mindenért külön kell fizetni -- mert ugye megjelentek a kisebb "maszek" kiállítások. De hát most ezt a világot éljük! A látványt meg kell fizetni... semmi sincs ingyen!
Fotókat és élményeket minden mennyiségben fogadunk a Topikban! :-)
Egy restaurált várat sokféleképpen lehet hasznosítani: pl. turistaszállóként, községi könyvtárként, borozó és étterem céljára és persze egy kis történeti kiállítást mindenképp illik berendezni a falai között...
Egy a lényeg, a lefedett, így megóvott helyiségeket hasznosítva be lehet csalogatni az arra tévedt vándort.
Megújult az egri vár Dobó-bástyája 2005-11-05 16:29
Több mint két évtizeden át tartó rekonstrukciót követően szombaton átadták az egri várban a megújult Dobó-bástyát.
Az összességében 637 millió forintos beruházással két kiállítótermet, 150 fős konferenciatermet és konyhát alakítottak ki az 1300 négyzetméter hasznos alapterületű, négyszintes épületben. Az átadással egy időben Pétervári István egri gyűjtő kollekciójának felhasználásával, öt kontinens 61 országának több mint 600 fegyverét bemutató állandó kiállítás nyílt a Dobó-bástya épületében. Petercsák Tivadar, a Dobó István vármúzeum igazgatója elmondta: az 1548-bn felépített bástya a vár 1552. évi török ostromakor erősen megrongálódott, majd 1976-ban össze is omlott az építmény. A több szakaszban elvégzett rekonstrukció 1982-ben kezdődött meg, majd az elmúlt öt évben kapott lendületet, pályázatokkal elnyert pénzeknek köszönhetően.
Hangsúlyozta, hogy az egri vár az ország egyik leglátogatottabb múzeuma, évente mintegy 600 ezer látogató keresi fel a műemléket. A konferenciaterem megvalósításával pedig tudományos üléseknek, továbbképzéseknek, oktatási kurzusoknak is otthont adhat a vár - mondta Petercsák Tivadar.
Ma voltunk egy mini-vártúrán családilag. Simontornya-Vámpuszta-Ozora. A vámpusztai barokk kastély még így romosan is gyönyörű. Kár, hogy nincs gazdája. Az ozorai várnak sincs, pedig az épület szépen rendbe van téve. A szekszárdi múzeumhoz tartozó kiállítások vannak benne, meg sok üresség.
Hát igen... Mikszáth Kálmán a nagy mesemondó Jókai Mórral karöltve valóban dús fantáziával regéltek a pusztuló középkori romokról.
Ha szereted a legendákat - mondákat, még ha ezek a históriák nem is fedik a történelmi valóságot {ami magában is nagyon érdekes tud ám lenni!} akkor még néhány könyvet ajánlanék a figyelmedbe:
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra {1979} a felvidéki várakról mesél benne
Gabányi János: Magyar várak legendái {1994, négy kötetes}
Nagyon sok vár történetét mutatják be a nép és persze a szerzők tolla által kiszínezve, átformálva, kitalálva és elferdítve... persze ne haragudjunk ezért, elvégre a mi fantáziánk is beindul egy-egy csonka várrom láttán... ugyan hogy élhettek itt a régi időkben? Kik voltak azok akik születtek és haltak, szerettek és gyűlöltek a vastag falak között?
Ez a fantasztikus, a valóságot kihámozni a mítoszok közül! Tehát tessék forgatni a történészek és régészek újabb könyveit, szakirodalmát is az élénk fantáziával megáldott írók kötetei mellett...
